Magyar Elet, January 15, 1983

              Nem sokaság
hanem Lélek
s szabad nép lesz
csuda dolgokat
SERZSENYI
LtrgMt
'i
Indepcndent ELET Canadian Weekly
In Ibe Uungariaa Laugtuge
Vol 36 3 XXXVI évíolya n 3 szám 1983 január 15 szombat Ára: 50 cent ímululLtuiiiitijrpiTrrTrriiiiuiiiititLLiutLLiittittitttttt„u
Ándropov „mézes madzagot" kínál Nyugat-Európána- k:
W5& Mm ma m
Ujabb szovjet rakctatelepck Szíriában @ Mozlim vérfürííő Tripoliban
Magyarországnak lí83-ba- ii 3 és fclbillió dollárt kellene fizetnie csupán
kamatos kamatokban(!) a Nyugatról felveti adósságok törlesztésére! Románia
10 billiós nyugati adósságára újabb moratóriumot szakértők szerint je-lenleg
Bukarest fizetésképtelenné vált! — Kelet-Németorsz- ág 14 billióval Ju-goszlávia
1!) billióval tartozik A lengyel adósság 27 billió A fejlődő államok
ós a keleti blokk országok összesített adóssága a csillagászali 706 billiót is
elérte — A kínai vezetőség elhalasztotta a Szovjetunióval való „olvadási"
tárgyalásokat mindaddig amíg George Shultz USA külügyminiszter február-ban
el nem látogat Pekingbe — Cservonyenko franciaországi szovjet nagy-követ
tiltakozott az ellen hogy a francia sajtó széles körben kolportálta a
„bolgár kapcsolatként" emlegetett vádakat miszerint a Pápa őszentsége
ellen elkövetett merénylet mögött a Szovjetunió által a háttérből mozgatott
bolgár ügynökök álltak — A „prágai után 1982—83 telén minden há-rom
utcavilágítást szolgáltató lámpából csak egyet szabad égetni az égetően
komoly energiahiány miatt melynek egyik okozója az hogy a Szovjetunió
12°o-a- I csökkentette a cseheknek szállítandó nyersolaj-mennyiség- et — Jelenleg
8!) szovjet katona állomásozik Csehszlovákiában — A spanyolországi Mar-bella
Banco de Andalucia páncélterméből 16 millió dollár értékel „emeltek cl"
a karácsonyi szünet alatt a „Rififi" c film receptje szerint dolgozó kassza-lúró- k
— Trudeau miniszterelnök távolkelcti útján Indonéziát Thajföldet a
Fülöp-szigetek- et Malaysiát Szingapúrt és Japánt látogatta meg a kereske-delmi
kapcsolatok bővítése ügyében
A VARSÓI PAKTUM
TAGÁLLAMAINAK
CSÚCSTALÁLKOZÓJA
Prágában Jurij Andro-po- v
az új szovjet pártvezér
jelenlétében kezdődőit meg
a Varsói Paktum hat csat-lós
tagállamának csúcstalál-kozója
Andropovhoz hasonlóan
a résztvevő tagállamok —
beleértve a vendéglátót is —
a legmagasabb szinten kép-viselik
országaikat:
Magyarország — Kádár
János
Lengyelország — Woj-cicc- h
Jaruzclski tá-bornok
Románia — Nicolae
Ccauscscu
Kelet-Németorsz- ág —
Erich Iloncckcr és
Bulgária — Tódor Zsiv- -
kov
A „SZMENA" című
szlovák hírlap máris tudni
véli hogy a prágai csúcsta- -
I HTirTTTTTTTI tlMIIT IIMIIH'IWWI
STIRLING GYÖRGY
1
w El W WWk íh
kért
tavasz"
ezer
lálkozón a Nyugat—Kelet
közötti egyre rosszabbodó
viszonyról is szó esett bele-értve
a gazdasági megtorlá-sok
bojkottok eszközét
amelyekkel az USA a köze-lmúltban
annyira sikeresen
sújtotta a katonai diktatúra
alatt nyögött Lengyelorszá-got
Annyi — bennfentes prá-gai
körökből — mindeneset-re
kiszivárgott hogy a csat-lósok
dandárja azt várja
Andropovtól:
kissé lazít majd a terv-gazdaságok
hagyományo-san
feszült gyeplőjén és
— a magyar típusú libe-rálisabb
gazdaságfejlesz-tés
területére engedi me-részkedni
a tagállamokat
A VARSÓI PAKTUM
TAGÁLLAMAI
LESZERELNEK —
HA A NATO IS AZT
TESZI
Az egyre súlyosbodó
iCaráosoiiyi k
hadiipari kiadások a Varsói
Paktum hét tagállamának
életszínvonalát továbbra is
alacsonyan tartja Talán
emialt született az a „bá-ránybőrbe
bújtatott" prágai
javaslat mely szerint a ke-leti
blokk egyesített hadigé-pezetét
leépítik és teljes le-szerelést
ígérnek amennyi-ben
a NATO tagállamok is
követik ezt az utat ráadá-sul
a rakétafegyverek szá-mának
csökkentébe ügyé-ben
„feltétel nélküli" tár-gyalásokat
helyeztek kilá-tásba
ÚJABB VftRKÜRDÜ
LIBANONBAN
Tripoli félmillió lakosú
észak-libano- ni városban im-már
hetedik hete dúlnak a
harcok a Szíria-bar- át Ala-wit- c
mo'limok és a PLO-támogal- ta
Sunni mozlimok
között
A múltbeli kb 25000 fő
özér
Levelet kaptam otthonról Magyarországról Régi barát írta volt
osztálytárs akivel öt évtizeddel ezelőtt együtt koptattuk a pesti piaris-ta
gimnázium öreg padjait Ritkán vállunk levelet akkor is csak né-hány
mondai erejéig karácsonykor pedig a szokványos jókívánságo-kon
kívül más alig fordul köztünk Most azonban — úgy látszik —
nagyon felgyűlt barátom szivében a keserűség és sok minden kikíván-kozott
belőle
Közeledik a karácsony — olvasom a levélben — de valahogyan
se-mmilel- e ünnepi hangulatom nincs Nemcsak nekem nincs másnak
sem Az emberek rohannak a dolguk után és nem is érnek rá arra
gondolni azzal ioglalkozni hogy karácsony lesz Jó vesznek valami
ajándékot — hidd el van bőven a boltokban minden persze nem ol-csón
— aztán loholnak tovább Hogy mii is jelent a karácsony —
ahogy regen mondtuk: a szeretet ünnepe— az senkinek se jut eszébe
Meghalt a karácsony Az egész elsekélyesedett nem más mint üzlet
De meg a reklámokból is hiányzik minden ami a régi meleg karácso-nyokra
emlékeztet: a dekorációk csillognak-villogna- k de hidegek
Nem melegszik löl tőlük az ember szive mint amikor még várta a
Jézuskát Lehet hogy öregszem és ez csak nosztalgia a fiatalság
emlékei iránt? Azokat már hiába keressük: ahogy hiába keresünk
utalást arra hogy tulajdonképpen minek is az ünnepe a karácsony
Emlékszel: amikor még itthon voltál a hivatalos szóhasználat fenyö-fui'ine- p
meg télapó-ünne- p volt De tizenkét év alatt sok minden meg-altozot- t:
ma már karácsonyi vásárt hirdetnek az üzletek de a gye-rekek
azl sem tudják mi is az a karácsony Igaz a gyerekek! A
boltokban nagy a tolongás udvariatlan goromba eladók és lökdöső-dő
ingerült vásárlók Ha körülnézel: csupa felnőtt Kisgyerek tágult
szemmel bámészkodó apróság alig Kevés a gyerek! Talán ezért
nincs is az embernek karácsonyi hangulata ezért nem tud örülni az
ünnepeknek? "
Amikor idáig jutottam az olvasásban a boritkért nyúltam: nem
volt rajta feladó! A barátom nem esett a feje lágyára tudja mi az
elővigyázatosság De azt is tudja: igy ünnep táján annyi a levél a
postán hogy aligha van idő ellenőrzésre a feladó kinyomozására
Uycnkor nyugodtan lehet írni „rázós" dolgokat is
zetről
nyi szíriai „rendfenntartó"
hadsereg létszámát a Bej-rútból
kiszorított PLO kb
6—10 ezer embere felduz-zasztottá
-A- - í --k
Lapzártakor a prágai
keleti blokk csúcstalálkozó
hangzatos frázisaival ellen-tétben
arról érkezett ihir
'hogy
Szíriában a légelhárílásra
igen alkalmas szovjet
SA— 5 típusú rakétatelepe-kel
létesítenek melyek
hatósugara 320 km tehál
Izrael területe ezzel lőtá-volb- a
került
A régebbi SA-- G és SA-- 8
szovjet rakétacsalád egysé-geit
1982 nyarán és őszén az
izraeli hadsereg sikerrel ki-iktatta
REAGAN
"MX"-BIZOTTSÁG- OT
ALAKÍT
Ilonáid Reagan USA el-nök
ügyesen fordított egyet
a sakktáblán — és az ellent-mondásos
"MX" rakéták
„sííríi hazai telepítése"
ügyében egy 11 tagú bizott-ságra
hárította a következő
sakklépést
Az "MX" bizottságnak
február 18-i- g kell döntenie
abban a kérdésben: Vajon
az a 100 -- MX" rakéta me-lyek
rendeltetés szerint
Wyoming egyik meghatáro-zott
területén teljesen bom-babiztos
aknákban várná-nak
arra az ominózus pilla-natra
hogy egy esetleges
szovjet első rakétatámadás-hullám
után megtorló erő-ként
megmaradjanak —
nem túl kockázatos lerv-- c
hiszen csak akkor lehelne
az "MX'Merv működőké
iiféia
i
pességét kipróbálni ha
valóban teljes erővel ki-törne
a nukleáris háború
Reagan kiváló érzékkel
katonai szakértőket is java-solt
a bizottságba többek
közölt volt külügyminiszte-rét
Alexander Haig-o- t is be-választotta
akinek — mint
a NATO volt főparancsnoká-nak
— valóban több van a
kisujjában a konvencionális
és nukleáris stratégiát ille-tően
mint a bizottság pol-gári
tagjainak
A jelenleg Wyoming-ba- n
elhelyezendő "MX"-ra-kétater- v
helyettesítő válto-zatai
közül néhányat felsoro-lunk:
— Sekély vízben a Nagy
Tavakban elhelyezett ten-geralattjárók
melyek 200
"MX"-c- t hordoznának
fedélzetükön
— Arizona Texas és
New oVIexico területén el-helyezett
földalatti alag
utak 200 rakéta kapacitás-sal
avagy különleges —
állandóan mozgásban lé--
ö vonatszerelvények
egyenként 180 "MX" ka-pacitással
KÖZVETLEN
TÁRGYALÁSOK
IZRAEL fiS A PLO
KÖZÖTT?
A "Los Angeles Times"
feltűnő cikket közölt a hé-ten
'in ely szerint Bruno
Krcisky osztrák kancellár
a spanyolországi Majorca
szigetén a Paleslinc Libera-tion
Organization képviselői-vel
előkészítő jellegű tárgya-lásokat
folytatott melyeket
a rákövetkező héten a szó-ban
levő felek annyira kilé- -
— Folytatás a 2 oldalon —
g
AZ ITTENI KARÁCSONY
Hál ami a karácsony üzlcttéválásál illeti annak mi is lamii lehe-lünk
itt tágas Amerikában A karácsony alapjában véve itt sem más
mint egy ónasi biznisz alkalom a pénzcsinálásra A reklám jobbára
itt is üres és harsány de mégis: a szabad világban ahol most élünk
lehet irni és beszélni a Megváltó születéséről hirdetni lehet ennek
jelentőségét utalni lehet az Ünnep vallásos vonatkozásaira Aki akar
hite parancsai szerint tisztelheti ünnepelheti az igazi betlehemi kará-csonyt
és nem kel] eltitkolnia elhallgatnia takargatnia hitét vallá-sos
meggyőződései mmt ahogy az a mai Magyarországon ajánlatos
Olyannyira hogy sokan igyekeznek el is felejteni mi is a karácsony
valóságos értelme Igyekezetükben még a gyermekeiknek sem beszél-nek
arról hogy a karácsonyfát és az ajándékokat a Kisjézustól vár-juk
aki ott fekszik a jászolban hogy megváltást békét és szeretetet
hozzon a jóakaratú embereknek Nem mernek még erről sem beszél-ni
pedig ezzel lelopják a kisgyermekek arcáról a mosolyt az igazi
önicledt öröm kacagását S ahol nincs gyerekkacagás ott a felnőt-tek
szemében is kialszik a derű fénye lis senkinek sem jó a közérze-te
Még karácsonykor sem
AZ OTTHONI KARÁCSONY
Azzal a bizonyos társadalmi közérzettel már nem először foglal-kozunk
ezeken a hasábokon Otthon irók szociológusok és egyéb
szakemberek kutatják az okát miért romlóit meg a magyar társa-dalom
közérzete — mert azt már nem lehet titkolni hogy megrom-lott
— és különféle elméleteket gyártanak ennek magyarázatául De
minden teóriánál — gyors városiasodás túlzott iparosítás a régi élct-lorma- k
megbomlása a társadalmi szokások változása az életnívó
hirtelen javulása stb — többet mond az egyszerű polgár vallomása
a mindennapi életről alkotott véleménye Két ilyen is fekszik most
előttem mindkettő hazai újság a Magyar Nemzet Nyiltlér rovatá-ban
jelent meg néhány hete Az olvasók írták le megfigyeléseiket ön- -
( Folytatás a -- 1 oldalon)
„Ha ők ütnek
mi is ütünk!"
Irta Frey András
Annyi szó esik egy idő óta háborús
problémákról hogy sokan teszik föl a kér-dést:
merő véletlen-- e vagy szándékossá-go- t
kell keresni abban hogy az utóbbi idő-ben
katonai írók szakértők gyakran emle-getik
egy itt vagy ott bekövetkező katonai
esszetüzés lehetőségét s a közönség fülehal-latára
pertraktálnak olyan eshetőségeket
amikről azelőtt nem szívesen beszéltek
Mi lenne
ha az oroszok
bemennének Iránba?
így például arról hogy mi lenne ha
Khomeini a fő ajalolla meghalna és szov-jetcsapatok
behatolnának Iránba?
Vagy arról 'hogy kik kerekednének fe-lül
Washingtonban azok-- e vajon akik ame-rikai
haderők bevetésével akarnák Iránt
(és az amerikai érdekeket) megvédeni
vagy pedig azok bizonyulnának erösebbnek
akik nem Amerikát hanem a békét akar-nák
mindenáron megmenteni
Minthogy ilyesmi amerikai— orosz
szembesítésre vezethetne arról is tana-kodnak
hogy mik a jelenlegi eröv'szonyok
a Fekete-tenge- ri orosz és a Földközi-tenger- i
amerikai flotta közölt
S azt is latolgatják: ha a Perzsa-öbölbe- n
vagy Nyugat-Európába- n amerikai-or- osz
katonai súrlódásra kerülne ser elkép-zelhető
lenne-- e hogy amerikai— orosz har-cok
loka'izálódjanak és a konfliktust ne
atombombákkal hanem végig konvencio-nális
klasszikus fegyverekkel vívják meg
Az ENSz-né- l és Washingtonban általá
ban azt hiszik: a vezérkarok tájékán és a
politikai vezetők környezetében nem azért
beszélnek most katonai kérdésekről mert
háborút várnak hanem mert figyelmez-tetni
akarják a szovjet vezetőit hogy Ame-rika
nem olyan határozatlan mini amilyen-nek
látszik és hogy egy meggondolatlan
orosz sakkhúzás katasztrófát idézhetne elő
Reagan
nem Carter
A veszély gyújtópontjai Iránban gya-nítják
Az aggodalom abból táplá'kozik
hogy Moszkvában azt hihetik: ha az ame-rikaiak
1979-be- n elég naivak voltak ahhoz
hogy előmozdítsák a sah megbuktatását
akkor talán mosl sem ismernék fel Irán
fontosságát s ha az oroszok megszállnák
Iránt vagy egy részét Washington megint
megalkudnék a fejére zúduló lényekkel és
hagyná hogy Iránt is a szovjeltömbhöz
ragasszák
79 óta azonban sok minden megválto-zott
Ha négy évvel ezelőtt vonullak volna
be orosz seregek Iránba azl nem csak
Carter nyelte volna le mint elnök hanem
Amerika népe is könnyebben nyugodott
volna bele mint lenné ma
Ahogy a minap mondta Washington-ban
egy tavaly nyugalomba vonult ame-rikai
diplomata:
— Ha 79-be- n ért volna el a hir hogy
a szovjet álléplo a perzsa határt első kér-désem
az lett volna kikkel tanácskozik
Carter Ebbjl próbáltam volna következ
tetni arra hogy mi lesz a válaszunk hogv
lesz-- e egyáltalán amerikai reakció Mí
azonban semmi kétségem sem lenne Ma
biztos lennék afelől hogy orosz katonai lé
pésre mi is katonai lépéssel felelnénk E'
az amit a szovjetnek a szájába kell régni:
Reagan nem Carter ha ők ütnek mi k-iülünk
Ilyen Arbalovnak szóló intelem rejle-nek
tehát amögölt hogy olyan sok sió
esik katonai dolgokról hogy annyi hir ke-ring
arról hogyan dolgoznak az amerikai
"xpediciós haderő (az úgynevezett Rapid
Dcployment Force) megszervezésén hogy
az Amerikából a Középkelctre átrepülő
amerikai csapatok hogyan operálnának az
Iránba benyomuló orosz erőkkel szemben:
hogy a Földközi-tengere- n állomásozó fran-ei- a
és olasz hadihajók hogyan tudnák nö-velni
az amerikai légiflotta iitőcrcjél déli
orosz régiók felé s hogy az amerikai ipar
ílyan forradalmi újításokon dolgozik amik
i szárazföldi hadviselés egész tcrmészcl-'ajzá- t
megváltoztathatják s ennek követ-keztében
az Amerika és Oroszország közli
katonai erőviszonyok is eltolódhatnak az
Egyesült Államok javára
Új elektronikus
csodafegyverek
Ezek az új amerikai elektronikus esz-közök
lehetővé teszik hogy egy orosz tá-madást
a NÁTÓ atomfegyverek használata
nélkül és Németország elpusztítása nélkül
állítson meg vagyis úgy hogy az orosz ne
tudjon behatolni a nyugatnémet állam terü-letére
Az új fegyverek közt szerepel a Pa ve
Mover-ne- k hívott radar és az Assault
Breaker-ne- k valamint a Wasp-na- k neve-zett
rakéta is Ezekkel nem csak már ak-cióba
lépett orosz erőket bénítanának meg
hanem 150 kilométeres mélységben az
orosz offenzíva egész "hinlerlandját" is
használhatatlanná tennék
Hogy az eddig nyilvánosságra került
részletekből csak két laikusok számára is
sokatmondó példát említsünk: minden
orosz tankot egy-eg- y külön amerikai rakéta
tekintene a magáénak" s ha egy tankra
két rakéta akarna rámenni a rakétákat
vezető kompjúter az egyik rakétái még
idejében tudnák egy másik tank irányába
elfordítani
Ilyen „rakéta-bombácsk- a" (bomlet)
80—90 kilométeres távolságból tud egy
tankot „láthatatlan sugarakkal meglátni"
és célba venni tehát olyan messziről mint
amennyire Baja esik Szegedtől S ezt a
bombát olyan módszerekkel lehet az erre-arr- a
mozgó tank motorjára beállítani hogy
a beépített kompjútertöl irányított rakéta
még a motort védő homokzsák-fala- i is el-kerüli
és csak akkor robban amikor a
motornak már a belsejében van
Civilizálni
nem
Ha az ember átgondolja hogy ez mit
jelent elmélázhat azon hogy milyen erők
formálják a történelmet? hogy mennyit
nyomnak a latban a műszaki vívmányokra
vezető szellemi s mennyit az erkölcsi pszi-hológi- ai
világnézeti tényező? s hogy bizo-nyos
esetekben mi ér többet az anyagi
vagy a lelkierő?
Két főhatalom néz farkasszemet egy-mással
Emberség technika szellemi nívó
terén Amerika különb Természeti kincsek
földrajzi előnyök és politikai ész dolgában
az orosz az erösebb
Ez világos Ami nem világos az az
hogy mi fog nagyobb szerepet játszani: az
(amerikai) ipari tehetség-- e vagy az (orosz)
politikai céltudatosság s akaraterő?
Olyan emberrel még nem találkoztunk
akit orosz fegyvergyárnak akár csak a kö-zelébe
engedlek volna (bár hogy ehhez ér-tenek
az nyilvánvaló) De valahányszor
olyan valakibe botlottunk az ENSz-né- l aki
a Szovjetunióban a saját szemével látott
laboratóriumot vagy bármilyen üzemet az
mind azt mondta hogy minden műhely
minden gyár rendetlen és piszkos
Egy olasz autómérnök aki a Fiat-müve- k
nevében jár! többször Oroszországban
tavaly azt mondta: ha abból kellene a
szovjet ipari fejlettségéről képet alkotnia
amit ö maga tapasztalt azt kellene hinnie
hogy az orosz hadsereg még Ugandának is
kitérne az útjából
A politikai tények mindeneseire mást
mulatnak
de politizálni
azt tudnak
Annak ellenére hogy fennállása óta a
Szovjetunió mindig csak a nyugat jóvoltá-ból
jutott elég ennivalóhoz annak ellené-re
hogy a második világháború terhei alatt
a szovjelrendszer csak azért nem roskadt
össze mert Amerikából küldött fegyver- - és
éleim iszcrszállitmányok tartották benne a
lelket annak ellenére hogy ha meglett
volna rá az akarat az amerikai haderők
számára gyerekjáték lett volna a szovjet-birodalom
csápjait (Kubát Észak-Vietnamo- t)
lenyisszantani és az érvényben lévő
négyhatalmi szerződések betartásával Kelet-B-erlinen
át Kelet-Európ- a termelési gé-peseiét
lehetett volna i-- i sorvasztani — a
nyugat mindig úgy kezelte Szovjetuniót
mintha a szocialista rezsim gazdasági s
katonai egyensúlyát az oroszok nem nyu-gati
segítséggel hanem mintha a maguk
erejéből tartották volna fenn
— Folytatás a 3 oldalon —