Magyar Elet, March 24, 1973

              116
ffem sokaság
hantm Lélek
c U I fc
S szabad nép tesz
csuda dolgokat LírgesL Indtpendent
Cuudiaa Wcckly
SlRZSENYr ín tlic UuiigarÚLA Langu&gc
Vol 26 No-1- 2 XXVI évfolyam 12 szám 1973 március 24 szombat Ara: 20 cent
A március 15-é- n felvonuló fiatalok tömeges
npBH ™ jg _
Á Viet Cong újabb inváziójára bombázás a felelet?
Vietnamban a tüzszüneti bizottság egyik magyar őrmester tagja politikai
menedékjogot kért és kapott az ausztráliai követségtől — A disszidálás újra
éles fényt vet arra a problémára ami a magyar hadsereg megbízhatóságát il-leti
ha valaha is bevetni óhajtják a nyugatiakkal szemben: a magyar katona
inkább a szabadságot választja — ha nyílik rá módja — Nixon elnök fon-tolóra
vette az észak-vietna- mi csapatösszevonások bombázását mert a déli
területek tömeges inváziója a tüzszüneti feltételek nyílt megsértésének szá-mít
— A Fülöp-szigetekr- ől nagyarányú földrengés mellett — melynek több-száz
károsultja van — gerillatevékenységet is jelentenek — Párizsban előze-tes
megegyezés született a nemzetközi pénzválság megoldásával kapcsolat-ban:
az Európai Közös Piac tagállamai elhatározták hogy ezentúl nem szab-ják
meg a dollár átváltási kulcsát hanem a kereslet és kínálat törvényei sze-rint
kialakuló szabad árfolyam fogja a jövőben megszabni az egyes pénzne-mek
közötti értékarányt — Világszerte egységes a felfogás hogy Kanada
esetleges kivonulása a tüzszüneti bizottságból egyben a vietnami rendfenn-tartás
közeli összeomlását jelenthetné — A Szovjetunió hatalmas flottaépí-tési
programja során a Földközi-tengere- n jelenleg 57 hadihajó tartózkodik
angol vélemény szerint ezzel az amerikai 6-i- k Flotta erejét igyekeznek ki-egyensúlyozni
— Nixon elnök Dávid Bruce nyugalomba vonult diplomatát
Küldi Kínába hogy Pekingben az ideiglenes diplomáciai képviseletet ellássa
— A dél-amerik-ai
Chile államában — ahol Salvador Allende marxista elnök
a nemrég tartott választásokon némileg megerősítette pártkoaliciója helyze-tét
— tovább folytatódnak a tömeges sorállások az élelmiszerért
SÚLYOS
ZAVARGÁSOK
BUDAPESTEN
Tavaly csak 3 hét múl-va
értesült a világ a hírzár-lat
miatt hogy a március
15-é- n tüntető magyar ifjú-ság
felvonulását a kivezé-nyelt
rendőrség gumibo-tokkal
zavarta szét
Az idén a Magyar Táv-irati
Iroda képtelen
volt eltitkolni a hírt
miszerint (idézünk)
„ többszáz felelőt-len
elem nacionalista
tüntetést akart szer-vezni
melynek kö-vetkeztében
41 (negy-venegy)
személyt le-tartóztattak
"
ki MTI Bécsben fogott
híradását a Washington
Post is megerősítette
Ezek szerint a felvonuló
ifjak hazafias tüntetésé-nek:
mérete oly nagyszabá
sú lehetett hogy a hivata
los magyar hírszolgálati
iroda ezúttal nem tarthat-ta
véka alatt és kénytelen-kelletlen
meg kellett em-lékeznie
arról a tagadhatat-lan
tényről hogy
a magyar fiatalok a 28
éve tartó megszállás
ellenére sem adták be
derekukat bár ez az
ifjú nemzedék telje-sen
a kommunizmus
uralma alatt nevelke-dett
az ideológiai máz mind-annyiszor
lefoszlik róluk
ha igazi magyar nagy ün-nepeinket
mint Március
Idusát a szovjet megszál-lást
jelző április 4-é- n akar-ja
a rezsim kényszer-kivonulásokk- al
„emlékezetes-sé
tenni"
„Főváros meghajtom fe-jemet
előtted!" — mond-hatjuk
a költővel a már-ciusi
ifjúság újra magasra
emelte a háromszínű zász-lót
a megcsúfolt címert
szívérc öltötte zengvén a
szép Himnuszt az évekig
némát" — még akkor is ha
teljes mértékben tisztában
voltak a rendszer haragját
kihívó vakmerő lépésük
súlyos következményeivel
Petőfi Talpra-magyar-j- a
nyomán a márciusi
ifjúság újra vérre me-nő
vizsgát tett — ha-zaszeretetből
és a leg-nemesebb
hagyomá-nyaink
iránti hűség-ből!
A VIET CONG
UJABB INVAZIÓS
KÍSÉRLETE
Az észak-vietna- mi erők
sorozatos tüzszüneti kihá-gásai
egyre szaporodnak
és oly komoly mértéket öl-töttek
hogy közel áll az
eshetősége a megújuló
bombázásoknak
Jelenleg 30000 főnyi
észak-vietna- mi hadse-reg
kb 300 tank kísé
Dr
Boldizsár Iván az alaposan kivénhedt de rendíthetetlenül
izgö-mozs- ó szégyentelen müproletár a Union College 197 l-- es
link díszdoktora" akinek az a mániája ismeretlen okoknál fogva
— hogy ö nemcsak társutas jellemtelen politikai szélkakas ha-nem
író is újra Amerikába jön mint „előadó" elsősorban a Geor-ge
Washington University keletközép-európa- i programjának meg-hívására
Mikor a program vezetőjét az egyetem professzorát
felelősségre vonták hogy és miért hívta meg éppen Boldizsár
Ivánt Amerikába mikor érdemes magyar tudósok és írók hosszú
sorából választhatott volna állítólag mély őszinte fájdalom só-haja
röppent el belőle és megtörten azt rebegte hogy nem ő hív-ta
meg ezt a Boldizsárt az Egyesült Államokba hanem Richard-so- n
h külügvi államtitkár a nevelésügy és kulturális csereprog-ramok
osztáívának — volt Free Europc-o- s vezetője Hiába na
ilyen magas helyről jött döntés ellen mit tegyen egy szegény
professzor?
Akármennyire is nagyrabecsüljük a honfibúba süllyedt ma-gyarszármazású
professzort nem hagytuk annyiba a dolgot A
Magvar Szabadságharcos Szövetség washingtoni képviselője tüs-tént
levelet írt John Richardson Jr h államtitkárnak mert a
„névbecsülcs"-bő- l elfogadott nyilatkozat gondolata csak a ma-gyar
csekk és váltójogban létezik de nem a politikában A levél
a" maga őszinte és egyenes stílusában szépen megírta Ri-chardson
helyettes államtitkárnak hogy mi bizony csak nem ért-jük
hogy miért kell Boldizsár Ivánt kiválasztani a magyar kul-túrcsoport- ból
ha éppen a kultúrkapcsolatok megerősítéséről kí-vánnak
a magyarokkal tárgyalni? Illyés Gyulától Mécs Lászlóig
és vissza van ott épp elég nagy név tehetség és mi több jellem
akik jobban és teljesebben lennének képesek arra hogy a ma-gyar
irodalmi világot képviseljék mint Boldizsár akinek semmi-féle
hivatalos rangja vagy beosztása nincs a proletárdiktatúra
kormányzatában Emlékeztette a levél Richardson államtitkárt
arra is hogy a piaristáktól és a huszár-föhadnagyságb- ól szalajsz-tot- t
Boldizsár volt az 1948-a- s Mindszenty-ellene- s rágalomhadjárat
értelmi szerzője és végrehajtója mint a Rákosi-rezsi- m propagan-da
államtitkára amiért is 1956-ba- n az első szabad sajtókonferen-cián
maguk a nyugati újságírók utasították ki öt a teremből
mint jellemtelen társutast akivel nem voltak hajlandók egy le-vegőt
szívni A levél azt sem hallgatta cl hogy 1973-ba- n az
Egyesült Államok helyettes külügyi államtitkára nem bízhat meg
Boldizsárban hogy becsületes képviselője lesz a magyar irodalmi
világnak miután most már az újgazdának ugyanolyan lelkes ki-szolgálója
mint volt Rákosinak és az egész kommunista bagázs-na- k
harminc hosszú esztendőn keresztül Annál kevésbé mert
1971-e- s előadása melyet Schenectadayn New York államban
„díszdoktorrá" avatásakor elmondott azt mutatja hogy már
nincsen egészen tisztában a történtekkel és saját személyes sze
PHHFS1I
HUNGÁRIÁN LIFE MAGYAR
letartóztatása:
pesti n£u w w M
Árvizek Kanadaszerte
retében Dél felé nyo-mul
ami nyilvánvaló megsérté-se
a tűzszünet 7 paragraíu-sána- k
A hanoji Politbüro
azt a magyarázatot igyek-szik
adni a felderített ese-ményeknek
hogy a hasz-nálaton
kívüli hadiam ~
összeszedésére" irányul a
katonai mozgósítással fel
érő manőver
A január 27-é- n aláírt tüz-szüneti
szerződés kötelez-te
mind a négy felet hogy
ne vezényeljen csapato-kat
ne szállítson lő-szert
és hadianyagot Dél-Vietnam- ba
kivéve a kise-lejtezett
vagy megsemm-isített
hadfelszerelés cseré-jét
szolgáló mozdulatok
engedélyezését"- -
Az igazsághoz tartozik
hogy a déliek a tűzszünet
óta — mintegy 8 hét alatt
— nem semmisítettek meg
300 tankot tehát a 300
harckocsi Délre való ve-zénylése
a tüzszüneti elő-írások
kétségtelen megsze-gésének
számít Ugyanak-kor
az északiak a Khe
Sanh-- i új SAM—2 légelhá-rító
rakéta-tele- p leszerelé-sét
megkezdték Itt viszont
hozzá kell tenni hogy
a SAM —2 szovjet raké-tatelepek
orosz vezetés
és ellenőrzés alatt vol-tak
s az oroszok ebben az idő-szakaszban
igyekeznek „jó
fiúnak" látszani
Ha a Viet Cong addig
óhajtja feszíteni a húrt
amíg Washington türelme
engedi hozzá kell tenni
hogy ezúttal az Elnök tü
relme éges és a „becsüle-tes
béke" alatt nem a hadi-foglyok
isszaadásának fü-gefalevelét
és Dél megroha-násá- t
értette ezért Wash-ington
hangulatát ezúttal
elszántnak lehet minősíte-ni
H KÖZÉP-EURÓPA- I
SAKKOZÁS
— A SEMLEGESSÉG
TÁBLÁJÁN
Bármennyire hangsú-lyozzák
hogy a szovjet
megszállási veszély nem
szűnt meg Európában kü-lönös
módon a nyugatné-metek
az OSTPOLITIK
békés illúziókat keltő lég-körében
erről a lehetőség-ről
szinte szántszándékkal
igyekeznek megfeledkezni
Tény az hogy ebben
messzeható szovjet számí-tás
fedezhető fel mert an-nak
idején amikor Nyugat-Ném-etország
csatlako-zott
a NATO-ho- z a Kreml
úgy kalkulált hogy ami-lyen
mértékben (legalább
látszatban) a megrohanás
veszélye csökken olyan
mértékben fog halványod-ni
a gondolat hogy a nyu-gatnémeteknek
a "Nyugattal való kato-nai
szövetségre önvé-delmi
szempontokból
szüksége van
Egy nyugatnémet város-ban
meghívott szovjet dip-lomata
nemrég előadást
tartott arról hogy a meg-nemtámadási
szerződés alá-írása
a hidegháború végét
jelezte ezért nincs szük-ség
a jövőben a Varsói
Paktum és a NATO (Észak- -
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
Pogány András:
Boldizsár Iván újabb amerikai kirándulása elé
repével az elmúlt 30 esztendő során Azt ugyan elmesélhette gya-nútlan
mitsem sejtő és jóindulatú amerikaiaknak például hogy
ö olt az UNESCO egyik alapítója de azt már nem kívánhatja tő-lünk
de még Richardson h államtitkártól sem hogy ezt és ilyes-fajta
zöldséget „névértéken" lenyeljünk
De ha már megtörtént ez a meghívás folytatta a levél akkor
szíveskedjék megkérdezni Boldizsárt úgyis mint a magyar „iro-dalmi"
cézárok egyikét aki Szabolcsi Miklóssal és Aczél György-gyei
egyetemben ítélkezik eleven vagy nem is olyan eleven ma-gyar
írók és költök búbaborult gárdája felett hogy ha oly lelkes
híve a proletárdiktatúra kormányával együtt a kultúreserének
a Magyar Jogvédő Iroda miért tartott vissza száz Mécs László ver-set
melynek kiküldését kértük idekint? Az irodalmi „triumvirá-tus"
miért nem engedi meg hogy általunk kiválasztott költök
verseit idekint kiadhassuk? Miért nem engedik meg a teljes köl-csönösséget
kulturális vonalon? Miért nem olvashatnak odahaza
olyan sajtóterméket melyet a szabad világban nyomnak? Miért
üti bele a proletárdiktatúra kormánya az orrát még külföldről
előterjesztett személyi meghívások kérdésébe is és akadályozza
meg hogy általunk kiválasztott tudósok művészek és írók jöhes-senek
hozzánk látogatóba az AVH kísérgette „vonalas" csopor-tok
helyett? Kértük Richardson államtitkárt hogy ne felejtse el
ezeket a kérdéseket mind feltenni aligha tiszteletreméltó látoga-tójának
ha belebotlanék idekint Amerikában
Haj kemény sors haj sánta kutya melyet oly könnyen utol-érnek
azok akik nem szeretik a sánta kutyákat! Március 2-á- n Richardson államtitkár úr nevében Mr Richárd A Dwyer hiva-talának
vezetője válaszolt méghozzá az alábbi levélben melyet
lényeges részében szórói-szór- a magyar fordításban alább közlünk:
„Nyilvánvaló hogy a helyzet körül valami félreértés van
ASTATE DEPARTMENT soha nem hívta Boldizsár urat az
Egyesült Államokba és Richardson h államtitkár úr mind a
mai napig semmiféle megkeresést nem kapott mely arra
kérné hogy Boldizsár úr számára személyes találkozásra le-hetőséget
nyújtson Tudomásom szerint Boldizsár úr magán-egyetemek
tanulmányi programjának meghívására magán-emberként
érkezik az Egyesült Államokba"
Érdekes információ ugyebár különös tekintettel a ma-gyar
professzor úr honfibújára! Boldizsár Iván tehát magán-emberként
de jön Tepedig amerikai magyar polgártársam légy
óvatos és éber mert Iván barátunk magánemberként sem felejti
el — mert nem felejtheti el — kötelezettségeit melyek mint hi-vatásos
besúgót terhelik
Labrador vadregényes vidékén szállítja a tartomány „kincsét": a vasércet a
vasút a Szent Lörinc-folya- m kikötői felé
lll!lll!lllllil!U!illl!!lllllllll![ll[l!liil!llllllll!ll!!lilllllllllli:illlllllllll!llll!l!ll!lll![l!IIIM
Frey András:
Orosz revolver
a tárgyalóasztalon
Akármilyen kérdést veszünk szemügy-- ]
re — hogy Vietnamban hogyan gyömö-szölték
a háborút az asztal alá hogy a
francia népfront mi réven akadályozza
a nyugat-európa- i katonai együttműkö-dés
kialakítását még akkor is ha nem
tud kormányra jutni vagy hogy miért
kecsegtetik a magyar emigránsokat a hó-dítóan
szép csak épp megvalósíthatatlan
semlegesítés gondolatával — minden
ugyanazzal az alaptétellel van kapcsolat-ban
Azzal hogy a világ központi kérdé
se az amerikai —kínai—orosz háromszög
Ebbe fog bekapcsolódni Nyugat-Európ- a
ha valamikor katonai hatalommá fog
válni Es ehhez fog viszonyulni Japán
amikor — valószínűleg nemsokára —
roppant ipari erejét megint latba fogja
vetni a nemzetközi politikában
De ha Európa és Japán világpolitikai
szerepe csak a jövőben fog kialakulni a
Washington — Moszkva—Peking három-szög
már ma kihat úgyszólván minden
külpolitikai viszonylatra
A szovjet azért akarja európai hátát fe-dezni
hogy szabadabb keze legyen Kína
felé Ezért kezdtek barátkozni az oroszok
előbb Bonn-na- l azután Washington-na- l
Ugyanúgy Washington és Peking egymás
felé való tapogatódzásának is az ad jelen-tőséget
hogy a Kremlre lidércnyomás-ként
nehezedik a puszta lehetősége is an
Az európai értekezlet
Az európai értekezlet májusban vagy
júniusban kezdődnék meg de a fő célt
amit az oroszok eléje tűztek már a kon-ferencia
cgybehívása előtt elérték Ez az
volt hogy az értekezletre Kelet-Németország- ot
is hívják meg vagyis hogy a nyu-gati
kormányok ezzel formálisan is elis-merjék
Németország és Európa kettévá-gásá- t
és Oroszország kelet-európ- ai ural-mát
Ezt az elismerést adta meg előre a
Bonn és Moszkva valamint a Bonn és
Kelet-Berli- n közt létrejött szerződés És
erre ütötte rá a jóváhagyás pecsétjét Ni-xon
amikor a két szerződésre áldását
adta
A másik — még megvalósításra váró —
orosz cél az hogy az értekezleten két ál-landó
„Európai Bizottságot" állítsanak
fel Az egyik a NATO és a varsói paktum
katonai szervezete közt teremtene állan-dó
kapcsolatot vagy együttműködést A
másik bizottság feladata pedig orosz el-képzelés
szerint az lenne hogy szemmel-tartson
és kivizsgáljon mindent ami az
európai államok biztonságát és együtt
működését veszélyeztetheti hogy meg-előzésük
céljából tanácsot adjon az eu
rópai kormányoknak és megakadályozá-sukra
szankciót javasolhasson
Nv-ugat-európ- ai szakértők szerint ez ar-ra
vezetne hogy például Nyugat-Németországb- an
az oroszok minden olyan ame--
[ rikai rádióállomás és német rádióadás
nak hogy az amerikai —kínai közeledés
politikai együttműködésre vezethet
Hogy Peking oroszellenes céllal közele-dik
Amerikához az biztos Kevésbé biz-tos
hogy a liberálisok hagynak-- e Nixon-na- k
vagy az utódjának annyi mozgási sza-badságot
hogy Washington is felhasznál-hassa
a Szovjetunió ellen az amerikai —
kínai viszonyt
Egyelőre csak annyit látni hogy a
Washington és Moszkva közt részben ta-lán
már létrejött vagy esetleg még min-dig
csak tervezett paktum Vietnam körül
kezdett kialakulni Az alku orosz része
eddig az volt hogy Brezsnyev legalább is
egyelőre kiengedte Nixont a vietnami
csapdából — valószínűleg azal a hátsó
gondolattal hogy ha Washington valahol
megköti magát akkor Moszkva azzal re-volverezheti
az amerikai kormányt hogy
megint előveszi a vietnami harapófogót
Ott fekszik ez az orosz revolver annak
a két konferenciának az asztalán is ame-lyeknek
előkészítésén dolgoznak most
Helsinkiben és Bécsben
Az egyik az európai „biztonsági és
együttműködési" értekezlet amelyet az
oroszok több mint tizennyolc esztendeje
forszíroznak A másik pedig a közép-európa- i
haderők csökkentésére hívatott
konferencia amelyre az atlanti hatalmak
vetnek súlvt
megszüntetését követelhetnék amely az
európai együttműködéshez szükséges poli-tikai
társadalmi légkürt „haladó" (értsd:
kommunista) szempontból kedvezőtlenül
befolyásolja Ilyen alapon a Nyugat-Európába- n
főleg Nyugat-Németországba- n
megjelenő napilapok iskolakönyvek írói-ra
szerkesztőire kiadóira állandó nyo-mást
lehetne gyakorolni
Washingtonban és az ENSZ-né- l azok
akik az európai értekezlet kulisszáiba be-lelátnak
általában azt hiszik hogy az er-re
irányuló orosz manővert Amerika el
fogja hárítani főleg azt az orosz kíván-ságot
hogy a bizottság megtorló intézke-déseket
javasolhasson
Ám ha az ember a nyugat-európa- i ki-vált
a francia és nyugatnémet intelligen-cia
zömének balratolódását látja lehet-ségesnek
kell tartania hogy még ha nem
ruháznák is fel a bizottságot azzal a jog-gal
hogy szankciót indítványozzon elég
lenne a bizottságnak mondjuk a hambur-gi
Dre Welt „békebontó" (értsd: Moszkvá-tól
minden tekintetben közvetve is befo-lyásolhatatlan)
irányzatát elitélnie nem
is lenne szükség szankciókra Mert olyan
erős baloldali propaganda-hullá- m öntené
el Nyugat-Németország- ot hogy szakszer-vezeti
sztrájkkal vagy bojkottal meg le-hetne
fojtani a németségnek ezt az egyet- -
(Folytalás a 6-i- k oldalon)
--:-
?-- ?&£ f-£- ? +