Magyar Elet, January 31, 1981

              twísr--x &m "i --"+' 4'-- -" --" mm$mj : mm'M í 'Mim # imts?i&wF? vn t—lT
w A ' 'Íj
HUNGÁRIÁN LIFE Mm sokaság :§fc
hanem Lelek
s szabad nép tesz
csuda dolgokat Largttl Indtptnrfcnt MAGYAR ELET Canadian ftcckly
BERZSENYI ia ihc lliinguiaq Lingunge
Vol 34 5 XXXIV évfolyam 5 szám 1981 Január 31 Szombat Ara: 40 cent mmimwmmmmminnwmumwwmmmwuwiwmimmiuiinin nmmm
444 nap után végre szabad földön vannak az amerikai túszok
Reagan az USA 40 elnöke
TASZSZ: „A lengyel Szolidarnoszty aláássa a szocializmus alapjait!"
Ballyporccn ír városka utcáin bált rendeztek Reagan hívei mert az Elnök
dédapja 1829-be- n innen Tipperary járásból indult el Amerika felé hogy meg-meneküljön
a hírhedt írországi éhínség elől — Bernadetté Devlin McAIiskey
— akit ulsteri terroristák több lövéssel megsebesítettek — visszanyerte esz-méletét
A híres brit-ellen-es ír aktivistát éjjel a hálószobájában támadta' meg
három ulsteri terrorista akiket a rendőrség őrizetbe vett — Reagan első hiva-talos
ténykedése az volt hogy a federális személyzeti felvételeket teljesen
leállította Az USA federális kormány jelenleg 2 millió 100000 személyt tart
alkalmazásban nem számítva a postaszolgálat személyzetet „Gazdasági
erőnk visszaállítását és az ország lakosságának a jóléthez való visszatérését
célozzák az első elnöki teendők" — mondotta a Fehér Ház szószólója — A
manilai (Fülöp-szigetek- ) amerikai követség előtt több mint száz szélsőbaloldali
diák USA-cllcn- es jelszavakat énekelve vonult fel amikoris Marcos elnök sta-táriál- is
rendszere ellen tüntettek — Los Angelesben öt kaliforniai Maffia ve-zért
egyenként öt évi börtönre ítéltek — Jiminy Carter családja visszaköltö-zött
a georgiai Plains-b- e ahol az ex-elnö- k — bejelentése szerint — „újra
visszatér a földimogyoró gazdálkodáshoz" — Varsóban a „Szolidaritás" füg-getlen
szakszervezet rendelkezése értelmében egynapos „figyelmeztető"
sztrájkot tartottak a villamosok és az autóbuszok dolgozói
AZ UJ ELNÖK
POLITIKAI
HITVALLÁSA
Reagan beiktatási beszédé-ben
máris jelezte a világ-nak
hogy az Egyesült Ál-lamok
kész arra hogy ka-tonai
akcióba kezdjen a-menny- iben
ez szükségesnek
mutatkozik:
— Ha az ország bizton-ságát
fenyegetik azeset-be- n
akcióba lepünk" —
mondotta Reagan- - majd így
folytatta:
„Megfelelő erőt tartunk ké-szenlétben
hogy felülkere-kedjünk
és ha elégséges az
erőnk azesetben valószínű
hogy nem kell felhasznál-nunk
ezt az erőfölényt"
Reagan figyelmeztette „a
szabadság ellenségeit" ne-hogy
félremagyarázzák a
Stirling György:
háborútól való vonakodást
azzal hogy csödött mon-dott
az amerikai nép aka-rata
Reagan beszédében azokra
a konzervatív elemekre tá-maszkodott
amelyek végül-i-s
meghozták győzelmét az
urnák előtt:
„A kormány nem megoldás
a problémáinkra A kor-mánya
probléma" — mon-dotta
majd hozzáfűzte:
„Ma kell intézkednünk ah-hoz
hogy megőrizzük a
holnapot És itt ne le-gyen
semmiféle félreértés:
még a mai napon akció-ba
lépünk!"
Ennek a fogadalomnak meg-felelően
Reagan a beikta-tás
után tíz perccel aláírt
egy új rendeletet amely be-fagyasztotta
a federális kor
mány személyzeti felvétele-it:
— „Az ország nem él-het
tovább úgy hogy túl-költekezik"
- mondotta Rea-gan
Kezdjük meg a meg-újhodás
korszakát amelyet
új bátorság új erő fémjelez
Újítsuk meg reményünket
az amerikai nép erejében!"
— esküdött Reagan édes-anyja
Nellie bibliáját tart-va
a kezében
REAGAN
ELNÖKSÉGE:
„TÖKÉLETES
KEZDET"
Ronald Reagan 1981 január
20-á- n az Istenek kegyeltjé-nek
számított: mint az E-gyes- ült
Államok 40-i- k elnö-ke
ünnepélyesen feleskü-dött
a mintegy százezer fő
Erkölcs és hit
Legfőbb ideje hogy végre magyar újságban is Írjunk arról a
szellemi mozgalomról mely egyre jobban terjed gyűrűzik szerte
Amerikában és reményt nyújt arra hogy megváltoztatja annak ar-culatát
azáltal hogy visszaállítja a már-má- r kiveszőben lévő er-kölcsi
normákat E reformmozgalomnak a „Morál majority" nevet
adta elindítója Dr Jerry Falwell 'tiszteletes aki alig néhány hó-nappal
ezelőtt öntötte először szavakba azokat a gondolatokat a-mcl- yek
millió és millió honfitársa agyában érlelődnek immár közel
egy évtizede azóta hogy a Watergate-krizi- s megrázkódtatása után
nemcsak az Egyesült Államok tekintélye süllyedt mélyre a világ sze-mében
de az amerikai társadalom egyensúlya is megbomlott
Erkölcsi mélypont
Pedig a hetvenes évtized kezdetén még úgy Uint az előző é-v- ek
eszmei zűrzavarából melyet a kommunizmussal kacérkodó a
megszédült baloldali intellcktuelek a szerencsétlen vietnami háború
elleni demoralizáló pacifista propagandával idéztek elő és szítot-tak
végre kilábal az ország és egyszer s mindenkorra lezárul az
a korszak amikor az Angéla Daviseket és a Dániel Ellsbergeket-nemze- ti
hősökként ünnepli a közvéleményt orránál fogva vezető li-berális
média Jól emlékszem: 1971 május elsején még akkora hip-py-tüntet- és
tombolt a washingtoni utcákon hogy már sokan a pár
év előtti fekete-lázadásho- z hasonló forrongásoktól féltették az or-szág
fővárosát S alig egy-k- ét év múlva a hippyk és az újbaloldal
egyaránt „kiment a divatból": az utcákról úgy eltűntek hogy még
hírmondó se maradt belőlük
Aztán jött a mesterségesen kavart Watergate-botrán- y melytől a
jóízlésü embernek felfordult a gyomra és a vietnami gyalázat le-zárulása
után úgy-ahog- y megnyugodott kedélyeket ismét feldúlta a
liberális hecc-sajt- ó A jószándékú de kisképességü és soha senki
emberfia által meg nem választott Ford után a republikánus veze-tésből
kiábrándult vagy az ellen uszított választói tömegek egy új
emberbe az ismeretlen Carterbe helyezték bizalmukat akiről hama-rosan
kiderült hogy még Fordnál is balkezesebb De mivel az a-mer- ikai
alkotmány sajnos nem ad lehetőséget arra hogy az olyan
vezetőt akiről 'hónapokon belül elárulja hogy nem alkalmas a fe-ladatra
leváltsák az országnak végig kellett szenvednie a carteri
négy évet mely alatt csak még jobban elmélyült a Watergate-ko-médiáv- al
kezdődött belső válság az ország nemzetközi tekintélye
tovább csökkent szövetségi rendszere meggyengült védelmi erejét
aláásta a destrukció és a tervszerű szabolálás gazdasági helyzete
pedig alapjaiban rendült meg De a legnagyobb baj a balső' lelki
ellenállóeröben mutatkozott meg és az erkölcsi alapoknál melyek-ről
a költő verssora is szól:
„Minden ország támasza talpköve a tiszta erkölcs"
nyi tömeg előtt Mintegy
félórára rá az 52 amerikai
túsz akiket Irán 444 na-pig
tartott fogva — két al-gériai
személyszállító repü-lőgépen
a szabadságot je-lentő
Nyugat felé haladt
A két történelmi esemény
ugyanazon a napon való
megtörténte Ronald Rea-gan
elnökségét drámai
kezdősebességgel jelezte
amikor a Capitolban rende-zett
ebéd alkalmával beje-lentette:
„Szerelnék önök-kel
megosztani egy jó hírt
amelyet most kaptam: a
két repülőgép leszállt A-lgériában"
Utána nem
leplezvén ismert érzelmeit
a túsz-kérdé- s kezelésével
kapcsolatban hozzátette:
„Részemről nem nevezem
őket túszoknak mert sze-rintem
hadifoglyoknak
számítottak!"
Carter elnöksége déli 12-k- or
ért véget és mindaddig
kétségbeesetten várta a tú-szokról
érkező hirekethogy
ö lehessen— még elnöksé-ge
alatt — az első aki köz-li
a válság megoldását az
ország népével Ez nem a-dat- ott
meg neki sőt Rea-gan
egyik elsönapi rendel-kezése
szerint
Cartcrrc jutott a szerep
hogy a wiesbadeni (Nyugat-Ném-etország)
átmene-ti
szanatóriumban az —
USA nevében üdvözölje
a kiszabadult túszokata-ki- k
bizony megkeserítették
a volt elnök életét mert
sarokba szorították amikor
számos számonkérő kérdés
záporozott feléje: Mit telt
ön Carter úr hogy 444
napig kellett sínylődnünk
az irániak fogságában?
Vagy jobbanmondva: mit
nem tett?"
EL A KEZEKKEL
SZUDÁNTÓL!
Anwar Szádat egyipto-mi
elnök Asszuánban kije-lentette:
amennyiben Li-b- ya
megtámadná Szudánt
iazesetben Egyiptom meg-védi
a testvér-országo- t
Szádat azzal kapcsolat-ban
tette meg nyilatkoza-tát
hogy újra tiltakozott
Libya csádi katonai invá-ziója
ellen ami — sze-rinte
— Szudán stratégiai
helyzetét veszélyezteti
— „Mindenki füle hal-latára
kijelentem: — mon-dotta
Szádat — Egyiptom
az első pillanattól kezdve
Szudán oldalára áll füg
getlenül a csata természe-tétől
és az sem nyom a
latban hogy az összecsa-pás
milyen hosszú időre hú-zódik
el Reméljük hogy az
a tacskó (itt Szádat Mu-amm- ar
Qaddafi ezredesre
célzott Libya nagyzási hó-bortban
szenvedő elnöké-re)
tanulni fog ebből a lec-kéből!
(Egyiptom és Szudán 1976-ba- n
kölcsönös védelmi szer-ződést
irt alá — Szerk)
(folytatás a 2-i- k oldalon)
A lczüllcsztés ellenhatása
Ezt már régen látják az ország sorsáért jövőjéért aggódó kon-zervatív
gondolkodású amerikaiak és ezt érezte meg ezt az igényt
vette észre jó ösztönnel Jerry Falwell mikor meghirdette mozgal-mát
S ez az igény annyira erős volt annyira elemi erővel jelent-kezett
országszerte hogy jóformán szervezni sem kellett a Mo-rál
Majority-- t A hallgatag többség konzervatív felfogású és a szó-dnak
igaz póztalan értelmében hazafias érzésű amerikaiak akik ed-dig
egy évtizeden át némán nézték mint teszi tönkre egy zavaros-fej- ú
és Isten tudja milyen áttételeken át honnét irányított törpe
kisebbség ezt a hatalmas országot lejáratva mindent ami szent
erkölcsös és magasztos- - most egyszerre megtalálták azt a keretet
ahol kiállhalnak eszméikért s melyen keresztül hallalhatják a sza-vukat
minden negatív jelenség ellen az erkölcsi megújulás érdeké-ben
A Morál Majority első erőpróbája a most lezajlott elnökválasz-tás
volt és a konzervatív-vona- l meglepetésszerű előretörése nem
kisrészben a mozgalom győzelmeként könyvelhető el Túlzás nél-kül
beszélhetünk egy csendes forradalomról melyben Amerika né-pe
önmagára 'találhat bizonyítva azt hogy még van a lelkek-ben
egészséges erő a társadalom belső megújítására Vigasztaló s
biztató jelenség ez ami reményt nyújt arra hogy az Egyesült
Államok az újra megszilárduló erkölcsök révén kiegyensúlyozottá
válik kifelé pedig ismét a régi fényben a szabadság fáklya hordo-zójaként
állhat majd a világ előtt
A magyarországi hitélet
A Morál Majority ez év elejétől egy kéthetenként megjelenő ki-tűnő
folyóiratot is kiad Washingtonban Morál Majority Report
címmel A lap rendszeresen beszámol a mozgalom terjedéséről és
ismerteti álláspontját pld olyan elvi kérdésekben mint az abor-tusz
az iskolai ima stb- - Nincs szám melyben ne olvashatnánk
komoly tanulmányt bennünket közelről érdeklő társadalmi kérdé-sekről
Az egyik legutóbbi számban például dr Udvarnoki Béla
Észak-Karolinába- n élő magyarszármazású professzor irt rendkívül
jó elemző cikket a budapesti rezsim vallásellenes politikájáról A
cikk „A kommunista hadviselés új stratégiája a vallással szem-ben"
címmel azt tárgyalja hogy a kommunista rendszerek a kez-deti
nyílt vallásellenesség helyett most más módszerekkel élnek
Észrevették ugyanis hogy ha támadják a vallásokat az ellenha-tást
szül és a hívek méginkább ragaszkodnak hitükhöz Ezért tak-tikát
változtattak és kifelé — főleg ta külföld relé — a vallássza-badság
látszatát keltve csak alattomban igyekeznek gátolni az egy- -
(Folytatás az ötödik oldalon)
'&%
A nyugat szerencséje
Irla Frey András
A nyugatnak szerencséié van Rea
gan olyan történelmi pillanatban veszi
át a kormány irányítását amikor úgylát-szik
még van rá lehetőség hogy Ameri-kát
megállítsa a lejtön
A hanyatlásnak eddig három szem-mclláthat- ó
jele volt az infláció a szov-jet
katonai fölénye és Amerika külpoliti-kai
pozícióinak a gyengülése
Mi okozza
az inflációt?
A baj azonban mélyebben fekszik Az
infláció nem magáról szakadt rá az or-szágra
Főleg az okozta hogy az embe-rek
kevesebbet vagy rosszul dolgoznak s
hogy a Washingtonban székelő föderáci-ós
kormány nem arra költi a pénzét a-m- ire
kellene honvédelemre és a segítsé-get
valóban megérdemlő szcgényckrcha-nc- m
olyan költséges álmok után fut a-m- fk
ncin az egész társadalom érdekeit—
csupán a választók bizonyos rétegeinek a
politikai megvesztegetését szolgálják
Innen ered az esztelenül nagy álla-mi
deficit amit adóval nem csak pénz-nyomtatással
lehet fedezni Ez fütbaz in-flációt
ez kezdi aláásni az ország pénz-ügyi
és társadalmi talapzatát
Ezzel Reagan is tisztában van E-zé- rt
tartja belpolitikailag legsürgősebb te-endőjének
a költségvetési hiány lefara-gását
az infláció leküzdését ezért tart-ja
első kötelességének a munkamorál
helyreállítását
Az új elnök ebben két dologra tá-maszkodh-atik
Az ország anyagi és lelki
erőire
A gazdasági arzenál az Egyesült Á-llamok
területén található mérhetetlenül
gazdag természeti kincsekben iparuk
nagyságában s fejlettségében van A lel-ki
tartalék pedig abban rejlik hogy ez a
nép tud dolgozni
Tud ha akar A kérdés csak az —
hogy mennyire akar
A háborút követő hirtelen gazdago-dás
és a szakszervezetek hatalmának ez-zel
járó megerősödése azt a természetes
következményt vonta maga után hogy a
munkakedv megromlott De a régi ameri-kai
hagyományokra ennek a népnek kon-zervatív
hajlamaira gondolva lehetséges-nek
kell tartani hogy ha van aki a kö-zeledő
nemzeti veszélyre figyelmeztesse ö-k- et
akkor megemberelik magukat
Deák Ferenc
Tisza István
Ebből a szempontból Reagantöl csak
jót várhatunk Lehet hogy nem olyan jó
taktikus mint volt de Gaulle Lehet az
hogy nem olyan nagy stratéga mint Bis
marck és nincs oly széleskörű koncepció
ja mint amilyennel Disraeli keresztezte
a Perzsa-öbö- l és a Szuezi csatorna felé
törekvő orosz politikát vagy mint ami
lyennel Metternich szerelte volna mega
lapozni az európai hatalmi egyensúlyt
Reagan politikai filozófiája azonban
bölcsességében egyszerűségében tisztasá-ságába- u
Deák Ferencre és Tisza István-ra
emlékezteti az embert Egyikük sem —
Deák sem Tisza sem — volt járatos a
diplomácia dzsungeljében De oly vilá-gosan
látták a lényeget s azt hogy cél-tudatos
külpolitikának belső békére és
katonai erőre van szüksége hogy az ö
útjukat járva Trianont is valószínűleg el-kerülhettük
volna
Reagan-r- e szintén ilyen szerep vár
most
Belpolitikában az alarmirozásban a-rány- lag
könnyű dolga lesz Végre is A-meriká-ban
jóideje ébredezik a veszélyér-zet
neki annyit kell csak tenni hogy'
hangot adjon annak ami már úgyis de-reng
az amerikaiak fejében Ha ezt si-kerül
meggyorsítania remélni lehethogy
az erőfeszítésre való készséget és — a-- mi
legjobban hiányzik belőlük — talán
még a kötelességtudást is meg tudja
szólaltatni bennük
A detente
gyümölcsei
Külpolitikai téren azonban nehezebb
feladatok előtt áll
Arafg az amerikai-oros- z detente vi
rágzott és az örök béke szólamaival hó-dították
a nyugati közvéleménjt s az
amerikaiakat Vietnam és Walergale mi-att
bűntudat marcangolta ment minden
mint a karikacsapás: az oroszok terjesz-kedtek
az amerikaiak hallgatlak a nyu-íafeurópai- ak
csak a détcntc-ta- l járó üz-leti
lehetőségekkel törődtek
Ez volt a szép béke korszaka ami-kor
1975-be- n az északvietnami kommu-nisták
Délkelet-Ázsiába- n lerohanták Del- -
Vietnamot és Közép-Afrikába- n kubai
sorkatonaság kerítette hatalmába Ango-lát
Ezután került sor arra hogy kubai
és keletnémet katonák 1977-be- n a kelet-afrik- ai
Abessziniát (Etiópiát) 1978-ba- n
pedig Arábiában Dél-Jeme- nt is beépítet-ték
a szovjet katonai hálózatába És er-re
tette rá a koronát 1979 legvégén Af-ganisztán
orosz megszállása
Ettől datálódnak Amerika fclocsiulá-sána- k
kezdetei s ettől fogva kezdett a
Szovjetunió más módszereket is latbavet-ni
például Nikaraguában
A különbség a hetvenes évek és az
1980 metódusa közt abban van hogy a
nemzetközi jog és az Egyesült Nemzetek
alapokmánya szerint az ellen lehetett
volna tiltakozni hogy orosz repülőgépek
kubai katonákat szállítottak Angolába
De ami Nikaraguában történt — hogy me-lyik
politikusnak küldtek Kubából pénzt
és fegyvert s hogy kit gyilkoltak le vagy
félemlítettek meg Nikaraguába küldött ku-bai
ügynökök — ilyesmit könnyű letagad-ni
tehát nehéz belőle nemzetközi ügyet
csinálni
Carter-é-k
közép-amerik- ai bn
Hónapok óta beszél a világsajtó ar-ról
hogy az orosz-kuba- i menetrenden
Közép-Amerik- a van soron elsősorban az
a része amely Mexikótól a délamerikai
kontinensig ' nyúlik le Ezen a földnyel-ven
sorakoznak egymás után a most te-rítéken
lévő Guatemala Hondurasz Ni-karag- ua
Costa Rica és Panama
Nikaragua sorsa — egyelőre — eldőlt
és Carter embereinek tevékeny része volt
abban hogy az ottani antikommuiiisla
rezsimet egy „nem egészen marista"kor-mán-y
váltotta fel
A nyugat ilyen lépésről-lépésr- e va-ló
eladásának (vagy elhagyásának) Rea-gan
véget akar vetni Ez azonban na-gyon
nehéz lesz a számára Minthogy az
Egyesült Nemzetekhez hiába fordulna
magának az amerikai kormánynak kelle-ne
cselekednie Amerikának a közép felé
tolódása azonban aligha ért arra a fok-ra
hogy a washingtoni kormány komo-lyan
megmozdulhasson és hogy a" többi
középamerikai államban folyó földalatti
orosz-kub- ai szervező munkát Reagan el-lensúlyozhassa
a kulisszák mögött pél-dául
úgy hogy pénzt és fegyvert küld-jön
azoknak akik szembeállnak az o-roszo- kkal
és kubaiakkal
Hasonló problémákkal fog szembenéz-ni
Reagan Afrikában is Ott Libia ját-sz- a
Kuba szerepét de nem ügynökök ré-vén
hanem a határt átlépő csapatok for-mális
katonai beavatkozásával
Líbiáról két dolgot kell tudni Azt
hogy Qadafi-na- k 1969-be- n történt ura-lomra
'jutása óta Libia minden egyes
szomszédját megtámadta még a vele
barátkozó Algírt is És hogy a szovjet-tömbön
kívül sehol sem tartanak fenn az
oroszok olyan óriási fegyverraktárakat
mint ' a libiai sivatagban ahol ebből a
célból valóságos földalatti városokat é-píte-ttek
Orosz rakéták
Egyiptom határán
Erre azért érdemes itt emlékeztetni
mert a líbiai kormány két országot vett
célba Az urániumban állítólag nagyon
gazdag Csad-o- t és az Egyesült Államok
egyetlen afrikai szövetségesét Egyipto-mot
Az atomfegyverek gyártásához szük-séges
uránium kérdését a líbiaiak egysze-rűen
intézték el 1973-ba- n száz kilométe-res
mélységben megszállták Csád uráni- -
(Folytalás a 4-i- k oldalon)
-- 8