Magyar Elet, May 23, 1981

              iiS
I28&igwmi?
%i
muv-- ii
J ' V't fi1 ws
''-- 1
1
1 1 ' HUNGÁRIÁN LIFE 'Vt
Nem sokaság
s
hanem
szobai
Lilék
nép lesz
rif
csuda dolgokat Lrgl Inilfpcnrfcnt MAGYAR ELET Cnilion W etlly
BERZSENYI ín lie IIungtrÚA Ungmge
Vol 34 21 XXXIV évfolyam 21 szám 1981 Május 23 Szombat Ara: 40 cent
Az egész világ közvéleményét megrázta a hír:
Merénylet a Pápa ellen!
„Fekete hétfő" a párizsi tőzsdén # Háborús veszély Libanonban
ékmmM
A Egyesült Államok Brüsszelben a NATO hadügyminiszter! tanácskozás
alkalmával felkérte szövetségeseit: adjanak engedélyt ahhoz hogy amerikai
egysegek átrepülhessenek országaik területe felett abból a célból hogy a
Pcrsa-öbö- l térségében esetlegesen kirobbanó rendkívüli állapot „orvoslására"
siethessenek — Róbert Falls a NATO katonai bizottságának kanadai elnöke
nem tartja kizártnak egy több nemzetből álló nyugati különleges csapategység
alakítását a Perzsa-öbö- l várható válságainak leküzdésére — Bcgin miniszter-elnök
a Schmidt kancellár elleni ismeretes élcshangú bírálata után Krcisky
osztrák kancellár címére adresszált ostorozó kritikát: „Ausztria — melyről
sokan azt állítják hogy a zsidóüldözés idején kegyetlenebb volt mint Német-orszá- g
most harckocsikat ad Szaúd-Arábián- ak És az ország feje nem más
mint a 'büszke zsidó' Mr Bruno Krcisky a Második Szocialista Internacionálé
tagja" — Kreisky kijelentette: felelős személyek pontosan tudják mily nagy
szerepet játszott Ausztria a kelet-európ- ai zsidók kivándorlásában és hozzátette
hogy nem óhajt belekeveredni az izraeli választási kampányba Egyébként
Ausztria 400 tank eladását valóban fontolóra vette de egyelőre még nem tör-tént
döntés ezügyben — Houstonban USA vámörök lefoglaltak egy osztrák
jctet melynek fedélzetén 635 automata "M— 16" puskát 135 egység 40 mm
gránátvetőt és hozzávaló löszért találtak másfélmillió dollár értékben — A len-gyelországi
Gdanszk városában működő "Pepsi-Cola- " gyárat — adósságfizc-lésr- e
használandó valuta hiány miatt — lezárták — Kanada 1981-be- n 400 ezer
dollár értékű gyógy- - és élelmiszert szállított költségmentesen a lengyeleknek
FEGYVERES
MERÉNYLET
A PAPA ELLEN!!!
Az egész világ keresz-tény
közvéleménye aggódva
várta a további híreket
amikor az ABC átvette a
Vatikán-rádi- ó rendkívüli je-lentését:
„Apápa ellen fegyveres
merényletet' követtek cl
őszentsége éppeif a rendsze-res
audienciájára sietett a
fehérszínű vatikáni Jeep-e- n
amikor két lövés dördült el
Őszentsége leroskadt
azonban 45 perc múlva
már az operációs terem-ben
volt ahol az orvosok
Krzyszlof Pomian:
eltávolították
két lövedéket
testéből a
Közben a Szent Péter-tére- n
összesereglett hívők se-rege
könyörgött az Ég Urá-hoz
hogy Őszentsége sebei
ne bizonyuljanak halálos-nak
II János Pál Pápa a
műtét után magához tért
amit orvosai' kitűnő fizikai
kondíciójának tulajdoníta-nak
Állapota az operáció után
súlyos de nem életveszé-lyes
mert a két lövedék
nem sértett meg neme-sebb
szerveket
Közvetlenül a merénylet
után a római rendőrség egy
színes férfit vett őrizetbe
A neve: Mehmet Ali Agca
24 éves szélsőjobboldali tö-rök
terrorista aki már volt
f letartóztatásban Törökor-szágban
miyel meggyilkolt
egy újságírót A börtön-ből
megszökött (és-'má- r -- akkor
elhatározta a pápa' meg-gyilkolását"
Ezt meg is irtas
a 'hotelszobájában hátraha-gyott
levelében lövések
két nőt is megsebesítettek
akik közül az egyik buffaloi
lakos válságos állapotban
van (A másik nő jamaicai)
A munkás és párttitkár
(Pomian Párizsban elő lengyel filozófus és eszmetörténész a len-gyel
demokratikus ellenzék egyik leghatásosabb külföldi szószólója)
1970 ótá Lengyelország a szovjet tábor egyetlen országa ahol a
munkás nyíltan szembeszegül a párttitkár gazdasági társadalom-politikájával
1970 decemberében a munkások kényszeritették ki hogy
Gomulka s a klikkje lemondjon 1971 februárjában a Lodz-- i sztrájkok
során Gierek a munkásnők nyomására hatálytalanította az elődjétől
örökölt áremelési tervet amelyet pedig — enyhítésekkel ugyan —
éppen alkalmazni készült 1971-be- n és 1975-be- n rövid helyi sztrájkok
s más megnyilvánulások során munkások harcolták ki a 409°ó-o- s '
tényleges béremelést pedig a terv ezekre az évekre mindössze 17—
18"u-o- s béremelkedést irányzott elo 1976 júniusában amikor a kor-mányzat
áremelést „tervezett be" egyetlen nap alatt visszavonatta
vele ezt a tervét -- a munkásság: helyi sztrájkokkal melyek már-má- r
altalános sztrájkba fordultak s egyes városokban utcai tüntetések-kel
_ 1980-ba- n meg nyílt ellenállás tör] ki a „Szabad Szakszervezet
tek" és a Párt között -
Első látásra a lengyelorszáyi harc tisztán gazdasági természetű
Mintha csupán a fogyasztás lázadna fel a beruházás ellen a háztartás
közvetlen szükséglete a nemzetgazdaság hosszúlejáratú érdeke elten
a jelen a jövő ellen 1970-be- n csakúgy mint 1976-ba- n főként az élel-miszerek
drágulása idézi elő a munkásfelkelést s mindkét alkalom-mal
úgy áll le hogy hatálytalanították az áremelést Egyik esetben
sem merül fel kimondottan politikai jelszó s azok sem különlegesen
radikálisak Az 1971— 1975-ö-s helyi sztrájkok is csak a béremelést
s a munkakörülmenyek megjavítását célozták Ügy tűnnék tehát'
hogy még 198081-be- n is a munkások nem fordulnak szembe a meg-levő
politikai rendszerrel kijönnek vele ha kielégítik gazdasági köve-teléseiket
De a látszat csal Másfelől az a kérdés is felvetődik tud-- e
a párttitkár ekkora árat fizetni a társadalmi békéért s mi történik
ha aztán kiderül hogy 'még további engedményeket is kell tennie?
Elméletben a gazdasági engedmény lehetséges De amint kissé
közelebbről vizsgáljuk a dolgokat kitűnik hogy akármit mond is a
párttitkár igazában ez a mai rendszerben lehetetlen t
Éljük bele magunkat rövid időre egy tartományi pártbizottsági
titkár szerepebe Ahhoz hogy fellendüljön a sora hogy felfigyeljenek'
a rá a központban meg kell mutatnia hogy tud országos méretekben1
gondolkozni Nem szabad követelőznie Ugyanakkor jóUigyintéző híré-be
kell kerülnie nem szabad hogy a kezére blzótt terület lakossága
túlságosan panaszkodjék rá Hogyan egyeztetheti össze a gyakran el-lentétes
szempontokat? Egyetlen módon: ha eléri hogy vajdasága'
területére nemzetgazdaságilag kulcsfontosságú nehézipari üzemet tele-pitsen- ek
Ha sikerül beruházási elsőbbséghez jutnia nyert ügye' van
Nagy lépést tett a ranglétrán felfelé vezető úton 'Maga mögött hagyta
kollégáit és versenytársait Megmutatta milyen gazdasági szak-ember
mennyire össze tudja egyeztetni a helyi érdekeket a nemzet-gazdaságéival
i
Mf'í 'SAJiMin
cl
'A
és
jó
A FRANCIA
BALKANYAR
VARHATÓ
KÖVETKEZMÉNYEI
A francia elnökválasztá-son
az eredmények: IMittc-ran- d
(szocialista) 517%
Giscard (jobbközép) 483°o
— azt jelezték hogy az
olimpuszi magaslatról kor-mányzó
Valéry Giscard
d'Kstaing hétéves uralmát
az átlag francia választó
megelégelte azonban
a balra-át- " veszedelmes
politikai kalandokba so-dorhatja
az országot
1936 óta először törté-nik
'hogy a francia gazda-sági
élet gyökeres és koc-kázatos
változás előtt állhat
mivel Mittcrand végülis a
kommunista párt támogatá-sával
került a bársonyszék-be
Gcorgcs Marchais a
francia kommunista párt
főtitkára meg is jegyezte a
választások után hogy párt-híveine- k
támogatása nem
azt jelenti hogy „kitöltetlen
csekket" nyújtott át Mitte-randna- k
Semmi kétség ar-ra
vonatkozóan hogy Marc-hais
nemsokára kopogtat az
Élysée palota kapuján ab-ból
a célból hogy benyújt-sa
számláját
Mittcrand egyelőre meg-oldhatatlannak
látszó fel
adat előtt áll mert pártja
mindössze 117 mandátum
mai rendelkezik a 491 ta-gú
Nemzetgyűlésben
ugyanakkor a kommunista
képviselők száma 1)6 tehát
a kél baloldali párt kombi-nációja
sem elég a törvény-hozási
többség elérésérc
Május 24-é- n amikor
Giscard leköszön Mittcrand
új kormányfőt óhajt kinevez-ni
egy koalíciós kormány
élére azonban a törvényho-zás
területén egyelőre gúzs-bakótö- tt
kézzel addig kény-telen
várakozni amíg a
Nemzetgyűlés jelenlegi ará-nya
a javára megváltozik
ami — szerintünk — csak új
választások kiírása révén
lehetséges
(Lásd „Miért bukott
meg Giscard?" c cikkünket
a 3 oldalon)
„FEKETE HÉTFŐ"
A BÖRZÉN:
MENEKÜL
A FRANCIA TOKÉ
A szocialista Francois
Mittcrand elnökké való meg-választása
ulán a párizsi
tőzsdén tíz százalékkal zu-hantak
az árfolyamok mi-vel
köztudomású hogy az új
francia kormánynak koalí-ciós
alapon kommunista
miniszterek beválasztásá-val
is számolnia kell
' Franciaország 21-i- k el-nöke
Francois Mittcrand el-ső
célja az hogy a 491 tagú
Nemzetgyűlésben — ame-lyet
jelenleg a Giscard-ve-zett- e
Democracie Francaise
és a Ohirac-fél- e neo-Gau- l-
(folytatás a 2-i- k oldalon)
a
A termelőeszközöket előállító nagy gyár építése azt jelenti ugyan-is
hogy foglalkoztatás lesz aránylag magas bérek mellett bizonyos
szociális juttatásokkal: talán jobb élelmiszerellátáshoz is jutnak mint
másutt új lakásépítés kezdődik stb Egészen más volna a helyzet
ha titkárunk könnyűipari fogyasztási javakat termelő ipari beruházá-sokat
kérne: akkor már eleve vesztésre ítélné magát Karrierje nem
haladna előre az ilyesféle beruházás nemigen látványos A helyi lakos-ságnak
is kevesebb jutna hiszen az ilyen iparágban kisebb a foglalkoz-tatás
mint a nehéziparban a bérek -- alacsonyabbak a szociális jutta-tások
is gyengébbek Ezért törekszik a párttitkár minden erejével ar-ra
hogy nála létesüljön a nagyberuházás Azon van hogy bebizonyít-sa:
a Központ által tervbe vett bizonyos beruházásoknak az ö tarto-mánya
lenne a legelőnyösebb befogadó területe Mire a központ rájön
hogy a helyileg kert beruházási keret a kelleténél kisebb volt s hogy
a határidőket nem lehet betartani késő Nincs visszaút Végig kell
vinni a beruházást mert már sok pénz és nyersanyag fekszik benne
Különben is most már nemcsak a helyi párttitkár s emberei presztí-zséről
van szó hanem mindazokéról akik szabadot jeleztek a tervnek
noha ismerték vagy sejtették a való helyzetet de nem törődtek vele
saját pályafutásuk érdekében (
' Az 1956-o- s 1970-c-s és 1976-o- s munkásfclkelésck jelentősége abban
van hogy egyre nehezebbé sőt lehetetlenné teszik a sztálini korszak-ban
beindított s azóta alig módosított gazdasági rendszer fenntartását
E rendszer keretén belül a' vezetők nyilvánvalóan képtelenek arra
hogy eleget tegyenek a munkások elemi anyagi követeléseinek ame-lyek'
ennélfogva politikai követelésekké váltak 1980-ba- n akár tudják
ezt a munkások akár nem AN politikai hatás már abb'ól is következik
hogy a politika és a gazdaság elválaszthatatlan
Lengyelországban tehát a mai konfliktust az magyarázza amely
az ötvenes évek eleje óla szembehelyezi a munkást a párllitkárral
Ha árnyalni akarnánk elemzésünket a konfliktus más résztvevőit is
bemutalnánk Ilyen például a pártapparátus és a munkásság érdekei
között félúton elhelyezkedő értelmiségi réteg: az értelmiség szolidáris
a' munkásokkal akik a vásárlóerő csökkentésével szembeszegülve nem-csak
tsaját ész-erdekei-ket
védik hanem — az egy párlapparátust ki-véve
— a társadalom egészét A parasztság is részese a konfliktusnak
a lengyel paraszt nem hagyta magát kollektivizálni és ezzel olyan ve-reséget
'mért a pártapparátusra amelyből az még ma húsz év múl--"
tán sem tért magához Az egyház-végü- l melynek puszta léte rést nyit
a pártapparátus elméleti egyeduralmán Mindennek ellenére mégis a
munkás fenyegeti leginkább a párttitkár hatalmát csakis ő képes ar-ra
ugyanis hogy ellen-erő- t' szegezzen szembe a hatalommal így nö-vekszenek
reszkövételései olyan egyetemes ellenállássá mely politi-kai
változásokat eredményez
(„Magyar FüzetekY")
í í
F ?!! v t
K ' i
í5&2f Vffií KgftfjJfif'SS
i
A szegedi Fogadalmi-templo- m
POSTAKÜRT
Ki hívta be a szovjet csapatokat Budapestre
1956 október 23-á- n?
Dávid Irving angol történész "Upris-in- g
in Hungary" cím alatt írt könyvet az
1956-o-s magyar szabadságharcról A könyv
érdekessége újdonsága hogy nyugati tör-ténész
számára Budapest és Moszkva elő-ször
(ette lehetővé hogy betekintést nyer-hessen
az eddig gondosan elzárt hetpecsét-tc- l
őrzött levéltári anyagokba: az 1956 ok-tóber
23—november 4 közötti kormány- - és
minisztertanácsi jegyzökönyvekbe
Felvetődik a kérdés: mi készteti e Bu-dapestet
és Moszkva mai urait erre?
Szerintünk az hogy szeretnék Nagy
Imre miniszterelnök emlékét befeketíteni
akinek vértanú-halál- a még ma is súlyosan
nehezedik Moszkva és Budapest mai urai-nak
lelkiismeretére (már amennyire lelki-ismeretről
egyáltalán kommunista diktá-torok
eseteben beszélni lehet!)
Irving könyvét eddig még nem siketült
megszereznünk A műről a „Der Spiegel"
május 4-i- ki számában olvastunk ahol a fo-lyóirat
hirül adja a-fkön- yv német kiadását
(„Aufstand in Ungarn" — Albrecht Knaus
Verlag Hamburg 1981) és egyúttal részle-tet
hoz a könyvből (A „Der Spiegel" szer-kesztősége
bejelentette 'hogy a könyvből
a kővetkező számaiban újabb részleteket
közöl)' — Már az első részletből kitűnik
a ecl: Nagy Imre befeketítése amikor a
szerző így ír:
Az 1956-o- s magyar forradalom történe-tének
eddig még meg nem 'oldott kérdése:
ki hívta be Budapestre október 23-- a éjjelén
a szovjet csapatokat?
A parlamenti beszéde után Nagy Imre
az Akadémia utcai Pártközpontba sietett
ahol a Központi Bizottság és a kormány
ülésezett Este 9 óra volt amikor megérke-zett
és ott elhatározták: a tüntető tömegek
követelésének eleget tesznek és Nagy Im-re
veszi át a kormány vezetését — Ezután
rögtön a legsürgősebb kérdés megvitatá-sára
került a sor: be kell-- e hívni a szovjet
csapatokat Budapestre?
A jegyzökönyvek szerint Hegedűs And-rás
leköszönő miniszterelnök ismertette 'a
helyzetet 'amely szerint sem a honvédség
sem a rendőrség nem képes a rendet fenn-tartani
sőt egyes alakulatok átálltak a
„felkelők" oldalára vagy fegyvereiket át
adták a Rádióközpontot ostromlóknak —
A helyzet egyértelműnek látszott: csak a
szovjet csapatok tudnak rendet teiemteni
Gerö Ernő a Párt első titkára feltette
a kérdést: behívjuk a szovjet csapatokat?
Egyhangú volta válasz: „Igen"— Ekkor
Gerö Nagy Imréhez fordult: „Mi a te véle-ményed:
szükséges a szovjet katonai se-gítség?"
— Nagy Imre válasza: „Igen" —
Gerő erre a telefonhoz lépett és a Magyar-országon
állomásozó szovjet csapatok fő-parancsnokát
arra kérte: késedelem nélkül
küldje csapatait Budapestre a rend vissza-állítása
céljából"
Ehhez az epizódhoz fűzi hozzá Irving
a maga 'megjegyzését: Nagy Imre akkor
(október 23-á- n éjjel) nem is cselekedhetett
másként hiszen vérbeli moszkovita -- volt
aki évtizedekig élt Moszkvában számkive-tésben
és aki politikai karrierjét Moszkva
urainak segítségével építette ki — Később
(november 4-é- n) ezt a lépését keservesen
megbánta — az elkövetett hibát próbálta
kizárólag Gcröre hárítani — de a tények
(jegyzőkönyvek) ellene beszélnek Október
25-i-ki rádióbeszédében el is árulta magát
amikor hangsúlyozta: A szovjet csapatok
behívása 'Budapestre szükséges volt: csak
igy lehetett a rendetj helyreállítani"
A párt- - és minisztertanács következc'
9t
N-- tw-í
napirendi pontja október 23-á- n éjjel — mi-után
Gerö végzetes telefonbeszélgetése
megtörtént — a statárium Kihirdetésének
kérdése volt A jegyzőkönyvek szerint: a
párt- - és minisztertanács egyhangúan meg-szavazta
hogy kihirdeti a statáriumot
amelynek értelmében mindazokat akiket
fegyverrel a kézben találnak a rendfenn-tartó
szovjet csapatok — joguk van a hely-színen
felkoncolni — birói tárgyalás nél-kül
Október 24-é- n reggel 845 perckor a
rádió — most már Nagy Imre miniszter-elnök
nevében — hírül adta a statáriumot
Mivel a szabadságharcosok nem voltak haj-landók
'a fegyvert letenni százával haltak
hősi halált Ezeknek vére Nagy Imre lel-kén
száradt aki a statáriumot kihirdette
— Ugyanekkor a rádió beismerte: a szov-jet
csapatok a Nagy-kormán- y hívására ha
ntoltak be Budapest területére
1
Két kiegészítést fűz még Irving az ok-tóber
23— 24-i- ki fenti eseményekhez Az
egyik: Nagy Imre legjobb barátjának Vá-sárhelyi
Miklós újságírónak ínyilatkozala
(akit 5 évre ítéltek el 1958-ban- ): Megdöb-benéssel
vettem tudomásul hogy Nagy Im-re
elvállalta a miniszterelnökséget 'akkor
amikor a teljes moszkovita pártvezetöség
— Gerövel az élén — uralmon maradt Tud-hatta
volna hogy ezek csak porhinlésböl
nevezték ki — a forradalmi lómegek nyo-mására
Már első két tettével: a szovjel
csapatok behívásával Budapestre és a sta-tárium
kihirdetésével — elvesztette erköl-csi
tekintélyét politikai bizalmát a szabad-ságharcosok
szemében Az lett volna a kö-telessége
hogy ellenzékben maradjon
A másik érdekes megjegyzése Irving-nek- :
Nagy Imre azzal hogy Gerö és társai
uralma alatt elvállalta a miniszterelnöksé-get
— továbbá hogy beleegyezett a szovjet
csapatok Budapestre hívásába és a statá-rium
kihirdetésébe — nagy zavart kellett
a nyugati magyar politikai emigráció ber-keiben
is Hogyan ajánlhatták volna az
emigráció vezetői befogadó országaik kor-mányainak
— lamikor efelől megkérdezték
ókét — a Nagy Imre-kormán- y feltétlen
pártfogását amikor ilyen súlyos politikai
tévedésekkel kezdte kormányzását? !(
Eddig az Irving-idáz- el — Üjra fcltcsz-szü- k
a kérdést: mi késztette Moszkva és
Budapest mai urait e rájuk nézve is kom-promittáló
jegyzökönyvek kiadására? — A
válasz: most az 1956-o- s szabadsághaic
25 évfordulóján mindenáron be akarják fe-ketíteni
Nagy Imrét — vitát akarnak szí-tani
a magyar emigrációban hogy amíg
vitázunk addig 1956 emlékére homály bo-ruljon
—
Ezt a szívességet nem (esszük meg
Moszkva és Budapest mai urainak: a tör-ténészek
döntsék el hogy mi volt Nagy Im-re
szerepe az 1956-o-s szabadságharcban
Akármi is bizonyulna be Nagy 'Imrével
kapcsolatban — az mitsem von le a tény-ből:
'az 1956-o- s magyar szabadságharc a
magyar- - és a világtörténelem legdicsöbb
eseménye közé tartozik amelynek értéké-ből
mitsem von le az ha — netán — egyes
vezetői mint Nagy Imre is — kezdetben
tévedtek s ezt a tévedésüket életűk felál-dozásával
tették jóvá — Az 195G-o- s ma-gyar
szabadságharc — minti minden for-radalom
— nem az egyesek müve tette
volt hanem az egész — a szabadságéit
küzdő harcoló vérét hullató magyar népé
(Ahogy Irving könyvét kézhez kapjuk
— annak kiértékelésére még visszatérünk
— Szerk)
?A
'JTfrtjilri'j i4
Wíc 4'wá ?(t"-iM- 4- i _ Ifc&titZ I