Magyar Elet, June 18, 1988

              hNcemmtmlokLafsíáegk HUNGÁRIÁN LIFE miy f'-- 1 JF
v i' t szabad nép tta
csuda dolgokat lrpl IníeptiKteBl
CuuünWecUf
tSSBZSKtm
L1I1I1 jirrHgJa- - aMiWflf!7M1W!J!lJiJ%&gy
Vol 41 25 XL1 évfolyam 25 szám 1988 június 18 szombat Ara: 75 cent
323 HWfU''ft!V'':í'i''iV- - '-
--'' ''' LllTMMMmtWMtiS
A magyar kormányfő esi pártvezér tíznapos amerikai útja
Z7 [fi Í7 pj [T
A torontói héthatalmi csúcs küszöbén © Jerevánban százezrek sztrájkolnak
A torontói csúcstalálkozó miatt a telefontársaság előre óva inti 'az előfizető-ket:
a tengerentúli és a helyi vonalak túlzsúfoltsága várható a többezer tudó-sító
miatt továbbá a belvárosba gépkocsival való behajtás helyett a rendőrf-őnök
tanácsa szerint használjuk a TTC közúti közlekedő eszközeit — Szöulban
az 1988-a- s olimpia tervezett színhelyén hőzöngő diákok akik az Északkal való
egyesülést erőszakos utakon szorgalmazzák az amerikai kultúrközpont köze-lében
gyújtóbombát robbantottak — Az egyiptomi külügyminiszter arra céloz-gatott
ha más közel-kele- ti [állam beveti a nukleáris fegyverekel a térségben
azeselbcn Kairó sem maradna tétlen mert „a nukleáris technológia többé
nem a kevesek kiváltsága" — mondotta Abdel Meguid — Irán újabb száraz-földi
offenzívát indított és nagy győzelmeket jelent a csaknem nyolcéves hábo-rúban
— Az 193637-e- s szovjet kirakalperek ideológiai elhajlással vádolt ma-gasrangú
parttagjait mint Zinovjevet Kamenyevet Radeket báf ötven évvel
sortűz végzett velük most a Legfelsőbb Bíróság felmentette és maku-látlanoknak
minősítette az eretnekeket akiknek a neve akkor jelentett
az árulással — Casaroli bíboros vatikáni államtitkár az oroszországi kereszt-ségfclvét- cl
1000 évfordulója alkalmával Moszkvába érkezett és II Já-nos
Pál pápa levelét Gorbacsovnak — Biliy Graham baptista prédikátor szin-tén
Moszkvában tartózkodik — Húsz éve érte a gyilkos golyó Róbert Kennedy t
Tempus fugit? — A Szentatya burgenlandi útja alkalmából a Trausdorfban jú-nius
24-é- n 1015-ko- r kezdődő misére 100 ezer magyar zarándok utazik ki akik
Z" jelzést kapnak gépkocsijukra — Az NDK vezetősége nem zárkózik el a
zsidóság kérelmétől hogy a II világháborús üldözéseket túlélt zsidó szemé-lyeket
100 millió dolláros kártérítésben részesítsék — A filmvilág ismert hol-lywoodi
producere Norman Lear máris rosszindulatú szellem'éskcdésscl pró-bálja
aláaknázni Bush alelnök esélyeit: „Ujjlenyomatokat kellene venni Bush-ló- l
hogy kiderüljön valóban létezik-c!- " — hangzott Lear (célzása Bush „szür-keségére"'
GBÓSZ KABOLY
TALÁLKOZNI AKAR
AZ USA-BA- N
AZ EMIGRÁCIÓ
VEZETŐIVEL
Szenzációs hírt repített fel
az Associated Press: John
Whilehead az amerikai kül-ügyminiszter
első helyeite-ké
június második hetében
Magyarországon tartózko-dott
és sajtófogadáson je-lentette
be hogy Grósz Ká-roly
kormányfő és újabban
főütkár amerikai útja kü-szöbön
áll Az úti előkészü-letek
szálláscsinálója Né-meth
Miklós a Polilbiiro
magas rangú titkára aki
cltíreutazik
WWfffiiTIT-t-r'-i"J-I- M J'' " ''' ' " "'""-- '
Csurka István:
□ EJ 7 E3 Í7£7 E3 S
ezelőtt
egyet
átadta
Grósz Károly előrelátható-lag
több mint egy hetet tölt
majd az Egyesült Államok-ban
ahol számos várost ke-res
fel a keleti és nyugati
parton
gyakorlatilag minden ve-zető
egyéniséggel találko-zik
beleértve a posszibilis
elnökjelölteket ' is sőt
nemcsak 'a 'gazdasági élet
vezetőivel szerveznek ta-lálkozókat
) hanem az új
magyar kormányfő és
pártvezér össze akar ülni
a magyar emigráció kép-viselőivel
is!
— hangzik a jelentés
Grósz Károly személyé-ben
először látogat magyar
kormányfő egyben pártve
zér az Egyesült Államokba
mert hasonló látogatásra a
VH világháború után mind
össze egy alkalommal ke-rült
sor amikor 1946-ba- n
Nagy Ferenc akkori minisz-terelnö- k
az USA-b- a látoga-tott
Igen érdekes kérdésnek
tartotta Whitehead azt is
hogy a nyugati sajtóban fel-merült
egy új Marshall-ter-v
gondolata azonban magyar
viszonylatban az amerikai
diplomata ezt még korainak
tartotta Ismeretes hogy a
Marshall-ter- v annak idején
a lerombolt Európát volt hi-vatva
nagyarányú pénzügyi
és technikai segítséggel
talpra állítani
i'"1! 1 IL Hí
(Néhány az írónak a üj közölt
Mint felhóárnyék a lapályon áthúz időnként a magyar közvélemé-nyen
egy bágyadt moraj: az irók" már megint az írók!"
Tájékoztatás tekintetében éhkoppon tartott társadalmunk gyomra ilyen-kor
mekordul és elkezd (mint hadifogoly társaság a barakk sarkában
az otthoni sültekről) azokról a betüvetökröl beszélni akiket nem na-gyon
olvas különben Ennek a nosztalgiázásnak" (azért tanácsos a
szót idézőjelbe lenni mert csak újabban lett igésitve és egyenesben
való használata könnyen a konformista stiliszta hírébe keverheü hasz-nálóját)
haszna és kelleme is van: lehet vele csendesíteni lelkifur-dalást
mely a nem-olvas- ás miatt tör fel a magát olvasóként szánion-tartó
kultúrhadifogolyból s egyszersmind be lehet tömni vele a kár-vallottságból
származó lyukat amit a tájékozatlanság váj ki az ember
valamelyik oldalán ott ahol a lelke van mai „nomád értelmiségi"'
minél tájékozatlanabb annál tájékozottabbnak kíván látszani márpe-dig
a tollforgatók hős- - avagy gaztetteiről való csevegés véleményal-kotás
minden rendű és rangú bor sőt még kövidinka mellett is alkal-mas
a tájékozottságunknak asztaltársaságunkkal való elhitetésére Ha
ugyanis én a szolid a közmegegyezés szirupszínü girlandjai alatt
őgyelgő állampolgár tudom hogy mit csinálnak — már megiut! — az
írók az úgy hat vagy majdnem úgy hat mintha tisztáztam volna a
saját helyzetem a fennálló renddel mintha színén viselném végre azt
a köpönyeget amit általában a szürke író-botrány-ok
nélküü hétköz-napokban
a terepszínű visszáján hordok Mert hál' Istennek annyira
agyonmanipulált ember akikben már teljesen megszűnt volna a kíván-csiság
aziránt hogy mit lehetne gondolnia s uram bocsa' tennie ha
nem volna olyan konformista amilyen alig van Egyszóval írói író-szövetségi
botrányhősnek lenni Magyarországon egyúttal a népszóra-koztatásban
való- - részvételt is jelenti — „panem et circenses — egy
kis besegítést a cirkuszba egy olyan korszakban amikor a kenyéren
a ckonyodik a vaj s a porondon is egyre szárnyaszegettebbek a inutat-- v
anyek Felo hogy a ntzok Lóiul sem sokan jutnak majd ki ebbó! az
arénából s a Friccepo vegso „recipe íérrux!"--: =e:r ccupár z±íló
itar blKén egy" eésr res:©ü közösség h'alilos ítéletét jefestí
I
Végül újra érdekfeszítő
kérdőjelet jelentett az a
feltevés miszerint az ötö-dik
Reagan— Gorbacsov
csúcstalálkozó színhelyéül
Budapestet jelölnék ki
Whitehead az ötödik csúcs
lehetőségét nem zárta ki
azonban a pesti színhely ki
jelölését egyelőre nem tar-totta
időszerűnek
A TORONTÓI
' HÉTHATALMI
CSÚCSTALÁLKOZÓ
ELŐESTÉJÉN
Reagan elnök Nagy-Bri-tanni- át
és Kanadát említet-te
a torontói csúcstalálkozó
küszöbén mint oly államo-kat
ahol gazdaságpolitikája
sikeresnek bizonyult Az ál-- "
talános gazdasági kép javu-lóban
van ezekben az orszá-gokban
melyek sorban elad-ják
az állami vállalatokat
és könnyítenek federális
kötelékekenSőt azt is meg-jegyez- te
az elnök hogy
móg a iSzovjctunió is ipar-kodik
szabadulni a terv-gazdaság
béklyóitól és a
szabadkercskcdelem és
áruforgalom útjaira lép
— Az ipari növekedés és a
munkaalkalom kéz a kéz-ben
jár — mondotta majd
felsorolta a csúcstalálko-zóra
'szánt saját munka-rendjének
főbb pontjait:
1 A mezőgazdasági segé-lyek
kigyomlálása mert ez
Európa adófizetőinek és fo-gyasztóinak
valamint Ja-pánnak
évi 200 milliárd dol-lár
extra kiadást jelent
2 A Fülöp-szigete- k vala-mint
Afganisztán — brutális
agresszió áldozata — gazda-ságának
újjáépítése
H B mm "
mélyenszántó gondolat müncheni Látóhatárban cikkéből)
le a
és
HfflBSIS
A hét résztvevő állam
közös erőfeszítése a nemzet-közi
kábítószer-csempész- et
letörésére végül az ameri-ka- i
elnök azt is reméli hogy
Torontóban az USA—Kana-da
vámunió ügyét is érdem-ben
megtárgyalhatják
A csúcstalálkozón részt
vevő európai tagállamok
attól tartanak hogy ha
megnyitják határokat a
hallatlanul (ésszerű gépes-ítéssel
és olcsón termelő
észak-amerik-ai mezőgaz-daság
termékei szó szerint
„megölnék" az óvilág ál-lami
segélyekkel agyontá-mogatott
agráriparát
Tavaly júliusban Genfben
Reagan az akkori héthatal-mi
csúcson azt javasolta
hogy a 2000 évig tüntessék
el a nemzetközi vámhatáro-kat
mezőgazdasági fron-ton
SZÁZEZRES
ÖRMÉNY TÖMEGEK
AZ UTCÁN
VAGY SZTRÁJKKAL
TÜNTETNEK
„Szép hely jó hely Jere-ván
ahol akad teher ám" —
manapság esőstől mert úgy
Szovj et--Ö rmény országban
mint Azerbajdzsánban fe-szült
a helyzet két tagál-lam
etnikuma között mely-ből
az egyik keresztény a niá
sik muzulmán ami még
jobban kiélezi a két szom-széd:
a területi igények-kel
fellépő örmények (és
az örményirtással vála-szoló
azerck Iközötü konf-liktust
(Folytatás a 2-- ik oldalon)
fffmiyiH!j nnifuil f" " p
n 1 r r in !&
A
a
a
3
a
a
a
(Ki a ÍPrinceps? Ki a gladiátor? 'Ki a plebs? Nos csak ez utóbbi a biz-tonsággal
meghatározható A magyar népről van szó A többit hagyjuk
benne az ódon metafora tárlójában) Ez egy ilyen előadás: minden ha-m- is
és álságos benne csak a halál valóságos Az írók pedig ez már
így van sokkal érzékenyebbek a halál neszezéseire és elősettenkedésé-r- c
mint mások számukra a kultúra tusája is éppen olyan végzetes va-lóság
mint a rögök dübörgése a koporsón
Jobb sorsra érdemes meghunyászkodó
Felemás szereposzlású kontraszelekcióval terhelt társadalmakban
a közszereplés egyik elvégzendője az áthárítás Az irodalmat fogyasztó
közönségnek részben azért van szüksége írókra és az irók közszereplé-seire
hogy megcsináljanak helyelte valamit Megnyugtató érzés hogy
mialatt én a közmegegyezésen belül létező átlagpolgár bánatosan ten-getem
bús alattvalói létem és előre köszönök a párttitkáromnak akit
— tisztelet a kivételnek — nem tartok sokra addig itt vannak ezek a
lázas donkihőtok akik nemcsak obszcén kérdőjeleket rajzolnak ennek
a közmegegyezésnek a téglafalára közvetlenül a rácsok alá hanem
még a nemzeti sorskérdések keresztjét is a vállukra veszik olykor
(Don Quijote és a Kereszt? összefér ez? Talán Esetleg nagyon is )
Így aztán nekem a jobb sorsra érdemes meghunyászkodónak nem
szükséges elvégeznem a fájdalmas müveletet: tisztázni alapvető vi-szonyomat
a fennálló rendhez létezéshez parancsuralomhoz rendet-lenséghez
áldemokraciához fogyasztói társadalomból lesüllyedt bóvli-kultúráh- oz
jobbágy voltomhoz mert itt vannak erre ezek a Peturok
Tiborcok borisszák és bornemisszák akik helyettem is naponta neki--
szaladnak e kérdések roppant hegymeredélyének — a közöny elbírha-tatlan
sziszifuszi tömbjével a lelkükön'„Én kérem kijárok a temeté-sükre
és ott el szoktam énekelni a tömeggel a Nemzeti Himnuszt an-nak
ellenére hogy ezt a temetésrendezdség nem nézi jó szemmel" Ez
z remseti tonkremenés egyenes útja: hiába mondják vajákosok és ál- -
Hazátlanok vagy hazatérők
— GONDOLATOK AZ ERDÉLYI MENEKÜLTEKRŐL —
Nem hivatalos becslések szerint a Ma-gyarországon
letelepedni szándékozó erdé-lyi
menekültek száma már megközelíti az
50 ezret Hivatalos közlések arra utalnak
hogy az elmúlt hónapokban 5000 román ál-lampolgár
kért menedékjogot Magyaror-szágon
A Református Zsinat határozata
alapján már februárban megalakult Buda-pesten
az „Attelepülteket Segítő Szolgá-lat"
amely a rászorulóknak tanácsot és tá-mogatást
ad a hivatalos formaságok inté-zésében
valamint álláskeresésben és szál-láslehetőség
biztosításában A református
egyház vezetősége a rákosszentmihályi
gyülekezetet bízta meg ezzel a feladattal
ott működik a segítőszolgálat központja A
reformátusokhoz hasonló testvéri szeretet-tel
fogadják a Ceausescu-diktatúr- a elől me-nekülő
romániai magyarokat a többi ma-gyarországi
egyházak is A Vöröskereszt
folyószámláján az áttelepültek támogatásá-ra
átutalt egyéni támogatások összege már
április elején meghaladta a 600 ezer forin-tot
Sajnos olyan hírek is érkeztek hazul-ról
hogy nemcsak megértés együttérzés
várja Magyarországon az otthonukból el-űzött
erdélyi magyarokat Egy debreceni
levélből idézzük a következő megdöbbentő
sorokat:
Irigy megnemértós
„Sajnos vannak akik ilyeneket mon-daná- k:
Maradjanak ott ahol vannak!'
M1 kikapartuk a gesztenyét ők meg ké-szen
megkapják!' Nekik az állam állást
biztosít nekünk meg nincs munkánk!'
Alig jöttek ki "máris megkapják a szociá-lis
juttatásokat!' Egyszóval nem szeret--né- k
a menekültek helyében lenni főleg
ha a gazdasági helyzet tovább romlik Ma-gyarországon
Mindezek alapján minden er-délyi
"magyarnak csak azt tudom tanácsol-ni
hogy maradjon szülőföldjén" abban a
reményben hogy Ceausescu után csak jobb
jöhet Minden tömeges elvándorlás póto-lhatatlan
veszteség az erdélyi magyarság
számára ís megnehezíti azpk létét akik
maradnak!"
Kétségtelen hogy minden áttelepült er-délyi
magyar űrt hagy maga mögött és
minden jószándéku embernek azért kell
küzdenie hogy mindenkinek a szülőföldjén
biztosítsák az alapvető emberi jogokat ne
pedig idegenben Ugyanakkor megdöbben-t- ő
hogy vannak magyarok akik idegeneb-bü- l
fogadják magyar testvéreiket mint
amilyen fogadtatásra igényt1 tartanak ha
ők próbálnak idegen országban szerencsét
Évente sokezer magyarországi magyar kér
menedékjogot a nyugati államokban Több-ségük
a nagyobb darab kenyér a maga-sabb
életszínvonal az anyagi felemelkedés
reményében hagyja el hazáját Noha nem-zeti
hovatartozásuk miatt nem üldözik
őket zavartalanul ápolhatják anyanyelvü-ket
és nemzeti kultúrájukat mégis indo-koltnak
tartják a kivándorlást és elvárják
hogy a befogadó ország gondoskodjék ró-luk
amíg nincs biztosítva számukra a mun-kalehetőség
Nem szorul bizonyításra
hogy Romániában összehasonlíthatatlanul
rosszabb a gazdasági helyzet és nagyobb
az elnyomás mint a mai Magyarországon
Ennek ellenére vannak akik attól a pár
ezer erdélyi magyartól féltik a munkahe-lyüket
akik 'Magyarországon próbálnak em-beribb
életet biztosítani maguk és család-juk
számára- - Egyelőre nem nagyobb az
Erdélyből Magyarországra települök szá-ma
azoknál akik Magyarországról vándo-rolnak
(Nyugatra így az előbbiek csak be-töltik
azt az űrt amit az utóbbiak távozá-s-a
idézett elő Az erdélyiekkel szembeni ke-nyérféltés
tehát indokolatlan
1956-r- a emlékeztető idők
Még élénken él bennem milyen testvé-ri
szeretettel fogadott bennünket magyar
menekülteket 1956 őszén Ausztria népe Az
volt az érzésem hogy ha Győrből hazám
más részébe kellett volna menekülnöm
nem kaptam volna annyi szeretetet és meg-értést
mint az osztrák néptől A mostani
hazai közhangulatról érkező hírek sajnos
megerősíteni látszanak egykori feltevé
semet Csak remélnünk -- lehet hogy kizáró
lag egy anyagias gondolkodású törpe ki-sebbség
tagadja meg a rászorulóktól a se-gítséget
a -- magyarság többsége azoüban
teljesíti a etetitaráiát - A cél termé
szeteses Usí íétssiü6 aráéig deaii ifr--
?
települése Magyarországra hanem annak
biztosítása hogy mind az erdélyi mind az
anyaországi magyar a szülőföldjén keres-hesse
a boldogulását és ne szoruljon ide-genben
kegyelemkenyérre
Bilincsbevert rabok
Közben szomorú hírek érkeznek a ma-gyar—
román határról amelyet a román
határőrség az elmúlt hetekben az illegális
határátlépések megakadályozására szigo-rúan
megerősített A határmenti Diószeg
és Érdmindszent utcáin a Securitate embe-rei
elrettentő példaként megbilincselve
hajtják végig azokat a magyarokat aki-ket
menekülés közben fogtak el A hazai
egyházi segélyszervek vezetői óva intenek
mindenkit attól hogy a jelenlegi helyzet-ben
életüket és testi épségüket kockára té-ve
megkíséreljék az illegális határátlépést
amelyet a Ceausescu-rendsze- r drákói bör-tönbüntetéssel
sújt Mint ahogy azok sem
számíthatnak a „Conducator" megbocsáj-tásár- a
akik a tilalom ellenére ajkukra me-rik
venni az erdélyi magyar helységneve-ket
A romániai magyar lapok hűségesen
követték az utasítást és március óta min-den
erdélyi magyar város és falu nevét
csak románul írják le a magyar szövegben
Az erdélyi magyar és német helységne-vek
betiltása nagy felháborodást váltott ki
a nyugati elsősorban a nyugatnémet saj
tóban A jelek arra utalnak hogy a szabad
világ — a korábbi illúzióitól megszabadul-va
— kezdi megismerni Ceausescu igazi ar-cát
amiben nagy része van a vörös-fasisz- ta
imperátornak hiszen egyre jobban ki-mutatja
a foga fehérjét
Juhász László
Az NSZK lapok felháborodása
Az NSZK vezető napilapjai aggodalom-mal
vegyes rosszallás és felháborodás
hangján számolnak be arról a hivatalos ro-mán
rendeletről amelynek érte'mében a
Romániában élő nemzetiségek sajtótermé-kei
az ország helységneveinek írásánál
ezentúl csak a román nyelvű változatot al-kalmazhatják
Az újságok egyöntetűen megállapítják
hogy noha ez az intézkedés elsősorban az
erdélyi magyarságot sújtja szintén érzéke-nyen
érinti a romániai német nemzeti ki-sebbséget
az erdélyi szászokat és a bánáti
svábokat is Az eddigiektől eltérően tehát
a magyarok például lapjaikban nem írhat-nak
Brassót a németek pedig Kronstadtot
hanem a várost kizárólag Brasovként em-líthetik
A tekintélyes liberális Süddeutsche
Zeitung című müncheni lap amely terje-delmes
írásában a Romániából Magyaror-szágra
menekülő túlnyomó többségüket
tekintve erdélyi magyarok problémáját
szintén együttérzéssel ismerteti megálla-pítja:
a helységnevekre vonatkozó rendel-kezés
újabb megnyilvánulása annak a tö-rekvésnek
hogy elrománosítsák az Erdély-ben
élő magyarságot
A Frankfurter Allgemeine Zeitung cí-mű
befolyásos konzervatív lap — a többi
laphoz hasonlóan — elmarasztalóan idézi
a román rendeletnek azt az indokolását
amely szerint „az egységes nemzeti állam-ban
a nevek egységesítése felel meg a fej-lődésnek"
Ugyanakkor emlékeztet: a ro-mán
hatóságok tíz évvel ezelőtt egyszer
már kiadtak egy ilyen rendeletet de a szá-mos
panasz miatt később fokozatosan el-tekintettek
érvényesítésétől Emellett ak-koriban
abban az esetben engedélyezték a
helységnevek német magyar és szerb
nyelvű írását ha a szóban forgó nevek „a
románból származtak"
+
A Die Welt című konzervatív lap első-oldalas
kommentárjában annak a vélemé-nyének
ad hangot hogy a helységnevekkel
kapcsolatos romániai tilalom meghirdeté-sével
„Ceausescu rendszere újabb csapást
mért a nemzeti kisebbségekre Manapság
a legtöbb romániai német amúgy is el
akarja hagyni az országot Am a Románia
egy részében a lakosság összefüggő több-ségét
alkotó magyaroktól azt követelni
hogy mondjanak le helységneveik hagyo-mányos
írásáról ez kihívás"
„Am a helységnév-dekrétu- m durva ki-hívás
a Német Szövetségi Köztársasággal
szemben is amelytől a románok olyannyi-ra
szeretsécek segítséget kapni" — írja a