Magyar Elet, July 10, 1976

              3
-- ' ~t - - r - f "--- " vv ' --I £- - — --- -y-tf --ww-- „ } ?fA il
HUNGÁRIÁN LIFE
ATm sokaság
hanem Lélek
t siabad nép tea
esuda dolgokat Lugert Iwlcpendal MAGYAR ELET Cuadúa WctUjr
BERZSENYI k Ütt Husfiriaa Lujup
Vol 29 No 28 XXIX évfolyam 28 szám 1976 július 10 szombat Ara: 30 cent
24 európai kommunista párt elvetette a Kreml vezetőszerepét!
Moszkva súlyos veresége
Élesedik a Ford— Reagan párharc Európaszerte katasztrofális szárazság
A példátlanul katasztrofális hatású szárazság és takarmányhiány miatt
Európaszerte kénytelenek levágni a marhaállomány egyrészét Angliában 250
éve nem volt ilyen hőhullám (!) a francia terméskilátásokat Giscard elnök
ugyancsak katasztrofálisnak minősítette Olaszországban ivóvízhiány lépett
fel Svájcban a tűzoltók vonultak ki a földekre hogy fecskendőikkel öntözzék
meg a pusztuló termést — A Vatikán VI Pál Pápa őszentsége megkoronázá-sának
13 évfordulóját ünnepelte — Rhodesiai légi- - és szárazföldi erők 30
Mozambique gerillát tettek ártalmatlanná — Phan Pung Politbüro tag szerint
Dél-Vietnamb- an megszűnt a fegyveres ellenállás (?!) — A Fülöp-szigeteke- n —
ahol még 1972-be- n ostromállapotot hirdettek — 23 maoista gerillát állítottak
rögtönítélő bíróság elé — Kelet-Berlinbe- n feltalálták a spanyolviaszkot: 24
párt egyetértett abban hogy a munkásparadicsom felé vezető útra nem föl-tétlenül
szükséges szovjet sofőrt felfogadni! — Az Egyesült Államokban az I
osztályú postai küldemények alap-bélye- g tarifáját 13 centre emelték — A két-nyelvűség
„légi vita" legújabb áldozata Jean Marchand kanadai környezetvé-delmi
miniszter aki lemondott tárcájáról — Palesztina légikalózok felrob-bantással
fenyegetik az „Air Francé" személyszállító gépét utasokkal együtt
ha a túszok életéért cserébe nem engedik szabadon az 53 eddig elfogott PLO
és egyéb színezetű terroristát — Libanoni keresztény milicisták szíriai segít-séggel
két gerillafészket vettek ostromgyűrűbe — Kanada és az Európai Kö-zös
Piac között a héten Ottawában aláírandó szerződés aktusát TV hírközlő
mübolygó a helyszínről közvetíti
CSÚCS- -
(SZÉTHÚZÁS?)
KELET-BERLINBE- N
A 2 napos kelet-berli- ni
kommunista csúcstalálkozó
történelmi fontosságú fej-leménye:
a nyugati kommu-nista
pártok szétzúzták a
moszkvai irányítású ide-ológia
repedező sarokkö-vét:
Moszkva mindeddig vi-tathatatlannak
tartott
vezetőszerepe meg-szűnt
s a Kreml elvi
„csalhatatlanságának"
is leáldozott
A spanyol pártvezér: San-tiago
Cerillo érzékletes ha-sonlatát
a vallási szókincs-ből
merítette amikor éles
bírálatát így fogalmazta:
„— A kommunizmus új-fajta
egyházként szerepelt
hívei számára és a múlt-ban
Moszkva játszotta Ró-ma
szerepét"
Az egyik magasrangú
olasz pártfunkcionárius
Gian-Carl- o Pajetta kapita-lista
hasonlatot alkalma-zott
mondván:
— London vezetőszere-pének
megszűnése és a Brit
Birodalom fölbomlása után
megalakult a Brit Nemzet-közösség
(Commonwcalth)
Hasonló bomlási folyamat
játszódott le a kelet-berli- ni
színtéren is "
A legnagyobb megelége-dettség
Joszip Broz Tito ju-goszláv
„örökös" elnök ar-cán
tükröződött hisz a ma-tuzsálemi
kort megért volt
partizánvezér 1948 — azaz
a sztálini idők óta — az ún
„nemzeti kommunizmus"
prófétájának számított Mi
kor Brczsnyev az udvarias
de gyér taps után vele is
kezet szorított Tito nem
kis elégtétellel eregette szi-varj- a
füstjét a szovjet veze-tő
szemébe
Kelet-Berli- n egyben a
jnártir Nagy Imre nem
zeti alapokra fektetett
platformját is fénye--
__ ' " sen igazolta
— sajnos posthumus ala-pon
Persze az orosz kása nem
olyan forró: az egyik ma-gasrangú
jugoszláv delegá-tus
magánbeszélgetés so-rán
nyers őszinteséggel jel-lemezte
az új helyzetet:
— „Nincs az az okmány
a föld kerekén amely meg-védené
Jugoszláviát az oro
szoktól
kelet-berli- ni kommunista csúcstalálkozó „szépséghibája":
A lengyel mini-- forradalom
A 29 európai pártvezért — akik Kelet-Berlinbe- n gyűltek össze —
rendkívül mértékben meghökkentették a lengyelországi események
melyek során a lengyel munkásság egy emberként sztrájkba lépett
a 60 százalékos (hatvan) hús- - és élelmiszer áremelések ellen
Amióta a lengyel munkásság 1970-be- n a Gomulka-rezsi- m leváltá-sakor
— megmutatta erejét — az új Gierek-kormán- y a legsürgőseb-ben
visszavonta a rendeletet azzal az átlátszó kifogással miszerint
„csak javaslatot terjesztett a nép elé"
A lengyel dolgozók megrohanták az élelmiszer-üzleteke- t felgyúj-tották
a Varsótól egy órai autóútra fekvő Radom város pártközpont-ját
felszedték a vasúti síneket a rendező-pályaudvaro- n és szórói--
szóra „foglyul ejtették" a Párizs—Varsó nemzetközi express sze-relvényt
utasaival együtt
Az „URSUS" traktorgyár forradalmi bizottsága közülte a Reuter
tudósítójával: „Sztrájkba léptünk s a balti kikötök is követik pél-dánkat"
Pjotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök — sarokba szorítva —
kénytelen volt kijelenteni hogy a „törvény-javaslatot- " egyelőre nem
emelik kötelező hatályú rendeletté v
A lengjél munkások egyöntetű és gyors fellépése hatalmas politi-kai
arculcsapásnak számít s ezzel Eduárd Gierek pántvezér — aki a
véres gdanszki gdiniai és stettini 1970-c- s felkelés után került hatalom-ra
— pozíciója jelentősen megrendült Feltéve ha nem talál ki vala-mi
gazdasági csodaszert a lengyel bajok ellen
Mi rejlik a mini-forradalo- m hátterében?
Mint minden kelet-európ- ai csatlósbrszág Lengyelország is nagy-összeg- ü
kölcsönkkcl tartozik a Nyugatnak főleg az Euródollar pia-con
hogy ideig-órái- g nyugati vultával foltozgassa súlyos költségve-tési
hiányait
A Gierek-kormán- y uralma alatt a lengyel munkásság életszínvo-nala
jelentősen emelkedett azonban ez az emelkedés csak nyugati
--„pcnzkozmetikával" volt lehetséges Magyarán: a lengyel infláció már
jelen volt 1973 óta — amikor az arab államok négyszeresére emeltek'
az-olajárak- at — azonban a pénzhígulás evidens jeleit nyugati pénz-kölcsönkk- cl
finanszírozták!
Jelenleg a kelet-európa-i ún Varsói Paktum-államo- k eladósodása
70 billió dollár körül mozog s á nyugati pénzintézetek ezentúl 'kétszer
is meggondolják hogvjadnak-- e újabb „valutáris lélegzetvételt" fok-nak
akik végeredményben el 'akarják temetni a „rothadó" — de még
mindig akadozó kedvében lévő kapitalizmust
Érdekes felvetni a küszöbön álló magyar kb 30 százalékos élelmisz-er-
áremeléseket: l " vajon a ma'svar munkássá?" követi-- e a le-ngyel
Az egyetlen garancia
— ha a Brezsnyev-elve- t
újra gyakorlatba he-lyezik:
totális önvédel-mi
háború!
I A 29 KOMPART
DÖNTÉSE
— DIÓHÉJBAN
'Ha Joszif Visszarlono-vic- s
Sztálin feltámadna és
meghallgatná a kelet-berli- ni
csúcstalálkozó döntéseit
z7 llfnfrrr:iHn!rn-- n vári in
állítaná azokat a „szent-- 1
ségtörö" pártvezéreket
kereken elutasították a
marxi polgári nemzetközi-séget
ráadásul Moszkva ve-zctőszcre-péi
egyöntetűen
megtagadták kivéve a Var-sói
Paktum engedelmes
csatlósait
a 47 oldalas — termé-szetesen
vörös kötésű —
vezérfonal lényege mely
elkeseredett „elv-társközi"
civódás eredmé-nye?
_
1 Minden kommunis- -l
párt csak" saját országá-nak
tartozik felelősséggel
és jogában áll — Moszkva
beavatkozása nélkül! —
"„nemzeti utakat" választa-ni
„a szocializmusért ví-vott
küzdelemben "
2 Minden 'kommunis-ta
párt egyenlőséget élvez
és Moszkva „primus inter
pares" (mindenki egyenlő
de a legcgyenlöbb az orosz)
szerepe megszűnt!
jimiJiimiMiniM
3 Szabadság a külön
böző eszközök megválasztá
sa ügyében a szociális és
progresszív jellegű változá-sokért
folytatott harcban
4 A nyugati pártvezé-rek
külön-külö- n hangsú-lyozták
a demokratikus
löbbpárt-rendszerre- l való
„koegzisztencia" elvének
tiszteletben tartását sőt
a NATO-va- l (North-Atian-ti- c
Treaty Organization)
való együttműködés lehető-ségét
kb ideológiailag
val nyomban kivegzoosztag „a négyszögesítésének" NTAXn elé
kik
is
Mi
új
két évi
ta
ami
kör
vatása a Varsói Paktum ki-zárólagosan
kommunista
államainak katonai sakk
ban tartása
'Moszkva szempontjából
„Kelet-Berli- n 1976": egyet-len
lépés sem előre de leg-alább
4 lépés történt — hát-ra!
ÉLESEDIK
A FORD— REAGAN
PÁRHARC
Gerald Ford elnök 1052
szavazattal csupán 3_4 voks
előnyre tett szert a Ronald
Reagannal folytatott ver-senyfutásban
a jelölésért
A volt kaliforniai kormány-zó
szavazatainak száma je-lenleg
1018 (A jelöléshez a
republikánus alapokmány
szerint 1130 delegátus sza-vazata
szükséges — Szerk)
Július 18-á- n a Kansas Ci-ty-b- en
rendezendő republi-kánus
konvenció előtt egy
I (Folytatás a 2-i- k oldalon)
A
varsói
példát? Reméljük hogy nem hisz már temérdek magyar vér folyt el
a zsarnokság elleni küzdelemben s bármennyire fájdalmas is arra
gondolni hogy a magyar munkásság életszínvonala süllyedőben még-sem
a cselekvés mellett kell döntenünk: a nemzetközi közvélemény
súlya előbb-utób- b jobb belátásra kell késztesse a csatlóstarló gyar-mati
nagyhatalmat a Szovjetuniót abból a szempontból hogy a pe-remállamok
saját életüket élhessék ami jelen esetben azt jelenti
hogy a magyar kormány — ha tanult a varsói példából — bölcsen el-halasztja
a tervezett áremeléseket
Kelet-Berlinbe- n a legfeltűnőbb Joszip Broz Tito jelenléte akit
előre biztosított Konsztantyin Katuscv a kommunista pártok nemzet-közi
"előadója arról hogy semmiféle olyan határozatot nem hoznak a
keletnémet csúcstalálkozón amely Jugoszlávia „harmadik utas" sze-repét
sértené
Tito számára a nemzetközi kommunista találkozón való részvé-tel
azt jelenti hogy papíron szakított azzal a vonalvezetéssel amely
élesen Sztálin-ellene- s volt s melynek kezdete 1948-r- a tehető
A „nemzetközi proletariátus" kifejezést ezúttal végleg kiiktatták
az ortodox kremli szakszótárból — ami azt jelenti hogy a nyugati
disszidens pártok névszerint az olasz spanyol francia portugál ju-goszláv
pártok a helyi körülményeknek megfelelően követhetik cél-jaikat
s nem kell minden esetben egy jólismert lenini idézetre támasz-kodniuk
valahányszor döntést hoznak
A jugoszláv kommunista párt főtitkára Alckszandr Grilickovnak
a véleménye szerint az oroszok négy igen fontos engedményt tettek
hogy a 29 állam kelet-berli- ni csúcstalálkozóját létrehozhassák:
1 A függetlenség felségjogok és a belügyekbe való be nem
avatkozás elvének teljes tiszteletben tartása (ami lemondás a Brezs-nyelv-elvröl- )!
2 Minden kommunista párt csakis saját munkáspártjának
tartozik felelősséggel!
3 A szolidaritás elvét kikeli terjeszteni nemcsak a kommunis-tákra
hanem más dolgozó rétegekre így a szociáldemokratákra is
ami lemondást jelent a hirhedt „szalámi taktikáról)!
4 A szolidaritás és együvé tartozás gondolatát a fejlődő és a
fejlett ipari gazdasággal rendelkező országok között is propagálni
kella nyugati és kclctiállamok viszonylatában
Papíron a változások jól hangzanak Kérdés mennyiben értette
őket komolyan Moszkva Szerintünk „kirakat-politika- " az egész hum-bug
s a Brezsnyev-el-v végrehajtására a 69 éves Brezsnyev esetleges
halála utárfis' kíméletlenül sor kerüL
Urfn i lW Jr w''
A szabadság kiárusítása (Mass István rajza)
FLÓRIAN TIBOR:
Budapest hallgat
Bukarest röpirattal védekezik
Nemcsak a magyarországi rendszernek van „haza-csalogató- " újságja
hanem Romániának is A két időszaki lap: a Magyar Hírek és a Tribuna
Romaniei azonban még külalakra sem olyan mint egy közös parancsural-mi
rendszernek két testvér-alapj- a
A Magyar Hírek a párt előírásainak megfelelően a külföldi magyar-ságnak
szerkesztett szerény és szürke 2 hetenkint tehát évente 26-sz- or
megjelenő 16 oldalas időszaki lap
A Tribüné Romaniei szintén 16 oldalas de nehéz papíron készült és
kiállítása olyan hogy bármelyik külföldi lappal felveszi a versenyt Min-den
hónap elsején és 15-é- n jelenik meg tehát évente csak 24-sz- er
A Magyar Hírek-be- n az irodalom művészet közgazdaság és meghaló
óhazái rképekmejlcttjnindegyrc felyil lanazjjnalomig szajkózol t primi t ív
politika'31 év alatt sem tanulták meg hogy ideológiai körítés nélkül min-den
otthoni írásnak és képnek sokkal nagyobb lenne a hatása Ez a lap
csak a külföldi magyarságot szeretné elbűvölni és a párt eredményeit hí-rül
adni Egyébként nincs célja Nem szolgálja a magyarság önvédelmét'
Még történelmi irodalmi és művészeti közleményei sem olyanok melyek-kel
emelné öntudatunkat
A Tribuna Romaniei szintén nem vásárolható -- meg otthon de ez a
lap eltérően a Magyar Hírektől nemcsak a külföldi románságnak készül
Minden számnak van egy angol és egy német nyelvű oldala is amelyben
mindig a leglényegesebbet adja a külföldi olvasónak és a második vagy
harmadik román nemzedéknek mely már nem ismeri jól anyanyelvéi
Szomorú irigységgel és bosszankodással koll megállapítanunk hogy en-nek
a bukaresti kiadványnak minden száma céltudatos ravaszs4ggal fel-épített
terv szerint készül Történelmi irodalmi művészeti régészeti épí-tészeti
sőt sport-cikke- it is a román „nemzeti nagyság" szolgálatába ál-lítja
Még a politikai cikkei sem annyira bosszantóak a külföldi román ol-vasónak
mert azt látja belőle hogy az otthoni rendszer a románság önvé-delmét
is szolgálja és úgy építi a „szocializmust" hogy egyidejűleg román
nemzeti célokat is követ
Ez a tervszerű szerkesztési mód — megfigyelésem szerint — kitűnően
hat a külföldi román olvasókra akik még azt á szolgálatot is megteszik
hogy hazai lapjuk angol és német oldalát tovább adják azoknak a küllül-diekne- k
akikhez nem érkezik meg Bukarestből ez a lap (Jó lenne tudni
hogy hány külföldi politikusnak vagy társadalmi vezetőnek címérc kül-dik
ezt a lapot?) Ez a szerkesztési mód eredményes A tájékozatlan külföl-di
nem láthatja meg azt amit mi — román nyelven is értő erdélyi magya-rok
— látunk: a nagyképűséget (stílusban és mondanivalóban) és a hazug-ságot
A hazugságnak azt a fajtáját' amely tervszerűségével és évtizedek
óta tartó ismétlésével a hihetetlent is elhiteti a nemzetközi küzvélcmény-nye- l
Ugyancsak mi a román nyelvet értő erdélyi magyarok vesszük észre
azt is hogy ez a folytonos önvédelem és a nemzeti nagyképűségnek és ön-zésnek
egyre fokozódó bizonyítékai milyen félelmei és idegességet takar-nak
egy olyan államban melynek nagy nemzeti kisebbségei vannak Az
utolsó két évnek a 20 századhoz nem méltó barbár kisebbségellenes in-tézkedései
mind azt a célt szolgálták hogy ezeknek a kezéből kivegyenek
minden önvédelmi fegyvert és képtelenné tegyék őket arra hogy a nem-zetközi
fórumok előtt valaha is önrendelkezési joguk gyakorlását követel-hessék
Most amikor a külföldi magyarság világszerte megmozdult az erdé-lyi
magyarok szászok és svábok jogainak védelmében figyelemreméltó
időzítéssel jelent meg a bukaresti „Meridiáné Publishing House" 1976-o- s
kiadásában a „The Hungárián Nationality in Románia" c kiadvány me-lyet
minden amerikai egyetemnek és vezető politikusnak elküldtek Ez az
52 oldalas angol nyelvű röpirat a bevezető részében Románia általános is-mertetőjét
adja Ennek keretében — új módszerrel — azt állítja hogy Er-délyt
nem a trianoni békeszerződés csatolta 1920-ba-n Romániához hanem
már azt megelőzőleg az ott lakó népek önrendelkezési joguknál fogva
nyilvánították ki csatlakozási szándékukat A románok 1918 december
1-- én a Gyulafehérváron tartott gyűlésükön a szászok (az akkor már meg-szállolt
Erdélyben) 1919 január 8-- án Mcdgycsen a svábok kivezényelt
csoportjai pedig 1919 április 10-é- n Temesváron— ""- -
Mennyire elárulták ezzel hogy maguk sem hisznek a békeszerződések
(helyesen békeparancsok) örök érvényében és ezért igyekeznek a népaka-ratra
hivatkozni Most vették észre először azt is hogy az erdélyi magya-rokat
az első világháború után elfelejtették megkérdezni hogy melyik ál-lamhoz
óhajtanak tartozni E nyilvánvaló hiány pótlására a röpirat szer-kcszt- ői
két nevel említenek a Kós Károlyét és a Jászi Oszkárét mint
olyanokat akik — szerintük! — a magyarság nevében a Romániához való
csatlakozás mellett nyilatkoztak
A röpirat a továbbiakban azt igyekszik elhitetni a külföldi olvasóval
hogy a magyarság egyenlő jogokkal rendelkezik és számarányának megfe-(Folytatá- s
a harmadik oldalon)