Magyar Elet, August 17, 1974

              Nem sokaiig
hanem Lélek
s szabad nép tesz
csuda dolgokat
BERZSENYI
VüI 27 No 33 XXVII évlolyam 33 szám 1974 aug 17 szombat
Nixon után Gerald Ford mint:
lladifogolycscre Cipruson
A torontói közlekedési sztrájk mintegy 600000 ember munkábajárását
akadályozza — Nixon lemondásának híre kiszorította a kanadai újságok első
oldaláról a nagyarányú ottawai ügyét — Gerald Ford az
új elnök legnagyobb fejfájása az alelnök személyének kiválasztása A legtöb-bet
Goldwater szenátor és Rockefeller kormányzó nevét emlegetik a jelöltek
között — Ciprus fővárosában a három „békegarantáló" (?) hatalom: Anglia
Török- - és Görögország papíron megegyezett a tüzszüneti feltételekben me-lyeket
egy brit harci gép nyomban Genfbe szállított — Egy szíriai légelhárító
rakéta telibe talált cyy kanadai mintájú KARIBII ENSZ szállítógépet a le-génység
9 tagja — közötte 5 kanadai — szörnyethalt — Edward Kennedy
máris feltíintést kereső beszédet mondott melyben a nukleáris fegyverektől
mentes zónák felállítását követelte a massachusettsi szenátor szerint „a
moszkvai csúcsatlálkozón semmi lényeges lépés nem történt a
terén" — Észak-Vietnam- -i kommunista csapatok rohammal be-vettek
a régóta ostromlott Thong Duc támaszpontot a mintegy 500 főnyi
dél-vietna- mi helyőrséget felkoncolta a Viet Cong — Dániában a hatalmas
közéleti felháborodás hullámai valószínűleg börtönbe juttatják dr Bjron
Ibsent aki egy rádióinterjú keretében bevalotta hogy intézkedésére több
ízben a teljesen reménytelen haldokló betegektől megvonták az oxigén-ellátás- t
— Olaszországban csaknem észak-írorszá- gi állapotok uralkodnak írja
a LA STAMPA — az ORDINE NERO (Fekete Rend) szélsőjobboldali párt
1968 óta mintegy 400 bombát helyezett el terrorista céloktól vezérelve Eddig
42 halott és 350 sebesült a mérleg A párt vezetője szerint a jelenlegi olasz
kormány képtelen a vezetésre ezért az „Ordine Nero" mindent elkövet hogy
átvehesse a hatalmat — A múlt héten a Róma—München expresszvonat ki-siklatá- sa
is a Fekete Rend müve volt — A vancouveri
munkások sztrájkja gátolja a búzaexport teljesítését
A FEHÉR HÁZ
UJ LAKÓJA
Csaknem kétszáz év ós
37 elnök uralma alatt elő-ször
történt meg a törté-nelem
során hogy az ameri-kai
elnök lemondott A 61
éves Gerald- - Ford feleskü-dött
mint az ország 38-i- k
elnöke és nyomban az ame-rikai
közvéleményhez for-dult:
Necsak érte imádkoz-zanak
hanem Richárd Ni-xon
és családjáért is:
— „Találja meg a bé-két
a mi volt elnökünk
saját magának is hisz
milliók számára elhoz-ta
a békét "
A új elnök nyíltságot
ígért az államvezelésbcn
ígéretei tett a békepolitika
további olytatására végül
hangsúlyozta hogy az em
beriség biztonságáért és
egészségéért Amerika meg-tesz
mindent ami erejéből
telik
NIXON BÚCSÚJA
- A volt elnök családja kö-rében
meghatottan vett bú-csút
a Fehér Házban volt
munkatársaitól majd utol-só
ízben vette igénybe a
lemondott Nixon és család-ja
az 1 számú elnöki repü-lőgépet
hogy a kaliforniai
Santa Monicába utazzon
ahol hétezer főnyi ünneplő
tömeg várta! Rövid lemon-dó
levele így hangzott:
„Kedves Államtitkár Ur —
Ezennel lemondok az Egvc-sül- t
Államok elnöki tisztsé-géről
Tisztelettel Richárd
Nixon"
Nixon negyedórás TV-beszédb- en
búcsúzott me-lyet
a mérése kszerint 130
millió amerikai végighall-gatott
Ford elnök szerint:
„Az Elnök az áldozatok
legnagyobbikát hozta
meg az ország érdeké-ben"
Nixon ' csütörtök reggel
értesítette Fordot hogv ké-szüljön
fel a hatalom átvé-telére
TV-beszédéb- cn nem
érintette részletesen fele-lősségét
a Walergatc-ügy-bc- n
A LEMONDÁSI
BESZÉD
RÉSZLETEI
„A leguótbbi néhány
nap során világossá vált
előttem hogy nincs elég
a
A politika mindig hetvenkedő legény volt s nagy kurjonga-tábsa- l
iparkodott a közvélemény figyelmét magára vonni és oda-láncolni
A század elején még csak az újságolvasókat gyomrozta
akik akkoriban még gvéren voltak de később a sajtó szélesebb
elterjedésével elérte a lakosság zömét is A rádió és televízió fe-ltalálása
aztán végleg nveregbe segítette a politikát különösen mi-óta
mindkettő rávctemedelt a hírközlésre is kisajátítva a nyom-tatott
újságok szerepét
Érdekes hogy a nyomtatott újság soha nem volt képes az
emberek szívét-lelké- t annyira meghódítani és birtokba venni
mint a rádió és legföként a televízió Az újság — talán épp ezért
mert különböző pártállású volt — inkább csak a közönség poli-tikai
vitáinak adott tápanyagot a rádió és televízió azonban pri-vilegizált
helyzeténél és adottságainál fogAa — különösen Euró-pában
ahol egyeduralkodó — csalatkozhatatlan és
fórummá vált a lábainál fetrengő egész nagyvilág előtt
Ha összehasonlítjuk az újságok nagy íróit a rádió és televí-zió
erőlködő Hüvelyk Matyijaival a mérleg feltétlenül az újság-írók
javára billen mégis a közönség mely esténkint ott könyököl
a televízió előtt annak ad igazat Csak nagyon kevesek tudnak
hatása alól szabadulni Ebből is látszik hogv az élő szó hatalma-sabb
-- az írott szónál és a illusztrált háttér
felfokozza a hírközlés lehetőségét
Sőt egy furcsa szerepcsere megint csak az élő szónak ad na-gyobb
előnyt Az újságokat ugyanis sok ember- - talán a Icctöbb
már nem a politika miatt olvassa és csak átsiklik rajta hanem
a szenzációkat a gyilkosságokat bankrablásokat a
keresi és így a politikai hírközlést és kommentálást kisa-játíthatja
magának a rádió és televízió
De a politika ma nem nobile officium" (nemes hivatal)
ahogy a régiek mondották hanem kenyérkereset jól jövedelmező
foglalkozás ami több bevétellel mint kiadással jár és ezért a
pártok mindent mozgósítanak ami érdeküket elősegíti Ezért ve-zették
be a párttagsági igazolványt kerületenkint az állandó párt-helyiség- et
az uszító plakátokat és nem utolsó sorban a párthüség
jutalmazását állásokkal
Nevetséges de igaz hogy mivel a parlament csak korlátolt
HUNGÁRIÁM LIFE
Richárd lemondása felesküdött
Szíriai rakéta eltalált egy kanadai gépet!
kormányátalakítás
fegyverkorlá-tozások
gabonaszáilítmányozó
Nyisztor Zoltán:
erős politikai alapom a
kongresszusban hogy foly- -
tassam az elnöki megbíza- -
tás munkáját Az ország
érdeke elobbrealó mint a
személyes meggondolások
ezért kongresszusi és
más vezetőkkel folytatott
beszélgetésekből azt szűr-tem
le hogy lemondok
az elnökségről Gerald Ford
alelnök felesketése ugyan-abban
az órában megtörté-nik
Roppant szomorú-ságot
érzek hogv nem lehe-tek
ebben a tisztségben
hogy az elkövetkező két és
fél év során beváltsam a
hozzám fűzött reményeket
Amikor lelépek és át-adom
helvcmet
a leglényegesebb az
hogy a keserűséget és
megosztottságot ma-gunk
mögött hagyjuk
s újra felfedezzük azokat
az eszményeket amelyek
egy nagv és szabad nemzet
szivében élnek
Amikor ezt az utat vá-lasztom
remélem hog
meggyorsítom a gyógyulás'
folyamat kezdetét mely
olyannyira szükséges Ame-rikában
Néha sikerrel járt mun-kám
néha tévedtem de
mindig bátorítást nyertem
Theodore Roosevelt szavai-ból
aki egyszer azt mon-dotta:
„A küzdő léi az aré-nában
akinek poriepet ar-cát
kiveri a veríték vitézül
állja a sarat újra meg új-ra
elléeszti az ütést de
nincsen erőfeszítés hiba
nélkül ha nemes ütrvért
harcolunk ha a küzdő fél
akár győzelmet arat akár
i
i
BB
kudarcot vall akkor teszi
ezt amikor mer és nagyra
tói "
Isten kegyelme legyen
minden amerikahal az el-következő
napok során"
BGORDIUSI CSOMÓ
CIPRUSON
A dilemma megoldása
nem könnyű: a katonailag
előnyös utánpótlási hcly-zebe- nt
lévő törökök a szige-ten
történt jelentős csapat-mozdulatok
révén minden
áron iparkodnak a lehető
legnagyobb biztonságot ki-harcolni
a Cipruson élő
török kisebbség (kb 120
ezer fő) számára
A görög kormány ugyan-akkor
aggodalmaskodik
mert a török hadmozdula-tok
(több mint 4000 főnyi
hadsereget és 300 tankot
szállított át eddig az anka-rai
kormány) azt célozhat-ják
hogy
Kyreniat török tengeri
fogják a törökök hasz-nálni
nmi jelentős-változá- s lenne
abban a status quo-ba- n
amihez Athén ma már re-ménytelenül
ragaszkodik
George Mavros görög
külügyminiszter a kezdemé-nyezés
szerepében bejelen-tette
hogy a gürög-ciprió-t- a
haderők visszavonják
csapataikat a töröklakta v-idékekről
A hadifogloycsere is meg-kezdődik
a törékenynek
vélt kéthetes tüzszüneti
megegyezés keretében :
(Folytatás a 4-i- k oldalon)
Mikor túlteng politika
megfellebbez-hetetlen
pillanatfelvételekkel
sportmérkö-zéseke- t
haditámaszpontként
számú „honatyát" tud befogadni és a jelültek jó része khül re-ked
a pártok mellett megalakultak mo-- t már az úgynevezett
„parlamentenkívüli" csoportosulások melvek az utca emberét
iparkodnak befolyásolni loborozni és csatasorba állítani Van-nak
országok ahol ezek a parlamcntenkiúli erők nagvobb súly-lya- l
esnek a latba mint a parlament pártiai és tagjai Nem azért
mintha többen volnának hanem mert hangosak és erőszakosak
A parlamentekben is nehéz megfékezni a pártszenvedélyek
fellobbanását mely nem ritkán a tettlegességig fajul de a par-lamentenkívüli
alakulatokat féken tartani egyszerűen lehetetlen
Nem azért gyülekeznek a parlamenten knül azaz az utcákon és
a tereken hogy a noi divat napi hullámzását megfigyeljék vagy
hogy fagylaltos rudacskát nyalogassanak hanem hogy magukra
hívják a figyelmet és mozgalmi erejüket bemutassák A parla-menti
arravalóság beigazolására elég cg tüzes beszédet „kivág-ni"
de a parlamentenkhüli erőknek az érvényesüléséhez erösebb
eszközökhöz kell folyamodniuk Ezek az erösebb eszközök a lár-más
tüntetések felvonulások verekedések és összetűzés a rend
őreivel Ma már az a helyzet hogy a parlamenttől senki sem fél
de retteg mindenki a parlamentcnkivüli erők megmozdulásától és
iparkodik eliszkolni a közelükböl
De legnagyobb és valóban félelmetes fegyverük a gyűlölet-szítá- s
és a bombarobbantás
Régen se szerették egymást a politikai pártok de legfeljebb
csúfncvckkel (pecsovics mungó) iparkodtak egymást megbélye-gezni
de ma a Iegféktelcnebb gyűlölet felszítása a főcél Nem
meggyőzni hanem gyűlölni és meggvulöltetni akarnak S mert
a gyűlölet ördögi szenvedély mely nem áll meg az élet tisztelete
előtt sem azért kezükbe adja a bombát és robbantanak ész nél-kül
cinikus egykedvűséggel Európában de főként a szabadság-jogok
féktelen hazájában Olaszországban már nem múlik cl egy
éjszaka hogy bomba ne robbanna és már megállapítani sem le-het
miért és ki ellen robbant és igazán nem fontos kit és ho-gyan
talál el
így kerül az elaljasodott politika malomkövei közé az em-beriség
és már talán Isten csodája kell hozzá hogy benne fel ne
őrlődjék
&ij"i ??í-t- si
Soproni házak az Ikva partján
Amikor e sorok íródnak még nem le-het
tudni- - mi lesz Ciprussal
Mérfüldkö-- e azon az úton amely a tö-rök
és görög érdekek összeegyeztetése fe-lé
visz — vagy dinamit amely egy török-görög
háborúval a NATO délkeleti ré-szét
a levegőbe röpíti
Ha Athén és Ankara közt tudnak mo-du- s
vivendi-t- - találni akkor tovább foly-tatódhat
a közeledés Amerika és Egyip-tom
közt és a palesztinai kérdést — las-san
és talán — ha nem is megoldani de
legalább kanalizálni lehet
Egy ciprusi háború viszont mind en-nek
az ellenkezőjére vezethetne
Ez nem csak délen a görögökkel há-borúskodó
Jörökoszágot tenné ki észak
f elöl orosz nyomásnak és nem csupán
a török tengerszorosokra és a Perzsa-öbölre
irámuló orosz törekvés előtt
gyöngítené a politikai és katonai akadá-lyokat
Hanem a Földközi-tenge- r egész
keleti medencéjében s az Indiai Óceánon
is erősítené a Szovjetunió befolyását
És kérdés hogy ha egy görög — török
háborúban Moszkva hadi tengerészeti
támaszpontokat követelne Dalmáciában
és Alexandriában mernének-- e a szerbek
és az egyiptomiak nem-e- t mondani Mern-e-
e Oroszországgal szemben Tito és Szá-dat
az amputált NATO-r- a és a YVatergate
mocsárjába csúszott Amerikára számíta-ni?
Több ilven nagv kérdés — végső so-ron
az amerikai — orosz katonai egyen-súly
is — kockán forog Ciprusban Efajta
veszélvek árnyékában talán frivol dolog-nak
látszik a helyzet fonákságáról egy
tragikus válság komikus oldaláról beszél-ni
Mégis meg kell tenni mert ez a látvány
nem csak nevetséges hanem mélységesen
jellemző is a nyugati politikára
Két ilyen tanulságot lehet a ciprusi krí
zisből levonni
Az egyik az hogv baloldali érzelmek
nagyobb súllyal esnek latba mint a Nyu-gat
érdekei A másik pedig hogy a kom-munizmussal
szemben nagyon is elnéző
„liberálisokat" annyira elvakítja a jobb-oldali
(de csak a jobboldali) diktatúrák
elleni gyűlöletük hogy a párizsi emigrá-cióból
Athénbe hazatérő Karamanlisz-- t a
baloldal valósággal ünnepli Ugy ünnepli
mintha azt várhatnák tőle hogy hamaro-san
visszasüllveszti Görögországot abba a
hét é előtti állapotba amikor — 1967-be- n
— katonai puccs akadályozta meg hogy
a két „demokrata" Papandru egy kommu-nistákkal
szövetkező népfront kezére
játssza át a hatalmat
A nyugati baloldal elfogultsága abban
mutatkozott meg hogy amikor Maka-rios- zt
elkergették akkor úgyszólván egye-dül
Washingtonban vették számba a Nyu-gat
érdekeit Ezt — állítólag Kissinger —
úgy fejezte ki hogy miután Makariosz
volt a Földközi-tenge- r Castro-j- a a fődolog
Largwt loSependenl
Canadian WeeUy
ín lie Hungárián hanginge
Ára: 25 cent
iivmti'''-''tv'v"v'i- v
Í--
V2 ' SÜSSS9
Frey András:
Háromnegyed szabadság
megakadályozni az ő isszatérését
Nyugat-Európába- n azonban az ellenke-ző
nézet kerekedett felül Az angol mun-káspárti
kormány vezetésével a baloldal
— Anglián kívül is — csak egy dolgot lá-tott:
a baloldali Makariosz-- t jobboldali
tábornokok távolították el ennéllogva
mindenkinek akárkinek pártját kell lóg-ni
aki a jobboldali tábornokokkal szem-bená- ll
Ez volt a magyarázata annak hogy a
görög — török ellentét kiélesedésekor még
a ciprusi török katonai beavatkozás után
is Nyugat-Európ- a Törökországot támogat-ta
így az ENSZ-be- n is — amely híven
szokta tükrözni a kommunistabarát har-madik
ilág s általában a baloldali áram-latok
hangulatát — olvan népszerűek vol-tak
a törökök mint még soha
De hogy mennyire csak érzelmi reagá-lásról
volt szó annak drámai bizonyítéka
volt a néhánv nappal később bekövetke-zett
fordulat Mert amint híre jött hogv
a görög tábornokok a kormányt kiadják
a kezükből s már haza is hívták Karamanli-sz-
t a türökbarátságot mintha elfújták
volna
A mulatságos pedig az hogv akik Kara-manlisz-
t ismerik mind azt gondolják
hogv a baloldal túl korán iszik a medve
bőrére
Valóban ha a ember visszatekint an-nak
a nvolc évnek a történetére — 19-tő- l
1963-i- g — amikor Karamanlis volt a
görög miniszterelnök csupa olvan dolog
jut eszébe aminek fénvénél a baloldal
örömujjongása elhamarkodottnak lát-szik
A görög történelem valamikor a bronz-korszakba- n
kezdődött és az azóta eltelt
hatezer év óta göröglakta területek csak
kétféle politikai állapotot ismertek A
zsarnokságot vagv a káoszt A rend min-dig
diktatúrán alapult akkor is amikor
az ókorban nem egy ember hanem egy
müveit réteg kezében volt a hatalom Ma-ga
a demokrácia náluk mindig gvorsan
szétzüllött Mert ha igaz is az (amit oly
gyakran emlegetnek) hogv a demokráciát
a görögök találták fel az is igaz hogy
soha senki nem élt vissza vele olvan sok-szor
mint éppen ők
Nem nagv túlzás tehát azt mondani
hogy ez alatt a hatezer év alatt az egye-düli
kivétel Karamanlisz nyolc éve volt Ó
alatta rend volt és mégsem volt diktatú-ra
Az ő módszere közbülső dolog volt a
szabadjára engedett demagógián alapuló
parlament és a parancsuralom között
E rendszer lényegét talán úgv lehetne
körülírni hogy Karamanlisz mint minisz-terelnök
addig engedett szabad utat a vá-lasztási
mechanizmusnak amíg nem erő-szakra
törekő jelöltek versengtek a vá-lasztók
szavazatáért Még a demagógiá-nak
sem állta útját amíg az nem volt na- -
1 gyón szélsőséges és nem irányult a társa-dalom
teljes felforgatására
I (Folytatás az ötödik oldalon)
TV - - ' i i -- 2 -- - t--'