Magyar Elet, September 13, 1980

              " ' '-
-' : --& WH m
$r HUNGAÉIAN LIFE 110
Nem sokaság 8 hanem Lelek
' II t n1
S szabad nép lesz
csuda dolgokat Ljrgrl Indtfwmlcnl MAGYAR ELET Canadian Weekly
BERZSENYI ín the HiuigrÍAA lngunge
Vol 33 35 XXXIII évfolyam 35 szám 1980 Szeptember 13 Szombat Ára: 40 cent
cmvLviiiiiívLiyygg tt TtT:TfyrrrtTTTTTTtTTTlTymTTTi t'--'--t''"'ftt-'
IdőszenTa British North-Americ- a Act félgyarmati köldökzsinórjának elvágása
Vihar az alkotmány körül
A Kreml éles támadása az USA ellen # A lengyel szénbányász-sztráj- k sikere
Két hét leforgása alatt három csehszlovák válogatott jégkorong játékos
választotta a szabadságot (és a cseh korona helyett a dollárt) mert mind-hárman
Kanadában óhajtanak letelepedni — A kanadai munkaerő átlag-bér-cmclkcdé- sc
105°o — Hafez Asszad szíriai elnök „örömmel vette" Muammar
Qaddafi Líbia diktátorának felhívását a két „kemény vonalat képviselő" arab
állam egyesítésére hogy — bejelentésük szerint — erőiket az Izrael elleni
harcra összpontosíthassák — Hua Guofcng a kínai kommunista párt elnöke
bejelentette lemondását és a miniszterelnöki bársonyszék betöltését Zhao
Ziyang-r- a helyettesére bízta — Franz Joscf Strauss — aki Helmut Schmidt
kancellárt szeretné leváltani az október 5-- én tartandó nyugatnémet válasz-tásokon
— Kölnben nagy beszédben támadta a Kreml világhódító terveit —
A francia halászok — miután a francia hadiflotta megakadályozta a part-men- ti
blokádot — Párizsban tartottak nagyszabású felvonulást mely véres
utcai összetűzést és számos sebesülést eredményezett — A mexikói Guadala-jar- a
közelében a hatalmas esőzések borzalmas erejű árvizet okoztak: 20 sze-mély
meghalt többezren hajléktalanok maradtak — Kínában a házasulandó
felek kötelező életkorát a férfiaknál 22 a nőknél 20 évben szabták meg
NEGYEDMILLIÓ
SZILÉZIAI
SZÉNMUNKÁS
SZTRÁJKJA
A balti lengyel hajóé-pilömunkás- ok
sikeres
sztrájkján felbuzdulva Szi-lézia
szénbányászai is
sztrájkba léptek hogy hajó-építő
munkástársaikhoz ha-sonlóan
kicsikarják azokat
a jogokat amelyeket Nyu-gaton
természetes módon
senki sem vitat mert az a-lapy- ctö
emberig jogok bizto-sítják
őket
A több mint kétszáze-zer
szénbányász rövid
sztrájkja elhárításáért a
varsói kormány a követke-ző
engedményekkel „fize-tett":
1 ötnapos munkahét
2 Korszerű biztonsági
intézkedések (a héten
egyszerre nyolc bányász
lelte a halálát az elavult
fejtési berendezések m-iatt!)
3 A nyugdíjas korhatár
csökkentése az 55 életév-ről
50-r- c
Az egyezményt Katowi-ce-
ben írták alá közel a
csehszlovák határhoz
Az a gyorsaság ahogyan
a lengyel kormány be-adta
a derekát azt jel-zi
hogy a szénbányász
sztrájk elhúzódása alap-jaiba- n
bénította volna
meg az amúgyis akado-zó
lengyel közgadaság
vérkeringését
A fiatal lengyel bányá-szok
Szent Borbála a
bányászok védőszentje
szobra köré gyülekeztek
ugyancsak rózsfíizérrel a
nyakukban Lech Walesa-hoz
a balti sztrájkvezér-hez
hasonlóan
A KANADAI
ALKOTMÁNY
ÜGYE AZ
ELŐTÉRBEN
I'ierre Elliolt Trudcaii
— az egyedüli Ontario tá-mogatásával
— bejelentel-te:
valószínű hogy októ-ber
közepére összehívja a
parlamentet hogy az al-kotmány
repatriálásának a
kérdését megvitassák A
miniszterelnök hozzátette:
amennyiben a 10 tarto-mány
a jövőbeni ottawai
konferencián képtelen
lenne megegyezni ebben
a kérdésben azesetben a
federális kormány egyma-ga
teszi meg a szüksé-ges
lépéseket az alkot-mány
repatriálására
A British North-Americ- a
Act 1867 óta Kana-da
alkotmányának számit
azonban a volt anyaország
ós a volt domínium kö
Dr Darócz Rezső
A Nemzet Csín-osodá- sa
„Vigyáztunk!" „Köszöntem szépen!"
Múltkori írásomat Arany Jánosnak címzett üzenettel fejeztem be: a
mail ezért hadd kezdjem azzal mintegy folytatva múltkori levele-met:
„Kedves Főtitkár Elvtárs!
— Csak semmi megrökönyödés János Dátyám a Kegyelmed titulu-sa
úgyis mint az Akadémia Főtitkáráé csakis ez lehet hogy főt-itkár
Elvtárs' Mint kiváló fordító aki remekbeforditotta Shakes-peare
Hamlct-jé- t a Szentivánéji álmot valamint Arisztofanész víg-játékait
s aki olyan fokon tudott bánni a magyar nyelvvel mint
Kegyelmed nyilván kíváncsi lehet arra iiogy mit jelent egy-eg- y mai
felkiáltás a pesti utcán
Vegyük a következő helyzetet:
MULTIDEJÜ FELSZÓLITÓMÓD KALAUZNYELVEN
A Nagykörutat rovó 6-- os villamoson ülünk (A mai villamosok
nagyjából ugyanolyanok mint amiket János Bátyám is láthatott
csak áramvonalasabbak gyorsabban mennek és egy ideje nem le-het
„lógni"- - az ütközőn mert villanygombnyomásra becsukódik az
ajtó ) Nos a jegykezelő akit magyarul kalauznak hívnak szintén
teljesen kiment a divatból: a pesti villamosokon ön-jegykeze-lés
fo-lyik
Az egy forintos villamosjegyet bele kell tenni a lukaszlóba
és ki kell lukasztani Elenör nagyon ritkán jön Ha rajtakap va-lakit
hogy jegy nélkül utazik az pótdíjat fizet ami 10 Ft Na-gyon
jól néz ki az egész azt a benyomást kelti hogy a nép oly
erkölcsös és öntudatos hogy senki sem csal A valóságban az van
hogy majdnem mindenkinek villamos bérlete van s az az 5-- 6 szá-zalék
utas aki potyázik nem számít az államgazdaságnak Namár-mo- st
az ajtót mint mondtam be kell csukni s a kocsi első felé-ben
álló vagy deréktámasztójára támaszkodó vezető aki ezt elvég-zi
nem láthat a hosszú kocsi közepire a végére hogy a második
és a harmadik kocsiról ne is beszéljünk Ha valaki épp az ajtó út-jában
áll mikor megnyomja a gombot az illető nagyon erősen
megütheti magát esetleg el is ájulhat kieshet a villamosból A ve-zetőnek
tehát figyelmeztetnie kell az utazóközönséget hogy a be-csukandó
ajtó útjából álljanak el Igen ám de odakint fagyik a
vezető rekedt szeme be van dagadva szenved pokolian unja a fi-gyelmeztetés
aktusát annak folyton-folyvá- st megismétlődő szertar-tását
Szerelne túl lenni rajta Ám hogyan fejezze ki magát magya-rul
olymódon hogy a szó melyet ordítania kell figyelmeztetés is
legyen siettetés is: önnönmaga megnyugtatása s egyszersmind ar-ra
való utalás is hogy kívánsága máris kielégíttetett?
zött formailag alárendelt
csaknem félgyarmati ügy-rendkezel- és
alakult ki —
hisz a brit parlament hoz-zájárulása
és a királynő
(formai) szentesítése szük-séges
valahányszor gyö-keres
változások történnek
az állam életében:
maga a kanadai főkor-mányzó
is II Erzsébet
királynőt képviseli és a
hozott törvényeket is a
királynő nevében írja a-- lá
(Igaz hogy minden a kor-mány
javaslatára történik)
Ugyancsak a tartományi
alkormányzók kezében van
(névleg) a végrehajtó hata-lom
is
Nyilvánvaló hogy ezek
a Kanadát névleg és for-mailag
Nagybritanniától
függővé tevő alkotmány-jogi
intézkedések ma
már elavultak Az egy-séges
Kanada felépítésé-hez
az szükséges hogy
a 10 tartomány ne tíz-fel- é
húzzon
Sajnos természeti kincseit
minden tartomány iparko-dik
magánvagyonként és"
nem országos közvagyon-ként
kezelni Az állani ter-mészeti
kincseiből minden
kanadai igazságosan kell
hogy részesedjen Az al-kotmány
repatriálását még
az (eszi időszerűvé hogy
az utóbbi időben egyre
több gazdag (olaj!) tarto-mány
a „Kaparj kurta ne-ked
is lesz!" alapra helyez
kedik az országos vagyon-elosztá- s
elve helyett
A KREML ÉLES
TÁMADÁSA AZ
USA ELLEN
Moszkva azzal vádol-ta
a héten az Egyesült Ál-lamok
elnökét és Ronald
Reagan republikánus el-nökjelöltet
hogy a lengye-lek
belügyeibe beavatkoz-nak
A TASZSZ szovjet hír-ügynökség
közlése szerint
a kel amerikai közéleti ve-zető
olyan kijelentéseket
tett miszerint
„nyilvánvaló hogy Len-gyelország
tág terc
nyílik a libcralizálódási
folyamatnak" ráadásul
— jegyezte meg a köz-lemény
— mindketten
szolidaritást vállallak a
lengyel munkások
sztrájk-ügyév- el
Folytatásként a TASZSZ
közleménye megjegyezte
hogy „szocializmus-ellene- s
erők" mind Lengyelor-szágban
mind küliöldön
rágalmazó hadjárat megin-dítására
használták a
"munkabeszüntetéseket egy-ben
támadva a kommunis-ta
párt vezetőszerepét bele-értve
a szakszervezeti moz-galmat
is
Mind a PRAVDA cimü
pártlap ' mind az IZ-VESZT-UA
c szakszer-vezeti
szovjet lap ellen-ségesen
kommentálta a
(folytatás a 2-- ik oldalon)
Írja
-
Nos nyelvtanunk erre nem ad tanácsot De nem kell nyelvtan az
emberek szabják-alakítjá- k a nyelvet a nyelvész csak leírja ha tudja-J-ános
Bátyám irla: Üsd vágd nyelvész
Mit bánod ha az áldozat elvész
s milyen igaza volt! A hazai nyelvőrök az Anyanyelvi Konferen-cia
korifeusai nem elemzik soha a hazai nyelvjárás lélektani és tár-sadalmi
okait A villamosvezető azonban aki az elébb idézett társa-dalmi-
lélektani állapotban leledzik egy adott 6-o- s villamos konk-rét
vezetöfükéjében egyik kezével az ajtócsukó gombon s másik-kal
a villamos indítását szabályozó fogantyún mit sem törődve Lő-rinc- ze
Lajos intelmeivel a nyelv „tisztaságáról" aktívan és kreatív
módon viselkedik mert zseniálisan így kiált: Vigyáztunk!!! Vigyáz-tunk
a hátsó perionon!!! Hanghordozása fenyegető mérges a má-sodik
hosszabb felkiáltásban valami panaszos nyűgös szemrehá-nyás
is feszeng mintha ezt mondaná: Kérem ha maga olyan ba-rom
hogy nem viszi el a testét az ajtó ütközésteréböl és lema-rad
az altesle az nem az én hibám lesz — én megteltem a maga-mét
és figyelmeztettem magát!!!'
Nos Kedves János Bátyám igy lett a magyar grammalikának múll-idej- ü
befejezett felszólításmódja Tetszik érteni?
MULTIDEJÜ ÁLKÖSZÖNÉS TAXISOFÖRNYELVEN
A jelenség János Bátyám nem szorítkozik a pesti villamosokra A
magasabb jövedelemmel bíró taxin utazó közönség is kiveheti ré-szét
nemzetünk csín-osodásán- ak eme nyelvi megnyilvánulásaiból
Megyek haza volt kőbányai lakásomra éjfél után taxin a zord
vezető egy mukkanásnyit nem szólt az egész út alatt inkább a
többi taxisofőr és a központ rádióbeszélgetését hallgatta Ultra Rö-vid
Hullámú (URH) adó-vevőgép- én János bátyám talán emlékszik
hogy az olasz Marconi kísérletei alapján szikratávíró keletkezett vi-lágszerte
Nos a mai rádiók ennek a módosulásai Mi úgy tanul-tuk
hogy Popov elvtárs és nem Marconi találták fel de sebaj fő
hogy legyen örültem én is hogy 'nem kellett a vezető elvtárssal
beszélgetni hírlik ugyanis ezekről hogy agent provacatcur-ne-k van
jórészük kiképezve (Ez utóbbi olyan emberi féreg János bátyám'
aki beugratja a szegény dolgozót rendszer-ellene- s szólamokkal a-mi- kre
ha az felel máris fel lehet jelenteni Talán a Bach-korszakba- n
is lehettek ilyenek ) Nos megérkezünik a házam elé kiszál- -
(Folytatás a negyedik oldalon)
Mit akarnak a németek?
Irla Frcy András
Mosl össccl fog eldöni az amerikai és
német választáson hogy sikerül-- e Was-hingtonban
Carter nyomait kifüstölni és
hogy Nyugat-Németországba- n a szocia-listák
hatalmon maradnak-- e
Két vészteljes kérdés
Hogy az Egyesült Államok elnöki hi-vatalának
betöltése messzemenően befo-lyásolhatja
a nyugat sőt az egész világ
sorsának alakulását az mindenki elölt
világos De hogy a német választás ki-menetele
is belevág a húsunkba az ke-vésbé
halolt be a köztudatba
Pedig ez az igazság — a nyugat és a
mi külön kis magyar glóbuszunk szem-pontjából
is
Elveszített
háború
haszna
A nyugat számára azért mert Eu
rópa mcgszállatlan részének Nyugat-Németorszá- g
a legfontosabb hatalma
Ezzé teszi nem csak a nép munka-kedvén
és tehetségén alapuló gazdasági
ereje hanem gazdasági békéje és belpo-litikai
kiegyensúlyozottsága is Az előb-bi
a vállalatok és szakszervezetek köz
ti megértésen nyugszik az utóbbi azon
'íogy a németek olyan politikai önneve-ése- n
mentek ót mint a spanyolok
Maciariaga a nemrég meghalt spanyol
diplomata és tekintélyes politikai író
mondta egy ismerősének 1951-be- n hogy
a harmincas évek polgárháborújának ször-nyű
élményei óta a spanyolok úgy ír-tóznak
az erőszaktól hogy a Franco utá-ni
parlamentarizmus jövője hosszú időre
biztosítva lesz
Ugy látszik igaza volt S a németek-re
is így hatottak a hiteleri emlékek I-lye-smire
gondolhatott Renan amikor a
70-71-- es porosz-franci- a háború után
megjelent (Szellemi és erkölcsi reform cí-mű)
könyvében ezt írta:
„Nem először történik hogy egy hábo-rúból
a vesztesek több hasznot húznak
mint a győzök"
Ha az ember Németországnak és Ja-pánnak
a második világháború utáni
felvirágzását látja és az amerikaiak s
angolok hanyatlását felötlik fejében a
gondolat hogy — ne adja Isten — talán
Amerika számára is csak egy elvesztett
nagy háború megpróbáltatásai tudnák a
megújulás útjait megnyitni
Carter
vagy
Reagan
De i németekre visszatérve c pilla-natban
— Schmidt kancellár július elejei
moszkvai látogatása és az október ötö
dikére kitűzött német választás előtt —
drámai súllyal (ólul elénk a kérdéshogy
egy további négyéves uralomra berendez-kedő
szocialista-liberáli- s rezsim milyen
külpolitikát fog folytatni kikkel fog e-jyüttmü-ködni?
Ázokkal-- c akik a Szovjetunióval va-ló
barátkozásl fel akarják újítani (hiszen
a détente felé hajló Muskic külügyminisz-ter
és az amerikai demokrata-pár- t bal-szárnya
is valószínűleg erre sodorná az
újjáválasztott Car(ert) vagy pedig azokkal
akik (Reagan megválasztása esetén) sze-relnének
az oroszokkal szemben a sarkuk-ra
állni
Tavasszal még azt hittük a szivé-ben
nyugatbarát Schmidt ellent tud áll-ni
a német szocialisták oroszbarát bal-szárnyának
Ma már nem vagyunk biz-tosak
benne Még ha végleg szakitana is
Reagan az egyoldalú détente-ta- l akkor
is lehetségesnek kellene tartani hogy
egy szocialista Bonn azon dolgoznékhogy
Nyugat-Európ- a legyen semleges Amerika
és a szovjet között s hogy Amerikától
függetlenül keresse a „békés gazdasági
együttműködést" az orosz birodalommal
— ami csak papíron hangzik ilyen szépen
gyakorlatilag azt jelentené hogy Nyugat-Európ- a
támogassa tovább gazdaságilag
az orosz fegyverkezést s legyen kiszo-lgáltatva
a Szovjetunió katonai túlerejé-nek
Nagy Frigyes
Bismarck
Seeckt
A mi szemünkben ez Európa a nyu-gati
civilizáció elárulása lenne Az Osl-polit- ik
szószólói ezt két argumentummal
tagadják
Először azzal hogy szerintük még
mindig jobb Németországot a szocializ-mus
jegyében egyesíteni mint sehogyan
sem a két német állam egyesítése felé
pedig még elindulni is csak az oroszok
engedélyével lehet
Másik érvük az hogy a nemet lörlc-ncle- m
legnagyobbjai is együtlmiiködlck
az oroszokkal a 10 században Nagy
Frigyes a 19-be- n Bismarck az első v-ilágháború
után pedig Seeckt tábornok n-k- it
ma már a nagy az öreg Mollké-ve- l e-gy- ütt
emlegetnek
Ez azonban csak propaganda
Nagy Frigyes korában — Gasolle
francia történész szavait idézve — Po-roszország
még csak feltörekvő nagyhatalo-m-
tanonc volt amely az orosz kolosz-szu- s
segítségével osztotta fel Lengyelor-szágot
Bismarck sem juttatta semmilyen föl- -
jegyzésre méltó előnyhöz Oroszországot
ö csak a Berlin és Szent-Péterv-ár közti
gyűlölködést akarta — nagyon bölcsen —
elkerülni hogy az a cárt ne kergesse a
franciák karjaiba (Ha II Vilmos is az
ő útját követte volna nem törhetett vol-na
ki úgy és akkor a két nagy háború
s mi otthon maradhattunk volna)
Seeckt idején az első világháború u-t- án
szintén a németek használták fel az
oroszokat nem az oroszok a németeket
(mint ma) A versailles-- i szerződés tudva-lévően
megtiltotta a németeknek bizo-nyos
fegyverek gyártását és német kato-náknak
tankokra bombavetökre sok más
egyébre való kiképzését És Seeckt vezeté-sével
a németek Oroszországban építcllek
epülögép- - és tankgyárkat a német tisz-tek
és altisztek is ott treníroztak
Nyílt elszakadás
helyett
alattomos eltávolodás
A német baloldalnak történelmi pé-ldákra
való hivatkozása tehát jogtalan
A lényeg az hogy a Nyugat-Németországt- ól
kapott gazdasági és — ami még
fontosabb — technológiai segítségnek u
nagy részét az oroszok fegyverkezésük fej-lesztésére
s növelésére fordítják És hogy
ezt a német nép előtt nem csak az oro-szok
hanem a német kormány sőt a saj-tó
túlnyomó része is eltitkolja
Ugyanúgy clködösítik hogy a mai
német külpolitika — ha ezen az úton ha-lad
tovább — az Atlanti-paktu- m védelmi
hálózatának fellazítására Nyugat-Európána- k
Moszkva és Washington közli „pár-tatlanságára"
ez pedig Nyugat-Németorszá- g
elfinnesitésére vezethet
Amitől félni kcllaz nem az hogy a
nemet vagy a francia kormány felmond-ja
az Amerikával kötött szövetséget A
francia és német nép nagy többségében
van elég józanság és tiltakoznának ha
politikusaik egyik napról a másikra for-dulnának
cl az Egyesült Államoktól
hogy átkanyarodjanak az orosz csapdák-kal
és aknákkal teli „harmadik útra"
A veszély nem a hirtelen és nyílt el-szakadásban
hanem a szovjet és Amerika
közti semlegesség mezében jelentkező las-sú
eltávolodásban rejlik
Afganisztán
elárulása
Nem azt mondjuk hogy Giscard és
Schmidt ezt akarja Egyáltalán nem De
tattól tartunk hogy amikor taktikázás-ból
— Schmidt azért hogy Moszkva fele
kíméletes formulázással csendesitse le
pártjának balszárnyát Giscard pedig
hogy a jövő májusi elnökválasztáson A-merika-el-lenes
fogadkozásával a gaullis-t- a
választókat maga felé hajlítsa — aka-ratlanul
olyan légkört hagynak kialakul-ni
amit oroszbarát erők „reálpolitikus"
— Folytatás a 3 oldalon —