Magyar Elet, February 02, 1980

              mi
Haraszti Endre:
a
"
„
(Alikor telepedett le az első magyar emigráns csoport Kanadában?)
Az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban merül fel
annak gondolata hogy közeledik a Kanadában való ma-gyar
letelepülés százéves évfordulója centenáriuma A
kérdés csupán az hogy: vajon mikortól számítódik ez
a százéves évforduló? Folyik a vita Vannak akik —
1885-r- e „szavaznak" vannak viszont akik ezt elna-gyolt
elhirtelenkedett álláspontnak nézik és 1800-ba- n
látják a helyes kezdő dátumot
Szeretnék kiindulni az 1885-ösök- " álláspontjából
Az 1885-ö- s év mint kanadai-magya- r kiindulási eszten-dő
valóban tradicionális ha az eddigi erre vonatko-zó
szakirodalmat vesszük tekintetbe Ha megnézzük —
Rúzsa Jenő „A Kanadai Magyarság Története" c —
1940-be- n kiadott magyarnyelvű könyvét akkor fel fog
juk fedezni hogy az érdemes — és nemrég elhunyt —
szerző adatgyűjtése arra utalt hogy „Kanada első ma-gyar
telepesei Leisenring és Wickens pennsylvaniai
szénbányalelepröl indultak útnak 1886- - május és júniu-sában
számszerint 35 család Toronto Owen Sound—
Fort Wilhamon keresztül Winnipegre" Innen White-woodr- a
kerültek majd a Saskatchewan tartomány te-rületén
levő Eszerházy nevű tanyára
Az 1885-85-- os évszámból aztán kanadai-magya- r „ha-gyomány"
lett Olyannyira hogy ezt az adatot számos
angolnyelvü történelmi munka is átvette Mikor Toron-tóban
összeállították a „Ilungarian-Canadia- n Directory-t- "
illetve mikor a Directory szerkesztői Dreisziger Nán-dor
kmgstoni magyar professzorhoz fordultak avégett
hogy adjon számukra egy „dióhéjnyi" kanadai-magya- r
kronológiát — akkor a fiatal egyetemi tanárnak sem
volt más választása mint 1885-be- n illetve 1886-ba- n
megjelölni az első manitobai illetve saskatchewani ma-gyar
letelepedés idejét Semmiféle adatot nem találta-m- i
korábbi telepedésre utalt volna bár ö is látta-sej-tett- e
hogy jóval előbb létezett Kanadában magyar te-vékenység
— s erre rövid kronológiájában adott is
utalást
Az első magyar ember aki Kanada földjére lépett
a norvég-izlan- di vikingek egyik tagjaként érkezett Lcif
Eriksonnak a nevelőapja volt ö volt az a rejtelmes em-ber
aki pártfogásába vette Izland szigetén Vörös Erik
magárahagyott asszonyát — mialatt Erik az öt köröző
rendőrség elől bujkált A gyermeket derék erős tenger-re-val- ó
legénnyé nevelte Állandó társa segítője tanács-adója
lett Ó volt az aki ott volt Leif Erikson viking
expedíciójában akkor amikor a vihar partrasodorta ö-k- el
valahol Ujfundland táján ö volt az aki borízű
bogyót talált a szárazföldön melynek emlékére Leif E-riks- on
„Vinlandnak" nevezte el a felfedezett' területet
Ez Kru lboo'-be-n "történt
Leif Erikson nevelöatyjónak a nevét sem tudjuk
Annyit megírtak a középkori izlandi források hogy a
vikingek nem értetlék a szigetre került alacsony kissé
görbelábú és barnahajú embernek a nyelvét A neve is
„kimondhatatlan" volt Ezért — származása miatt —
Tyrker"-ne- k nevezték „Tyrker" a skandináv nyelven
— törököt jelent Törökök 1000 körül még nem voltak
Európában 1000 körül csak azt a népet nevezték — bi-zánci
szokás szerint — „türknek" mely Bizánc és Skan
dinávia között ezidötájt a földrajzi-kereskedel- mi össze-kötő
országot jelentette: a magyarságot
Node a legendás Tyrker kanadai megjelenése még
nem jeleni kanadai „települést" Gyerünk tovább! Em-lítsük
meg Budai Pannonius Istvánt aki 1583-ba- n New
Fotindlandban hajós dall írt „Carmen Epibaticon" né-ven
A korabeli protestáns-üldöztetése- k vetették őt a
messzi idegenbe Sir Humphrey expedíciója tagjaként ke-rült
Kanadába öt sem tekinthetjük az első „magyar
lelepes"-ne- k annál is inkább mert — nem sokkal köl-teménye
megírása után — hajójával együtt elsüllyedt
Ami miatt mégis érdemesnek tartom említeni Parmé-nius- t
az nem más mint az hogy nézetem szerint ve-le
indult útjára Kanada irodalma! A legtöbb ország —
nemzeti irodalma integráns részének ismeri el a latin-nyelv- ű
kezdetet Parmenius latin nyelven írta hőskölte-ményét
Ha kézbe veszünk bármilyen angolnyelvü mun-kát
mely „a kanadai irodalom története" büszke cí-mei
teszi fedőlapjára — nyomát sem találjuk Parmeni-us
írásának Kézirata fennmaradt — mégis — magyar
ember létére — „ki van közösítve" a kanadai irodalom
történetéből!
A 17 század közepén még gyengén álltunk Kana
dában a bevándorlási adminisztrációval anyakönyvezés-sel
Dreisziger „A Kanadai Magyarság Története Dió-héjban"
c rövid kronológiájában említi hogy 1666-ba- n
„Francia katonák megmentik Kanadát az irokéz veszély-től
Állítólag a francia zsoldosok között magyarok is
akadtak"
Nos mondjuk erről egy kicsit többet XIV Lajos a
francia „Napkirály" az indián veszély elleni küzdelem-re
egy olyan haderőt küldött Kanadába mely már a tö-rökök
elleni háborúban is kitüntette magát Ez a hí-res
Carignan Balthazár hadserege volt! Balthazár er-délyi
nemesi családból származott ö toborozta hadse-regét
ö képezte ki huszárjait Az ottawai Public Arch-ive-s
nem tud arról mintha Balthazár maga is átjött
volna Európából — bár nem lehetetlen Mindazonáltal
hadserege számos magyar tagja Kanadában letelepedett
s csupán kutatás találékonyság kérdése telephelyük
nyomaira akadni! Abban az időben már létezett Que- -
becben egy francianyelvü folyóirata „Jesuit Journal"
Jó volna ennek a régi' újságnak a nyomaira akadniazi
töviről hegyire átböngészni Megdöbbentő eredményre
jutnánk
A „Kanadai Magyarság" 1972 július 8- -i számában
megjelent egy ezzel kapcsolatos igen értékes rövid cikk
Nemes Endre tollából A cikkíró szerint mar 1665-bó- l
található egy Hubay és egy Halay nevű telepes
Beupre-be- n telepedtek le Ugyanitt telepedett le egy
Beuché nevű francia kinek felesége a 24 éves Pará- -
dy Mária volt és egy Bútor nevű ember földet is ka
WHM9M
Hozzászólás Kanadai-Magya- r
Centenáriumi vitához
pott 1701-be- n feljegyeztek egy Maranda István nevű
személyt míg Montreálban élt egy Lábady Pierre"ne-ví- i
alagúlfúró stb stb Ugyanez a cikk' feltételezi
hogy az 1664-e- s Vasvári Béke (16C4) majd a Szatmá-ri
Béke (1711) után is érkeztek csalódott elkeseredett
magyar emigránsok Kanadába de persze itt nem elég
a feltételezés dokumentációs adatok volnának szüksé-gesek
— azok megtalálása pedig csak szorgalom kér-dése
A francia-kanad- ai nyelvterületen élő honfitársa-inknak
van itt a legtöbb esélye dokumentális bizonyíté-kok
megtalálására helyismeretük és francia tudásuk ré-vén
de már most bizonnyal állítható: a 17 század má-sodik
felében létezett magyar bevándorlás Kanadába!
Egy Iloward Palmer nevű író a Lethbridge-- i He-rald
kiadásában miivecskét írt „Land of the Second
Chance" címen Alberta nemzetiségi csoportjainak br- -
vándorlástörténetét tárgyalja de kitér az egész kanadai
bevándorlás ismertetésére is Többek közt azt írja hogy
„Az első kanadai kivándorlási hullám az 1848-a- s sza-badságharc
leverése után indult meg Magyarországról
mely elsősorban az Egyesült Államok felé irányult de
jutott szép számmal magyar menekült Kanadába is"
Dreisziger professzor maga is ráakadt Szalatnay Márk
nevére aki 1872-be- n szakszervezeteket szervezett Mont-reálba- n
ül Torontóban? Elképzelhető hogy ö volt az
egyetlen magyar Montrealban ill Torontóban? Vajon
nem sokkal valószínűbb hogy Szalatnay egy eléggé né-pes
magyar település egyik tagja volt?!
Tudjuk azt hogy az Újvilág előszór Nyugat-Eur- ó
pa emberfeleslegét vonzotta magához Ezt követően a
vonzás mindinkább Keleteurópa felé fordult Ez a von-zás
1880-ba- n — száz évvel ezelőtt — érte el a Monar-chiát- A
kivándorlás nem volt „politikai emigráció" a
szó legszorosabb értelmében hanem gazdasági emigrá-ció
Minthogy a magyar mezőgazdaság nem tudta biz-tosítani
a földnélküli agrárproletáriátus foglalkoztatott- -
ságál 1880-ba- n megindult a kivándorlás természetesen
elsősorban a gazdagabb és jobb éghajlatú Egyesült Á-llamokba
de ezzel egyidejűleg Kanadába is!
Az Észak-Amerikáb- a érkezett nemzetiségi csoportok
szerint való elkönyvelése census szerinti csoportosítása
nem volt egységes A tapasztalat azt mutatja hogy az
USA hatóságainak nagyrésze már tisztán látta értet-te
az óriási különbséget a „politikai állam" és a „nem-zet"
„nemzetiség" között míg a kanadai halóságok —
sajnálatosan — szinte a mai napig is a politikai állam-keretet
veszik a megérkezett „immigranfnemzetiségé-ne- k
Ezért van az hogy sok kanadai magyar lestvé-rün- k
„csehszlováknak" „románnak" „jugoszlávnak"
van beírva első emigrációs irataiban Így történthogy
míg az USA-b- a 1880-ba- n és utána érkezettek nagyré-sze
már magyarnak lett elismerve addig a Kanada kü-lönböző
pontjain letelepedett színmagyar családok ál-talában
„osztráknak" számítódnak és „Ausztria" lett
beírva mint ó-hazá-juk
Legjobb esetben is": „Austro-Hun-garia- n
Empire" Ez is egyik fontos oka lett annak —
hogy Kanadában 1880-ró- f 1885-r- e „tolódott el" az „év-forduló"
Az 1885-ö- s manitobai és az 1886-o-s saskat-chewani
telepítéseknél Ugyanis már USA ügynökségek
I 2 3 Í4 [Bp [5 p [5 [5 IBHIO [fi 112 113 - Bl5 Bií
17 lí HJ9
2D HÜ H22 pp""--:
3Í 35"~H& 37 B38
Ti tmfi B44
IIIpLZIIlMll 53 54 JjMÍS
61 MM&l 63
U mm&s S£
67 mmu mm
KERESZTREJTVÉNY
A helyes megfejtők között egy értékes könyvet sor-solunk
ki MEGFEJTÉSI HATÁRIDŐ: A lap megjelené-sétől
számított egy héten belül kell küldeni a megfejtése-ket
ha á megfejtést tartalmazó levél poslabélyege a hét
napnál többet tüntet fel a megfejtés nem vesz részt a
sorsolásban
Vízszintes :
1 Orosz északi félsziget
5 Erdei állatok
10 Inari tanuló
14 Orosz város
15 Jleiyhatározó névutó
16 Színvonal
17 Háborús ok — latinul- -
Marc Quinquandona csi-gaev- és
legyőzhetetlen világ-bajnoka
Nancyban meghalt
A fiatalember 27 éves volt
A súlya 167 kiló Egy tánc-mulatság
keretében „bemu-tatót"
tartott ö volt a —
legfőbb attrakció' Három
1 ere alatt a hatodik tucat'
csigát falta be — amikor
19 Aiisztokrata férfinév
2f Angol ál'at
21 Európai nép
22 Társaságában
23 Trópusi virág
25 John bért film-sztár
26 Múlt — angolul
rosszul lett Kórházba vit-ték
ahol hamarosan meg-hal- t
Pedjg a régebbi
csúcsteljesítménye 'a mos
taninál sokkal magasabb
volt
(L'Humanité)
[magyarázták meg a kanadai hatóságoknak hogy a „ma-gyar
nem azonos az „osztrákkal" itt két különböző
nemzetről van szó!
Azok a kutatók tehát akik a kanadai magyarság
településtörténelét vizsgálják igen nagy hibát követné-nek
el ha megelégednének a korabeli kanadai statisz-tikai
adatokkal és megjelölésekkel Igen ajánlatos vol-na
ha a quebec-- i ontariói nagyobb iparvidékeken le-ielepedett
bevándorlók családi neveit néznék át! A ma-gyar
név könnyen megkülönböztethető a német' névtől
Aki kanadai letelepedése után is megtartotta magyar ve-zetéknevét
az nyilván magyar volt —'még akkor isha
a korabeli adminisztráció öl osztráknak jelölte!
Ami az 1885-86-- os esetet illeti itt legelőször egy
angol forráshoz fordulok Az egyik legkitűnőbb össze-foglaló
könyvet — mely elsősorban nyugatkanadai ese-ményekre
összpontosít — kél elsőrangú történész-ped- a
gógus irta: Derald G Willows és Stewart Richmond
„Canada Colony to Centennial" cimen A könyv 322
oldalán „Cotinl Paul D'Estcrhazy"-- t mint ügyes ame-lik- ai
ügynököt tünteti fel aki azzal fordult a kanadai
hatóságokhoz hogy ö nem kevesebb mint 400000 ma-gyart
képvisel kik már meg is érkeztek USA-ba- n levő
ideiglenes tartózkodási helyükre es Kanadában szeret-nének
véglegesen letelepedni! A hatóságok kételkedtek
a „gróf" szavahihetőségében s kételyeik fokozódtak a-mik- or
az általa említett közel félmilliós szám — mesé
nek bizonyult de a kanadai hatóságok által „immig-ratio- n
agenl" kinevezést kapott Esterházy óriási költ-ségszámlákat
nyújtott be A könyv elismeri hogy az a
magyar csoport amely 1885-be- n elért Winnipegig va-lóban
Esterházy irányítása következtében került oda
Rövidesen két magyar kolónia létesült: az egyik Minne-dos- a
és Neepawa között Stoney Creekben (Manitoba)
majd Saskatchcwanban „Esterházy" néven Csakhamar
az új telepesek nagyrésze is felismeite hogy a „gróf"
szavában nem lehet túlságosan bízni Mint ahogy ka-nadai
szerveknek legalább három nullával „megtoldot-ta"
a Kanadában letelepedni szándékozók várható lét-számát
éppúgy áltatta magyar honfitársait az új tele
pülés mesebeli paradicsomi ígéreteivel Azt is meg-ígérte
hogy velük marad és átveszi a kolónia vezeté-sét
Ezt sem tartotta meg Nyomtalan eltűnése után a
manitobai és saskatchewani magyar családok jórésze az
Egyesült Államokba visszatért Ennyit Esterházy min-denesetre
elért hogy megmagyarázta a kanadai beván-dorlási
szerveknek hogy az osztrák és a magyar: két
különböző nemzet Ennek következtében ismerték fel
Kanadában azt hogy magyarok is vannak a világon és
1885-t- öl számították a magyar bevándorlás kezdetét
Esterházyról egyébként több tanulmány jelent meg
Megemlítem az egyik legjobbat Kovács Márton Lajos
a „Canadian Plains Studies" (Regina) megbízásából
angolnyelvü könyvet írt „Esterházy and carly Hungá-rián
inimigration lo Canada" cím alatt A munka maga
Esterházy Pál (1831-191- 2) 1902-be- n megjelent pamflet-jére
támaszkodik melynek angol címe: „The Hungárián
Colony of Esterház" Ebből kiderül hogy Esterházy
Pál Esztergomban született 1831-be- n Résztvett a sza-badságharcban
Mint emigráns 1850-be- n f belépett Jfaz
angol hadseregbe 1855-be- n már az USA-ba- n találjuk
New Yorkban bevándorlási irodát nyitott s főleg a ka-nadai
bevándorlás ügyeivel foglalkozott mivel Kanada
már 1855 után foglalkozott az olcsó keletcurópai me-nekültekkalanledtoelnepíttéúsl
éve—l -- EMsteerghtuázdyjuk 1888-bha-ongy —közavzetl1e885n-85-ü- los
Magyarországról hozatott családokat A Minnedosa mel-letti
magyar település a „ilun's Valley" nevet kapta s
ekkor alakult a „Kaposvár" elnevezésű település is
mv-'mmmiiuuMMm- w £
30 Község Kápolna mel-lett
31 Dísznövény
34 Község Gödöllő mel-lett
36 Svéd feltaláló
38 N U A
39 Jókai regény
42 Svájci folyó
43 Ford: angol kikötő
44 íz
45 Balatoni fürdőhely
47 E Á D
49 F-- I szöges ágyon fek-szik
50 Vadász búvóhelye
51 Francia város
53 Felvidéki város
55 Kutyája
56 Feltartózhatatlan
61 Citál előad
62 Esztergomi érsek (fon)
64 Autómárka
65 Alatta fészkel a fecske
66 Férfinév becézve
67 Gorkij regény
68 Dal a „János Vitéz"-bő- l
69 Kalifa név
Függőleges :
1 Nőstény sertés
2 Afrikai kikötőváros
3 Figyeli
4 inium
5 Banditák
6 Spanyol dalvégzödés
7 Igen szomorú látvány
8 Talpon tartózkodás
Érdekességek a NAGYVILÁGBÓL
Újságíróknak akar felmon-dani
a talán leggazdagabb
francia laptulajdohos Ró-bert
Hersant A birtokában
levő L'Aurore szerkesztősé-gének
mintegy felét 46 új-ságírót
akar az utcára ten
mm
9 Az első gyilkos
10 Északi eszkimó város
11 Wagner trilógia
12 Kimegy a divatból
13 Nap — olaszul
18 Nyakravaló (ékh)
23 Emlékeznek még a
„Nótás kapi a?"
25 Traviata opera hősnő-je
26 Ember — jassznyelven
27 Kerekszám — névelővel
28 Vasúti kocsisor
29 Pat a labda
31 Marokkói város
32 Finnország más nyel-ven
33 iás híres futballista
35 Férfinév
37 Híres elefánt mesealak
40 Kérdő szócska
41 Menyasszony
46 Híres olasz futballis-ta
volt
48 öttusa világbajnokunk
51 K-v- al könnyű színpadi
műfaj
52 öbbi
53 Háziállat
54 Kert a paradicsomban
55 Kutyák
57 Ez az igazság
58 Mohamedán főpap
59 Lakásán
60 A hant
63 Kelet — németül
A legutóbbi keresztrejt--
vényünk győztese:
A Mentlcr Philadelphia
USA
ni A szakszervezet készül
0 megfelelő válaszra A
llersant-lapo- k — s ilyen vi-déken
is több van — szál-lítását
kézbesítését megta-gadják
ha a tulajdonos a
tervétől nem áll el
(Le Matin)
K
Magyar Filmek
a Magyar Házban
Kanadai Magyar
Kuliúrközpont
840 ST CLAIR AVENUE WEST
TELEFON: 654-492- 6
V )
yF
#9fmfi
Február 3-á- n vasárnap du 2-k- or 5-k- or
és este 8-k- or
Február 6-á- n szerdán este 730-ko- r
FEKETE GYÉMÁNTOK
Jókai regényének színes nagy két részes
filmváltozata egy előadásban
Szereplök: Tolnay Klári Páger Antal Iluszty
Péter Szunyovszky Szilvia
Hozzájárulási díj: felnőtteknek dollár diá-koknak
és nyugdíjasoknak dollár gyerme-keknek
10 éves korig díjtalan
y 4
B i
Sí y
Sí
Sí
Sí
Sí
Sí y
s? v
2
1
KÖZJEGYZŐI FORDÍTÁS
ÉS TOLMÁCSOLÁS 70 NYELVEN
361-030- 3
SUITE110567YONGESTREETTORONTOONTM5E1JB
OJttmer
FUNERAL DIRECTORS LIMITED
Established 1874
YORKÉ C1IAPEL 2357 BLOOR STREET WEST
767-315- 3
CHAPEL PEEL CHAPEL
436 Ronccsvallcs Ave 2180 Hurontario Street
533-795- 4 Mississauga
279-766- 3
Minden kápolnánál parkolóhely van
mrss 'JirMI a'WftVrt
I
wjjpr
RONCLSVALLES
s':v%:sttiKa:
ff
CJoríer
Üj magyar vendéglő
International
Garden
875 Eglinton Ave West
(Nortown Plaza
a Báthurst-nél- )
telefon:
Magyar — osztrák —
kanadai étel-különleg- es
ttlíSfr
wlW
mm
ségek
Válogatott italok — Figyelmes kiszolgálás
Nyitva napon át de 1130-tó- l éjjel 12-i- g
(Vasárnap zárva)
Ingyen parkolás
MSiiiS(SiSi5((tiii3iStiíJia3aiJiS35(5i515(5(i
Megjelent
BUZA JÁNOS GYÖRGY
új könyve
Venezuela gyémántmezóin
Dedikált példány $900 előzetes beküldése mellett
megrendelhető a szerző dirién: PO Box 42221
Los Angeles Ca 90042 USA
g" iiBiixiiiiiiii ! iiiiiHiiiiiiinniiiiiM " inwiimrj 1
I Megjelent
1 K1SJÖKAI ERZSÉBET legújabb regénye cime
A MEZTELEN ASSZONY
324 oldalas szép kiállításban
Ara USA $1000 vagy Can
Kapható a kanadai és USA magyar könyvesboltokban
Főelárusító: Pannónia Book Store Toronto Ont
BwmijimnRBnaBrmmiuHUMninintTiirtirmijiininitiiniiiiJininniiiítíiiinijniimiiTiiiniíiiMjniijiriiunHíinntininrmiinNJi anuiiuuinnJ
Nóvák József D T
781-667- 1 'ff
$1200
Kohári József
FOGSOR KLINIKA
653-53- 69
vagy 6224586
VAUGIIAN RD (St Cláir-Bath- urst)
Toronto Ont
f ft£t~?gfllrV-f¥A- k -- ííf1%-HViifv-VA)-"Í-4"-4 #KÍ A O -- -( -- -I rf
D
21
--!fcA-iftJt
2T
Sí
ti Sí
6
T
Sí
Sí yv
Sí
V
Sí
Sí
Sí
Sí
Sí
ü