Magyar Elet, December 05, 1981

              n t
HWGARIW LIFE _
Nem sokaság
hanem Lelek
t szabad nép lesz
'(l-- 1
csuda dolgokat trgeU lodtptndenl MAGYAR ELET Cndin%tMy
BERZSENYI h Ibe HunjtrUa Ungmgt
Vol 34 47 XXXIV évfolyam 47 szám 1981 December 5 szombat Ara: 40 cent KWWttlllUlWWVfWWtWtWlWttMtllMtltWttWMlHWWltUUUMMtMlllMWWtlWWW
21 arab ország képviselője helyett csak 10 jelent meg Fezben:
fl marokkói arab
csúcstalálkozó csődje
Észtország lengyel utakon? # November 30: „Rakétapárbaj" Genfben!
Nyugat-Európ- a százezrekre rugó nukleáris fcgyvcrkczés-cllcne- s tüntetésein
a következő szövegű plakátok voltak láthatók: „Inkább vörös láncokat —
Mint lövészárkokat!" — Ezzel kapcsolatban a NATO főtitkára Luns így nyi-latkozott:
„Nyugat-Európ- a fiatalságának meg kell értenie végre hogy a sza-badság
áldásainak ára van! Meg kell hogy értsék: bármekkora ez az ár
eltörpül amellett az ár mellett amit az örökre elvesztett béke áldása jelentene"
— Az új angol szociáldemokrata párt a pótválasztáson győzelmet vár — Mit-tera- nd
francia elnök cáfolja miszerint rákos megbetegedésben szenvedne A
hir akkor röppent fel amikor a francia államfő álnéven feküdt be egy párizsi
katonai korházba — Az USA haditengerészeti szószólója beismerte hogy egy
"Poseidon C— 3" mintájú 10 robbanófejjel ellátott nukleáris rakétát egy daru
„leejtett" azonban végülis nem történt baleset — Jeruzsálemből jelentik hogy
izraeli katonák Báni Na'im nevű helységben könnygázzal szórtak szét egy
arab fiatalokból álló csoportot amely kőzáporral támadta az őrjáratot — Pa-pandre- ou
Görögország új szocialista miniszterelnöke mind a NATO-bó- I mind
az Európai Közös Piac szervezetéből az ország kilépését szorgalmazza — Líbia
befejezte a Csád területén tevékenykedett csapatainak légiúton történt kivoná-sát
— Libanoni keresztény milicisták elfogtak egy Tyihonov nevű orosz „szak-értőt"
aki a PLO gerilláinál szolgált tanácsadóként
SZÉTHÚZÁS AZ ARAB
CSÚCSTALÁLKOZÓN
A marokkói Fez lett vol-na
a székhelye a 3 napra
tervezett arab csúcstalálko-zónak
ahova eredetileg 21
Arab Liga-be- li ország illet-ve
szervezet magasszintü
képviselőjét meghívták
d
Az első napon'a'zóiíban
kiderült hogy az arab világ
annyira megosztott hogy
csupán a meghívottak fele
tartotta érdemesnek a fezi
csúcson való részvételt
így Muammar Qaddafi
Líbia diktátora is távollété-vel
tüntetett ráadásul a
Palestine -- Liberation Organi-zatio- n
(PLO) Szudán Sz-íria
is bojkottálta a Fadh —
szaúd-ara- b trónörökös által
javasolt béketervezet meg-tárgyalását
STIRLING GYÖRGY:
(A „Fahd-tcrv- " pontjait
illetően részletes cikkünket
lásd a 3 oldalon)
VÉRES ZAVARGÁSOK
LENGYELORSZÁGBAN
A RADOM nevü lengyel
ipari településen három
személy az életével fize-tett'
azértf-mert-a- z- ország-ban
az élelmiszerellátás
katasztrofális módon elég-telennek
bizonyult:
Az élelmiszerekért sor-banálló
tömeg feldühödve
az üres polcok láttán agyon-verte
a kiszolgálót! Egy má-sik
hentesárú üzletben a
segéd — a tömeg erőszakos
betodulása következtében
— szívrohamot kapott míg
egy harmadik magalehetet-len
idősebb asszonyt a tö-meg
halálra taposott
Több tucat üzletvezetőt
is véresre vertek így nem
csoda hogy a' lengyel kis-kereskedelmi
üzietek alkal-mazottai
— félelmükben —
sztrájkba akarnak' lépni
A REAGAN- j-
BRÉZSiyYEV' ls
IiConid Brczsnyev szov-jet
államfő mielőtt Bonni
elhagyta volna — meggyőz-te
Schmidt kancellárt arról
hogy
a november 30-á- n kezdődő
genfi leszerelési tárgyalá-sokon
a Szovjetunió „lé-nyeges
csökkentést" java-sol
Zamjatin szerint „Brczs-nyev
elvtárs egyensúlyt
óhajt mi nem szándéko-zunk
senkit sem megtámad
A cserbenhagyott szabadságharc
Az lOGG-o- s magyar eseményekre visszaemlékező nyugati politiku-sok
és diplomaták írásaiban gyakran történik hivatkozás a hiányos
tájékozottságra és a meglepetésre Ez a meglepetés tulajdonképpen
kellős rövid egymásutánban kétszer ismétlődő volt: az első akkor
érte a Nyugatot — nemcsak a közvéleményt hanem a hivatásos poli-tikusokat
is — amikor kirobbant a magyar forradalom és napok alatt
elsöpörte Rákosiék szovjet-támogatt- a rendszerét meghátrálásra kész-tetve
a megszálló orosz csapatokat Másodszor pedig akkor lepődött
meg Nyugat — legalábbis tettette a meglepetést — amikor a szovjet
vezetők ráuszították Magyarországra többszörös túlerőben lévő csa-pataikat
Kétezer páncélossal mely számhoz érdemes megjegyezni
hogy 1939-be- n Hitler ugyanennyi páncélost küldött Franciaország le-győzésére
Nyugat első meglepetése és az eseményekkel szembeni teljes fel-készületlensége
éppoly' érthetetlen mint a második Meri ha azt nem
is gondolhatta nyugaton senki ember fia' iiogy az események úgy fog-nak
alakulni ahogyan alakultak és elemi erejű kitörés fogja megráz-- '
Kódtatni Magyarországot arra számilaniok kellett volna hogy előbb-utób- b
valami történik abban az országban ahol annyi jel mutat a
feszültség fokozódására a rendszer elleni elégedetlenségre Vagy a
nyugati megfigyelők nem tudlak a Petöfi-kb- ri egyre élesedő vitákról
nem hallották az egyre nyíltabb és keményebb kritikát nem értesül-tek
a parton belül dúló hatalmi harcokról nem vetlek tudomást a
Rajk-pc- r vádloltainak rchabilitásáról nem látlak a Rajk-temetés- re
felvonuló tömegeket és a hangulatot mely a temetésen uralkodott?
Akkor már Hruscsov sokkal jobban volt tájékozódva' mert emlékira-taiban
megjegyzi — és más szocialista országok vezetőinek vissza--
emlékezéseiben is olvashatjuk — hogy 1956 tavaszán és nyarán már
aggodalommal figyelte a magyarországi helyzetet és komoly nyugta-lanságtól
(ártott Ezért határozta cl Rákosi leváltásai mert ettől a
kedélyek lecsillapodását remélte ' l
-
Köztudott hogy az amerikai külügyminisztériumnak és a Penfá-- "
gonnak á világ minden Iájára vonatkozólag és valamennyi országgal
kapcsolatosan kész kidolgozott tervei vannak b'ármcly eshetőségre
Ezek közt az alternatívák között még olyan lehetetlenségek is szere--
peúiék mint az hogy pld Venezuela megtámadja az Egyesült Álla-mokat
vagy Angliában kommunista kormány kerül uralomra és"'mcg- -
szakítja a diplomáciai viszonyt WashingtonnaIiMondom a legképte-lenebb
lehetőségekre van felkészülve az amerikai felső vezetés ami
érthető hiszen' az a szuperhatalom mely erejénél cs erkölcsi clkolc- -
lezettíiégsuel fogva lelőa a világ fceksj'eerres bktonéagjert seóieii- -
ni és ha ez kölcsönös-nek
bizonyul százával csök-kenthetjük
a Nyugat-Európár- a
irányuló rakétáinkat"
— idézte Zamjatin szovjet
szószóló a Nagy Főnök sza-vait
Schmidt a tárgyalások
után kijelentette : „Teljesen
világosnak tíinik hogy a
szovjet fél belátta a komp-romisszum
szükségességét"
Jólértcsült washingtoni kö-rök
szerint a Reagan-fél- e
„zéró opció" javaslata
egyben minden amerikai
és szovjet rövidtávú ráké-tafcgyver-kész- let
befa-gyasztását
is magában
foglalja
A „zéró opció"-kén- t is-mert
USA javaslat szerint
az Egyesült Államok eláll az
572 középtávú "Pershing"
és "Cruisc" rakéta európai
telepítésétől amennyiben az
oroszok leszerelik a kb 600
jelenleg felállított SS— 20
SS— 4 és SS— 5 rakétakllövő
támaszpontjalkat
A Pentagon szakértői
attól tartanak: a szovjet en-gedékenység
mögött az áll
hogy
az oroszok már korszerű-sítették
a rövidtávú nukleá-ris
rakétafegyverciket te-hát
ha ezeket a nyugatné-met
határ közelében he-lyeznék
cl a'esetben
ugyanazt a tüzérségileg
„belőhető" területet fe-dezhetnék
mint ameljct
eddig a hosszútava SS— 20
rendszerükkel iparkodtak
sakkban tartani
ÉSZTORSZAG
LENGYEL UTAKON?
A nyugati hírmagyará-zók
figyelmét elkerülte egy
parányi hír: jelentették'
hogy
Észtországban a lengyel
szabad szakszervezeti tö-mörüléshez
hasonló moz-galom
indult
A-íiemzetk- özi aréna a héten
igen zsúfoltnak bizonyult: a
nagy horderejű Schmidt—
Brezsnyev találkozótól kezd-ve
a' Reagan „zéró opció"
rakéta-ajánlati- g végül a
Fáhd szaúd-arábi- ai béketerv
megtárgyalására összehí-vott'
— és kudarcba fulladt
arab csúcstalálkozóig úgy
hogy nem csoda: az észtor-szági
hir — kommentár nél-kül
maradt Nos aki tisztá-ban'
van a szovjet periféria
(külső határ) 14 nemzetiség-ből
álló köztársaságainak
demográfiai összetételével
azj tudjad hogy p [ 'taozllm
többséggel rpiidelkezéC' köz-társaságok
előbb-utób- b
„mozgolódni" fognak azon-ban
azt senki nem várta
hogy a kis balti köztársaság
lesz az első amely máris a
lengyel Szolidaritás több
szabadságot igénylő útjait
keresi
A hir talán parányi azon-ban
— európai szemmel
nézve — jelentőségében
főcímre kívánkozik
— Folytatás a 2 oldalon —
gedheti meg magának azt a luxusi hogy a föld bármely részén meg-lepetések
érjék es kapkodni rögtönöznie kelljen Olyan esetben ami-kor
esetleg minden óra késedelem végzetes lehet
Mindezeket tudva érthetetlen hogy 1956-ba- n az események any-nyi- ra
váratlanul és készületlenül érték Nyugatot — és elsősorban
Amerikát — hogy a meglepetéstől mindenki szinte bénultan figyelt
Budapest felé A bénaság oka az volt — mondják — hogy beavatko-zás
esetén a Szovjetunió egy új világháború veszélyével fenyegetett
De ennek a kockázatát vállalnia kellett volna az Egyesült Államok-nak
Ahogy vállalta pár évvel előbb Koreában vállalta később a kubai
rakétaválságkor és vállalja évek évtizedek óta Izraelnél Hogy 1956-ba- n
nem vállalata arra enged következtetni hogy az amerikai poli-tika
addigi erkölcsi elvei és célkitűzései csupán választási jelszavak
szólamok voltak melyeket soha senki nem vett komolyan
A második meglepetés amire minduntalan utalás történik az
november 4- -i orosz intervenciókor a második szovjet támadáskor
- érte Nyugatot Ami ismét nehezen érthető mert október 23-- a után
az érdeklődés központjába kerüli Magyarország és — ha előbb nem
is — de akkor logikus lett volna ha Nyugat több figyelmet szentel
a várható fejleményeknek Hiszen az Egyesült Államok számára ilt
kínálkozott a várva-vá- rt alkalom: a legminimálisabb beavatkozásuk
és külső előkészítés nélkül egy a keleti érdekkörbe tartozó nép lerázta
magáról a szovjet bilincscketés fényesen tanusitotta amit az ameri-kai
politikusok addig mindig hangoztattak: hogy ezekre a népekre
akaratuk ellenére kényszeritették a kommunizmust Most adódott a
lehetőség hogy kifordítsák sarkaiból az egész kommunista gyarmat-birodalmat
s akkor — tájékozatlanságra meglepetésre hivatkozva —
megint csak tétováztak haboztak Mig az oroszok villámgyorsan cse-lekedtek
és pár náp után befejezett tények elé állították a világot
Az orosz támadás megindulása után mered eénk ismét a kérdő-jel
hogy miképp lehetett meglepetés a nyugati hatalmák számára az
orosz katonai beavatkozás? Hiszen a Vörös Hadsereg felvonulása na-pokon
át tartottés ha akkor még nem-i- s keringtek "a levegőben táv-közlő
Kcmhoídak Magyarországra nyugatról akadálytalanul bejöhe-tett
bárki és információkat gyűjthetett a történtekről Nemcsak' az
orosz csapatok visszaózönleséröl hanem a megindult konszolidáci-óról!!
nép hangulatáról és-- a kelet felöl fenyegető várható veszélyről-íiogy- í
' pontos helyzetképet adhasson a nyugati hatalmaknak elsősor-ban
az ENSZ-ne- k Miért mulasztották el mindezt a nyugati demokrá-ciák
elsösprbaii az Egyesült Államok?
(Folytatás á báróiadi oldalon)
A kulcs Ó-Jeruzsál-emben
van elásva
Irta Frcy András
Amerika külpolitikája eddig két osz-lopra
— Európában az Atlanti-szövetség- re
Középkeleten a Szádat Bégin Carter köz-ti
Camp Dávid paktumra — támaszkodott
Most mind a kettő inog a NÁTÓ is
Camp Dávid is
Inog a NÁTÓ
és Camp Dávid
Az Atlanti-szövetsé- g tudvalévően azon
alapult hogy az európaiak a kelleténél
sokkal kevesebbet költöttek fegyverkezés-re
de szívesek voltak megengedni hogy
Amerika a saját költségére és veszélyére
atompajzsot tartson Nyugat-Európ- a fölé és
hogy kb 300 ezer amerikai katona táboroz-zék
harcrakészen az úgynevezett vasfiig-fon- y
közelében
Ez az Európában való amerikai slrá- -
zsálás azért fontos mert így a nyugat felé
nyomuló orosz tankok amerikai csapatok-ba
ütköznének és az amerikai s orosz kö-telékek
közti első puskalövés automatiku-san
hozna létre hadiállapotot a Szovjet-unió
és az Egyesült Államok között Az
amerikaiak tehát akarva sem tudnának ki-maradni
'a háborúból képtelenek lenné-nek
európai szövetségeseik védelmében
harcra kelni a szovjettel !
Ezt az Észak-Amerik- a tés Nyugat-Európ- a
közti „sorsközösséget" kezdte alá-ásni
a főleg Nyugat-Németországb- an Hol-landiában
s Angliában terjedő és már má-sutt
is burjánzó semlegességi mozgalom
Amig csak oroszbarátok Angliában a
munkáspárt vezetőinek nagyrésze Nyugat-Németországb- an
a szociáldemokrata párt
b'álszórnyánákv-- a szószólói vádolták Rea
gant hogy Európát csatatérré akarja en-ni
azzal vigasztalhattuk magunkat1 hogy
ez nem az igazi Európa hangja ez a bal-oldal
propagandája
Egy idő'óta azonban nem-szocialis- ta
sőt konzervatív politikusok közül is egyre
többen vágják magukat „a semleges har-madik"
pózába az egymással farkasszemet
néző Amerika és Oroszország között
Reagan és
az amerikai
nacionalizmus
Ez a mozgalom nem csak az Atlanti-szövetség
politikai összetartását akarja
gyöngíteni Konkrét közeli célja is van Az
hogy ha a NÁTó-kormányo- k az Amerikától
1979-be- n felajánlott 572 középtávú atomra-kétát
beengednék akkor az atomellenes
békeakció" erőszakkal akadályozná meg a
rakéta-állomáso- k üzembe helyezését s
minden NÁTó-támaszponl- ót megszánnának
egész Nyugat-Németországb- an
S ami ennél is sokatmondóbb: még az
ilyen kérdésekben óvatos Washington Post
jelentéseiből is látni hogyc nyugatcllenes
pacifizmussal szemben Németországban
senki az ellenzéki kereszténydemokrata
pártok sem fejtenek ki komoly ellenállást
Ha ez Európában tovább tartana Ame-rikában
is éleire kelthetné az izolacioniz-mus- t
s nem csak Európa fordulna el Ame-rikától
hanem Amerika is hátat fordilana
Európának
Erre a lehetőségre most James Res-to- n
a New York Times vezető publicistája
figyelmeztette Amerika európai szövetsége-seit
S valóban az Egyesült Államok kü-lönféle
vidékeiről csupa olyan hir jön az
ENSz-hc- z és Wss'iingtonba hogy az or-szagb- an
az egész népben erősödik a na-cionalizmus'
az emberek kezdik kérdezni
maguktól és egymástól hogy az oroszok-kal
szemben számíthat-- e Amerika másra
mint saját magára
Ezzel kapcsolatban mondta a washing-toni
földmívelési minisztériumban egy
fiatal hivatalnok:
— Maguk újságírók azt hiszik Reagan
mondta-me- g a választóknak hogy Ameri-ka
életformája Amerika léte kockán fo-rog
Nem ez történt Nem Reagan hozta a
nacionalizmust nacionalista hullám hozta
Reagant'
„
" - 'r ' Izrael
v Szaudi-Aráb- ia
és a PLO
Élihez hasonló folyamat megy végbe a
Középkeleten Nem Reagan parancsol az
eemsnyemcj£ 'dz escaienyeK urau
j Reagant S ő azokkal fog masírozni akik-ről
azt fogja hinni hogy az oroszokkal
a&ciuucu uiuids&tvuuiu mu icijuts
Ebből a szempontból főleg három ha-lalom
jön smba Egyiptom Izrael és
Szaudi-Arábi- a Ebben mindenki egyetért
De már hogy az orosz és amerikai sakk-húzásokb- an
kinek milyen szerepe lesz ar-ra
vonatkozóan kevesen mernek jóslásba
bocsátkozni
Washingtonból nézve épp úgy lehetsé-gesnek
tűnik az Izrae] és Egyiptom közti
békeszerződés összeomlása és újabb izrae-li—
arab háború amelybe az orosz légierő
is beavatkoznék mint ahogy amerikai—
szaúdi együttműködés és belőle táplálkozó
arab-izr- aeli kiegyezés sem lenne megle-petés
számukra
Minthogy az előbbi eshetőség (a szovjet
katonai beavatkozás) minden valószínűség
szerint Amerika közbelépését is maga után
vonná Washington az utóbbi lehetőség (az
Izrael Szaudi-Arábi- a és a PLO közti ki-egyezés)
irányába szeretné terelni a dol-gok
fejlődését
Az egyik ilyen elképzelés abból indul
ki hogy a kiegyezésnek két előfeltétele
volna
Először hogy az arabok Cisz-Jordániá-b- an
Izraeltől független államot alakithas-sanak
Másodszor pedig hogy ennek elfő- -
gadására ne a fegyverszállítás megvonásá-val
hanem politikai eszközökkel bírják rá
az izraelieket Vagyis ha tények 20—30
éves nyugalom és béke győzhetné meg az
izraelieket arról hogy a PLO kezén Cisz-Jordán- ia
nem válnék orosz támaszponttá s
hogy az j arabok není akarják őket Nasszer
jóslása szerint' asszonyostul gyerekestül a
iengerbe kergetni
Első lépés
az elismerés
felé
A véleményt hogy a jelenlegi közép-kelet- i
zsákutcából ki lehet kerülni arra
alapítják Washingtonban hogy Szaudi-Arábi- a
és a PLO megtette az első lépést Izrael
iétjogának az elismerése felé
Valóban augusztus hetedikén a szaúdi
kormány nevében Fahd trónörökös és he-lyettes
miniszterelnök nyolcpontos tervet
vitt a nyilvánosság elé az arab— izraeli kér-dés
megoldására
Ennek módját abban jelölte meg hogy
mindenekelőtt a Camp David-programm- ot
(az Izrael s Egyiptom közti békeszerző-dést!)
kell elejteni E követelésével egy-idejűen
az első béke-ges:lu- st is megtette
Izrael felé Ezt a hetedik pontból lehet ki-olvasni
Eszerint a vidék minden orszá-gának
joga van ahhoz hogy békében él
jen
Az elsó pont alapján Izraelnek az
1967-e- s határokig kellene visszavonulnia a
hatodik pont szerint a palesztin arabok ál-lamának
ó-Jeruzsá-lem
lenne a fővárosa
Ezl a felteteles elismerést erősítette
meg a PLO részéről Arafát amikor októ-ber
25-- 1 kén kijelentette hogy örömmel üd-vözli
az arabok és Izrael közt „koexiszten-ciát- "
kívánó szaúdi nyilatkozatot
Ezzel meg is volnának vetve az arab-izr- aeli
kiegyezés alapjai ha ha egy
nagy ha nem volna
Miután az élet majdnem mindig komp-romisszumokból
áll lehetne remélni hogy
az ellentétekét valahogy át lehet hidalni A
szenthelyek feletti állami szuverenitás kér-dése?
Ezt a csomót is ki lehetne bogoziii
„kis Vatikánokkal" hogy a mohamedán
szenthelyek területén az állami szuvereni-tás
egy-eg- y arab államé legyen
Al67-c- s határok? A Cisz-Jordániáb- an
'évö zsidó települések? Minderről és még
tömérdek más vitás ügyről is érdemes al-kudozni
Üe amit a felek vallási és nem-zeti-
szempontból egyaránt életbevágónak
tartanak arról így például ó-Jeruzsále-m-
röl
teljesen céltalan lenne tárgyalni
Mohamed és
Salamon temploma
Hogy az ott levő templomhegyet' amely
uek' tetejéről az angyalok Mohamedet az
égbe vitték az arabok'önként izraelita val-lású
emberek kezén hagyják azt képtelen-ség
föltételezni S Izrael is előbb fogja Tel--
(Folytatás a 4-i- k oldalon)