Kanadai Magyarsag, April 15, 1972

              tofl mmmmmmmmmmmmmmmi ito
"M tM
Sí l
J972 dprWs i5 Í#1G) Kanadai Magyarság 5 oldal
licldy litilu:
Változások
Közép-Európ-a ban
Valami történik a „csatlósállamokban" ami
egészen furcsán majdnem minden országban más
alakot ölt Ez nem sok jövőt jósol a szovjet-birodalo- m
egytittmaradásának
Az ember legszívesebben azt állapítaná meg
hogy ezek a változások szükségszerülcg a szovjet-e-rőtől
való elszakadást mutatják Sajnos ez a
változás nem egyöntetű vagyis a szovjet közpon-ti
erő hatása alatt megy még végre De éppen a
változások különbözősége az ami az ellazulást
többfélévé és ezért nehezebbé teszi a Szovjet fő-hatalom
részére
A változásnak minden államban más és más
okai vannak általában nemzeti jellegüknek meg-felelően
részben pedig a Szovjethez való viszo-nyukhoz
képest
Románia az egyetlen amely belső politikai al-katában
változatlanul sztálinista maradt amit be-kerítetts-ége
okoz de viszont ezzel a kemény-kommunizmussal
valamennyire függetleníteni tud-ta
magát a szovjet külpolitikától Ö volt az első
amely Kínával igen meleg viszonyba lépett Ro-mánia
ezzel bizonyos fedő-szerv- et szerzett magá-nak
és így érthető hogy a tervezett sőt már el
is határozott orosz támadás elmaradt
A csatlósok közül Kelet-Németorsz- ág áll leg-jobban:
az évi átlagkereset 1500 dollárt tesz ki és
a legiparosodottabb országnak tekinthető az egész
birodalomban Mégis talán legszorosabban fűző-dik
a szovjet külpolitikához mert kétségbeesetten
keresi önállóságának elismerését már pedig eh-hez
a Szovjet támogatása nélkülözhetetlen Ha a
bonn —moszkvai ratifikáció létrejön akkor ez ön-magában
elintézi a Kelet-némete- k önállóságát de
még nem jelenti elismerésüket ami azonban nyíl-ván
nyomonköveti ezt
Lengyelország a Gierek-rezsi- m alatt bizonyos
belső szabadságot kapott de ez inkább politikai
mint gazdasági jellegű A lengyel közgazdaság
elég gyenge lábon áll csak most kezdenek a gaz-dasági
fellendülés ügyéről gondolkodni Nagyon
érdekes hogy Magyarországot választották pél-daként
A csehek még gyengébben állnak még máig
Az eseméii
Copacabana a világ legszebb
tengerpartja Rio párás sziluettje
zöld pálmasor fehér homok kék
tenger: giccs Tíz talán százezrek
öregek fiatalok fehérek kevés-bé
fehérek negyed fél egész fe-keték
Brazil színskála Alig is-mert
félreismert világ Ébredező
óriás A homokon túl az Avenida
Atlantica egyik oldala A gazdag
a milliomos A másik hatezer ki-lométerrel
„odébb" Az óceán má-sik
oldalán Afrikában
Copacabana szabad strand Uj-Budapest- en
azt mondanák: de-mokratikus
A régiben? Népfürdő
Itt? Nem tapad hozzá politikai fo-galom
Mindenkié Gazdagoké és
szegényeké De melyik melyik?
Alig öltözöttek alig meztelenek
Egyformák Mindez csak azért ér-dekes
mert belevág a beszélgetés-be:
mi a demokrácia? Partnerem
Lő-hetne
olasz portugál görög Spa-nyol?
Valamiért más Nem szög-letes:
lágyabb gömbölyűbb A ge-netikai
koktél több mosolyt köz-vetlenséget
kevert hozzá Egy né-met
svéd holland vagy orosz
egyszerűen azt mondaná: nem fe-hér
Egy angol? Érdekes szép
színárnyalat Egy magyar? Jól le-sült
az istenadta Mi a különbség?
Színben semmi látásmódban ren-geteg
Azt fejezi ki: miként fo-gadja
a világ az új színárnyalatot
Ellenségesen közömbösen meg-értően?
Nem is lényeges Jobban
mondva: valamikor az volt de
ma már nem az Sokkal lényege-sebb:
hogy látja a „napsütött" a
másikat aki szokásait törvényeit
világszemléletét úgy-ahog- y még
mindig a fehér színhez igazítja
Partnerem pillanatig sem gon-doltam:
katona Hivatásos tiszt
Ahhoz a generációhoz tartozik
amely mozgásban beszédben ér-deklődési
körében talán gondol-kodásban
alig-kato- na Inkább:
menedzser diszpécser Tegyük
hozzá: is így nem bújik ki a két
élethivatás kőzött az a világszem-léleti
különbség amelyről úgy ta-nítja
korunk: kizárják egymást
Röviden
Az
sem tudták kiheverni az orosz inváziót Közéleti
politikai sőt gazdasági tevékenységük is mély-ponton
áll és egyelőre nem is mutat hajlandósá-got
az emelkedésre
A nagy külföldi lapok tudósítója! akik a hely-színről
küldik tudósításaikat kiemelkedő szerep-be
helyezik Magyarországot Bár vannak köztük
nem-liberál- is sőt konzervatív riporterek is úgy-szólván
egyhangúan állapítják meg hogy Ma-gyarország
az 1956-o- s forradalom óta mérföldes
csizmákkal haladt előre elsősorban gazdasági té-ren
A személyes szabadság is több valamivel de
a közhangulat apatikus A magyarok közismert
élénk temperamentuma eltűnt Isznak Ez az
egyetlen menekülés a kommunizmus szürkeségé-ből
De a megélhetés — szerintük — emelkedett
Különböző adóreformokat hoztak amelyek főleg
a kiskereskedőknek (?) kedveznek behozták a
profit-szisztém- át és megkönnyítették a termelök-nek
és exportöröknek a keményvaluták megszer-zését
Ezt írják Hogy azután ezt csak látják-- e
vagy valóban így van-- e az más kérdés Minden-esetre
Zygmunt Nagorski a nagyon komoly Mo-nitor
nagytudású levelezője így látja
Ilyenkor természetesen azt mondja az ember
hogy ezeknek a legkedvezőbb képet mutatják Ez
valószínű de azért egy tapasztalt és nem társutas
újságíró sok mindent meglát amit nem akarnak
hogy lásson
Egy kétségtelen hogy a magyar nép rendkívüli
alkotóképessége még emellett az elavult steril
rendszer mellett is többet produkál mint más or-szágok
népe
Ezek a reformok tele vannak további lehetősé-gekkel
de igen nagy veszélyekkel is A Szovjet
például legfeljebb egy okból tűri a magyar gazda-sági
fejlődést mert ö maga rosszul áll és Magyar-országon
keresztül szerez valami valutát és a baj-ban
lévő lázadó csoportoknak a magyaroktól kül-di
a gazdasági és fegyversegélyt
Május 22-t- öl ne várjunk sokat az inkább egy
politikai megmerevedés ünnepélye lesz de talán
valami kis gazdasági könnyítés is kitelik belőle
vek nyomában
„Mi nem profitot hajszolunk
hanem országot építünk'
harmincnégy-harmincötév- es
Egyesült
Allumohhan tanultai
Partnerem harmincezer dél-amerikai
kortársával együtt az
Egyesült Államok katonaiskolái-ban
kapott kiképzést Megtanul-tak
sok mindent amiről úgy tud-tuk
nem tartozik a katonaélethez
Organizációs mérnök Abba a fog-lalkozási
körbe sorolható amely
réges-rége- n megnyerte volna a
vietnámi háborút és amely nélkül
el sem indulhatott volna a Strada
Amczonica építése Üj vezető tí-pus?
Braziliában feltétlenül Észak-Amerikában- ?
A sajtó szerint nem
valóságban: igen Az amerikai
nagyvállalatok lámpással keresik
őket Mit mond ez a jelenség?
Semmivel sem kevesebbet: korsze-rűen
komplikált vagy komplikál-tán
korszerű életszerkezetünk sok-kal
több fegyelmet koncentrációt
igényel mint ahogy a berkeleyi
diákok tanítják és orofesszoraik
tanulják Hogy a jelenség „lecsa-pódási
területe" nem az USA ha-nem
Dél-Ameri- ka csak idö-rendi-sé- gi
kérdés Brazíliában Argentí-nában
Peruban Chilében nem
számít hogy ellenkező világnézeti
menedzser-katoná- k dirigálnak Mi
előjellel már katona-menedzsere- k
az oka? Az észak-amerik- ai gazda-sági
társadalmi erkölcsi életben
tüntetések ide tüntetések oda
szigorú merev besúlykolt törvé-nyek
és megítélések igazgatják az
életet Dél-Amerikáb-an?
Más Hí-gabb
ország A régi kötöttségek
szétesnek az újak még nem forr-tak
össze Pontosan az a terület
ahol bármilyen politikai ideoló-giai
szerkezet megbukik ha ki
marad belőle a katona-menedsz- er
típus Az sem érdektelen a mened-zser
vagy a katona fontosabb az
új jelenségben? A kérdés kompli-kált
és partnerem is nehezen iga-zodik
el benne Az USA katonais-koláiban
ilyen viszonylatban nem
szerepelt a probléma mert ?
Az amerikai szemlélet az új vezető-tí-pus
egyik felét fogadja csak el
Katona és ebben az esetben az al-kotmány
nem ad helyet számára
a békés demokratikus társadalom
építésében vagy menedzser és
akkor nincs helye semminek ami
az egyéni és társadalmi szabadsá-got
máskép értelmezi mint a jó
öreg alkotmány Szóval? A jelen-legi
amerikai képletben megoldat-lan
kérdés Brazíliában más a
helyzet? Partnerem jó ideig ide-od- a
topog a kérdésben aztán vá-laszt
hogy a jelenség melyik felét
fogadja el Hangja bizonytalan:
menedzser vagyok Tudja ilyen-kor
az a megjegyzés következik:
de ha szükséges igénybe veszi
katonai rangját is Ügy old meg
problémákat ahogy a demokráciá-ban
nem illik Erőszakkal Igaz
Pillanatra dühös aztán mosolyog
Nem igaz Illetve dél-amerik- ai vi-szonylatban
nem Amit odaát az
USA-ba- n erőszaknak mondanak
az nálunk új munkaszisztéma új
munkamorál és semmi esetre sem
keményebb mint bármelyik ame-rikai
nagyvállalat munkarendje
A különbség az Hogy mi nem
profitot hajszolunk hanem orszá-got
építünk A munkaszervezés-ben
kizárólag akkor alkalmazunk
katonai jellegű intézkedéseket
amikor azok feltétlenül szüksége-sek
Különben? Jöjjön el a Strada
Amazonica építésére és meglátja
hogy a katonai szellem nem lépi
túl a munkakeretet és nem érinti
az emberi és lelki síkokat Politi-zálhatnak
a katona-munkások- ?
Természetesen ha a politika
nem lépi túl a békés útkeresés ha-tárát?
Az már nem politika
„Izgatást lazítást
terrort
m egakadályozn ak"
Izgatás lázítás terror és ?
Megakadályozzuk Keményen ha
kell erőszakkal Ilyenkor ki in-tézkedik:
a menedzser vagy a ka-tona?
A katona Legalábbis olyan
területeken ahol sorkatonaság
végzi a munkát Ahol civilek dol-goznak?
A menedzser Katonai
eszközökkel? Észreveszi bosszan-tom
újra dühös Ha azokat a sza-márságokat
ismétli amit az ame
rikai és európai liberális sajtó ken
államvezetésünkre nincs mit be-szélnünk
Megbékítem Mindössze
közelebb akartam kerülni a prob-léma
lényegéhez: hogy illik a bra-zíliai
jövő-épít- és módszere abba
a világképbe amelyről azt hirdet-jük
demokratikus holott a kato-nai
fegyelemnél sokkal kemé-nyebb
erőszak-motivumo- k tartoz-nak
hozzá A válasz gyors: se-hogy
Kizárólag munkaszervezési
szisztémákat importálunk és azok
bármilyen társadalmi forma kia-lakulásába
beillenék Például az
észak-Amerikai- ba is? Igen Négy
évig éltem az USA-ba- n és ? Az
amerikai élet korántsem olyan de-mokratikus
ahogyan a világ hi-szi
Áttételezetten sokkal kény-szerítőbb
erők irányítják mint a
mi életünket Az hogy ezek az
erők nem járnak uniformisban a
lényegen csak annyit változtat-nak
hogy: láthatatlanok megfog-hatatlano- k
Nem állíthatók hadbí-róság
elé és nem írja róluk a libe-rális
sajtó: fasiszták Nem szereti
az amerikaiakat? Megkerüli a vá-laszt
Nem az a kérdés szeretem
vagy sem Egyszerűen megállapí-tom
hogy a kényszerintézkedé-sek
amelyek nálunk katonai jelle-gűek
ott fehér ingben és nyak-kendőben
járnak Egyre megy
mert a korszerű tudományosan
előkészített élettér-tervezé- s szigo-rú
utasítások nélkül el sem kép-zelhető
Ennek semmi köze a dik-tatúrához
Helyesebb rá egy új
szó: irányított demokrácia Ez fo-galmilag
ellentmondás gyakorla-tilag
nem az Elsősorban a dema-gógiát
és a terrort iktatja ki Pon-tosan
azt ami a nyugati fejlett
demokráciában már diktatúra Fe-lelőtlen
és megfoghatatlan Most
jön a leglényegesebb különbség
Mi nyílt megfogható felelőségre
vonható kényszerintézkedésekkel
korrigáljuk a demokráciát és meg-fékezzük
az Amerikában megfé-kezhetetl- en
kisebbségi terrort
Ezért vagyunk fasiszták véreske-zű
diktátorok? Butaság Sajnos:
hathatós Olyan nemzetközi erő
irányítja amely rengeteget árthat-na
ha ? Még hatalmasabb erő
a nemzetközi töke nem ismémé
fel hogy az irányított demokrá-ciákban
ha tetszik demokratiku-ku- s
diktatúrákban biztonságos
helyre talál Nem csak azért hogy
a katona-szelle- m vigyáz rá ha-nem:
menedzsergárdánk védi Az-zal
a szakértelemmel korszerű
adminisztrációs készséggel ame-lyet
fiatal tisztikarunk nagyrésze
az USA-ba- n tanult Végeredmény-ben
semmi mást nem' csinálunk
min: munkaalkalmat adunk és biz-tosítunk
a nemzetközi tőkének
Ez óriási erö de ? Helyét mi
határozzuk meg jövőnk építésé-ben
Nézze meg autóparkunkat
Nem csak új korszerű hanem: sa-ját
Az első csavartól az utolsóig
itt csinálnak mindent és ami leg-a'áb- b
ilyen fontos: brazil nyers-anyagból
és brazil előkészítő be-dolgozó
iparágak kooperációjával
Az amerikai dollár a német már-ka
a japán jen nálunk nemcsak
új munkaalkalmat jelent hanem
akarva nem akarva a legkorsze-rűbb
ipart építi ki Nézze meg a
nemzeti produkció indexét köz-vetlenül
Japán mellett második
helyen állunk világviszonylatban
Az évek óta tartó tőzsde-nyeresé- g
sem véletlen Iparunk fejlődésé-nek
velejárója Itt az is érdekes
hogy a részvény-nyeresé- g mellett
egy másik jelenség is elindult
Pontos neve még nincs és nem
azonos a klasszikus nacionaliz-mussal
A brazil nép felismerte
hogy országépítési tervünket csak
akkor tudjuk saját érdekeink sze-rint
végrehajtani ha a részvények
nincsenek idegen kézben Hová
vezet ez? Ha nem jön közbe sem-mi
rendkívüli és a menedzser mel-lett
megmarad a katona akkor?
„Nem leszünk
amerikai gyarmatok"
Szerényen fejezem ki: nem le-szünk
amerikai német japán
vagy nemzetközi gyarmat ahol az
üzleti profit megelőz mindent
Hogy mennyire igaz amit mon-dok
figyeljen ide Az amazőniai
ipar kiépítésében az angol ame-rikai
német és japán tőke is részt-vesz
de a sao paulói autógyárak
feltételeihez hasonlóan Megte-remtik
nyarsanyagunk feldolgozá-sához
szükséges iparágakat energia-tel-epeket
de évről évre keve-sebb
félkész és egyre több kész-(Folytat- ás
a 6 oldalon)
Nyíregyliázy Pál:
A vörös báró
A Budapesten megjelenő
Kortárs márciusi számában Gal-góc- zi
Erzsébet megrajzolja egy
falusi tsz elnök portréját Azt
írja hogy a tsz elnök „mus-kátli
az ablakban aranyhal a
medencében az új földesúr a
vörös báró" Amit a Kortárs
közölni mer az csak a valóság
megszépített mása lehet A tör-ténet
hőse egy fiatal rendörköz-legén- y
akit a kommunizmus-ban
melyben született még ap-jának
erkölcse hevít
A rendőrkapitány elvtárs
magához hívat két tisztet a
bűnügyi osztályról és elmondja
nekik a feladatot A vágóhídról
naponta eltűnik 80—100 kiló
hús A rendőrség naponta min-denkit
megmotoz a vágóhíd
kerítését éjjel-napp- al farkasku-tyákkal
őrzik Ki lopja el a húst
és hogyan viszik ki a vágóhíd-ról?
A két tiszt kelletlenül elgon-dolkozik:
— Az igazgató! — de rájuk
szólnak hogy őt is megmotoz-zák
— A motozók! — őket is el-lenőrzi
a rendőrség
Kínos csend után a rendőrka-pitány
előállít egy fiatal közle-gényt
Mindössze 22 éves most
szabadult a katonaságtól és be-állt
rendőrnek Már az újságok
is foglalkoznak vele hogy a
vágóhídról nyolc hónapon ke-resztül
elloptak naponta egy
mázsa húst A végén már úgy
őrizte a rendőrség a vágóhidat
hogy az odvas fogában sem vi-hetett
ki senki még egy szelet
szalámit sem A mázsa hús
mégis minden nap eltűnt Lele-ményesek
a kommunista tolva-jok
A renörkapitány barátságo-san
int a közlegénynek:
— Halljuk hogyan csinálta?
A fiú rettenetesen elfogódott
lehet hogy most dől el az egész
jövője Rekedt és bizonytalan a
hangja:
— őrködtem a portán —
kezdi jelentését — Cirkáltam
a porta és a raktárak között
Először csak az tűnt fel hogy
mindig sáros az udvar pedig
hetek óta nem volt eső Szabá-lyos
alakú tócsák voltak és kö-rülbelül
egyforma nagyok Csak
egyik régibb a másik frissebb
— Most az lenne bravúros
— folytatja a közlegény — ha
elmondanám hogy honnan
erednek a tócsák? De nem így
történt Ettől függetlenül vet-tem
észre hogy az egyik teher-autó
motorháza folyik Először
arra gondoltam micsoda ócs-kák
ezek az autók meg arra
hogy milyen hanyag a sofőr
hogy nem csináltatja meg a ko-csiját
De mert a tócsa ugyan-olyan
nagyságú és alakú volt
mint az eddigiek önkéntelenül
figyelni kezdtem ezt az autót
Figyeltem a vágóhídon belül s
amikor elhagyták a portát utá-nuk
mentem motoron Két nap
alatt rájöttem a trükkre
— A húst úgy szállítják ki a
vágóhídról hogy amikor jön az
üres teherautó a portán rááll a
hídmérlegre vezetöstől rako-dóst- ól
a portás leméri és fel-jegyzi
a súlyát Akkor a kocsi
odaáll a raktárhoz ott megrak-ják
hússal kifelé menet újra
rááll a hídmérlegre a portás
újra loméri mostmár a rako-mánnyal
együtt s az üres és te-leautó
közti különbség adja a ki-szállított
hús súlyát
— Mármost — magyaráz
boldogan a közlegény — a te-herautó
hűtőszekrényébe 40 l-iter
víz fér azaz 40 kiló A so-főr
befelé jövet tele hűtővízzel
áll rá a hídmérlegre A vágóhíd
udvarán kiengedi a 40 kiló hű-tővizet
s helyette 40 kiló húst
csempész ki Az első utcai
csapnál aztán feltöltik a hűtővi-zet
s ezt csinálhatják a végte-lenségig
A teherautó kétszer
fordul naponta s ez naponként
80 kiló hús
A Paprika csárda előtt dél
felé szénakaszálók ülnek a
markukból szalonnát és kenye-ret
ebédelnek Az éjjel a tsz el-nök
személyautójának majd a
négy gumiját felvágták a csár-da
előtt A fiatal rendörközle- -
gény nyomoz a tettes után
— Nem lehetett más csak
maguk közül valaki — fordul a
szénakaszálók felé — Este 9-t- ői
éjjel egyig amíg az elnök
ott tartózkodott a kocsmában
ezen az úton senki más nem ha-ladt
el csak maguk
Ekkor felugrik egy sánta fér-fi
és indulatosan a rendőr elé
lép
— Maga fogta el a hústolva-jokat?
Amit az a három szeren-csétlen
barom ellopott az sem-mi
ahhoz képest amit az elnök
a mi zsebünkből kilop Tizen-négyezer
forint fizetése van ha-vonta
Azután még évenként
felszed 80—100 ezer forintot
És ezért a kisűjját sem mozdít-ja
Nem dolgozik csak repre-zentál
ö a mi díszelnökünk a
muskátli az ablakban az arany-hal
a medencében Az új föl-desúr!
A vörös báró!
Az emberek bólongatnak a
sánta szavaira
— Mikor látjuk mi a drága
elnökünket? Az éwégi gyűlé-sen
amikor teljes létszámmal
kivonul az összes haverje az
ilyen minisztérium az olyan
minisztérium az amolyan mi-nisztérium
a párt a megyei ta-nács
a járási tanács a községi
tanács a szomszéd községi ta-nács
az Állatforgalmi Vállalat
a Tejipari Központ a Kutatóin-tézet
a Vetőmagellátó Vállalat
a Műtrágyagyár az Agroker a
Nemzett Bank az Állami Bizto-sító
a Tűzoltóság a Rendőrség
a Hazafias Népfront a Hűtő-ház
a MÉK a TOT a Taszi
a Szövosz a Défosz
Az egyik szénakaszáló közbe-kiált:
— Défosz már nincs! Ne
marhulj
— Ide az is kijön De azért
nem panaszkodhatunk mert a
szövetkezet jó Ez azonban nem
az elnök érdeme Van nekünk
egy kitűnő föagronómusunk
gazdatiszt volt ezelőtt a hábo-rú
után le is csukták hozzánk
is az internáló táborból íerillt
Van egy remek közgazdászunk
aki úgy tud kereskedni rpint
egy örmény ök dolgoznak az
elnök helyett Meg aztán mi is
itt volnánk a fene egye meg
Tegnap például éjfélig dolgoz-tunk
mert úgy nézett ki hogy
egy zápor jön és eláztatja a
szénát
A rendőr szeme hírtelen fel-villan:
— Szóval maguk szúrták fel
az elnök gumijait?
A sánta jókedvűen körbe mu-tat
— Mi voltunk elvtárs Mi
negyvenen Tudja arra gondol-tunk
aki mindig autón jár
nem érti meg többé a gyalo-gost
Hát hadd kutyagoljon egy
kicsit Az elnököt nem lehet le-váltani
Ha én felszólalok a
gyűlésen több minden történ-het
és előre nem lehet kiszámí-tani
hogy melyik 1 Másnap
kinevez brigádvezetőnek 2
Elveszi a fogatomat s mehetek
kapálni 3 A fiamnak ösztöndí-jat
ad az Akadémiára 4 A
fiamtól megvonja az ösztöndí-jat
És még sok minden történ-het
csak egy nem hogy az el-nököt
leváltsák
Otthon a vörös báróné bal-sejtelemmel
mondja:
— Most még csak a kerékbe
szúrták a kést de holnap ki
tudja?
— Hát szúrják! Szúrják ide!
— s kitárja a mellét — Ha me-rik!
Én kapartam ki őket a
koszból! Én csináltam ebből a
sárfészekböl gazdag falut És
most mégis rohadt a helyzet!
Ha tudnám kik vágták fel a
gumimat valahogy leszerelhet-ném
őket Ez a rendörközle-gén- y
már úgyis olyan népszerű
Most majd ö lesz a falu hőse
Aki az elnökkel össze merte
akasztani a tengelyt Ez a kis
jani képes lesz ellenem meg-szervezni
a falut
Az egész falu valóban tele
van gyűlölettel a vörös báró
iránt A mellén Kossuth díj fi-tyeg
de ö már titokban remeg-ve
várja mikor jön érte a
dzsip