Kanadai Magyarsag, September 16, 1967

              I '
''íS "
UíADA'S LAEGEST AJSTD OLDEST WEEKLY
V
!rw?=i?rgaii-gassiigaaignmlUli- r WJ fff B i "
raar nioa termeti
nem garantália
Románia
Budapestről jelenti az Associa-- 4
Press (AP) hogy az ottani Par- -
Unt épületében a Szovjetunió
Magyarország barátsági szerzo- -
irtak alá és ebből az okböl a
kormány kijelentette: a
Ide világháború után megvont
Írok sérthetetlenek
a
Magyar Távirati Iroda (MTI)
ilése szerint a két állam a szer
lésben leszögezte hogy „a re- -
:mus agresszióit minden ren
dezésükre álló eszközzel meg- -
lályozzák és visszaverik"
szerződést amelyet „barátsá--
egyilttmüködési és egymást köl- -
ínosen támogató" megállapodas--
neveznek a Szovjetunió részé- -
Brezsnyev pártfőtitkár és Koszi--
mmiszterelnök Magyarország
iről Kádár János pártfőtitkár
Fock Jenő miniszterelnök írták
A szerződés 20 esztendőre szól
S felváltja az 1948 február 18-á- n
ütött hasonló értelmű szerződést
A Szovjetunió minden kelete-urópai
állammal megújította
az ilyen szerződéseket csak
Komániával nem
A szerződés aláírása után Koszi
lin és Fock Jenő beszéltek és mind
a letten elítélték az „amerikai hn--
penalizmus agresszív erőit ame--
Ijek minduntalan beleavatkoznak
nás országok belügyeibe és megh-osszabbítják
a vietnami háborút"
majd élesen támadták Izrael és
Nyugatnémetország „kalandor po-itikáj- át
amelyek magukban hor
dozzák az újabb háborúk magját"
Később Brezsnvev és Kádár a
Töroskínai kérdéssel foglalkoztak
Brezsnyev annak a megyözödése-ne- k
adott kifejezést hogy
Csomhe újra
szabad
Moise Csőmbe a volt katangai
iRajd kongói elnököt akit néhány
léttel ezelőtt repülőgéppel elrabol-ok
és Algírban fogságban tartot
tak ahol a legfelsőbb bíróság úgy
Ásított hogy kiadja Joseph Mobu-ta- i
jelenlegi kongói elnöknek — is-mét
szabad ember Kongóban már
dözöleg halálra ítélték Csombét
figy hogy kiadatása esetén feltétlen-ül
kivégezték volna Hétfőn szept-ember
11-é- n egy összafrikai csúcsé-rtekezleten
az afrikai néeer ál--
knifök olyan erős nyomást gyáko-fólta- k
Boumedienre és Mobutura
°gy annak eredményeként Algír
ban Csombét szahadlábra helvez- -
és algíri katonai repülőgéppel
úridba szállították
JV
H Ti n o
nem hosszabbította meg szerződését a Szovjettel
Mao Ce-tu- ng kulturális forra-dalma
szétrombolta a kínai
kommunista pártot és a kínai
kormányzatot
végeredményben azonban Kíná-ban
is győzni fog a szocializmus
mert a munkásság a parasztság és
katonaság zöme a szocializmus
oldalára állt Kádár szerint Mao
Ce-tun- g politikája az „imperialis-ták
malmára hajtja a vizet" és rá-mutatott
annak szükségére hogy
a világ kommunista pártjai
közös értekezleten foglaljanak
állást a vöröskínai kérdésben
Az értekezlet összehívása sürgős
mert Mao Ce-tun- g nem az imperia-lista
államok ellen harcol hanem a
H :
var
Délk
A Szovjetunió és csatlósállamai
határozati javaslatot nyújtottak be
az Egyesült Nemzetekhez és arra
kérik a szeptember összeülő
közgyűlést: szólítsa fel az Egyesült
államokat hogy vonja vissza csa-patait
Dél-Koreáb- ól A határozati
javaslatot a Szovjetunión kívül
Bulgária Bieloi ussía Csehszlová-kia
Kuba Magyarország Mongó-lia
Lengyelország és Ukrajna ír-ták
alá
Románia az aláírást megta-gadta
Románia magatartása már azért
is érdekes mert a szeptember 19-é- n
összeülő közgyűlés elnöke —
ellenjelólt hiányában — Cornelio
Manescu román külügyminiszter
lesz és első intézkedése ebben a
minőségben is a szovjetblokk ellen
irányuL
Románia — külpolitikai vonat-kozásban
— úgylátszik végleg
függetlenítette magát a Szovjet-uniótól
és valószínűleg ezzel van
összefüggésben hogy a Szovjet-unió
a szovjetblokkon belül egyre
jobban favorizálja Magyarorszá-got
Nem véletlen hogy a napok-ban
lejáró szovjet-magy- ar baráti
és gazdasági szerződés meghosz-szabbításán- ak
az aláírására Brezs-nyev
a szovjet kommunista párt
Wass Albert előadása Torontóban
Wa aiw a firirtai nevetem professzora író az Amerikai Ma--
pr Szépmíves Czéh megalapítója és irányítója lapunk L"™
1967 szeptember 15-é- n pénteken este fél nyolc órakor a Torontói Ma-y- ar
Házban (245 College Street) előadást tart
Az eőadás tárgya: az emigráció osszeiusa~ — _-- D °
adataink a érdekében (Az előadás szövegét kinyomtatjuk
minden résztvevőnek díjtalanul rendelkezésére bocsátjuk)
Belépő díj nincs önkéntes adományokat a rendezés költségeire ko-net- tel
elfogadunk -
Előadás után Wass Albert most megjelent „Elvész a nyom" cimu
könyvét dedikália
Felkérjük a Szépmíves Czéh tagjait lapunk előfizetőit valamint a
gyar kultúrát támogató honfitársainkat hogy az előadáson vegyenek
s arra barátaikat és ismerőseiket is hozzák m ML
szerkesztőségünk 364-372- 1 telefon-iamon
Felvilágosítást szívesen nyújt
ele
1 jsssv km i5 raja tSBa sa SSMSöw E&S S7 EST SSMEfik ijga ©i ÜS&S& KuSt 33M3d ?J 35k && GiS& n! ti {„ _&
í ti 1 1
I í- - UVi
12 HíIMÚ
érthetetlenségét
Sz j ó
szocializmusban tömörült népek
ellen
A szerződés szövegének és az el-hangzott
beszédek teljes ismerete
nélkül nehéz véleményt alkotni a
Budapesten történtekről mégis ér-demes
rámutatni arra hogy
a Szovjetunió Romániával
nem újította meg a szerződést
és így Romániára esetleg nem
vonatkozik a Kádár által han-goztatott
határok sérthetet-lensége
amely egyébként le-mond
minden más területi
revízióról
vagyis még a néprajzi határok
megvonását sem követeli sem
Csehszlovákiával sem Jugoszlá- -
"H t
r o
oz-- e változás
t-J- Tj
ov
301
ae
: Ji
Brezsnyev és Koszigin Budapesten
Románia az Egyesült Államok mellett
19-é- n
főtitkára és Koszigin miniszterel-nök
utaztak Budapestre holott az
ilyen szerződés aláírására máskor
a külügyminiszterek vagy az ille-tékes
nagykövetek aláírásai is
megfelelnek
A Szovjetunió két legfőbb ve-zetőjének
budapesti látogatá-sában
van valami fenyegető
Romániával szemben Ugyan-ekkor
Románia nagy előzé-kenységet
tanúsít Magyaror-szág
iránt
A román kommunista párt főtitká-ra
és miniszterelnöke legutóbb is
kijelentették hogy Magyarország
a legjobb barátjuk A Szovjetunió
és Románia magatartásának a hát-terében
az erdélyi kérdés áll
Moszkva azzal fenyeget hogy Er-dély
magyarlakta részét visszacsa-toltatj- a
Magyarországhoz Buka-rest
viszont az erdélyi magyarság
helyzetének messzemenő megjav-ítását
igéri Budapest egyelőre hall-gat
de minden jel arra vall hogy
hűségesen kitart Moszkva mellett
bár nem remélheti a visszacsato-lást
Moszkva csak taktikázik Va-lószínűleg
Románia is
Brezsnyevnek és Kosziginnek
budapesti tartózkodása során min-den
bizonnyal szóba kerül de Gaul-le
francia államelnök lengyelorszá-gi
látogatása is Moszkva nem néz
jószemmel semmiféle nyugati be-hatolást
az érdekterületére és így
a lengyel-franci- a barátság esetle-ges
elmélyülése sincsen a kedvére'
Valószínűleg ezzel kapcsolatban is
hoznak valamilyen határozatot Bu-dapesten
a pillanatnyilag legked-vencebb
csatlós fővárosban
De Gaulle lengyelországi láto-gatásáról
amely egybe esik Romá-nia
szovjetellenes magatartásával
és Brezsnyevék budapesti látoga-tásával
az alábbi cikkben számo-lunk
be:
Az 1956 évi magyar forradalom
és szabadságharc óta semmiféle
európai politikai esemény nem ke-rült
annyira előtérbe mint most
de Gaulle francia államelnök meg
rajcians
IN THE
i iii i in -- !: — "" -- " BM'ÜJl'JJJLJ'U-ÜLi1-- — iiiiiiiiii]h"ih'ii ii I uja' r—
etuní
látogatása
uropa
HUNGÁRIÁN LANGUAGE
viával szemben A vöröskínai kér-désben
elhangzott beszédek azért
érdekesek mert a kommunista
csúcsértekezlet sürgetésével meg-kockáztatják
a világ kommunista
pártjai között történt szakadás el-mélyítését
Vörös Kína Albánia
Románia Svédország Norvégia
Olaszország és India kommunista
pártjai ugyanis ellene vannak
a csúcsértekezlet megtartásának
Szerintük a világkommunizmuson
belül az ellentétek jelenleg olyan
nagyok hogy a csúcsértekezlet
csak kudarccal végződhet a vörös-kínai
kérdésben Ez az ellentét az-tán
maga után vonná a más téren
való szoros együttműködés elma-radását
végeredményben a világ-kommunizmus
bomlását is
GauiH le
teiv-- v "
an
lehetősen váratlan lengyelországi
látogatása Ő az első nyugati ál-lamfő
aki a kommunista uralom
alatt álló országba ellátogatott A
második világháború befejezése
óta a lengyelek senkit sem fogad-tak
olyan nagyszámban és lelke-sen
mint öt Ennek elsősorban két-ségtelenül
az az oka hogy a ha-gyományos
lengyel-franci- a barát-ság
Napóleon óta a Hitler ellen vi-selt
háborúig érzelmileg erősen a
franciák mellé állította a lengyel
népet hiszen legutolsó győzelmü-ket
az 1920-ba- n Varsó alatt a
Szovjetunió hadserege ellen vívott
ütközet javukra való eldöltét is a
franciáknak helyesebben egyetlen
franciának a zseniális Weygand
tábornoknak köszönhetik Francia-ország
már akkor is csak egy ki-váló
tábornokot tudott a segítsé-gükre
küldeni és azóta semmit a
lengyel nép mégis kitart a franci-ák
mellett mert sehol a világon
nincs még egy nemzet amelybe
elesettségében jobban belekapasz-kodhatna
Ezek azonban csak szub-jektív
érzelmek amelyeknek a po-litikához
nincsen semmi közük és
valószínűleg a szubjektív érzel-mek
is erősen lelohadnak ha kide-rül
hogy de Gaulle elnök Visinsz-k- y
kardinálissal a lengyel népi tö-rekvés
igazi kifejezőjével csak
rejtve titokban vagy még így se
találkozhat
Mit akar de Gaulle Lengyelor-szágban?
Ha jelentőséget tulajdoní-tanánk
annak hogy tábornoki
egyenruhában tette meg a látoga-tást
némi rosszmájúsággal azt
mondhatnánk hogy a felszabadu-lás
iránt kíván reményt kelteni a
lengyel népben De ekkora naivság
talán mégsem telik ki de Gaulle-bó- l
bár legutóbbi kanadai szerep-lése
után az ilyen feltevést sem
utasíthatjuk el magunktól egészen
Aki Québec francia lakosságát ké-pes
volt felbátorítani arra hogy az
egész angolszáz világgal tehát az
Egyesült Államokkal is szembe-szállv- a
szakadjon el Kanadától at-tól
Lengyelországban sem várha- -
ff 1
Wass
MAGYAR
SZERKESZrOSÉG
ÉS
Spadina Avenut
Toronto Ont
Telefon: 4-3- 721
Vol 17 No
XVII évf
1967 szeptember 16
Authonzed 2nd dass
mail by Post Office
Ottawa and
for payment postagt
cash
Ara: cent
Annak ellenére liogy Dalnoki Veress Lajos vezérezredes a
Magyar Szabadságharcos Világszövetség elnöke kijelentette
Ottawában a világkongresszust megnyitó beszédében hogy a
szabadságharcosok „csupán szolgálják de nem képviselik a
Szovjet-kommunizm- us rabságba kényszerített magyar nemze-tet"
a kongresszus felemelő határozatai és lelkes hangulata
ennek ellenkezőjéről tettek tanúbizonyságot A Magyar Sza-badságharcos
Világszövetség mint a kommunizmus terrorja
ellen fegyvert ragadó s ezen tette miatt még súlyosabb terrorral
büntetett magyar nemzet szabad földre menekült
minden tettével és minden szavával azt a nemzettcstet szolgál-ja
továbbra is melyről leszakadt miután az otthon maradt
nemzettest hangját nem hallathatja miután sem politikai kép-viselete
a haza határain belül sem diplomáciai képviselete a
határokon kívül nincsen kézenfekvő hogy szabad földön élő
szervezete vagyis a Szabadságharcos Szövetség minden em-beri
jog szerint az egyetlen hang és egyetlen képviselet
amivel az elnémított magyar nemzet rendelkezik
Az Ottawában lezajlott világkongresszus bebizonyította
hogy a Szabadságharcos Szövetség tisztában van azzal a fele-lősséggel
amit ez a rendkívüli helyzet a vállára rakott Bebi-zonyította
azt is hogy vállalni meri ezt a felelősséget s mind-azt
ami ezzel együtt jár Az új utak és lehetőségek bátor ke-resését
az irány okos és célszerű megválogatását hosszúle-járatú
messzirenézö tervek gondos előkészítését
Ezeknek a terveknek és elgondolásoknak a nyilvánosságra
hozatala a Szabadságharcos Világszövetség hatáskörébe' tar-tozik
Ennek a cikknek az írója csak annyit tehet hogy fölhív-ja
az amerikai és kanadai magyarság figyelmét arra a nagy
emigrációs magyar szervezetre melynek nem csupán joga és
kötelessége hogy az egyetemes magyarság jövendőjét szolgál---ja(e- z
a kötelesség jTheiinyiünketítcgyföOnán- - terhelakár"
elismerjük azt akár nem) hanem valóban cselekszik is ennek
a jövendőnek a szolgálatában hűséggel odaadással és leg-jobb
tehetsége szerint Szolgálatának sikere és gyorsasága vi-szont
azon múlik hogy a szabad földön élő magyarság nagy
tömegei megadják-- e azt a támogatást amit más nemzetek fiai
gondolkodás nélkül megadnak a maguk szervezeteinek
Mint minden nagy nemzeti megmozdulás alkalmával most
a költő jár az élen Tollas Tibor a magyar szabadságharcos
költő a Nemzetőr szerkesztője az Ottawa-- i világkongresszus-ról
körútra indul mely körút során fölkeresi Kanada és 3Z
Egyesült Államok minden nagyobb magyarlakta városát Kör-útjának
célja az hogy lelket öntsön a csüggedökbe fölébresz-sz- e
az alvókat és meghordozza Magyar-Amerikáb- an a felelős-ségtudat
véres kardját Gyönyörű versei pompás előadó kész-sége
és lelkes szónoki tehetsége bizonyára magával ragadja a
hallgatóságot mindenütt Adná Isten hogy valamilyen csoda
során azok is megjelenjenek az estéin akik eddig közömbösen
félrehúzódtak és nem voltak hajlandók részt venni semmiféle
magyar munkában vagy megmozdulásban Akikről Dalnoki Ve-ress
Lajos vezérezredes olyan találóan beszélt megnyitóbeszé-dében
amikor ezeket mondta:
„Nincs mit félnünk ellenségeinktől hiszen azok legfeljebb
csak megölhetnek Barátóinktól sincs mit féljünk azok midösz-sz-e
megcsalhatnak De rettegnünk kell a közömbösök tömegé-től
mert azok juttatták ide a világot ahol ma vanM
Micsoda rettenetes igazság van ezekben a szavakban Ezek
azok akikben az öncélúság síijába temetve alszik a lélek Ezek
azok akik ott álltak közömbösen a Jeruzsálemi utca két olda-lán
és nézték ahogy a kereszt alatt roskadó Isten Fiát egy
maroknyi idegen katona fóltereltc a koponyák hegyére Ezek
azok akik azóta is tétlenül és közömbösen nézik az út szélé-ről
hogy mi történik a világban szomszédaikkal nemzetükkel
az emberiséggel ezek azok akik leghangosabban visítoznak
amikor a tűz melynek oltásához segítséget nyúj tini nem akar-tak
amíg mások házáról volt szó a saját födelükbe kap Adná
Isten hogy a szabadságharcos költő lángoló szavai elérjenek
valahogy ezekhez alvó lelkekhez is hogy kinyílhassanak
érintésétől mint a gonosz varázslat alatt szenvedő virág s em-berré
magyarrá érlelődjenek a nagy és fölemelő érzések tüzé-ben
hogy az amerikai és kanadai magyarság valóban azzá
váljék általa aminek az Úristen szánta volt: egyetlen nagy csa-láddá
erős öntudatos magyar közösséggé mely bátran és
büszkén hordozza vállán a magyar jövendőt
tunk sokkal okosabb lépést
Helyénvalónak tartaná ha gaz-dasági
tudományos és technikai
téren segítenék egymást de láto-gatása
legfőbb céljaként mégis Eu-rópa
biztonságának és az általá-nos
békének az elősegítését jelölte
meg Hogy ki ellen akarja bizton-ságban
tudni Európát nem mond-ta
meg de valószínűleg az Egye-sült
Államok ellen mert Moszkvá-val
szívesebben összefogna mint
Washingtonnal hiszen vágyálmai
közé tartozik egy erős Európa
amely az Atlanti óceántól egészen
az Uraiig terjed vagyis az erőt a
Szovjetunió európai része képvi-selné
Ebből aligha kérnek a lengye-lek
és más csatlós országok
KIADÓHIVATAL:
353
2B
EM
37
37 szám
as
the
Department
oí
in
15
részlege
S
az
ma
is
S
az
S
f?Wl
XMSM
Albert:
SZEMMEL
nem is beszélve a nyugateuró-pai
nemzetekről amelyek egy-re
nagyobb idegességgel fi-gyelik
de Gaulle fantasztikus
politikáját amely nem utolsó
sorban a francia gloiret a
francia dicsőséget szeretné
helyreállítani valahogy úgy
ahogy Napóleon korában volt
Ha van még józan francia poli-tika
úgy a lengyelországi látoga-tás
csak azt célozhatja hogy Len-gyelország
térjen át a Szovjetunió-tól
független politikára amennyi-re
lehet vonja ki magát a hatása
alól mint ahogy Franciaország is
megszabadult az Egyesült Álla-mok
befolyásától Ha erre hajlan-dó
lenne Lengyelország a többi
(Folytatás a második oldalon)
--mhí mmjt't_ V M Mi
i- - ü?üií
hiíl4i
ít y
: fi" íi
' 'iItelt
ül
!"-- S?5fc
! !- -
tf'T-- i
ti --ÍJÍWi
itt&míit
ti'mrmi
m
ff gsp
t Ini-isfUt-a
'
HaEs
1hWm
nt '--w-
Sví ihW:
I
H!
tilXLr '~iíJ - - tf-"r- t Ví í ?i ' 'IVL
5 il SJ--J
ff I fM !!