Magyar Elet, January 19, 1974

              Nem tokaiig
hanem Lilék
s szabad nép tesz
csuda dolgokat
BERZSENYI MAGY
Vol 27 No 3 XXVII évfolyam 3 szám 1974 január 19 szombat
Az arab olajtermelő államok feleimé:
©
Hollandiában megkezdődött a benzin adagolása: a heti 3 és fél gallont szolgáltatnak ki a benzinkutak — A Mutual Broadcastlng!
System USA rádióállomás híradása STPt-in- t Pirlpl Pasim a Tfuha óc Pmm I sült Államok közötti ellentétek megoldását célzó tárgyalásokat javasolta Kis-- singemé — a ont ipar vezetői a 270000 szénbányász sztrájkjával kapcsolat- ban azt javasolták Edward Heath miniszterelnöknek hcjy „ne adja be a de- rekát" (A bányász-sztráj- k a széntermelést 30 százalék az acéltermelést 50
százalék arányban csökkentette — Szerk) — Valószínű hogy Heath február-ra
országos választásokat ír ki hogy gazdasági politikáját elfogadtassa a kö- vetkező jelszóval: „Ki vezeti Angliát? A kormány vagy a szakszervezetek?"
— A kanadai parlament hathetes szünetjét megkezdte Ottawában korata-vaszra
jósolják a választások kiírását — Izraelben a világpiaci áreltolódások-r- a való tekintettel 40 százalékkal emelték a keraszin és a benzin árát — Kis-sinc- er Kairóban tárgyal a kölcsönös csapatvisszavonások ügyében — Mrs
(iolcia Meir övsömör betegsége miatt kórházi ápolásra szorul — Az angol
Tmiomzbedesojánrsyózveer5zi3ne2ttőkm197u1-bbne-eknsázsüvnotneatttékkööztühl et„ecssamk"un5k8alvasessízttáesg!eltsz—trájAkjuCkhiactagoa LSonudnpnd-ah-ya Kissinger arra adott utasítást hogy az akkori had-ii"vminiszt- er: Melvyn Laird telefonját lehallgassák mert egyik szárnysegéd- jének hivatalában mikrofont találtak amit a Pentagon helyezhetett el — Thomas Niedermeyer nyugatnémet üzletembert — aki két hete raboltak el
Belfastban — a Daily Express szerint „valahol Londonban" tartják fogva és
az angol fővárosból származnak a nagyösszegü váltságdíjkövetelések — A
69 éves Bing Crosby baltüdejét kioperálták
AZ OLAJSEJKEK
USA KATONAI
BEAVATKOZÁSTÓL
TARTANAK
Szaud Arábia és Kuwait
robbanóanyaggal töltött
zárógyürüt helyezett cl
fübb olajtelepei körül me-lyeket
abban a pillanatban
felrobbanthatnak ha
amerikai csapatok
megkísérelnek az olaj-kutak
elfoglalását
— jelenlik Bejrutból
Egy megnevezetlen olaj-termelő
állam nagykövete
szerint a hatalmas tüzek
kioltása csaknem lehetet-lenné
válna a sötét füslfcl- -
Icgcket a szél a népes Irán
felé hajthatná ahol a gyil-kos
hatású kéndioxid gá-za- k
ezrek életét olhatná ki
Kőolaj-szakértő- k sze-rint
az 1953-be- li hírhedt
londoni „szmog" ködét —
amikoris csaknem 6000 sze-mély
halt meg a mérges
gáz bclchcllése következté-ben
— ugyancsak kéndio-xid
gázak képződése okoz-ta
Az arabokat az is külö-nösképpen
aggasztja hogy
a Földközi-tengere- n és az
Indiai Óceánon feltűnő mó-don
megszaporodott az
amerikai csatahajók száma
Más feltevések szerint az
USA nag arányú hadiflotta
mozgósítása inkább azt a
célt szolgálja hogy az olaj-termelő
arab államokat
jobb belátásra bírja az
olajkiviteli tilalom feloldá-sa
érdekében
Az arab aggodalmakat
illetően James Schlesinger
USA hadügyminisztere nyi-latkozata
„olaj volt a tűz-re"
amikor kijelentette
hogy
„amennyiben az ara-bok
'túlfeszítik a húrt
a katonai intervenció'
kockázatát váltják ki
maguk ellen"
Amikor Schlesingcrt erről
megkérdezték az újság-írók
a hadügyminiszter
kijelentette hogy az „USA
katonai intervenció esélye
rendkívül minimális "
Kezembe került ölvedi Ignác „A budai vár és a debreceni
csata" című otthon megjelent könyve — és lelkem eltelt tiszte-lettel
és szeretettel Horthy Miklós kormányzó urunk iránt — A
szerzző célkitűzése nem ez sőt — de sorai megállapításai
bennem ezeket az érzéseket váltották ki — és hiszem — minden
igaz magyar olvasóban is hasonló gondolatokat ébresztenének
A könyv 1944 őszének politikai és hadászati eseményeit tag-lalja
és felteszi a kérdést: „Miért nem követte Horthy és a Lakat-os-
kormány a finn a bolgár és a román példát? Miért nem
szakadt el az ország a német irányzattól? Volt erre egyáltalán
lehetőség?" — A szerző — természetesen elmarasztalja Horthyt
és a Lakatos-kormán- yt bizonyítgatva hogy már 1944 szeptem-bereben
jó lehetőség nyílt volna az elszakadásra
A kommunista politikai és katonai írókra jellemző logikát-lansággal
azonban önmagát cáfolja meg amikor így ír: „önerő-ből
egyik ország (tehát Bulgária és Románia) sem tudott kisza-kadni
a fasiszta szövetségből az ehhez szükséges feltételeket nem
volt képes létrehozni Ezek csak a német megszálló hadsereg a
Szovjet altali szétzúzásával alakultak ki"
De minket ma nem is ez a taktikai mérlegelés érdekel hogy
Horlhynak mikor kellett volna kilépnie a német szövetségből:
september elején vagy október közepén — hanem egyáltalán
a kormányzó állásfoglalása tépelődése mélyen emberi és ma-gyar
vívódása ebben a kérdésben Erre vonatkozólag is kapunk
útmutatást a könyvben — természetesen ellenkező előjellel —
amikor ölvedi így ír: „Horthy elsődleges célja az volt hogy a
Duna-medenc- ét a bolsevizálástól megmentse!" — Ez így igaz!
Itt érinti a szerző azt a lényeges pontot amely a kormányzó
egész életet politikai beállítottságát jellemzi: harcos antikom-munizmusá- t!
A könyv idézi Horthy egyik levelét amelyet a berni magyar
követen keresztül ebben az időszakban titokban Churchill-hc- z írt: „Méhen megdöbbent a nyugati vezetők álláspontja hogy
Magyarország forduljon a kommunista Szovjetunióhoz fegyver-szüneti
kérelmével Egész életem a kommunizmus elleni harc-ban
telt el — s most Nyugat arra kényszerít hogy a vörös veze-tőkkel
tárgyaljak "
Horthv e levél megírása előtt nem tudta hogy Nyugat elad-ta
Magvarors7ágot és az egész Közép- - és Kelet-Európ- át Yaltában
az orosznak Még remélt mert ezt diktálta harcos antikommu-nizmusa
irtózása az istentelen bolsevista rendszertől Ez a ma-gyarázata
minden habozásnak taktikázásnak: időt akart nyer-ni
mert meg mindig remélte hogy megmentheti az országot a
szovjet megszállástól és annak következményétől attól hogy
Magyarországon is a kommunista rendszer kerüljön uralomra
Azt sem lehet állítani hogy a kormányzó c taktikázásának
nem volt valami alapja Maga ölvedi írja: „Horthy időhúzó tak-tikájára
feltehetően hatással volt Churchill-ne- k az 1944 szep- tember II — 16-i- ki II québeci konferencián a szovjet hadsereg
további előnyomulásának megállítására kifejtett terve amely
szerint a nyugati szövetségesek partra szállnának az Isztria fél-szigeten
és megkísérelnék hogy előbb jussanak Bécsbe és Bu-dapestre
mint az oroszok Ez az elképzelés végrehajtása szep- temberben csak akkor lett volna lehetséges ha Horthyék a szov-jet
hadsereg elönyomulását a Kárpátokban német segítséggel
sikeresen feltartóztatják vagy legalábbis lefékezik míg a nyu-gati
szövetségesek kijutnak Magyarországra"
HUNGÁRIÁN LIFE
Gyökeres átszervezés Kínában Olaj-csúcskonferen- cia Washingtonban
kocsitulajdonosoknak! B A GHAWARI
OLAJMEZÖK
ÉLESRE TÖLTÖTT-AKNAMEZE-JE
Szaud Arábiából vissza-térő
nyugati utasok beszá-molnak
arról hogy műsza-ki
csapatok teljesen aláak-názták
Ghawar olajmezőit
és
egyetlen gombnyomás-sal
a levegőbe repíthe-tik
a világ leggazda-gabb
olajtartalékairól
híres vidék fúróberen-dezéseit
Zaki Yamani szaúd-arábi- ai
olajminiszter Fejszál
király nevében kijelentet-te
hogy amennyiben az
Egyesült Államok erősza-kos
beavatkozásra szánná
cl magát hogy az olajme-zőket
elfoglalja (mint an-nak
idején 1958-ba- n ami-kor
USA tengerészgyalog-ság
szállt partra Libanon-ban)
az olajmezők kulcs-forrásait
nyomban felrob-bantanák
A damaszkuszi rádió ha-sonló
hangnemben jelen
tette ki hogy az arabok ké-szek
az olajberendezések
megsemmisítésére ha az
USA elfoglalni szándékoz-na
azokat
Végül egy kuwaiti újság
Sabah al Jaber al Sabah
külügyminiszter fenyegeté
sét idézte mely így szólt:
„Kuwait olajmezőit kö-rülvettük
egy robbantásra
kész zárógyürüvcl melyet Vér a vérünkből
& m w
az amerikai katonai inter-venció
pillanatában felrob-bantanánk
"
n KÍNÁBAN A TÁBOR-NOKI
KART
HATTÉRBE
SZORÍTOTTAK
A héten nagyszabású
„átcsoportosítás" zajlott le
a Bambusz Függöny mö-gött:
Kínában a Konfucius
tanait elvető híres császár:
Csin Sih-Huan- g kíméletlen
módszereiről dicsérő mó-don
emlékezett meg a köz-ponti
sajtókampány ami
magyarul azt jelenti hogy
a 80 éves Mao esetleges ha-lálát
követő interregnum-ba- n
a kormány attól tar-tott:
a vidéki nagy garni-zono- k
tábornokai maguk-hoz
ragadhatják a hatal-mat
éppen ezért Csen Shi-lie- n
tábornokot visszahív-ták
Pekingbe (a Csu En-la- j
barátjának számító ge-nerális
a Szovjetunióval
határos északkeleti Sen-Yan- g
tartományban telje-sített
szolgálatot) és helyé-ben
a párt alelnökét Li
Teh-Seng- et nevezték ki aki
egyébként a II hadsereg'
vezénylő tábornoka is
Ilyenformán a 74 éves
Csu En-la- j megtartot-ta
a gyakorlati vezetés
gyeplőjét
annak ellenérc hogy sem-miféle
ifjúi „vérátömlesz-tést"
nem hajtott végre ab- -
( Folytatás a 4-i- k oldalon)
Arról a kormányzó nem tudhatott még szeptemberben hogy
Roosevelt ezt a tervet elvetette s ragaszkodott a valtai szégyen-egyezményh- ez
amely Közép-Európ- át orosz befolyási területnek
fogadta el Amikor Horthy októberben informálódott az „adriai
Churchill-terv- " bukásáról — azonnal megkezdte a puhatolózásait
Moszkva felé egy fegyverletételt illetően hogy így az országot
megmentse a további háborús pusztításoktól
A továbbiakban ölvedi kifejti hogv az október 15-i- ki német
szövetségből való kilépési kísérlet azért hiúsult meg mert „Horthy
és a Lakatos-kormán- y ennek a feladatnak a végrehajtására gyen-gének
bátortalannak bizonyult" A már említett logikátlansággal
a szerző pár sorral alább azonban hozzáfűzi: „A kiugrás akkor
sem sikerülhetett volna ha Horthy és Lakatos azt őszintén óhajt-ja
A németeknek a fővárosban elég erejük volt ahhoz hogy
minden megmozdulást csírájában elfojtsanak"
Az október 15-i- ki kormányzói rádiószózat eredménytelensé-géről
nem is akarunk vitázni a szerzővel Legfeljebb egy kitéte-léhez:
az „őszintén" jelzőhöz van hozzáfűzni valónk Azt termé-szetesnek
tartjuk hogy egy kommunista író nem érti meg sőt
elítéli Horthyt és Lakatost mert nem álltak át már szeptember-be- n
az oroszok oldalára — de azt már nem tudják megérteni
hogy vannak még itt külföldön is magyarok akik pálcát törnek
a kormányzó fölött amiért „nem szakított hamarább a németek-kel
s így kitette az országot a háború további pusztításának s
annak hogy a visszaszerzett országrészek újra idegen uralom alá
kerültek mivel a békekonferencián csak mint legyőzöttek szere-pelhettünk"
Ezeknek a mindig „okosabbaknak" üzenjük:
1 Szeptemberben még remélt Horthy — mert még remél-hetett
a II québeci találkozó idején Lelkiismeretlenség lett vol-na
addig tárgyalni Moszkvával amíg a remény még egy sugara
is fénylett
2 Október 15-é- n pedig a német túlerő akadályozta meg a ki-lépést
amely tanult a román példából és hatalmas erőket vont
össze Budapesten
3 Ha sikerül is a kilépés akkor is — már Yaltában azt is el-döntötték
hqgy a békekötésben a trianoni határokat állítják:
vissza
Hogy pedig Horthy nem szívből nem „őszintén" akarta az
átállást az orosz oldalára — az természetes: azért volt a kormány-zónk
vér a magyar vérünkből lélek a magyar lelkünkből! A bol-sevista
Moszkvával melyik igaz magyar paktál szívesen — hacsak
a végszükség: hazája és népe iránti felelősségérzet nem kénysze- ríti rá?!
Horthy Miklós kormányzónknak lehettek emberi hibái a p-otőclkeaai
tpeáhrettastélgaen nmemagyvaorlt teögrteétnveetríőrás—: de egyet nem tagadhat meg
Igaz magyar hazáját és népét szive utolsó dobbanásáig
szerető vezér volt!
Nem rajta múlt hogy hazánk e tragikus korszakában — amikor a legzseniálisabb vezér sem tudott volna jobb politikai
megoldásokat egyszerűen mert nem voltak ilyenek — nem volt
képes Magyarországot megmenteni az újabb országcsonkítás és
a szovjet megszállás végzetes sorscsapásaitól
DR ZSIGMOND ANDRÁS
w
Megjelent az üstökös! Jobbról: Kohoutek hamburgi csillagász az üstökös
felfedezője névadója Balról: az üstökös pályája (IN)
HiinMiiiiiiiBDiiiiiiiiuiiiiiiy
Frey András:
KINEK VAN
Európának vagy Amerikának?
Teleki Pál mondta egyszer — ha jól
emlékszünk az iraki válság idején mely-ben
mint szakértőnek neki is volt sze-repe
— hogy könnyű igazságot tenni ha
egyik félnek sincs igaza de nehéz ami-kor
mind a kettőnek igaza van
Ez áll most az Európa Amerika köz-ti
vitára is
Ezt most az mérgesítette cl hogy Ame-rika
szerint az atlanti szerződés nyugat-európa- i
tagállamainak fegyverkezésben
és pénzügyileg is nagyobb részt kellene
vállalniuk egy esetleges orosz támadás
elleni készültség fenntartásában És hogy
c nyugat-európa- i kormányok vetettek a
szövetségi szolidaritás ellen amikor Ame
EURÓPA FÖLDKÖZI-TENGE- R FELÖL
Elvégre a Földközi-tengere- n hatalmassá
növesztett szovjetflottának épp az a fő-célja
hogy dél felől tartsa sakkban Euró-pát
amelyről találóan mondta Churchill
(a „soft belly"--t emlegetve) hogy délen
vannak Európának a legkönnyebben se-bezhető
stratégiai pontjai
Európának ezt a délről való bekerítését
egészítené ki ha az arab országok mind
végképp orosz támaszponttá válnának Az
Izrael cMeni orosz manőver tehát nem az
izraeli állam megsemmisítésére irányul
hiszen ha Izrael létezni a
mohammedanizmusuknál fogva amúgy is
a kommunista-ellene- s arabok az oroszok-kal
másnap minden politikai intimitást
megszakítanának
Ez az oka annak hogy Moszkva Palesz-tinában
három dologra törekszik Először
arra hogy egy minél kisebbre szabott iz-raeli
állam megmaradjon Másodszor
hogy ez elég erős maradion ahhoz hogy
az arabok tőle való feltükben a Szovjet-unióra
támaszkodjanak Harmadszor pe-dig
az hogy ami területet most az arabok
Izraeltől visszakapnak azt az oroszoknak
köszönhessék
A dolog azonban nem ilyen egvszcrü
Az mindenekelőtt arra hivat-kozhatnak
hogy az atlanti szövetség ér-vényességének
földrajzi leszűkítését és az
atlanti szolidaritás megszegését Washing-ton
kezdte el
Az algíri háború idején például ami-kor
Franciaország nem csak az atlanti
szövetségnek hanem a katonai organizá-ciónak
is tagja volt Washingtonból pénz-zel
fegyverrel támogatták az algíri fölke-lést
Kennedy szenátor is a későbbi el-nök
nyilvánosan uszította az arabokat
Franciaország ellen Pedig az atlanti szer-ződés
6 szakaszában Algírt „algíri
megyéket") a NATO közösen megvédel-mezendő
területnek nyilvánította
Még ennél is nagyobb én-- az európaiak
oldalán az ami 1956-ba- n a magyar forra-dalom
idején történt
Hogy akkor a franciák angolok részé-ről
bölcs dolog volt-- e Izraellel
Largtel IndepenJtnt
in Ine Uuagaraa Linguage
Ara: 25 cent
s - V
—
és
és
és
R ?% fi "BT Sí
la vl JB Eba wjB E9 km' ffil JHnB m
—
rikát cserbenhagyták a palesztinai válság-ban
amely amerikai —orosz katonai kon-frontációval
fenyegetett S aminek a ve-szélye
még nem is tűnt el cészen
Az amerikai nézet az hogy ha az atlan-ti
szövtség tagállamai tartoznak egymást
segíteni Oroszország ellenében akkor ez
nem csak Amerikát kötelezi Európában
hanem a nyugat-európ- ai államokat is a
Közel-Kelete- n Ez logikus is Mert ha a
atlanti szövetségesek közös érdeke az
orosz befolvás erőszakos terjesztése elle-ni
védekezés Európában akkor a köös
érdek és közös védekezés elve a Pöki közi-te-nger
vidékére is vonatkozik a ottani
orosz térhódítással szemben
BEKERÍTÉSE A
megszűnnék
Ezzel szemben Amerika érdeke: világos-sá
tenni az arabok előtt hogy a békéhez
szükséges izraeli engedményeket ameri-kai
nyomásra Amerika segítségével kap-ják
meg Az erre irányuló amerikai poli-tikától
tagadták meg a segítséget a nyugat--
európai kormányok
Palesztina különben mint a Földközi-tenge- r
keleti partvidéke beletartozik a
atlanti szövetség körzetébe A atlanti
szerződés első (1949 április 4-ik-én
aláírt)
szövege a Ráktérítőtol északra lekvü ten-gereken
a tagállamok hajóira is kiterjesz-tette
a közös védelmi kötelezettséget Az
1951 október !7-iké- n módosított söv cg
pedig még ennél is tovább megv mert a
hajókkal kapcsolatban a Földközi-tenger- t
külön meg is nevezi Ennélfogva a nvu-gat-európ- ai
államoknak mint a NATO tag-jainak
kötelességük lett volna az Izrael-nek
nyújtott katonai támogatást elősegí-teni
vagy legalább is nem akadályozni
Ezeknek az adatoknak a világánál te-hát
úgy látszik hogy a Közel-Kelet- et ille-tő
vitában Amerikának mindenben vu-gat-Európá- nak
pedig semmiben sincs iga-za
AMIKOR EURÓPA ÁRULTA EL EURÓPÁT
európaiak
(az
szövetkezni
azért hogy a szuezi csatorna katonai iih-j-szállás-ával
Nassert kényszerítsék a szue-zi
szerződés betartására arról lehet vitat-kozni
Amerikának joga lett volna követel-ni
hogy Nasser „nemzetközi jogi meglcc-kéztetése- "
után az utolsó szál angol fran-cia
és izraeli katona is hagyja el Egvipiom
területét
Csak egy dologhoz nem volt io''a Ah-hoz
hogy a szovjetkormánmai fogion
összcsaját angol és francia szövetségesei
ellen Amikor ugyanis Bulganin nvilváno-sa-n
atombombával fenyegette meg Lon-dont
és Párizst ha nyomban nem takarod-nak
ki a szuezi csatorna partjáról akkor
Eisenhower Bulganin mellé állt és az
orosz fenyegetésnek szekundálva az ame-rikai
kormány az ENSZ-be- n támogatta és
megszavazta a Biztonsági Tanácsnak azt
az orosz eredetű határozati javaslalát
amely az angolokat és franciákat azonna-(Folytatá- s
a harmadik oldalon)