Magyar Elet, August 15, 1981

              l 1 i
": i
5 r j ifi i i i i HUNGÁRIÁN LIFE Nem sokaság
hanem Lelek
s szabad nép lest rm
csuda dolgokat MAGYAR ELET LargMl
Caudiin
Indtptndent
K'cckly
BERZSENYI { Ikt Hungriv Laigiuge
Vol 34 31 XXXIV évfolyam 31 szám 1981 Augusztus 15 Szombat Ára: 40 cent ltUlUUUlUIimUllUIMMMlllUtlllllMUItnMIUlUllltUlllllllllllttllllltlliilltltl1llttli1titiit
A havi élelmiszer-fejada- g csökkentések és a meredek áremelések miatt
Éhezik a lengyel nép!
Újabb zavargások Angliában # A közel-kele- ti „törékeny" tűzszünet
Az olaszországi terrorista „Vörös Brigád" másfél havi fogság után szaba-don
bocsátotta Ciro Cirillo nápolyi politikust miután másfélmillió dollárt a
túsz eletéért cserébe kizsaroltak — A válás' újra törvényessé vált Spanyol-országban
40 évvel Franco diktátor válás-betilt- ó intézkedése után — Egy szo-máliai
repülőgép lezuhant 44 utasa a személyzettel együtt
szörnyethalt — Mehmet Ali Agca-- t II János Pál Pápa merénylőjét a május
13-á- n elkövetett gyilkossági kisérlct miatt életfogytiglani fegyházra ítélték —
Kabul környékén afgán kormánycsapatok és szovjet katonai egysegek súlyos
veszteséget szenvedtek (Az oroszok immár 19 hónapja tartják megszállva az
országot — Szcrk) — Az 1978 óta súlyos anyagi válsággal küszködő Chrysler
autógyár — az USA és Kanada által nyújtott kölcsönök után — 1981 második
évnegyedet első ízben 12 millió dollár haszonnal zárta — Az USA-- t postás-sztrájk
fenyegette annak ellenére hogy az amerikai federális alkalmazottak
munkabeszüntetése illegális A elhárult mert három év lefor-gása
alatt 105%-o- s fizetésjavítást kapnak — ami nemsokára az amerikai le-velek
20 centes tarifájában fog jelentkezni — A "Washington Star" című újság
kiadói bejelentették hogy augusztus 7-- én megszüntetik a további megjele-nést!
(A "Washington Start" 1852-be- n alapították - Szerk) — A postás-sztráj- k
Kanadában már egy hónapja tart és jelenleg döntőbíró iparkodik az ártatlan
kisembereket sújtó munkabeszüntetést — „mindkét fél megelégedésére"(?) —
feloldani — A walesi herceg és "Lady Diana királyi menyegzője alkalmából 30
ezer rendőrt és közbiztonsági személyt mozgósítottak
AZ ÉHEZŐ
LENGYELORSZÁGOT
UJABB SZTRÁJKOK
FENYEGETIK
Az élelmiszer-adagok- at
20°o-a- l csökkentették — és
az árakat 3— 400%-a- l fel-emelték
Lengyelországban
úgy hogy a Szolidaritás sza-bad
szakszervezet gyűlésein
az egyre súlyosbodó élelmi-szerhiány
szinte 'kizárólagos
napirendi ponttá vált
A 'lengyelországi II vi
lágháború utáni történelem
azt 'bizonyítja hogy vala-hányszor
súlyos 'fennakadás
tőrtént iaz élelmiszer-ellátásba- n
a lengyelek országos tün-tetések
során felvették a
harcot mint azt 1956 1970
és 1976 véres napjai iga-zolták
amikor — láncai-kon
kívül — már semmi
vesztenivalójuk nem ma-radt
Kutno központi fekvésű
MARCIN KROL:
városban az üres élelmi-szerüzlet!
polcok láttán há-romezer
ember verődött
össze az utcán 'és szavalókó-rusba- n
szidták a kormányt
a fejetlenség és a pocsék
élelmiszer-ellátá- s imiatt
Szczcczin északi 'kikötő-városban
'a dokkmunkások
ezreinek ugyancsak a szer-vezetlen
volt a legfőbb' panasza1
A busz- - és teherautó sofő-rök
LóDZ-ba- n Varsó után
a második legnagyobb vá-rosban
tüntető menetben
vonultak fel jármüveikkel
mert a havi 7 font húsel-látás
20°o-o- s csökkentésé-hez
semmiképpen nem
akarnak hozzájárulni- -
Ezek után nem csoda hogy
Lech Walesát a Szolidaritás
vezérét egy hétre teljes ki-merültség
címén beutalták
egy kórházba Walesa sze-rint
„a húr pattanásig fe-szült
"
8fl
személyszállító
sztrájk-veszél-y
élelmiszer-ellátá- s
AZ OTTAWAI
CSÚCSTALÁLKOZÓ
„SZERÉNY
SIKERNEK"
SZÁMIT
Az ottawai hétlíatalmi
csúcs talán legjelentősebb
vonása 'az hogy a hét leg-fejlettebb
iparral rendelke-ző
ország vezetői személyes
eszmecsere révén értesültek
egymás legfontosabb prob-lémáiról
Ronald Reagan USA el-nöknek
nem sikerült inflá-cióellenes
hadjáratát jóvá-hagyatnia
azonban nyilvá-nosan
mégsem 'ítélték el a
magas (kamatlábak miatt
az amerikai elnököl
Ugyanügy Reagannak nem
sikerült Helmut Schmidt
kancellárt lebeszélnie arról
hogy a nyugatnémetek föld-gázvezetéket
ópilsenek a
szovjet energiaforrás euró-pai
kiaknázás'a céljából
Francois Mittcrand az
Sajátságos forradalom
(A Varsóban élő Marcin Król történész 1943-ba- n született 1977-be- n
W Karpinskivel „Lengyel politikai arcképek a 19 század-ból"
cimmel könyvet tett közzé 1978-i- g a Lengyel Tudományos
Akadémia egyik intézetének főmunkatársa volt Ekkor el'enzéki
mugalaitása miatt elvesztette állását A Respublir-- a cimü liberá-"'i- b
(nem szocialista) ellenzéki folyóirat szerkesztője)
Az elmúlt hónapok eseményei mindnyájunkat meglepetésként ér-ték
Miért? Miért nem voltunk képesek arra hogy előrelássuk bekö-vetkeztüke- t?
És miért csodálkozunk el most is minden új lépésen
miért nem tudjuk megérteni azt ami történik? Egyetlen értelmiségi
sem hitt (talán az egy Jacek Kuron kivételével) a független szakszer-vezetek
megteremtésének lehetőségében Honnan származik hát új
szabadságunk amely h-- a viszonylagos is mégis csak cselekvési sza-badság?
Mindent a véletlen indított el Ma természetesen különböző meg-határozó
tényezőket tudunk felsorolni Ilyenek: 'az Egyház szerepe
a pápa látogatása a több mint négy léve működő ellenzéki csoportok
vagy az áremelkedés amely a sztrájkok kiváltó oka --volt Az utóbbi
nélkül talán nem került volna sor a sztrájkokra és az azt követő poli-tikai
es társadalmi felfordulásra Ha a hatalomnak a partvidékre kül-dölt
képviselői a sztrájk első napjaiban nem követtek ivolna olyan ki- -'
csinyes és kétszínű taktikát a sztrájkolok és bajtársaik valószínűleg
--megelégedtek --volna a bérek felemelésével és olyan kisebb engedmé-nyekkel
mint pl az 1970-e-s áldozatok emlékművének engedélyezése
Az augusztusi események tehát elkerülhetők ivoltak 'sőt mi több nem
következtek a társadalmi fejlődés logikájából Nem követtek el hát
hibát a szociológusok akik ma szégyenkezve ismerik be hogy'a mun-kások
köreben folytatott kutatásaikban nyomát sem lelték a felke-lésre
való hajlamnak Felméréseik helyesek"'vollak: az események
nem voltak azok
Nincs a történelemben olyan fölkelés amely fáradtságból 'és bi-zalmatlanságból
született volna Fáradtság bizalmatlanság vagy ép-pen
'csak bosszankodást az ellenfél gyengeségének felismerése nem
magyarázhat meg egy forradami robbanást még olyan tudatosan
fegyelmezettet sem mint'a miénk Csupán --másodlagos okokat tudunk
felsorolni és a hatóságok könnyen megelőzhetőek volna a robbanást
ha csak kicsit ügyesebben gyorsabban és hatékonyabban reagállak
volna - }
A hatvanas évek második felében korrupcióra épülő hatalmi rend-szer
alakult ki Jogilag és erkölcsileg cUláUietjüífWilyon rendiért
h
új francia szocialista állam-fő
ugyancsak zsákutcába ju-tott
azzal az egyéni vélemé-nyével
miszerint la nyugati
demokráciákat kizárólag 'a
munkanélküliség réme fe-nyegeti
csupán annyit ért
el hogy a munkanélkülisé-get
ugyanarra a „veszély-szintre- "
helyezték 'mint az
inflációt
Trudeaunak és Mittje-randna- k
ugyancsak kudar-cot
Vallott 'az a terve hogy
Reagant rávegye a Harma-dik
Világ gazdasági meg-segítését
célür-el'kötelezett-s- ég
írásba foglalására
A hét állam- - illetve kor-mányfő
közül 4 „ikezdönek"
számított mert Trudeaun
iwargaret Thatcheren es
Schmidtcn 'kívül 'a többi
mind első izben vett részt
az évente megrendezett 7-hata-lmi
gazdasági csúcsta-lálkozón
FIDEL CASTRO
USA-ELLEN- ES
Fidcl Castro Kuba el-iíöke"ké-l'tés
félórás marat:
honi beszédében azzal vá-dolta
az Egyesült Államok
kormányát miszerint „ba-cillushábo- rúl
indított 'a szi-get
ellen!"
A beszéd Castro 1953-be-- li
hatalomátvétel! mozgalma
kezdetének évfordulóján
hangzott el
A diktátor Kuba minden
jelenlegi gazdasági nehéz-ségeiért
az USA-- t telte
felelőssé ráadásul Was-hington
nyakába varrta a
sorozatos rossz terméseket
is
A bűnbakkeresés során
Fidel Castro beszéde során
így rágalmazta Washingtont
„bűnjelek" hiányában:
— „A legutóbbi két esz-tendő
során négy gyilkos
kór sújtotta országunkat:
az afrikai scrlésvész a cuk-ornád-
penész a dohány-gomba
és most a "Denque"
járvány
Az imperializmus nem
állt ellen annak a kísértés-nek
hogy biológiai hadjára-tot
indítson Kuba ellen
Mit várhatunk egy olyan
kormánytól lamely arról
hírhedt hogy cinükusan el-ferdíti
'az igazságot és sem-miféle
'erkölcsi gátlással
nem rendelkezik?
Osztjuk véleményünket
a népünk által hangoztatott
meggyőződéssel miszerint
alapos a gyanú arra hogy a
vérzést okozó Denque jár-ványt
a Central Inlclligencc
Agency (CIA) importálta
Kubába"
Castro szerint a „Denque"
járvány eddig 113 sze-mélyt
ölt meg és a beteg-ség
szimptómáival mint-egy
negyedmillió ' fertő-zött
személyt tartanak
nyilván
(A Denque járványt egyéb-ként
szúnyogok terjesztik —
Szerk)
ARAFÁT
TÁRGYALNI ÓHAJT
A PLO ÜGYÉHEN
AZ USA-VA- L
Yasszer Arafát a Pales-tin- e
Liberation Organization
(PLO) vezére 'az amerikai
ABC TV hálózat "Issues and
Answcrs" cimü műsorának
(folytatás a 2-- ik oldalon)
ítéletünk mit sem változtat azon hogy korrupcióra épülő politikai ha-talom
csöppet sem kivételes a törtenelemben Fennmaradhat évtize-deken
át anélkül hogy rosszabbul működnék más rendszereknél
Gierek uralma viszonylag jóakaratú volt hagyta élni az embereket
A korrupcióra épülő rendszer lényegénél fogva gyenge A korrupció
és a JiazugVropaganda lehetővé tette a rendszernek a pártnak hogy
külön világba zárkózzék A hatalom képviselői jól érezték magukat
ebben a békés univerzumban s csak azzal törődlek hogy ki ne csöp-penjenek
belőle Nem akarták felfogni a külvilágból 'érkező vészjele-ket
Nem akarták tudomá'sul venni sem a rossz gazdasági helyzetet
sem a független csoport-alakulások- at Ha figyelembe vették volna eze-ked
a jelenségeket akkor reagálniok kellelt volna rájuk döntéseket
kellett volna hozniok vagyis kockázatot vállalniok
s- - Am a kockázat elkerülése is döntés volt mégpedig olyan döntés
amely egyenes úton vezetett a válsághoz Még a hatalmi eliten belül
is voltak egyesek akik szembefordultak a korrupcióval 1980 kezdetén
rendkívül óvatos reformokat kezdeményezlek De a rendszer maga
változatlan maradt s ez a "-kísé-rlet
csak arra volt jó hogy előidézze
az összeomlást
A válságnak sok oka volt melyek közül egyik sem tekinthető meg-határozónak
s melyek mindent összevetve egészen más megoldáshoz
is vezethetlek volna
A válság okait pszichológiai t'eren kell keresni A munkások nem
azért léptek 'sztrájkba hogy tiltakozzanak egy gyenge züllött és tehe-tetlen
hátalom ellen A sztrájkmozgalom hiteles és őszinte érzelmeik
spontán kirobbanását jelentette annak a lehetőségét hogy embernek
erezzék magukat embernek aki képes felelősségteljesen és követ-kezetesen
cselekedni A munkások önmagukárt sztrájkoltak hogy meg-mutassák:
képesek kilépni az abszurd és züllött rendszer bűvköréből
Nem társadalmi forradalom volt ez még kevésbe politikai hanem
morális és egzisztenciális Amely demonstrálja hogy még létezünk
hogy még nem vesztettük el alapvető 'emberi tulajdonságainkat még
ismerjük a barátságot az igazságot a nagylelkűséget
" Semmi meglepő sincs abban hogy az intellektüelek kezdetben
hem fogták fel e sajátságos minden eddigitől különböző sztrájkok
érteimét Mi értelmiségiek először a gazdasági okokat kerestük
Klesöbb amikor világossá vált hogy 'bérkövetelések egymagukban
nem magyarázzák meg a --munkások viselkedését boldogan fedeztük
fel a politikai motívumokat Am elég elolvasni a huszonegy pontot az
(Folytatás az ötödik oldalon)
„Amerika az ellenség
nem a Szovjetunió "
Irta Frey András
Az ember azt hitte re'mélle hogy vég
leg búcsút veit Carter-tö- l De nem Itt ágál
ö s bár cselekedni — szerencsére — már
nem tud ö is beállt azok közé akik nyilat-kozataikkal
cikkeikkel előadásaikkal úgy
támadják Reagan-- t hogy Amerikának
Oroszországra néző külpolitikai bástyáit
gyöngítik És Így akarva nemJakarva'a
szovjet malmára hajtják a vizet
Ezt teszi most Carter is azzal hogy
azokat bátorítja Európában akik elszaka-dóba- n
vann'ak az Atlanti-szövetségt- ől s az
Amerika és Oroszország közti semlegesség
zászlaját lobogtatva kezdenek nagyon is
nyíltan átkanyarodni a Szovjetunió olda-lára
Afganisztán
Arábia
Lengyelország
Az amerikai— orosz mérkőzés legfonto-sabb
színhelye e pillanatban nem Dél-Ázs- ia
nem a Közép-Kele- t nem Lengyelország
hanem — !még mindig — Nyugat-Európ- a
Afganisztánnak az orosz birodalomhoz
csatolását a nyugat lenyelte csak tessék-lássé- k
tiltakoznak ellene
A Perzsa-öbölbe- n az egész Közép-Kelete- n
szintén megrekedtek a dolgok — akikor
jönnek majd mozgásba ha a konzervatív
arabok főleg a szaúdiak eldöntik ki a
nagyobb veszély: Izrael Vagy a Szovjet-unió?
És a lengyel ügy sem billentheti fel be
látható időn belül a hatalmi egyensúlyt
meri niszen vuagos nogjr Amensa jveiei-Európá'ba- n
minden orosz katonai akciót
lábhoz telt fegyverrel nézne végig
A játszma amit az oroszok meg akar-nak
ss rövidlejáratra meg is tudnak nyer-ni
Európában folyik
Céljuk Európa nyugati felének nem ka-tonai
megszállása hiszen ők tudják leg-jobban
hogy ez veszélyes és gazdaságilag
szükségtelen is
Veszélyes azért mert erre az Egyesült
Államok megmozdulnának s ez amerikai-or- osz
atomháborúra vezethetne Ettől pedig
Moszkvában legalább úgy félnek mint
Washingtonban A különbség köztük csak
az hogy az oroszok nem büszkélkednek
vele hogy milyen őket egy háború lehető-ségével
megzsarolni
De fölösleges is Nyugat-Európána- k
fegyverrel való meghódítása mert az orosz
katonai bevonulásra következő szocializálás
amfyira megbénítaná az ipart hogy a
Szovjetunió kevesebb és rosszabb minőségű
gépeket kapna egy megszállt mint egy
szabad — értsd: Moszkvának szabadon ud-varló
— Nyugat-Európát- ól
Az egyoldalú
détente
lejtőjén
Ennek elősegítésére törekedlek azv oro-szok
főleg azóta hogy Nion és Kissinger
a détente az egyoldalú amerikai engedmé-nyek
lejtőjére vitte az amerikai külpoliti-kát
A -- Szovjetunió Im'ár akkor is túlsúllyal
rendelkezett a szárazföldön amikor (1972-be- n)
még csak első éveit élte 'a détente-na- k
nevezett szemfényvesztés Ez a kato-nai
fölény 'azóta nnég nagyobb lett És Car-ter
idején öltött döntő elsöprő arányokat
mégpedig azon 'a réven hogy a szovjet be--lefekü- dt
az úgynevezett középtávú 'atomra-kéták
gyártásába --melyek 'a nyugat-európ- ai
országok váro'si ipari katonai központjai-ra
vann'ak becélozva s ezeket percek alatt
romhalmazzá tehetik
Ez ellen akarták az 'amerikaiak 'meg-védeni
európai szövetségeseiket -- amikor
1979 decemberében felajánlották: középtá
vú Pershing-alomrakélá- k és pilóta nélküli
szárnyas atomlövedékek (cruisc missile)
klboc's'ájtására alkalmas"' atomiüzérségel
összesen 572 ilyen állomást helyeznek 'ké-szenlétibe
'angol holland belga nyugatné-met
s olasz Iföldön hogy ha 'a szovjet atom-bombákkal
fenyegetné 'meg az Atlanti-szövetsé- g
európai 'tagjait legyen mivel
visszalőni nagyszabású 'atomháború" fel-idézése
nélkül Vagyis hogy az orpszokat el
lehessen riasztani Nyugat-Európ- a lerotía-nását- ól
3T öfttflSíflijiVÍS IrWÍ £vM!lism
a
iMmMm
Az SS—20
fenyegető
árnyéka
Ekkor kezdődőit' el az a lánc ami 'az
európai történelem szégyene marad
Az európaiak ugyanis ahelyett hogy
két kézzel' kaptak volna az ajándékon en-gedték
hogy azok beszéljenek Európa ne-vében
akik ndm 'a nyugati civilizációi
akarják védelmezni 'a bolsevistákkal szem-ben
hanem a Szovjetunióval szeretnének
szövetkezni Amerika ellen
A baloldal — az angol munkáspárt zö-me
a francia szocialista és 'a nyugatnémet
szociáldemokrata párt balszárnya külön-féle
'liberális címkéjű csoportok s az intel-lektüelek
nagyrésze — először halkan az-tán
egyre hangosabban vádolta Amerikát
hogy nem védekezni hanem támadni --akar
s nem azért küldene középtávú atomfegy-vereket
Európába hogy ezek ellensúlyoz-zák
'a Nyugat-Európár- a Imeredö orosz
atomrakétákat hanem mert Washington
háborút akar provokálni 'a Szovjetunióval
E közhangulattól való féltükben kötöt-ték
ki a nyugat-európ-ai 'kormányok hogy
csak 'akkor kegyeskednek elfogadni az 572
almerikai 'atomrakéüa-álilomá- st ha Ameri-ka
megígéri' hogy „komolyan" 'a meg-egyezés
őszinte szándékával fog tárgyalni
a szovjet'kormánnyal a kelet- - s nyugaleuró-pa- i
rakéták- - 'számának csökkentéséről
A Szovjetuniónak nem szegeztek neki
ilyen követelést Akkor sem almikor kitu-dódott
hogy --mig nyugaton csak beszélnek
a középtávú Rakéták 'majdani két-háro- m
'éymúlv'á'Wédékés' sorba'állitásáról keleten
már meg is gyorsították 'a Nyugat-Európár- a
becélozott SS— 20 rakéták gyártását
1979 végén körülbelül 150 darab SS— 20
volt üzemben Idén májusban már 330 kö-rül
volt 'a számuk 1980 végéig még csak
hetenkint ma már ölnaponként helyeznek
egy-eg- y új SS—20-'- at harcképes állapotba
S amilyen 'arányban nő 'az oroszok ka-tonai
túlsúlya úgy erősödik Nyugat-Európába- n
a 'baloldali propaganda amely 'azt
hirdeti' hogy a Szovjetunió védekezés cél-jából
fegyverkezik 'a békét az 'amerikaiak
akarják (felborítani
Európai semlegesség
amerikai izolacionizmust
provokálhat
Hogy im'iiyen nyíltan folyik ez 'az orosz-barát
es Amerika-ellene- s h'angulatcsinálás
s hogy ez 'mennyire elterjedt már odaát fő-leg
'a fiatalság egy részében azt Pierre
Lellouche egy párizsi politikai kutató-intéze- t
(a Nemzetközi Kapcsolatok Francia
Központjának) igazgatója fis felpanaszolta
— Az a puszta tény — imondotta Lsl-louc- hc
— hogy Schmidt nyugatnémet kan-cellár
kénytelen 'a németeket figyelmeztet-ni:
nem 'az Egyesült Államok 'az ellenség
hanem a Szovjetunió beszédesen m'utatja
milyen komoly a helyzet
Komoly is Nem 'csak 'azért mert ha
így megy tovább 'akkor a 'középtávú raké-ták
dolgában Imeztelen Nyugat-Európ- a tel-jesen
ki lesz szolgáltatva Moszkva kénye-kedvének
Hanem 'azért i's mert mindez az
Atlanti-szövetsé- g bomlását okozhatja
'Számolni' kell ugyanis 'azzal ha túl so-káig
túl hangosan elmélkednek Európában
arról liogy jobb lenne eltávolodniuk Ame-rikától
ennek hatása 'alatt 'az Egyes'ült Á-llamokban
feléledhet az 'amerikai hagyo-mányoktól
éppenséggel nem idegen izola-cionizm- us
la'mely különben is kellemetlen
értelmetlen bonyodalmak forrását látta az
európai viszályokban és sokáig hirdette
hogyokos'abb' lenne egyszerűen hátat fordí-tani
Európának
Washingtonban számontartják hogy
bent az országban 'itt-o- tt már beszélnek
arról hogy 'Amerika voltaképpen nincs na-gyo- n(
ráutalva a közép-kele- ti olajra de
Nyugat-Európána- k 'az élete függ tőle és
ilyen megjegyzéseket hallani:
— Mi európai szövetségeseink miatt
tekintenők háborús oknak ha 'az oroszok
rátennék a 'kezüket a Perzsa-öbölr- e Szó-val
Imi az ő érdekükben még atomháború
veszélyének is kitennök magukat ők vi-szont
még azt sdm vállalják hogy az
oroszok rossznéven vegyék Nyugat-Európ- a
védekezését az SS— 20 ellen
— folytatás az 5 oldalon ?--