000325 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
W& T-- f HUNGÁRIÁM LIFE Nem sokaság hanem Lelek í szabad nép tesz Vdrrlr1o csuda dolgokat MAGYAR ELET Largeét Iodtpf nrftat Caaadiin 1 ctkly BERZSENYI Sa the IIuogtriaA Liogutge Vol 34 28 XXXIV évfolyam 28 szám '" ' 1981 Július 11 Szombat Ára: 40 cent ittiiiitiiituuiuiiuummmuumMiutMuuiuiiiiniiiMiiMiiiiiUiiiitiiiiiititiiiiiititiiiiMt Moszkva attól tart hogy a lengyelek Tito útjára lépnek! Varsó 1956 árnyékában Gazdasági csúcstalálkozó Ottawában # Schmidt kancellár lemondással fenyeget! A Szovjetunióba látogató lengyelek ellen a felajzott szovjet tömeghangu-la- t nyílt inzultusokban robbant ki — Kulikov marsall a Varsói Paktum egye-sített haderőinek főparancsnoka „késznek mutatkozik hogy megmentse Len-gyelországot" — Walesa a Szolidaritás Szabad Szakszervezet vezére „provo-katív szovjet lépéstől" tart és óva inti híveit: nehogy csapdába essenek — Reagan USA elnök és Szádat egyiptomi államfő csúcstalálkozóját augusztus első hetére tervezik Washingtonban amikoris Szádat a palesztinai önkormány-zat Kelet-Jeruzsále- m izraeli annexiója továbbá az arab lakosságú területe-ken épített és tervezett izraeli települések kérdését óhajtja napirendre tűzni — Egy iránbarát csoport vállalta a felelősséget egy a Bejrutban lévő Kuwaiti nagykövetség épülete ellen elkövetett rakéta-támadá- st illetően — Egy indiai suhanc meghiúsult merényletet követett el Indira Gandhi minisztcrelnök-asz-szon- y ellen — Az Afrikai Egység uniójába tömörüli államok azt követelik Qaddafi ezredestói hogy vonja ki csapatait Csád területéről és semleges csa-patokkal töltsék fel a békefenntartó garnizonokat — Kuba költségvetési de-ficitje meghaladja a 300 millió dollárt és a "Granina" című hivatalos lap a cukornád és a dohány rossz termése mellett a túlzott bürokráciát okolta a veszteségekért — Az állami kezelésben lévő "Petroleos Mexicanos" a Reuter jelentése szerint 22%-a- l csökkentette a termelést és az olaj hordónkénti árát egyidejűleg felemelte ?3260-r- a — Meghalt Terry Fox aki még életében kana-dai hőssé vált: az utolsó kilométert már a temetőbe tette meg az aki a „Re-mény" maratoni futására vállalkozva 24 millió dollárt gyűjtött rákkutatásra Az országos gyász elrendelése során a zászlók félárbócon lengenek Kanadában — Ayalollah Mohammed Behcshti Irán társelnöke 4 miniszter 6 h miniszter és 20 képviselő maradt holtan a romok alatt egy nagyméretű pokolgép robba-nása után mely a mozlim párt székházában történt BOMBAMERÉNYLET ÁLDOZATA LETT IRÁN ELSŐ EMBERE ÉS A VEZETŐSÉG NAGYRÉSZE Irán „erős embere" Behesbti — aki Bani-Sad- r v 'államfőt- - megbuktatta — holtan fekszik a' romok alatt Imelyet egy hatalmas erejű időzített pokolgép oko-zott A PARS irámi hírügy-nökség szerint Ayatollah Be-hcshti a triumvirátus első embere egyben a Legfel- - ső Bíróság elnöke és 63 más -- iráni vezető politikus többek között 20 'képviselő SCHOPFLIN GYÖRGY: és 10 miniszter esett áldo-zatul Az egyetlen személy aki „megúszta" a merény-letet az a 81 éves Ayatol-lah Kliomeini Rajai minisz-terelnök Hétnapos országos gyászt rendelt el és a fele-lősséget USA zsoldosokra és nemzetközi 'bűnözőkre" próbálta hárítani Behesti volt egyben az Izlám Köztársasági Párt alapitója és főtitkára is A LENGYEL HELYZET KÉT IDÉZET TÜKRÉBEN Viktor Kulikov marsall a Varsói Paktum tagállamai egyesített hadseregparancs-noka a fli'éten így nyilatko-zott: — Az ellenforradalmi 'erők azon dolgoznak hogy kiszakítsák Lengyelországot a 'szocialista tábor ikebelé-bö- l A hadseregek harcegysé-gei a szocialista egység legfőbb órzöi Ez az egy-ség megbízható ganincia arra nézve hogy a lengyel szocializmus vívmányait megőrizzük" És Zamjatin külügyi szakértő: „Még mindig A fontosabb kulturális sérelmek Erdélyben A kulturális intézményekkel kapcsolatos magyar panaszok tárgya kettős: az egyik az anyaghiány a másik: a magyar nemzetistegi intéz-mények vezetésében egyre nagyobb szerephez jutnak magyarul nem beszelő románok így peklául amikor a marosvásárhelyi magyar szín-ház egyesült a helybeli román társulattal az újonnan kinevezett igaz-gató nem tudott magyarul A román írószövetség kolozsvári magyar tagozatának üléseit románul kell tartani mivel az ülésen csak a saját nyelvükön tudó román írok is résztvesznek A hatóságok nyersanyag-hiányr- a való hivatkozással rendszeresen csökkentik a magyarok kul-turális tevékenységének lehetőségiét Miután az 1960-a- s évek vége felé nőtt 'a magyar nyelven kiadott újságok száma 1973-ba- n a papirhiányra hivatkozva drasztikusan csökkentették példányszámukat és terjedel-müket Egyes napilapok ettől kezdve csak hetente háromszor vagy kisebb oldalszámmal jelenhetlek meg A könyvtárak ellátottsága rendszerint rendkívül rossz s a helyi könyvtárak sokszor csak a legnagyobb nehézségek árán tudnak ma-gyar nyelvű könyveket beszerezni Ugyanakkor állományukban igen sok olyan román nyelvű kiadvány található amelyet senki sem akar olvasni A székely tartomány egyik kis magyar falvában egy paraszt arról panaszkodott hogy a helyi könyvtárban az egyetlen magyar nyelvű mezőgazdasági szakkönyv a bivalytenyésztésröl szól olyan vidéken ahol emberemlékezet óta senki nem látott bivalyt Takács Lajos a kolozsvári Egyetem v rektora beadványa szerint három magyar nyelven is publikáló könyvkiadó vállalat (Kritérion Politika Dácia) tevékenysége kielégítőnek mondható a többié nem Különösen a tudományos és technikai szakkönyvek illetve a gyermek és ifjúsági irodalom mennyisége és minősége nem kielégítő Takács ugyanakkor egy külön erdélyi rádió lés televízió felállítását is javasol-ta mely több mű'sorídőt tudna szentelni magyar (és német) nyelvű tudományos lapot kellene indítani mely alkalmas lenne magas elmé-leti színvonalon megvitatni a társadalomtudományok jzs természettu-dományok időszerű kérdéseit A múzeumok és levéltárak helyzete ugyancsak számos panaszra 'ad okot A Nemzeti Kulturális örökségről szóló 1974-es- " törvény (1974 63) és a levéltárakról szóló rendelet (1974207) egycsapásra államosí-tott minden 30 évnél régebbi anyagot tekintet nélkül arra hogy ma-gánkézben vagy intézmények tulajdonában volt--e ürügyként a „nem-zeti kulturális örökség" védelmét hozták el de például a magyar templomok esetiében egyszerű rekvirálásról volt szó Takács elpana- -' szolja hogy az aradi katolikus püspöki palota levéltárát melyet addig egy külön c célra emelt épületben őriztek átszállították az aradi vár-ba ahol azóta minősíthetetlen körülmények közölt raktározzák A szatmári püspökség levéltárát pedig egyszerűen elpusztították A nagy-váradi római katolikus továbbá a szászvárosi a szatmári és már-iwarosszig- eti kálvinista iskolák levéltárai illetve gyűjteményei ugyan-csak iulyos kái-t"izeuvéüle-k Takács haiissúlyoza milyen jelentősé akad rá mód hogy meg-mentsük Lengyelországot Itt az ideje anna'k hogy dön-tő lépést tegyünk ezirány-ban- " AZ OTTAWAI CSÚCSTALÁLKOZÓ ELŐKÉSZÍTÉSE Picrrc Trudeau kanadai miniszterelnök meglepte a Fehér Ház illetékeseit ami-kor előzetes találkozót sür-getett Reagan elnökkel a nyugati hatalmak gazdasági csúcstalálkozója küszöblén Reagan elnök beleegye-zett az előzetes találkozóba miszerint Trudeau július 10-c- n Was-hingtonba utazik hogy a két észak-amerik- ai állam — amelynek nincs „védett közös határa" — egybe-hangolhassa célkitűzéseit Tíz nappal később július 20-á- n kezdődik majd a nyugati gazdasági csúcstalálkozó Montcbcllo-ba- n (Ottawától 40 'km-re- ) ezen a fényűző nyaralóhelyen ahol már nem egy amerikai elnök megfordult r„ Trudeau'' a héten tért vissza csúcs-előkészí- tő tár-gyalásairól amelyeket Eu-rópában Margaret Thatcher angol miniszlerelnök-asz-szonnya- l Helmut Schmidt nyugatnémet ikancellárral lés Francois Mittcranddal az újonnan 'megválasztott francia szocialistapárti ál-lamfővel folytatott MOSZKVA IRÁNYÍTJA A NYUGATNÉMET PACIFISTA „BÉKEHARCOT" Helmut Schmidt nyugat-nőme- t kancellárnak egyre ítöbb a 'gondja mert a paci-fista Oiangulat enteödése egyre távolabb helyezi azt 'a lehetőséget hogy a NATO Végrehajthassa az Európá-ban tervezett katonai ! „egyensúly-helyrebillewt- ö" manővereiket A héten „Le a NATO-val!- " és „Németország lép-jen ki a NATO-ból!- " felira-t- ú tábláikkal t hetvenezer pacifista (értsd békeharcos) vonult fel az-- zal a céllal hogy tiltakoz- - zék a NATO korszerűsíté-si tervei ellen miszerint 108 "Pershing" és 96 "Cruisc" mintájú rakétát ' tárolhassanak Nyugat-Né- - metországban Beadvány is érkezett Schmidt kancellár címere 'nyolcszázezer aláírással to-ldatva unely Bonn fellépését szorgalmazta -- a NATO-bó- l Schmidt azzal fenyege-tett hogy lemond ha nem sikerüli az USA rakéta kor-szerüsítés- i1 tervet' végrehaj-tani: — „A rakéták nélkül bár-mikor Afganisztán sorsára juthatunk!" — mondotta Schmidt Ráadásul Brczsnyev is beleszólt 'egy ártatlannak hangzó jól időzített levéllel (folytatás a 2-i- k oldalon) gük van ezeknek a dokumentumoknak a közösség szélesebb 'értelem-ben vett történelmi tudatának fenntartásában Egy másik jelentés sze-rint több mint 200 egyházközség és esperesség levéltárát mozdították el aminek következtében az anyag összekeveredett és további kuta-tások számára alkalmatlanná vált Takács követelte megfelelő sze-mélyzet kikspzJesét c páratlan értékű anyagok megőrzésére és feldo-lgozására ami annál is indokoltabb volna mivel a háború óta egyálta-lán nem képezlek ki levéltárosokat még a román nyelvű források 'feldolgozására sem Ami különösen sérelmes 'magyar szempontból: Erdély történetét úgy írták újra s tanítják az iskolákban mintha magyarok e vidéiken nem is éltek volna A román történetírás szinte kiiktatja Erdélyből a magyarságot még olt is ahol a román-mag- yar osztály-szolidarit- ás elve tulajdonképpen az ellenkezőjét követelné Vegyük például ho-gyan tárgyalják Vitáz Mihálynak 1595-be- n a Calugaren--i és Giurgiu-- i csatában a törökök felett aratott győzelmét Vitéz Mihály hadseregéi-ben magyarok lés románok egyként harcoltak s az Erdélyből jött ma-gyar csapatoknak 'jelentős szerepük volt a diadal kivívásában Erről alig esik szó sőt a román szakirodalom nagyobb részében magyar csapatok részvételéről emiilés sem történik Az iskolai történelem-könyvek kizárólag Erdély történetének román változatát ismertetik Amennyire csak lehet csökkentik a magyaroknak és a n'émeteknek lErdely törtenetében játszott szerepét így például említés sem törté-nik a lórdai egyezményről Igyekeznek csak olyan eseményeket tár-gyalni amelyekben valamilyen formában a románok ds részt vettek Ugyanakkor mindent megtettek hogy az erdélyi tájból kitöröljek a magyarok jelenlétének szemmel látható jeleit A székely vidék né-hány helységétől eltekintve a kétnyelvű feliratok gyakorlatilag eltün- - -- tek újabb jelentések szerint azonban Erdély több vidékién visszaál-lították őket Jellemző hogy egy román újságíró akinek nemrégiben magánbeszélgetés folyamán feltettem ezt a kérdést elképedéssel fo-gadta azt a megjegyzésemet hogy Kolozsvárt ahol a lakosságnak leg-alább két ötöde magyar magyar nyelvű utcatábláknak is kellene len-niö-k Arról is panaszkodnak a magyarok hogy valahányszor egy-eg- y városnegyed felújítására kerül sor mindig a magyar vonatkozású városríeszek rombolásával teremtenek helyei a modern háztömböknek Itt megjegyzendő hogy az erdélyi városok nemigen hasonlítanak a regátiakhoz Brassó városközpontja vagy 'a segesvári óváros a közép-kori Nemetországra emlékeztet (természetesen ihiszen lakói Német-prszágb- ói származtak) Kolozsvár központja ugyanolyan mint a többi múlt század végi magyar városé s ugyanez áll Nagyváradra is A románok ezt termébzetesen érzik s nem bánnák ha eltűnnének a magyar múlt emlékei Egyes beszámolók szerint ezt a gyakorlatot a temetökre is kiterjesztik: idönklent felújítják a sírköveket s az el-hunyt magyarok románokká iválnak i (Magyar Füzetek '5) Amerika a Perzsa-öb- öl felé fordul Irta Frey András A második világháború óta nem zúdult politikusra annyi megvető pillantás mint most Béginre És soha nem állt még or-szág olyan elszigetelten mint ahogy Izra-elnek fordít hátat mindenki az Egyesült Nemzetek fórumán Kát kivétel van csak Dél-Afri- ka és Amerika Kelet-Paleszti- na és a Biblia DáUAfrika azért mert ő a másik kikö-zösített Ol már elérte a legnagyobb bün tetés amit az ENSZ eddig egy tagállamra kimárt: a szovjettömb és a harmadik vi-lág koalíciója alkotja azt a 'nyugatellenes többs'éget amely mem engedi be a közgyű-lési terembe a dél-afrik- ai delegációt S ha Amerika nem kapaszkodnék 'bele a Bizton-sági Tanácsiban gyakorolható vétójogába Dél-Afrik- át is Izraelt is rég kizárták volna az Egyesült Nemzetek soraiból A vádra (hogy az iraki alommáglya le-bombázásával miegs'értette az ENSZ alap-okmányát Béginnek tudvalévően az a vá-lasza: az vesse rá az első követ aki oda tud vágni meg is van a józan esze 'és egy atombamba veszélyével szemben mégis tétlen maradna Igaza van Béginnek ez nem jog ha-nem élet-hal- ál kérdése Ebben könnyű neki és a tőle alkalmazott erőszaknak a politikai fölmentvényt megadni Annál nehezebb B&gin politikai koncep-cióját helyeselni ö abból indul ki hogy Kéjét-Palesztin- a — a'szentföldnek'az'a'része1melyafíófdán folyó és az izraeli' állam 1967-e- s határvona-la közt terül el sv amelynek neve Káróli Gáspár nyelvlén Samá'rfa és Juda volt — zsidó történelmi örökség s hogy erre Izrael a Biblia alapján tart igényt Izrael arab többséggel Ezzel olyan húrt pendít meg amely-nek hangjára magyarok úgy'kapták fel a fejüket mint öreg csataló a trombita sza-vára Azok közt tehát kevés a magyar akik Béglnnel szemben azzal érvelnek hogy a népesedési statisztika- - súlya na-gyobb mint a történelemié Eszerint a felfogás szerint — hogy csak egy példát hozzunk' £eí a sok közül — Arad nem a magyaroké hanem á betelepített többségé és a többség akarata szent' Ez persze nem igaz Az idő nem szen-tesit mindent De — 'és ez-irtózatos-an nagy POSTAKÜRT Alaptalan rágalmak Eddigi Írásainkban inkább pozitiven ér-tékelt- ük Dávid Irving „Uprising""c mun-káját mivel nagy szimpátiával -- de mégis tárgyilagosan értékelte áz 1956-o- s magyar szabadságharc eseményeit jelentőségát Kötelességünknek érezzük azonban e hasábokon felhívni olvasóink figyelmét Ir-ving könyvének egy pár alapvető hibájára amelyek súrolják a rágalmazás határát Kötetének 44- - oldalán így ír: „Mind-szent- y József hercegprímás 1892 március 29-é- n született Csehmindszenten Péhm Jó-zsef névvel Később vette fel szülőfalujának nevét A bíboros erőteljes egyéniség volt: sugárzott személyéből az akaraterő a vi-lágmegvetés a konzervativizmus mond-hatni a fanatizmus Mint veszprémi püs-pöknek volt antiszemita magatartása Az 1944-c- s zsidó deportálás ellen nem tiltako-zott" Ahány állítás annyi hazug rágalom Most nem foglalkozunk Irviiíg érthetetlenig elfogult Mindszenty-jéllemzés'év- el („világ-megvetés- " „fanatizmus") hiszent mi akiknek volt alkalmunk hercegprímásun-kat közelebbről is "megismerni tanúsít-hatjuk hogy szeretíva szó nemes krisztu sí lertelemben vett" gyermeki ilelkületétöl mennyire távolt' állt mindén „világmegve-tés" és „fanatizmus" De az az állítása hogy „mint veszpré-mi püspöknek közismert volt antiszemita foffílMfL de a dicsőséget vagyont hatalmat meg-szerezni könnyebb mint megtartani Nem az fő kérdés tehát (a Gáza-vidékr- ől most inem berzélünk) hogy Izrael-nek van-- e joga Kelet-Palesztináh- oz Hanem az a döntő hogy m'ég olyanok is akik eli-smerik- hogy van jussa hozzá kételkednek benne érdemesJe Izraelnek ezt az arabok-tól lakott vidéket hosszú időre magához csatolni Az arabok ugyanis annyival gyor-sabban szaporodnak hogy csak idő kérdé-se mikor lesznek ők a többség a Jordán es a Földközi-tenge- r Egyiptom és Libanon között A nacionalizmus pedig olyan erő amit hitleri és sztálini módszerekkel is csak ideig-órái- g lehet legyűrve tartani És olyan emberre makabeusokat és antiszemilá-ka- t iis'beleértve még nem akadtunk aki azt hinné hogy az izraeli zsidók zöme akarna totális diktatúrában élni Jog'— vagy harag? A két fél hosszúlejáratú maximális igényeit ma még aligha lehet összeegyez-tetni de iminimális követeléseiket valószí-nűleg lehet Kell is mégpedig sürgősen mert a nyugati világra ma a Perzsa-öböln- él lehst á legnagyobb csapást mérni s ha Közép-Kelete- n katona lépésekre kerülne sor ez alkalmat adhatna a szárazföldön elsöprő katonai fölénnyel rendelkező Szovjetunió-nak arra hogy a szárazföldi haderők dol-gálk'rtjgyön-güit Amerikát kiüsse Ji nye--regbő- l: -- Minthogy idejében bevethető és számlbajövő szárazföldi ereje nincs'" Ame-rika ez ellen csak egy módon tudna véde-kezni úgy hogy atomfegyverekhez nyúlna Ezért kell a Közép-Kelete- n kirobbanás-sal fenyegető ellentéteket enyhíteni Olyan megokolással nem lehet 'ez elől elzárkózni hogy a nemzetközi jog szem-pontjából Kedet-Paleszti- na 1948 után nem tartozott sehova jogilag Jordániához "sem és hogy 1987-dg- " senki sem beszélt a palerz-tí- n arabok nemzeti önrendelkezési jogáról Ez igaz de ez nem érv Emberek államok életében új tények teremtödnek új igények s ha ma a Palesz-tina szó hallatára százmillió arabban forr a Harag az m'ég akkor is politikai faktor valina ha a nemzeti önrendelkezés nem lenne korunk legdinamikusabb gondolata Folytatás a 3 oldalon i — ' — — — — a — — a — — magatartása" és hogy „az 1944-e- s zsidó deportálás ellen nem tiltakozott" — már nemcsak hazug rágalom — hanem törté-nelmi elferdités ami megbocsáthatatlan egy magát történésznek tartó író számára Irving meg sem említi hogy Minszen-t- y is aláírta Serédi hercegprímás pásztor-level- ét amelyben tiltakozott a püpöki kar neveben a zsidó deportáció ellen — Azt sem irja meg hogy Mindszentyt veszprémi püpök korában hurcolták el a nyilasok és csak akkor szabadult a börtönből 'amikor a rilámélek és a nyilasok elmenekültek 1945 tavaszán v az országból - - í Irving figyelmét elkerülte ez a törté-nelmi tény — vagy valami oknál fogva — eleve 'előítélettel viselkedik Mindszenty hercegprímás személye iránt? — El tudja képzelni Irving hogy egy antiszemita egy-házfőt a nyilasok elhurcolnak?! Kár volt a szerzőnek — a különben ki-tűnő könyve hitelét így tönkretennie — Mi magyarok hálásak vagyunk Dávid Ir-vingn- ek hogy az 1956-o- s magyar szabad-ságharc "'25 évfordulójának évében ilyen nagyszerű általában tárgyilagos írással ajándékozta 'meg a világot amelyben fé-nyesen bebizonyosodik á magyar 56 világ-történelmi jelentőslége és igazsága — De a rágalmakról —még ebben az esetben seiii — hallgathatunk
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, July 11, 1981 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1981-07-11 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000598 |
Description
Title | 000325 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | W& T-- f HUNGÁRIÁM LIFE Nem sokaság hanem Lelek í szabad nép tesz Vdrrlr1o csuda dolgokat MAGYAR ELET Largeét Iodtpf nrftat Caaadiin 1 ctkly BERZSENYI Sa the IIuogtriaA Liogutge Vol 34 28 XXXIV évfolyam 28 szám '" ' 1981 Július 11 Szombat Ára: 40 cent ittiiiitiiituuiuiiuummmuumMiutMuuiuiiiiniiiMiiMiiiiiUiiiitiiiiiititiiiiiititiiiiMt Moszkva attól tart hogy a lengyelek Tito útjára lépnek! Varsó 1956 árnyékában Gazdasági csúcstalálkozó Ottawában # Schmidt kancellár lemondással fenyeget! A Szovjetunióba látogató lengyelek ellen a felajzott szovjet tömeghangu-la- t nyílt inzultusokban robbant ki — Kulikov marsall a Varsói Paktum egye-sített haderőinek főparancsnoka „késznek mutatkozik hogy megmentse Len-gyelországot" — Walesa a Szolidaritás Szabad Szakszervezet vezére „provo-katív szovjet lépéstől" tart és óva inti híveit: nehogy csapdába essenek — Reagan USA elnök és Szádat egyiptomi államfő csúcstalálkozóját augusztus első hetére tervezik Washingtonban amikoris Szádat a palesztinai önkormány-zat Kelet-Jeruzsále- m izraeli annexiója továbbá az arab lakosságú területe-ken épített és tervezett izraeli települések kérdését óhajtja napirendre tűzni — Egy iránbarát csoport vállalta a felelősséget egy a Bejrutban lévő Kuwaiti nagykövetség épülete ellen elkövetett rakéta-támadá- st illetően — Egy indiai suhanc meghiúsult merényletet követett el Indira Gandhi minisztcrelnök-asz-szon- y ellen — Az Afrikai Egység uniójába tömörüli államok azt követelik Qaddafi ezredestói hogy vonja ki csapatait Csád területéről és semleges csa-patokkal töltsék fel a békefenntartó garnizonokat — Kuba költségvetési de-ficitje meghaladja a 300 millió dollárt és a "Granina" című hivatalos lap a cukornád és a dohány rossz termése mellett a túlzott bürokráciát okolta a veszteségekért — Az állami kezelésben lévő "Petroleos Mexicanos" a Reuter jelentése szerint 22%-a- l csökkentette a termelést és az olaj hordónkénti árát egyidejűleg felemelte ?3260-r- a — Meghalt Terry Fox aki még életében kana-dai hőssé vált: az utolsó kilométert már a temetőbe tette meg az aki a „Re-mény" maratoni futására vállalkozva 24 millió dollárt gyűjtött rákkutatásra Az országos gyász elrendelése során a zászlók félárbócon lengenek Kanadában — Ayalollah Mohammed Behcshti Irán társelnöke 4 miniszter 6 h miniszter és 20 képviselő maradt holtan a romok alatt egy nagyméretű pokolgép robba-nása után mely a mozlim párt székházában történt BOMBAMERÉNYLET ÁLDOZATA LETT IRÁN ELSŐ EMBERE ÉS A VEZETŐSÉG NAGYRÉSZE Irán „erős embere" Behesbti — aki Bani-Sad- r v 'államfőt- - megbuktatta — holtan fekszik a' romok alatt Imelyet egy hatalmas erejű időzített pokolgép oko-zott A PARS irámi hírügy-nökség szerint Ayatollah Be-hcshti a triumvirátus első embere egyben a Legfel- - ső Bíróság elnöke és 63 más -- iráni vezető politikus többek között 20 'képviselő SCHOPFLIN GYÖRGY: és 10 miniszter esett áldo-zatul Az egyetlen személy aki „megúszta" a merény-letet az a 81 éves Ayatol-lah Kliomeini Rajai minisz-terelnök Hétnapos országos gyászt rendelt el és a fele-lősséget USA zsoldosokra és nemzetközi 'bűnözőkre" próbálta hárítani Behesti volt egyben az Izlám Köztársasági Párt alapitója és főtitkára is A LENGYEL HELYZET KÉT IDÉZET TÜKRÉBEN Viktor Kulikov marsall a Varsói Paktum tagállamai egyesített hadseregparancs-noka a fli'éten így nyilatko-zott: — Az ellenforradalmi 'erők azon dolgoznak hogy kiszakítsák Lengyelországot a 'szocialista tábor ikebelé-bö- l A hadseregek harcegysé-gei a szocialista egység legfőbb órzöi Ez az egy-ség megbízható ganincia arra nézve hogy a lengyel szocializmus vívmányait megőrizzük" És Zamjatin külügyi szakértő: „Még mindig A fontosabb kulturális sérelmek Erdélyben A kulturális intézményekkel kapcsolatos magyar panaszok tárgya kettős: az egyik az anyaghiány a másik: a magyar nemzetistegi intéz-mények vezetésében egyre nagyobb szerephez jutnak magyarul nem beszelő románok így peklául amikor a marosvásárhelyi magyar szín-ház egyesült a helybeli román társulattal az újonnan kinevezett igaz-gató nem tudott magyarul A román írószövetség kolozsvári magyar tagozatának üléseit románul kell tartani mivel az ülésen csak a saját nyelvükön tudó román írok is résztvesznek A hatóságok nyersanyag-hiányr- a való hivatkozással rendszeresen csökkentik a magyarok kul-turális tevékenységének lehetőségiét Miután az 1960-a- s évek vége felé nőtt 'a magyar nyelven kiadott újságok száma 1973-ba- n a papirhiányra hivatkozva drasztikusan csökkentették példányszámukat és terjedel-müket Egyes napilapok ettől kezdve csak hetente háromszor vagy kisebb oldalszámmal jelenhetlek meg A könyvtárak ellátottsága rendszerint rendkívül rossz s a helyi könyvtárak sokszor csak a legnagyobb nehézségek árán tudnak ma-gyar nyelvű könyveket beszerezni Ugyanakkor állományukban igen sok olyan román nyelvű kiadvány található amelyet senki sem akar olvasni A székely tartomány egyik kis magyar falvában egy paraszt arról panaszkodott hogy a helyi könyvtárban az egyetlen magyar nyelvű mezőgazdasági szakkönyv a bivalytenyésztésröl szól olyan vidéken ahol emberemlékezet óta senki nem látott bivalyt Takács Lajos a kolozsvári Egyetem v rektora beadványa szerint három magyar nyelven is publikáló könyvkiadó vállalat (Kritérion Politika Dácia) tevékenysége kielégítőnek mondható a többié nem Különösen a tudományos és technikai szakkönyvek illetve a gyermek és ifjúsági irodalom mennyisége és minősége nem kielégítő Takács ugyanakkor egy külön erdélyi rádió lés televízió felállítását is javasol-ta mely több mű'sorídőt tudna szentelni magyar (és német) nyelvű tudományos lapot kellene indítani mely alkalmas lenne magas elmé-leti színvonalon megvitatni a társadalomtudományok jzs természettu-dományok időszerű kérdéseit A múzeumok és levéltárak helyzete ugyancsak számos panaszra 'ad okot A Nemzeti Kulturális örökségről szóló 1974-es- " törvény (1974 63) és a levéltárakról szóló rendelet (1974207) egycsapásra államosí-tott minden 30 évnél régebbi anyagot tekintet nélkül arra hogy ma-gánkézben vagy intézmények tulajdonában volt--e ürügyként a „nem-zeti kulturális örökség" védelmét hozták el de például a magyar templomok esetiében egyszerű rekvirálásról volt szó Takács elpana- -' szolja hogy az aradi katolikus püspöki palota levéltárát melyet addig egy külön c célra emelt épületben őriztek átszállították az aradi vár-ba ahol azóta minősíthetetlen körülmények közölt raktározzák A szatmári püspökség levéltárát pedig egyszerűen elpusztították A nagy-váradi római katolikus továbbá a szászvárosi a szatmári és már-iwarosszig- eti kálvinista iskolák levéltárai illetve gyűjteményei ugyan-csak iulyos kái-t"izeuvéüle-k Takács haiissúlyoza milyen jelentősé akad rá mód hogy meg-mentsük Lengyelországot Itt az ideje anna'k hogy dön-tő lépést tegyünk ezirány-ban- " AZ OTTAWAI CSÚCSTALÁLKOZÓ ELŐKÉSZÍTÉSE Picrrc Trudeau kanadai miniszterelnök meglepte a Fehér Ház illetékeseit ami-kor előzetes találkozót sür-getett Reagan elnökkel a nyugati hatalmak gazdasági csúcstalálkozója küszöblén Reagan elnök beleegye-zett az előzetes találkozóba miszerint Trudeau július 10-c- n Was-hingtonba utazik hogy a két észak-amerik- ai állam — amelynek nincs „védett közös határa" — egybe-hangolhassa célkitűzéseit Tíz nappal később július 20-á- n kezdődik majd a nyugati gazdasági csúcstalálkozó Montcbcllo-ba- n (Ottawától 40 'km-re- ) ezen a fényűző nyaralóhelyen ahol már nem egy amerikai elnök megfordult r„ Trudeau'' a héten tért vissza csúcs-előkészí- tő tár-gyalásairól amelyeket Eu-rópában Margaret Thatcher angol miniszlerelnök-asz-szonnya- l Helmut Schmidt nyugatnémet ikancellárral lés Francois Mittcranddal az újonnan 'megválasztott francia szocialistapárti ál-lamfővel folytatott MOSZKVA IRÁNYÍTJA A NYUGATNÉMET PACIFISTA „BÉKEHARCOT" Helmut Schmidt nyugat-nőme- t kancellárnak egyre ítöbb a 'gondja mert a paci-fista Oiangulat enteödése egyre távolabb helyezi azt 'a lehetőséget hogy a NATO Végrehajthassa az Európá-ban tervezett katonai ! „egyensúly-helyrebillewt- ö" manővereiket A héten „Le a NATO-val!- " és „Németország lép-jen ki a NATO-ból!- " felira-t- ú tábláikkal t hetvenezer pacifista (értsd békeharcos) vonult fel az-- zal a céllal hogy tiltakoz- - zék a NATO korszerűsíté-si tervei ellen miszerint 108 "Pershing" és 96 "Cruisc" mintájú rakétát ' tárolhassanak Nyugat-Né- - metországban Beadvány is érkezett Schmidt kancellár címere 'nyolcszázezer aláírással to-ldatva unely Bonn fellépését szorgalmazta -- a NATO-bó- l Schmidt azzal fenyege-tett hogy lemond ha nem sikerüli az USA rakéta kor-szerüsítés- i1 tervet' végrehaj-tani: — „A rakéták nélkül bár-mikor Afganisztán sorsára juthatunk!" — mondotta Schmidt Ráadásul Brczsnyev is beleszólt 'egy ártatlannak hangzó jól időzített levéllel (folytatás a 2-i- k oldalon) gük van ezeknek a dokumentumoknak a közösség szélesebb 'értelem-ben vett történelmi tudatának fenntartásában Egy másik jelentés sze-rint több mint 200 egyházközség és esperesség levéltárát mozdították el aminek következtében az anyag összekeveredett és további kuta-tások számára alkalmatlanná vált Takács követelte megfelelő sze-mélyzet kikspzJesét c páratlan értékű anyagok megőrzésére és feldo-lgozására ami annál is indokoltabb volna mivel a háború óta egyálta-lán nem képezlek ki levéltárosokat még a román nyelvű források 'feldolgozására sem Ami különösen sérelmes 'magyar szempontból: Erdély történetét úgy írták újra s tanítják az iskolákban mintha magyarok e vidéiken nem is éltek volna A román történetírás szinte kiiktatja Erdélyből a magyarságot még olt is ahol a román-mag- yar osztály-szolidarit- ás elve tulajdonképpen az ellenkezőjét követelné Vegyük például ho-gyan tárgyalják Vitáz Mihálynak 1595-be- n a Calugaren--i és Giurgiu-- i csatában a törökök felett aratott győzelmét Vitéz Mihály hadseregéi-ben magyarok lés románok egyként harcoltak s az Erdélyből jött ma-gyar csapatoknak 'jelentős szerepük volt a diadal kivívásában Erről alig esik szó sőt a román szakirodalom nagyobb részében magyar csapatok részvételéről emiilés sem történik Az iskolai történelem-könyvek kizárólag Erdély történetének román változatát ismertetik Amennyire csak lehet csökkentik a magyaroknak és a n'émeteknek lErdely törtenetében játszott szerepét így például említés sem törté-nik a lórdai egyezményről Igyekeznek csak olyan eseményeket tár-gyalni amelyekben valamilyen formában a románok ds részt vettek Ugyanakkor mindent megtettek hogy az erdélyi tájból kitöröljek a magyarok jelenlétének szemmel látható jeleit A székely vidék né-hány helységétől eltekintve a kétnyelvű feliratok gyakorlatilag eltün- - -- tek újabb jelentések szerint azonban Erdély több vidékién visszaál-lították őket Jellemző hogy egy román újságíró akinek nemrégiben magánbeszélgetés folyamán feltettem ezt a kérdést elképedéssel fo-gadta azt a megjegyzésemet hogy Kolozsvárt ahol a lakosságnak leg-alább két ötöde magyar magyar nyelvű utcatábláknak is kellene len-niö-k Arról is panaszkodnak a magyarok hogy valahányszor egy-eg- y városnegyed felújítására kerül sor mindig a magyar vonatkozású városríeszek rombolásával teremtenek helyei a modern háztömböknek Itt megjegyzendő hogy az erdélyi városok nemigen hasonlítanak a regátiakhoz Brassó városközpontja vagy 'a segesvári óváros a közép-kori Nemetországra emlékeztet (természetesen ihiszen lakói Német-prszágb- ói származtak) Kolozsvár központja ugyanolyan mint a többi múlt század végi magyar városé s ugyanez áll Nagyváradra is A románok ezt termébzetesen érzik s nem bánnák ha eltűnnének a magyar múlt emlékei Egyes beszámolók szerint ezt a gyakorlatot a temetökre is kiterjesztik: idönklent felújítják a sírköveket s az el-hunyt magyarok románokká iválnak i (Magyar Füzetek '5) Amerika a Perzsa-öb- öl felé fordul Irta Frey András A második világháború óta nem zúdult politikusra annyi megvető pillantás mint most Béginre És soha nem állt még or-szág olyan elszigetelten mint ahogy Izra-elnek fordít hátat mindenki az Egyesült Nemzetek fórumán Kát kivétel van csak Dél-Afri- ka és Amerika Kelet-Paleszti- na és a Biblia DáUAfrika azért mert ő a másik kikö-zösített Ol már elérte a legnagyobb bün tetés amit az ENSZ eddig egy tagállamra kimárt: a szovjettömb és a harmadik vi-lág koalíciója alkotja azt a 'nyugatellenes többs'éget amely mem engedi be a közgyű-lési terembe a dél-afrik- ai delegációt S ha Amerika nem kapaszkodnék 'bele a Bizton-sági Tanácsiban gyakorolható vétójogába Dél-Afrik- át is Izraelt is rég kizárták volna az Egyesült Nemzetek soraiból A vádra (hogy az iraki alommáglya le-bombázásával miegs'értette az ENSZ alap-okmányát Béginnek tudvalévően az a vá-lasza: az vesse rá az első követ aki oda tud vágni meg is van a józan esze 'és egy atombamba veszélyével szemben mégis tétlen maradna Igaza van Béginnek ez nem jog ha-nem élet-hal- ál kérdése Ebben könnyű neki és a tőle alkalmazott erőszaknak a politikai fölmentvényt megadni Annál nehezebb B&gin politikai koncep-cióját helyeselni ö abból indul ki hogy Kéjét-Palesztin- a — a'szentföldnek'az'a'része1melyafíófdán folyó és az izraeli' állam 1967-e- s határvona-la közt terül el sv amelynek neve Káróli Gáspár nyelvlén Samá'rfa és Juda volt — zsidó történelmi örökség s hogy erre Izrael a Biblia alapján tart igényt Izrael arab többséggel Ezzel olyan húrt pendít meg amely-nek hangjára magyarok úgy'kapták fel a fejüket mint öreg csataló a trombita sza-vára Azok közt tehát kevés a magyar akik Béglnnel szemben azzal érvelnek hogy a népesedési statisztika- - súlya na-gyobb mint a történelemié Eszerint a felfogás szerint — hogy csak egy példát hozzunk' £eí a sok közül — Arad nem a magyaroké hanem á betelepített többségé és a többség akarata szent' Ez persze nem igaz Az idő nem szen-tesit mindent De — 'és ez-irtózatos-an nagy POSTAKÜRT Alaptalan rágalmak Eddigi Írásainkban inkább pozitiven ér-tékelt- ük Dávid Irving „Uprising""c mun-káját mivel nagy szimpátiával -- de mégis tárgyilagosan értékelte áz 1956-o- s magyar szabadságharc eseményeit jelentőségát Kötelességünknek érezzük azonban e hasábokon felhívni olvasóink figyelmét Ir-ving könyvének egy pár alapvető hibájára amelyek súrolják a rágalmazás határát Kötetének 44- - oldalán így ír: „Mind-szent- y József hercegprímás 1892 március 29-é- n született Csehmindszenten Péhm Jó-zsef névvel Később vette fel szülőfalujának nevét A bíboros erőteljes egyéniség volt: sugárzott személyéből az akaraterő a vi-lágmegvetés a konzervativizmus mond-hatni a fanatizmus Mint veszprémi püs-pöknek volt antiszemita magatartása Az 1944-c- s zsidó deportálás ellen nem tiltako-zott" Ahány állítás annyi hazug rágalom Most nem foglalkozunk Irviiíg érthetetlenig elfogult Mindszenty-jéllemzés'év- el („világ-megvetés- " „fanatizmus") hiszent mi akiknek volt alkalmunk hercegprímásun-kat közelebbről is "megismerni tanúsít-hatjuk hogy szeretíva szó nemes krisztu sí lertelemben vett" gyermeki ilelkületétöl mennyire távolt' állt mindén „világmegve-tés" és „fanatizmus" De az az állítása hogy „mint veszpré-mi püspöknek közismert volt antiszemita foffílMfL de a dicsőséget vagyont hatalmat meg-szerezni könnyebb mint megtartani Nem az fő kérdés tehát (a Gáza-vidékr- ől most inem berzélünk) hogy Izrael-nek van-- e joga Kelet-Palesztináh- oz Hanem az a döntő hogy m'ég olyanok is akik eli-smerik- hogy van jussa hozzá kételkednek benne érdemesJe Izraelnek ezt az arabok-tól lakott vidéket hosszú időre magához csatolni Az arabok ugyanis annyival gyor-sabban szaporodnak hogy csak idő kérdé-se mikor lesznek ők a többség a Jordán es a Földközi-tenge- r Egyiptom és Libanon között A nacionalizmus pedig olyan erő amit hitleri és sztálini módszerekkel is csak ideig-órái- g lehet legyűrve tartani És olyan emberre makabeusokat és antiszemilá-ka- t iis'beleértve még nem akadtunk aki azt hinné hogy az izraeli zsidók zöme akarna totális diktatúrában élni Jog'— vagy harag? A két fél hosszúlejáratú maximális igényeit ma még aligha lehet összeegyez-tetni de iminimális követeléseiket valószí-nűleg lehet Kell is mégpedig sürgősen mert a nyugati világra ma a Perzsa-öböln- él lehst á legnagyobb csapást mérni s ha Közép-Kelete- n katona lépésekre kerülne sor ez alkalmat adhatna a szárazföldön elsöprő katonai fölénnyel rendelkező Szovjetunió-nak arra hogy a szárazföldi haderők dol-gálk'rtjgyön-güit Amerikát kiüsse Ji nye--regbő- l: -- Minthogy idejében bevethető és számlbajövő szárazföldi ereje nincs'" Ame-rika ez ellen csak egy módon tudna véde-kezni úgy hogy atomfegyverekhez nyúlna Ezért kell a Közép-Kelete- n kirobbanás-sal fenyegető ellentéteket enyhíteni Olyan megokolással nem lehet 'ez elől elzárkózni hogy a nemzetközi jog szem-pontjából Kedet-Paleszti- na 1948 után nem tartozott sehova jogilag Jordániához "sem és hogy 1987-dg- " senki sem beszélt a palerz-tí- n arabok nemzeti önrendelkezési jogáról Ez igaz de ez nem érv Emberek államok életében új tények teremtödnek új igények s ha ma a Palesz-tina szó hallatára százmillió arabban forr a Harag az m'ég akkor is politikai faktor valina ha a nemzeti önrendelkezés nem lenne korunk legdinamikusabb gondolata Folytatás a 3 oldalon i — ' — — — — a — — a — — magatartása" és hogy „az 1944-e- s zsidó deportálás ellen nem tiltakozott" — már nemcsak hazug rágalom — hanem törté-nelmi elferdités ami megbocsáthatatlan egy magát történésznek tartó író számára Irving meg sem említi hogy Minszen-t- y is aláírta Serédi hercegprímás pásztor-level- ét amelyben tiltakozott a püpöki kar neveben a zsidó deportáció ellen — Azt sem irja meg hogy Mindszentyt veszprémi püpök korában hurcolták el a nyilasok és csak akkor szabadult a börtönből 'amikor a rilámélek és a nyilasok elmenekültek 1945 tavaszán v az országból - - í Irving figyelmét elkerülte ez a törté-nelmi tény — vagy valami oknál fogva — eleve 'előítélettel viselkedik Mindszenty hercegprímás személye iránt? — El tudja képzelni Irving hogy egy antiszemita egy-házfőt a nyilasok elhurcolnak?! Kár volt a szerzőnek — a különben ki-tűnő könyve hitelét így tönkretennie — Mi magyarok hálásak vagyunk Dávid Ir-vingn- ek hogy az 1956-o- s magyar szabad-ságharc "'25 évfordulójának évében ilyen nagyszerű általában tárgyilagos írással ajándékozta 'meg a világot amelyben fé-nyesen bebizonyosodik á magyar 56 világ-történelmi jelentőslége és igazsága — De a rágalmakról —még ebben az esetben seiii — hallgathatunk |
Tags
Comments
Post a Comment for 000325