Magyar Elet, February 28, 1987

              plpí i r ! r1í" -
4 ? -
HUNGÁRIÁN LIFE M
lummUUk
tokosig Ü
$ tubái utp tia 'lik
auda dolgokat
snziBm MAGYAR ELET CmmIImTmUt
Vol 40 9 XL évfolyam 9 szám 1987 február-2- 8 szombat Ara: 75 cem
Helmut Sclimidt eredeti „haditervvel" lépett fel:
Kétmilliós létszámú közös
német-fran- cia hadsereg?
Drágább a dohány a benzin és a repülés # Az afgán gerillák sikerei
Gorbacsov legújabb beszédében hangsúlyozta hogy a szovjet nők a munka-helyen
és a háztartási 'munka ellátása során kettős teheti alatt szenvednek
mely terhén enyhíteni kell — A Pravda tartós békét szorgalmaz nemzetközi
tárgyalások révén hogy a „forradalmi" belföldi reformok gyakorlatba ülte-tése
elé ne gördüljön akadály — Az afgán csatlós kortnány hivatalos hírszol-gálati
irodája a Bakhtar idézte az afgán hadsereg vezérkari főnöke Navar
Tanai sah táborszernagy adatait miszerint az egyoldalúan meghirdetett tűz-szünet
óta a gerillák 600 (hatszáz) alkalommal sértették meg a fegyvernyug-vást
mialatt 200 halott katona és 450 sebesült volt az fáldozatok száma — Le-mondott
a NATO európai hadseregének legfőbb parancsnoka Bemard Rogers
tábornok aki 197!) óta volt a myugati katonai szövetség élén — Iráni hírforrá-sok
szerint áttörték az iraki védővonalat Basra stratégiai fontosságú kikötő-várostól
keletre miközben 900 ellenséges katonát öltek meg — A fülöp-szigete- ki
nép február 25-é- n ünnepelte Ferdinánd Marcos ex-eln- ök elúzetésének nap-ját
amikoris egy esztendővel ezelőtt mintegy milliónyi fülöp-szigete- ki lakos
gyúlt össze Manila 'utcáin éltetve Corazon Aquino mostani államfőt — Simon
Pcresz kétnapos látogatást tett Hoszni Mubarak egyiptomi államfőnél ahol
egy nemzetközi békekonferencia gondolatát szorgalmazta mely Jitzak Samir
izraeli kormányfő szerint „a koalíció sikeres működését veszélyezteti" — Ka-nada
megnehezítette a bevándorlási törvényt nehogy (az „ál-menekültc- k" el-lepjék
az országol — Két ismert nyugati i„showblz" személy hunyt cl várat-lanul:
az egyik Andy'Warhol a másik Dávid Susskind — iTöbb mint egymil-lió
300 ezer személy Jkért-lálland- ó letelepedési vízu'in'oiaz'USA-tó- I — A kana-dai
folyamodványok' jszáma (megközelítette 'a ''100 ezret (Még mondja valaki
hogy az USA nem népszerű '— Akanadai posta újra sztrájkra készül: írjuk
meg sürgősen la húsvéti lapokat!
~ FELHÍVÁS KÖZÖS
FRANCIA-NÉM-ET
HADERŐ
FELÁLLÍTÁSÁRA
Helmut Sclimidt volt nyu-gatnemet
kancellár igen
eredeti tervet vetett fel ab-ból
az alkalomból hogy át-vette
a Bcnünck-clíja- t me-lyet
minden évben az euró-pai
béke és együttműködés
egyik jeles előmozdítójá-nak
juttatnak:
„Ha Franciaország és Né-metország
egyesítené had-erőit
francia főparancs-nokság
alatt azt is kiköt-ve
hogy a francia nuk-leáris
fegyverek beveté-se
a francia államfő elő
Wass Albert:
joga maradna az esetben
egyetlen szovjet tábofnok
sem merne ez ellen a két-millió
főt számláló ha-talmas
hadsereg ellen tá-madást
intézni" — mon-dotta
Schmidt hozzátette : ja-vaslata
nem érintene a
North Atlantic Trcaty Or-ganizati- on
(NATO) szövet-ségi
szálait azonban Nyugat--
Európa számára a kö-zös
haderő függetlenebb
szerepet biztosítana a glo-bális
ügyek elbírálásában
különösen olyan esetekben
amikor pl Mihail Gorba-csov
újszerű kezdeménye-zéseire
kellene válaszolni
üj szelek fújnak Kelet
ről— folytatta a volt kan-cellár
— és a Kreml új em-bere
oly hatásos erejű ja-vaslatoka- Octt
melyek ta-lán
új korszak kezdetét jel-zik
Mindegyik javaslata
visszahat Európa sorsára
is azonban hol az az
Európa és hol van most
Európa ama hangja mely
megválaszolja ezeket? Mos-tanság
alig hallok európai
eredetű válaszokat" — fe-jezte
be Schmidt érdekes
eszmefuttatását
A nyilatkozat után az öt
körülvevő 'újságíróknak a
volt kancellár elmondta:
Az (átlag amerikainak ta-lán
nem tetszik ez a ja-vaslat
azonban ha pél
JÓZAN SZEMMEL
Immár negyed évszázada annak hogy eltökélt szándékkal elin-dítottam
egy cikksorozatot melyben igyekeztem rámutatni azokra
a feladatokra és elkötelezettségekre amelyeket az üristen a vállunk-ra
rakott amikor kimentett bennünket a nagy világégésből és erre
a földrészre helyezett Ennek a cikksorozatnak a segítségével meg-próbáltam
ráébreszteni az Amerikába és Kanadába sodródott ma-gyarokat
arra a nagy felelősségre ami azzal jár hogy szabad földön
élhetünk aránylag jómódban és azt tehetünk amit akarunk
Meglátásom szerint legfontosabb feladatunk az volt hogy jóvá-tegyük
elődeink bűnös mulasztásait amit a magyar nemzet kárára
elkövettek amikor téllenül elnézték hogy a csehek Benes és Ma-sary- k
valamint a románok Jorga és Maria királyné miként töltöt-ték
meg a könyvtárakat magyarellenes könyvekkel és miképpen fer-tőzték
meg az angolszász közvéleményt Ennek a mulasztásnak a kö-vetkeztében
úgy az angol mint az amerikai vezető réteg abban a
hamis ludatbán nőtt fel hogy a magyar izgága betolakodó aki erő-szakkal
elfoglalta a Kárpát-medenc- ét és évszázadokon keresztül el-nyomta
az ott élő békés népeket Hogy a magyar összeférhetetlen
háborúskodó nép akiket rezervátumba kell zárni mint az indiáno-kat
Ennek a fertőző propagandának az eredményeként hazánkat
feldarabolták majd odalökték az orosznak hogy bánjon cl velünk
A lejtőn lefelé rohanó szekér
Tizenkét esztendőn keresztül igyekeztem rámulatni a külföldön
élő magyarság legfontosabb feladataira Egyetemi körökben elne-veztek
„a magyar Don O"ijote"-ne- k míg magyar bírálóim megtisz-teltek
a Magyar Emigráció Lelkiismerete'" elnevezéssel Mindez
azonban keveset használt Tizenkét esztendő után beláttam hogy hiá-ba
kongatom a vészharangot írásaimon keresztül A magyarokat
vagy nem érdekli a nemzet jövendője vagy valamiféle csodától vár-ják
a haza felszabadulását és a magyar jövendő megmentését ami
egy szép napon valamiképpen bekövetkezik anélkül hogy a kisuj-jukat
is mozdítanák érte Tizenkét esztendő múltával tehlt abba-hagytam
az ébresztő cikkírási és hozzáláttam egymagamban a rop-pant
munka elvégzéséhez Azóta is kínlódok vele s igyekezem fordí-tani
válását a lejtős lefelé rohanó szekér --rúdján ahogy lehet Az
dául az USA emiatt visz-szavon- ná
az Európában
állomásozó csapatait az
esetben ez nem jelentene'
nagy tragédiát Sőt
esetleg Belgium és Lu-xemburg
is csatlakozná-nak
a német—francia had-erőhöz
"
AZ 1986-O- S ÉV MAGYAR
STATISZTIKAI —
SVÁJCI SZEMMEL
A Svájcban megjelenő
Zeit Bild — megbízható
magyar lorrásokra való hi-vatkozással
— elgondolkoz-tató
kimutatást közölt az
1986-o- s magyarországi át-lagkeresetekről
A múlt év
átlagkeresetét 5667 forint
összegben jelölték meg
míg az átlagos nyugdíj ösz-sze- ge
3440 forintot muta-tott
Ennél talán érdekesebb'
az a kimutatás amelyet a
Bernben megjelenő lappei:
cekbenilletve órákban kö-zölt
hogy bizonyos árucik-kekért
mennyi időt kell a
magyar dolgozónak az író-asztal
illetve az eszterga-pad
mellett munkálkodva
cllöltenic?
1 kg fehér kenyér — 14
perc 1 liter bor — 84 perc
1 kg sertéshús — 206 perc
1 kg sertészsír — 73 perc
1 palack sör — 17 perc
1 liter benzin — 35 perc
(!) 1 kg kávé — 14 óra!!!
Végül egy Zsiguli márká-jú
4 hengeres gépkocsiért
(Fiat licenc alapján gyár-tott
4 személyes szovjet
személyautó kb megfelel
a Kanadában forgalmazott
Lada Signet 1500 köbcentis
űrméretű motorral rendel-kező
kocsiknak — Szerk)
4800 (négy ezer nyolcszáz)
órát kell ledolgozni!!!
A CRUISE
ROBOTRAKÉTA
SIKERES KANADAI
KIPRÓBÁLÁSA
A Beaufort-tenge- r felett
egy B—52-e- s amerikai bom-bázógép
szárnya alól indí-tották
három óra 52 percig
tartó útjára a Oruise elne-vezésű
robotrakétát hogy
a 2200 kilométeres távolság
megtétele után óránként
600 kilométeres sebesség
mellett pontosan beérkez-zék
a célmezöbe amely a
Primrose Laké (Alberta—
Saskatchcwan kanadai tar-tományok
határán) közelé-ben
levő lőtér volt
A 25 millió dolláros árcé-dulával
rendelkező pilóta
nélküli henger alakú kö- -
zepcs gépkocsi nagyságú
robotrakétát 'ezúttal nem
látták cl robbanófejjel és
a célmező felett automati-kusan
kibontva ejtőernyő-jét
simán landolt a befa-gyott
tó tükrén
Ez volt sorrendben a he-tedik
Cruise robotrakéta-ki-sérle- t
és az első amely —
Fred Harrop amerikai re-pülő
őrnagy véleménye sze-rint
— nagy sikerrel járt
1986 január 22-é- n például
a jelentős ellenszél miatt
az akkor felbocsátott Cruise
robotrakéta tartályából idő
előtt kifogyott az üzem-anyag
és így nem érte el
— Folytatás a 2 oldalon —
eredmény mindössze annyi hogy ma több amerikai tud a magyar
erényekről és a velünk szemben elkövetett bűnökről mint negyed
évszázaddal ezelőtt
Figyelemmel kisérve mindazt ami az önmagába zárkózó magyar
emigráción belül történik az elteli évek súlyával a vállamon úgy
érzem ma hogy még egy utolsó cikkel le kell zárnom magyart éb-resztő
sorozatomat mint aki pontot tesz egy sikertelen mondat vé-gérc
Lesznek még akik emlékeznek rá hogy annak idején ezeket
az írásaimat „Magyar Szemmel" cím alatt foglaltam össze Ezt a
fémjelzést azonban időközben Pesti Péter foglalta le magának így
ez az utolsó cikk más cím alatt kell megjelenjen Hosszú töprengés
után megérlelődött bennem az érzés hogy eljött az idd amikor a
magyar jelző mellé oda kell helyeznünk a JÓZAN szót is amikor a
jövendőről beszélünk Ideje jött annak is hogy józan szemmel vizs-gáljuk
meg az irányt melybe haladunk s a cél felé történő útépí-tés
lehetőségeit
Keressük meg egymás kezét!
A ccl amiről szó van itl nem lehet egyéb mint a magyar nem-zet
felszabadulása nemcsak a csonka Hazában de Erdélyben is a
Felvidéken és a Délvidéken is Az odavezető utat azonban nem le-het
se kijelölni se megépíteni úgy ha elzárkózunk a magunk külön
kis világába s arra várunk hogy mások végezzék el helyettünk a
munkát Sem az amerikai külpolitikát sem a többi nyugati ország
külpolitikáját nem érdekli a magyar jövendő Ez a mi feladatunk
magyaroké határokon innen és tül Márpedig ezt a munkát máskép-pen
elvégezni nem lehet csak úgy ha mindnyájan összefogunk akik
szivünkön viseljük a magyar jövendőt megkeressük egymás kezéf
elsősorban azokét akik ugyanazt a szabad és független magyar jö-vendőt
vágyakozzak s dolgozunk az útépítésen együtt ahogy lehet
Ez a régi erdélyi jelszó „ahogy lehet" tartotta meg Erdélyt ma-gyarnak
évszázadokon át Ez kell legyen jövendóépitésünk mai jel-szava
is Ennek gyakorlata pedig abban áll hogy nem zárkózunk el
azoktól akik bár hozzánk hasonlóan gondolkodnak de nincs mód-jukban
ezt nyíltan megvallani mert idegen elnyomás jármát nyögik - Folytass % 3 eltfalon -
Kalifornia új magyar képviselője
Washingtoni beszélgetés
Könnyű Ernővel
Ha a címben jelzett beszélgetés angolul
folyt volna nem okoz problémát a megszó-lítás:
Mr Congressman" és kész De mi-után
magyar újság és magyar olvasok
számára készült az interjú a társalgás
nyelve nem is lehetett más mint magyar
Mivel pedig a parlament tagjait Magyar
országon képviselőnek hívják (angol meg-felelője:
representatíve) úgy döntöttem: így
fogom szólítani Könnyű Ernőt aki tavaly
késő ősszel lett tagja a washingtoni kong-resszusnak
Képviselő uram! — lehet hogy
ismeri is dzt a titulust és tán még meg sem
kell magyaráznom a jelentését
Nem kellett Könyú Ernő pontosan tud-ta
mit jeleni ez a megszó'ítás Egyetlen
szóval sem volt gond: Az új washingtoni
kongresszusi képviselő úgy bírja a magyar
nyelvet mintha világéletében Tamásiban
— ott szülelett — vagy valamelyik másik
magyarországi városban lakolt volna En-nek
nyitja nemcsak a családi környezet
ahol Könnyű Ernő itt Amerikában felnőtt
hanem nagyreszben az is hogy tanulmá-nyait
magyar iskolában kezdte: az első két
osztályt még otthon Magyarországon jár-ta
azután két évet már Ausztriában a me-nekülés
első korszaka alatt ugyancsak ma
gyár iskolában Az alapok tehát adva voltak
és erre épült a családi nevelés a családban
elsajátított magyar tudás
Könnyű Ernő Kalifornia küldöttje
De térjünk vissza a kezdethez amikor
beléptem Könnyű Ernő hivatali szobájába
melynek ablakából éppen rálátni a Capito-liu- m
egész Washington fölött uralkodó hó-fehér
impozáns kupolájára — Képviselő
uram! — kezdtem miközben ő udvaniasan
heMyel kínált — engedd meg hogy átadjam
az egész magyar-amerik- ai közönség őszin-te
jókívánságait képviselővé választásod al-kalmából
— És ezzel túl is estünk a forma
ságokon
— Köszönöm ! — mondta ő és leült író-asztala
mögé mely melleit kétoldalt két
zászló ál't: az amerikai csillagos-sávo- s lobo-gó
és 'a másik Kalifornia állam színeivel
Mert Könnyű Ernőt Kalifornia egyik vá-lasztókerülete
küldte a washingtoni parla-mentbe
Nem is akármilyen vá'asztókerü-let- :
a Silicone Valley Dislrict ahol az a-mer-ikai
ipar egyik legfontosabb fellegvára
van A beszélgetés során megkérdeztem
Könnyű Ernőt hány magyar szavazó cl ke-rületében?
— A magyarok száma még a
hétszázat sem éri el — felelte — de akad
köztük olyan híresség is mint Teller Ede
Ebből már önként következett egy má-sik
kérdés: mióta tevékenykedett a kalifor
niai helyi politikában és foglalkozott mun-kája
során magyar vonatkozású ügyekkel?
A sanfranciscoi 56-o- s emlékmű
— 1980-ba- n választoltak be először a
kaliforniai törvényhozásba és utána még
két turnuson át kaptam meg a szavazatok
többségét Ezalatt a hat év alatt szinte ál-landóan
volt kapcsolatom magyarokkkal
nevezetesen folyamatosan tájékozódtam a
Committce of Humán Rights in Rumania
szervezet munkásságáról és értékes ada-tokat
kaptam tőlük az erdé'yi magyarság
sorsáról Most legutóbb sikerült elintézni
hogy Kalifornia állam megadta a már ré-gen
ígért anyagi támogatást az ötvenhatos
magyar szabadságharc emlékmüvének fel-állításához
Rózsa Olga szobrásznö gyönyö-rű
a'kotásának a Glória Viclis szobornak
már régóta kerestünk megfelelő helyet de
éveken át hiába interveniáltam a kormány-zónál
Végre tavaly sikerült eredményt el-érnem
és az emlékmüvet felállítottuk a San
Franci sco-- i California State Building átri-umába
Az ottani magyarok engem kértek
föl az avató beszéd elmondására s én szí-vesen
tettem eleget a kérésnek Az ötven-hatos
szabadságharc évfordulóján lepleztük
le a szobrot tavaly ősszel — idézte fel ka-liforniai
működése enVékeit a képviselő
— Igen — jegyeztem meg — láttam az
avatásról készült fényképeket a magyar la-pokban
Los Angeles után most már a má-si- k
kaliforniai metropolisban is áll szabad-ságharcos
emlékműi És ez örvendetes!
Magyar tábornok
az amerikai függetlenségért
A beszé'getés Kaliforniáról Washing-tonra
terelődik Könnyű Ernő egy képre
mutat ami a szoba szemben lévő falán
függ A festmény ismerős: Bodó Sándor
festőművész Fabriczi Kovács Mihály port-réja
mely hudzáregyenruhában kivont
karddal ábrázolja az amerikai függetlensé-gi
háború 'magyar hősét Könnyű Ernő min-dent
tud Kováts Mihályról és elmondja
hogy ezt a képet Kaliforniából hozta magá-val
ahol az ottani irodáját díszítette Ko-váts
Mihály most tehát Washintonba ke-rült
hogy itt emlékeztesse az amerikai-kongresszusi
képviselő ázobájában megfor-dulókat
a közös amerikai magyar történelmi
múltra
De bennünket most nem a múlt ha-nem
a jövő foglalkoztat Megkérdezem
Könnyű Ernőt Washingtonban vannak-- e
olyan tervei melyek érintik a magyarsá-got?
Az erdélyi magyarság
jogfosztottsága
— Az emberi jogok kérdése állandóan fog-lalkoztat
— válaszolja Könnyű Ernő — és
édesapám révén Üs jól ismerem az-erdél- yi
magyarok gondjait Amikor csak erre al
kalmam nyílik szóvá fogom tenni a jelenle-gi
romániai rezsim túlkapásait és a niagyar
kisebbség jogfosztottságát Tudom hogy
Romániának mit jelent á Most Favored
Naüons státus és tudom hogy ezt Sd lehet
használni De én helyesebbnek tartanám
a kedvezmény felfüggesztését mint a meg-vonását
Mert az előbbi esetben a feltéte-lek
teljesítésére lehetne kényszeríteni a
román kormányt
— Úgy tudom jó a kapcsolat közted
és Lantos Tamás között amit az is meg
magyaráz hogy bár ö a Ház demokrata
padsoraiban ül mindketten Kalifornia ál-lam
képviseletében kerültetek be a Kong-resszusba
Most hogy — tréfás-Jkomolya-n
szólva — a magyar származású képviselők
száma megduplázódott az amerikai tör
venyhozásban lesz--e lehetőség arra hogy
közösen lépjelek föl bennünket érdeklő ü-gyek-ben
például az erdélyi magyarság ér-dekében?
Könnyű Ernő bólint: — Föltélelenül lá-tok
lehetőséget arra hogy együttműköd-jünk
főképpen az emberi jogok kérdésében
Súlyt he'yezek arra hogy jövőben e terüle-ten
összehangoljuk a munkánkat Erdély vo-natkozásában
különösen áll ez mert arról
nem lehet eleget beszélni — Felemeli hang-ját:
— Nem nem soha! — idélzi a két vi-lágháború
között annyiszor hallott és han
goztatott je'szót S hogy milyen jó volt ez
a „slogan" mutatja hogy máig sem ment
feledésbe Könnyű Ernő is emlékszik még
rá gyerekkorából
— A képviselőházi munka jórészt az ál-landó
bízottságokban folyik Vállalsz-- e sze-repet
valamelyik bízottságban?
— Igen kettőben is Éppen ma dé'előtt
jelölték ki szavazással az egyes bízottsá-gok
tagjait A két bízottság melyben dol-gozni
fogok: Committec of Science and
Technology és a Committec of Govern-ment
Operation A tudományos bízottság-hoz
tartozik az űrkutatás is az utóbbi pe-dig
a kormány tevékenységét ellenőrzi bi-zonyos
adott területeken Mindkét bizottság
munkája érdekel és remélem eredménye-sen
tudok majd bennük működni
Merre tart „Irangate"
kivizsgálása?
— Hadd tegyek föl egy napi politikai
kérdést: mi a véleményed az iráni fegy-verszárítás
körül zajló indulatokról?
— Szomorú történet — tárja szét a
kezét — jószándékkal ugyan de többen
megsértették a törvényt és a most folyó
vizsgálat nem előnyös fényt vet az admi-nisztrációra
Mindez gyengíti a kormányt
és végső fokon az Egyesült Államoknak
sem használ Art a kozervatív gondolatnak
is és a liberálisoknak helyzeti előnyt ad a
közelgő elnökválasztáson mert ők tőkét
kovácsolhattak az ügybőL
(Folytatás a második oldalon)