Magyar Elet, March 19, 1988

              Nem tokosig
tantm UUk m
'Hk"
$ uabai nép tesz
csuda dolgokat
CnadhaTecUr
8EU8ENYI bBaBmgatinLcBgvsi
V--„
A
1 jí jí "}
Vol 41 12 XLI évfolyam 12 szám 1988: áiarciús 19 szombat Ara: 75 cent gl!!!!!! Tízezernyi tömeg új demokratikus kormányt követelt
közt Rácz is ®
Az Irán— Irak rakétapárbaj hetek óta íolyik és Irán hat iraki rakétatámadást
nem viszonzott ami azt jfeltétclezheti hogy Teherán szűkében 'van a halálos
fegyvernek mellyel egymást akarják 'az öböl-men- ti szembenálló államok térd-re
kényszeríteni hét és féléves háború után — Frank CarIucci amerikai had'
ügyminiszter csszovjet kollégája Diinltrij Jazov tábornoka svájci Bernváro-sába- n
találkozott hogy a stratégiai nukleáris lés vegyi fegyverkorlátozás so-ron
következő kérdéseit megtárgyalják és a Imoszkvai USA— SZU csúcs állam-illetve
kormányfői számára előkészítsék — j'II János Pál pápa kinevezte az el-ső
fekete érseket Eugene Marino személyében aki az atlantai érsekség fő lel-kipásztora
— Mihail Gorbacsov [Belgrádban uj államközi szerződést írt alá-mel- y
Lazar Mojsov jugoszláv elnök szerint a kölcsönös tisztelet és be nem avat-kozás
elveire alapszik' (?)— Az ausztriai Tirol tartományban !a tavaszi hólávi-n- a
10 személyt temetett el örökre J— A pvéd 'királyi pár hatnapos kanadai kör-utazáson
vett részt )— (Az ENSZ főtitkára levelet intézett az USA
hogy a 13 éve New Yorkban működő iPLO-misszl- ó lagjait ne la
koltassák ki Cuellar a 159 tagűt'közgyülés összehívását latolgatja— 'Az éhínség
sújtotta Etiópiában a felkelő csapatok két dandár elpusztítását 'jelentették'—
Noricga tábornok Panama katonai juntájának vezetője akit milliós összegű
való jrészvétel miatt az USA-ba- n elítéltek makacsul
tartja pozícióját miközben a közép-amerik- ai ország népe a nyílt lázadás jeleit
mutatja
ÜJRA
A PETŐFI-SZOBORTÓ- L
A BATTHYÁNY TÉRIG
MENETELT A TÖMEG
A Reuter
szerint több mint tíz-ezer
főnyi tüntető tömeg vo-nult
fel a főváros utcáin
ami 195G óta a legnagyobb
szabású demonstráció volt
melynek során az 1848-a- s
Tizenkét Pont és a Talpra
magyar elszavalása után a
nép az 1956-o- s októberi na-pok
emlékezetes „menet-rendjét"
tartotta be
Ezúttal a rendőrség nem
lett 'kísérletet hogy megaka-dályozza
a felvonulást mely
az 1848-a-s márcus idusának
140 évfordulóját volt hiva-tott
megünnepelni amikoris
Magyarország népe fellá-zadt
a Habsburg uralom el-len
Néhány órával a hatalmas
politikai demonstráció lezaj-lása
után a Magyar Távira-ti
Iroda — kommentár nél-kül
— nyolc személy letar-tóztatását
jelentette azon-ban
az MTI' a neveken "kívül
semmiféle részletről nem
tudósított
A letartóztatottak névso-rában
a magyar LechWa
lesaként emlegetett Rácz
Sándor nevét lis megtalál-hattuk
A 'többiek ismert
szellemi ellenállók mint
Haraszti Miklós Solt Ottl-li- a
Demszky Gábor Mo-lnár
Tamás Gadó György
Nagy Jenő és Pálinkás
Róbert
Kőszeg Ferenc a röplapok
bábája és fő terjesztője el-mondta
a Reuter tudósítójá-nak
hogy a fenti szellemi
ellenállókat „államellenes
felforgató cselekmények"
miatt helyezték előzetes le
tartóztatásba'' azonban a
közvélemény nagy nyomá-sára
valószínű az óvadék
melletti szabadlábra helye-zésük'
KÍMÉLETLEN
FELLÉPÉSE
Kőszeg Ferenc előadása
szerint a március Idusát
megelőző éjszakán a rendőr-ség
4 tagja megjelent 'Ha-raszti
Miklós lakásán aki
tőlük a letartóztatási pa-rancs
felmutatását- - köve-telte
azonban a polgári ru-hás
fogdmegek megbilin-cselték
Harasztit és begyö-möszölték
a „rabomobilba"
ahol ütlegelni kezdték az el-lenálló
írót Kőszeg szerint
Haraszti a nyakán és a há-tán
szenvedett könnyebb sé-rüléseket
A fogdában való
elhelyezésekor a rendőrség
(Részletek Duray Miklós interjújából)
Erzsinek hívnak az egyik csehszlovákiai magyar oktatási nyelvű
középiskola érettségiző diákja vagyok Nyáron leszek tizennyolc éves
1968 augusztus 21-é- n születtem azon a napon amikor a Varsói Szerző-dés
öt tagállamának csapatai bevonultak az országba
Azt szeretném elmondani hogy miért nem sikerült az érettségi
írásbeli dolgozatom szlovák nyelvből A négy választható téma közül
az elsőt a hazáról szólót választottam Azt hogy „A hazám gyönyörű
büszke vagyok rá és mindenek fölött szeretem" Az osztályban csak
én írtam erről Tessék elképzelni csupán én
Most már bánom hogy ezt a témát választottam Talán azt hittem
hogy könnyű lesz amolyan blabla Nem is tudom Azt hiszem
az kapott meg hogy gyönyörű Mert valóban szép ez az ország
Csehország is és Szlovákia is nagyon szeretem a természetet és
ezt a környezőt fölöttébb De elegendő ennyi ilyen a hazaszere-tet
?()
Ót évvel ezelőtt amikor utoljára voltam pionirtáborban Jerzyt a
vezetőnket egy Pozsonyban tanuló osztravai — észak-morvaorszá- gi —
'lengyel fiút hallottam először őszintén beszélni a hazáról Azt magya-rázta
hogy neki kél hazája van Csehszlovákia a gazdasági hazája
mert itt él Lengyelország pedig a szellemi hazája azért mert a nem-zetisége
lengyel Az írásbelin először ez jutott eszembe De erről
nem írhattam Jcrzy is azt mondta nem lenne jó ha megtudnák róla
a csehszlovákok hogyan gondolkodik De azért sem írhattam erről
mert szerintem nem lehet két hazát egyformán szeretni Nekem is
két hazám lenne? Csehszlovákia és Magyarország ?
Itt élek Minden ősöm akiről apu és anyu beszélt szintén itt élt
Azon a területen amit ma Csehszlovákiának nevezünk És mind ma-gyarok
voltak Mi is azok vagyunk Otthon csak magyarul beszélünk
magyar iskolába járok De Öcsit szlovák óvodába kellett íratni
Hogy miért?
Nem a
Amikor ötéves voltam engem is szlovák óvodába Írattak a szüleim
mert a lakótelepünkön nem engedélyezték a magyar óvodát Pedig
több mint harmincan jelentkeztek Harminctól kisebb létszám esetében
ugyanis nem engedélyeznek sem óvodát sem iskolai osztályt
V
LIFE
Többek Sándort letartóztatták Súlyos zavargások Panamában
igazságügy-miniszteréhe- z
kábítószer-csempészetbe-n
helyszínu4udósí-tás- a
jllMMmimWfflMW'IIMMmiWWIl'lflMB taté! nyu
AIRENÖŐRSÉG
gtaian
engedélyezték magyaróvodőt
HUNGÁRIÁN
emberei figyelmeztették Ha-rasztit
hogy „saját jól fel-fogott
érdekében" ne szólal-jon
fel nyilvánosan a már-cius
idusán rendezett tö-megfelvonulások
alkalmá-val
(Haraszti a „Bársony
börtön" c könyv szerzője
melyet külföldön adtak 'ki
--' Szerk)
Tavaly rcsak kétezerre be-csülték
'a felvonuló tömeg
számát { ezúttal ötszörany-ny-i
tüntető vonult ki hogy
tudtul adja a kormánynak
egyik hangsúlyos jelsza-vát
(melynek lényegét Ta-más
Gáspár Miklós fogal-mazta
meg amikor a piros-f-ehér-
zöld kokárdát vi-selő
tömeg előtt így be-szélt:
„Oly vezetőknek
akik immár elvesztették a
nép bizalmát azoknak! le
'kell mondaniuk!"
Tamás nem-nevezt- e meg
név szerjnf jiCádár Jánost
azöriban a' 75 éves népsze'-rüség- ét
elvesztett aggastyán
személye félreérthetetlen
maradt
Az 1848-a-s Tizenkét pont
felolvasásakor a tömeg uj-jongani
kezdett az egyes
ma is aktuális követelések
ismétlésekor A szónok ke-serűen
megjegyezte: „Ma
is távol vagyunk a 12 pont-ba
foglalt követelések telje-sítésétől"
További zászlós ' jelszava-kon
a következő követelé-sek
voltak 'olvashatók:
Sajtószabadságot!" „Gyü-lekezési
szabadságot!"
„Követeljük az idegen
csapatok távozását!"
ok az álmaim
A PANAMAI
KÖZÁLLAPOTOK
EGYRE
BONYOLULTABBA
VALTAK
Washingtonhoz közelálló
körök' szerint Manuel Anto-ni- o
Noriega tábornok a
szétesés folyamatát mutató
panamai kormány juntave-zére
a több mint két hete
tartó zavargások után
titkos ajánlatot telt a Fe-hér
'Háznak hogy szám-űzetésbe
Ivonul melyet
Spanyolország földjén töl-tene
abban az esetben
ha az Egyesült Államok
megszünteti az ellene in-dított
bűnügyi eljárást és
a kiadatási [kérelméről is
lemond
Az USA jelenleg nem is-meri
el Noriega kormányát
mely a héten kiutasította
Tefrence Kneebone ameri-kai
nagykövetet Washing-ton
visszautasította a 48 órát
megszabó kiutasítási ulti-mátumot
és meghagyta a
nagykövetnek hogy marad-jon
tisztségében mert a ki-utasító
parancsot nem az
USA által törvényesen elis-mert
Eric Arturo Delvalle
enök írta alá
A belföldi helyzetet még
jobban bonyolítja az hogy
egy New York-- i federális
bíróság a Noriega-kor-mán- y
mintegy 50 millió
dollárra becsült bankbe-tétjét
zároltatta és így
Panama köztisztviselői —
beleértve a hadsereg tag-jait
is — több hete már
— Folytatás a 2 oldalon -
Csakhogy a szlovák óvodából ki kellett venniük mert megmaka-csoltam
magam Ott ugyanis mindjárt az első napon elkezdtek büntet-ni
Ez úgy történt hogy az óvónő a meseóra vsgén a képeskönyvből
megkérdezte tőlem hogy miről szólt a mese És azonban Popoluska
belyett Hamupipőkét mondtam Az óvónő erre nevetni kezdett — biz-tos
akkor hallotta először ezt a szót — és vele nevettek a gyerekek is
Majd először csak úgy anyaian megszidott azért mert nem figyelek
és azzal ijesztgetett hogy ha az iskolában is ilyen figyelmetlen leszek
buta maradok A melletlem ülő gyerek erre azt mondta nekem: „te
buta magyar" Ennek persze nem lett jó vége mert mérgesen meg-csíptem
a combját Ettől a kislány sírni kezdett és azt üvöltötte hogy
„ez a buta rnagyar bánt engem" Az óvónő erre azonnal magához in-tett
és borzasztóan megcibálta a hajamat Azt lúttem hogy kitépi a
copfomat Közben pedig azt rikácsolta hogy „aziátka" azaz ázsiai és
jegyezzem meg hogy ezután csak szlovákul szabad beszélnem mert
Szlovákiában élek
Szégyentábla a magyar lány kipellengérezése
Az első eset után napirenden voltak a verekedések mert a gyere-kek
örökké csúfoltak kinoztak rugdaltak csipkedlek amiatt hogy ma-gyar
vagyok Persze én védekeztem igy az óvónő egyszer meglátta
hogy verekszem azaz hadonászok a kezemmel magam körül Amikor
megmondtam hogy miért szégyentáblát akasztott a nyakamba mely-re
egy nagy fekele nyelvet festettek Ez azt jelentette hogy hazudós
vagyok vagy valami ilyesmit Így kellett állnom az udvaron amikor
a többi gyerek játszott Ezt sohase felejtem el
öcsivel is hasonlóképpen történt mint velem A szlovák gyerekek
többnyire nem engedik őt játszani elveszik a labdáját ha közéjük akar
állni azzal kergetik cl hogy „ti magyarok vagytok költözzetek Ma-gyarországra
itt nincs semmi keresnivalótok" Egyszer amikor sírva
jött fel a játszótérről és emialt apu dühösen lerohant azt kiabálták ne-ki
vissza a szlovák gyerekek hogy a magyarok menjenek vissza Ázsiá-ba
meg a Duna túlsó oldalára Hát egy gyereknek eszébe juthat
ilyesmi magától ?
— Folytatás a 6 oldalon —
Nemzetközi összefogás Ceausescu diktatúrája ellen
Mégis mozog a föld
1988 január 19-é- n Budapesten Für La-jos
író lakásában a magyar demokratikus
ellenzék képviselői sajtókonferenciát ren
deztek melynek során tájékoztatták a szép'
számban megjelent nyugati újságírókat
azon magyar nyilatkozatról amelyben ki-fejezték
szol'daritásukat a „román nemzet
igazi fiaival" kijelentvén: „Harcukban a
valóban független szabad és korszerű or-szágért
maguk mellett tudhatják őszinte
szolidaritásunkat"
A nvilatkozatol a nyilvánosságra hozatal
napjáig 346-a- n köztük írek pártonkívü-liek
párttagok munkások egyetemisták
ismert közéleti 'személyiségek írták alá
Azóta az aláírók száma ihétszáz fölé emel-kedett
Budapesten február 1-- én a magyar de
mokratikus ellenzék kiemelkedő egyénisé-geinek
Gadó Györgynek és Haraszti Mik-lósnak
a felhívására több százan jelenjek
meg a román követség előtt hogy a ma-gyarság
szolidaritását ily módon is kifejez-zék
A szervezőket a rendőrség a tüntetés
előtti napokban megidézte és tőlük a felhí-vás
visszavonását követelte eredménytelé
nül Végül a tüntetés csak apróbb rendőri
beavatkozástól zavarva — csupán egyetlen
táblát vettek ki a tüntetők kezéből — zaj-lott
'le
A Karta 77 kezdeményezésére létre-jött
egész Középkelet-Európár- a kiterjedő
rokonszenvtüntetés azokkal a romániai
megmozdulásokkal vállal szolidaritást (Te-mesvár
Brassó Bukarest Kolozsvár) me-lyek
nyíltan kinyilvánították elégedetlensé-güket
Ceausescu diktatúrájáyal szemben
A Karta '77 kezdeményezését a Szabad
Románok Világszövetsége magáévá tette
és február 1-- én Londonban rendezett'tünte-tés- t
a román köveflség előtt A nagy létszá-mú
ilondoni magyar csoportot amely az
otthoni nyilatkozat szellemébén fejezte ki
szolidaritását vastaps fogadta!
A Szabad Románok Világszövetsége
sajtókonferenciát rendezett Londonban me-lyen
nyilvánosságra hozta proklamációját
A IKarta '77 ISzaharov levele mellett a len-gyel
a román sok nyugati megnyilvánu-lás
közölt az Észak-amerik- ai Magyar Egye-sületek
Koordináló Bizottságának levele is
ismertetésre került
A levélben kifejezésre juttatott nyilat-kozat
közösséget vállal Ceausescu minden
Románában élő népet érintő embertelen
diktatúrájának elítélésében Annek a közös
útnak a keresésére szólit fel amely egy
olyan Középkelet-Európ- a megteremtésé
hez vezet amely otthona lesz az egymás
jogait tradícióit tiszteletiben tartó függet
len önálló demokratikus elveket valló
egymással és a világgal békében élő sza-bad
nemzeteknek
A Magyar Demokratikus Ellenzék
nyilatkozata
Rég óhajtott változások előjeleit látjuk
tája'nkon A szovjet főtitkár békejobbot
nyúj'ott az otthoni ellenzék legrangosabb
vezetőjének Lengyelországban leszavazták
a kormányt kritikus hangok szólaltak meg
az NDK írószövetségében Prágában az em-beri
jogok napján ezer ember vonult az ut-cára
Románia lakosságának politikai aka-rata
megszólalt Brassó és Temesvár utcáin
Brassóban munkások Temesváron egyete-mi
hallgatók Bukarestben Kolozsvárott
Jas'ban és másutt munkások és értelmisé-giek
állásfoglalása mutatta meg az ország
népének elege van a inéma tűrésből válto
zást akar
Együttérzéssel üdvözöljük a bálrakai
a tisztességeseket a józanokat Hevesen
tiltakozunk máris megindult üldözésük el
len Ceausescu valamikor egy hamis láí-sz- al
megteremtésérc alapozta meg uralmát
Húsz évvel ezelőtt elhitette a világgal
hogy egyetért a Prágai Tavasszal és sza-badabb
nyitottabb függetlenebb életet
akar népének
Ma már egy egész ország sínyli meg
hogy Ceausescu és családi klánja mennyi-re
semmibe veszi saját nemzetét is sem-mibe
veszi és gúnyt űz legelemibb érdeke:-bö- l
'és szükségleteiből Az anyagi szellemi
és erkölcsi nélkülözés olyan körülményeit
teremtette meg amelynek súlyos követ-kezményei
több nemzedékre kihatóan ve-szélyczt- el'k
az ország népét és sorsát
A totális diktatúra a szabadság teljes
megvonását az éhínséget és a szellemi el- -
sivárosodást a nemzeti gyűlölet fclszításá-va- l
akarta elfeledtetni
Brassó és Temesvár tanúsága
El akarta hitetni hogy a román nemzet
számára a kisebbségek jelentik a fő ve-szélyt
Brassó és Temesvár azt tanúsítja
Románában ma talán mindenki számára
világos hogy az egyetlen igazi veszedelem
Ceausescu csődbe taszító politikája Remél-jük
piogy Romániában románok és más
nemzetiségűek összefognak a közös vesze-delem
ellen Bízunk benne hogy a viszály-keltésnek
nem lesz többé igazi poltikai esé-lye
Azt kívánjuk hogy Románia népe ki-harcolja
azt a politikai változást amely de-mokratikus
viszonyokat teremt a polit'kai
társadalmi gazdasági élet minden terüle
tén beleértve a nemzetiségek kérdését
Ceausescu ma a román nemzet számá-ra
is felér az anyagi szellemi és erkölcsi
genocídiummal A többséget nem teheti
boldoggá a nyomorúságban hogy a kisebb-ség
egy fokkal még elnyomotíabb
Bármennyire tragikusak is a román-mag- yar
viszony feszültségei a történelmi-leg
kialakult együttélés érdekeire (kell épí-tenünk
A romániai magyarság számos je-les
képviselőjének állásfoglalását már meg-ismerte
a világ
Meggyőződésünk hogy a romániai ma-gyarok
is igazi nép-szuverenitás- on a ter-mészetes
egyéni és kollektív nemzetiségi
jogokon érdekképviseleten nyugvó tisztes-séges
demokráciát akarnak A kisebbségi
lét a többségiekével együtt így bontakoz-hat
ki szabadon Mi nem kívánunk mást
Romániának csak bőséget szabadságot
becsületes demokráciát Ez 'üéküní'is' lét-érdekünk
és létérdeke áz egész térségnek
egész Európának Kérjük a román nemzet
igaz fiait né hagyják magukat megtévesz-teni
Harcukban a valóban független sza-bad
és korszerű országért maguk mellett
tudhatják őszinte szolidaritásunkat
(Több mint700 'aláírás)
Ezekulán magyarul idézünk abból az
angol nyelvű kiáltványból melyet a Sza-bad
Románok Világszervezete a Karta '77
szellemében fogalmazott: „Országunk ed-digi
történelmében soha nem (tapasztalt vál-ságba
sodródott Minket Nicolae Ceausescu
családja és klikkje a kommunizmus nevé
ben kormányoz Szocial'zmust és demokrá
ciát ígértek nekünk Negyven év áldozata
és szenvedése után sem kenyerünk sem
szabadságunk nincs Újraírták történel
münket és megmérgezték irodalmunkat"
Ezekután a kiáltvány a Helsinki Egyez-ményben
foglalt emberi szabadságjogok
(teljes hiányát tárja fel követeléseiben a v- -
lág közvéleménye előtt Egyik legjelentő-sebb
mondat így hangzik: „Románok ma-gyarok
és németek akik akik a Kárpát-Duna-medencéb- en
ebek Nekünk egy-mással
szemben nincsenek viszályaink A
mi kínzónk a bukaresti totali'árius zsar-nokok
Szenvedésünk egységbe tömö-- ít ben-nünket
"
1956 szellemében
egy'új Közép-Európáé- rt
Az Észak-amerik- ai Magyar Szerveze-tek
Koordináló Bizottsága levelét melyet
a Szabad Románok Uniója elnökéhez Ion
Ratiuhoz intézett eredetiben közöljük:
We share the condemnalion of Ceau-sescu- 's
tyraruVcal rule over the peoples of
Románia among them our Hungárián bro-the- rs
and sisters who are denied to eJcer-cis- e
their basic rights to live by their h!-sto- ric
and cultural traditions as a disf'nct
nationality in their native land The pro-clamati- on
of the World Un'on of Free Ro-mania- ns
reflects the ideas which were af-firm- ed
by brave and inspired Poles Ger--
mans Czechs Slovaks Romanians Bulga-rian- s
and Hungarians as the common he-rita-ge
of the 1956 Hungárián RevoluMon in
an Appeal issued on the 30th anniversary
of that historic event In the spirit of that
appeal we welcome your call for solidarity
with the people who are against tyranny
Let us search for the common road wh'ch
leads ito a Central East Europe the home
of independent sovereign democratically
governed frce nations which respect the
Iradilions and rights of each olher and live
in peace within Ihemsclves and with the
rest of the world
Wishing you success to your solidarity
demonstration