Kanadai Magyarsag, August 21, 1971

              4
Béldy Bála:
Kent State
Éppen elég világpolitikai probléma néz szembe
velünk miért pont most írni a Kent State egyetem-ről?
Megmondom A világpolitika lehet ellenséges
ele különféle eszközökkel és húzásokkal meg lehet
szelídíteni Amerikának azonban sokkal nagyobb
veszéllyel kellett szembenéznie mint a Szovjet
megnőtt flottája Azon a ponton volt már hogy el-veszíti
a harcot — saját ifjúságával szemben Egy
generációnyi vakum ásftott előtte
Az ifjúság — különös hogy főleg a jól ellátott
ifjúság! — állandó és alapvető lázadásában élt a
szüleik által alkotott intézmények erkölcsi és tör-vényes
rend elten Ha valaki majd egyszer nagyon
tárgyilagosan megírja ennek a korszaknak a tÖr
ténetét óhatatlanul rá fog bukkanni a destruk-ció
radikális agitátoraira a fizetett ügynökökre
akik a forradalmat jó áron „szállították" megbízó-iknak
a szélsőbalra eltolódott ultraliberálizmu po-litikusaira
és sajtójára akik — érthetetlenül! —
saját maguk ellen is szították a tüzet
Ez a tQz a Wisconsin Egyetem elleni halálos
bombamerénylettel lángolt fel és a prérl-tüze- k
éhes mohoságával terjedt Egyetemeket foglaltak
el vandallzáltak bénítottak meg ezek a radikáli-sok
akik magukkal ragadták a naiv és idealista
gyerek-ifjúsá- g egy részét is A helyzet szinte mér
menthetetlennek látszott
És akkor az ohioi Kent State egyetemen eldör-dült
a Nemzeti Gárda sortüze Négy ifjú holtan ma-radt
a földön többen megsebesültek
Amennyire emberileg szomorúan tragikus volt
is négy fiatal élet kioltása a sortűz csodát tett
Ekkor döbbentek rá a fiatalok hogy nem csak
nekik van joguk az erőszakra hanem a rendnek is
amelyre támadtak
Ez a felismerés hirtelen lehiggasztotta őket Még
sikerült ugyan — ingyen autóbuszokkal — ösz-szehoz- ni
egy tömeget Washingtonban de amikor
a rendőrség tömegével tartóztatta le és hagyta fa
Péter László:
alelnöke ós az
a
(Ennek a Egyesületnek és fe'lődö
jaj alábbi cikkét adjuk
nagyon
hanem komoly
„A legsötétebb dolog
a mi tudatlanságunk róla!" — ve-zette
be egy angol utazó
Ez a megállapítás talán még in-dokoltabban
vonatkozik Déktfriká-r- e
Mi akik itt élünk a felét sem
tudjuk annak amit tudnunk kelle-ne
ós akik nem élnek itt teljes sö-tétségben
látják ezt a hatalmas or-szágot
a „leg" fokozatának
országa a legnagyobb a legtöbb
a legszebb a leggazdagabb a leg-jobb
meghatározások hazája Nem
Afrika de nem is Európa
hanem a kettőnek kissé egzotikus
keveréke mely olyan életet kíván
megvalósítani ami minden benne
lakónak a legjobbat nyújtaná Az
sjiképzelés gigantikus de mivel itt
minden „non ptus ultra" így ez
sem hangtik tehetőilennek
Talán a szám-adatokk- al
területe 204S737 négy-zetkilométer
beleértve Dél-nyugat-alrt- kát
is Ez érthető több
mént ötven éve szerves része az
Mámnak és a költsé-tek
fáradtságok után megérdemli
hogy saját mond) a
833327 négyzetkilométer nagysága
senki" földjét Egész la-kólnak
szama: 21446000 létek ás-hat
3780000 fehér 620000 Aaeiei
2018000 félvér és 15037000
kötött oszlik meg a Ukoseag
A néger meghatározás nem is he-lyes
mert Déiefrikában nem érnek
négerek Ht ezt a szót nem hasz-nálják
és vagy hívják
vagy afrikánsnak de
sem a hivatalos sem a magán kife-jezésekben
nem szerepel Persze a
bantu szó sem helyes mert bantu
nincsen Ez az a hihe-tette- n
nemze-ttség- ő
négereknek Azonban itt a
néger szó valami csúnyát jelent így
csak az amerikai hasz-nálták
még környékbeliekre sem
mert azok „bleck-peopl- e"
emberek Az meghatá-rozást
azonban nem össze-téveszteni
az „afrikaans" roegjetö-lésse- l
mert ez viszont a búrok inal
neve
Délafrikában mindenki bevándo-rolt!
A bennszülöttnek tartott né-ger
Is éppolyan mint
az 1652 április 6án Van
J£MF ÍffiMfcjBl
:"
gyoskodni őket éjszaka a szabad ég alatt kis"'
a tüntetőkből a forradalmi izgalom és — szét
ledtek
A Kent State óta nem történt erőszakos egy'
mi forrongás vagy más Ifjúsági a rendszer
ellen
Az örök törvény ismét érvényesült: az erósaa
koskodókkal még nagyobb keil szembe
állítani!
A Kent State az általános ifjúsági kijózanító
kezdete volt Ma már kevesen vannak akik
„rendszer" erőszakos eltávolítására gondéinak A
szociális problémák gyors megoldását is megfon
tolás
Mindez a „törvény és rend" kemény kezét di
cseri
Közben ezek a gverek-forradalmáro- k a „fiatal
felnőttek" kategóriájába nőnek fel akiknek ma
már nem tálcán hozzák a munkaalkalmat és igy
el kell kezdeniük a saját életük nehéz felépítését
Mindez csillapítja a lázadó ösztönöket és a reali
tások felé a 15—30 év-katergó- ria figyel
mét Ebben ma csak 44% a 21—30 éves „fiatal
felnőttek" arányszáma de 1981-r- e fele-fel- e arám
alakul ki Mivel ezek nyomják rá a magaviseletük
bélyegét a náluk fiatalabbakra az ifjúsági fórra
láza kiég Nyilván megmarad az
„ellenvélemény" de kiolvad belőlük az „erőszak"
Ez a téma Irtózatosan nagy fontosségü most
amikor Amerika'egy egészen új világpolitika ren
dezésre Ez destrukció-mente- s köte
ősségeit átérzö dolgozó és fiatalságot
igényel
Erős hazafias fegyelmezett fiatalság nélkül
nem maradhat nagyhatalom Amerika! A termelés
növekedése a hadihajók és ágyuk száma nem pó-tolhatják
a „Hinterlandot"!
Ezért kell a Kent State fordulópontját
nagy történelmi eseménynek tekinteni
Az események nyomában
Magyar szemmel Délafrikában
Péter László a Délafrikai Magyar Egyesület
Egyesület folyóiratának „POSTAKÜRT-ne- k q szerkesztő-je
kiváló egyre folyóiratnak
egyik motor akinek örömmel
olvasóink kezébe Nemcsak tanulságos és felvilág&sl-t- ó
igen újságírói alkotás is
Afrikában
könyvét
Déiefrika
teljesen
kezdjük szükséges
hiszen
reázordftott
magáénak
Délafrika
né-ger
bantunak
négerként
össafogalma
fokszámú különféle
négerekre
a
fekete
„afrtkáns"
szabad
bevándorolt
Rlebek- -
erőszakot
fordítja
dalmárok lassan
vdíalkozott
tlsztalekö
tragikus
mozgató
kel érkező első hottand telepesek
Sőt Van Riebek majdnem eMbb ér-kezett
Délafrika mai területére
mint a 16-1- 8 században az Egyen-lítő
környékéről leszivárgó t nége-rek
akik csak az északi és keleti
részeken kóboroltak
Délafrikában a bushmanok"
voltak az őslakók akik 10-120- 00
évvel ezelőtt makinem háromne-gyed
Afrikát uraltak Ezek az úgy-nevezett
„öreg sárga fajnak" a le-származottai
de nem négerek
Testalkatukban arckifejezésük-be- n
is lényegesen eltérnek a nége-rek
tői 130-16- 0 cm magasak sei-nO- k
sárga a kajszinbarack színé-hez
hasonló hajuk sima fekete ke-zük
lábuk kicsike ajkuk szájuk-saél- e
vékony szamok majdnem
mongolos Ma is a kőkorszakban
élnek primitív szettd népség és an-nakidején
önkéntesen visszavonul-tak
a beszivárgó négerek elől a Ka-lahári
sivatagba számuk jelenleg a
sivatagi és mocsári bushmanokat
öestetéve kb 30000 lehat Ezeket
a kőkorszakbeli embereket igáz-ták
le a sokkal később érkező hot-tentották
akikkel egyébként ösz-saakevered- tak
és ma már sajnos
nincsen tiszta fajú buehmen Afri-kában!
A hottentották még Utálkoztak
az első fehér bevándoroltakkal de
a később háromszor megismétlődő
járvány tetyezen kürtotta őket Dél-nyugM-afrtká-ban
állítólag még ta-láltató
hottentotta azonban szá-muk
pár százra tehető
Viaszatérve a mai Détafrikár
talán az egyetlen áhem a világon
ahol az újonnan érkező bevándorló
nem gyúlok akt megeszi a
kenyeret a tssztességes Ht ék esői
hanem szívesen látott új polgár
mert feltételezik hogy munkája-va- l
előbbre viszi az ország jótétét
Ez annyira szokatlan Európa után
hogy hihetetlennek hangzik de
tény hogy semmi különbség nincs
a háromszáz éve itt élő afrikaans
és a tegnap érkezett idegen kőzött
Valószínű az egyetlen állam a vi-lágon
amelynek két fővárosa van
Az egyik Cape Town-ba- n ahol az
évenkénti összeülő országgyűlés
tanácskozik a másik Pretoria ahol
a kormányszervek működnek Egy
kis túlzással harmadik fővárost Is
w5íf s
" e ar s -- í t_ lém
ff
erőszak
a
követte
idegen
megnevezhetünk ez Btoemíontew
ahol viszont a legfelsőbb bfráaácok
állomásoznak
Pénzegysége a Rand' ez úm
számegységgel dolgozó pénaéf lk
és 100 cent egyenlő 1 Rand-da- f V-ilágpiaci
értéke igen magas mvrt az
angol font az egyetlen jmr ly vál-tóértékben
íeHllmúlja a dotfár
majdnem 30 centtel ér Kevesebbet
1961-be- n tértek át err- - a pénaogv
ségre
Érdemes megjegyezni hogy az
alkotmány szerint a köztársaság el-nöke
és tisztviselői a felsőbb bíró-ságok
tisztviselőt a tartományok
tisztviselői sőt meg a vasút hajó-zás
és repdlés alkalmazottai sem
állami közalkalmazottak
Minden évben május 31-é- n van a
Köztársaság napja Ez a nap vélet-lenei
egybeesik a bur-ang- ol hábo-rút
megszűntető 1903-be- n aláirt bé-kekötés
valamint az 1§ 10-be- n ki-kiáltott
Unió napjával
A világon a legkisebb adókulcs
valószínűleg Détafrikáfcan van
mert pl egy havi 300— R jövede-lemmel
rerideMtcaő nutgányos dol-gozó
123% nő 89% egy gyér-mek- es
család 7% és kétgyermekes
család 6% jövedelmi adót fizet Az
átlagos havi jövedelem 200-30- 0
Rand kőzött ingadozik Statisztikai-lag
inegállapttáet nyert hogy egy
dolgozni szerető amb írnok egy he-ti
munkája utáni bér stsgendfl
hogy három hétig mintha nétMM
miflUinnt
Nyetvűk az afrikaans nyelv
mely legfiatalabb tagja z germán
nyelvcsoportnak és ugyanolyan
nyugat-germá- n mént az angol hol-land
és a frizian Eredetik s 17
századbeli holland nysjvböl sza-kadt
ki de máaféi század alatt ön-áM- ó
nyelvvé feélődőtt
Ezt a feltűnő rövid ktO alatti fej-lődést
talán az magyarázza hogy
az első kHeiepedök Idijébsn 142
körűt Hollandiában nem volt egy-séges
írott és beszék nyelv és az
első bevándoroltak is mttöorék táj-szólással
hsezáfcek később a fran-cia
hugenották majd az etsfi német
ideérkezők annyira megváltoztat-tá- k
az eredeti tájszótásos holland
nyelvet hogy a keverékből egy za-ját
maguk által kikristályosMott af-rikaans
nyelv lett Az a tény hogv
az angol nyelvnek semmi befolyása
nem volt az afrikaans nyelvre mert
az első angol csak 17P5-be- n éfkr-ze- tt
Cape Town-b- a és az afrikaans
akkor már nyelvtanilag felépített
nyelv volt Ma az afrikaans és az
angol a hivatalos nyelv
Az ország éghajlata kellemesnek
mondható Statisztika szerint a vi-lág
legnaposabb országa Amíg Ha-vwaí-b- an
2400 Kaliforniában 2600
Madeira és Canari szigeteken 2650
az évi átlagos napsütött órák szd-m-a
addig Cape Town-ba- n 2980 Jo-hannesburgban
3150 és Pretoriában
3240 órában sült évenként a nap
Az éghajlat persze területenként
változó és majdnem mind a négy
évszak megtalálható egyszerre az
ország különböző pontjain De a ta-va- sz
összeesik a nyárral és az ősz
beleolvad a télbe Mivel az átlagos
szint 1000 méteren van így a me-leg
mely néha 35 C fokra is fel-emelkedik
nem elviselhetetlen
Nem említem persze a hatalmas si-vatagokat
és a tengerparti helye-ket
Télen hideg is van ez nevet-ségesnek
hangzik ha a hideget a
nappali 10-1- 5 C fok melegként ha-tározzuk
meg De a változás 35 fok-ról
15 fokra annyira észrevehető
hogy ha eltűnik a nap bizony fá-zunk!
A hó majdnem ismeretlen és
ha véletlenül hó is esik akkor az
újságok oldalakon át csak a hóval
foglalkoznak képekben és cikkek-ben
A párcenti hóesés után heli-kopterekkel
szórják az ennivalót az
állatok részért mert nekik annyira
szokatlan a hó hogy szinte megbé-nulnak
és éhenpusztulnak a várat-lan
időjárásban
A hegyekben azonban nem isme-retlen
a fagy annál inkább is mert
a 2-30- 00 méteres hegyek nem rend-kívüliek
Egyik legmagasabb hegye
a 3355 méter magas Mount Aux
Sourees Lesothoban van Az ország
legmagasabban fekvő városkája a
2111 méter magasan települt
Dulistoom Transvaalban van A
világ második legmagasabb víz-esése
s Tugeta Natalban amely
48 méterről esik alá
Délafrika a világ leghatalmasabb
és leggazdagabb bányászati álla-ma
több mint 90 féle iparilag fon-tos
ásványt bányásznak ebböt az
arany 81% gyémánt évi 2 millió
karát 73% platina és uránium el-- ö
a világon vanádktm króm man-gán
azbeszt szán évi 04 mHUó
tonna vas évi 18 millió tonna
a világ ve
zető államaitól
Jeteuleg csak olajat és alumí-niumot
nem termel világviszony-!sjba- a
jelentői mennyiségben
Iáért anyagokban teljesen öneUá-j- k
és a fejlődés folyamata azt bi-oayf- tja
hogy iparitag is rövtde-oöneflá- tó lest
Lsy knjnegyobb vállalat az
Angol-Americ- aa Corporation a-m- ely
egyébként a második legna-gyobb
biayásxati váltat a vilá-gon
130000 dolgozót foglalkoz-tat
Randfttteinben van a világ
ktgaagyoib arany-kőz- et morzsoló
Mszttéhe §00 gép egyenként
1000 kg súllyal tori fel az arany-ny- ál
teli kőzetet Gerasinetonben
van a világ legnagyobb arenyftno-mftój- a
ahol a híres arany-rudek- ai
öntik lfy-g- y rúdnak" a súlya
11340 gramm boksburg meHett
van a vilit leazoiryebb bányája
ez is arzorybánya mely 3354 mé-ter
aaáty tO bányában bányász-nak
arnyat és a kazntrtlizi évek
átlag IlUMllli 7J0OOO0 kg
arany vsát samsfc kitenneiésében
45000 fehér 350000 néger mun-kás
isfádfcttstt
A gyáaeáattal kapcsolatban
megamtfcen 1 hogy 1505 január
2áVáa itt tatának a világ (sajna-gyob- b
3035 karátos Culsmen ne-v-ű
kb 00 dkg súlyú gyémántját
Kt éves vágási etjárás után se an-gol
korona ékszerek darabjai let-tek
A zaáeaáik legnagyobb Enott-sto- r
nevű gyémántot is itt talál-ták
az „csak" f72 karát kUtöaó-se- n
szép kákea-fehé- r saznff 31
darabra vágták fai A világ negye-dik
lenagyubb gyémántját Jon-ko- r
tyéznáHtiirt hívják ItU-be- a
találták Fvesorta mellett 73S ka
ll éve msslsrsáfss ipari gyé-mántot
is saflállltsnalr és s máso-dik
kuraagyobb tirmesOjt z világ-nak
Moddertooteenbsn van s vi
lág kumagyobb dinamit ás robba-nóanyag
gyára- - Több ezer holdon
tertl ei Evi Hsmeién 130000
tonna Az Alrtcaa lazáootves irá-nyítja
a világ kazjwgyobfa motrá-gy- o
gyárát is zaszynsjc évi terme-Ma-e
110000 tonna levegőből sű-rített
matrágya
Wwwaborwa közel a Kruger
National Parkhoz komoly meny-nyiség- a
foszfátot termel és az át-lagos
évi 060000 tonna tokkal
több mint Délafrika szükséglete
UgyenaU a nem régen megnyitott
rézbánya 140000 tonna rezet
nyújtott azonban a most megin-duló
új mechanizácioval napi 33
ezer tonna termelést terveznek " ' (Folytatjuk)
' J97Iaujus2tus21 (#34) Kanadai Magyarság 5 oldal
Nyírcgyházy Pál:
KRÜDY ÉS NAGYKALLÓ
A kállai ember amikor a-v- al
említi születési helyét azt a
nyelvi formát vallja magáénak
melyét nagyapja is használt Ma
hivatalosan az elnevezésekben
ó-v- al írunk minden címzést és
összetételt
Mégis Nagykáliónak a „kállai
kettős" szerzett világhírt Ko-dály
Zoltán 1950-be- n megalkot-ta
híres kórusmüvét amely
meghódította a nagyvilág hang-versenytermeit
rádióit televí-zlóit
Két kezdő hangsora a
nyíregyházi rádió szünetjele
Ez az egyetlen magyar dal és
tánc melynek teljes meséje van
Egy legény udvarol egy leány-nak
A legény néhány este nem
megy el a leányhoz Amikor a
bálon találkoznak a leány sze-mére
veti a legénynek hogy el-maradt
A legény mentegetőzik
a leány így cáfolja meg: „Teg-nap
este mentem lesbe valaki
ült az öledbe!" A legény táncol-ni
hívja a leányt de az duzzog
és ügyesen kisiklik a legény kar-jai
közül A legény bosszús lesz
a leány megijed hogy végképp
szakit vele nyájasabbra fordítja
viselkedését engedi már magát
ölelni is egyszóval kibékülnek
s táncolják vígan a tánc végső
figurák ki-Wtö- rö jókedvvel
Ropogós tipegős tánc volt
ugyan egykor a kállai kettős
mégis ha valakit azzal biztat-tak
hogy majd eljáratják vele a
táncot jobban megijedt mintha
veréssel fenyegették volna meg
Ezalatt ugyanis a kallói vár szűk
celláit értették ahol a rab csak
állni volt képes mivel pedig a
fülkék alja élükre állított négy-szögletes
lécekkel volt kirakva
melyeken megállni alig lehetett
a rab fájdalmában kénytelen
volt mezítelen lábait sűrűn
váltogatva fel-felkapkod- ni Kü-lönösen
a tagadásban lévő rabo-kat
zárták ily fülkékbe Alig
volt rab aki a vallatás e mód-jára
ellent tudott volna állni Ez
volt csak az igazi „kállai ket-tős"
A néhány hónappal ezelőtt
megjelent Nagykállól Monográ-fia
foglalkozik Krúdy Gyulának
a Nyírség nagy írófiának nagy-kall- ói
vonatkozásaival Mikor
az író nagyapja Nógrádból a
Nyírségbe került először Nagy-kállób- an
telepedett le Ott volt
megyei főügyész a kiegyezés
utón s csak a megyeszékhely át-helyezésekor
az (ró születése
előtt alig két évvel köközött a
csatád Nyíregyházára Az író
gyermekkorában sokat hallott
nagyszüleitől a régi kallói évek-ről
Így aztán se szeri se szá-ma
azoknak a müveknek me-lyakiien
Nagykálió szerepet
A régi megyeháza épületéhez
fűződik „A megye pávája" efmfi
elbeszélés Címszereplője egy
becsvágyó kardos menyecske
Prépostváry Ferencné aki asz-szon- yi
praktikával alispánt csi-nált
férjéből de voksképpen ö
kormányozta a megyét tunya
ttrje helyett El is nevezték a
megye pávájának s jó humorér-zékkel
férje portréja helyett vé-gűi
az 0 képét helyezték e a
megyeháza folyosóján a régi
alispánok disztnagyaros képei
mellé
A vármegyével kapcsolatban
sokat emlegeti Krúdy a régi kal-lói
bőrtont Erről irta a Jóvá-g- ó
tücske" dmél kőttői etbeszé-tás- ét
Sóvágó Mres betyár volt
fiatal korában de azután 30
évet töltött z káli Isoftőnben
Lassan megöregedett s jóllehet
már alig vigyáztak rá eszébe se
jutott megszökni Egyszer azon-ban
mégis séhegytat Káttót a
rég látta utakon hazament seü-Mtzéujá- ba
Pazonyba de nem
maradt sokáig a várnagy legna-gyobb
csodálkozására vissza-tért
a börtönbe Csak egy tücs-köt
hozott magával otthonról
mert azt kívánta hogy hátrale-vő
éveiben házi tüoske ciripel-jen
a fűiébe
A h+res Kalló egykor nagy
volt és dicső de lakosainak nem
volt hajlamuk a vaeúthoz mint
átkos újításhoz féltették tőle a
fuvarozást nem akarták ketté-hasíta- ni
z eksúfittatnl a föld-jüket
Hadakoztak ellene a nyír-egyházi
polgárok pedig hada-koztak
érte A vasutat tehát
Nyíregyházára vitték s a Mária
Terézia korában épült óriási
barokk-stíl- ű megyeháza ma Ei- -'
me- - és Ideggyógyintézet '
1848-ba- n a szabadságharc
idején a kallói várban fogva tar-tott
rabokat szabadon engedték
hogy beállhassanak katonának
Gesztely Jóska lett a vezérük
De a híres betyár mm becsUN
te meg a visszanyert szabadsá-got
s újra a kallói börtönbe ke-rült
ahol nehéz láncra verve
sínylődött A raboknak vízért
kellett jámi s ez az alkalom
igen kedvező volt a szökésre
Egy alkalommal ott állt a kút
nál Kállay Ákos lova Gesztely
József bilincsben felugrott a ló
hátára és csakhamar eltűnt az
örök szeme elől A geszterédi
nagy erdőben egy zsandár go-lyója
terítette le
Krúdy a humoros esetleg tra-gikomikus
vagy groteszk törté- -
nelmi anekdotákat szerette me--
lyekböl csattanó históriákat kei
rekített ki Ilyen az „Agyúgo-lyó"
című elbeszélése Az utol-só
nemesi felkelésről ír a Napó-leon
elleni győri kalandról Fő-szereplője
Bodó Sámuel aki
rendkívül lusta ember vok Ami- -
kor a franciák hírére a meye
minden kardforgató nemese öz-- w
szesereglett NagykáHóban ő le-- j
késte a gyülekezőt ezért csak
úgy magányosan Írniuk az ineur- -'
gensek csapata után Nem is
igen törekedett hogy utolérje
őket Inkább elklőzgetett az ú-t-széli
fogadókban
Már tavasz felé járt amikor j
megpillantotta a visszatérő sza- -
bolcsi csapatokat Dodó elrej--
tőzött a fogadó padlásán hogy
ne találkozzon velük
Kálióban éppen folyt a mulat-ság
az insurgensek tiszteletére
mikor Dodó megérkezett Egye--
nesen az alispánhoz ment és '
tarsolyából nagy ágyúgolyót he-lyezett
az asztalra Hiába mond-ták
az insurgensek hogy Dodó
nem volt Győrben az emberek
inkább neki hittek Az ágyúgo- - --
lyó később a megyei múzeum-ba
került ezzel a felirattal: „Bo-naparte
ágyúgolyója a nemesi
felkelésből Ajándékozta: ne
Dodó Sámuel"
Mégis leghíresebbek a kallói
megyebálok voltak Itt találko-zott
három vármegye legszebb
menyecskéje leánya s arról
volt nevezetes hogy soha se le-hetett
tudni mikor vsn vége a
bálnak Gyakran előfordult
hogy látszólag elcsendesült a
bálterem a lámpásokat etoho-gettá- k
és a vendégek hazamen-tek
Altkor hirtelen újra meg-szólalt
a Mres Kacsari hegedű-je
s mintha a főidből nőttek vol-na
ki újra együtt vok a bálozó
társaság A zempléni asszonyok
lányok Tokajnál jártak már mi-kor
a posták utolérték őket ho-hó
korán mentetek el a mulat-ság
még javában tart A hintó-ke- t
ki se fogták fordultak visz-sz- a
azonnal Káno fekf Némelyik
hiú asszony fűzőben és a fri-zura
miatt csak karosszékben
mert aludni addig mag végérvé-nyesen
vége nem lett a bálnak
A Griff vendéglőben megújí-tották
a kártya készletet a ta-karékpénztárban
megnővekedeu
a váktóforgakmi Ha a bálban
napokig tartott a tánc ott vol-tak
a Gaál kisasszonyok akik
Zsigmond király óta nem fárad-tak
el a táncban
)l dalolni kellett az is kitek
a Gaál kisasszonyokból De még
kártyázni is tudtak Ozv Gaál
Mmáiyné gyakran adott huszon-egyes
bankot a megyei uraknak
A kis SwntnöncoU Pista aki
szerelmes volt a menyecskébe
még két disznót is eldobott
csakhogy rámosolyogjon Gaáiné
azzal az észvesztő lelketrázó
hoioodkó mosolygásával -
Krúdy a maga hányatott Te-té-t
próbálja igazolni a dzsentri-világ
tonmaságávei A Gaálok-ró-i
azt írja hogy még vagyonú- -
ket is lusták vohsk elherdálni:
„A párnát ki hagyták ráncigál-ni
a fejűk akM de nem mozdul-tak
fektűkből Persze fogytak
mint a hohlvMág"
Pedig nin úgy volt egvet-érezte- k
az országgal jóban-rosszba- n
Fegyvert fogtak Na-póleon
ellen bátran harcoltak
48-b- an de békében Szabolcs
legtávolabbi falucskájában is
összecsapták a bokájukat: Ma
vari a megyebál Kallóban!
fMv ' 11 "'
h v 4 4 '-(-
&