000330 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
Nem sokaság hanem Lílek C l s szabad nép tesz csuda dolgokat LrgML TndejKncftnt Ctnadian fltekly BERZSENY! ía ihe HucgarUq LangiMge Vol 33 28 XXXIII évfolyam 28 szám 1980 Július 12 Szombat Ara 40 cent A állt a II Pál € az Az Egyesült Államokban megszavazták a katonaköteles fiatalok regisztrá-lási kötelezettséget — Damaszkuszban Hafez Asszad szíriai elnök gépkocs-ijára bombát dobtak a merénylet következtében a szíriai államfő a British Rroadcasting Corporation értesülése szerint lábsérülést szenvedett — A görög és a török külügyminiszteri tanácskozás eredménye: a két fel megállapodott Ankarában hogy a jövőben tartózkodni fog a fegyveres erő alkalmazásától valahányszor egy vitás kérdés eldöntéséről lenne szó Törökország már elő-zetesen tett egy békéltető gesztust miszerint nem ellenzi Görögország újra-felvételét a NATO szervezetébe — Egy olasz DC— 9" mintájú Bologna cs Szicília között közlekedő személyszállító repülőgép ferobbant a nápolyi öböl közelében eddig 43 halottat halásztak ki a tengerből — Belfastban a héten lelőtték Myriam Daly ismert ír republikánus személyiséget Temetésekor négy katonaruhás férfi több lövést adott le Mrs Daly koporsójára majd utána elmenekültek — A SEATO (dél-ázsi- ai nemzetek szövetsége) kualalunpuri gyűlésén az USA Kanada Japán Ausztrália és Uj-Zéla- nd közvetve a vietna-mi kormányt közvetlenül a Szovjetunió terjeszkedési politikáját jelölte meg a kambodzsai illetve az afganisztáni harcok indokául — A piciny ezüst „six-penc- c" angol pénzérmét a tizedes pénzegyseg bevezetése következtében 42!) cvi forgalom után bevonták Nagy-Britanniáb- an — Delhiben váratlanul el-utasították azt a szovjet javaslatot miszerint a magyar űrhajós után leg-közelebb egy indiait vinnének fel az űrbe A nyugatnémet kancel-lár moszkvai útja ugyanaz-zal az eredménnyel zárult mint a francia államfőé: magyarul „nesze semmi fogd meg jól!" Helmut Schmidt a 61 é-v- es államfő lelkére kötöt-ték Velencében: ' ne engedjen a negyven-nyolcból mert máskülön-ben moszkvai útját úgy tomácsolják az Olympia előtt mint a Nyugat egyik lát-ható jelét Nos Schmidt kancel-lárnak valóban sikerült a Kreml urait magára hara-gítani mert a vörös sző-nyeges fogadtatás után a nyugatnémet államfő „be-olvasott" az oroszoknak olyannyira hogy a Pravda kénytelen volt „cenzúráz-ni" Schmidt felszólalását és kihagyta a „szúrós lénye-get" miszerint a kancellár időrendi be-osztást kért Brezsnycvtől a további afganisztáni illető-en amit az oroszok nyílt sértésként könyveltek cl Schmidt más"ódik" "szúr-- " kaja az volt hogy felkérte [a Szovjetuniót: minden e- - löfcltétcl nélkül kezdjek meg a tárgyalást a Nyugat-Európ- a célpontjai ellen i-rá-nyuló szovjet rakéták szá-mának korlátozása ügyében A Kreml nincs hozzá-szokva ahhoz hogy saját otthonában kioktassák Mi-vel Schmidt nyíltan kijelen-tette: szó sincs arról hogy és a NATO közé éket verhesse-nek Carter fellélegzett körül ményként kommentálják azt a lényt hogy Schmidt kél teljes órára elhalasztotta távozásátab-nó- l a célból hogy Dimit-ri- j Usztinov szovjet tárgyal-jon az 572 közepes ható-távolságú USA rakéta nyugat-- európai v jövőbeni állo-másozlatá- sa és a szovjet „SS-20- " jelenleg felállított rakétahálózat közti egyen-súly ügyében MOSZKVÁBAN LEGÖRDÜLT AZ OLYMPIAI VASFÜGGÖNY Két héttel az olympiai játékok megkezdése elött a szovjet fővárosban évti-zedek óta nem látott szi-gorúsággal lépnek fel a ha-tóságok akkor amikor minden eszközi megra-gadnak arra hogy lebe Makra Zoltán: Kerek harmincöt esztendő telt el hogy Európában a fegyverek elhallgattak Sajnos e hosszú idő nem hozott békét a világnak s nincs félelemnélkiili élet sem Az évtizedekkel ezelőtt emelt vas-függöny maradéktalanul fennáll s erösebb mint valaha A több mint három évtizede megszállt hazánkban az élet ugyan lassan kon-szolidálódott s már beszélünk 1953 áldozata engedményekre kényszerítette a megszállókat és kiszolgálóikat Egy-ben azonban nem ismernek kegyelmet Valószínű ideológiai okok-ból nem engednek méltó módon emlékezni hőseinkre akik a má-sodik világháborúban vagy az 56-o- s életüket ál-dozták Amenesztiákat bocsátanak ki még a Rákosi terror áldoza-tait is rehabilitálják de a hazáért életüket feláldozok számára ma sincs rehabilitáció! Nem feladatunk hogy e hasábokon Magyarország háború e-lö- tli és alatti politikájával a háború katonai fordulataival és dip-lomáciai hátterével most foglalkozzunk Ma már senki sem vonja kétségbe hogy Magyarországot a második világháborúért felelősség nem terheli Belesodródott ebbe a háborúba olyan félelmetes erők forgószélétől hajtva amelyekkel szemben nagyobb nemzetek is te-hetetlennek bizonyultak kell azonban a lényt hogy a hitleri birodalom minden nyugati lá-masz nélkül a magyar nemzet nem engedte maradéktalanul ma-gára kényszeríteni a totális háború embertelen törvényeit Magyarország a hitleri elnyomással szemben védelmet nyújtóit a hozzá menekült lengyel és francia katonáknak és politikusoknak védelmet nyújtott az ország katonai megszállásáig a koncentrációs táborok elöl hazánkba menekült zsidóknak éppen úgy mint a ké-sőbb odakerült angol és amerikai hadifoglyoknak Amikor belekény-szerült a háborúba a harctéren az emberiesség szabályait érvénye-sítette hiven a háború borzalmait enyhíteni akaró nemzetközi meg-állapodások betűihez és szelleméhez ötvenhatról a világ közvéleménye egyérteműen megállapította hogy ez talán a világtörténelem forradalma volt Hazánk népi erejére a második világháború súlyos csapást mert Hiteles és pontos adatokat érthető okokból talán soha nem fogunk kapni így csupán hozzávetőleges adatokkal számolhatunk 600000-r- e tehető a elhalt kato-nák polgári deportáltak valamit a életüket vesztettekkel együtt Budapest hivatalosan 1935-be- n -- 400000 fős HUNGÁRIÁM LIFE MAGYAR ELET nyugatnémet államfő sarkára szovjet fővárosban A Schmidt-Brezsnye-v csúcs János brazíliai diadalútja Legördült olimpiai vasfüggöny! SCHMIDT-BREZSN- YEV CSÚCSTALÁLKOZÓ meg-osztottságának csapatkivonásokat Nyugat-Németorszá- g Figyelemreméltó had-ügyminiszterrel „kisszabadságok"-ró- l szabadságharcban Hangsúlyoznunk tőszomszédságában legemberségcsebb Ember-veszteségünk hadifogolytáborokban munkaszolgálatban széljék a szovjet polgáro-kat a nyugati látogatók-kal való esetleges érint-kezésről Az újságokban naponta jelennek meg cikkek ar-ról hogy „óvakodjunk a mérgezett rágógumit oszto-gató nyugati turistáktól!" továbbá „Vigyázat — ne é-nnlk-ezz idegenekkel mert könnyen nemibajt kap-hatsz!" Az olympiai játékok tör-ténete során mindeddig pé-ldátlan idegengyűlöletre szí-tó kampány célja itt nem lehet az hogy az esetle-ges terroristákat elriassza a várható merényletektől (Mi-féle merényletektől tart-hal az az ország amely nek kormánya szigorúan megtiltja a fegyverviselést és hathatós vámvizsgálat-tal szinte lehetetlenné le-szi azt hogy fegyverrel lép-je át valaki a szovjet ha-lárt?) Az idegengyűlöletet szító nagyszabású szovjet saj-tóharijú- rat célja az hogy — a Politbiiro szerint -"-- megvédje av1szo vjet polgá-rokat az esetleges politi-kai és ideológiai fertőzés-től amit a „párt előre-lát" a nagyszámú nyugati turista beözönlése idején A lezárt moszkvai ut-cák száma 165! Sehol a világon nem történhetnék iiiiniiii" fV$Vc meg az hogy a polgárnak azt mondják: „Ide két hé-tig nem hajthatsz be mert sporteseményekel tartunk" (Mégha valami államtitkos hétpecsétes dolgot rejteget-nének inkább saját gyen-geségüket iparkodnak lep-lezni) A PÁPA A LEGNAGYOBB KATOLIKUS ORSZÁGBAN II János Pál pápa ő-szents-ége hetedik külföldi útján kétmillió hívő előtt mondott nyilvános szent-misét Rio de Janeiro hír-neves tengerpartján A Pon-tife- x Maximus 12 nap a-l- att 13 várost jár be a vi-lág legnagyobb létszámú katolikus hívőt nyilvántar-tó országban A szertartást követő szentbeszéd főleg Brazília fiatal nemzedéke felé irá-nyult arra intve ökethogy ne hódoljanak be a fogyasz-tói társadalom üres szóla-mainak és eszményeinekto-vább'- á tartózkodjanak a könnyű érzéki kalandoktól: — Nc hagyjátok maga-tokat félrevezetni az ü-r- es érzékiség vonzásától mely meggyalázza az i-- gaz emberi szeretet fo-galmát és végülis a csa-ládi élet szétbomlásához (Folytatás a 2-l- k oldalon) Tibitól! Az öröklődés egyik törvénye az hogy minden nemkívánatos jellemvonás a másik szülőtől származik Dr Megtagadott hősi halottak veszteségről ir ideszámítva 136000 lös katonai veszteséget Ennek a löbb mint 130000 elesett katonának hősi áldozatát má-ig sem hirdetik méltó emlékművek hazánkban A hatalom birtokosai még azt sem engedték meg hogy az 1914-18-a- s első világháborús emléktáblákra pótlólag rávéshessék a második világháború vagy az 1956-o- s szabadságharc hőseinek neveit Közismert hogy falvainkban városainkban ahol a háború végigdúlt az orosz hősi halottaknak emlékmüveket állítottak Ez ellen senkinek sem lehet ellenvetése Mártírjaira emlékezni minden nemzetnek joga és morális kötlessé-g- e De miért nem engedik meg hogy népünk is áldozhasson hő-sei emlékének? A németek a második világháború folyamán kerek hét és fél-millió főt vesztettek Ebből' a katonai veszteség 43 millió volt E-gy- ik német központi intézmény ma Európa Észak-Afrik- a és Közel- -Kelet több mint 15 országában 360 katonai temetőben másfél-millió hősi sírt ápol Kelet-Európ- a országaiban fekvő német katonai sirok felderítése és gondozása évtizedek óta folyik A Szovjetunió-ban elesett német katonák számát két és félmillióra becsülik Há-romnegyed részük névszerint ismert Moszkva egyik kerületében — Ljublinoban és Krasznogarszgban ápolt német katonai temetőt ta-lálunk amit a hozzátartozók is látogathatnak Hazánkban a németek vesztesége a második világháború alatt 5-10- 00 fő volt Ebből 35000 háborús halott Hosszabb tárgyalások eredményeképpen a németek máig 1600 sirl ápolnak További si-rok ápolása végett tárgyalások folynak a német és magyar Vörös-kereszt közöli 1969 óla szorgos kutatások során sikerült a néme-teknek 711 magyarországi községben 7000 katonasirt felderíteni és ezekre is kérik az illetékesektől a gondozás lehelőségét biztosítani Schmidt nyugatnémet kancellár múltévi látogatása alkalmából a bu-dapesti X kerületi temetőben fekvő német katonai sírokra koszorút helyezett Az ismeretlen és ismert sírokban pihenő magyar hősi halottaink viszont némák Reméljük azonban hogy ez a róluk emlékező írá-sunk eljut az otthoni illetékesekhez s uz állniuk oly gyakran emle-getett „humanizmus" nevében módot találnak arra hogy hazánk-nak ez a fájó sebe behegedjen A Béke-Nobel-díj- as Albert Schweilzer a humanizmus 20 század-beli misszionáriusa irta: „A katonasirok a béke nagy hirdetői Jc-leutöfcé-giik mindig nöui log" Omlik az amerikai hadianyag a Perzsa-öb- öl felé Irta Frey András A múlt héten több olyan dolog tor-lódott össze ami megváltoztathatja a vi-lág folyását Bár soh'sem tudhatja az em-ber hogy a nagy drámai események járn-ak- e súlyos konzekvenciákkal vagy in-kább azok melyek pillanatnyilag arány-lag jelentéktelennek látszanak Politikai bomba és atombomba Mindenekelőtt a parádésan megren dezett velencei értekezlet vonta magára a figyelmet ahol a nyugat egységét kel-lett volna helyreállítani de ennek csak a látszatát tudták úgy-ahog- y fenntartani a valóságban az eddiginél is nyilvánvalób-bá vált hogy Nyugat-Európ- a elszakadó-ba- n van Amerikától ezután került sor a bejelentésre hogy új francia atomfegyver (az orosz tankok elpusztítására alkalmas neutron-bomba- ) már útban van ami annyira megváltoz-tathatja az erőviszonyokat hogy három-négy éven belül Franciaország is komoly katonai hatalommá válhat ezzel egyidejűleg robbant az a politikai bomba hogy a francia kormány ismét megcsorbította a nyugati szolidaritást s tette ezt azzal hogy az Afganisztán kö-rüli amerikai-oros- z vitában --— hogy mi-vel lenne szabad a nyugatnak végső mi-nimumként megelégednie — a franciák a szovjet mellé álltak" - " és ilyen körülmények köztt szivárgottá ki a híre annak hogy az EgyésUltic'Alla'-mo- k katonai repülőtereiről s kikötőiből éjjel-napp- al áramlik Ömlik a hadianyag a Perzsa-öbö- l vidékérc olyan tempóban s olyan mennyiségben mintha már ki is tört volna a háború A hü szövetségesek Ezek az előkészületek nem azért folynak — mondják Washingtonban — hogy háborút indítsanak hanem azért hogy egy háborús kisülést még idejében meg lehessen akadályozni De menjünk sorjában Lássuk előbb mi történt Velencében Carterhagy vívmányként mutatta fel az amerikai választók felé hogy a kon-ferencián 'résztvevő hatalmak — Ameri-ka és híí szövetségesei" úgymint Ka t'tVASll'lH-lWWHLHltttt- t írja: Makkai ÁDÁM „Rendezni Végre Közös Dolgainkat" Nyílt levél Aczél Györgyhöz' a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Elnök-helyetteséhez Parlament Kossuth tér Pf 2 Budapest 1053 HUNGARY Kedves Aczél György! örömmel és érdeklődéssel olvastam „Költészetének igazsága hassa át tettcin-ket" cimü írását melyet a Kultúra-Művész- et közölt 1980 április ll-- i számában a cikk az ön beszédének szövege me-lyet a Attila Színházban az egy-kori „város peremén" a költő 75-i- k szü-letésnapja alkalmából tartott! Magánle-vélben már gratuláltam is önnek e cikk kapcsán mellékelve az Irodalom Újság a-z- on 'számát melyben anyámról Ignácz Rózsa íróról emlékezem „Személyes töre-dékek Ignácz Rózsa emberi és irói arc-képéhez" címen Remélem hogy megkapta Biztató és jó jelnek tekintem hogy úgyis mint kulturális ügyekben oly jártas államférfi az ország Miniszterel-nökhelyettese József Attilának teljes em-beri nagyságát méltatja s nem csak azt a megszokott szólamot ismétli miszerint proletár költő volt kommunista forradal-mat szitótt Ezt a Zsdánov-Réva- i kor-szak kulturális komiszárjaitól hallottam gimnazista koromban: gyomorgörcsig és orrvérzésig csépelt üres frázis volt o- - nada Japán Anglia Nyugat-Németorszá- g Franciaország és Olaszország — mindjárt az értekezlet első napján dekla-rálták hogy Afganisztán megszállása a számukra „elfogadhatatlan" Arról azonban mélyen hallgattak mi lesz ha az oroszok mégis bent mariid-nak S valóban két napig tarló tanács-kozást lezáró kommünikében már só sem esett az egész afgán kérdésről A természetes az lett volna ha le-galább annyit mondtak volna hogy a megszállás állandósulása szankciókat von-na maga után Brzezinski (az elnök kül-ügyi tanácsadója) azzal a szerény való-ban nagyon szerény sakkhúzással is meg-elégedett volna ha Carter akár csak a madridi összejövetel elhalasztásával fe-nyegetöd-zött volna A vádlottak padján Madridban A spanyol fővárosban tudvalévően annak a 35 kormánynak a megbízottai ülnek össze amelyek 1975-be- n az úgyne-vezett helsinki-- i nyilatkozatot aláirtak Ennek a most őszre egybehívott konferen-ciának az lenne a feladata hogy ellen-őrizze mennyire váltak valóra a szabad-ságjogokra vonatkozó Ígéretek Tavalyelőtt Belgrádban már tartot-tak ilyen értekezletet s akkor az ameri-kai delegáció különös gonddal vigyázott rá hogy minél kevesebb szó essék" olyas-miről amit az oroszok nem akarnak szel-lőztetni Erre emlékezve Angliában és Fran-ciaországban néhány konzervatív politi-kus azt javasolta hogy a madridi konfe-rencián az ellenkező politikát kövessék: az egyéni és nemzeti jogok betartásáról szóló vitában elsősorban a szovjetkor-mány- t ültessék a vádlottak padjára Ezt az ideát is felkarolhatták volna Velencében ha a vezető NATO-hatal-ma- k vagy akár maga Carter komolyan gondolná azért kellene kellemetlen rend-szabályokat mérni az oroszokra hogy i-l-yen módon el lehessen őket riasztani a Pakisztánba Perzsiába való benyomulás tól vagy attól hogy Szaúd-Arábiába- n puccs megrendezésével üssék ki az a- - ránylag nyugatbarát dinasztia kezéből a hatalmat ÁBEL AMERIKÁBAN József ezeket (Folytatás az 5 oldalon) lyan adminisztrátorok szájából akiknek a költészethez annyi köze volt mint Jó-zsef Attilának a számítógépes holdraké-tagyártáshoz Északamerikai olvasóim kedvéért jegyzem itt meg hogy abban a korszakban amit odahaza a „személyi kultusz" korának neveznek s amit mi itt rövidebben cs durvábban „Sztálinizmus" néven tar-tunk számon ön is börtönben ült akár-csak Kádár János akit fájdalmas fizikai brutalitások sem tudtak a szocializmus-ba vetett hitétől eltántorítani Én aki keresztyén-reformátu- s nem marxista ala-pon állok ezt tiszteletreméltónak találom sok nyugati irótársammal ellentétben A börtönkönyvtárban olvasta el anyám Ig-nácz Rózsa 1947-be- n mindössze 800 pél-dányban megjelent regényét az Urak úr-fiak-- at mely hosszas várakozás után most volna megjelenendő a Magvető Ki-adónál ha legújabb hírek szerint egy „tervmódosítás" mely számomra érthe-tetlen ezt nem napolta volna cl 1901-r- e vagy 1982-r- c Mikor anyámat halálra gázolta az autóbusz Budapesten 1979 szeptember 24-é- n ön a legmesszebbme-nő figyelemmel és jóindulatú barátsággal volt irántam nemcsak személyes kéz-(Folytat- ás az 5 oldalon)
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, July 12, 1980 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1980-07-12 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000548 |
Description
Title | 000330 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | Nem sokaság hanem Lílek C l s szabad nép tesz csuda dolgokat LrgML TndejKncftnt Ctnadian fltekly BERZSENY! ía ihe HucgarUq LangiMge Vol 33 28 XXXIII évfolyam 28 szám 1980 Július 12 Szombat Ara 40 cent A állt a II Pál € az Az Egyesült Államokban megszavazták a katonaköteles fiatalok regisztrá-lási kötelezettséget — Damaszkuszban Hafez Asszad szíriai elnök gépkocs-ijára bombát dobtak a merénylet következtében a szíriai államfő a British Rroadcasting Corporation értesülése szerint lábsérülést szenvedett — A görög és a török külügyminiszteri tanácskozás eredménye: a két fel megállapodott Ankarában hogy a jövőben tartózkodni fog a fegyveres erő alkalmazásától valahányszor egy vitás kérdés eldöntéséről lenne szó Törökország már elő-zetesen tett egy békéltető gesztust miszerint nem ellenzi Görögország újra-felvételét a NATO szervezetébe — Egy olasz DC— 9" mintájú Bologna cs Szicília között közlekedő személyszállító repülőgép ferobbant a nápolyi öböl közelében eddig 43 halottat halásztak ki a tengerből — Belfastban a héten lelőtték Myriam Daly ismert ír republikánus személyiséget Temetésekor négy katonaruhás férfi több lövést adott le Mrs Daly koporsójára majd utána elmenekültek — A SEATO (dél-ázsi- ai nemzetek szövetsége) kualalunpuri gyűlésén az USA Kanada Japán Ausztrália és Uj-Zéla- nd közvetve a vietna-mi kormányt közvetlenül a Szovjetunió terjeszkedési politikáját jelölte meg a kambodzsai illetve az afganisztáni harcok indokául — A piciny ezüst „six-penc- c" angol pénzérmét a tizedes pénzegyseg bevezetése következtében 42!) cvi forgalom után bevonták Nagy-Britanniáb- an — Delhiben váratlanul el-utasították azt a szovjet javaslatot miszerint a magyar űrhajós után leg-közelebb egy indiait vinnének fel az űrbe A nyugatnémet kancel-lár moszkvai útja ugyanaz-zal az eredménnyel zárult mint a francia államfőé: magyarul „nesze semmi fogd meg jól!" Helmut Schmidt a 61 é-v- es államfő lelkére kötöt-ték Velencében: ' ne engedjen a negyven-nyolcból mert máskülön-ben moszkvai útját úgy tomácsolják az Olympia előtt mint a Nyugat egyik lát-ható jelét Nos Schmidt kancel-lárnak valóban sikerült a Kreml urait magára hara-gítani mert a vörös sző-nyeges fogadtatás után a nyugatnémet államfő „be-olvasott" az oroszoknak olyannyira hogy a Pravda kénytelen volt „cenzúráz-ni" Schmidt felszólalását és kihagyta a „szúrós lénye-get" miszerint a kancellár időrendi be-osztást kért Brezsnycvtől a további afganisztáni illető-en amit az oroszok nyílt sértésként könyveltek cl Schmidt más"ódik" "szúr-- " kaja az volt hogy felkérte [a Szovjetuniót: minden e- - löfcltétcl nélkül kezdjek meg a tárgyalást a Nyugat-Európ- a célpontjai ellen i-rá-nyuló szovjet rakéták szá-mának korlátozása ügyében A Kreml nincs hozzá-szokva ahhoz hogy saját otthonában kioktassák Mi-vel Schmidt nyíltan kijelen-tette: szó sincs arról hogy és a NATO közé éket verhesse-nek Carter fellélegzett körül ményként kommentálják azt a lényt hogy Schmidt kél teljes órára elhalasztotta távozásátab-nó- l a célból hogy Dimit-ri- j Usztinov szovjet tárgyal-jon az 572 közepes ható-távolságú USA rakéta nyugat-- európai v jövőbeni állo-másozlatá- sa és a szovjet „SS-20- " jelenleg felállított rakétahálózat közti egyen-súly ügyében MOSZKVÁBAN LEGÖRDÜLT AZ OLYMPIAI VASFÜGGÖNY Két héttel az olympiai játékok megkezdése elött a szovjet fővárosban évti-zedek óta nem látott szi-gorúsággal lépnek fel a ha-tóságok akkor amikor minden eszközi megra-gadnak arra hogy lebe Makra Zoltán: Kerek harmincöt esztendő telt el hogy Európában a fegyverek elhallgattak Sajnos e hosszú idő nem hozott békét a világnak s nincs félelemnélkiili élet sem Az évtizedekkel ezelőtt emelt vas-függöny maradéktalanul fennáll s erösebb mint valaha A több mint három évtizede megszállt hazánkban az élet ugyan lassan kon-szolidálódott s már beszélünk 1953 áldozata engedményekre kényszerítette a megszállókat és kiszolgálóikat Egy-ben azonban nem ismernek kegyelmet Valószínű ideológiai okok-ból nem engednek méltó módon emlékezni hőseinkre akik a má-sodik világháborúban vagy az 56-o- s életüket ál-dozták Amenesztiákat bocsátanak ki még a Rákosi terror áldoza-tait is rehabilitálják de a hazáért életüket feláldozok számára ma sincs rehabilitáció! Nem feladatunk hogy e hasábokon Magyarország háború e-lö- tli és alatti politikájával a háború katonai fordulataival és dip-lomáciai hátterével most foglalkozzunk Ma már senki sem vonja kétségbe hogy Magyarországot a második világháborúért felelősség nem terheli Belesodródott ebbe a háborúba olyan félelmetes erők forgószélétől hajtva amelyekkel szemben nagyobb nemzetek is te-hetetlennek bizonyultak kell azonban a lényt hogy a hitleri birodalom minden nyugati lá-masz nélkül a magyar nemzet nem engedte maradéktalanul ma-gára kényszeríteni a totális háború embertelen törvényeit Magyarország a hitleri elnyomással szemben védelmet nyújtóit a hozzá menekült lengyel és francia katonáknak és politikusoknak védelmet nyújtott az ország katonai megszállásáig a koncentrációs táborok elöl hazánkba menekült zsidóknak éppen úgy mint a ké-sőbb odakerült angol és amerikai hadifoglyoknak Amikor belekény-szerült a háborúba a harctéren az emberiesség szabályait érvénye-sítette hiven a háború borzalmait enyhíteni akaró nemzetközi meg-állapodások betűihez és szelleméhez ötvenhatról a világ közvéleménye egyérteműen megállapította hogy ez talán a világtörténelem forradalma volt Hazánk népi erejére a második világháború súlyos csapást mert Hiteles és pontos adatokat érthető okokból talán soha nem fogunk kapni így csupán hozzávetőleges adatokkal számolhatunk 600000-r- e tehető a elhalt kato-nák polgári deportáltak valamit a életüket vesztettekkel együtt Budapest hivatalosan 1935-be- n -- 400000 fős HUNGÁRIÁM LIFE MAGYAR ELET nyugatnémet államfő sarkára szovjet fővárosban A Schmidt-Brezsnye-v csúcs János brazíliai diadalútja Legördült olimpiai vasfüggöny! SCHMIDT-BREZSN- YEV CSÚCSTALÁLKOZÓ meg-osztottságának csapatkivonásokat Nyugat-Németorszá- g Figyelemreméltó had-ügyminiszterrel „kisszabadságok"-ró- l szabadságharcban Hangsúlyoznunk tőszomszédságában legemberségcsebb Ember-veszteségünk hadifogolytáborokban munkaszolgálatban széljék a szovjet polgáro-kat a nyugati látogatók-kal való esetleges érint-kezésről Az újságokban naponta jelennek meg cikkek ar-ról hogy „óvakodjunk a mérgezett rágógumit oszto-gató nyugati turistáktól!" továbbá „Vigyázat — ne é-nnlk-ezz idegenekkel mert könnyen nemibajt kap-hatsz!" Az olympiai játékok tör-ténete során mindeddig pé-ldátlan idegengyűlöletre szí-tó kampány célja itt nem lehet az hogy az esetle-ges terroristákat elriassza a várható merényletektől (Mi-féle merényletektől tart-hal az az ország amely nek kormánya szigorúan megtiltja a fegyverviselést és hathatós vámvizsgálat-tal szinte lehetetlenné le-szi azt hogy fegyverrel lép-je át valaki a szovjet ha-lárt?) Az idegengyűlöletet szító nagyszabású szovjet saj-tóharijú- rat célja az hogy — a Politbiiro szerint -"-- megvédje av1szo vjet polgá-rokat az esetleges politi-kai és ideológiai fertőzés-től amit a „párt előre-lát" a nagyszámú nyugati turista beözönlése idején A lezárt moszkvai ut-cák száma 165! Sehol a világon nem történhetnék iiiiniiii" fV$Vc meg az hogy a polgárnak azt mondják: „Ide két hé-tig nem hajthatsz be mert sporteseményekel tartunk" (Mégha valami államtitkos hétpecsétes dolgot rejteget-nének inkább saját gyen-geségüket iparkodnak lep-lezni) A PÁPA A LEGNAGYOBB KATOLIKUS ORSZÁGBAN II János Pál pápa ő-szents-ége hetedik külföldi útján kétmillió hívő előtt mondott nyilvános szent-misét Rio de Janeiro hír-neves tengerpartján A Pon-tife- x Maximus 12 nap a-l- att 13 várost jár be a vi-lág legnagyobb létszámú katolikus hívőt nyilvántar-tó országban A szertartást követő szentbeszéd főleg Brazília fiatal nemzedéke felé irá-nyult arra intve ökethogy ne hódoljanak be a fogyasz-tói társadalom üres szóla-mainak és eszményeinekto-vább'- á tartózkodjanak a könnyű érzéki kalandoktól: — Nc hagyjátok maga-tokat félrevezetni az ü-r- es érzékiség vonzásától mely meggyalázza az i-- gaz emberi szeretet fo-galmát és végülis a csa-ládi élet szétbomlásához (Folytatás a 2-l- k oldalon) Tibitól! Az öröklődés egyik törvénye az hogy minden nemkívánatos jellemvonás a másik szülőtől származik Dr Megtagadott hősi halottak veszteségről ir ideszámítva 136000 lös katonai veszteséget Ennek a löbb mint 130000 elesett katonának hősi áldozatát má-ig sem hirdetik méltó emlékművek hazánkban A hatalom birtokosai még azt sem engedték meg hogy az 1914-18-a- s első világháborús emléktáblákra pótlólag rávéshessék a második világháború vagy az 1956-o- s szabadságharc hőseinek neveit Közismert hogy falvainkban városainkban ahol a háború végigdúlt az orosz hősi halottaknak emlékmüveket állítottak Ez ellen senkinek sem lehet ellenvetése Mártírjaira emlékezni minden nemzetnek joga és morális kötlessé-g- e De miért nem engedik meg hogy népünk is áldozhasson hő-sei emlékének? A németek a második világháború folyamán kerek hét és fél-millió főt vesztettek Ebből' a katonai veszteség 43 millió volt E-gy- ik német központi intézmény ma Európa Észak-Afrik- a és Közel- -Kelet több mint 15 országában 360 katonai temetőben másfél-millió hősi sírt ápol Kelet-Európ- a országaiban fekvő német katonai sirok felderítése és gondozása évtizedek óta folyik A Szovjetunió-ban elesett német katonák számát két és félmillióra becsülik Há-romnegyed részük névszerint ismert Moszkva egyik kerületében — Ljublinoban és Krasznogarszgban ápolt német katonai temetőt ta-lálunk amit a hozzátartozók is látogathatnak Hazánkban a németek vesztesége a második világháború alatt 5-10- 00 fő volt Ebből 35000 háborús halott Hosszabb tárgyalások eredményeképpen a németek máig 1600 sirl ápolnak További si-rok ápolása végett tárgyalások folynak a német és magyar Vörös-kereszt közöli 1969 óla szorgos kutatások során sikerült a néme-teknek 711 magyarországi községben 7000 katonasirt felderíteni és ezekre is kérik az illetékesektől a gondozás lehelőségét biztosítani Schmidt nyugatnémet kancellár múltévi látogatása alkalmából a bu-dapesti X kerületi temetőben fekvő német katonai sírokra koszorút helyezett Az ismeretlen és ismert sírokban pihenő magyar hősi halottaink viszont némák Reméljük azonban hogy ez a róluk emlékező írá-sunk eljut az otthoni illetékesekhez s uz állniuk oly gyakran emle-getett „humanizmus" nevében módot találnak arra hogy hazánk-nak ez a fájó sebe behegedjen A Béke-Nobel-díj- as Albert Schweilzer a humanizmus 20 század-beli misszionáriusa irta: „A katonasirok a béke nagy hirdetői Jc-leutöfcé-giik mindig nöui log" Omlik az amerikai hadianyag a Perzsa-öb- öl felé Irta Frey András A múlt héten több olyan dolog tor-lódott össze ami megváltoztathatja a vi-lág folyását Bár soh'sem tudhatja az em-ber hogy a nagy drámai események járn-ak- e súlyos konzekvenciákkal vagy in-kább azok melyek pillanatnyilag arány-lag jelentéktelennek látszanak Politikai bomba és atombomba Mindenekelőtt a parádésan megren dezett velencei értekezlet vonta magára a figyelmet ahol a nyugat egységét kel-lett volna helyreállítani de ennek csak a látszatát tudták úgy-ahog- y fenntartani a valóságban az eddiginél is nyilvánvalób-bá vált hogy Nyugat-Európ- a elszakadó-ba- n van Amerikától ezután került sor a bejelentésre hogy új francia atomfegyver (az orosz tankok elpusztítására alkalmas neutron-bomba- ) már útban van ami annyira megváltoz-tathatja az erőviszonyokat hogy három-négy éven belül Franciaország is komoly katonai hatalommá válhat ezzel egyidejűleg robbant az a politikai bomba hogy a francia kormány ismét megcsorbította a nyugati szolidaritást s tette ezt azzal hogy az Afganisztán kö-rüli amerikai-oros- z vitában --— hogy mi-vel lenne szabad a nyugatnak végső mi-nimumként megelégednie — a franciák a szovjet mellé álltak" - " és ilyen körülmények köztt szivárgottá ki a híre annak hogy az EgyésUltic'Alla'-mo- k katonai repülőtereiről s kikötőiből éjjel-napp- al áramlik Ömlik a hadianyag a Perzsa-öbö- l vidékérc olyan tempóban s olyan mennyiségben mintha már ki is tört volna a háború A hü szövetségesek Ezek az előkészületek nem azért folynak — mondják Washingtonban — hogy háborút indítsanak hanem azért hogy egy háborús kisülést még idejében meg lehessen akadályozni De menjünk sorjában Lássuk előbb mi történt Velencében Carterhagy vívmányként mutatta fel az amerikai választók felé hogy a kon-ferencián 'résztvevő hatalmak — Ameri-ka és híí szövetségesei" úgymint Ka t'tVASll'lH-lWWHLHltttt- t írja: Makkai ÁDÁM „Rendezni Végre Közös Dolgainkat" Nyílt levél Aczél Györgyhöz' a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Elnök-helyetteséhez Parlament Kossuth tér Pf 2 Budapest 1053 HUNGARY Kedves Aczél György! örömmel és érdeklődéssel olvastam „Költészetének igazsága hassa át tettcin-ket" cimü írását melyet a Kultúra-Művész- et közölt 1980 április ll-- i számában a cikk az ön beszédének szövege me-lyet a Attila Színházban az egy-kori „város peremén" a költő 75-i- k szü-letésnapja alkalmából tartott! Magánle-vélben már gratuláltam is önnek e cikk kapcsán mellékelve az Irodalom Újság a-z- on 'számát melyben anyámról Ignácz Rózsa íróról emlékezem „Személyes töre-dékek Ignácz Rózsa emberi és irói arc-képéhez" címen Remélem hogy megkapta Biztató és jó jelnek tekintem hogy úgyis mint kulturális ügyekben oly jártas államférfi az ország Miniszterel-nökhelyettese József Attilának teljes em-beri nagyságát méltatja s nem csak azt a megszokott szólamot ismétli miszerint proletár költő volt kommunista forradal-mat szitótt Ezt a Zsdánov-Réva- i kor-szak kulturális komiszárjaitól hallottam gimnazista koromban: gyomorgörcsig és orrvérzésig csépelt üres frázis volt o- - nada Japán Anglia Nyugat-Németorszá- g Franciaország és Olaszország — mindjárt az értekezlet első napján dekla-rálták hogy Afganisztán megszállása a számukra „elfogadhatatlan" Arról azonban mélyen hallgattak mi lesz ha az oroszok mégis bent mariid-nak S valóban két napig tarló tanács-kozást lezáró kommünikében már só sem esett az egész afgán kérdésről A természetes az lett volna ha le-galább annyit mondtak volna hogy a megszállás állandósulása szankciókat von-na maga után Brzezinski (az elnök kül-ügyi tanácsadója) azzal a szerény való-ban nagyon szerény sakkhúzással is meg-elégedett volna ha Carter akár csak a madridi összejövetel elhalasztásával fe-nyegetöd-zött volna A vádlottak padján Madridban A spanyol fővárosban tudvalévően annak a 35 kormánynak a megbízottai ülnek össze amelyek 1975-be- n az úgyne-vezett helsinki-- i nyilatkozatot aláirtak Ennek a most őszre egybehívott konferen-ciának az lenne a feladata hogy ellen-őrizze mennyire váltak valóra a szabad-ságjogokra vonatkozó Ígéretek Tavalyelőtt Belgrádban már tartot-tak ilyen értekezletet s akkor az ameri-kai delegáció különös gonddal vigyázott rá hogy minél kevesebb szó essék" olyas-miről amit az oroszok nem akarnak szel-lőztetni Erre emlékezve Angliában és Fran-ciaországban néhány konzervatív politi-kus azt javasolta hogy a madridi konfe-rencián az ellenkező politikát kövessék: az egyéni és nemzeti jogok betartásáról szóló vitában elsősorban a szovjetkor-mány- t ültessék a vádlottak padjára Ezt az ideát is felkarolhatták volna Velencében ha a vezető NATO-hatal-ma- k vagy akár maga Carter komolyan gondolná azért kellene kellemetlen rend-szabályokat mérni az oroszokra hogy i-l-yen módon el lehessen őket riasztani a Pakisztánba Perzsiába való benyomulás tól vagy attól hogy Szaúd-Arábiába- n puccs megrendezésével üssék ki az a- - ránylag nyugatbarát dinasztia kezéből a hatalmat ÁBEL AMERIKÁBAN József ezeket (Folytatás az 5 oldalon) lyan adminisztrátorok szájából akiknek a költészethez annyi köze volt mint Jó-zsef Attilának a számítógépes holdraké-tagyártáshoz Északamerikai olvasóim kedvéért jegyzem itt meg hogy abban a korszakban amit odahaza a „személyi kultusz" korának neveznek s amit mi itt rövidebben cs durvábban „Sztálinizmus" néven tar-tunk számon ön is börtönben ült akár-csak Kádár János akit fájdalmas fizikai brutalitások sem tudtak a szocializmus-ba vetett hitétől eltántorítani Én aki keresztyén-reformátu- s nem marxista ala-pon állok ezt tiszteletreméltónak találom sok nyugati irótársammal ellentétben A börtönkönyvtárban olvasta el anyám Ig-nácz Rózsa 1947-be- n mindössze 800 pél-dányban megjelent regényét az Urak úr-fiak-- at mely hosszas várakozás után most volna megjelenendő a Magvető Ki-adónál ha legújabb hírek szerint egy „tervmódosítás" mely számomra érthe-tetlen ezt nem napolta volna cl 1901-r- e vagy 1982-r- c Mikor anyámat halálra gázolta az autóbusz Budapesten 1979 szeptember 24-é- n ön a legmesszebbme-nő figyelemmel és jóindulatú barátsággal volt irántam nemcsak személyes kéz-(Folytat- ás az 5 oldalon) |
Tags
Comments
Post a Comment for 000330