Magyar Elet, July 12, 1980

              Nem sokaság
hanem Lílek
C l
s szabad nép tesz
csuda dolgokat LrgML TndejKncftnt
Ctnadian fltekly
BERZSENY! ía ihe HucgarUq LangiMge
Vol 33 28 XXXIII évfolyam 28 szám 1980 Július 12 Szombat Ara 40 cent
A állt a
II Pál € az
Az Egyesült Államokban megszavazták a katonaköteles fiatalok regisztrá-lási
kötelezettséget — Damaszkuszban Hafez Asszad szíriai elnök gépkocs-ijára
bombát dobtak a merénylet következtében a szíriai államfő a British
Rroadcasting Corporation értesülése szerint lábsérülést szenvedett — A görög
és a török külügyminiszteri tanácskozás eredménye: a két fel megállapodott
Ankarában hogy a jövőben tartózkodni fog a fegyveres erő alkalmazásától
valahányszor egy vitás kérdés eldöntéséről lenne szó Törökország már elő-zetesen
tett egy békéltető gesztust miszerint nem ellenzi Görögország újra-felvételét
a NATO szervezetébe — Egy olasz DC— 9" mintájú Bologna cs
Szicília között közlekedő személyszállító repülőgép ferobbant a nápolyi öböl
közelében eddig 43 halottat halásztak ki a tengerből — Belfastban a héten
lelőtték Myriam Daly ismert ír republikánus személyiséget Temetésekor
négy katonaruhás férfi több lövést adott le Mrs Daly koporsójára majd
utána elmenekültek — A SEATO (dél-ázsi- ai nemzetek szövetsége) kualalunpuri
gyűlésén az USA Kanada Japán Ausztrália és Uj-Zéla- nd közvetve a vietna-mi
kormányt közvetlenül a Szovjetunió terjeszkedési politikáját jelölte meg
a kambodzsai illetve az afganisztáni harcok indokául — A piciny ezüst „six-penc- c"
angol pénzérmét a tizedes pénzegyseg bevezetése következtében 42!)
cvi forgalom után bevonták Nagy-Britanniáb- an — Delhiben váratlanul el-utasították
azt a szovjet javaslatot miszerint a magyar űrhajós után leg-közelebb
egy indiait vinnének fel az űrbe
A nyugatnémet kancel-lár
moszkvai útja ugyanaz-zal
az eredménnyel zárult
mint a francia államfőé:
magyarul „nesze semmi
fogd meg jól!"
Helmut Schmidt a 61 é-v- es
államfő lelkére kötöt-ték
Velencében: '
ne engedjen a negyven-nyolcból
mert máskülön-ben
moszkvai útját úgy
tomácsolják az Olympia
előtt mint a Nyugat
egyik lát-ható
jelét
Nos Schmidt kancel-lárnak
valóban sikerült a
Kreml urait magára hara-gítani
mert a vörös sző-nyeges
fogadtatás után a
nyugatnémet államfő „be-olvasott"
az oroszoknak
olyannyira hogy a Pravda
kénytelen volt „cenzúráz-ni"
Schmidt felszólalását és
kihagyta a „szúrós lénye-get"
miszerint
a kancellár időrendi be-osztást
kért Brezsnycvtől
a további afganisztáni
illető-en
amit az oroszok nyílt
sértésként könyveltek cl
Schmidt más"ódik" "szúr-- "
kaja az volt hogy felkérte
[a Szovjetuniót: minden e- -
löfcltétcl nélkül kezdjek
meg a tárgyalást a Nyugat-Európ- a
célpontjai ellen i-rá-nyuló
szovjet rakéták szá-mának
korlátozása ügyében
A Kreml nincs hozzá-szokva
ahhoz hogy saját
otthonában kioktassák Mi-vel
Schmidt nyíltan kijelen-tette:
szó sincs arról hogy
és a
NATO közé éket verhesse-nek
Carter fellélegzett
körül
ményként kommentálják azt
a lényt hogy
Schmidt kél teljes órára
elhalasztotta távozásátab-nó- l
a célból hogy Dimit-ri- j
Usztinov szovjet
tárgyal-jon
az 572 közepes ható-távolságú
USA rakéta nyugat--
európai v jövőbeni állo-másozlatá- sa
és a szovjet
„SS-20- " jelenleg felállított
rakétahálózat közti egyen-súly
ügyében
MOSZKVÁBAN
LEGÖRDÜLT AZ
OLYMPIAI
VASFÜGGÖNY
Két héttel az olympiai
játékok megkezdése elött
a szovjet fővárosban évti-zedek
óta nem látott szi-gorúsággal
lépnek fel a ha-tóságok
akkor amikor
minden eszközi megra-gadnak
arra hogy lebe
Makra Zoltán:
Kerek harmincöt esztendő telt el hogy Európában a fegyverek
elhallgattak Sajnos e hosszú idő nem hozott békét a világnak s
nincs félelemnélkiili élet sem Az évtizedekkel ezelőtt emelt vas-függöny
maradéktalanul fennáll s erösebb mint valaha A több
mint három évtizede megszállt hazánkban az élet ugyan lassan kon-szolidálódott
s már beszélünk 1953 áldozata
engedményekre kényszerítette a megszállókat és kiszolgálóikat Egy-ben
azonban nem ismernek kegyelmet Valószínű ideológiai okok-ból
nem engednek méltó módon emlékezni hőseinkre akik a má-sodik
világháborúban vagy az 56-o- s életüket ál-dozták
Amenesztiákat bocsátanak ki még a Rákosi terror áldoza-tait
is rehabilitálják de a hazáért életüket feláldozok számára ma
sincs rehabilitáció!
Nem feladatunk hogy e hasábokon Magyarország háború e-lö- tli
és alatti politikájával a háború katonai fordulataival és dip-lomáciai
hátterével most foglalkozzunk Ma már senki sem vonja
kétségbe hogy Magyarországot a második világháborúért felelősség
nem terheli Belesodródott ebbe a háborúba olyan félelmetes erők
forgószélétől hajtva amelyekkel szemben nagyobb nemzetek is te-hetetlennek
bizonyultak kell azonban a lényt
hogy a hitleri birodalom minden nyugati lá-masz
nélkül a magyar nemzet nem engedte maradéktalanul ma-gára
kényszeríteni a totális háború embertelen törvényeit
Magyarország a hitleri elnyomással szemben védelmet nyújtóit
a hozzá menekült lengyel és francia katonáknak és politikusoknak
védelmet nyújtott az ország katonai megszállásáig a koncentrációs
táborok elöl hazánkba menekült zsidóknak éppen úgy mint a ké-sőbb
odakerült angol és amerikai hadifoglyoknak Amikor belekény-szerült
a háborúba a harctéren az emberiesség szabályait érvénye-sítette
hiven a háború borzalmait enyhíteni akaró nemzetközi meg-állapodások
betűihez és szelleméhez
ötvenhatról a világ közvéleménye egyérteműen megállapította
hogy ez talán a világtörténelem forradalma volt
Hazánk népi erejére a második világháború súlyos csapást mert
Hiteles és pontos adatokat érthető okokból talán soha nem fogunk
kapni így csupán hozzávetőleges adatokkal számolhatunk
600000-r- e tehető a elhalt kato-nák
polgári deportáltak valamit a életüket
vesztettekkel együtt Budapest hivatalosan 1935-be- n -- 400000 fős
HUNGÁRIÁM LIFE MAGYAR ELET
nyugatnémet államfő sarkára szovjet fővárosban
A Schmidt-Brezsnye-v csúcs
János brazíliai diadalútja Legördült olimpiai vasfüggöny!
SCHMIDT-BREZSN- YEV
CSÚCSTALÁLKOZÓ
meg-osztottságának
csapatkivonásokat
Nyugat-Németorszá- g
Figyelemreméltó
had-ügyminiszterrel
„kisszabadságok"-ró- l
szabadságharcban
Hangsúlyoznunk
tőszomszédságában
legemberségcsebb
Ember-veszteségünk
hadifogolytáborokban
munkaszolgálatban
széljék a szovjet polgáro-kat
a nyugati látogatók-kal
való esetleges érint-kezésről
Az újságokban naponta
jelennek meg cikkek ar-ról
hogy „óvakodjunk a
mérgezett rágógumit oszto-gató
nyugati turistáktól!"
továbbá „Vigyázat — ne é-nnlk-ezz
idegenekkel mert
könnyen nemibajt kap-hatsz!"
Az olympiai játékok tör-ténete
során mindeddig pé-ldátlan
idegengyűlöletre szí-tó
kampány célja itt nem
lehet az hogy az esetle-ges
terroristákat elriassza a
várható merényletektől (Mi-féle
merényletektől tart-hal
az az ország amely
nek kormánya szigorúan
megtiltja a fegyverviselést
és hathatós vámvizsgálat-tal
szinte lehetetlenné le-szi
azt hogy fegyverrel lép-je
át valaki a szovjet ha-lárt?)
Az idegengyűlöletet szító
nagyszabású szovjet saj-tóharijú- rat
célja az hogy
— a Politbiiro szerint -"--
megvédje av1szo vjet polgá-rokat
az esetleges politi-kai
és ideológiai fertőzés-től
amit a „párt előre-lát"
a nagyszámú nyugati
turista beözönlése idején
A lezárt moszkvai ut-cák
száma 165! Sehol a
világon nem történhetnék
iiiiniiii"
fV$Vc
meg az hogy a polgárnak
azt mondják: „Ide két hé-tig
nem hajthatsz be mert
sporteseményekel tartunk"
(Mégha valami államtitkos
hétpecsétes dolgot rejteget-nének
inkább saját gyen-geségüket
iparkodnak lep-lezni)
A PÁPA A
LEGNAGYOBB
KATOLIKUS
ORSZÁGBAN
II János Pál pápa ő-szents-ége
hetedik külföldi
útján kétmillió hívő előtt
mondott nyilvános szent-misét
Rio de Janeiro hír-neves
tengerpartján A Pon-tife- x
Maximus 12 nap a-l- att
13 várost jár be a vi-lág
legnagyobb létszámú
katolikus hívőt nyilvántar-tó
országban
A szertartást követő
szentbeszéd főleg Brazília
fiatal nemzedéke felé irá-nyult
arra intve ökethogy
ne hódoljanak be a fogyasz-tói
társadalom üres szóla-mainak
és eszményeinekto-vább'- á
tartózkodjanak a
könnyű érzéki kalandoktól:
— Nc hagyjátok maga-tokat
félrevezetni az ü-r- es
érzékiség vonzásától
mely meggyalázza az i--
gaz
emberi szeretet fo-galmát
és végülis a csa-ládi
élet szétbomlásához
(Folytatás a 2-l- k oldalon)
Tibitól!
Az öröklődés egyik törvénye az hogy
minden nemkívánatos jellemvonás a
másik szülőtől származik
Dr Megtagadott hősi halottak
veszteségről ir ideszámítva 136000 lös katonai veszteséget
Ennek a löbb mint 130000 elesett katonának hősi áldozatát má-ig
sem hirdetik méltó emlékművek hazánkban A hatalom birtokosai
még azt sem engedték meg hogy az 1914-18-a- s első világháborús
emléktáblákra pótlólag rávéshessék a második világháború vagy az
1956-o- s szabadságharc hőseinek neveit Közismert hogy falvainkban
városainkban ahol a háború végigdúlt az orosz hősi halottaknak
emlékmüveket állítottak Ez ellen senkinek sem lehet ellenvetése
Mártírjaira emlékezni minden nemzetnek joga és morális kötlessé-g- e
De miért nem engedik meg hogy népünk is áldozhasson hő-sei
emlékének?
A németek a második világháború folyamán kerek hét és fél-millió
főt vesztettek Ebből' a katonai veszteség 43 millió volt E-gy- ik
német központi intézmény ma Európa Észak-Afrik- a és Közel-
-Kelet több mint 15 országában 360 katonai temetőben másfél-millió
hősi sírt ápol Kelet-Európ- a országaiban fekvő német katonai
sirok felderítése és gondozása évtizedek óta folyik A Szovjetunió-ban
elesett német katonák számát két és félmillióra becsülik Há-romnegyed
részük névszerint ismert Moszkva egyik kerületében —
Ljublinoban és Krasznogarszgban ápolt német katonai temetőt ta-lálunk
amit a hozzátartozók is látogathatnak
Hazánkban a németek vesztesége a második világháború alatt
5-10- 00 fő volt Ebből 35000 háborús halott Hosszabb tárgyalások
eredményeképpen a németek máig 1600 sirl ápolnak További si-rok
ápolása végett tárgyalások folynak a német és magyar Vörös-kereszt
közöli 1969 óla szorgos kutatások során sikerült a néme-teknek
711 magyarországi községben 7000 katonasirt felderíteni és
ezekre is kérik az illetékesektől a gondozás lehelőségét biztosítani
Schmidt nyugatnémet kancellár múltévi látogatása alkalmából a bu-dapesti
X kerületi temetőben fekvő német katonai sírokra koszorút
helyezett
Az ismeretlen és ismert sírokban pihenő magyar hősi halottaink
viszont némák Reméljük azonban hogy ez a róluk emlékező írá-sunk
eljut az otthoni illetékesekhez s uz állniuk oly gyakran emle-getett
„humanizmus" nevében módot találnak arra hogy hazánk-nak
ez a fájó sebe behegedjen
A Béke-Nobel-díj- as Albert Schweilzer a humanizmus 20 század-beli
misszionáriusa irta: „A katonasirok a béke nagy hirdetői Jc-leutöfcé-giik
mindig nöui log"
Omlik az amerikai hadianyag
a Perzsa-öb- öl felé
Irta Frey András
A múlt héten több olyan dolog tor-lódott
össze ami megváltoztathatja a vi-lág
folyását Bár soh'sem tudhatja az em-ber
hogy a nagy drámai események járn-ak-
e súlyos konzekvenciákkal vagy in-kább
azok melyek pillanatnyilag arány-lag
jelentéktelennek látszanak
Politikai bomba
és atombomba
Mindenekelőtt a parádésan megren
dezett velencei értekezlet vonta magára
a figyelmet ahol a nyugat egységét kel-lett
volna helyreállítani de ennek csak a
látszatát tudták úgy-ahog- y fenntartani a
valóságban az eddiginél is nyilvánvalób-bá
vált hogy Nyugat-Európ- a elszakadó-ba- n
van Amerikától
ezután került sor a bejelentésre hogy
új francia atomfegyver (az orosz tankok
elpusztítására alkalmas neutron-bomba- )
már útban van ami annyira megváltoz-tathatja
az erőviszonyokat hogy három-négy
éven belül Franciaország is komoly
katonai hatalommá válhat
ezzel egyidejűleg robbant az a politikai
bomba hogy a francia kormány ismét
megcsorbította a nyugati szolidaritást s
tette ezt azzal hogy az Afganisztán kö-rüli
amerikai-oros- z vitában --— hogy mi-vel
lenne szabad a nyugatnak végső mi-nimumként
megelégednie — a franciák a
szovjet mellé álltak" - "
és ilyen körülmények köztt szivárgottá ki
a híre annak hogy az EgyésUltic'Alla'-mo- k
katonai repülőtereiről s kikötőiből
éjjel-napp- al áramlik Ömlik a hadianyag
a Perzsa-öbö- l vidékérc olyan tempóban
s olyan mennyiségben mintha már ki is
tört volna a háború
A hü
szövetségesek
Ezek az előkészületek nem azért
folynak — mondják Washingtonban —
hogy háborút indítsanak hanem azért
hogy egy háborús kisülést még idejében
meg lehessen akadályozni
De menjünk sorjában Lássuk előbb
mi történt Velencében
Carterhagy vívmányként mutatta fel
az amerikai választók felé hogy a kon-ferencián
'résztvevő hatalmak — Ameri-ka
és híí szövetségesei" úgymint Ka
t'tVASll'lH-lWWHLHltttt- t
írja: Makkai ÁDÁM
„Rendezni Végre
Közös Dolgainkat"
Nyílt levél Aczél Györgyhöz' a Magyar
Népköztársaság Minisztertanácsa Elnök-helyetteséhez
Parlament Kossuth tér Pf
2 Budapest 1053 HUNGARY
Kedves Aczél György!
örömmel és érdeklődéssel olvastam
„Költészetének igazsága hassa át tettcin-ket"
cimü írását melyet a Kultúra-Művész- et
közölt 1980 április ll-- i számában
a cikk az ön beszédének szövege me-lyet
a Attila Színházban az egy-kori
„város peremén" a költő 75-i- k szü-letésnapja
alkalmából tartott! Magánle-vélben
már gratuláltam is önnek e cikk
kapcsán mellékelve az Irodalom Újság a-z- on
'számát melyben anyámról Ignácz
Rózsa íróról emlékezem „Személyes töre-dékek
Ignácz Rózsa emberi és irói arc-képéhez"
címen Remélem hogy
megkapta Biztató és jó jelnek tekintem
hogy úgyis mint kulturális ügyekben oly
jártas államférfi az ország Miniszterel-nökhelyettese
József Attilának teljes em-beri
nagyságát méltatja s nem csak azt
a megszokott szólamot ismétli miszerint
proletár költő volt kommunista forradal-mat
szitótt Ezt a Zsdánov-Réva- i kor-szak
kulturális komiszárjaitól hallottam
gimnazista koromban: gyomorgörcsig és
orrvérzésig csépelt üres frázis volt o- -
nada Japán Anglia Nyugat-Németorszá- g
Franciaország és Olaszország —
mindjárt az értekezlet első napján dekla-rálták
hogy Afganisztán megszállása a
számukra „elfogadhatatlan"
Arról azonban mélyen hallgattak mi
lesz ha az oroszok mégis bent mariid-nak
S valóban két napig tarló tanács-kozást
lezáró kommünikében már só
sem esett az egész afgán kérdésről
A természetes az lett volna ha le-galább
annyit mondtak volna hogy a
megszállás állandósulása szankciókat von-na
maga után Brzezinski (az elnök kül-ügyi
tanácsadója) azzal a szerény való-ban
nagyon szerény sakkhúzással is meg-elégedett
volna ha Carter akár csak a
madridi összejövetel elhalasztásával fe-nyegetöd-zött
volna
A vádlottak
padján
Madridban
A spanyol fővárosban tudvalévően
annak a 35 kormánynak a megbízottai
ülnek össze amelyek 1975-be- n az úgyne-vezett
helsinki-- i nyilatkozatot aláirtak
Ennek a most őszre egybehívott konferen-ciának
az lenne a feladata hogy ellen-őrizze
mennyire váltak valóra a szabad-ságjogokra
vonatkozó Ígéretek
Tavalyelőtt Belgrádban már tartot-tak
ilyen értekezletet s akkor az ameri-kai
delegáció különös gonddal vigyázott
rá hogy minél kevesebb szó essék" olyas-miről
amit az oroszok nem akarnak szel-lőztetni
Erre emlékezve Angliában és Fran-ciaországban
néhány konzervatív politi-kus
azt javasolta hogy a madridi konfe-rencián
az ellenkező politikát kövessék:
az egyéni és nemzeti jogok betartásáról
szóló vitában elsősorban a szovjetkor-mány- t
ültessék a vádlottak padjára
Ezt az ideát is felkarolhatták volna
Velencében ha a vezető NATO-hatal-ma- k
vagy akár maga Carter komolyan
gondolná azért kellene kellemetlen rend-szabályokat
mérni az oroszokra hogy i-l-yen
módon el lehessen őket riasztani a
Pakisztánba Perzsiába való benyomulás
tól vagy attól hogy Szaúd-Arábiába- n
puccs megrendezésével üssék ki az a- -
ránylag nyugatbarát dinasztia kezéből a
hatalmat
ÁBEL AMERIKÁBAN
József
ezeket
(Folytatás az 5 oldalon)
lyan adminisztrátorok szájából akiknek
a költészethez annyi köze volt mint Jó-zsef
Attilának a számítógépes holdraké-tagyártáshoz
Északamerikai olvasóim kedvéért jegyzem
itt meg hogy abban a korszakban amit
odahaza a „személyi kultusz" korának
neveznek s amit mi itt rövidebben cs
durvábban „Sztálinizmus" néven tar-tunk
számon ön is börtönben ült akár-csak
Kádár János akit fájdalmas fizikai
brutalitások sem tudtak a szocializmus-ba
vetett hitétől eltántorítani Én aki
keresztyén-reformátu- s nem marxista ala-pon
állok ezt tiszteletreméltónak találom
sok nyugati irótársammal ellentétben A
börtönkönyvtárban olvasta el anyám Ig-nácz
Rózsa 1947-be- n mindössze 800 pél-dányban
megjelent regényét az Urak úr-fiak-- at
mely hosszas várakozás után
most volna megjelenendő a Magvető Ki-adónál
ha legújabb hírek szerint egy
„tervmódosítás" mely számomra érthe-tetlen
ezt nem napolta volna cl 1901-r- e
vagy 1982-r- c Mikor anyámat halálra
gázolta az autóbusz Budapesten 1979
szeptember 24-é- n ön a legmesszebbme-nő
figyelemmel és jóindulatú barátsággal
volt irántam nemcsak személyes kéz-(Folytat- ás
az 5 oldalon)