Magyar Elet, September 03, 1983

              ! r? '
-- ' s 7-- 1
Mm sokasig
hanem Lélek
s szabad nép lesz
csuda dolgokat
BERZSENYI
Vol 36 34 XXXVI évfolyam 34 szám
A Be la @ II Pál
Dél-Ameri- ka eladósodása végzetes méreteket ölthet: Mexikót 85 billiós
adósság terheli ráadásul 17°u-o- s is sújtja — Brazília 90 bil-lió
adóssággal az első helyen áll itt az infláció 143nb-o- s szemben a mexikói
100%-a- I Argentína vezet a 30'J%-o- s pénzhígulásával melyhez 40 billió adósság
társul de még az olajgazdag Venezuela is nehézségekkel küzd mert a 28 bil-lió
adósság a 17% munkanélküli és a 29°o infláció a dél-amerik- ai legmagasabb
életszínvonalú ország polgáraitól is követel — Az Ezer-napos"
irak— iráni háború csillagászati költségei Iraktól havi másfélbilliós hadi-költségveté- st
igényelnek úgy hogy Irak valaha magas 35 bil-lióról
5 billióra olvadtak —A harctéri halottak számát a több mint ezernapos
háborúban 350 ezerre becsiilik! — Az Occidental Petroleum nevű amerikai vál-lalat
120 millió dollár értékű szerződést kötött a Kínai a
DélkínaMcnger felkutatására Armand Hammer az Occi-dental
elnöke szerint „több billió dollár értékű rejlik itt
a tenger mélyen" — Moszkva az ENSZ szervezete elé terjesztette az űrbeli
fegyverek betiltását célzó javaslatát Gromiko szovjet főleg az
újra felhasználható USA „űrkomp" katonai célokra való felhasználása ellen
tört pálcát — Arafát PLO vezér váratlan döntése meglepte a nemzetközi közvé-leményt:
nem vesz részt a palesztin jogokat tárgyaló genfi konferencián —
Walesa — a hatóságok intése ellenére — augusztus 31-- i dátummal
és közlekedési sztrájkra hívta fel híveit
FRANCIA
EJTŐERNYŐSÖK
QADDAFI
CSÁDI
OFFENZÍVÁJÁT
Francois Mitterand
francia államfő döntését
mely szerint a középafrikai
Csád volt francia gyarmat
kérésére többezer katonai
„szakértőt" küldött — fő-leg
a kommunista párt sőt
saját szocialista pártja ke-beléből
is
azzal támadták hogy
„visszalérést jelent Mitte-rand
elődeinek neokolcnia-list- a
politikájához "
A francia jobboldal
viszont azzal vádolta az el-nököt
hogy „túlkésön és
túlkeveset telt Csád függet-lensége
biztosítására "
Brazza ville-be- n ( Kongó
(íz afrikai
államfő sürgette a fegyver
szüneti tárgyalások megkez-dését
A csádi fővárosban
N'Dzsamcna-ba- n Habré
Csád elnöke nem zárta ki a
Qaddafival való tárgyalások
lehetőségét sem azonban
mereven elzárkózott vetély-társával
Goukunival való
találkozás elöl és egyszerű-en
„líbiai zsoldosnak" bélye-gezte
Qaddafi sakkfiguráját
Qaddafi ezenközben Tu-néziában
újabb sajtókonfe-rencián
újra (pl éh pofával)
— kijelentette: Szó sincs
líbiai csapatok csádi terüle-ten
való bevetéséről"
Csád északi oázis-városába- n
Faya-Largeau-b- an
mely 4 héttel ezelőtt tíznapos
líbiai légibombázás után el-eseti
Qaddafi légi úton kül-dült
utánpótlást a mintegy
3000 főnyi líbiai és rebellis
erőkből álló helyőrség szá-mára
A franciák viszont az 54
éves sivatagi harcokban
járatos Jean Poli tábor-nokot
nevezték ki a csádi
francia erők parancsnoká-ul
Ráadásul Reagan el-nök
— előző ígérete sze-rint
— ugyancsak útbain-díto- tt
"C— 141" szállítógé-pek
fedélzetén tank- - és
légelhárító tüzérségi fel-szerelést
Jeep-ckk- el egye-temben
AZ
USA—MEXIKÓ
TANULSÁGA
A héten Ronald Reagan
USA e'nök leutazott a me-xikói
La Paz városába
hogy Miguel de la Madrid
Hurlado mexikói államfő-vel
találkozzon Tény az
hogy az esőáztatta reptéren
a szokásos spanyolos "abra-co- "
(ölelés) ezúttal elma
A szellemi ellenállás küldött
A hazai politikai helyzetről a rendszernek sikerült olyan képet
festenie Nyugat felé amely szerint a magasabb gazdasági jóléten
kívül politikai síkon a nemzeti érdekek megvalósítását is fokozatosan
végrehajtják A és magukat „demokratikus e-llenzékinek
nevezett szellemi csoportok azon-ban
mindezt cáfolják és a maga őszinteségében tárják fel a hazai
valóságot A Nyugajra került és ptíhon csak földalatf terjeszthető do-kumentumok
azt bizonyítják hogy Kádárék alatt csak a módszerek
enyhültek az elnyomás lényegében megmaradt
Az otthoni ellenzék elérkezettnek látta az időt hogy első ízben
Memorandummal forduljon a szabad világ politikai fórumai felé és
feltárja az emberi jogok történő megsértését Angol
nyelvű memorandumukat ci március 5 és 7-- e között Bécsben ülésező
Nemzetközi Helsinki Bizottsághoz juttatták el Egyidejűleg hat város-ban
(Bécs Párizs Oslo Stockholm Amsterdam New York) is közzé-tették
a Memorandumot Tekintettel arra hogy hazánkban nem mű-ködhet
Helsinki Csoport a Bécsben székelő osztrák Helsinki Bizottság
vállalta az angolnyelvü Memorandum nyugati közzétételét
A Memorandum öt írást tartalmaz különböző otthoni szerzőktől
akik a szellemi ellenzék ismert tagjai Négy tanulmány a magyaror-szági
helyzetet ismerteti az 5 a hcitáion túl élő magyar kisebbségek
tragikus sorsáról ad tájékoztatást
Az első tanulmányban lr Krassn Gjórgy az emberi jogok magyar-országi
korlátozásával foglalkozik Hangsúlyozza hogy a
az ím állam- - és társadalomellenes
elleni drákói rendelkezései vnlloallaiiul fennállnak sokszorosan meg-szegik
az alapvein emberi jogokat és a Helsinki
melyekéi a budapesti kormány is aláirt Ezen nem változtál az hogy
az utóbbi években ezek a rendelkezések kevesebbscr nyernek alkal-mazást
mint a Rákosi időkben A törvény pallosa ott függ mindenki
feje folótt cs bármely pillanatban lesújthat A 148 paragrafus az iz-gat
os"-ró- l és a 209 paragrafus A közösség bárkire
rahuiliatu aki nem lebzik a reud:zcn!ek
HUNGÁRIÁN LIFE MAGYAR ELET
1983 szeptember 3 szombat
Franciaország ejtőernyős különítményei megállították Qaddafi invázióját
Reagan— Madrid csúcstalálkozó János pápa Lourdcs-ba- n
munkanélküliség
nadrágszíj-meghúzá- st
olajbankbetétjei
Népköztársasággal
olajtartalékainak
olajforrás-potcnci- ál
külügyminiszter
munkabe-szüntetésre
MEGÁLLÍTOTTAK
Népköztársaság)
CSÚCSTALÁLKOZÓ
Nyugatra dokumentuma:
máskéntgondolkodók
szamizdat-kiadvány- ai
Magyarországon
büntetölön-vénykönyvne- k
bűncselekmények
megállapodásokat
megsértéséről"
radt és nem vitás hogy az
elmaradt baráti gesztus oka
az USA hadiflotta közép-amerik- ai
partmenti „gya-korlatozás- a"
és a kb 5000
főnyi katonaság hadgyakor-lata
lehetett
Reagan annak ellenére
hogy
De la Madrid „az USA
crőmutatását további bo-nyodalmak
kirobbanása
kútfejeként jelölte meg"
— az amerikai elnök ki-tartott
szilárd vonalveze-tése
mellett
amikor azt válaszolta: „Hi-szünk
abban hogy a népek
képesek arra hogy saját
megoldásaikat meghatároz-zák
— és ez'ért válaszoltunk
pozitív módon néhány közép-amerikai
állam segélykéré-sére"
A két államfő ezekulán
aláírta a kétezer mérföld
hosszú közös USA—mexikói
határvonal szennyeződés-ellene- s
szerzö'dését majd me-zőgazdasági
koncessziók té-tele
után újra a külpolitika
berkeire ferelődött a szó''
Reagan kijelentette De
la Madrid előtt hogy
az USA továbbra is szíve-sen
venne Mexikó jószom-szédi
szolgálatait a kö-zépamerikai
térség diplo-máciai
megoldásait és
esetleges további közvetí-téseit
illetően
A mexikói külügymi-niszter:
a fiatal 41 éves
Bcrnardo Sepulvcda Ámor
egyben a Contadora-csopor- t
egyik alapítójaként az ön-rendelkezés
és az intervenció-ment-esség
elveit hang-súlyozta
a térség problémái-nak
megoldására
elnyomás
'-i----
--------
VÉRES HAZATÉRÉS
A MANILÁI
REPTÉREN
Ucnigno Aquino fülöp-szigeti
szenátor lévén ellen-zéki
nem csoda hogy nyolc
évet töltött a Marcos rezsim
börtöneiben majd önkéntes
száműzetésbe vonult és há-rom
évet az USA-ba- n töl-tött
A héten Aquino úgy dön-tött
hogy hazatér — annak
ellenére hogy életfogytigla-ni
börtön-itálete- t kockázta-tott
sőt 1972-be- li „államel-lenes
felforgató cselekmé-nyekért"
járó halálbünteté-sének
esetleges felújítása is
fenyegette
Mindez nem riasztotta
vissza a rettenthetetlen
Aquinot aki — a választó-közönség
biztos szimpátiájá-ra
számított és arra hogy
nemzeti hős lévén ítéletna-pig
nem dughatják börtönbe
Végső célja természetc-sen
a Marcos-fél- c tekin-tclyuralo- m
megdöntése
lett volna mert feltett
szándéka voü indulni az
1987-be- n tartandó elnökvá-lasztásokon
Aquino tervei szószerint
füstbementek amikor a ma-nil- ai
repülőtéren — annak
ellenére hogy elővigyázato-san
felöltötte golyófogó mel-lényét
- a kínai "BOEING
767" gépről való kiszállás
után
egy kék ovcrálba öltözött
merénylő több rcvolverlö-vésse- l
végzett Áquinoval
Az álruhás merénylőt a
biztonsági örök szitává
lőtték
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
ellen
A második írás Haraszti Miklóstól való A lelkiismereti szabadság
megsértéséről szólva érdekes adatokat közöl: Magyarországon éven-ként
átlagban 30—40 katonaköteles inkább 30—36 hónapra önként bör-tönbe
vonul mintsem hogy teljesítse 18 hónapos kalonai szolgálatát
Évenként mintegy 100 fiatalt ítélnek szabadságvesztésre mert lelki-ismereti
okoból nem hajlandók fegyverrel szolgálni Ez pedig öt évig
terjedő börtönt jelent
A harmadik írásban Hamburger Mihály a foglalkozás szabad gya-korlásának
joga elleni embertelen gyakorlatot ismerteti míg a ne-gyedik
cime: A magyarországi Demokratikus Ellenzék jelenlegi stá-tusa
és kilátásai — Kőszeg Ferenctől A szerző szerint a megtűrt ellen-zék
létezése reklám: színlelt liberális irányzat — a nyugati közvéle
mény félrevezetésére A többé-kevés- bé burkoltan folyó rendőri akciók-ról
amelyek zaklatás jellegűek és az emberi jogok aktivistái ellen
irányulnak ritkábban írnak a nyugati lapok Kőszeg több ilyen akciót
cmlit nevekkel adatokkal A nagyfokú jogbizonytalanság amely tág
teret nyit az önkénynek csak úgy szüntethető meg ha újra fogalmaz-zák
a kétértelmű büntetőjogi rendelkezéseket melyek alapján bárki
perbe fogható és elítélhető
A magyar kisebbség helyzetéről
Az ötödik lanulmányban az erdélyi származású Gáspár Miklós Ta-más
ad átfogó képel a szomszéd államok magyar kisebbségeinek hely-zetéről
A tanulmány szerint: az emberi jogok Magyarországon elö
Jdclmczöinek foglalkozniuk kell a Romániában Csehszlovákiában
Kárpátalján Jugoszláviában és Ausztriában elö magyar kisebbségek
jogi státusával a következő okokból:
a) A békeszerződések által vont igazságtalan határok nem sziin-letlé- k
meg a magyarság kulturális cgyüvclarlozásál
h) c közösségek képviselői az elnyomás súlyosabb formái alatt él-nek
anyaországi tórsaiéknál és ritkán kerülnek olyan helyzetbe hogy
kifejezhessék jogos követeléseikel
c) A magyar kisebbség helyzete olyan sokáig voll az összmagyar-sá- g
egyik alapvető problémája hogy nem tekinthető puszta 'külpoliti-kai
kérdésnek
(Folytatás a 2 cldalou)
ÜSSÜ JéüÉbb?s
finnek országában
" JT "'""t
--
' : °
A
y
A váci székesegyház
Halványodik a vörös csillag
Jouko Kajanoja a fin kommunista !
párt elnöke nemrég különös panasszal lep-te
meg saját kollégáit — és az eurókom-munislák- at
— „Pártomban semmi nem maradt a
vörös színből feltéve ha nem számítom a
házam vörös téglafalát és gépkocsim vö-rös
színét"
Mi ennek a valóban meglepő sírámnak
az értelme?
Jyrki Vesikansa az ország egyik is-mert
hírmagyarázója így világított rá
címben foglalt folyamatra:
„A kommunista párttagok többsége
már tartózkodik attól hogy emlegessék a
proletárdiktatúra gondolatát Még ke-vésbé
vonakodó párttagok jelenlegi felfogá-sa
is inkább a szociáldemokrata platform
hoz hasonlít annyira megszelídüllek az
utóbbi időben "
Az igazság az hogy a magas életszin- -
vonal megpuhította a finn munkásosztály
és parasztság esetleges olyanfajta elképze-léseit
amelyeket Marx Károly előre meg-álmodott'
miszerint a munkásosztály és a
parasztság majd egyesül a kapitalista ki-zsákmányolás
ellen Marx Károly álma csu-pán
álom maradi meri a nyugati mintájú
demokráciák véres forradalmak és különö-sebb
„életbevágó" kockázat nélkül olyan
magas életszínvonalat biztosítottak munká-saiknak
— beleértve a mezőgazdasági dol-gozókat
— hogy a „Világ proletárjai'egye-süljetek!- "
jelszó teljesen elvesztette a jelen-tőségét
hiszen ha a szovjet vagy esetleg
mondjuk a bolgár munkás ma egyesülni kí
vánna valakivel az inkább a nyugatnémet
munkás lenne hogy magasabb béreket kap-janak
mint ezt oly precízen példázta a ju-goszláv
(azaz kommunista) vendégmunkás
állandó nyugatnémelországi alkalmaztatá-sa
A globális bór-cgyenlöllens- cg csupán
egyetlen tényezője annak a magyarázat
nak hogy ma miért nem működik Finn-országban
a „Világ proletá jai egyesülje
tek!" jelszó
Finnország esetében annál inkább f-igyelemreméltó
a kommunista párt jelentő
segének és színének fakulása mert a fin-nek
országa annak a kétes dicsőségnek
örülhet hogy a „nagy" és „hatalmas'
Szovjetunióval a leghosszabb közös nyu
gáti halára van az európai államok kö
zött
A finn munkások legutoljára az 1SJ05
07-- i demokratikus orosz polgári forradó
lom idején harcollak együtt az orosz pro-letariátussal
azonban akkor Finnország
meg nem voll független — (Finnországot
1809-be- n mint autonóm nagyhercegségei
Oroszországhoz csatolták — Szcrk)
A finnek akkor vívlak ki a független-séget
amikor Szovjeloroszország annyira
cl volt foglalva saját születési fájdalmai-val
hogy egyszerűen képtelen voll visz-szalarla- ni
az ország perifériáján erjedő
szabadságmozgalmak kirobbanását úgv-hog- y
1Í1I7 december (i -- án a finn ország-gyűlés
kikiáltotta az ország függetlensé-gét
de amikor az országban szovjet min-tájú
tanácsok alakultak C G Manncrhc-i- m
tábornok — német támogatással — le-verte
a vörös mozgalmat
A íimick cxkulán csaknem minden
Lrgcl ínJeptndent
Conadiau Weekly
b lle Uuogoriui Loogtuge
Ára: 50 cent
'-
- 1
!?aí3
??
alkalmat felhasználtak hogy visszafizes-senek
az oroszoknak az évezredes elnyo-másért:
— 1919—1920-ba- n az antant hatalmak
oldalán a finnek részt vettek a szovjetel-lenes
intervencióban- -
— 1922-be- n Karélia félszigetén sike-rült
eltüntetni a szovjet befolyás csak-nem
minden jelet
— 1929-30- -ban létrehozlak a híres
Manncrhcim-vonala- t amelyet az oroszok
hatalmas erővel megtámadtak ugyanakkor
— a nyugati országok kommunistái előtt
úgy próbálták beállítani a finnek elleni
támadási mint „önvédelmi" háborút! —
Négy és félmillió finn ellen megindult
több mint kétszázmillió szovjet „önvédel-mi"
harca Még vicclapba sem való os-toba
állítás!
1940-be- n a finnek nem csatlakozhat-tak
máshova mint a németekhez — és a
II világháború végén a szovjet-fin- n fegy-verszünet
értelmében feloszlatták a man-nerheimis- ta
szervezetek működését Ennek
ellenére a nemzeti hős Mannerheim 1944-l- öl
1946-i- g finn köztársasági elnök volt s
csak orosz nyomásra volt kénytelen lc-nonrl-ani
Az ország második háború-után- i el-nöke
Julio Passikivi majd utóda Urho
Kckkoncn találta ki azt a formulát mely
a jelenlegi „különös ágyastársi" vi-szonyt
a finn—szovjet kapcsolatokat sza-bályozza
Alapja a finn semlegesség és
ennek magas ára jelentős együttműködést
jeleni a Szovjetunióval
Nem egészen 66 évvel ezelőtt 1917-be- n
a Népi Demokratikus Liga — és
mögötte szülőanyja a finn kommunista
nárt igen közel állt hogy átvegye a ha-talmat
— 1945-be- n ugyancsak erős voll a
szovjet nyomás — és talán még emlékez-nek
rá az öregebb kávéházi Konrádok —
hogy Passikivi elnöksége alatt Mauno
Pckkala megjelenése idején történelmet ír-tak
mert ö voll az első kommunista mi-niszterelnök
egy nemi-csatl- ós európai or-szágban
— Évtizedekig csaknem minden ne-gyedik
szavazat színe vörös volt Finnor-szágban
— azonban Kckkoncn elnöksége
ilatt ez a kiváló államférfi a kommunis-aka- l
a konfrontáció vonaláról a parla-nen- ti
részvétel oldalára fordította ami-o- r
csaknem rájuk tukmálta a „legrázó-abb- "
miniszteri tárcákat
— 1971-be- n már nincs kommunista a
onnánban de 1975-be- n a munkaügyi
niniszlcr révén újra szóhoz jutnak a kor-'tianyzatb- an
— 1973-ba- n a finn kommunista párt
- a „prágai tavasz" drasztikus szovjet
elintézésének folyományaként mérsékelt
szárnyra — és vaskalapos régi módsze-rekkel
operáló sztálinista frakcióra oszlott
— cs párt megosztottsága a „Vörös
"sülag" halványodásával karöltve azóta
is tart
A jelenlegi államelnök Mauno Kohis-t- o
az ország első szociáldemokrata állam-'öj- e
— akinek legfőbb vágya az hogy
Finnország semleges státusát továbbra is
megtarthassa
K I M