Magyar Elet, January 03, 1976

              I Nem sokasig I
HUNGÁRIÁM
9 hanem Lelek 1 _ --sSEsijb mm a Rarssarssss
Vol 29 No 1 XXIX évfolyam szám 1976 január szombat Ara: 30 cent t"y--tqiiLsTi'ii- ' S m wwmtw T wm-m- m rfT
A karácsonyi „Szent Bertalan éjnek" csaknem 2C0 halottja van
w - ÍM m ia w m
mm MWi wkmm Mm 1'Éria i II' ÜHi & mm fénsi Hü (s££iegri& Élna itíw s§ Ifü Éla sos isrtl
Izrael palesztinai önkormányzatot javasol @ Ford elnök cs a CIA
Az „Al Ahram" című egyiptomi újság értesülése szerint a hírhedt Carlos
Martinez volt a 'vezetője annak a becsi gerilla-csoportna- k amely 11 olajminisz-tert
ejtett foglyul az OPEC ( Organization of Petroleum Exporting Countries)
ülésén — A „Kayhan" című iráni újság szerint Carlos többmilHó dollárt ka-pott
feltehetőleg Quadaffl líbiai diktátortól hogy a nagyszabású emberrablás-sa- l
eltérítsék 'az arab 'államokat az Izraellel Való közvetlen tárgyalástól' — és
béküléstól — Az Izvesztija szovjet újság 'élesen elutasítja „egyes amerikai
uralkodó körök fenyegetését" miszerint a Szovjetunió iszüntesse be l angolai
nyílt katonai intervencióját elleneseiben „a détente ügye szenvedi meg" — A
lap s7ÓS7crínt így ír: A gyarmatosítás-ellene- s forradalom 'Angolában inem tor-pan
meg a függetlenség elnyerésekor éppen ezért teljesen (természetes
Iiogy a segítségnyújtást (a marxistáknak) folytatnunk kell" — Kelet-Rodé-iába- n
a villám 21 embert megölt — Kalkutta környékén Ibányarobbanás kö-vetkeztében
több mint 700 ember eletének 'megmentéséért 'folytatnak az in-diai
hatóságok (elkeseredett küzdelmet A szakértők szerint a bányászok hely-zete
csaknem reménytelen és egytól-egyi- g pusztulásra ítéltettek — Indiában
az ostromállapotot 1976 közepéig meghosszabbították f— Óriási "botrány az
Egyesült Nemzetek portáján: kiderült (amit hallgatólagosan nmúgyis tudtak)
hogy az ún #1 nem kötelezett „szegény" államok 'szavazatait jaz felajgazdag Isej-ke- k
nehéz dollárokért megvásárolták (Ma '142 tagot tart myllván h Szervezet)
— Kína 'meglepő gesztusa: visszaszolgáltatta az 1974 március 14-é- n elfogoti
szovjet helikoptert ilegénységével együtt
A MONTONEOS
GERILLÁK
HALALCSAPDAJA
Argentína la 'polgárhábo-rú
küszöbén áll: az infl ició
elérte a 300 százalékot a
társadalmi nyugtalanság
egyre növekvőben és a kor-mány
gazdaságpolitikája
teljesen csődöt 'mondott
Jüan Perón — aki más-fél
évvel ezelőtt özvegyére
hagyta az országot — nem
láthatta előre a katasátró-j- -
r--i? v' " - '"' - ' - a vákuumot ariiölyct
hagyott Isabel Perón kép-telen
betölteni
Mindezek előrebocsátása
után nom csoda hogy a íé- -
gicrők baloldali szárnya
kombinálva a trockista
„Forradalmi Hadsereg" és
főleg a Montoncros balol-dali
gerilláival hatalom-átvételi- "
zendülést szervezett
amelyet a kormányhü
csapatok Argentína ta-lán
legnagyobb liasonló
vérontása árán lever-tek
A több mint egy éve va-júdó
argcntínai_ közéletet
súlyosan' 'megrázta a kará-csony
napjaiban végrehaj-tott
„Szent Bertalan éjsza-ka"
amikoris mintegy 500
gerilla megrohamozta a !VVAWH'AfWH'V''l'V''V
Buenos Aires mellett fekvő
La Plata fegyverraktárát
több tucat autóbuszt fel-perzselt
cs elfoglalta a déli
városrészbe vezető hidakat
Két nap két éjszaka (be-leértve
a Szentestét is) tar-tott
a gerillák fészkének
megrohamozása — és csak-nem
teljes kiirtása
Az állambiztonsági
erők parancsot kaptak
hogy senkit aie ejtse-(nc- k
foglyul! -
A három fegyvernem cs
a kabinet minisztereinek
kó7(5s rendkívüli tanácsán
a kormány lemondott azon- -
Mindszenty hercegprímás
szellemi ¥é
I RÉSZ
készült Budapesten az amerikai követségen
1962 október 19-é- n
„Az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében —
Hetven és fél évvel a vállamon a halál és örökkévalóság küszö-bén
lelkemet Isten irgalmába testemet a honi földnek ajánlom
Húséggel az Egyház fejéhez és a történelmi magyar hazához
senvedó népemnek a magyar püspöki karnak fócgyh ázni egyéni
papjainak és híveinek a -- mesgvéken innen és túl a tengereken
is túl a hontalanoknak ez az üzenetem:
Gyötrelmes sorsotokban amíg Isten végtelen könyörülcté-bo-l
jön a virradat éljetek hűségben Istenhez Egyházhoz és tör-ténelmi
hazátokhoz
Akik ma a magyar népet boldognak mondják megcsalják
A szocializmussá hamisított marxizmus-leninizmu- s a magyar nép-nek
méreg és halál A rendszert a magyar nép megdönteni
nehezen tudná — terrorizmussal és imperializmussal bebiztosítot-ta
magát — de az elismerést soha ncm adhatja meg lealjasodás
nélkül
Ne engedjétek a szovjet érdeket a magyar anyaméhig
esküszegö „onosok" és gyógyszerészek" kezével Aki teszi en-gedi
megtagadja magyarságát ártatlan magyar életek útonálló-j- a
Az egy és fél millió bevallottan kiirtott élet három millió
„szülőt" pár ezer „orvost" jelent cs bélyegez
Ha Isten ránktekint ne hagyjunk helyt a bosszúnak csak
a sietve visszaállítandó független és magyar bíróság lehet illeté-kes
a számonkérésben
Köszönöm a derék magyar népnek hogy rabságomból 1956-ba- n
kiszabadított Büszke emlékként viszem a sírba a tudatot
hogy népem szabaUított ki és nem az idegenből telepített az cN
ítélésből cs rehabilitációból egyaránt taktikai játékot űző háta--
lom
Köszönöm az Egyesült Államok elnökeinek a nobilis befoga-dást
cs annak meghosszabbítását A-- követség vezetőinek á
követség összes tagjainak is előzékeny jóságát
Vagyonom amiről végrendelkezzem nincs Nem fáj kifosz-tottak
ahogy elszegényítettek népemet"
1962 november 13-á- n amikor a Bíboros azzal (gondolattal
foglalkozott Jiogy elhagyja "az amerikai követséget Es ikimegy az
utcára cgrendclctéhez a_ következőket 'tfúzte:
oe
LIFE
ban Mrs Peren megerösí- - palesztinai eredetű arabok-tette
hhatalában azokat' nak önkormányaztot nyúj- -
akik a nyugati félteke első
ass7onykormanya ellen irá-nyult
felkelést levertek A
halottak száma megközelí-ti
a kétszázat
B UJ FORDULAT
A KÖZEL-KELETEN- ?
Shimon Peres Izrael
hadügyminisztere kijelen-tette
hogy
országa (kész önkor-mányzatot
nyújtani a
területén élő -- kb 325
ezer palesztinai (erede-tű
ipolgárnak
Egjidcjűleg Moshe Kol
idegenforgalmi miniszter
jordániai és palesztinai
képviselők összehívását
sürgette „kerékasztal tár-gyalások"
főleg a nyugati
part vitás kérdéseinek meg-beszélése
céljából
Ugyanakkor mindkét mi-niszter
ridegen elutasította
azt a gondolatot hogy a
Palestine Liberation Orga- -
nization (PLO) vezérével
Yasser Arafat-ta-l személyc-sen
tárgyaljon %
Peres a MAL'ARIV című
újságban közzétett nyilat-kozatában
a következőket
mondotta:
— „Készek vagyunk a
grendelete
M
tani hajlandóságunkat
bizonyítjuk hogy megbe-széljük
közös ügyeinket a
palcsztinaiakkal amit
cg ebként az állami élet-ben
mindennap megte-szünk
" (Itt Peres arra
célzott hogy a palesztinai
vezetők és a volt jordániai
nyugati part izraeli katonai
vezetői között napi admi-nisztratív
kapcsolat áll
fenn)
Figyelemre méltó hogy
Peres szenzációs bejelenté-sei
éles eljentétben állanak
Yitzak Rabin miniszterel-nök
december 5-- én tett
nyilatkozatával miszerint:
„Izrael semmiféle pa-lesztinai
párttal 'nem
veszi fel (a politikai 'tár-gyalások'fona- lát
"
B RIADÓKÉSZÜLTSÉG
ATHÉNBEN
Richárd Welch az athéni
amerikai nagykövetség el-ső
titkára gyanútlanul kilé-pett
kocsijából hogy a vil-lalakásához
vezető lépcsőre
rálépjen — amikor három
'jájarcot viselő merénylő
több revolvcrlövésscl vég-zett
vele
A rákövetkező napon a'
t
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
'~ ""1""-1-- ' --- n -T-- TL'r -- 'T'
Mindszenty hercegprímás sírja Maria Zell--i (kegytemplomban A
sír a magyar és külföldi zarándokok "ezreit vonzza JA síron fnin--
dennap friss --virág űj 'koszorúk ami azt bizomi'tja Ihogy b Világ
kereszténysége hercegprímást vértanúként itisztcli
iváiíunk minden magyarnak határokon innen
— és az orosz megszálBáslél mentes szaba
jy ____
Az elmúlt táv legnagyobb halottja! Mindszenty 'hercegprímás ravata és a gyász-szertartás
Maria Zell-- i kegytemplomban A hazai külföldi magyarság ide
zarándokol hogy erőt merítsen a bíboros példájából további Iküzdelmckrc
Dr Pogány András:
MAGYAR ÚJESZTENDŐ
KÜSZÖBÉN
1975 szekere lassanként a történelem
országútján gördül a jelenből múlt lesz
a napi eseményekből történelem
Sok örömünk nem akadt az ó-évb- en és
sók hűséges magyar szorongással néz az
Újév elé: vajon mit hoz a jövő? Olyan
kérdés ez melyre nincs biztos emberi fc
lelet
Maga az 1975-ö- s alaD valóban nem bíz
tátóÜtmuTáfó-- A technológia "forradalma
súlyos problémákat okozott a világtársa
dalmainak tömeg'clkülctében mind a jó
módú mind a nincstelen népek körében
A politikusok megoldást keresnek egyelő-re
nem sok sikerrel Mao Ce-tun- g ijesz
tőén regimcntalizált rendszerétől az Egye
sűit uiamoKoan uuio ici-anarcni- aig az
emberi intellektus kibúvót keres mely
összeegyeztetheti a modern technológia
szédületes haladását az emberi értékek
eddig ismert rendszerével ami minden
emberi együttélés mindmáig egyetlen is-méit
alapja A világ tehát beteg Még sú
lyosbitja helyzetét a szabad világ vezető
retcgciiuk különösen az angolnyelvül
nyelvterületek „eslablishmcnt"-jénc- k nyil
vánvaló belső meghasonulása megrendü-lése
beteges pesszimizmusa inealitása és
öngilkosságra is kés „better red than
dead" atciUa-materialis- ta „humanimu
sa" mely minden csak nem emberseie
tet vagy a jónak és igazságnak részre
nem hajló kcicsesc a világban A kettős
mércével mérés a hipakrizis a morális és
fizikai gyávaság oly mertekben ettc ha
talmába a modern ilág vezető rétegeit
mely joggal megkérdőjelezi a szabad világ
jelenlegi hatalmasainak jogát arra hogj
vezető szerepet követeljen maga számára
a nagyvilágban Olyan világrend meh
szabadságol követel és ad a világ egyik
felén de készségcsen szemet huny száz
milliók harmincéves szovjet rabsága fe-lett
olyan világ mely hisztérikusan be
tegre kiabálja magát ha öt rcndörgyilko-banditá- t
a törvény rendes útján az akasz
tófára küldenek de hallgat mikor a i
lágban százával gvilkolják a keresztem
papokat lelkészeket híveket olyan vi
lág mely a Szovjetunióval détenlc-- t ját-szik
dr Kiisingei nai axiómája alapján
(fdétente agy nukleáris megsemmisü
lés") — ugjanakkor fegyvereket szállít éi
zsoldosokat bérel hogy szembeszálljon dé
tentes partnere és annak kubai csatlósa
nak angolai kalandozásaival — olyany
nyira erkölcstelen és visszataszító jelen
ség hogy alóban kérdésessé teszi a nyu
gáti világuralom fenntartásának erköl
esi alapját is
Miért an az hogy még sem vágjunk
hajlandók kétségbecseni? Azon egyszarű
oknál fogva mert a világtörténelmet nem
emberi butatság szenvedélyek tervek
ioc és túi
- " ' "
I
1 Largwt Indrpendetit 1
fl Can&dian WecUy fl
H Ín iht? ütuig&ri&A L&nfruuc 8
1 3
i1
-
a
a
a
a és
a
'
és
vagy gonoszság irányítja hanem a Gond-viselés
Ezért van az hogy nagyritkán „ta
látjuk el" a jövőt mert előrelátás és cló-rctud- ás
aligha emberi tulajdonságok Sa-ját
emberi tapasztalatunk az elmúlt léi-évszáz- ad
eseményei és fordulatai bizonyít-ják
a legjobban ezt A jövő nem úgy ala-kult
ahogy azt 1939-be- n Hitler vagy
akár 1942-be- n Winston Churchill elképzel-te
voir pedig eléggé -- tájékozol iák voltak
az események és azok rugói vonatkozásá-ban
A jövő mindig másként alakul ahoyy
azt emberi agy elképzelni vagy előrelátni
tudja Soha nem szabadna elfelednünk
Madách Imre szavait — „Mondottam em-ber
küzdj és bízva bízzál" Csak ez a
hit segíthet bennünket a jövő lehetőségeit
vizsgálva: emberi okoskodással nem ju-tunk
messzire
De elég a bölcselkedésből keressünk
lényeket Itt van az ún Helsinki Piokla-máci- ó
ügye Szerencsétlen éstiagikus té-vedésnek
tartom ma is hogy ezt a he
lyenkent egyszerűen érthetetlen cs jogi-lag
a felekre nem kötelező és cgie nem
hajtható okiratot a szabad világ vezető
államferfiai — köztük az Egyesűit Álla-mok
elnöke — aláírásukkal megtisztellek
Szovjet idea olt és sovjct kívánság! a
tortént mindez Inen és bérmentve ha-talmas
propagandafegyvert adlak Moszk-va
kezébe és a Proklamáció megpecsétel-ni
látszik a második ilágháboiú égének
erkölcstelen és minden írott szeiudést
lábbal tipró „fait accompli"-já- t Hatása
óriási ellenzés! váltott ki nemcsak a rab-nemzet- ek
korében de minden szabadság-szerető
ember szívében is Innen magva-rázható
a détente" elsőszámú végrehajtó-jának
dr Kissingernek egyre növekó
népszerűtlensége is ami inkább előbb
mint utóbb bukásához fog vezetni eny-n- i
profetizásást megengedhetünk ma-gunknak
A „fair play" ehe mégis megköveteli
hogy rámutassunk temekre melyek at
mutatják hogy a szerencsétlen Helsinki
Proklamáció olyan helyzeteket teremtett
mclvck elképzelhetetlenek voltak a Prok-lamáció
előtt noha alig három hónapja
hogy azt aláírták a szcivódö felek Ez per-sze
nem annyit jelent hogy a Pioklamá-ci- o
mégis „jó" hanem csupán annji't
hogy egy politikai húzás következményei
kiszámíthatatlanok cs a megásott gódöi-b- e
sok'zor a vermet ásó esik bele
íme néhány jelentős és kevésbé jelen-tős
tény ebben a megvilágításban:
A Spassky-üg-y A neves szov jelorosz
intcllcktücl feleségül kívánt venni egy
francia hölgyet Moszkva szokásosan
„nyct"-e- t mondott A nyugati lapok Hel-sinkire
hivatkozva el kezdtek kiabálni' és
(Folytatás a harmadik oldalon)
ni—iril jBtinr— ibi-iht- — inr-í- ru irtt--mf
is magyar hazát!