Kanadai Magyarsag, July 08, 1967

              -- iC AiTj$S5"i-ff'í''"- % f'iii-)- i
IfíT r%r-Wi- - ' tf ~-ip- ifiV ! jŰ"}1 s":5ffamií(WJMí
tó
# A SZERKESZTŐSÉG ÉS
KIADÓHIVATAL
353 Spadina Avcnue
Toronto 2D Ont
Telefon: EM 4-3-
721
Vol 17 No 27
o XV1II967évfjú2li7us sz8ám Canudism unsarrnns Authonzed as 2nd class
mail by the Post Office
Department Otttwa ano
for payment of postage
N
e CNAn£S LARGEST AND OLDEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE Ara:
in
15
cash
cent " Lllll"Ur r'LnarjflV-HW- W „„t „„„„ :„„
4fO y ECKHARDT TIBOR latjai
w rfr!
I"
"w-- J íl
?í
£4
kJ Eckhardt Tibor készülő emlékira
tai gazdag vonatkozásokat tart-almaznak
emigrálása körülmén-yeiről
is Megkérjük világítsa
meg emigrálásának sokak által
nem ismert hátterét Ezt szíve-sen
meg is teszi:
„Politikai pályafu-tásom
alatt követke-zetesen
elutasítot-tam
mind a kommu-nistákkal
mind pe-dig
a nácikkal való
mindennemű közös-séget
Mikor 1940
májusában Ameriká
ban jártam Roosevelt elnök
személyesen hívott meg hogy ma
iadjak itt vagy jöjjek bármikor
rissza „mint szívesen látott ven-'dé- g"
Amerikába Képviselői kö-telességeimnek
véltem azonban
eleget tenni mikor hazatérve Bethl-en
Istvánnal együtt mi ketten tilt-akoztunk
a Külügyi Bizottságban
a Háromhatalmi Tengely-he- z 1940
novemberében történt csatlakozás-unk
ellen Erről akkor a N Y
Times is hírt adott
Az akkori budapesti amerikai
követ a magyarság igaz barátja
John F Montgomery többször un
szolt az ország elhagyására nehogy
a nácik kezére kerüljek De csak
1941 március 7-- én szántam rá mag-am
hogy mindenemet otthagyva
nekivágjak a bizonytalan útnak
Hitler seregei akkor keltek át az
Aldunán és Magyarország teljes be-kerítése
és elszigetelése már csak
napok kérdése volt Röviddel elöt- -
jte mikor a magyar képviselőház
iban utoljára szólaltam fel viharo
san zúgott felém a szélső jobbol- -
Rfelról az ordítozás: „liberális
fcidóbérenc! szégyelje magát!"
I- - A szabad kritika ideje nyilván
valóan lejárt s nem sok keresniva--
m volt odahaza
Nem titokban távoztam és be- -
llottan azzal a céllal hogy a ma--
Syar érdekek szószólója legyek
Amerikában Búcsúlátogatáson be-mentettem
ezt Horthy kormányzó
ik aki szerette volna hogy ma-rjak
inkább otthon és segítsem
Hitlerrel szembeni ellenállást A
Mniszterelnök Teleki Pál őszinte
watom volt és irigyelt mint mon-dta
azért mert az elkövetkező
éz éveket szabad földön fogom
lI'gélni Le szeretném szögezni % semmiféle kormánytól egyetl-en
frilér segítséget sem kaptam és
p Kenem csupán poüUKai es
jsemélyi barátaim által összeadott
iwz mintegy 15000 dollár állt
Melkezésemre mikor önként
IpUa-l-t politikai küldetés céljából
agytam hazámat
Ifcalódástkeltő
í fogadtatás
iWrikában
Necn tagadom" — folytatja
'emtekezéseit Eckhardt — lrikai fogadtatásom elég csa-prástke- ltö
volt Öt hónapig tar--
S amfe Afrikán --viSoitnArfTfídve
Bsrrkeztem a newyorki kikötőbe
V- - vettem kezembe amen- -
' "Jsagot Az állt a N Y Post--
ip1 hog' Hitler megbízásából 15
fMÍÓ Hnllí _ --_- "vucu arannyal e!„ rKeiew
i hogy beszervezzem az ameri- - M magyarságot a náci politikába
KfIoDTSévzI ú_rásokon mint később meg- - _
H j' mason túltettem magam
1 "Sokkal VPP7PtocoKVi irrAt Q7fn- - í -- o az időközben a háborúban be--
lÖOtt forH„U x-- L_ ti1 elk5rUiillthtuete"tülennaneJkiiuetarrvtoetrteagmeí
valóidban később úgy követ- -
kezett be amint én azt a Kisgazda
Párt vezetőségi ülésén elutazásom
előestéjén felvázoltam azt nem
éreztem meg akkor hogy mire au-gusztusban
Amerikába érkezem
Sztálin már nem Hitlernek hanem
Rooseveltnek lesz a szövetségese
Ez az angolszáz-szovj- et barátkozás
bénítólag hatott egész háború alat-ti
emigráns tevékenységemre Az
angolszász demokráciák elkövet-ték
azt a ballépést hogy elfogadták
a bolsevizmust „demokrácia" gya-nánt
és nyitvatartották az orosz
terjeszkedés számára a Középeuró-pába
vezető utat Nálam súlyosabb
erők mint pl a lengyelek akik pe-dig
„győzök" lettek sem voltak ké-pesek
ezzel a befolyással szemben
saját jogos érdekeiket megvédeni"
Magyar érdekvédelem
a háború alall
Az orosz- - és kommunistabarát
hangulatkeltés közepette volt-- e
lehetőség érdemleges magyarér-dek-ü
munkát propagandát kifej-teni
Amerikában és ha igen mi-lyen
eredménnyel
„Meglepő módon — igen Ame-rikai
tartózkodásom mégsem volt
egészen hiábavaló mert az egy mil-liót
meghaladó amerikai magyar-ságot
sikerült józan és hazafias elvi
alapon megszervezni közös ma-gyar
szülőhazánk érdekeinek vé
Hiábavaló fáradozások jó békéért
Milyen erőfeszítések folytak az
amerikai magyarság részéről egy
igazságos háború utáni elrende-zés
érdekében?
„Számos javaslatot adtunk be az
USA kormányának az elhibázott
Trianoni béke revíziója ügyében
Mikor 1943 októberében Cordell
Hull külügyminiszter a moszkvai
konferenciára elutazott aktatáská-jában
magával vitte az egyesített
független Erdélyről szóló javasla-tot
de az Molotov éles ellenzése
miatt nem került tárgyalásra"
Eckhardt Tibor ezután rámutat
arra hogy az igazságos magyar bé-keszerződés
reménye tulajdonkép-pen
1943-ba- n a teheráni konferencia
után omlott össze amikor Roose-velt
elnök a középeurópai kisálla-mokat
a Szovjetuniónak gyakorla-tilag
kiszolgáltatta Noha a teherá-ni
megállapodások bizalmasak vol-tak
egy ott szakértőként közremű-ködött
amerikai barátja révén a
történtekről Eckhardt tájékozta-tót
kapott A kapott értesüléseket
a lengyel földalatti futárszolgálat
segíségével nyomban hazatovábbí-totta
Bethlen Istvánnak és a Kál-la- y
kormánynak
A háború befejezése után az
amerikai-oros- z szövetségi vi-szony
azonban felbomlott és azt
a hidegháború követte Vajon
milyen hatással volt ez a fordu-lat
az amerikai politikára és az
amerikai magatartásra az egyre
szaporodó magyar emigránsok
irányában? Milyen erőfeszítések
történtek magyar részről az új
helyzet kiaknázására az Egyesült
Államokban?
Az amerikai magatartás barátsá-gosabb
lett de a politika nem vál-tozott
s hü maradt a Teherán-Yal-ta- -i
vonalhoz szögezi le Eckhard
Tibor majd így folytatja:
A magyarországi orosz megszál-lás
óta még egy kísérlet történt
Amerikában avégből hogy a sza-bad
földön élő magyarság politi-kailag
szervezetten vehessen részt
szülőföldje érdekeinek védelméten
1948-ba- n a magyar politikai pár
o
delmében Független Magyarorszá-gért
néven elnökletem alatt meg-alakult
egy mozgalom mely az
amerikai kormány jóváhagyásával
vállalta a háború tartama alatt a
magyar és amerikai érdekek becsü-letes
összeegyeztetését Kétszer is
beutaztam az Atlanti óceántól a
Csendes Tenger partjáig Magyar
Amerikát mert helyenkint szüksé-ges
volt megmagyarázni hogy
Észak Erdély a Felvidék déli sáv-ja
és a Bácska visszacsatolásáért
nem tartozunk Hitlert a reményte-len
háborúban kiszolgálni
Az Amerikai Magyar Szövetség
élén Dr Kerekes Tibor főtitkárral
elöljárt ebben az érdemes munká-ban
Nem engedve semmiféle befo-lyásnak
megmaradt őszintén de-mokratikus
felfogása mellett sem-miféle
szélsőséget sem nácit sem
kommunistát nem engedett be tag-jai
közé
Jótállást vállaltunk így az ame-rikai
magyarság loyalitásáért s en-nek
ellenében Roosevelt elnök hó- - --
napokon át nem vette tudomásul a I
magyar hadüzenetet Mialatt a ja- - j pánokat a sivatagban internálták
és a német és olasz munkásokat el-bocsátották
a hadiüzemekből a
magyarok a háború egész tartama
alatt semmi hátramaradást nem
szenvedtek Megakadályoztuk azt
is hogy a Benest kiszolgáló Káro-lyi
Mihály idejöhessen megzavarni
a magyarság jó rendjét"
tok menekült vezetőiből megala-kult
a Magyar Nemzeti Bizottmány
(későbbi neve Magyar Bizottság)
s az előbbinek 1955-i- g én is tagja
voltam Ez a csúcs-szer- v azonban
hatástalannak bizonyult mert nem
nyerte el a szabad magyarság bi-zalmát
Egyrészt mert kizárólag
amerikai irányítás alá került holott
Magyarország tudvalevőleg Euró-pában
fekszik és ezután is oda sze-retne
tartozni másrészt mert a
számunkra nyitva álló amerikai út-vonalon
a közlekedés meglehető-sen
egy-irány- ú volt Ma ez a hely-zet
jobban fennáll mint valaha
Washington rendszerint leüzen a
new yorki Magyar Bizottságnak
hogy miként igazodjék a szelek já-rásához
a Magyar Bizottságnak vi-szont
szava nincs ahhoz hogy
Amerika milyen politikát folytat a
Szovjettel amikor magyar érdekek
forognak kockán —
Mégis felesleges eröpazarlás len-ne
a mostani Magyar Bizottságot
támadni mert ha ez nem is hasz-nál
de nem is árt"
Az Amerikai Magyar
Szövetség szerepe
A beszélgetés fonala ezután lo-gikusan
az Amerikai Magyar Szö-vetséghez
vezet mely hivatva len-ne
a magyarság nagyvonalú össze-fogására
és érdekeinek bátor füg-getlen
képviseletére ha már a hi-vatásos
politikusokból alakított
Magyar Bizottság ennyire csődöt
mondott — Sajnos azonban az
AMSZ is az utóbbi években inkább
krónikus fejfájásává vált közéle-tünknek
noha helyzete távolról
sem olyan reménytelen mint az
előbbié Eckhardt Tibor úgy látja
hogy Kerekes Tibor professzor tá-vozása
után a AMSZ egyre inkább
elvesztette az itteni magyarság tá-mogatását
amfnek következtében
árnyéka lett önmagának Nehézkes
alkotmánya személyi összetétele
sok jó kezdeményezést akadályoz
s távoltart tőle érdemes szervezete
ket Majd célozva a bözekmjít ese-ményeire
megjegyzi:
„Nem óhajtom felhánytorgatni a
múlt és közelmúlt egyes eseménye-it
az AMSZ-sz- el kapcsolatban de
a jövő szempontjából hangsúlyoz-ni
kell hogy aki az otthoni rend-szerrel
lepaktálni hidat építeni üz-letelni
hajlandó az ne feledje el
pillanatra sem hogy a kommuniz-mus
poltikailag totális zsarnoksá-got
gazdaságilag kényszerzub-bonyt
és erkölcsileg istentagadást
jelent megtoldva Magyarországon
a brutális orosz uralom átkával
Minden előnyért vagy engedmé-nyért
politikai számlát nyújtanak
be
Aki hidat építget hazafelé az
számoljon ezzel a kockázattal De
ne veszélyeztesse magyar intézmé-nyeink
hírnevét vagy pláne egyhá-hain- k
integritását Ha jó magyar-nak
tartja magát vonja le önként
a következményeket és ne vegyen
részt a magyar közélet vagy egy-házak
irányításában Ellenesetben
az arra illetékes testület vonja meg
tőle bizalmát alapszabályainak
' megfelelően Ez a védekezés elemi
joga minden épelméjű testületnek
De túlzásba sem szabad esnünk
Meg kell őrizni hidegvérünket tar-tózkodnunk
kell felesleges bántal-makt- ól
Viszályok szítása az ellen-táborban
a kommunista aknamun-ka
egyik legfőbb célja Ne nyújt-sunk
nekik ehhez segédkezet Saj-nos
az elmúlt hónapokban többol-dalról
beugrottak rosszindulatú
sajtóprovokációknak s az ebből ke-letkezett
béka-egérharcn- ak csak az
otthoni rendszer örült"
„Jómagam már régen megtanul-- '
tam hogy nem szabad peresked--
ni rosszhiszemű támadókkal" —
mondja Eckhardt Tibor s hirtelen
imosolyra forduló arccal felidézi
esetét egy máramarosi származású
zúgszerkesztövel aki mindenáron
az akkor frissen Amerikába emig-rált
Eckhardtba akart kötni
„Én már öt cikkben megtámad-tam
önt" — telefonálta szinte két-ségbeesetten
a kétes múltú szer-kesztő
„és ön még nem felelt ne-kem"
„Nem tehetem meg önnek ezt a
szívességet — válaszoltam — de
csak folytassa a cikkezést hadd
tudja a jóravaló magyar olvasó
hogy én változatlanul igaz úton já-rok"
Mondanom sem kell hogy a tá-madások
abbamaradtak
A „becsüleladó"
előmozdítaná a
magyar egységei
Az amerikai magyarságról íé-v- én
sző megkérdezzük még
Eckhardt Tibort mit tart Magya-r-
Amerika legfontosabb prob-lémájának?
„A magyarság szellemi és anya-gi
erejének összefogását mert a
ránk váró roppant feladatokkal
csak így tudunk a siker reményé-vel
megbirkózni Ennek az egység-nek
a létrehozását az egész ma-gyarság
elvárja az arra Hletékes
testületektől és vezetőktől A fele-lősség
egyaránt nehezedik az Ame-rikai
Magyar Szövetségre mely-nek
gyökeres megreformálását
már nem szabad tovább halogatni
valamint az odatartozó érdemes de
még kívülálló szervezetekre
A mostanában felvetett és egy-re
terjedő becsületadő mozgalom
alkalmas eszköz-ne- k látszik az
összefogás kezdeti formájának ki-alakítására
az AMSZ keretében
nem 'beszélve arról hogy anyagi
alapokat teremtene közös nagy ak-ciók
lebonyolítására" — fejezi be
az amerikai magyar élettel kapcso-latos
fejtegetéseit Eckhardt Tibor
A több részletben lefolytatott be-szélgetés
végefelé közeleg Utol-jára
tartogatjuk a szívünkhöz
legközelebb eső Iegsajgóbb té-mát
elhagyatott szülőhazánk
helyzetét A téma végnélküli s
az agyunkban gomolygó számta-lan
kérdés közül csupán egyet-lenegy
a legdöntőbb kérdést
tesszük fel — Megkérdezzük
Eckhardt Tibort hogy mit tart
a mai Magyarország a magyar
nemzet legsúlyosabb problémái--
Wass Albert:
MAGYAR SZEMMEL
Az amerikai magyarságot — ha van ilyen — de minden-eseire
az Amerikában élő magyarokat ebben az évben egy
most megjelent nagy jelentőségű könyv kellene különösen
érdekelje A könyv címe: „The Hungárián Revolution in Pers-pectiv- e"
Kiadója: a Magyar Szabadságharcos Szövetség
Szerkesztője Wagner Ferenc szerzői Dávid Hong-to- h Bau
L L Halász de Béky Alvin M Bentley Louis Gogolák Ottó
von Habsburg George Kopits Salvador de Madariaga y Rojo
Thomas Stephen Molnár Richárd M Nixon Ycmi Ogunbiyi
Sen Clairborne Pell Wagner Ferenc
Ehhez a nemzetközi tekintélyekből összetevődött névsorhoz
járulnak még ilyen nevek mint Dwight D Eisenhowcr John
F Kennedy Sen Everett Dirksen Joseph Cardinal Ritter Sir
Leslie Munro Milovan Djilas Christian Pincau Pablo Picasso
Jawaharlal Nehru Heinrich von Brentano és Mlndszenty Jó-zsef
hercegprímás a maguk megjegyzéseivel idézeteivel rádió
üzeneteivel Azonkívül a magyar szabadságharcnak teljes
majdnem száz oldalt kitevő bibliograplüája egészíti ki ennek
a könyvnek nemzetközi jelentőségét Olyan angol nyelvű
könyvről van itt szó mely az 1956-o- s magyar események tör-ténetét
jelentőségét okozatainak boncolatát és nemzetközi
hatását egyetlen kötetbe zárva odahelyezi a világtörténelem
polcára
Az angol nyelwilág egyetlen könyvtárából se lenne szabad
hogy hiányozzék ez a mű Az amerikai kanadai angliai és
ausztráliai magyarok feladata kellene legyen hogy mindenki a
maga őrhelyén gondoskodjék arról hogy ez a könyv valóban
utat leljen azokba a könyvtárakba és ezáltal módot nyújtson
a jószándékú kutatóknak és a kíváncsi fiataloknak ahhoz hogy
teljes egészében megismerkedhessenek az 1956-o- s magyar
szabadságharc világtörténelmi jelentőségével valamint a ma-gyar
nép helyzetével a nagy nemzetközi erők súrlódási felü-letén
Az Amerikai Magyar Szépmíves Czéh felkéri tagjait és párt-fogóit
hogy rendeljék meg a könyvet egyenesen a kiadónál:
Hungárián Frecdom Fighters Federation Public Affairs 401
Blackpool Road Rockville Md 20853
Egyetlen jólsikerült könyv többet ér mint száz lelkes'besztM
melynek szavai elszállnak s a fül megfeledkezik róluk Egyet-len
könyv adott esetben megmenthet egy nemzetet Voltak
könyvek a múltban melyek nemzeteket' síÍllyesttettek"eC
Könyvek tették tönkre" Magyarországot is olyan könyvek me-lyek
ékes szavakban s milliók nyelvén hazugságot tanítottak
a világnak Ezek a könyvek még ma is ott vannak a világ
könyvtáraiban s bár hatásuk gyöngül napról-napr- a még ma
is szenvedünk miattuk s a magyar jövendő rügyfakadását még
mindég késleltetik Átkos erejüket csak úgy tudjuk megtörni
ha minél több formában minél több példányban odahelyezzük
melléjük az igazságot mely a maga dokumentált erejével és
tisztaságával a hazug propaganda árnyékát világosan kimutat-ja
ezekben a könyvekben érveiket megdönti tartalmukat sze-métkosárba
söpri
Ehhez a munkához pedig kitartás kell szívós kemény ki-tartás
és csüggedetlen együttműködés Többször is emlékez-tettem
már a magyarokat erre: nincs a világnak az a fája
amit ne lehetne kidönteni még a világ legkisebb baltájával is
A kérdés csak az: hányszor kell közben megköpni a markot s
újat fohászkodni
Nos eljutottunk egy újabb fohászkodáshoz és marokbakö--
péshez: ez a könyv a magyarság közkincse Használjuk hát
arra a célra amit szolgálnia hivatott Hacsak tízezer magyar
ajándékozza oda tízezer könyvtárnak: olyan szolgálat lenne
ez melynek nyomát többé semmi se tudná kitörölni az angol
nyelwilág emlékezetéből
nak? — elboruló arccal így vá-laszol:
„A magyarság legnyomasz-tób- b
gondja az orosz csapatok je-lenléte
szülőhazánkban Míg a kör-nyező
államokból az orosz csapa-tokat
már régebben kivonták Ma-gyarország
katonai megszállása
már 22 esztendeje tart Ezzel
együtt jár népünk politikai akara-tának
szabad lélegzésének úgy-szólván
teljes elfojtása
Odahaza már több mint két év-tizede
Moszkva által diktált nem
magyar érdekű élet folyik már
amennyire azt életnek lehet nevez-ni
A magyarság nemzeti élniakará-s- a
ugyanis ijesztően lecsökkent a
tömegek csak a mának élnek Ez
szándékosan előidézett lelkiállapot
A szovjetnek úgy látszik különle-ges
céljai vannak a rebellis ma-gyarsággal
melynek célzatos ki-zsákmányolása
a népi erö meg-gyengítésével
párhuzamosan fo-lyik
Ehhez segédkezet nyújt egy
gerinctelen s részben a magyarság-tól
idegen vagy elidegenült vé-kony
vezetöréteg mely minden
Moszkvából jött parancsot teljesít
csakhogy orosz szuronyok segítsé-gével
hatalmon maradhasson
Saját jelenükért hajlandók a
nemzet jövendőjét is feláldozni
Ennek a rendszernek a nevéhez fű-ződik
a magyarság ellen valaha is
elkövetett legnagyobb gonosztett
Gondolok itt a magyar falu célza-tos
szétverésére és az abortuszren
delet nemzclpusztítő hatására
mely a magyarságot a végveszély
útjára sodorta Ez a magyar nem-zet
legsúlyosabb problémája
A parasztság felszámolása és az
abortuszrendelet Trianon véglege-sítését
jelenti
„Sőt tovább megyek" — mond-ja
hangjában el nem titkolt fájda-lommal
Eckhardt Tibor — „Egy-két
évtized múlva mikor a kör-nyező
álamok az elöregedett és
megritkult magyarság lélekszámát
hat-kilencszer- es túlerővel múlják
majd felül sajnos a trianoni hatá-rok
fenyegetésével is számolnunk
kell
Az oroszok már a Nagy Alföld
peremén állnak a románoknak a
Tiszáig való terjeszkedési vágya
közismert csakúgy mint a környe-ző
szláv népek Dunamedencét be-tölteni
vágyó törekvései A törté-nelem
erői könyörtelenek s külö-nösen
áll ez a tétel az elárvult ro-kontalan
magyarságra melyet ug-rásra
és terjeszkedésre kész szom-szédok
vesznek körül Az elmúlt
fél évszázad alatt a magyarság ál-landóan
teret vesztett vélük szem-ben
s ez a veszély a magyar sza-porodás
megállása miatt hatvá-nyozottan
áll fenn a jövőben"
Van--e reménysugár?
A kép amit Eckhardt Tiborba
magyar jövő boltozatára fest
oly sötét hogy az ember önkény-- )
telenül is reménysugár után ku
(Folytatás a 12 oldalon)
! "I íasí
!
r i
i
m
9
hl
1 1
'ivfpiifr' ¥4 i W