Magyar Elet, July 22, 1978

              ff' l ' í 1 f r ' ' " : humgmMmlife (T infii "Jn
tJcta' tstcasdg
kczea Lüslt
s szabad ttfy im
'Cfsstú dctgokd t
BERZ82NYI
Vol 31 29 XXXI évfolyam 29 szám
__„___„„
mTLTTl-T-Ti-'llTCTT-rcTrrt- -
Területi marakodás Jugoszlávia és-Bulgá-ria
között
nn m w m ám
A londoni külügyminiszterek értekezlete ® A szovjet kirakatperek
Palesztinai gerillák Libanonban kb 40 főnyi Egyesült Nemzetek rendfenn-tartó
csoportot elfogtak s csak az ENSZ intervenciójára engedték őket sza-badon
— Százezer protestáns vonult fel Ulstcrben hogy megemlékezzék az
orániai herceg a későbbi III Vilmos 1690-be- n aratott győzelméről a kato-likus
II Jakab király felett — Forbes Burnham Guyana rainisztcrelnokc
97 százalékos választói győzelmét az ellenzék „közönséges csalásnak" mi-nősítette
— Az északspanyolországi Bilbao és San Sebastian városában- - —
melyek lakossága túlnyomóan baszk származású — heves nacionalista tünte-tések
zajlottak le — Dél-Afri- ka elfogadta a Biztonsági tervét misze-rint
Namíbiának (ezelőtt délafrikai terület) az év végéig független állami
státust biztosítsanak — A SKYLAB nevű amerikai 36 méter hosszú űrlabo-ratórium
1974 február óta üresen áll Hogy bukdácsoló röppályáját kikorri-gálják
terveket készítettek egy segédrakétamotor felküldése végett — Andrew
Young az USA ENSZ főmegbízottja Genfben újra „letette a garast": egy in-terjú
során megvédelmezte a szovjet igazságszolgáltatást s hozzátette hogy
„az USA-ba- n is többezer politikai fogoly sínylődik" Amikor Cyrus Vancc
USA külügyminiszter értesült Young legújabb „fenegyerek" viselkedéséről
olyan kifejezést használt ami „nem bírja a nyomdafestéket" ''
BOLGAR — JUGOSZLÁV
TERÜLETI VISZÁLY
Egyre több kommunista
állam marakodik egymás
ellen: Kambodzsa és Viet-nam
között véres határ-menti
harcok dúlnak a kí-nai
származású családok-nak
menekülni kell Viet-namból
' Peking és Hanoj
naponta vérig sérti egy-mást
nem éppen diploma-tikusnak
mondható nyel-ven
Kína beállította yiet-"ná- mi
segéiyeit Moszkva
40 hadosztálya tart tfíína
határán az oroszok milli-árdos
értékű hadianyagot
küldenek Angolába és E-tiópi- ába
de a kínaiak
sem hagyják magukat s
nemrég katonai missziót
menesztettek az afrikai Zair-e-
be mely köztudomásúan
szovjetellenes
A legújabb ellentét a
szocialista táborban" Ju-goszlávia
és Bulgária kö-zött
észlelhető Akár hi--
szik kedves olvasóin a--
kár nem( de
Jugoszlávia kormánya az-zal
vádolta Bulgáriát
hogy megsérti a Helsinki
egyezmény emberi jogok-ra
vonatkozó záróokmá-nyát!
Tulajdonképpen évszá-zados
területi követelések-iő- l
van szó: Macedóniát —
melyet az I világháború
után elvettek Törökország
tól három rrészreyosztottáld
fel a görögök bulgárok' és
az akkori Szerbia között'
A II világháború után Ju-goszlávia
macedón önkor-mányzati
tartományt léte-sített
A bolgárok viszont
a beolvasztás eszközéhez
nyúltak és hivatalosan
nem ismerik el hogy egy-általán
léteznek mert a
macedón területen is 100
százalékos bolgár lakossá-got
mutattak ki!
Jelenleg Jugoszlávia be-jelentette:
„Minden esz-közzel
ellenáll a macedón
- - m
Tanács
beolvasztási kísérleteknek
bármely államban élnek"
Szakértők szerint a bol-gárokat
Moszkva bíztatja
hogy Tito halála után be-masírozza-nak
Jugoszlávia
macedón területére
VÁRATLAN
FEJLEMÉNYEK
A KÖZELKELETEN
Ezer Weizman Izrael
(honvédelmi minisztere a
héten Ausztriába repült
iíogy 'meglepetésszerűen ta-lálkozzon
Anwar Szádat
egyiptomi elnökkel Később
az izraeli külügyminiszter
Moshe Dayan kijelentette:
országa kész újra
a közvetlen béketárgyalá-sok
fonalát
Dayan örömét fejezte
ki hogy az egyiptomi fél:
Sadat ' elnök és Mohám-inc- d
Gamassy hadügymi-niszter
fogadták Weizmant
hisz a kairói 31-- i
találkozó óta minden köz-vetlen
tárgyalás megsza „nnmLLin'iii7"iLiii --rrrPLnuunmiiwuiuimiurrrr
BJE0 A ' tméX
Ifjúság Ha nagyritkán kimondom ezt az inkább versbe illő
mint beszélgetésben kiejthető elhullajtható szót rendszerint utána-fülelek
aggódva s tán egy kicsit röstelkedve is hogy hogyan ej-tettem?
Lebbent-- e benno sóhaj a visszahozhatatlan után? Valami
honvágy egy elveszített messzi hazába kívánkozó nosztalgia? Rös-tellném
ha így volna mert a reménytelenül elfoszlottba akaszko-do- tt
volna a szavam Vagy tárgyilagosan sóhajtalan volt-- e a hang-súlyom
legföljebb valamicskét eltűnődő? Remélem hogy ilyen volt
Ezért is merem itt újólag kiejteni: ifjúság — abban a hiszem-be- n
hogy nem a magam elmúltjáról fogok beszélni
Csak úgy általában az ifjúságról
Merthogy sokféleként lehet vallatni feszegetni magyarázgatni
és körülírni hogy voltaképp mi is hát az ifjúság s mitől fiatal a
fiatal? És mivel megközeliteni oly sokfelől lehet pontosan megha-tározni
végérvényes választ adni rá tévedhetetlenül megfogalmazni
valószínűleg sehogy sem Talán épp az a legjellemzőbbje hogy
megfogalmazhatatlan Hogy kiröppen a szavak kalitkájából hogy
mint a tengerek s folyók vize hálóba nem fogható Hogy suhan
mint a sugarak: a rombolók és a gyógyítók hogy szökken mint a
fény
Hogy az ifjúság illan mint micsoda is? hogy illan mint az
ifjúság mely csak önmagához hasonlítható
Mi is hát ez a tünemény?
Ha orvost kérdeznék felőle tudós biológust nyilván afélét fe-lelne
hogy a fiatalság a sejtek állapota Az ereké a mirigyeké az
izmoké inaké csontoké izületeké vérsejteké és agysejteké Vagy
olyasmit' hogy a magamfajta laikus és kevésbé tárgyszerű érzékelé-sekre
hajlamos személy jobban megértse felelne olyasmit hogy
az ifjúság a feltöltöttség a feszültség állapota
De ez az élettani válasz noha sok is kevés Sok benne a tu-domány
és kevés a költészet
Hiányzik belőle például a heinci fohász: „ő istenek nem ké-rem
tőletek hogy hagyjátok meg az ifjúságomat de hagyjátok meg
nekem az ifjúság erényeit: az önzetlen dühöt s az önzetlen könny-eket!"
De hol marad a többi is a tudomány harmatszegény megfi-gyeléseiből?
Hol marad belőlük a képzelet szabad tágulása ez a
gyönyörű képessége a fiatal gondolatnak? Hol marad az anatómiák
higgadt felsorolásából a fiatal szárnyak röpítő ereje? És hol ma-radnak
a gyors fellángolások és a gyors elcsüggedések ez a szeszé-lyes
széljárása a fiatal amely minthacsak azért 'kereked-ne
minduntalan hogy próbára tegye ifjú derekak ifjú szálfák ifjú
SiSíSá
w íps
felvenni
március
léleknek
1978 Július 22 Szombat
-- i v wwwwwaiHHwmwwmiimniMni
E3 h 1
kadt a két ország között
A tárgyalások szírihe-lye
a Sina térség El Arish
nevű helysége lesz közvet-lenül
a londoni külügym-iniszteri
konferencia befe-jezése
után
Beavatott " források sze-rint
Anwar Szádat elnök ma-gánbeszélgetés
keretében
' közölte Waltcr Mondale
USA alelnökkel hogy az
El Arish kijelölése mint
tárgyalási színhely meg--'
felel Egyiptomnak j
A július 18-á- n kezdő- -
dő londoni külügyminisz-teri
értekezletnek Dayan'
közlése szerint a követke-ző
a munkarendje:
1 Egyiptom hatpontos
javaslata melyet Izrael
előzőleg elutasított
2 Izrael 26 pontos bc- -
keterve amelyet viszont
Egyiptom vetett cl- - V
'A londoni külügymi-niszteri
értekezleten Mo-hamm- ed
Kamel egyiptomi
Cyrus Vancc USA és Da'
yan izraeli miniszterek
vesznek részt
" A MOSZKVAI
KIRAKATPER J
j 4
Kalugában 110 mér-földre
Moszkvától egy
szovjet bíróság nyolc évi
kényszermunkatáborra ítél-te
Alexander Ginzburg 41
éves szellemi ellenállót
Ginzburg így zárta vallo-mását:
— „Nem érzem magam
bűnösnek és nem kérek
enyhítést Az utolsó szó
jogán szolidaritásomról biz-tosítom
Anatolij Scsaransz-kijt-"
Andrcj Szaharov a
szovjet Nobel-díja- s atom-tudós
aki a szovjetunióbe-li
emberi jogsértések ellen
számtalanszor nyilvánosan
felszólalt
a Scsaranszkij-per- t szov-jet
jogsértésnek minősí-tette
és hozzátette hogy
a kirakatperek rendkívüli
mértékben árthatnak a
Kelet-Nyug- at közötti eny-hülési
politikának
Egy másik vádlottat
a 49 éves Viktorasz Pet-kus- zt
Litvániában egy
szovjet bíróság tíz évi bör-tönre
ítélte Ginzburget
Petkuszhoz hasonlóan
szovjetellenes propaganda
és államellenes izgatás cí-mén
ítélték el
A harmadik árulással
vádolt fővádlott Anatolij
Scsaranszkijt esetleg halál--
iá ítélhetik Természetesen
á' nyugati laptudósítókat
kizárták a tárgyalóterem-ből
Scsaranszkij fivére sze-rint
a főügyész 15 év
kényszermunkatábor íte-letet
követelt amire a
betanított tömeg kórus-ban
elkezdett kiabálni:
„Nem elég! Nem elég! Löj-jéte- k
ágyon a kutyát!"
„AZ IGAZI
VÁDLOTT A
SZOy JETUNIÓ!"
William Davis Onta-rio
miniszterelnöke jegyzé-ket
juttatott el a Szovjct-uni- ó
ottawai nagykövetsé-gére
amely többek között
a következő éles bírálatot
tartalmazza:
„Scsaranszkij Ginzburg
(Folytatás a 2-l- k oldalon)
ttMnuinniLmim
sudarak és ifjú kedélyek teherbírását és hajlékonyságát? Hol marad
a csapongás Imölyirül Goethe la Willhctai Mcister tanulóéveiben szót
ejt: „Ej hogy az ifjúság folyvást szélsőségek közt verődik!" Hol
marad ez a viharosság és ez a szeszély! Egyáltalán: hol marad a tu-domány
komótosan megérlelt megállapításaiból a nekiiramodás a
gyorsulás a sebesség hol maradnak a futamok a röpke utazásból
az ifjúságon át? Hol a hirtelen befogadás és a hirtelen feledés
áldkt)t-nag- y képessége Ihol iá irögfcönzés és játók? A vakmerőség?
a kockázat? a kaland? Hol az állandó készenlét a felujjongásra és
hol vannak a fiatal szomjúságok? Mindez jele tulajdona szokása
-- tündéri tünete az ifjúságnak s lehet hogy mindez magyarázható
tudományosan a sejtek állapotával de De nem elég magyará-zat
Mert hol marad a józan tudományból a megrészegülés az if-júságtól?
Megpróbálható mérni ezt a nehezen mérhető szökellő könnyű-séget
á remény és az emlék billegő mérlegén Fiatal talán az aki-nek
több a reménye mint azt emléke „Szépreményű" — valaha
amikor még nem nevezték csajnak srácnak egymást így címezték a
fiataloknak írt levelet: szépreményű „Sokemlékü" — így kellett vol-na
címezni akkoriban s lehetne még ma is a levelet a sokemlékü
időseknek
Idősek Talán most kimondtam a szót véletlenül kicsúszott
a számon a szó amellyel a sokféle körülírás a sokféle pontatlan tu-dományosan
és költőien pontatlan meghatározás között meghatározni
próbálgatom magam is pontatlanul magamnak se végérvényesen
a megfogalmazhatatlan tüneményt az ifjúságot Kiejtettem a szót: idő-sek
s kiejtettem benne ezt: idő
Számomra — lehet hogy csak időlegesen csak pillanatnyilag s
holnapra tán már más jut majd eszembe — abból ismerhető meg
a fiatal hogy szembemegy az idővel Az idős meg arról hogy há-tat
fordít neki Különös kiterjedés az idő világban láthatatlan és
beláthatatlan birodalom Magyar fordításban csak így hangzik
ugyan: „Elárultuk királyi ifjúságunk" de Shakespeare ennél belát-hatatlana- bb
térséget mond: „The kingly state of youth" — az if-júság
királyi országáról beszél arról hogy: az ifjúság — királyság
' Szavára én egy országnyi birtokot látok térség nyílik ki előttem
az égaljon messze-messz- e túlterjedő Az idő nagybirtokát látom
ezt az áttckinthetctlent az idő hitbizományát — az ifjúság királyi
birodalmát Ezen gazdálkodnak és ezzel gazdálkodnak ők a fiatalok
M B B
iO" w™ ujwhmiimiml MitmmuMm4mmaiwwmnuj'WMmim?mi"jmv
msSHt £ 3É9H
HBSBWK ShBHÍ MHwHHHffiSiHHtBBBPfiMHIBfiBBBBBB
A itüíanyi apátsági altemplom
POSTAKÜRT
Nem mi mondjuk hanem Lőrincze:
„Célom az Anyanyelvi Konferencia
népszerűsítése uolf
A hazai Magyar Nemzet június 25-- Í
számában nyilatkozatot adott Lőrincze
Lajos professzor az Anyanyelvi Konfe-rencia
Védnökségének elnöke
Ez a nyilatkozat egyszer és minden-korra
véget vet annak az egységbontó vi-tának
amely Torontóban a Kanadai Ma-gyarok
Szövetsége és a Magyar Kultúr-közpo- nt
vezetősége között dúl
Ruffy Péter — aki Lőrinczével az in-terjút
készítette — feltette a kérdést:
„Mi volt utadnak célja?"
Lőrincze így válaszolt: „A cél ez
volt: a magyar nyelvet tanító iskolák lá-togatása
munkájuk segítése a közös gon-dok
megvitatása találkozás a magyar
egyesületek vezetőivel az Anyanyelvi
Konferencia tevékenységének ismertetése
és népszerűsítése általánosan pedig javí-tani
bővíteni kapcsolatainkat"
(Az Anyanyelvi Konferencia a párt
állal létrehozott szerv amelynek egyik
fő feladata megbontani először a magyar
emigráció egységét aztán a maga kom-munista
propaganda céljainak eszközévé
lenni Mindez a magyar nyelv tisztaságá-nak
megőrzése ürügyén — Szerk)
Ruffy újabb kérdése: „Milyen tanul-ságokkal
jöttél haza?"
Lőrincze válasza nem hagy kétséget
hogy mi volt útjának végső legfőbb cél-ja:
„Egyre hátrább szorulnak azok akik
mereven ellenzik a velünk való együttmű-ködést
egyre többen állnak ki az Anya-nyelvi
Konferencia céljai mellett"
Ruffy felvetette a torontói látogatást
is: „Azt hallottam hogy voltak kedvezőt-len
tapasztalataid is sajtótámadások ér-lek
itt-o- tt a bizalmatlanság légköre
várt "
Lőrincze válasza: Ez így igaz
Olyasmi is elő foi dúlt hogy a toronlói
Magyar Kultűrotlhonban javaslat hang-zott
el arról hogy ne fogadjanak Előa-dásomat
nehéz viták előzték meg Endes
László elnök végül szavazás] kért s en-nek
során a nagy többség az előadás
megtartása mellett szavazott (Lőrincze
vagy rosszul volt informálva vagy túloz:
a rendkívüli közgyűlés mindössze hét sza-vazati
többséggel döntölt úgy hogy a
Kultúrközpont fogadja a professzort amit
semmiképpen nem lehet „nagy többség
nek" nevezni — Szerk) Végül is 4—500
kanadai magyar jelent meg az előadáson
Az Anyanyelvi Konferencia céljairól be-széltem
a hallgatóság nagy egyetértése
mellett"
Akár helytállóak Lőrincze fenti kije-lentései
akár nem egy biztos: elsősor-ban
az Anyanyelvi Konferencia „követe-ként"
jött Amerikába és Kanadába —
csak másodsorban mint nyelvész mint a
magyar nyelv hivatott őrzője és ápolója
filfcl!3
1U
ioigttt IndcpenáeS
CuadUuWedijr
[i fa the Hnngirhn liingasp
UIJ-ULil-Ul-'- — ]'' UUM
Ara: 40 cent
'Tudjuk hogy( torontói előadásában
csak a magyar nyelv tisztaságának meg-őrzéséről
beszélt — de íme odahaza ezt
már nem akarja'vagyí'nem meri bevalla-ni
mert kiküldetésének igazi célja az
Anyanyelvi Konferencia népszerűsítése volt
Erre kapott megbízatást a párttól! — íme
egy iskolapélda arra amit mindig hangoz
tattunk: a kiküldöttek itt külföldön Imást
mondanak és mást jelentenek otthon vagy
legalábbis az irányított hazai sajtó mást
ír Olyat ami azt bizonyítja hogy a ma
gyar emigráció „behódolt" csak egy pár
„veszekedett" tiltakozik a hazai rendszer
ellen
Ezt azért hangsúlyozzuk ennyire mert
vitáink során Endes László a torontói
Kultúrközpont elnöke ismételten hangoz-tatta:
„Mi (Lőrincze személyében) a nyel-vésztanárt
fogadtuk" (Krónika májusi
szám 6 old) — Ez a megkülönböztetés
a fenti Lőrincze-nyilatkoz- at után már
egyáltalán nem állja meg a helyét hi
szen maga a professzor jelentette ki
hogy célja „az Anyanyelvi Konferencia
ismertetése és népszerűsítése volt" — to
vábbá hogy Torontóban is „az Anya
nyelvi konferencia céljairól beszéltem"
(ha ez az utóbbi állítás nem is felel meg
a valóságnak — Szerk)
Ezekután reméljük Endes László és
a Kultúrközpont vezetősége belátja azt
hogy Lőrincze esetében a nyelvtudóst
nem lehet elválasztani az Anyanyelvi
Konferencia propagandistájától! — s eb-ből
levonják a szükséges következtetése-ket
a jövőre vonatkozólag:
1 A mai körülmények közölt — a--
mikor a budapesti kormány minden esz-közével
megpróbálja a magyar emigráció
egységét kiküldöttjeivel megbontani —
szükséges egy bizottság felállítása amely
estről-estr- e egyénileg dönt kit fogadunk a
hazai kiküldöttek közül és kit nem
2 Minden erőnkkel azon kell len-nünk
hogy ez a „kultúrcsere" ne legyen
egyoldalú hanem 'kölcsönös Azaz necsak
Budapest küldjön ki „kultúrköveteket"
hanem fogadja a magyar emigráció költő-it
íróit tudósait művészeit Adjon nekik
lehetőséget hogy kapcsolatba kerüljenek a
hazai magyar néppel (Aminek lehetősé-gében
nagyon kételkedünk ahogy mi a
kommunistákat ismerjük! — Szerk)
Jelen írásunkkal a „Lőrincze-ügycl- "
a magunk részről lezárjuk Mostanáig
vártunk erre a Lőrincze-nyilatkozatr- a a-z- ért
nem folytattuk a vitát Tudtuk
hogy Lőrincze igazi szándékai útjának
legfőbb céljai hazatérte után kiderülnek
— Most várjuk a torontói Magyar Kulttír-lözpo- nt
nyilvános válaszát és tévedésének
beismerését