Magyar Elet, December 16, 1978

              Nem tckatin
HUMGARIAN LIFE 110 t
-
haitm Ulsk
t ttabcdnip lm
csuda dolgokat
DSRZSBNYl
xjl i T1i i Un _ IN i i —ím
Vol 31 50 XXXI évfolyam 50
111V1111W1111WT111VT11111111TL111XX%XTLI 1111%
Teng Hsiao-pin- g katonai szöveséget ajánl az USA-nak- !
Ceausescu „nem lágít @ Menekülés az iráni terror elől
A legújabb Gallup közvéleménykutató intézet adatai szerint a kanadai
progresszív konzervatív párt tíz százalékos előnyre tett szert a liberá-lisok
előtt — Spanyolország az urnákhoz járult hogy az első népszavazá-son
amelyet Franco halála óta tartanak — nyilvánítsa akaratát — A római
katolikus egyház kiközösítéssel fenyegeti a Fülöpszigeti Ruben Ecleo saját
magát istennek nyilvánító álprófeta 40 ezer hívét — Albánia visszautasította
a Szovjetunió és a Varsói Paktum többi államainak közeledését amikor En-ve- r
Hodzsa pártvezér kijelentette: „Inkább füvet eszünk de nem adjuk be
derekunkat!" — Svájcban leszavazták a nyilvános házak nyitására előterjesz-tett
törvényjavaslatot amely a kb 2100 prostituált „iparát" szabályozta
volna — Brüsszelbe a NATO hadügyminiszterek ülésén két és fél billió dol-lár
költséggel megszavazták „18 repülő radarállomás" tervét melyek felállí-tása
mintegy 15-2- 0 perc újabb riasztási időt biztosítana a Nyugatnak A költ-ségek
oroszlánrészét az USA és Nyugat-Németorszá- g fedezi Kanada kb 200
millió dollárral járul hozzá az új riasztást radarhálózat költségeihez — Dél-afrikában
hatalmas panamázásjokról és közpénz-eltulajdonításokr- ól érkezett
hír ami jelentős belföldi kormányválságot okozott
KÍNA „UDVARLÁSA"
AZ USA-NA- K
Teng Hsiao-pin- g a kí-nai
h miniszterelnök nem-rég
kétórás interjú kereté-ben
vázolta hatalmas álla-mának
jövőbeli külpoliti-kai
vonalvezetését:
Az orosz terjeszkedés
láttán mely különösen Af-ganisztánban
és Vietnam-ban
nyilvánult meg a közel-múltban
Kína nyilvánva-lóan
az Egyesült Államo-kat
óhajtja megnyerni ar-ra
hogy katonai szövet-séget
kössenek
Teng nyilatkozata ak-kor
vált félreérthetetlen
üzenetté aini'kor Taivvan
különleges státusáról be-szélt:
Teng szerint Kína kész
az átmeneti időszakban
Stirüng György:
Taiwannak különleges
státust biztosítani sőt
máris megkezdte a békél-tető
akciók egész soroza
tát
a valaha kifejezetten anli-kommunis- ta
csang-kajsekis-- ta
Taiwan szigetével
Teng azt is hozzáfűz-te:
a Szovjetunió a Csendes-óceá- n
térségében számbeli-leg
túlhaladta az USA
Hetedik Flotta erejét ami
arra késztelte Pekinget
hogy aláírja Japánnal a
„béke és barátsági" szer-ződést
Bármennyire tagad-ják
iokiói körök a ikínai-japá- n
szövetség hegemónia-ell-enes"
kitétele szigo-rúan
a Szovjetunióra vo-natkozik
Teng szerint az orosz
medvével csak erős szö-vetségben
lehet felvenni
-n- -T
a harcot" — és az USA
egyelőre nélkülözi czl az
erőt Ha Kína és az USA
összefog — tette hozzá
Teng — ez békét és sta-bilitást
jelentene a világ-nak
ROMÁNIA KIHÍVÁSA
FELINGERELTE A
SZOVJETUNIÓT
A Reuter jelenti Buka-restből:
A TASZSZ szovjet hír-ügynökség
máris reagált
Nicolae Ceausescu román
diktátor kihívására amikor-i- s
a Varsói Paktum tagálla-mainak
katonai költségve-tési
tárgyalásain nem já-rult
hozzá sem a védelmi
feladatokhoz való újabb
erőfeszítésekhez sem a
költségvetési részt nem
vette tudomásul végül meg
J!)56 november közepén — mintegy két héttel a szabadságharc
leverése után — rendkívül feszült volt a politikai légkör Magyaror-szágon
A szovjet tankcsordák végiggázoltak ugyan az országon fé-lig
rombadöntve Budapestet és vérbefojtva minden fegyveres ellen-állást
de a nép még nem adta fel a harcot A küzdelem más esz-közökkel
tovább folyt
A munkásság országszerte sztrájkolt és néma tüntetések soroza-tával
fejezte ki tiltakozását a szovjet erőszakkal szemben Az ifjú-ság
és a nemzetőrség még nem temette el a reményi hogy egy nyu-gati
beavatkozás révén újra fegyvert foghat Addig pedig röplapok
földalatti újságok útján tartotta ébren a forradalom eszméit és kö-veteléseit
A munkástanácsok működlek és befolyásuk egyre erősö-dött:
valóságos államot jelentettek az államban mely mögött egy-ségesen
sorakozott fel az ország munkássága S az írók költők új-ságírók
éppoly aktívan dolgoztak mint amikor pár hónappal előbb
írásaikkal megindították azt az erjedést mely végül a forradalomba
torkolt
A nép minden rétege egyhangúlag követelte a megszálló szov-jet
erők azonnali kivonását és ragaszkodott a forradalmi vívmányok-hoz
És követelte azt hogy Nagy Imre aki ekkor a jugoszláv kö-vetségen
tartózkodott bántatlanul elhagyhassa a követség épületét
és ismét visszatérhessen a kormányba bekapcsolódhasson az ország
vezetésébe
A november 4-é- n szovjet akaratból halalomrakcrült kormány élén
álló Kádár János tisztában volt a helyzettel és jól tudta: nincs mö-götte
senki csak néhány cinkosa az árulásban és a szovjet hadse-reg
Ezért november közepén még nagyon óvatosan beszélt igyeke-zett
elaltatni a bizalmatlanságot és megígért mindent amit a hozzá
akkoriban sörön bekopogtató küldöttségek a magyar nép a magyar
munkásság neveben kívántak így természetesen azt is megígérte
hogy Nagy Imrének nem esik majd bántódása és ha akar vissza-térhet
a politikai életbe
És néhány nappal később — november 22-é- n — a Kádár ígére-tében
bízó Nagy Imrééket álnokul lörbccsalták és elhurcolták az
oroszok hogy végül bitófára juttassák őket
De nem ez volt az első szószegés Kádár életében Nem először
bizonyította be ezekben a hónapokban hogy ért a köpönyegforga-lásho- z
A forradalom győzelmekor november 1-- én odaállt a Szabad
Kossuth Rádió mikrofonja elé és mint a Nagy Imre kormány tagja
hitel lett a forradalom eszmei mellett hitet telt a magyar nép sza-badsága
melleit és teljes szolidaritásáról biztosította Nagy Imrét Sőt
azt is kijelentette: ha kell puszta kézzel fog verekedni a szovjet
tankok ellen!
Ugyanez az ember néhány hónappal később 1957 március 27-é- n
így beszélt: „Az ellenforradalmi támadás sikere a Nagy Imre-fél- e
renegát csoport belső árulása miatt következeti be Ez a csoport a
hibák elleni harc ürügyén szövetkezett a reakció fekete erőivel és
1978 December 16 Szombat
tagadta a közös zárónyi-latkozat
aláírását is
A TASZSZ — nyíltan
Ceausescu magatartását bí-lál- va
— többek között így
kommentálja a legújabb ro-mán
fricskát:
„A Varsói Paktum tag-államaira
rótt külön költ-ségvetési
többlet amiatt
nagyfontosságú inert a
nyugati hatalmak alá akar-ják
ásni a détentc (olva-dás)
politikáját"
A TASZSZ cgyenlöro-aliho- z
nom fűzött megjegy-zést
miszerint „minden or-szág
szent joga (sic Ceau-sescu)
hogy maga irányít-sa
sorsát"
Bukaresti diplomaták
szerint
a románok kiaknázva
Brczsnycv gyengélkedését
és a legújabb pekingi eu-rópai
„nyitásokat" a
végsőkig iparkodnak fe-szíteni
a húrt aminek
clpattanása a szovjet tü-relem
végét jelentené
Ceausescu beszédét nem
közölte a szovjet sajtó azt
sem hogy a román Köz-ponti
Bizottság egy em-berként"
Ceausescu vakme-rő
kihívása mögé áilya
teljes támogatást nyújtott
a román diktátornak!
MENEKÜLÉS AZ
IRÁNI TERROR
ELŐL
Az UPI jelenlése sze
rint megkezdődött az ame-rikai
alattvalók kiürítése
tekintettel arra hogy a
Teheránban akkreditált
diplomaták kara az elkö-vetkező
hetekben „komoly
zavargásokat" jósol
A kanadai honvédelmi
minisztérium ugyancsak be-jelentette
hogy minden
előkészület megtörtént a
mintegy 1200 kanadai
állampolgár kimentésére
Több mint 85 kanadai
cég képviselteti magát Irán-ban
s a teheráni kanadai-ak
száma kb 400 Ennél
bonyolultabb az amerikaiak
helyzete mert 41000 ame-rikai
dolgozik és él Irán-ban
A héten további a tün-tető
tömegekre leadott
sor tüzek következtében
újabb 15 fővel emelke-dett
a halálos áldozatok
száma
Az NBC—TV kommen-tátora
szerint a sahnak
csak mintegy 50 százalékos
esélye maradt arra hogy
túlvészelje a jelenlegi egy-re
komolyabb méretekel
öllö zavargásokat
Az iráni olajtermelés
a sorozatos tüntetések óta
50 százalékkal csökkent
ami újabb terhet ró az irá-ni
államkasszára Beavatott
körök attól tartanak hogy
az Ashtira (mozlim gyászün-nep)
beköszönte adja meg
a további jelet arra hogy
a karhatalommal nyíltan
szembeszállva a sah ural- -
(folytalás a 2-- ik oldalon)
nacionalizmus szításával a szabadság és demokrácia reakciós elferdí-tésével
ők szállították az ellenforradalom számára az ideológiai fegy-vereket
ök szítottak eszmei zavart bizonyos rétegek — pld az egye-temi
ifjúság — soraiban és áruló tevékenységükkel a döntő pillanat-ban
megbénították a szocializmushoz hü tömegek akeióképcsségét"
Ezek a szavak Moszkvában hangzottak el ahová Kádár János
az események után alig öt hónappal elzarándokolt hogy megköszön-je
a lovarisoknak a „testvéri segítségnyújtást" Hogy megköszönje
a szovjet tankok sortüzeit mcleyklől lángbaborult és porbaomlott
Budapest az ország fővárosa és melyek nyomán ezrek és ezrek
pusztullak el a magyar fiatalok legjobbjai közül olyanok akik va-lóban
szinte puszta kézzel szálltak szembe a vöröscsillagos acélször-nyetegckk- cl
Kádár János nem szállt szembe velük ahogy nagyhangon ígérte:
minek is tette volna ezt hiszen ő hívta be őket! 24 órával az is-mertetett
rádiónyilatkozat után átment az oroszokhoz és elárulva mi-nisztertársait
új kormányt alakított melynek első intézkedése volt
behívni az orosz csapatokat Kádár maga dicsekedett ezzel 1059
december 7-- én amikor Hruscsov kíséretében a ma Szovjetunióhoz
tartozó Ungváron járt: „Három évvel ezelőtt én már voltam ezen a
vidéken Azért jöttünk ide hogy testvéri segítséget kérjünk a szov-jet
néptől Megkaptuk — és hála ennek a segítségnek legyőztük
az ellenforradalmat"
„Hála ennek a segítségnek" — mondotta Kádár János három
évvel a magyar szabadság vérbefojtása után amikor már nemcsak
a legyilkolt és Szibériába deportált magyar fiatalok haláláért volt
felelős de már Nagy Imre vére is a kezéhez tapadt Azé a Nagy
Imréé aki megnyitotta előtte a börtönajtót a Rákosi-terro- r idején
s aki a forradalom legfényesebb napjaiban maga mellé vette mi-niszternek
S akinek október 30-á- n elmondott és az új kormány meg-alakulását
bejelentő beszéde után ő Kádár János állt a rádió mik-rofonja
elé hogy a következő hűségnyilatkozatot legye: „A mély
felelősségtől áthatva kijelentem hogy ezekben a kérdésekben ame-lyekben
a minisztertanács elnöksége ma határozóit a Magyar Dol-gozók
Pártjának elnökségének minden egyes tagja egyetért Én a ma-gam
részéről is kijelenthetem hogy az elöltem szóló Nagy Imrével
teljes mértékben egyetértek!"
Tehát személy szerint is egyetértett Kádár a meghirdetett kor-mányprogrammal
egyetértett a forradalom célkitűzéseivel és mégis
már alig három hónap múlva 1957 február 2-á- n már így nyilatko-zott
a salgótarjáni bányászok előtt: „Nagy Imre és társai igenis
szították a fegyveres támadást a Magyar Népköztársaság ellen!"
Ezekben a hónapokban még mindig kellős hatalom létezett az or-szágban
Az egyik volt az ő szovjet szuronyokra támaszkodó „Munkás-P-araszt"
kormánya a másikai pedig a munkástanácsok jelenlel-ték
Kádárnak tehát taktikáznia kelleti hogy becsapja az ország né-(Folyta-tás
a negyedik oldalon)
w
BWvi 'Milu iWKtffí'íriVWtf ' t "T ' n- - 1 " 'J-- ' V 1 "t - " V 'X-S- ( ÍJA
Joscpli M A II Luns:
(a NATO főtitkára)
Budapest látképe
Amerikával
A Kelet manapság állandóan propa-gálja
az enyhülési politikát az erőszakról
való lemondást s egyik leszerelési javas-lattal
a másik után áll elő E bejelentett
szándékok komolyságát azonban alapo-san
meg kell vizsgálni főleg az erők
egyensúlya szempontjából Fel kell azon-ban
tennünk a kérdési hogy a Nyugat
különböző kezdeményezései és tárgyalásai
rábírják-- e a keleti felet hogy katonai po-tenciálján
változtasson s vajon például
súlyos gazdasági viszonyai közepette a
Szovjetunió hajlandó-- e megváltoztatni a
maga terjeszkedési politikáját?
A válasz mind a két kérdésre: nem
Nem hajlandó Ami a Szovjetunió katonai
potenciálját illeti aggodalomra ad okot
hogy ez a gazdaságilag gyenge állam a-mely- nek
a termelése beruházása és nemze-ti
jövedelme állandóan csökken ez az or-szág
a maga össztermelésének a kerek 13
százalékát hadfelszerelésre költi Ilyesmire
békeidőben még nem volt példa
Tehát akik ill Nyugaton a folytonos
leszerelési és az enyhülési teóriákat han
goztatják vegyék figyelembe hogy válto-zatlanul
az a helyzet: enyhülésen a Szov-jetunió
és a Kelet egészen mást ert mint
mi nyugatiak A célok merőben különbö
zők A Nyugat amikor enyhülési politi-kára
gondol lemond arról hogy a Kelet-tel
szemben területi politikai vagy ide-ológiai
vonatkozásban erőszakot alkalmaz-zon
a Nyugat nem avatkozik be a Kelet
gazdasági és ideológiai iejlődésébe annak
ellenére hogy az ott uralkodó viszonyokat
károsnak tartjuk De mi ragaszkodunk az
önrendelkezés kizárólagos elvéhez a
népek békés fejlődésének a gondolatá-hoz
és ezért cnyhülcsipolilikárrk colja
hogy minden ország csökkentse fegyver-kezesi
kapacitását hogy erősödjék a köl-csönös
bizalom a határok sérthetetlenek
legyenek és a beké fennmaradjon mégpe-dig
hatalompolitikai befolyások érvénje-síles- c
nélkül Így értelmezi az enyhülést
a Nyugat
Ezzel szemben a szovjet enyhülési
koncepció lényege az un „békés koeg-ziszlenci- a"
Mit jeleni ez? Ez az elmélet
továbbra is hirdeti a nemzetközi osztály-harc"
szükségességet mégpedig a föld-kerekség
valamennyi országában hirdeti
ennek érdekében a politikai diplomáciai
és gazdasági akciók szükségessségél és
de faclo folytatja a beszivárgást a fel-forgat- ást
más hatalmi eszközök bevetését
— kivéve a közvetlen iegy veres támadási
A szovjet enyhülési teória szerint a világ
erőviszonyai ily módon szükségképpen"
a kommunizmus javára változnak meg E
felfogás értelmében átmenetileg hasznos
ha a szocializmus „koegziszlál" a nagy
kapitalista államokkal Ily módon ugya-nis
a Nyugat enyhülési kísérletei kihasz-nálhatók
és közben elegendő nyugati
technológia szerezhető a Nyugat gazda-sági
ereje is rendelkezésre áll hogy a szo-cialista
államok gazdasági gyengeségét ki-pótolja
Ez a kommunista maxima termé-szetesen
elsősorban Európa és Észak-Amerik- a
vonatkozásában érvényes Más vo-natkozásban
már ehhez sem tartja magái
a Szovjetunió a világ más tájain leleslc-gesne- k
és értelmetlennek latja a békés
kocgzisztenciát": oll mindenütt klasszikus
terjeszkedési politikát folytat
A Szovjetunió nyílt katonai expanziót
egyu
LírgMt JaiepeaiaA
CuudianWccUy
hl iKe líuagtrúii Iao£Uujo
WI
J
Ara: 40 cent
folytat Afrikában és ugyanakkor soha
nem látott méretű hadfelszerelési politikát
általánosságban Másfelől viszont tárgyal
az Egyesült Államokkal a stratégiai atom-fegyverek
korlátozásáról az általános a-tomtilal- omról
a kémiai fegyverek betiltá-sáról
a NATO-va- l pedig tárgyal a csapat-csöktemtésr- ől
Mindezen közben viszont
óriási méretűre növeli kémiai fegyverraktá-rát
Mindez nem indokolható védelmi
szempontokkal
Így fest léhát a Szovjetunió katonai
potenciálja és expanziós politikája Ezzel
kell a NATO-na- k szembenéznie
Azok közé tartozom akik az európai
egyesülés szószólói akik azért harcolnak
hogy Európa szedje össze minden erejét
álljon a maga lábára Ez azonban még
hosszú és nehéz folyamat s egy biztos:
jelenleg merőben irreális ha nem valljuk
be magunknak: még nagyon messze va-gyunk
attól hogy Európa egyedül és ön-maga
gondoskodjék biztonságáról
Elméletileg felvethetjük ugyan a kér-dést
hogy egy közösség — mondjuk az
európai közösség — amely lakosai számát
tekintve egyenértékű a Szovjetunióval és
amelynek az össztermelése messze megha-ladja
a Szovjetunióét hogy ez a közös-ség
miért ne lehetne abban a helyzetben
hogy védelméről önmaga gondoskodjék?!
Elméletileg ez így van a gyakorlat és a
realitás azonban más Ez pedig a követ-kező:
Európa biztonsága túlnyomó részi
az Egyesüli Államuk nukliáris elrettentő
kapacitásától függ Stratégiailag és tech-nikailag
egyaránt
A két szuperhatalom mindegyikének
csaknem 30 esztendőre volt szüksége hogy
nukleáris erejének az alapjait mcgWssc és
megszilárdítsa Ez ilyen erő felépítése Eu-rópa
erejét meghaladná
Mindebből következik hogy Európa
biztonságát csakis a nagyobb szövetség
az Egyesült Államokkal fennálló szövetség
garantálhatja Ez így van és még hosszú
időre így is marad Az Egyesült Államok-ban
Istennek hála már jó idője nem
hallatszanak olyan hangok amelyek azt
követelnék hogy Amerika vonja ki had-erejét
Európából Jelenleg több amerikai
katona van az európai kontinensen mint
a múltban bármikor is volt Európa az
európai közösség nem futhat azon illúzió
után hogy egy szép napon mint harma-dik
hatalom jelenik meg a Szovjetunió és
Amerika között Csalóka dolog arra gon-dolni
hogy valaha is helyreáll a régi to-tális
függetlenség
Mindez természetesen nem jelentheti
hogy önmagunk védelmét teljesen rábízzuk
az amerikaiakra Európa gazdasági életké-pessége
az elmúlt 20 év alatt válságok
es a dekonjunktúra ellenére is számos vo-natkozásban
egyenértékű az amerikaival
sől sok tekintetben felül is múlja Éppen
ezcrl Európának nagyobb mértékben kell
kiwnnie részét a közös védelmi erőfeszí-tésekből
Jelen pillanatban nem lehetünk túl-ságosan
optimisták de nincsen ok a dc-fetizmu- sra
sem Ha a kommunizmus győ-zelmét
elkerülhetetlennek tartanánk ez
már önmagában azt jelentené hogy át-vettük
a marxizmus determinista világké-pet
és lörlénelemelméletét Amíg mi nem
engedünk Európa jövője biztosítva van
(Uj Európa)