Magyar Elet, March 30, 1974

              Nem sokaság
hanem Lelek
s szabad nép tesz
csuda dolgokat
BERZSENYI
ui yHH B&MSR ÉBtm
Vol 2L7 NVo '13'vXXVVIImévvfolywam m13 mitwwwHiittituiiuMtTwt!iU19L74 LmáBrciusw30 szombat
„Nyugat-Európ- a szövetséges-- e vagy vetélytárs?"
El E3B Bjg
wMfm JjflBy
szám
© Nixon védelmi
Az emberrablás veszedelme már az angol királyi család tagjaira is kiter-jedt:
egy Ián Ball nevű angol férfi a Buckingham Palota felé vezető úton eltor-laszolta
kocsijával Princess Anne és férje Mark Phillips kapitány limuzinját
maid hat revolverlövéssel 4 sebesülést okozott a közvetlen környezetben
végülis a rendőrség leküzdötte a merénylőt a Scotland Yard a hűsztagú tes-törség- et mesterJövökkel bővíti ki — II Erzsébet Dzsakartában az indonéz
fővárosban értesült a merényletről — A Falconbridge Nickel Mines vállalat
ejvik igzagatója hasonló tartalmú levelet kapott más 15 USA és 31 európai
nagyvállalattal egyetemben miszerint egy újonnan alakult titkos terrorista
szervezet „elrabolja" a levélben felsorolt nagyvállalatok kulcsembereit ha
Namíbia afrikai állam függetlenségét el nem ismeri az Egyesült Nemzetek
Szervezete — A nyugatnémet haderők moráljáról szomorú képet fest egy bonni statisztika: 739 katona követett el az elmúlt évben öngyilkossági kísér-letet
— Az Európában állomásozó USA haderők mintegy 45°u-- a rabja a hasis
vagy a marijuana-szívá- s szenvedélyének — Sir Alec Douglas-Hom- e volt kon-zervatív
külügyminiszter bejelentette a közhivataloktól való visszavonulását
— Kissinger moszkvai útjára magával vitte két gyermekét közben megállt Pornbnn is hogy a nyugatnémet álláspontot tanulmányozza a kölcsönös csa-p-Ucsökkenté- sek ügyében majd visszafelé az új angol külügyminiszterrel
T-- mes Callaghan-na- l értekezik — Nixon floridai és kaliforniai házainak át-alakítása
a N Y Times szerint meghaladta a 17 milliót — Kínában újabb
kultúrforradalom van kibontakozóban: „Kisöpörjük Lin Piao és Konfucius
rothadt eszmeit" — hangzik az új jelszó (Konfucius Hl Kon-Fu-C- se kínai
bö'cs Kr e 551 —478-ba- n élt)
BONNI TERV
AZ EURÓPA— USA
ÁTHIDALÁSÁRA
Mint ismeretes Nixon
elnök és dr Kissinger USA
külügyminiszter a köze-lmúltban
éles szavakkal bí-rálta
az Európai Közös
Piac országainak magatar
tását mert az EKP Wash
ingtonnal való előzetes ta-nácskozás
nélkül iparkodik
az arab olajtermelő álla-mokkal
megegyezni ami
nvilvánvalóan hátráltatja
az USA közel-kele- ti békc- -
tervcinck megvalósítását j
Olyan kifejezések hangzót-- 1
tak el mint „Szövetsége-- 1
sek-- c a nyugat-európaik- 1
vagy vetélytársak?" Nixon
burkoltan arra is célzott1
hogy
megfontolás alá veszik
az Európában állomá-sozó
amerikai csapa-tok
létszámának csök-kentését
amit viszont a francia saj
MlliiailillllllflMOIIIIIIIIIIIIIIIIIIBIIIIIIIIIIIIIIIIIIlIM
ws?39& Kía
tó egyenesen „zsarolásnak"
minősített Az egyre élese-dő
USA— EKP vita miatt
Kissinger megpróbálta el-oszlatni
a nyugat-európa- i
kételyeket s erre vonatko-zóan
így nyilatkozott:
— „Semmilyen körülmé-nyek
között nem áldozzuk
fel az európai érdekeket a
Szovjetunióval való tárgya-lásaink
során és ezt az el-határozásunkat
nem befo-lyásodba
az sem hogy bizd
nyos nézeteltéréseink van-nak
az európaiakkal"
Mivel Kissinger a heten
újra Moszkvában tárgyal és
bizonyos hogy ott a kelet-nyugati
katonai tömbök
csapat-létszámcsökkentésér- ől
is szó lesz ezért
Bonnban előzőleg brit né-met
és amerikai szakértők-kel
tanulmányoztatta ezt a
kérdést
Walter Scheel nyugatné-met
külügyminiszter az Eu-rópai
Közös Piac április
1-- én Luxemburgban össze
ülő minisztertanácsán sza-vazás
alá bocsátja azt a
tervet miszerint a jövőben
az EKP és Washington
minden nagyobb
világviszonylatban fon-tos
probléma felvető-dése
esetén kölcsönös
tanácskozás után szo-rosabb
együttműködést
ír elő
Az angolok e tervet mele-gen
pártolják a franciák-naírrnir- it
rendszerint „fenn-tartásaik
vannak" az elkép-zeléssel
kapcsolatban
POMPIDOU
VISSZAVONULÁSÁT
REBESGETIK
A Pompidou —Brezsnyev
francia —szovjet csúcstalál
kozó során — kimerültség-re
való hivatkozással — az
első napi díszvacsorát le-mondta
a francia államel-nök
Az utazás előtt cs
után nem vett részt az ál-lamfőnek
kijáró díszes ce-remónián
előtte pedig
agyar túszok
Frey András:
Amikor legutóbb a Vatikán keleti politikájárlak történetéről igye-keztünk
képet adni annak legbeszédesebb dokumentumáról volt szó
nevezetesen a Populorum Progressio című pápai enciklikáról amc-he- l
VT Pál tett közzé 1967 március 28-iká- n
Ebben nem az volt a legérdekesebb hogy a magánkapitalizmus-nak
minden valóságos és lehetséges bűnét a fejérc olvasta a kommu-nista
rendszerrel viszont még a célzások terén is kesztyűs kézzel
bánt Nem is az volt a legfontosabb benne hogy a kapitalizmus kár-hoztatásával
megkönnyítette ideológiailag a kommunizmus politikai-lag
pedig a Szovjetunió melletti hangulatcsinálást Elvégre arról
hogy a kapitalizmusban mi a jó és mi a rossz vég nélkül lehet vitat-kozni
Ennél is feltűnőbb volt az a pozitív politikai szívesség amit az
enciklika a szovjet-propagandána- k tett azzal hogy a nyugati hatal-makat
elítélte a múlt — elmúlt — gyarmatosító politikájukért — de
a jelenlegi orosz gyarmatbirodalmat észre sem vette
VÉTÓJOG AZ EGYHÁZI KINEVEZÉSEK DOLGÁBAN
Az enciklika nem csak hallgatott a szovjet gyarmati hódításai-ról
hanem két helyütt is (az 52 és a 62 szakaszban) a kolóniális kor-szakról
múlt időben beszélt mintha az már elmúlt volna Vagyis sze-met
hunyt afölött hogy Európa keleti felének nagyrészét egy idegen
hatalom megszállás alatt tartja
A pápai körlevélben a bírálat fényszórója arra vetődött amiben
n nyugati államokat lehet elmarasztalni és még a materializmusért
is csak a gazdag nemzeteket hibáztatja Arról a materializmusról
amely a marxista világnézet és a kommunista gyakorlat lényege nem
beszélt
Eszerint csak a nyugati hatalmak volt áldozatain (a már önállóvá
vált volt gyarmatokon) kell segíteni nem az oroszoktól leigázott né-peken
Ebből a szempontból az enciklika visszhangozta azt a beszé-det
amelyet ugyanez a Pápa két évvel előbb 1965 október 4-ik- én mon-dott
el New Yorkban az Egyesült Államok közgyűlésén
E terjedelmes nyilatkozatban egyetlen egyszer használta a szava-kat
hogy „nemzeti függetlenség és szabadság" és ezt csak a volt
gyarmatok számára igényelte Hogy ez a jog a népeket nem csak
Afrikában illeti meg hanem Kelet-Európába- n is arról nem volt szó
A szovjetnek kedvező gesztusoknak — amelyekről előbbi cikkek-ben
is szóltunk — ez a sorozata csak akkor szakadt meg „néhány
napra" (ahogy akkor az ENSZ-be-n mondták) amikor az oroszok meg-szállták
Cseh-Szlováki- át Hosszú időn át ez volt az egyetlen alkalom
amikor a Vatikán tiltakozott egy orosz lépés ellen és ez volt egyike
azoknak az utóbbi években nagyon ritka alkalmaknak amikor a sza-badságot
egyáltalán említette cs nem úgy hogy az Nyugat felé han-gozzék
megrovásnak
IIIIKI
9ff h hv Nyissa
HUNGÁRIÁN LIFE
m
Pompidou lemondását rebesgetik stratégiája
i¥Hfl£7
nem jelent meg az uj
Charles de Gaulle-ró- l elne-vezett
Párizs-környék- i re- -
pülötér felavatásán végül
elhalasztotta áprilisi tokiói
utazását arra az átlátszó
kifogásra aló hivatkozás-sal
hogv közvetlenül Hiro-- 1
hito császártól kellett ol- -
l
na kapnia a Japánba való
meghívást
Ráadásul újabb disszo-náns
hangok zavarták a je-lenleg
nem éppen kifogás-talan
amerikai — francia
dialógust: Washingtonban
beavatott körök szerint
az olajzárlat idején
Franciaország arra
igyekezett rábeszélni
az arab olajtermelő or-szágokat
hogy ne
szüntessék meg az
olaj-embarg- ót az USA
irányában!
Legújabban Pompidou
nem jelent meg 50 külföl-di
diplomata tiszteletére
adott díszvacsorán és az
Elysée palota sajtótitkársá-g- a
a következő komünikét
bocsátotta ki:
„Az elnök fájdalmasan
indiszponált állapota eset-legesen
megismétlődhetik
ezért orvosa tanácsára nem
jelenik meg a díszvacs-orán"
Két párizsi lap az első
oldalon követeli hogy a
francia népet végre tájékoz
tassák az elnök egészség
ügyi állapotáról A LE CA-NAR-D
ENCHAINED to
vább megy és „Pompidou
távozása" című cikkében
felveti az utódlás kérdését
Pompidou a következő
fontosabb kijelentéseket
tette sajtónyilatkozata ke
retében Picunda Fekete
kva k
333332333333332
tengermelléki szovjet üdü-lőtelepen:
O 1 Franciaország kész
elősegíteni a genfi értekez-let
előkészítését
O 2 A szovjet — francia
egvüttmüködés elmélyítését
egész Európa stabilitása
azaz a détente érdekében
álló tényezőnek tekinti
H AZ OMINÓZUS
MAGNÓSZALAGOK
MATT-HALÓJ- A
A Watergate-üg- y jelen
lejleményei érdekes lordu-lato- t
vettek:
eddig Nixon 19 magnó-szalagot
és 700 ok-mányt
adott át a parla-menti
jogügyi bizott-ságnak
mely az Elnök esetleges
nyilvános vád alá helyezé-sét
mérlegeli
Ugyanakkor minden to-vábbi
hangszalag vagy do-kumentum
kiadását megta-gadta
az Elnök védelmét el-látó
ügyvéd: James Draper
St Clair akiről egyik kol-legája
így nyilatkozott: „St
Clair hisz ebben az ország-ban
hisz a szabad vállalko-zás
gazdasági rendszeré-ben
és hisz az Elnökben
Ezért vállalta az ügyet"
A kérdés jelenleg a kö-vetkező:
ha az Elnök való-ban
ártatlan a Watergate-üg- y
elkendőzésében akkor
miért nem adja ki azokat a
további magnószalagokat
(számszerint 27-e- t) amelye-ket
Jaworski főügyész kér
és további 42-tő- t melyeket
a parlamenti jogügyi bi-zottság
szorgalmaz: St
Clair a neves védőügyvéd
stratégiájából a szakértők
a következő sakkhúzásokat
árják:
(Folytatás a 4-i- k oldalon)
ezéban
A mi szempontunkból a következő húzás az volt hogy a Vatikán
1969 január 23-iká- n közölte: újabb egyességet kötött Budapesttel
Erről írta Los Angeles Times (március 17-ikén-
):
Az egyezmény a Vatikán részéről „a gyöngeség beismerése volt
A legutóbbi megegyezés aláírása (már mint 1964 szeptember 15) óta
is üldözték (Magyarországon) a papokat Az egyezményt magát
soha nem hozták nyilvánosságra de a Vatikánban vezető funkcioná-riusok
elismerték hogy az vétó-jog- ot adott Magyarország kormányá-nak
az egyházi kinevezések dolgában"
MINDIG CSAK EGYOLDALÚ ENGEDMÉNYEK
Ekkor már nem tagadták hog a magyar bíborost az ország el-hagyására
akarják kényszeríteni 1970 januárjában a Pápa másod-szor
is fogadta Gromiko szovjet-külügyminiszte- rt de amikor 1971
februárjában Casaroli akit a Vatikán külügyminiszterének tekinte-nek
a Pápa megbízásából öt napot töltött Moszkvában akkor nem
hogy Koszigin miniszterelnök de még Gromik külügyminiszter sem
fogadta Csak Kuzirev külügyminiszter-helyettesi- g jutott el
A Moszkvából jövő jelentések akkor úgy szóltak hogy Casaroli
semmire sem jutott az oroszokkal A Vatikánban hivatalos nyilatko-zat
is elhangzott arról hogy Kuzirev nem volt hajlandó Casarolival
vallási ügyekről tárgyalni (erről a Vatikánban tett kijelentéséről a
Münchenben megjelenő „Bayernkurier" is írt 1971 március 13 szá
mában)
Ennek ellenére amikor Péter János külügyminiszter 1971 áprili-sában
Budapestről Rómába utazott akkor maga a Pápa fogadta
Ebbe a sorba illeszkedik be az a jelentés amelyet 1972 május
25-iké- n olvashattunk a New York Times-ba- n Eszerint előző nap VI
Pál 300 magyar zarándokot fogadott akik Ijjas kalocsai érsek hét
magyar püspök és 60 magyar pap vezetésével mentek Rómába Hoz-zájuk
intézett szavaiban a Pápa jókívánságait fejezte ki a magyaror-szági
római katolikus egyháznak és a magyar „államnak" is
Ekkor már olyan messzemenő volt a Vatikán „keleti politikája"
hogy amikor az Amerika-ellene- s gaullisták és a szocialista Brandt-é- k
segítségével a Szovjetunió rászorította Washingtont az európai úgy-nevezett
„biztonsági és együttműködési" értekezlet elfogadására eb-ben
a diplomáciai manőverben a Vatikán is kezére járt a szovjetkor-mánynak
Ezt a Washington Post is jelentette 1971 augusztus 13-ik- án Ekkor mutatott rá a lap arra hogy a Vatikán „olyanformán ellenzi
az indokínai (vietnami) háborút hogy az sokkal elfogadhatóbb Moszk-va
mint Washington számára" de hogy a Vatikántól nyújtott politi-kai
támogatás ellenében „a szovjet részéről semmi sem történik a
vallási helyzet megjavítására"
(Folytatás a negyedik oldalon)
l
JT -
333333333333: 33332
A visegrádi fellegvár
c nO
LrgeU Indrptndent
Canadian WUy
in tlio !l"n"ll"" Laoguage
Ara: 25 cent
Dr Habsburg Olló:
Mindszenty neve örök
— AZ EMBER AKI MER NEMET MONDANI —
Európát az elmúlt hónapokban úgyszólván a gyávaság orgiája jellemez-te
Méltatlan viselkedése párját ritkítja a történelemben Egyesek az olaj-sejkek
után futottak hogy megköszönjék a rúgásaikat Mások túltettek
egymáson a keleti diktátorok előtti szolgalclkü hízelgésben méghozzá
olyan időpontban amikor a kommunista hatalom súlvos válságban van A
gyávaság úgy látszik vakká tesz
Az „óvilág" e hanyatlásának oka nem materiális Nyugat-Európ- a gaz-dag
a világ másodjk legnagyobb gazdasági hatalma Emberanyaga sem le-becsülendő
250 millió tehetséges ember Lakossága nagyobb mint akár
Amcrikáé akár a Szovjetunióé Európa hanyatlása a szellem a jellem és az
erkölcs síkján tapasztalható
Az európai magatartás rákfenéje hogy mindig mindenkinek igent mon-dunk
örökösen kapitulálunk- - És bár a történelem bebizonvította hogy ez
a politika még sohasem vált be a kishitűek ezt nem tudják lejüket a ho-mokba
dugják abban reménykedve hogv Brezsnyev így majd megkíméli
őket
Még van esély a megmenekülésre Ehhez azonban szükséges: legve-ne- k
közlünk akiknek van bátorságuk hogy nemet mondjanak a kor kor-hadt
szellemének
Aki mer nemet mondani az mindig kényelmetlen mert útjában áll az
olcsó megalkuvásnak és leleplezi az erkölcsi köntörfalazást Az ilyen ember
személye akadály
Aki nemet mond többnyire egyedül van Ehhez bátorság kell Künv-nv- ű
együtt üvölteni a farkasokkal hódolni a futó politikai divatoknak De
rettenetesen nehéz sziklaként egyedül állni a viharban Ilyenkor a barátok
száma megcsappan oly kevesen maradnak hogy a fél kezünkön megszámo-lhatjuk
őket És mégis csak azok a férfiak csinálnak történelmet akik tud-nak
és mernek nemet mondani A konformista lelkület még sohasem alko-tott
nagyot Azt az embert aki nemet mond természetesen meg lehet sem-misíteni
Szava és tette azonban megmarad mert csak a szellem az ami
halhatatlan
A bátor ember ritka De a bátrak biztosítják népük életbenmaradásál
A bátor ember felülemelkedik kortársain még akkor is ha gyalázzák agv
ha magas méltóságok viselői elfordulnak tőlük- - Bizonyítja ezt éppen most
Oroszországban Szolzscnyicin és Szaharov valósággal kísértetiesnek tűnő
erkölcsi nagysága Közép-Európába- n Mindszenty ez a személyiség Közép-Európána- k
az aggastyán magyar bíboros a Szólzscnyicinje
Mindszenty útja nyílegyenes elejétől végig Életének nvolc é tizedé-ben
nem találunk sem sunyi megalkuvást sem a hatalom birtokosaival
kötött kétértelmű megegyezéseket Ez persze nem tetszik az állítólagos
diplomatáknak a hivatalból cselszövőknek Ezek a maguk lefekését okos-ságnak
álcázzák és a tanú agis a mártír akinek a hit áldozat nem pedig
megélhetés — a megalkuvók számára az ilyen tanú örökös szemrehányás
Természetcsen itt-o- tt Mindszenty is tévedhetett mint ahogy valamennyien
követtünk el hibákat De róla elmondhatjuk (hogy sohasem lett hűtlen ön-magához
és elveihez Hitler és Sztálin ellen vagy akár hamis barátok elle-nében
Mindszenty hü maradt Istenéhez és népéhez Világos hogv ezt a
magatartást sokan kellemetlennek találják az általános gyávaság és a „rea-litásokhoz"
való alkalmazkodás idején A törpék mindig gyűlölték az óriá-sokat
és igyekeztek őket lerántani a maguk színvonalára
Mindszenty esetében ez nem sikerülhetett mert alakja fölénk magaso-dott
és túlnő a mai koron is Napjaink úgynevezett nagyjai — akár cgvházi
akár világi nagyságokról legyen szó — néhány évized múlva feledésbe me-rülnek
A Mindszenty név viszont már ma a történelem lapjaira került
mint a spártai Leonidász neve aki nem nyerte meg nagy csatáját és mégis
győzött példakép lett évezredeken át
Ahhoz hogv történelmi szerepét betöltse Mindszentynek nincs szük-sége
címekre hivatali méltóságra külső jelekre amelyek elvehetők Mert
Mindszenty neve önmagában több mint bármely címe E név egyértelmű a
bátorsággal Ez a név program Ha Európa valaha is legyőzi gyengeségét
és ha a kereszténység újra alkotó erővé válik ezen a Földön úgy ez nem a
gvávák által történik nem azoknak lesz köszönhető akik olcsó taktikázás-sal
akarnak túlélni Hanem csak úgy ha Európa méltó lesz Mindszentyhcz
A mainál nagyobb időkben született ez a mondás: „Sanguis martirum
— semen Christianorum" A mártírok vére a kereszténység magva Ha ná-lunk
Nyugaton ma joggal beszélhetünk a hit válságáról ez azért van mert
túl kevesen vannak akik hajlandók a szellemi értékekért a legvégső követ-kezményeket
is vállalni Mert túl kevesen emlékeznek az Ur szavára aki
határozottan óvott bennünket a kizárólag földi okoskodástól vagvis a ké-tes
megalkuvástól Jézus Krisztus nem egyezett meg Pontius Pilátussal
ötven-ötve- n alapon Ezért az egyház útja a Golgotáról indult el és így vált
az emberiséget alakító erővé
Azok akik ma még mernek nemet mondani és mint Mindszenty téved-hetetlenül
járnak amaguk útján függetlenül attól hogy mit zúgnak felé-jük
jobbról vagy balról ezek a férfiak építik a holnap Európáját ök men-tik
meg a keresztény civilizációt amelyet hivatalos őrzői közül már oly
sokan eladtak Mindszenty és a Mindszentyek nem állnak a siker kénysze-re
alatt ök magukban hordják a győzelmet