Magyar Elet, October 28, 1978

              ) HUNGÁRIÁN LIFE Nem ioluuda
hanem Líhk
i szabad nip tesx üi
essda dc!$okct lugeet lodependcat
CaoadUn Weelly
SERZ3KNYI falhoUangariialaiigttiga
Vol 31 43 XXXI évfolyam 43 szám 1978 Október 28 Szombat Ara: 40 cent
Az 58 éves krakkói Kard Wojtyla az új Pontifex Maximus:
9 a
SeJ' ÉH
ffl
A washingtoni béketárgyalások ® A kanadai mini — választások
II János Pál pápát — aki elődjéhez hasonlóan visszautasította a koroná-zási
szertartásokat — vasárnap október 22-é- n iktatják be — James Callag-ha- n
a brit kormány munkáspárti miniszterelnöke 44 százalékos népszerűségnek
örvend közvetlen mögötte konzervatív ellenfele Margarct Thatcher csak 36
százalékot mondhat magáénak — Rhodesiai csapategységek átcsaptak a szom-szédos
Mozambique területére ahol Róbert Mugabe gerillavezér táborát támad-tá-k
— Jimmy Carter a következő táviratot küldte Rómába: „Legjobb kívánsága-imat
küldöm annak aki a munkásnép szenvedéseit megérti az emberi élet
napi győzelmeivel és kudarcaival együtt" — Ottó Láng szállításügyi minisz-ter
figyelmeztette a hajógépészek szakszervezetét hogy a hazaszállítások miatt
a kormány „nem tűrheti a hosszadalmas sztrájkot" — Portugáliából megindult
a légiforgalom Angola felé: számos volt menekült próbálkozik újra felépíteni
életét volt hazájában mely csábító ígéretekkel kecsegteti a volt jószakmájú
menekülteket hogy térjenek vissza — Auatolij Karpov szovjet sakknagymes-ter
megvédte világbajnoki címét Viktor Korcsnojjal szemben — Washingto-nban
letartóztatták a 63 éves kanadai Arthur Cline-- t aki hat évvel ezelőtt In-gcrsoll-ban
agyonverte és egy fagyasztószekrénybe zárta feleségét — Bécsben
Paul Francsics Franz Panagl és Christa Schncck 20 év börtönbüntetést kapott
Lőtte Böhm milliomosnő elrablása miatt akiért 2 millió vérdíjat követeltek
HABEMUS PAPÁM:
II JÁNOS PAL
Karel Wojtyla az 58
éves krakkói érsek pápává
való választása több ok-ból
is rendkívül nagy fon-tosságú:
1) Több mint 400 éve
ő az első nem-olas- z bíbo-ros
megtörve ezzel a hosz-sz- ú
évszázadokra visz-szanyú- ló
hagyományt
2) Ugyancsak Wojtyla
kardinális az első Pontifex
Maximus aki jelenleg kom-munista
uralom alatt lévő
országból származik
Polg
3) Az új pápa azzal
hogy I János Pál tradíció-it
követve felvette rövid
de emlékezetes múltú előd-je
nevét egyben jelezte
hogy ő is élő kapcsolatot
óhajt teremteni az Egyház
és a hívősereg között
Egy órával a pápavá-lasztás
után a TASSZ
szovjet hírügynökség máris
jelentette hogy a Krakkó
közelében született Karel
Wojtylát választotta meg a
konklávé
Moszkva nyilván attól
tart hogy Karel Wojtyla
bíboros megválasztása új
nacionalista hullámot in-dít
el Lengyelországban
azonban a Vatikán szerint
erről nincs szó hisz Kelet-Európába- n
a katolicizmus
él és virágzik"
Annak ellenére hogy a
Varsói Paktum országaiban
a hivatalos ateista tanokat
hirdetik Lengyelországban
31 millió Csehszlovákiában
10 millió Magyarországon
7 millió Romániában 2
millió templombajáró kato- -
Llikust tartanak nyilván
Karel Wojtyla 1969-be- n
Dr Eszlcrhás István:
Amerikai közérzet: ártársak vagy jászoltársak?
Az őszi választáson szenátorokat képviselőket kormányzókat és
helyi tisztségviselőket választ Amerika Az erről folyó nyilvános vi-tákon
már érezni lehel a közérzet hőemelkedésél Jcanc Kirkpalrick
a politikai tudományok tanára a jövő lehetőségeit vizsgálva írja: „A
század végén az amerikai politika két irányban fejlődhet Lehet be-lőle
népszavazásos demokrácia televíziós kampányokkal és a pártjel-leg
megszűnésével de visszatérhet a szigorúbb kétpárti rendszerhez
is amelyben a jelölt csak pártjának megerősítésével léphet a válasz-tók
elé" A jövendölés a mai valóságból indul ki főként a kétpárt-rendszer
válságából hogy a két párt közöli elvi programban nincs
nagy különbség: különbség inkább a pártokon belül mutatkozik és
mindkét pártban ugyanaz: liberális-konzervati- v Ezért az amerikai vá-lasztás
(amint egyszer már írtam) a politikai zebrák futamának lát-szik
annyi különbséggel hogy az egyik pártnál a csíkozás feketével
a másiknál fehérrel (konzervatívval vagy liberálissal) kezdődik Ez
leszi érthetővé hogy milyen alacsony a választáson résztvevők szá-ma
A modern demokráciák legöregebbjében a USA-ba- n Carter el-nök
választásán csak a szavazók 544 százaléka vett részt és így
minden 4 választásra jogosult honpolgár közül csak 1 szavazott az
elnökre Ha a nem szavazókat meg lehetne mozdítani ez látványos
szinte forradalmi változást okozna az amerikai belpolitikában Erre
utalt is a professzorasszony aki így bizakodott: „De mi amerikaiak
mindig értettünk ahhoz hogy 'megszerveződjünk amikor közületi és
fontos feladatok elvégzésére kellett mozgósítani" És az újraválasz-tásra
kerülő honatyáknak a mai napon talán éppen ez a nyugtalaní-tó
aggályuk hogy a szavazó polgártársak valamiképpen ezt megte-szik
Nincsenek erre készen a honatyák
Már pedig nem tagadható a problémák számosak a türelmet-lenség
nőttön nő míg a törvényhozás húzza-vonj- a lábát És a Camp
Dávidban elért középkeleti békeigéret után a szavazó polgártársak
ingerült érdeklődése egyszerre már nem is annyira az elnök politikai
veszélyének látszik mint inkább az újraválasztandó törvényhozók koc-kázatának
Az elnök úgy látszik külpolitikai sikerrel (kipróbált
Nixon-- i recepttel) kilépett a belső gondok-bajo- k politikai köréből De
a választásra kerülő honatyák és honigazgatók a látszal szerint ala-posan
benne ragadtak Sztrájkok adók infláció a dollár hanyatlása
mind törvényhozási orvoslást sürget hogy a bűnözés és igazságszo-lgáltatás
reformját ne is említsük Az egyik szavazó honfitárs hona-tyák
elleni éllel ezt írja egy a szerkesztőhöz intézett levélben: „Film-re
viszik az amerikai Dolce Vita-- l És a szín a Polomac partja
Washington lesz Soha országunkban olyan kevesen ennyi jót nem
élveztek oly sok ember költségére "
' De az ilyen keserű kifakadás mellett tárgyi megállapítások is
mutatják a közérzet felszíne alatt milyen nyugtalanság sistereg Az
„US News and World Rcport" írja: „A szakemberek óvakodnak az
emelkedő árak elleni akciókat a maguk nevén nevezni mert sejtetni
engedné hogy amint az egyik akció maga után vonja a másikai
ez végül is a kötelező árellenőrzéshez vezethet Az amerikai köz-érzetet
leginkább az infláció izgatja A közszükségleti cikkek ára eb-ben
az évben 10 százalékkal emelkedett A hanyatló irányzatot ösz-sz- e
lehet vetni a dollár értékének csökkenésével Ha feltesszük hogy
H F ÜL
és 1976-ba- n Torontóban
járt a lengyel ezeréves
katolicizmussal és a 41
eucharisztikus kongresz-szuss- al
kapcsolatos ün-nepségek
során '
MINI-VALASZTAS-OK
SZTRÁJKOKKAL
EGYBEKÖTVE
A kanadai belföldi po-litikában
mintegy félévvel
a liberális Trudcau kor-mány
mandátumának lejá-rata
előtt
15 választókerületben az
eredmények azt mutat-ták
hogy az ország meg-érett
a változásra:
A mandátumok 66 százalé-kát
azaz 10jet a Prtogresz-szí- v
Konzervatív jelöllek
szerezték tneg míg az NDP
eggyel növelte képviselői
számát egy Social Credit
mellett a liberálisok elsöp-rő
vereséget szenvedtek a
mini-választás- ok során a-mik- or
is csaik 2 mandátu-mot
kaptak
A szakértők a hangula-tot
inkább Trudeau-ellenes-ne- k
mint kormányellenes-nek
minősítik figyelmeztet
vén az olvasótábort arra -- ff-l
veszélyre amit a polarizá-ció
okozhat:
köztudomású hogy Rcnc
Lévcsque a szakadár
Parti Qucbequois vezére
titokban dörzsöli a kezét
arra a gondolatra ha
Trudcaut a válaszlók a-kar- ata
elsöpri
és kevésbé „nehézsúlyú"
politikussal szemben vív-hatja
meg az elszakadásért
folytatott küzdelmét ami
jelenleg a referendum kö-dös
emlegetése mellett fő-leg
halogató taktikának tű-nik
A postás-sztráj- k meg-szüntetésére
a kanadai
parlament és a szenátus
törvényt hozott
már sajnos „világhírű"
postásainkat akiknek lelk-iismeretlen
szakszervezete
nemcsak Kanada üzleti é-lefé-nek
magánosainak
hanem pénzegységének is
rossz szolgálatot tesz az-zal
hogy indokolatlanul
magas követeléseiket harci-as
gazdaságromboló sztráj-kokban
préselik ki az adó-fizetőkből
CARTER ÉS A
WASHINGTONI
BÉKETÁRGYALÁSOK
Az egy hete folyó was-hingtoni
tárgyalások „min-den
különösebb fennakadás
Franklin Rosevelt halálakor a dollár 100 centet éri akkor Truman
alatt 668 centre esett Eisenhower alatt 597 centre Kennedy alatt
577-r-e Johnson alatt 50-r- e Nixon alatt 376-r- a Ford alatt 304-r- e
és Carter elnök másfél éve alatt 27 centre És ez joggal izgatja az
amerikai polgárt
Nem olvashatunk jobb híreket társadalmi kérdésekben sem Mil-ton
Friedman neves tanulmányíró új írásának a címe: „Milyen ma
Amerika?" Alcím: „Rendszerünk burjánzó kormányzat amely megfojt-ja
a piac-gazdálkodá- st veszélyezteti a társadalmi szabadságot" „Ame-rika
már nem az" kérdezi „ami volt 200 éven át már nem az ígé-ret
földje hanem a burjánzó bürokrácia és eltűnő szabadság orszá-ga?
Országa a tülekedő csoportoknak ellentétes irányzatoknak ame-lyek
már nem változatosságot hanem szöges ellentéteket nyilvání-tanak?
Az elnik elkülönülés országa és már nem az olvasztó kemen-ce
országa?" Majd megállapítja: „Van ésszerűség abban a felismerés-ben
hogy a bevándorlás ahogyan 1914-i- g folyt ma már nem léte-ző
Mert más az amikor szabad bevándorlás áramlik Amerikába a
Welfare-b- a a népjóléti segélyekbe" „Ma — írja — szinte jó dolog
a törvénytelen bevándorlás mert az Amerikának javára válik addig
amíg valóban illegális Ugyanis amíg a bevándorlás illegális tör-vénytelen
addig azok akik így vándorolnak be nem várhatnak wel-fare-r- a
segélyezésre a sokféle segélylehetőségre És mivel ezt nem
várhatják el azért vándorolnak be hogy dolgozzanak Elvégzik azt
a munkát amit a legtöbb polgártárs nem hajlandó elvégezni Olyan
munkást jelentenek akit másként a munkaadó nem kaphat: kemé-nyen
dolgoznak és közben maguk is jól járnak munkát kaplak"
Az adminisztráció welfare ziir-zavarár- ól amelyben a kongresszus nem
mer hozzányúlni ez a szolid tudós szatirikus kritikái mondotl ezzel
Tanulmányát így fejezi be: „Nem vagyok anarchista de arról győ-ződtem
meg társadalmunk problémája ma nem az hogy kevés ha
nem hogy túl sok a kormányzati beavatkozás" Egy gazdasági szak-ember
George Gilder ennél is tovább megy cikkében (Promclhcuszi
bilincs) és figyelmeztet hogy pesszimista materializmust visznek a
íközgazdasági éietbe Felfogása azért érdekes mert a gazdasági élet-ből
akarja kiküszöbölni a materializmus eluralkodását: „Sok ember"
írja „a múlt eseményeit elkerülhetetlennek véli és a jövőt megke-rülhetetlennek
A történelmet úgy értelmezik hogy az többé-kevésb- é
elkerülhetetlen végzet volt a természeti 'kincsek és a népesség nö
vekedése által előre elrendelt sémákból következett és nem a láng-eszű
emberek és az emberi hősiesség áradásából Már pedig azoknak
akik kételkednek az emberi ész bátorság sorsalakító erejében amint
belépnek a történelem áramába a jövő lehetetlen feladatnak tetszik
mert nem látják lehető útját anrak hogy a szabad nemzetek meg-kerüljék
a hanyatlás és erőszak buktató végzetét amikor a növekvő
népesség nekifeszül a bezáródó határoknak" Egyetért Milton Fried-man
idézett munkájával: „Az a társadalom amely megbénítja túlzott
nép jóléli kényeztetéssel kormány-kenyérr- el és kormány-cirkussza- l sze-gényeit
elzárja a gazdasági fejlődés és törekvés a változás egyik ff
ösztönzését forrását Amerika gazdasági történelme nagyrészben a
szegények nemzedékeinek folytatódó legendája akik megerősödve a ne-gg- $
(Folytatás a harmadik oldalon)
nélkül folynak" — jelentet-te
a Washington Post en-nek
ellenére Jimmy Carter
rövid időre összeült a tár-gyaló
felekkel hogy „né-mi
simításokat eszközöl-jön"
Miután Anwar Szádat
egyiptomi elnök és Menac-lic- m
Begin izraeli minisz-terelnök
Camp David-ba- n
elvi megegyezésre jutott
jelenleg az egyiptomi tár-gyalófél
arra törekszik
hogy a Nyugati Part és a
Gaza-sivata- g függő kérdé-seiben
még az egyezmény
aláírása előtt dűlőre jus-son
folytatás a 2-i- k oldalon
JSS
Mr
'tll--l''TL'-tltiVrVlTitItllXTt'tll11XlX-T3JJUJJ
'POSTAKÜMTÖ
Mindenkinek igaza van de
A napokban gondolataim visszaszáll-ta-k
az Erdélyi Helikon Társaság alapítá-sának
és működésének történetéhez — és
önkéntelenül is párhuzamot vontam az ak-kori
erdélyi és a mai emigrációs helyzet
között (Természetesen tudatában vagyok
annak hogy nagy különbség van a a ki-sebbségi
és az emigrációs sors és felada
tok közölt Mégis a lényeg: a magyarság-szolgálat
ugyanaz mind a két esetben)
Az Erdélyi Helikon alapításával és
működésével kapcsolatban felmerült ben-nem
a kérdés: mi késztette és tette ké-pessé
a Helikonba tömörült világnézeti-leg
annyira különböző írókat arra hogy cl-fclej- ve
illetve jobban mondva felülemel-kedve
az ideológiai ellentéteken egy olyan
„szabad írói közösségbe" tömörüljenek
mint a Helikon?
A Helikon tagjainak világnézeti ellen-iélei
közismerlek: az írói közösség eszmé-jét
a szocialista beállítottságú Kós Károly
vetette fel a polgári radikálisokhoz húzó
Kuncz Aladár fogalmazta meg a felhívást
báró Kemény János vállalta Marosvécsi
várában a házigazda nehéz szerepét gróf
Ránffy Miklós elnökölt" a kerékasztal-konferenciáko- n
amelyeken épp oly lelke-sen
veti részt a „baloldali" Tamási Áron
mini a „jobboldali" Nyírő József
A fenti kérdésre így fogalmaztam meg
a választ:
A közös cél: magyar népük szolgálata
ledöntött a Helikonban minden válaszfa-lat
Erdély magyar írói tudták hogy min-den
világnézeti különbségen túl közös cél
szolgálata egybefűzi őket s c közös fela-datok
érdekében össze kell fogniok hogy
utat irányt mutathassanak reményt hi-tet
önthessenek a tragikus kisebbségi sors-ba
jutott népük lelkébe
Amikor ezt a mondatot leírtam —
szükségszerű képzettársítás révén — felme-rült
bennem a kérdés: miért nem képes a
magyar emigráció is hasonló lelki felemel-kedésre?
Miért választják el a szétszórt
ságban élő magyart a magyartól világné
zeti politikai különbségek — amikor a cél:
a magyarság szolgálata közös?!
Természetesen csak azokról beszélek
akik egyet akarnak — csak az eszközök
megválogatásában különböznek Akiknek
egy a céljuk: Magyarország felszabadítá
sa a szovjet járom alól az elszakított ki
sebbségi magyarság megsegítése és harc
Trianon ellen (Akik e céltól eltérnek a- -
kik ezen a téren alkudoznak — azok ön-magukat
kizárják az emigrációs magyarság
közösségéből)
Ha a mai (és a régebbi) vitákat fi-gyelem
az emigráción belül akkor min-iig
csodálkozom: miért e gyűlölködés és
harag? Hiszen egyet akarunk! A lényeg-ben
megegyezünk! Csak a hangsúly külön-böző!
Az egyik tábor léltékonyen őrzi az cl-i'ek- ct
amelyek emigráns hivatásunk alap
elő meghatározói: mi nem paktálhatunk
Moszkva budapesti bcrenceivel az 1956-i- s
szabadságharc árulóival — S ebben tél-ies
igazuk van! — Csak akkor esnek túl-zásba
ha elvhűsegük — dogmaiizmussá
'álik és minden hazulróljöttbcn kommu-nista
propagandistát látnak (Különböztes-ünk- :
Lörincze — bármilyen nagy nyel-vész
— kormánykiküldött mert — saját be-vallása
szerint is — azért jött közénk hogy
YO
November 4-é- n a magyar lelkiismeret vezérel-jen
el minden jóérzésű becsületes hazafit a toron-tói
Szabadságharcos Emlékműhöz (Budapest Park)
hogy ott kegyelettel rója le háláját az 1956 októbe-rében
és novemberében elesett hősök emléke előtt
— azért mert ma szabad földön élhet amit elsősor-ban
hőseinknek köszönhetünk
Gyújtsunk egy mécsest a Hősök Em-lékműve
előtt hadd hirdesse fényük az
egész világnak az elfelejtett Magyar Igaz-ságot!
az Anyanyelvi Konferencia eszméit terjesz-sz- e
— László Gyula professzor az igazi
magyar tudományos élet képviselőjeként
jött azért elfogultság őt a többi „kikül-dött"
közé sorolni)
A másik tábor az emigráción belül így
érvel: a leglényegesebb problémánk ifjúsá-gunk
magyar öntudatának megtartása S
ebben tökéletesen igazuk van! — Gondo-latmenetüket
azonban így folytatják: a fi-atalokat
nem érdekli a politika értetlenül
állnak a mi negatív álláspontunkkal szem-ben
az otthoni kommunista kormányt ille-tőleg
Ebből vonják le a téves következte-tést:
vegyük fel a kapcsolatot a hazai hi-vatalos
szervekkel akiktől sok segítséget
kaphatunk ifjúságunk magyar öntudatáért
folytatott harcunkban (Megintcsak külön
böztessünk: mi nem zárkózunk el azoktól
— íróktól tudósoktól művészektől — akik
az igazi Magyarországot a magyar népet
képviselik — csak a kommunista rend
szerrel nem tárgyalunk amely csak egyol-dalú
„dialógusra" hajlandó!)
E két tábor között nem látok olyan
ellentélet amely ne volna áthidalható A
hivatalos politikai emigráció feladata az
elvek 100 százalékos megtartása A fiatal-ságért
aggódóké a magyar öntudat ápolá-sa
ha kell az igazi magyar irodalom tu-domány
művészet és kultúra képviselőinek
segítségével Ez a két feladat nem zárja
ki sőt szükségszerűen kiegészíti egymást
Ugyanez áll Erdély és a többi elsza-kított
területek kérdésével kapcsolatban is
Az egyik csoport küzd Erdély és az el-szakított
területek visszatéréséért tehát
Trianon (és Párizs) határozatai ellen Tö-kéletesen
igazuk van! — A fiatalok a ma
gondjait állították munkájuk előterébe:
küzdenek az erdélyi és a többi magyar ki-sebbségek
emberi jogaiért (ami ma akluá- -
lis politikai probléma) hogy így biztosít-hassák
a magyar kisebbségek fennmaradá-sát
túléléséi Igazuk van! — Hol itt az
ellentét? Sehol! Sőt: a két csoport tevé-kenysége
szükségszerűen kiegészíti egy-mást
Az egyik a mára néz a másik a
holnapot kutatja — Csak akkor tévednek
amikor céljaik kizárólagosságát hirdetik és
a másik tábor erőfeszítéseit elitélik
Nem szeretném azt a látszatot kelte
ni mintha nem látnám a problémák sú-lyosságát
Talán úgy tűnhetik hogy a kér-déseket
túl leegyszerűsítettem Lehet
Mindenesetre a cél: a magyarságszol-gála- l
mindenckfclctüségc az aggódás az
emigráció egységéért adta a tollal kezem-be
— És a gondolat: nem tanulhalna c
a mai magyar emigráció az Erdélyi Heli-kon
példájából melybe világnézeti kü-lönbség
nélkül minden erdélyi magyar író
tömörült hogy közös erővel szolgálja né-péi?!
— Az eredménye c közös munkának
nem maradt el: a két világháború között
olyan virágzó erdélyi irodalom született
amely nemcsak összmagyar hanem világ-színvonalra
emelkedett És ami ennél még
fontosabb: az írók összefogása teljesítet-te
feladatát: az erdélyi magyarságban meg-tartotta
a reményt a hitet az elnyomatás
nehéz eveiben Utal irányi mutatott a ma-gyarságnak
nehéz harcaiban a fennmaradá-sáért
Átvitt értelemben: ez a mi — a ma-gyar
emigráció feladata is!
i