Magyar Elet, March 08, 1986

              V-- J" % '"' -- IV msi ií -- r 10 oldal MAGYAR ÉtET 1986 március 8
A „Boldogasszony" új — keteszfeny —
köntösben
Az előbbi fejezetben már említettem hogy — bár az
ösvalláshoz ragaszkodók nem szimpatizáltak az olasz né-met
szláv misszionáriusokkal — alapjában véve eléggé
könnyen adoptálták a keresztény vallás dogmáit és rítu-sát
azokban az esetekben mikor az új vallás gondolatkö-re
szokásai nem tértek el a régitől Eleinknek volt az
égben székelő teremtő-istenü- k s volt anyatermészet-istennőjü- k
a „Boldogasszony" Nem volt nehéz megérte-ni
hogy ez azonos a keresztény vallás által bemutatott
Atyaistennel illetve a hittérítő papok által ismertetett
Szűz Máriával Problémák persze bőven adódtak E prob-lémákat
nem ismerjük annyira mint kellene még akkor
sem ha elolvastuk és megértettük azt a térítési folyama-tot
melynek 900 után főbb állomásai közé tartózlak Hi-erothe- us
bizánci misszionáriusnak később „Türkia püs
pökének" erdőelvi — erdélyi — terítései majd Pilgnm
passaui püspöknek prágai (Szent) Adalbertnek passoniai
terítései
Feltételezhetjük hogy a misszionáriusoknak kezdetben
komoly gondot okozott az hogy a 0—10 századbeli ma-gvarok
képzeletében létezett egy „Nagyboldogasszony"
is de létezett egy „Boldogasszony" sőt egy „kisasz-sony- "
is Kálmány Lajos Boldogasszony ősvallásunk is-tenasszonya
c — előzőleg általam többször említett
idézett tanulmányából látható hogy őseink egyrészében
megvolt a hajlandóság arra hogy a „Boldogasszonyt"
aronositsa a Szent Szűzzel de ugyanakkor megmaradt
olna a „Nagyboldogasszony" imádása mellett kit a „Bol-dogasszony-"
— így a „Beáta Virgo" fölé helyezett volna
Ez bizony igen távol állt a Krti 431-be- n az ephesszoszi
zsinaton meghatározott Mária-képt- ől Mária-kultusztó- l!
A terítő szerzetesek tehát mindent elkövettek hogy a
Nagyboldogasszonyt" azonosítsák a „Boldogasszonnyal"
kálmány Lajos is írja hogy őseink
Máriát kezdetben nem Nagyasszonynak hanem
csak Kisasszonynak mondották A Nagyasszony nevet csak
későbben Szent István alatt Szent Gellért intése kö-vetkeztében
kapta Ettől az időtől fogva Nagyasszony-nak
mondották " (120 o)
Szent Gellert püspök idevonatkozó szerepet Györffy
Györgv is említi:
„A magyar gyakorlat egyben tér el a nyugatitól az
augusztus 15-- i Nagyboldogasszony-nap-i utóbb Szent István
napi ünnep tekintetében mely törvénynapul szolgált S
hogy et az iinnepet már István király is törvénynappal
imnepelte-- e meg arra egykorú forrás nincs csak a Gellért
nagyobb legendájának 14 századi elbeszélése állítja hogy
Szent Gellért éppen a Boldogasszony-nap- i törvénynapon
toppant be Fehérvárra amif bizonyítéknak éppen nem te-kinthetünk
" (Györffy György: István király és müve
Gondolat Budapest 1977 320 o)
Nezziik meg ezt a témát kissé közelebbről Arról
tudunk hogy István király korában a Boldogasszony"
kultusz már azonosítva volt a „Mária"-kultussza- l Ennek
egyik bizonyítéka hogy pl a pesti királyi kápolna — pes-ti
belvárosi plébániatemplom őse a római castrum sar-kába
építve a „Boldogasszony-egyháza- " nevet viselte
(Györffy 243 o) Ennél akkoriban fonlosabb jelentöség-teljeseb- b
volt a fehérvári „Boldogasszony-egyház- " me-lyekot
Szent István alapított s — Kézai Simon króniká-sunk
közlése szerint — azt a Keán bolgár-szlá- v vezértől
legyőzése után elvett kincsekkel gazdagította (Györffy
317 o) A nagy király augusztus 15-é- n tehát a kalendári-umban
kijelölt „Nagyboldogasszony napján" tartotta tör-vénynapjait
Erre — Gellért nagyobb legendája szerint —
összejöttek a főpapok is (Glrffy 271 o) Nos kép-zeljük
el a szenteletü olasz apátot ki eredetileg 1015 után
Jeruzsálembe akart vándorolni és egy zárai hajón útnak is
indult de miután Farenzo mellett egy Razina nevű pan-nonhalmi
apáttal találkozott annak rábeszélésére hajlan-dó
volt előbb István magyar királlyal találkozni annak fe-hérvári
udvarában Tudjuk hogy kölcsönösen rokonszen-veztek
egymással s Gellert hajlandó volt a magyar udvar-ban
maradni részben mint Imre herceg nevelője rész-ben
mint egyházi méltóság Képzeljük el Gellért meg-döbbenését
mikor rájött arra hogy a „pogányból"
nemrég kereszténnyé „álvedlett" magyarok — királyi
jóváhagyással — elismerik ugyan Máriát mint saját ré-gi
„Boldogasszonyukat" de ugyanakkor változatlanul to-vább
tisztelik „Természet Édesanyát" mint „Nagybo-ldogasszonyt"
aki ráadásul a „Boldogasszony" szülőany-ja'
Ez bizony nem illett sem a „Mária-kultuszba- " de gyö-keresen
eltért a „Szentháromság" gondolattól Is! Gellért
nem hagyta a dolgot annyiban es befolyására István is
icndet teremtette téren A „Nag boldogasszony" azonosít-va
lett a „Boldogasszonnyal" és az auguszuts 15-- i Tör-venynap- ok
a „Nagyboldogasszony" emlékének lettek szen-telve
A Szent István legendák kiemelik István Boldogasz-son- y
kultuszát s azt hogy a székesfehérvári bazilikát
a ö tiszteletérc közelebbről mennybe való felvételé-nek
ünnepére — Assumptio Bealae Virginis — kívánta
szentelni" (Györffy 320 o)
Ugyancsak Györffy magyarázza hogy
„Mária megértéséhez az Asszony (királyné) szó szol-gált
a Boldogasszony vagy Nagyasszony összetételben"
(Györffy 3G5 o)
A korabeli erős Mária-kultus- z — s nem utolsó sorban
Gellert püspök befolyásának következtében történt az
hogy Szent István Szűz Máriában jelölte meg Magyaror-szág
patrónóját Dümmert Dezső történészünk itt na-gvo- n
fontos komponensnek tartja azt hogy mikor a né-met
császár megtámadta az országot (1030) a nagyobb le- -
MfM&Wl!J8UUffTl3fcMrWmrtWat'1'nilJg
VILÁGKÖRÜLI UTAZÁS
VAGY HÉTVÉGI KIRÁNDULÁS
EXPRE5S TRAVEL
SENKI MÁS
Kérje Mariannát
1569 Bayview Ave
wSSSSSImmlIWIStSSffOTÍSOSÍ
íTarSlsztl Endre:A ??
V
genda leírása szerint a király imájára Szűz Mária meg-védte
az országot Az ellenséges sereg visszavonult —
(Dümmerth D: Az Árpádok nyomában Panoráma 1977
187 o) A történelemből jól ismerjük hogy mikor II' Kon-rád
császár Bajorország korábbi megtámadása miatt 'had-dal
tört be Magyarországra István — 1030-ba- n — a táma-dást
erős seregével visszaverte és a császárral békét
kötött Ez a győzelem jó alkalom volt arra hogy egyre
erősíthessék a Mária-kultus- zt Magyarországon s éretté
vált az az elhatározás és az a — Hartvig püspök által le-írt
— ima melynek során a szent király szemét a csilla
gokra emelte s így kiáltott fel:
„Ég királynője e világ dicséretes újjászerzöje vég-ső
könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel és
a papsággal az országot a néppel s az urakkal a te oltal-madra
bízom nekik utolsó istenhozzádot mondva lelke-met
a Te kezedbe ajánlom!"
Az öreg király tehát lelkét a Nagyboldogasszony ke-zébe
ajánlotta és Máriát Magyarország Patronájaként
kérte fel Innen indul aztán az Árpádház láncolatán át az
Anjoukon és utódaikon keresztül az a hatalmas Nagyboldog-asszony-
kultusz mely párját ritkítja Európában Ist-ván
idejét követően is írják a legendaírók hogy a ma-gyarok
közt oly nagy a Sziíz-Mária-tiszle- let hogy menny-bemenetelének
ünnepét „királyné" — régi magyar nyel-ven
— „Asszony napjának" nevezik (Györffy 146 o )
Érdemes azon elgondolkozni hogy ugyanakkor mikor
„hivatalosan" a „Boldogasszony" már azonosult Szűz Má-riával
s számos tórvénynap szertartás ünnep emelte már
fel a régi „Boldogasszony" Mária égi az alsóbb
régiókban falun tanyákon a térítő szerzeteseknek es ké-sőbb
a plébánosoknak még mindig küszködnie kellett
azzal a tudattal hogy az egyszerű emberek — bár elis-merték
Máriát „Boldogasszonynak" itt-o- tt „Kisasszony-nak"
— még mindig elkülönítették öt az ősi „Nagy-boldogasszony"
fogalmától
„Szeged népe hagyományai szerint — írja Kálmány
Lajos aki jól ismerte a szegedi kórnyéket — a Kisasz-szon- y
a Nagyboldogasszonynak mindvégig szüzén maradt
(Boldogasszony ősvallásunk Istenasszonya 323
oldal)
Szőregen őszentivánon Klátafalván Oroszlánoson és
környékükön — írja Kálmány Lajos — „a Nagyboldog-asszony
senki más mint Szent Anna csak a keresztény-séget
kiválóan ismerők előtt Mária"
A Nagyboldogasszonynak es Szent Annának van né-mi
közös vonása mind a kettőnek van leánya mind a
kettőnek a leánya szűz is mind a kettő hatalmas is"
(Kálmány 384 o)
Természetesen a kereszténnyé transzformálódott
„Nagyboldogasszony" és Szent Anna között lényebe-vágó
különbség volt az hogy Szent Anna hosszú időn át
magtalan volt de nemhogy őhozzá folyamodtak volna a
magtalanok ő maga folyamodott Istenhez hogy gyerme-ke
legyen Ezt az elütő vonást a nép egyszerű gyerme-ke
nem vette figyelembe és elképzelhető volt a Közép-kor
falusi papjának problémája mikor nemcsak azt vette
CSER LÁSZLÓ S 1
Ha leírnék a falu rossza
Ha lennék a falu rossza
visszahozna az a nóta
falumba
De mivelhogy csak jó lettem
cs letó'ed messze mentem
ki bánja
Nincs a jónak története
elszaladt az idő vele
hadd vigye
Csak az aki falu rossza
annak híre jár csak vissza
falunkba
A paraffiiiolaj
mcregleleníti a szervezetet
A müncheni Sugár- - és
Környezetkutató Társaság
szakemberei megállapítot-ták
hogy a lassan lebomló
növényvédő szereknek az
állati szervezetből való ki-ürülése
egy egyszerű eljá-rással
al'apcan meggyorsít-ható
A kutatók patkányo-kat
és rhesusmajmokat
szerves mérgekkel: hexa-klór-benzoll- al
(HCB) ille-tőleg
halogénezett bifeni- -
aMwKv4A„iRXUiiMH1MWlljag
travel
485-50- 57
Boldogasszony
RÉSZ
trónjára
leánya"
lekkel (IIBB) etettek Ami-ko- r
azután qz eledelükbe
— hetekkel vagy hónapok-kal
késóbb — csekély nem
mérgező adagban zsírszerú
vegyületeket — paraffinola-ja- t
vagy hexadekánt — ke-vertek
sokkal több lett az
ürülékükben a rovarölő
szer Hasonló eredmények
mutatkoztak más mérgek-kel
is
A müncheni kutatók ál-tal
alkalmazott anyagok
valószínűleg áteresztöbbé
teszik a vastagbelet a zsír-ban
oldódó anyagok számá-ra
s a mérgezó vegyüle-tek
ezéit távoznak gyorsab-ban
a szervezetből
Az eddigi eredmények
H ülapján arra gondolnak
hogy ezzel a kezeléssel ta-lán
olyan emberek is gyó-gyíthatók
volnának akikbe
a táplálékkal vagy más mó-don
a megengedettnél több
növényvédő szer került
(Frankfurter Allgemeine
Zeitung)
?
észre hogy a régi ősi „Nagyboldogasszonyt" Mária fö-lé
helyezte a néptudat hanem ráadásul kombinálták a
„Nagyboldogasszonyt" Szent Annával Joachim feleségé-vel
Szűz Mária édesanyjával! Erre bizony nem biztosí-tott
lehetőséget a Mária-kultus- z!
Egyébként — mint Kálmány Lajos megfigyelte :
„Hagyományaink szerint Nagyboldogasszony az éle-tet
adó istenasszony () őhozzá kell fordulni az ál-dott
állapotban lévőknek is hogy szerencsésen szülhes-senek
Szőregen hét keddet szoktak böjtölni a Nagybol-dogasszony
tiszteletére A boldogasszony ágyát nem
szabad fékető (főkötő) nélkül feküdni mert a Boldog-ságos
Szűz mindig féketöt hordott () Az öreg asz-szony- ok
a fiatalokra szoktak ily formán ráparancsolni:
„Mögböcsüld fijam a szülőágyat mert az olyan mint-ha
csak a Boldogságos Szűz ágyába feküdnél" Stb
stb (Kálmány Lajos: Boldogasszony ősvallásunk isten-asszonya
325—330 ol
Ugyancsak Kálmány Lajos volt az ki feljegyzett szá-mos
szegedkörnyéki miseszöveget vagy parasztdalt
„Kérjük érte Szűz Anyánkat — Boldogasszony Máriát
— Esedezzen szent fiánál" stb Aztán meg: „Fdlviszöm
fólviszöm — Fölviszöm a baltikámat — Boldogasszony-hon!"
Egy gyermekversikénk: „Gaz esött a szómöm-b- e
— Isten atta — Boldogasszon kivötte "
A mai „Boldogasszony"-kultus- z
Az az ősmagyar hit miszerint — a hetes istenrend-szer
mintájára — hét „Boldogasszony" létezett — lénye-gében
ma is megvan a katolicizmus Mária-kultuszába- n
hiszen Máriából is hetet alkotott a mitoszteremtö népi
képzelet Általában a következő hét „Boldogasszonyt"
különböztetik meg a kalendáriumok Szülő Boldogasz-szon- y
Gjerlyaszentelő Boldogasszony Gyümölcsoltó
Boldogasszony Fájdalmas Boldogasszony Nagyboldogasz-szon- y
Sarlós Boldogasszony és Havi Boldogasszony A
Mária-kultus- z egyéb kalendáriumi napjait is figyelembe
véve haladjunk a hónapok sorrendjében: Január 23-á- n
van Mária eljegyzésének ünnepe Február 2-á- n van a
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe Az e napon szen-telt
gyertya elűzi fényével a „sötétség fejedelmét"
megszünteti a kísértést stb
Március 25: „Gyümölcsoltó „Boldogasszony" mely
egyben az „anunciáció" az „angyali üdvözlet" vagyis
Krisztus fogantatásának emlékünnepe
Május 31: Mária a „Világ Királynője"
Július 2: „Sarlós Boldogasszony" napja Ez a nap pe-dig
egyben megemlékezés Szűz Mária Szent Erzsébetnél
telt látogatásáról (Mivel ez időtájban indul meg Magyar-országon
az aratás ezért — ősi emlékek nyomában —
megmaradt a „Sarlós Boldogasszony" elnevezés a katoli-kus
kalendáriumban)
Augusztus 22: Mária Szeplőtelen Szűz napja
Augusztus 15: „Nagyboldogasszony ünnepe" Erede-tét
tekintve ez a legrégibb keresztény Mária-ünne- p Ma-gyarországon
s egyben a legnagyobb is Sokhelyütt e na
A
iizieti
Az és kulluráilis ügyek
Honorable Ottó Jelinek lesz a Kultu-rális
és Üzleti Ügyek áp-rilis
11-é- n és 12-é- n Toronto városának kongresszu-si
tartanak meg
A kongresszus napirendje az alábbi
tartalmazza:
□ Többkultúra és Kanada hosszútávú gazdasági
fejlődése politika és perspektíva
D és nemzetközi kereskedelem:
megoldásra váró feladatok és lehetőségek
D Többkultúra és a hazai üzleti tu-rizmus
vendéglátás kapcsolatteremtés és fej-fejlett
technológia a kis üzletek fejlesztési és
lehetőségei
K sím í g A
' XSSSb ísv --álla'
o
Minister ofState
Hon Ottó Jelinek
pon füveket" mezei virágot és gabonát szentelnek s a
szentelt csodás megvédő ha-tást
tulajdonítanak
Augusztus 22 : Mária Szeplőtelen Szűz Napja
Szeptember 3: „Kisasszony Napja" Az ösvallás „Kis-asszonya"
itt már természetesen Szűz Mária kinek
ünneplik a szertartáson
Szeptember 12: Mária nevenapja
Szeptember 15- - A „Fájdalmas Boldogasszony-any- a
Napja"
Október 8: Szűz Mária születésének napja
November 21: Mária bemutatása a templomban
December 8: A „Szeplőtelen Fogantatás ünnepe"
mely az ős-magy- ar „Szülő " ünnepének
modernizált formája A Szülő Boldogasszonyhoz" első-sorban
a magtalanok és az áldott állapotban levők lolya-modta- k
hogy egészséges szép adhassanak
életet
A felsorolásból is látszik hogy ha — csoda foly-tán
— mai kat templomainkban megjelenne egy — mond-juk
— 1500 évvel ezelőtt éli ugor asszony akkor ugyan
sokminden újat észlelne a szertartáson de ugyanakkor
megelégedéssel nyugtázná hogy az ö tisztelt és szeretett
„Nagyboldogasszomál" éppen úgy imádják ma mint va-lamikor
az Ural-Volg- a v idékén
Záradékul: hiányos volna ez a szerény tanulmány ha
egy pár szóval nem említeném meg hogy 1247 táján a
tatárjárás után IV Béla királyunk a budai Várhegyen
főtemplomnak jelölte meg a „Nagyboldogasszony Temp-lomot"
mely napjainkban Mátyás-templomké- nt ismeretes
(I ker Szentháromság-tér- ) E csodálatos bi-zony
már jelentősen eltér az ősi ugorok türkök hunok
„istenfájától" vagy áldozati ligetétől és gó-tikus
íveivel a Középkor méltóságát sugallja De a hűs
templom árkádjai alatt ma is „Boldogasszony Anyánkhoz
régi nagy Palronánkhoz" szárnyal az ének! Ugyanaz a
érzés ugyanaz az ihlet ugyanaz a könyörgés ugyan-az
a lelki kitárulkozás mely hosszú évszázadokkal ez-előtt
az ősi istenhit berkeiben és sátraiban szárnyalt
a Természet Teremtő Királynője felé Változnak a
idők változnak az emberek és szokások de a nagy Ma-gyar
Boldogasszony végigkísérte a a Urai-tól
a Dunáig és — próbáljuk meg hinni — áldó kezet ma
is fölöttünk tartja
ipin]nimq mamtiiuvmiriiitimimuuLmivajiimmawm
Jolin Tibor §yrlash'MLLJ
ÜGYVÉD ÉS KÖZJEGYZŐI IRODA
£RTL'SíTI KEDVES ÜGYFELEIT HOGY
IRODÁJÁT
Általános jogi ügyek
BESZÉLEK MAGYARUL!
Telefon:
593-07- 00 731-73- 21
IRODAI (ESTI) VONAL:
593-07- 07
700 BAY STREET SUITE 1800
TORONTO ONT M5G 1Z6
anHnnMannMMHnaMaaai toDlBaKiliiinfira
lehetőseget
iram numinvtTnai
rejt
Meg kell találnunk annak lehetőségét hogy valamennyi kanadai tehetsége
nyújthassa nemcsak azért mert az egyenlő lehetőség elvének alapvető tár-sadalmi
jelentősége van hanem azért is mert ez gazdasági életünk szemszögéből
jelentékeny tényező
állampolgári minisztere
házigazdája
Konferenciájának melyet
központjában
témákat
Többkulturális
lehetőségek:
beruházási
növényeknek veszélyektől
szüle-tésnapját
Boldogaszom
gyermeknek
esetleg
építmény
ősmagyarok
magyarságot
ÁTHELYEZTE
(EVEN1NGS)
leg-javát
Ottó Jelinek
Kulturális Ügyek Intéző Bizottsága
1985 november 26
D Siker-története- k: a tobbkultúra nyújtotta piac- -
és forráslehetőségek
D ílálázat kialakítása: a termékek és szolgáltatá-sok
kapcsolatok útján történő forgalmazása
Az értekezlet egyidejűleg tömöríti és látja el in-formációval
programokkal és szolgáltatásokkal a
különböző továbbá üzleti és
szakmai társulásokat
Az értekezlet záróbankeltjén felszólal Brian Mul-rone- y
miniszlecelnuk
A tobbkultúra és az üzleti élet témája küré kris-tályosodó
konferencia minket is Kanada gazdasági
megújulását előmozdító csapatába tömörít
További információért forduljon az alábbi címhez:
Multiculturalism and Business Conference
co Minister of State Multiculturalism
Ottawa Ontario K1A 0M5
(A konferenciát támogatják a nagy kereskedelmi
és ipari szervezetek továbbá az etnikai kultúrával
foglalkozó szakszövetségek)
££M£%
ULTICULTURALISM CANADA
Multiaütiiralism
kormányképviscleteket
Leministred'Étatau
Multiculturalisme
L'honorable Ottó Jelinek
(Fordította a Magyar Élet)
ÍV
3
s
e
Ik
Bt
3