000123 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
i HUNGÁRIÁM LIFE Nem tokásig hanem Lelek I szabad nép lesz r l ttuda dolgokat Largetí Intfependent MAGYAR ELET Cuudian Wetlljr BERZSENYI fa Ikc Himgariiin Langnigc Vol 38 11 XXXVIII évfolyam 11 szám 1985 március 16 szombat Ara: 50 cent Mindenkit meglepett Mikhail Gorbacsov villámgyors hatalomátvétele A Kremlben őrségváltás enfben új űrrakétavita Magyar függetlenségi kísérleti ballon? ® Reagan csúcstalálkozót sürget A német keresztén} demokrata párt egyik legnggasztóbb veszteségeként könyvelik cl azt hogy a Saar-vidé- k állami választásain olyan szociáldemokrata jelolt gjozótt aki ki akarja léptetni Nyugat-Németország- ot a NATO köteléké-ből! Neve Oskar Lafontaine Hesscn tartományban ugyancsak a szocdemek győztek a arosi és megyei szinten amikoris a kereszténydemokratákat 437: 411 százalékos aranyban utasították maguk mögé — 10 lengyel szellemi ellen-állót elhurcolt a rendőrség Lech Walesa mozgását ugyancsak korlátozták mert engedély nélkül nem hagyhatja el Gdanskot! A föld alá szorult Szolidaritás a megújult boszorkányüldözés miatt május elsejei sztrájkkal fenyeget — A per-zsa-öb-öli háború év után terjedd irányzatú: kölcsönös légi bombázásokat jelen-tetlek Bagdadból és Teheránból Iráni jelentés szerint iraki gépek alacsony tá-madásai 277 személj t öltek meg Bagdadban cáfolták azt miszerint Irán 12 ira-ki város ellen légitámadást hajtott volna végre (az iráni— iraki háború 1980 szep-tembere óta tart — Szcrk) — A francia jobboldal előretört a városi választások során mert a közép- - és jobboldali pártokra leadott szavazatok aránya 584 szá-zalék volt a szocialista és baloldali pártok 419 százaléka ellenében — Az ame-rikai fo' tárgyalófél Max Kampelman a Star Wars" (Csillagok háborúja) ur-fegjvcr-véd- elmi rendszert amiatt nem akarja tárgyalni mert a washingtoni hi-vatalos felfogás a Star Wars" jellegét egyelőre csak kísérleti stádiumként ha-tározta meg ugyanakkor az oroszok mindenáron szeretnék szőnyegre hozni a sokat vitatott amerikai űrvédelmi rendszert MERÉSZ MAGYAR FÜGGETLENSÉGET HANGSÚLYOZÓ KÍSÉRLET? Talán a szovjet megszál-lás szigora annyira enyhült volna hogy a cenzorok áten-gedtek Koska István h kül-ügyminiszter cikkét talán annyira el volt foglalva a Kreml saját trónóioklési ügyeivel hogy a nagy zűr-zavarban nem vették észre a vakmerő hangvételű sót rebellis izű írást? Mindez nem valószínű mindeneset-re annyi megfelel az igaz-ságnak hogy 1945 óla nem jelent meg a fent említett cikknél bátrabb írás arról hogy Magyarország függet-len szuverén államnak szá-mít! De térjünk a lényegre: András Imre: A Népszava című ma-gyar napilapban melyet a szakszervezetek lapjának ne-veznek interjú jelent meg melyei Roska István helyet-tes magyar külügyminiszter adott (tehal nem egy vidéki skribler!) melyben a ma-gyar államférfi korvonalaz-ta a Varsói Paktum küszö-bön 1evo májusban esedé-kes megújításával kapcsolat-ban hogy a Varsói Paktum tagálla-mai független és szín erén országok amelyek kivétel nélkül tiszteletben tartják az egymás béliig} cibe va-ló be nem avatkozás el-vét" Gondoljunk arra hogy az ún „Brczsiijev-clv- " me-le- t az 1968-bc- li csehszlová-kiai szovjet inváziót Köveid A il ÍNW-- 8 f' 4 a a en fogalmaztak meg kikötöt-te: Moszkvának mindenkor jogában all beavatkozni bár-mely szocializmust építő or-szág belügyeibe feltéve ha ott a szocializmus létjogo-sultságát veszélyeztető ese-mények fenyegetnek Ráadásul a Neues Dcutschland címii keletné-met hivatalos pártlap fel-tunó helyen közölte Roska Islán nyilatkozatát mely — félreérthetetlenül — „megkontrázta" a „lírczs-nyev-che- l" A két fent idézeti ese-mény al látszik bizonyítani hogy a Varsói Paktum ber-keiben a „gledában állás" es „vigyazzban való jelen-tés" remélhetőleg már a múlté Megoldatlan kérdések egyház állam között „rendezettség" problémái (részletek) Az egyház es az állam közötti kapcsolat „rendezettségei" tul ins'ru-menta- lt szabályozás biztosítja Ez az államnak számtalan beavatkozási lehetőséget nyújt az egyház belső eletébe A lcgkifogasolhalóbb az hogy az állam a püspökök majd minden diszpozíciódba beleszól a kn-dc- s minden világos írásbeli szabályozottsága ellenére Sokszor meg a káplánok áthelyezésébe is beleszól Gyakran megtörténik az is hogy a hatóságok kényszerítenek ki a püspöktől áthelyezéseket főleg azért is hogv sikeres lelkipásztori munkát leállítsanak Másik lényeges bcaalkozasa az államnak az egvhaz heltigvcibc a hogy az egyházkormányzat kulcsliclycirc meg mindig saiat bizalmi embereit a papi békemozgalom tagjait erőlteti be nem toröde azzal hogy megfelcl-- c az egyház erdekeinek vagy az illetékes puspok kívánsá-gának Ezek az emberek sokszor az eghaz hátranvára képviselik az állam erdekeit és arra törekszenek hogy az egyház életeben az állami célkitűzések a!osul)anak meg a szamara kedvezőtlenek pedig ne cio-sodhessen- ek a megengedett merteken felül Ezek a gyakorlatok ilagos ellentmondásban vannak az egyház füg-getlenségei suigeto zsinati rendelkezésekkel A Zsuidt kifcjcelten le-szögezi hogy püspököket s értelemszerűen az cgjhazi ezetokct kine-vezni es beiktatni az ana illetékes egyházi felsőbbségnek saiat külön-leges es természetszerűen kizaiolagos joga" c azt oha)ta hogy ez-után Ailagi hatalmak ne kaptának jogot agy kiváltságot a püspöki tiszt-ségre való kiválasztáshoz kinevezéshez a]dnlahoz vagy íolo'éshez" (Chiistus Dommmus 20 pont) Az cgjhai ezetok kinevezésébe való beavatkozást nem lehel ki-vételnek vágj egyes tisztviselők tulkanasanak tekinteni Az államappa-rátusban meglevő strukturális tenvezo e melynek vegrchaitasil az AEII-ba- n cs ) bclijgyminisztoriuniban is egv-eg- y paihuimoían mu-kod- o hivatali oszta'y intei Mar ezek a tenvek is mutatják mily szűkek az egvhaz cs az állam partneri kapcsolatának keretei A hitoktatás A rnidcxllsog" problcpiii ue lelik hatásukat iz cgvhi evan-gelizációs munkjjdban is A magvar marxista sznzok ugv vélik pél-dául hory a hitoktatása] kapcsola'os rendezés ideális pcldaja az al REAGAN CSÚCSTALÁLKOZÓT TERVEZ AZ ÜJ SZOVJET VEZÉRREL GORBACSOVVAL Mialatt a svájci Genfben a Kelet és Nyugat közötti vi-szony 'krónikásai új korsza-kot vélnek bekövetkezni a Fehér Ház szóvivője hivata-losan bejelentette George Bush USA-alclnb- k személyesen átadta Ró-náid Reagan elnök üzene-tét Mikhail Gorbacsovnak az új szovjet pártvezér-nek mely egy US— USSR csúcstalálkozó mi-előbbi nyélbeütését sürget-te mert az valóban áldásos-nak ígérkezne a világbéke szempontjából " Talán idetartozik hogy az uj kanadai kormányfő az ír gyökerekkel rendelkező Brian Mulroney aki „ír csúcstalálkozót" tart az ugyancsak ír származású Reagannel Sl Patiiek nap-ján (március 17 körül) a Csernyenko temetése utáni napon találkozott Mikhail Gorbacsov szovjet pártvezér-rel — — A genfi leszerelési lar-gyalas- ok fonalának úira való felvételét — 15 hai ha-iagszomr-ad" után — nagy ölömmel üdvözölte a nem-zetközi közvélemény azon-ban mindarról amiről a szu-perhatalmak fomegbízol- - tai: Max Kampelman USA és Viktor Karpov Genfben tanácskoznak azt — Kam-pelman szavai szerint — még hosszú hónapokig ti-tokban tartják Mindeneseüe a két tárgyaló-fél abban megegyezett hogy egész május haváig egymás nagykövetségén hetente egy-szer felváltva összeülnek ami a múlthoz képest máris nagy eredménynek számít Karpov szovjet fómegbí-zot- t az újságírók sorozatos kérdés-pergotuzé- re csak annyit felelt: Ezúttal széle-sebb Korú felhatalmazási kaptam hogy a tárgyaláso-kat vezethessem de részem-ről mindegy hogy azokat a konyhában a padlón vagy egyebütt végezzük A fő hogy újra tárgyalunk" mon-dotta a szovjet diplomata akinek főleg a humorérzé-ket emeltek ki — az elhang-zottak után (Gorbacsov hatalomát- - ételéről lásd a 3 oldalon le--ó cikket) ÖRMÉNY MERÉNYLET AZ OTTAWAI TOROK KÖVETSÉG ELLEN Elmer MacKay kanadai fougjész kijelentette: a kor-mány fontolóra veszi az RCMP jelentését a fokozot-tabb biztonsági szolgálat be-veze'ése- 'ol miután kiderült hog 1982-be- n ket olyan ko-vetseg-ollc-nes merénylet tortént melyek ugyancsak torok diplomaták életére tör-tek — Folj tatás a 2 oldalon — az és az kotmány által biztosított vallásszabadság megvalósulásának meri cgycn'o lehetőséget biztosit a Imoknck es nemhivoknek cs egyaránt lehetővé tesi a -- vallásszabadság állampolgári jogának érvényesülését es biztosit]a a mindenkire vonatkozó allampolgaii kötelességek bclai-tasá- t Nczuk meg mi van valójában e mögött a nczet mogolt! Az ideálisnak hirdetett rendelkezés a meg letezo minimális iskolai hitoktatással kapcsolatban többek között a következőket írja clo: — A hitoktatásra jelentkező általános iskolai vagy gimnáziumi ta-nulót (csak ilven iskolákban lehet hitoktatás) cgj megha'aroott napon a szülőnek szemelv esen vagy iratban kell bejelenteni A hittanórákon csak a hivatalosan beíratott tanulok lehetnek jelen — Hittanból érdemjegyet adni nem lehet A hiltanóiaiól elmaradó-kat nem lehel felelősségre vonni — Az egjház szolgalatában álló hitokta'ok (a gvakorlalban csak papok) az államtól óradíjat kapnak A helyi tanácstól mukoJcsi enge-délyre van szükség melyet megvonhatnak ha a tanács úgy veM hogy az illető Intokta'ó az állam rendjével szemben ellenséges magatartást tanúsít — A Intokta'ó csak államilag cngedclvczclt hillankonyvcl használ-hat Munkájáról naplót vezet Alkalmazkodnia kell az iskola rendjéhez Nem tagja a tantestületnek semmifele iskolai munkába nem vonható be (pl fclugvelct órakozi szünetben iskolai kirándulás alkalmává') A tanari szobába nem lephet az iskola epületében csak hittanóra idején tartózkodhat A templomi Intokla as 1973 jdni'ar 1" on életbelépett szaba'vozdsa — melyet a püspöki kar a papság tiltakozása ellenére volt kenvtelcn el-fogadni — hasonlóan leleménye az ecv házra kényszentett megkötések-ben fgy az egvik hittanórát vasárnap kell tartani amikor a papnak ezer nus dolga van: a 10 ev alatti cs a 10 ov feletti jelen ikezokbol leg feljebb ket -- ket 'liv- - 10 tagú csoportot lehet képezni a tanulókat nem le bet ovtalvozm elmaradásuk miatt felelősségre nem vonhatok a hit-oktatás idejét es helvet a tanulok szamai a helvi tanácsnak október 15-i- g jelenteni kell E szabályozás egvik pontja mely a szemleletcsz kozok alkalmazásának állami ellenőrzése" cini ala van rejtve lehetővé leszi a tisztán egvhazi tevékenységnek — mint amilven a hitoktatás — (Folj tatás a 4-i- k oldalon) Petőfi naplója nfl (3LS sa wJv I iH 1B-Í- 8 ! Ez az év a magyar szellem történetinek legragyogóbb esztendeje 1848 gyűto!?e össze azjf 'az c ót amely a fce--ob- oi során robbant és vi'agított világí-tani tud meg ma is Más nsmzetekneik év-tizedek kellettek a fordulat a forradalom előkészítésére A magyar újjászületés egy év alatt végezte el a munka dandárját s teremttette meg azt a széfemet amely semmiben sem maradt el a nyugati for-radalmi tö ckvósek szelemétől sőt nam egy vonatkozásban túl nyull azoikon irá-nyító fáklyaként egész Európa figyelmét mvrgára ve ni a Az egfsz szalámi é-- s lelki forrongás forrása és megindítója egy maroknyi költő es í ó ak'knek lelke és vezetője: Petőfi Sándor Ami olyan ritkán történik meg: az irodalom közvetlenül az éleibe ömlo't be e'even hatóerővé vált Mert a hirte-len pezspé-'- t íima1}' az egész országol láz-ba hozta elsősrb?n az irodaiam idézte elo Egymást eilék a korszaka'kotó iro dalmi lalkotásck 'hónapok a'att kialakult egy egységes hadállás amsly az esemé-nyeket alakítja vezeti Ami még ritkábban történik meg- - az ország vezetése a politi-kusok kezéből az írók kezébe csúszik át Ilyenkor szu' étnek a nagy események — akárcsak 1956-ba- n — amikor a költő szel-'le- mi örököse": a Pe'őfi Kor foglalja kiált-ványba követe1 éseit es az egész magyar ifjúság az egi'sz magyar nép egyemher-kéri- t mögéjük á!l A csc'ekvő 18í8-a- s magyar irodalom kozpantjában Pe'őfi áll Eszmei politikai "esetei bámulatos t'sztára forrtaik már ek-kor Az egész szel'omi kavargásban Petőfi az egyet'en tudatos es elszánt forradal-már Sorcki más azok sem akiket magá-val ránt s laikikikel később rendre megha-senla- ni kénytelen mart nem büj'ák a lé-pést az ö korát megelőző szeVemével Pe-tőfi forradalmi lángelméje hozta létre az 1848 Idusát: Egy rövid időre mogoltc alít az egész magyar ifjúság az egész magyar rep — hngy aztán ez a nemzeti egység elvonuljon mvnt egy márciusi vihar és u-tár- aa egyedül maradjon a kol'ó Nem tu'zás azt ú'lítami hogy 1848 máicius 15 csodá'atos napját Pe'őfi hoz-'- li Létre — A pozsonyi országgyűlésen el-'erje- dt a hír: Pe'oli 100 ezer lázadó pa-raszt c'en Rákos mezején áll akik csak szava-- a várr-i- k hogy kitűzzek a for-a-la-I- rm záA'ajat ha a rendek nem szavaz-zak meg az irle:-c- g elto le-- ct Ebből esA aiiiivi volt igiz hogy Pesten orszá-gos váiár volt s 10 ezres tömegben gu-'ekcztc- 'c a parasztok a fővárosba Pe adpi': át a szót a legílliíeebb-no- - niügának a koVönek ai naplójában így o oki'cltc meg c nap jk eseményeit: — Egy Pesttől távol eső 'megyében utaztam s o't egv fogadóban hallottam a hírt: I'Yanc 'airszagban kitört a forradalom Lajcs Fu'opot e'uzlek kikiáltjtlak a köz-társasagot! — Vive Ja republique'" — ki-áll ek a kocsmábam u'ó parasztok legna-gyobb bámulatára akik — joggal — bo-londnak néztek — NyA-ra-fó'- e s ettem d fővárosba de itt 11105 semmi sem lor-'e-- it A franci d forradalmat a pesti ifjuag azzjl c'!:'1a udvozo'ni hogy Rákos me-zejá- n --a szabad eg ala'l ma cius 19-r- e rtagy vacsorál kívánt rendezni A vacsar: egj-i-k feXsoszon'öje lelt volna a Talpra magyar" amelyet a kolto meg március 13-á- n megírt A második programpont pedig a királyhoz fe'terieszteii'lö 12 pint és a „Mit kiva-- i a magyar nemzet" amcljeí a vacsora rcszlvcvói majd aláirtak volna — A vacsora elmaradt Ugyanis az EUenzeüi Kor megijedt amikor a 12 poait szöveget meg'áMa félt hogy a Rákosán osszegvult lomegben forradalmi hangula-tot kell — cze--t az Osszejovetc't Ceha'iasz-tottá- k ~ A Pilvax-kávéházb- an ame'y zsúfolás g tele vo't mi'"ciis 14-- m cs'c ke-eú- en tárgyaltuk ezt a meg'iátrá'ast Tiz ora tájban egy fiata1 ember be-oh- ant a ká-vehdt- ba felszökött a biliárdasztalra s ol-kiálto-tía magát- - — l'nnm a pozsnM ifua ku'do't ic vvgynk! Most jöttem hijóvdl Tegnap Mcobcn is k'u o't a forrdd-'v- n Met lc"iuch megbukott A iijp ba-ikdJjk- ai emel c fegvve'kez'k' -- - A beie'on e-- i vil'a íu Mpikcn! ha-tott a jeieJi'evo'u'C A'ta'a:us volt a meg-dobbc- :: Már Becs is? — Ekkor fclugrot- - áixius 15- - " 'am a pozsonyi ifjú melle az aszia'ra s a beállott csendben csak emnyit szóltam: Ime a forradalom fo-gei'e- ge már itt zug 3 ikozeli szomszédban És mi tétovázunk? Nem! Cselekedni fogunk!" — Szavaimba kitört 'a lelkesedés elhatároztuk hogy mi holnap a bécsi mintára tüntetést rende-zünk az egyetemi hallgatókkal Találko-zás korán reggel íU a kávéházban — Az éj nagy részét ébren tolíoítem feleségemmel együtt ki mindig buzditólag álit mel'ettem ezekben a napikban Azon tanácskoztunk mit ikell tenni? Mert az ha'ározeí'an áYt e'ö'lümk hogy tenni ke'l és mundjárl holnap hátha holnapután már késő lesz! — Logikailag a forradalom Ipgelsó lé-pése es egyszersmind fő kote'esség'e az hogy szabaddá tegyük a sajtói Ebben felesegemmel és Jókaiival — akivel egyu't laktunk — megegyeztünk Jókai megszer-kesztette a 12 pontot A nagy nap — Március 15en korán reggel az if-jak kávéházába siettünk amely már tele volt Jókai felolvasta proklamációit én a nemzeti dalomat szavaltam el Mind a ket-tőt riadó tetszéssel fogadták — A kávéházban azt határoztuk hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot s az utcá-- a visszük ókel Először az orvosok-hoz mentünk Szakadt az eső ami késő" nsiíiig ts-lot- t de a lelkesedés olyan mint a googlüz a víz nem o'thaíja el — Az orvosi egyetem udvarában is mét fölolvasta Jókai a proklamációt és éi elmondtam a Nemzeti Dalt Innen a mér-nökökhöz ezektől a szemináriumba a jo-gászokhoz ve null a számban és lelkese-désben egyaránt percenként növekvő se-reg Mosl menjünk egy cenzorhoz és vela í 'sssuk alá a prok'amációt és a Nemze i Dalt!" — kiáltotta valeki — „Cenzorhoz nem megyumk — fele1-t'e- m — nem ismerünk többé semmi cenzú-rát al egenesona nyomdába!" — Mindnyájain beíeegyez'ek és követ-tük — Lainderor nyomJaia legkoze'ebb vr!t hozzánk ocía mentünk Lande-c- r a-mi- ko-megtud'ia mi öl van szó k'ielente'te: Lcho'etlen nincs cenzo-- i engedély " Os sz-Ev-ez'u'- -k nem tudtuk m t csináljunk — Landeicr ekkor a szemével hunyoiitott ói odasúgta- - „Kog'aljarük le egy sdjot" — Irinyi József a nagy gépre rátette a ke-zet e szókkal: E sajtót a ncp neveben le-foglaljuk!" — „Az eiószaknak ellen ne a állhatok" — felelte mosolyogva Landerer — A népgyűlésnek kint a nyomda e-l- ótt ma komoly forradalmi ize lett A rá-kost vasár ott zajlott alig pár lépésre a varos szívetol Az eso hamar szétverte az országos vasárt s így az ország minden részéből összesereglett nép egyéb dolog híján beszállingózott a városba Előbb csak bámészkodtak a tüntető diákság ki-vonulásán aztán lelkesedni majd a jel-szavaknak engedelmeskedni kezdtek A di-aik- ck tün'etéseból így lelt országos meg-mozdulás Mar ez a veszélves e~cju tömeg jram-'ct- t a varoshaza e'e aztán a helytd-1- o bu-i- ai sz-ekházaho- z A forradalmi választ-mány élein Petőfivel Degrcvel Irinyivel lóka'val és Vasvárival belépett a helytar-óság tanácstermébe ahol a tanács ü'é e-7- e't A sokaság az udvart a lépcsőket es 3 folyosókat foglalta el — Soha életemben oly rémült arcokat nom láttam mint ezeké a nagyságos kir tonacsos irakc volt Az ablakon át kijiil-Tantctt'- ak a tömegre cs minden követelé-sünket azonnal teljesítettek Megerősítet-tek a 12 pontolot kibocsátottak Tancsicsot elrendeltek hogy a katonaság ne avatkoz-zék be az eseményekbe — Ez a hatalmas tomeg gjult délután a Múzeum elé népgyűlésre Itt mar a ki-nyomtatott példányait osztottuk szét a 12 pontnak es a Nemzeti Dalnak amit aztán i fo!sereg'í?tt vasán ncp széthordott az egasz országba 18 8 március 15 komolv esemény volt Rajtaútescs gvoze'em — Az eredneny ig-i-'á-n nem is Pesten mutatkozott Kossuthek Po7sonjban egyszerre csak izt látták hogv a foranguak évtizedek ota oly szívós el- - — Folytatás a 3 oldalon —
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, March 16, 1985 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1985-03-16 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000731 |
Description
Title | 000123 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | i HUNGÁRIÁM LIFE Nem tokásig hanem Lelek I szabad nép lesz r l ttuda dolgokat Largetí Intfependent MAGYAR ELET Cuudian Wetlljr BERZSENYI fa Ikc Himgariiin Langnigc Vol 38 11 XXXVIII évfolyam 11 szám 1985 március 16 szombat Ara: 50 cent Mindenkit meglepett Mikhail Gorbacsov villámgyors hatalomátvétele A Kremlben őrségváltás enfben új űrrakétavita Magyar függetlenségi kísérleti ballon? ® Reagan csúcstalálkozót sürget A német keresztén} demokrata párt egyik legnggasztóbb veszteségeként könyvelik cl azt hogy a Saar-vidé- k állami választásain olyan szociáldemokrata jelolt gjozótt aki ki akarja léptetni Nyugat-Németország- ot a NATO köteléké-ből! Neve Oskar Lafontaine Hesscn tartományban ugyancsak a szocdemek győztek a arosi és megyei szinten amikoris a kereszténydemokratákat 437: 411 százalékos aranyban utasították maguk mögé — 10 lengyel szellemi ellen-állót elhurcolt a rendőrség Lech Walesa mozgását ugyancsak korlátozták mert engedély nélkül nem hagyhatja el Gdanskot! A föld alá szorult Szolidaritás a megújult boszorkányüldözés miatt május elsejei sztrájkkal fenyeget — A per-zsa-öb-öli háború év után terjedd irányzatú: kölcsönös légi bombázásokat jelen-tetlek Bagdadból és Teheránból Iráni jelentés szerint iraki gépek alacsony tá-madásai 277 személj t öltek meg Bagdadban cáfolták azt miszerint Irán 12 ira-ki város ellen légitámadást hajtott volna végre (az iráni— iraki háború 1980 szep-tembere óta tart — Szcrk) — A francia jobboldal előretört a városi választások során mert a közép- - és jobboldali pártokra leadott szavazatok aránya 584 szá-zalék volt a szocialista és baloldali pártok 419 százaléka ellenében — Az ame-rikai fo' tárgyalófél Max Kampelman a Star Wars" (Csillagok háborúja) ur-fegjvcr-véd- elmi rendszert amiatt nem akarja tárgyalni mert a washingtoni hi-vatalos felfogás a Star Wars" jellegét egyelőre csak kísérleti stádiumként ha-tározta meg ugyanakkor az oroszok mindenáron szeretnék szőnyegre hozni a sokat vitatott amerikai űrvédelmi rendszert MERÉSZ MAGYAR FÜGGETLENSÉGET HANGSÚLYOZÓ KÍSÉRLET? Talán a szovjet megszál-lás szigora annyira enyhült volna hogy a cenzorok áten-gedtek Koska István h kül-ügyminiszter cikkét talán annyira el volt foglalva a Kreml saját trónóioklési ügyeivel hogy a nagy zűr-zavarban nem vették észre a vakmerő hangvételű sót rebellis izű írást? Mindez nem valószínű mindeneset-re annyi megfelel az igaz-ságnak hogy 1945 óla nem jelent meg a fent említett cikknél bátrabb írás arról hogy Magyarország függet-len szuverén államnak szá-mít! De térjünk a lényegre: András Imre: A Népszava című ma-gyar napilapban melyet a szakszervezetek lapjának ne-veznek interjú jelent meg melyei Roska István helyet-tes magyar külügyminiszter adott (tehal nem egy vidéki skribler!) melyben a ma-gyar államférfi korvonalaz-ta a Varsói Paktum küszö-bön 1evo májusban esedé-kes megújításával kapcsolat-ban hogy a Varsói Paktum tagálla-mai független és szín erén országok amelyek kivétel nélkül tiszteletben tartják az egymás béliig} cibe va-ló be nem avatkozás el-vét" Gondoljunk arra hogy az ún „Brczsiijev-clv- " me-le- t az 1968-bc- li csehszlová-kiai szovjet inváziót Köveid A il ÍNW-- 8 f' 4 a a en fogalmaztak meg kikötöt-te: Moszkvának mindenkor jogában all beavatkozni bár-mely szocializmust építő or-szág belügyeibe feltéve ha ott a szocializmus létjogo-sultságát veszélyeztető ese-mények fenyegetnek Ráadásul a Neues Dcutschland címii keletné-met hivatalos pártlap fel-tunó helyen közölte Roska Islán nyilatkozatát mely — félreérthetetlenül — „megkontrázta" a „lírczs-nyev-che- l" A két fent idézeti ese-mény al látszik bizonyítani hogy a Varsói Paktum ber-keiben a „gledában állás" es „vigyazzban való jelen-tés" remélhetőleg már a múlté Megoldatlan kérdések egyház állam között „rendezettség" problémái (részletek) Az egyház es az állam közötti kapcsolat „rendezettségei" tul ins'ru-menta- lt szabályozás biztosítja Ez az államnak számtalan beavatkozási lehetőséget nyújt az egyház belső eletébe A lcgkifogasolhalóbb az hogy az állam a püspökök majd minden diszpozíciódba beleszól a kn-dc- s minden világos írásbeli szabályozottsága ellenére Sokszor meg a káplánok áthelyezésébe is beleszól Gyakran megtörténik az is hogy a hatóságok kényszerítenek ki a püspöktől áthelyezéseket főleg azért is hogv sikeres lelkipásztori munkát leállítsanak Másik lényeges bcaalkozasa az államnak az egvhaz heltigvcibc a hogy az egyházkormányzat kulcsliclycirc meg mindig saiat bizalmi embereit a papi békemozgalom tagjait erőlteti be nem toröde azzal hogy megfelcl-- c az egyház erdekeinek vagy az illetékes puspok kívánsá-gának Ezek az emberek sokszor az eghaz hátranvára képviselik az állam erdekeit és arra törekszenek hogy az egyház életeben az állami célkitűzések a!osul)anak meg a szamara kedvezőtlenek pedig ne cio-sodhessen- ek a megengedett merteken felül Ezek a gyakorlatok ilagos ellentmondásban vannak az egyház füg-getlenségei suigeto zsinati rendelkezésekkel A Zsuidt kifcjcelten le-szögezi hogy püspököket s értelemszerűen az cgjhazi ezetokct kine-vezni es beiktatni az ana illetékes egyházi felsőbbségnek saiat külön-leges es természetszerűen kizaiolagos joga" c azt oha)ta hogy ez-után Ailagi hatalmak ne kaptának jogot agy kiváltságot a püspöki tiszt-ségre való kiválasztáshoz kinevezéshez a]dnlahoz vagy íolo'éshez" (Chiistus Dommmus 20 pont) Az cgjhai ezetok kinevezésébe való beavatkozást nem lehel ki-vételnek vágj egyes tisztviselők tulkanasanak tekinteni Az államappa-rátusban meglevő strukturális tenvezo e melynek vegrchaitasil az AEII-ba- n cs ) bclijgyminisztoriuniban is egv-eg- y paihuimoían mu-kod- o hivatali oszta'y intei Mar ezek a tenvek is mutatják mily szűkek az egvhaz cs az állam partneri kapcsolatának keretei A hitoktatás A rnidcxllsog" problcpiii ue lelik hatásukat iz cgvhi evan-gelizációs munkjjdban is A magvar marxista sznzok ugv vélik pél-dául hory a hitoktatása] kapcsola'os rendezés ideális pcldaja az al REAGAN CSÚCSTALÁLKOZÓT TERVEZ AZ ÜJ SZOVJET VEZÉRREL GORBACSOVVAL Mialatt a svájci Genfben a Kelet és Nyugat közötti vi-szony 'krónikásai új korsza-kot vélnek bekövetkezni a Fehér Ház szóvivője hivata-losan bejelentette George Bush USA-alclnb- k személyesen átadta Ró-náid Reagan elnök üzene-tét Mikhail Gorbacsovnak az új szovjet pártvezér-nek mely egy US— USSR csúcstalálkozó mi-előbbi nyélbeütését sürget-te mert az valóban áldásos-nak ígérkezne a világbéke szempontjából " Talán idetartozik hogy az uj kanadai kormányfő az ír gyökerekkel rendelkező Brian Mulroney aki „ír csúcstalálkozót" tart az ugyancsak ír származású Reagannel Sl Patiiek nap-ján (március 17 körül) a Csernyenko temetése utáni napon találkozott Mikhail Gorbacsov szovjet pártvezér-rel — — A genfi leszerelési lar-gyalas- ok fonalának úira való felvételét — 15 hai ha-iagszomr-ad" után — nagy ölömmel üdvözölte a nem-zetközi közvélemény azon-ban mindarról amiről a szu-perhatalmak fomegbízol- - tai: Max Kampelman USA és Viktor Karpov Genfben tanácskoznak azt — Kam-pelman szavai szerint — még hosszú hónapokig ti-tokban tartják Mindeneseüe a két tárgyaló-fél abban megegyezett hogy egész május haváig egymás nagykövetségén hetente egy-szer felváltva összeülnek ami a múlthoz képest máris nagy eredménynek számít Karpov szovjet fómegbí-zot- t az újságírók sorozatos kérdés-pergotuzé- re csak annyit felelt: Ezúttal széle-sebb Korú felhatalmazási kaptam hogy a tárgyaláso-kat vezethessem de részem-ről mindegy hogy azokat a konyhában a padlón vagy egyebütt végezzük A fő hogy újra tárgyalunk" mon-dotta a szovjet diplomata akinek főleg a humorérzé-ket emeltek ki — az elhang-zottak után (Gorbacsov hatalomát- - ételéről lásd a 3 oldalon le--ó cikket) ÖRMÉNY MERÉNYLET AZ OTTAWAI TOROK KÖVETSÉG ELLEN Elmer MacKay kanadai fougjész kijelentette: a kor-mány fontolóra veszi az RCMP jelentését a fokozot-tabb biztonsági szolgálat be-veze'ése- 'ol miután kiderült hog 1982-be- n ket olyan ko-vetseg-ollc-nes merénylet tortént melyek ugyancsak torok diplomaták életére tör-tek — Folj tatás a 2 oldalon — az és az kotmány által biztosított vallásszabadság megvalósulásának meri cgycn'o lehetőséget biztosit a Imoknck es nemhivoknek cs egyaránt lehetővé tesi a -- vallásszabadság állampolgári jogának érvényesülését es biztosit]a a mindenkire vonatkozó allampolgaii kötelességek bclai-tasá- t Nczuk meg mi van valójában e mögött a nczet mogolt! Az ideálisnak hirdetett rendelkezés a meg letezo minimális iskolai hitoktatással kapcsolatban többek között a következőket írja clo: — A hitoktatásra jelentkező általános iskolai vagy gimnáziumi ta-nulót (csak ilven iskolákban lehet hitoktatás) cgj megha'aroott napon a szülőnek szemelv esen vagy iratban kell bejelenteni A hittanórákon csak a hivatalosan beíratott tanulok lehetnek jelen — Hittanból érdemjegyet adni nem lehet A hiltanóiaiól elmaradó-kat nem lehel felelősségre vonni — Az egjház szolgalatában álló hitokta'ok (a gvakorlalban csak papok) az államtól óradíjat kapnak A helyi tanácstól mukoJcsi enge-délyre van szükség melyet megvonhatnak ha a tanács úgy veM hogy az illető Intokta'ó az állam rendjével szemben ellenséges magatartást tanúsít — A Intokta'ó csak államilag cngedclvczclt hillankonyvcl használ-hat Munkájáról naplót vezet Alkalmazkodnia kell az iskola rendjéhez Nem tagja a tantestületnek semmifele iskolai munkába nem vonható be (pl fclugvelct órakozi szünetben iskolai kirándulás alkalmává') A tanari szobába nem lephet az iskola epületében csak hittanóra idején tartózkodhat A templomi Intokla as 1973 jdni'ar 1" on életbelépett szaba'vozdsa — melyet a püspöki kar a papság tiltakozása ellenére volt kenvtelcn el-fogadni — hasonlóan leleménye az ecv házra kényszentett megkötések-ben fgy az egvik hittanórát vasárnap kell tartani amikor a papnak ezer nus dolga van: a 10 ev alatti cs a 10 ov feletti jelen ikezokbol leg feljebb ket -- ket 'liv- - 10 tagú csoportot lehet képezni a tanulókat nem le bet ovtalvozm elmaradásuk miatt felelősségre nem vonhatok a hit-oktatás idejét es helvet a tanulok szamai a helvi tanácsnak október 15-i- g jelenteni kell E szabályozás egvik pontja mely a szemleletcsz kozok alkalmazásának állami ellenőrzése" cini ala van rejtve lehetővé leszi a tisztán egvhazi tevékenységnek — mint amilven a hitoktatás — (Folj tatás a 4-i- k oldalon) Petőfi naplója nfl (3LS sa wJv I iH 1B-Í- 8 ! Ez az év a magyar szellem történetinek legragyogóbb esztendeje 1848 gyűto!?e össze azjf 'az c ót amely a fce--ob- oi során robbant és vi'agított világí-tani tud meg ma is Más nsmzetekneik év-tizedek kellettek a fordulat a forradalom előkészítésére A magyar újjászületés egy év alatt végezte el a munka dandárját s teremttette meg azt a széfemet amely semmiben sem maradt el a nyugati for-radalmi tö ckvósek szelemétől sőt nam egy vonatkozásban túl nyull azoikon irá-nyító fáklyaként egész Európa figyelmét mvrgára ve ni a Az egfsz szalámi é-- s lelki forrongás forrása és megindítója egy maroknyi költő es í ó ak'knek lelke és vezetője: Petőfi Sándor Ami olyan ritkán történik meg: az irodalom közvetlenül az éleibe ömlo't be e'even hatóerővé vált Mert a hirte-len pezspé-'- t íima1}' az egész országol láz-ba hozta elsősrb?n az irodaiam idézte elo Egymást eilék a korszaka'kotó iro dalmi lalkotásck 'hónapok a'att kialakult egy egységes hadállás amsly az esemé-nyeket alakítja vezeti Ami még ritkábban történik meg- - az ország vezetése a politi-kusok kezéből az írók kezébe csúszik át Ilyenkor szu' étnek a nagy események — akárcsak 1956-ba- n — amikor a költő szel-'le- mi örököse": a Pe'őfi Kor foglalja kiált-ványba követe1 éseit es az egész magyar ifjúság az egi'sz magyar nép egyemher-kéri- t mögéjük á!l A csc'ekvő 18í8-a- s magyar irodalom kozpantjában Pe'őfi áll Eszmei politikai "esetei bámulatos t'sztára forrtaik már ek-kor Az egész szel'omi kavargásban Petőfi az egyet'en tudatos es elszánt forradal-már Sorcki más azok sem akiket magá-val ránt s laikikikel később rendre megha-senla- ni kénytelen mart nem büj'ák a lé-pést az ö korát megelőző szeVemével Pe-tőfi forradalmi lángelméje hozta létre az 1848 Idusát: Egy rövid időre mogoltc alít az egész magyar ifjúság az egész magyar rep — hngy aztán ez a nemzeti egység elvonuljon mvnt egy márciusi vihar és u-tár- aa egyedül maradjon a kol'ó Nem tu'zás azt ú'lítami hogy 1848 máicius 15 csodá'atos napját Pe'őfi hoz-'- li Létre — A pozsonyi országgyűlésen el-'erje- dt a hír: Pe'oli 100 ezer lázadó pa-raszt c'en Rákos mezején áll akik csak szava-- a várr-i- k hogy kitűzzek a for-a-la-I- rm záA'ajat ha a rendek nem szavaz-zak meg az irle:-c- g elto le-- ct Ebből esA aiiiivi volt igiz hogy Pesten orszá-gos váiár volt s 10 ezres tömegben gu-'ekcztc- 'c a parasztok a fővárosba Pe adpi': át a szót a legílliíeebb-no- - niügának a koVönek ai naplójában így o oki'cltc meg c nap jk eseményeit: — Egy Pesttől távol eső 'megyében utaztam s o't egv fogadóban hallottam a hírt: I'Yanc 'airszagban kitört a forradalom Lajcs Fu'opot e'uzlek kikiáltjtlak a köz-társasagot! — Vive Ja republique'" — ki-áll ek a kocsmábam u'ó parasztok legna-gyobb bámulatára akik — joggal — bo-londnak néztek — NyA-ra-fó'- e s ettem d fővárosba de itt 11105 semmi sem lor-'e-- it A franci d forradalmat a pesti ifjuag azzjl c'!:'1a udvozo'ni hogy Rákos me-zejá- n --a szabad eg ala'l ma cius 19-r- e rtagy vacsorál kívánt rendezni A vacsar: egj-i-k feXsoszon'öje lelt volna a Talpra magyar" amelyet a kolto meg március 13-á- n megírt A második programpont pedig a királyhoz fe'terieszteii'lö 12 pint és a „Mit kiva-- i a magyar nemzet" amcljeí a vacsora rcszlvcvói majd aláirtak volna — A vacsora elmaradt Ugyanis az EUenzeüi Kor megijedt amikor a 12 poait szöveget meg'áMa félt hogy a Rákosán osszegvult lomegben forradalmi hangula-tot kell — cze--t az Osszejovetc't Ceha'iasz-tottá- k ~ A Pilvax-kávéházb- an ame'y zsúfolás g tele vo't mi'"ciis 14-- m cs'c ke-eú- en tárgyaltuk ezt a meg'iátrá'ast Tiz ora tájban egy fiata1 ember be-oh- ant a ká-vehdt- ba felszökött a biliárdasztalra s ol-kiálto-tía magát- - — l'nnm a pozsnM ifua ku'do't ic vvgynk! Most jöttem hijóvdl Tegnap Mcobcn is k'u o't a forrdd-'v- n Met lc"iuch megbukott A iijp ba-ikdJjk- ai emel c fegvve'kez'k' -- - A beie'on e-- i vil'a íu Mpikcn! ha-tott a jeieJi'evo'u'C A'ta'a:us volt a meg-dobbc- :: Már Becs is? — Ekkor fclugrot- - áixius 15- - " 'am a pozsonyi ifjú melle az aszia'ra s a beállott csendben csak emnyit szóltam: Ime a forradalom fo-gei'e- ge már itt zug 3 ikozeli szomszédban És mi tétovázunk? Nem! Cselekedni fogunk!" — Szavaimba kitört 'a lelkesedés elhatároztuk hogy mi holnap a bécsi mintára tüntetést rende-zünk az egyetemi hallgatókkal Találko-zás korán reggel íU a kávéházban — Az éj nagy részét ébren tolíoítem feleségemmel együtt ki mindig buzditólag álit mel'ettem ezekben a napikban Azon tanácskoztunk mit ikell tenni? Mert az ha'ározeí'an áYt e'ö'lümk hogy tenni ke'l és mundjárl holnap hátha holnapután már késő lesz! — Logikailag a forradalom Ipgelsó lé-pése es egyszersmind fő kote'esség'e az hogy szabaddá tegyük a sajtói Ebben felesegemmel és Jókaiival — akivel egyu't laktunk — megegyeztünk Jókai megszer-kesztette a 12 pontot A nagy nap — Március 15en korán reggel az if-jak kávéházába siettünk amely már tele volt Jókai felolvasta proklamációit én a nemzeti dalomat szavaltam el Mind a ket-tőt riadó tetszéssel fogadták — A kávéházban azt határoztuk hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot s az utcá-- a visszük ókel Először az orvosok-hoz mentünk Szakadt az eső ami késő" nsiíiig ts-lot- t de a lelkesedés olyan mint a googlüz a víz nem o'thaíja el — Az orvosi egyetem udvarában is mét fölolvasta Jókai a proklamációt és éi elmondtam a Nemzeti Dalt Innen a mér-nökökhöz ezektől a szemináriumba a jo-gászokhoz ve null a számban és lelkese-désben egyaránt percenként növekvő se-reg Mosl menjünk egy cenzorhoz és vela í 'sssuk alá a prok'amációt és a Nemze i Dalt!" — kiáltotta valeki — „Cenzorhoz nem megyumk — fele1-t'e- m — nem ismerünk többé semmi cenzú-rát al egenesona nyomdába!" — Mindnyájain beíeegyez'ek és követ-tük — Lainderor nyomJaia legkoze'ebb vr!t hozzánk ocía mentünk Lande-c- r a-mi- ko-megtud'ia mi öl van szó k'ielente'te: Lcho'etlen nincs cenzo-- i engedély " Os sz-Ev-ez'u'- -k nem tudtuk m t csináljunk — Landeicr ekkor a szemével hunyoiitott ói odasúgta- - „Kog'aljarük le egy sdjot" — Irinyi József a nagy gépre rátette a ke-zet e szókkal: E sajtót a ncp neveben le-foglaljuk!" — „Az eiószaknak ellen ne a állhatok" — felelte mosolyogva Landerer — A népgyűlésnek kint a nyomda e-l- ótt ma komoly forradalmi ize lett A rá-kost vasár ott zajlott alig pár lépésre a varos szívetol Az eso hamar szétverte az országos vasárt s így az ország minden részéből összesereglett nép egyéb dolog híján beszállingózott a városba Előbb csak bámészkodtak a tüntető diákság ki-vonulásán aztán lelkesedni majd a jel-szavaknak engedelmeskedni kezdtek A di-aik- ck tün'etéseból így lelt országos meg-mozdulás Mar ez a veszélves e~cju tömeg jram-'ct- t a varoshaza e'e aztán a helytd-1- o bu-i- ai sz-ekházaho- z A forradalmi választ-mány élein Petőfivel Degrcvel Irinyivel lóka'val és Vasvárival belépett a helytar-óság tanácstermébe ahol a tanács ü'é e-7- e't A sokaság az udvart a lépcsőket es 3 folyosókat foglalta el — Soha életemben oly rémült arcokat nom láttam mint ezeké a nagyságos kir tonacsos irakc volt Az ablakon át kijiil-Tantctt'- ak a tömegre cs minden követelé-sünket azonnal teljesítettek Megerősítet-tek a 12 pontolot kibocsátottak Tancsicsot elrendeltek hogy a katonaság ne avatkoz-zék be az eseményekbe — Ez a hatalmas tomeg gjult délután a Múzeum elé népgyűlésre Itt mar a ki-nyomtatott példányait osztottuk szét a 12 pontnak es a Nemzeti Dalnak amit aztán i fo!sereg'í?tt vasán ncp széthordott az egasz országba 18 8 március 15 komolv esemény volt Rajtaútescs gvoze'em — Az eredneny ig-i-'á-n nem is Pesten mutatkozott Kossuthek Po7sonjban egyszerre csak izt látták hogv a foranguak évtizedek ota oly szívós el- - — Folytatás a 3 oldalon — |
Tags
Comments
Post a Comment for 000123