Magyar Elet, September 22, 1979

              J&ÉÉSÉÉ
N HUNGÁRIÁM LIFE o
Nem tekatig W ktutm Létek
$ ttabad nép Un
P
™"
L"
tmd dolgokat Largwt Indepeixleat MAGYAR ELET Cinidiaa Weckly
BERZSENYI In tho HungArúui LfianjM
Vol 32 38 XXXII évfolyam 38 1979 szeptember 22 Szombat Ara: 40 cent
H-TT- -
Megismétlődik-- c az 1962-be- li nukleáris válság?
a & a
tugál elnök feloszlatta a parlamentet és december 2-- át jelölte ki az új par-lamenti
választások határidejeként — Jaync Iíyrnc Chicago polgármestere ko-molyan
fontolgatja egy játékkaszinó felállítását a Szeles Városban" hogy ez-zel
is gyarapítsa a város bevételeit — A colombiai rendőrség 1500 fontnyi ko-kaint
kobozott el ami hatszázmillió dollár „utcai eladási értéknek" felel meg
az USA-ba- n Ezt tartják a világ legnagyobb kokain-fogásána- k — Edward Ken-nedy
szenátor washingtoni irodája félreérthetetlen jeleket adott miszerint a
massachnsettsi szenátor december végéig eldönti indulását az elnökjelölt vá-lasztásokon
Beavatottak biztosra veszik Kennedy indulását —
Három szovjet hadihajó 27 vietnami menekültet a nyílt tengeren ha-gyott
hánykolódni de szerencséjükre egy „ORION P-3- " mintájú USA repü-lőgép
felfedezte a csoportot és egy amerikai hadihajó nemsokára a fedélze-tére
vette őket — Moszkva nagy hadjáratba kezdett hogy az 1980-ba- n ren-dezendő
olimpiai játékok idejéig megszüntesse az „utcákon dühöngő huligá-nizmust"
melyet fóleg a részegség és a korrupt elemek rendzavarása okoz
r— Richárd Nixon volt USA elnök tíznapos kínai körútra indult melyen ve-je
Edward Cox is elkíséri — „El Salvador a felkelés küszöbére érkezett" —
mondotta a State Department egyik szószólója — Antonio Ramalho Eanes por--
SZOVJET
ATOMRAKÉTÁK
CASTRO
SZIGETÉN
A „Norwich Bulletin"
(Conn) szenzációs nyilatko-zatot
közölt: John Singlaub
tábornok nyugalmazott USA
vezérkari hfönök azt állí-totta
hogy Kuba területén
nuklerális rakétákat tárol-nak
az oroszok — és
a mintegy 3000 főnyi
szovjet harckész" dandár
funkciója az hogy a ra-kétakilö- vö
telep felszere-lésére?
és épségére vi-gyázzon
A hír pillanatok alatt
bejárta a világot és a na-gyobb
lapok elsőoldalas
főcímekben közölték az
új fejleményeket
Később amikor a
laptudósítók százai ipar-kodtak
elérni a táborno-kot
denveri otthonában
(Colorado) a tábornok
egyszerűen kijelentette —
hogy állítását félreértetlék
— „Kisebb félreértés
Sthiing György:
történhetett akkor amikor
a riporter félremagyarázta
szavaimat"
Amikor az eredeti hírt
megkapta az USA külügy-minisztérium
az óriási ér-deklődésre
való tekintettel
kénytelen volt egy cáfola-tot
kibocsátani mely így
szólt:
„Az USA
nincs tudomá-sa
arrólj miszerint bár-miféle
nukleáris raktétá-ka- t
tárolnának Kubában
Nincs okunk feltételezni
hogy atomfegyverek van-nak
Kuba szigetén"
Egyébként Cyrus Van-c- c
külügyminiszter és Stan-fiel- d
Turner a CIA igazga-tója
a hét elején megjelent
az USA Szenátus felfegy-verkezési
bizottsága előtt—
hogy beszámoljanak a
USA és a Szovjetunió kö-zött
folyamatban lévő tár-gyalásokról
amelyek értel-mében
az amerikai fél a
3000 főnyi szovjet kombat- -
táns dandár kivonását sür-geti
CARTER KÜDÖTTJE
A PLO-VA- L
TÁRGYALT
Alig egy hónapra rá
hogy Andrew Young ENSZ
nagykövetnek le kellett
mondania azért mert ti-tokban
a PLO képviselői-vel
találkozott Róbert
Strauss Carter közel-kele- ti
megbeszéléseket foly-tatott
a PLO egyik hívé-vel
Strauss miután Elias
Frcij-je- l a PLO ismert tá-mogatójával
találkozott —
aki egyébként Bethlehem
polgármestere —
kijelentette hogy továb-bi
PLO vezérekkel is
szándékozik tárgyaláso-kat
folytatni
Strauss Jeruzsálem izra-eli
szektorában az ameri-kai
konzulátus épületében
találkozott Freij-je- l E ta-lálkozást
megelőzően Ró
Már csak egy kerek esztendő választ el bennünket az 1980
évi olimpia megnyitásától! Napról-napr- a közelebb kerülünk ahhoz
a pillanathoz amikor megszólalnak majd a tizennyolcadik újkori
olimpia kezdetét jelző fanfarok fellobban a békés vetélkedés ide-je
alatt mindvégig világító olimpiai láng és felkúszik az árbocaid-ra
az ötkarikás olimpiai zászló mely a világ ifjúságának az öt kon-tinens
népeinek egységét jelképezi
Meghaló és magasztos pillanat Aminek csak egyetlen szépség-hibája
van Az hogy a megnyitó ünnepség a moszkvai stadionban
zajlik majd le a Szovjet Szocialista Köztársaságok fővárosában
Első eset hogy kommunista ország kapta a rendezés jogát A-zonki-vül
hogy a Szovjetunió a két szuperhatalom egyike és hogy
a világ legnagyobb katonai erejével rendelkezik valójában más in-doka
nem lehetett a NOB e döntésének Sportélete viszonylag fej-lett
ugyande azt is tudjuk miért: a szovjet sportolók egytöl-egyi- g
profik és a sport politikai propaganda célok szolgálatában áll A
Szovjetunióban tiszta értelemben vett amatörizmus — ami az olim-piai
részvétel előfeltétele és az olimpiai gondolat alapja — nem lé-tezik:
a sport éppúgy államosítva van mint minden más a kommu-nizmusban
A szovjet élsportolók állami alkalmazottak akiknek fel-tétlenül
megbízható kádereknek kell lenniök
És van-- e biztosilék arra hogy a rendezés méltó lesz az alka-lomhoz
a világtalálkozó rangjához? Nos a jelek nem erre mutatnak
A szovjet idegenforgalom távolról sincs felkészülve nagyszámú kül-földi
vendég fogadására de a hatóságok „biztonságig okokból" is
korlátozzák a turisták számát Az állami szovjet utazási iroda száz-ezer
turistának képes szállást biztosítani Ebből a számból 20ooo
fős keretet kap az Egyesült Államok azonban cgyidöben egyszerre
csak nyolcezer amerikai lakhat Moszkvában A többinek be kell ér-nie
más városokkal ahol a másodrendű sportesemények zajlanak A
tizenhatnapos játékok alatt éppen ezért folyton cserélgetik majd a
külföldieket: öt illetve tíz napnál tovább senki sem tartózkodhat
egy helyen A rendezőség figyelme arra is kiterjed hogy a főváros-ban
egyszerre egyidöben húszezernél több külföldi ne legyen Nyil-vánvalóan
az ellenőrzés végett
Érthető ezekután hogy az eddig jelentkezeti mindössze ötezer
amerikaiból kétezer máris visszalépett az úttól veszni hagyva a te-kintélyes
összegű foglalót is Merti az INTURIST kikötötte a szer-ződésben
hogy dollárt nem ad vissza! Aminthogy a jelentkezőknek
Kubában?
Carlcr küldöttje PLO-va- l tárgyalt! Zsákutcába futottak londoni tárgyalások
külügyminisz-tériumnak
fömegbízottja-Jeruzsálem-be- n
bert Strauss Mcnachcm Be-gi- n
izraeli miniszterelnök-kel
folytatott megbeszélé-seket
melyekbe bevonták
Josef Burg-o- t is aki a pa-lesztin
önkormányzati kér-dések
szakértőjének számít
Frcij egyébként keresz-tény
arab színezete mérsé-kelt
és bár támogatja a
PLO célkitűzéseit ugyanak-kor
nincs semmiféle hivata-los
funkciója a gerilla szer-vezet
keretén belül
Freij Strausst „jóképes-ség- ü
politikusként" írta le
és hozzátette: a kölcsönös
megbeszélések során ismer-tette
saját elgondolásait mi
szerint
a palesztin önállóságot
illető megbeszélések —
mindaddig egyhelyben to-pognak
amíg a PLO szer-vezetét
cl nem ismerik a
palesztin nép hivatalos
szószólójának
Strauss a Bcginncl foly-tatott
tárgyalásai során el-érte
azt hogy meggyorsít-sák
az egymillió palesztin
autonómiáját szorgalmazó
rendtartást
A RHODESIA-ZIMBAB- WE
LONDONI
TÁRGYALÁSOK
Joshua Nkomo a Haza-ha- s
Front" gerilla vezére
— aki immár öt éve loly-ta- t
háborút Rhodesia regu-láris
hadserege ellen — ki-jelentette
Londonban hogy
először a békét kell szor-galmazni
és csak azután
az alkotmány-módosítá- st
Lord Carrington an-gol
külügyminiszter ugyan-akkor
azt állítja hogy a
Rhodesia-Zimbabw- e sor-sát
eldöntő londoni tár-gyalások
célja egy új al-kotmány
megszerkesztése
mert az augusztusban Lu-sakáb- an
tartott Nemzetkö-zösségi
csúcstalálkozón a
szembenálló felek ebben
egyeztek meg
Abcl Muzorcwa Zimbab-we-
Rhodesia első meg-választott
fekete miniszte-relnöke
azt kóveteltehogy
Anglia szüntesse meg a
'gazdasági megtorló intéz- -
(folytatás a 2-- ik oldalon)
iSX%£VS)}%h
„Illyés Gyula senkit sem fogad?!"
A szabad világból hazautazók közül többen felke-resték
Illyés Gyulát tihanyi magányában — Az utóbbi
hetekben azonban még ahányan meg akarták látogatni
az írót — valamennyien zárt ajtókra találtak A tiha-nyi
ház kapuján becsöngetve egy idegen férfi fogadta
a látogatókat aki határozottan minden esetben kijelen-tette:
„Illyés Gyula senkit sem fogad!"
Olvasóink képzeletére bízzuk a választ az alábbi
kérdésekre: 1 Miért nem fogad senkit Illyés Gyula? 2
Miért ez az elzárkózás csak azóta amióta a New York
Times-be- n megjelent az író nyilatkozata? (Magyar fi-lét
szeptember 8 számának vezércikke: „Magyarország
írófejedelme — ellenáll!") 3 Végül — ki lehet ez az
idegen férfi aki a látogatókat elutasítja? -
MOSZKVA ES AZ OLIMPIA
tudomásul kellelt venniök a következőket is: nem válogathatnak az
elhelyezésben az utazási eszközökben és a sporteseményekben Ma-gyarán:
igényeik nem lehetnek és be kell érniök olyan jeggyel amit
éppen kiosztanak számukra
Mindezek gyakorlati dolgok és a szovjet rendezés alkalmatlansá-gát
bizonyítják De vannak ennél sokkal nyomósabb elvi szempontok
is melyek miatt mindenképpen indokolatlan az olimpia rendezését a
Szovjetunióra bízni Az olimpiai szabályok értelmében a játékok o-ly- an
országban nem tarthatók ahol faji vallási vagy politikai meg-különböztetés
van A szovjet rendszer diszkriminációs politikát foly-tat
és amellett hogy saját polgárait megfosztja legelemibb emberi
jogaiktól közel száz különböző nemzetiséget tart rabságban és tu-catnyi
országot katonai megszállás alatt Ezidöszerint a világ egyet-len
gyarmattartó imperialista hatalma a Szovjetunió ahol kíméletle-nül
elnyomnak minden más véleményt
A szovjet sajtó és a tájékoztatási szervek központi irányítás a-la- tt
állnak és nem az olimpia alapgondolatát szolgálják hanem gyű-lölködést
szítanak más népeket más társadalmi rendszerekkel szem-ben
Ez kétségessé teszi hogy az olimpia légköre zavartalan lesz a- -
minthogy máris folyik az uszítás egyes országok ellen A Szovjetunió
nem hajlandó beutazási engedélyt adni például a Délafrikai Unió
sportolóinak mivel fajüldözőnek" minősíti az ottani rendszert Sőt:
nemrégiben megfenyegette Franciaországot hogy ha nem szakítja meg
a sportkapcsolatokat a délafrikaiakkal megvonják tőle a versenyekei"
való részvételjogát És vajon például Izrael sportolói biztonságban
érezhetik-- e magukat egy olyan országban — ha egyáltalán beengedik
oda őket --s mely Arafát legnagyobb barátja és a világterrorizmus el-sőszámú
támogatója? Nem kell-- e tartaniok attól hogy megismétlőd-nek
a müncheni borzalmak? '
A moszkvai olimpia tehát a maga nemében mindenképp egyedül-álló
lesz az újkori olimpiák sorában és a kevés nyugati turista aki
az előjelek ellenére vállalkozik majd az útra bizonyára különleges él-ményekben
gazdagon fog visszatérni Moszkvából Én a magam részé-ről
mindenkit rábeszélnék az útra hogy minél több naiv nyugati pol-gár
győződjön meg saját szemével arról hogy milyen az élet a Szov-jetben?!
Néhányuk ugyan már izlelitöt kapott a szovjet idegenforgal-mi
szokásokból a vendégvárás sajátos formájából Ezek elsősorban
az autós turisták közül kerüllek ki akik azt a balga ötletet forgat- -
(Folytatás a negyedik oldalon)
Flórián Tibor:
wWMM
W&élÉ IWBIIIiP !— MIIMWIll II jSmukig&JX T
Pécs látképe
és
Szociális vagyok mert örvendek ha
másoknak jót tehetek s ha magasra emel-hetem
a természetből és saját természe-temből
az embert és a magyart Szociá-lis
vagyok mert emberek közösségében s
magyarhoz méltón óhajtok élni de nem
vagyok szocialista mert akkor századunk
harmincas éveiben barna ingben kellett
volna hordóra állnom s szónokolnom az
öncélú és másokat maga alá tipró fel-sőbbrendű
nemzetért Másfél évtizeddel ké-sőbb
pedig vörös lobogó alatt kellett vol-na
menetelnem s — az egyenlőség érde-kében
melyet a természel sem valósított
meg — le kelleti volna vágnom a tömeg-ből
kimagasló fejeket
Szociális vagyok mert — írásban és
szóban — mindenkinek a jogáért küzdök
s szerelem az embert akit az Isten jó-kedvében
és mezítláb teremtett Az élet
kiállításán bőrük különböző színét csodá-lom
s nem engedem szívemnek hogy —
csak egyel válasszon ki közülük kedven-cének
Hitük árnyalatai sem erdekeinek
Egyszerűen és fönntartás nélkül szere
tem aki hinni tud és hitét nem hasz-nálja
sohasem fegyverül mások ellen
Szociális vagyok mert hiszek a lel-kileg
egészségesek szabadságában Ab-ban
a szabadságban hiszek mely nem
korlátozza mások szabadságát és úgy é-p- ül
bele a közösségbe hogy segíti an-nak
fejlődését
Szocilális vagyok mert csak a ne-kem
termett — s munkámért járó — ke-nyeret
szeretem és keserűnek tartom a-m- it
mások szelnek nekem A magam ke-zével
nem szeltem soha másokéból Szi-lárd
meggyőződésem hogy boldogabb len-ne
a föld ha mindenki betartaná ezt az
elvet
Szociális vagyok mert csak a mások
az
Ne várjunk arra hogy majd egyszer
valahol létesül egy nemzetközi szervezet
amely az egész világnak csak azt kürtöli
hogy a magyar micsoda áldott és tehetsé-ges
fajta hogy történelme utolsó ötszáz
esztendeje során nem csinált 'mást csak
szenvedeti és vérzett és mi akkor büsz-kén
feszítjük ki a mellünket hogy sa-ját
személyünkben ehhez a kiváló fajhoz
tartozunk Nem! A tájékoztató és felvilá-gosító
munkát mindenegyes magyar ma-ga
végezze el a saját kisebb-nagyob- b kö-rében
a maga lehetőségei között Akkor
majd számosabban ismernek meg bennün-ket
és munkánk szerénységünk és tiszte-ségünk
után megbecsülik azt a földet az
országot és a nemzetet melyből eredtünk
Ne feledjük el hogy az elsövilághá-bor- ú
után Magyarország szétdarabolása
nem párnapos vagy párhónapos ellensé-ges
propaganda müve volt hanem hosz- -
szú évek szívós kitartó munkájának az e-edmé- nye
amelyet politikai ellenségeink
igyesen és céljukat alaposan tudva vé-geztek
És a külföldbe beoltott benesi és
nasaryki hazugságok meg ma is hatnak
és napjainkban vagyunk tanúi annak —
hogy a ceausescui dák megszállottság ő--ültj-ei
minden lehető eszközt felhasznál-lak
hamis történelmi jogaik elhitetéséré!
Viszont az is szemünk előtt játszódott le
'iogy az Egyesült Államok magyarságá-nak
tavalyi megmozdulása milyen kínos
szorítóba vette a nagyromán állam fejét
Egy eredmény azonban még nem jogosít
rel bennünket arra hogv annak babérja
in ülve ne tegyünk többet is És itt
nem csupán a 'kisebbségi sorsba taszított
magyarságról van szó hanem arról a
tízmillióról aki otthon el es amelyről a
jelenlegi rendszer úton-útféle- n azt terjesz
ti' hogy az oroszok szabadították fel év
É?StM
ttriS - i -- &: hJí
WJi
Emberhez magyarhoz méltón
elveit is tiszteletben tartó elvekben hi-szek
és nem hiszem hogy csak egyet-len
elv rendelkezései alapján lehetne a
világot megmenteni A világot különben
is nem az elvek érvényesülése menti meg
hanem a Szeretel Csak a Szeretet győz-heti
le a gyűlöletet ellened és mások el-len
Hiszem hogy a Szeretet az a legfőbb
]ó amit terjeszteni kell a világon A bé-ke
önmagában még senkit sem tett bol-doggá
s' a szabadság senkit sem szaba-dított
föl saját hajlamainak börtönéből
Szeretet nélkül a béke csak békétlenséget
szül s a mások jogaira nem tekintő sza-badság
börtönné változtatja a' földet
A Szeretetnek nincs szüksége sem a
fegyverekre sem a porkolábok bilincsei-re
Megvetem a porkolábok brutalitásáts
nem hiszek a hadseregek tartós győzelmé-ben
csak a Szeretet diadalában Nem hi-szek
az egymással szemben álló csapatok
leszerelésének sikerében de hiszek a lel-ki
leszerelésben! Az erőszak nélkül az em-beri
együttérzés által terjesztett Szeretet
az egyetlen amely a fegyvereket tartós
hallgatásra kényszeríti és lassan befedi
az idő rozsdájával
Sem a békéért sem a szabadságért —
nem lehet sikerrel küzdeni amíg a Sze-retet
nem lesz érvényes mindenütt!
Nem hiszek sem a politikai sem a
katonai leszerelés tartósságában de hi-szek
a Szeretet egyre növekvő hatalmá-ban
melynek el kell hoznia egyszer a
boldog állapotot: a lelki leszerelés által
megvalósított békét és szabadságot
Hiszek tehát az élő Isten Fiában Jé-zus
Krisztusban aki az egyetlen volt a-- ki
a Szeretet ajándékát hozta el nekünk
és tette állandóan ható erővé — az em-berek
között — a kereszténység által!
Gondolatok emigrációban
ezredes elnyomásából és most a jólét —
legyen szellemi vagy anyagi — sohasem
sejtett fokán áll
Nem szabad azonban az ellenkező
végletbe sem esnünk Hány olyan ma-gyarról
tudok akinek az új otthonában
semmisem jó mert környezete művelet-len
buta és ostoba aki vagyoni javai-val
élni sem tud Az új hon állampolgá
rai tartsák tehát mérhetetlen kegynek és
szerencsének hogy Tunya Vendel ma-gyar
hontalan és lángész ezt a földet je
lenlétével kitüntetni kegyeskedett és en-nek
fejében véleményét és tanácsait hi-vatali
szervei és közélete kikérje
Körülbelül ez lenne az a két szélső
ség amely között a számkivetett magyar-nak
el kell helyezkednie ha egyidöben
Magyarországot és új környezetét is böl
csen és mérséklettel szolgálni akarja El
sősorban és mindenekelőtt köteles tisztc-'étbe- n
tartani az öl befogadó ország tör
vényeit hagyományait és szokásait va-lamint
népét A köteles tisztelet azonban
lohasem fajuljon szolgai alázattá ge-rinctelen
hajlongássá mert az egyrészt
jellemtelen vonás másrészt pedig éppen
abban kelt határtalan megvetést vagy
oktalan gőgöt akinek szól De ne en-gedje
senkisem hogy megvetéssel illes-sék
csak azért mert hontalan magyar
Kellő érzéssel és tapintattal a leg-hatalmaskod- óbb
törekvéseket is le lehet
szerelni és az önkényes' Ítélkezőket igaz-ságosságra
hangolni Hiszem hogy a
nagyjából vázoltak alapján egyformán jó
szolgálatol teszünk Magyarországnak ön-magunknak
és a befogadó hazának s ily
módon egymást kölcsönösen meg tudjuk
becsülni
Rozanich István
(Karibi Újság)'