Magyar Elet, September 03, 1988

              Nem sokaság
iontm UUk
t szabad nép Ua
cntda dolgokat
SEKZXZNYl
Vol 41 34 XLI évfolyam 34 szám
r m m m rrFr'w m " " ~"— ' " ' — --m~ I T—t~~W— m--
m-w u_i i I !__
a
íWrtB JPF R 'Wl &TW VFM
A @ A
Gcnsclicr nyugatnémet az AHgemeine Zeitungnak adott nyilat
kozatában bejelentette: az NSZK a NATO-ba- n és ha kell a Varsói Szerződés
érdekelt együtt is fontolóra akarja venni a megfelelő szükséges
lépesek megtételét az emberi jogok romániai garantálása érdekében! Helmut
Kohl nyugatnémet államfő rendkívül lesújtónak minősítette a romániai ma-gyá- r-és
németlakta falvak felszámolását „Mindennek valóra váltása az euró-pai
kulturális örökség egy részének jelentené" — mondotta
— Szlovákiai magyarok tiltakoztak a romániai éljen — A Va-tikánban
hozták II János Pál pápának a magyarokhoz intézett
levelét melyet Szent István hálájának 950 évfordulója alkalmából küldött a hí-vók
és a püspöki kar címére Dr Paskai László bíboros meghfvta a Szentatyát
— Az augusztus 28-á- n vasárnap a jelenleg román megszállás
alatt levő Arad városában rendezett magas szintű magyar— román találkozó
kiváltotta a világsajtó érdeklődését — Csökkent George Bush republikánus el-nökjelölt
előnye mert bár a Newsweek áltajl a konvenció után 9 pontos veze-tést
mutatott az az NBC-T- V és a Wall Street Journal
után 5 pontra csökkent A két elnökjelölt közötti qlső televíziós vitát szeptember
huszadika után rendezik — Japán új szintre emelte a Kínával való viszonyát
mert Takcsita japán kormányfő Pekingben bejelentette: kormánya csaknem
hétmilliárd dollárnyi mammut kqlcsönt nyújt Kínának az 1990— 95-ö- s szakas-zra—
A Kanada— USA vámunió gyarmattá süllyesztene le minket — hangzott
Turncr személyében a liberális ellenzék hangja — Lech Walesa Nobel-díja- s len-gyel
ellenzéki vezér hét év után első ízben találkozott a kormány Itagjaival hogy
a sztrájkoló dolgozók újra felvegyék a munkát
MI VAIMATŐ AZ ARADI
A nyugatnémet Deutsch- -
landfunk az országos rá-dióállomás
nagy szenzá-cióról
emlékezett meg
híradásában
mert kiderült 'hogy
és Románia a
legfelsőbb fő-titkári
szinten
tartolt a romániai A-x- ad
városában
A nemzetközi várakozás
szerint Grósz Károly megkí-sérelte
a Románia által oly
rég kapcsola-tok
természe-tesen
szóvátéve a legfonto-sabb
problémát:
a magyar nemzetiségi kul-túrát
fenyegető falurombo-lási
tervek mielőbbi józan
Stirling György:
jjjwii
-- alapozott
leállítását hogy a világ
szerte
si hullámot a (magyar —
cs persze a többi fenye-getett
nemzetiség — túlé-lése
— meg-szüntessék
A nemzetközi sajtó hatal-mas
teret nyújt Grósz és Cs-auses- cu
váratlan magyar-román
A bonni General Anzeiger
írja: „A magyar kisebbség
többet szenved mint a német
s Budapest gyakrabban és e-rélyese- bben
tiltakozik
Genscher ro
mán kollegájához Intézett le
velében fejtette ki súlyos ag
godalmait az un területren- -
dezési tervek miatt"
A Lengyel ITrybuna Ludu
szerint „hosszabb ideig fe-szült
kétoldalú
lesz szó melynek oka az
Erdély történetéről kialakult
ádáz vita és főleg a magyar
kisebbség jelenlegi siralmas
helyzete"
Az angol BBC (British
Brodcasting Corporation) ki-tért
arra a fontos körülmény-re
hogy romániai magya-rok
a magyar kormány legú
jabban erélyes
végre erkol- -
esi támogatást --kaptak
A Corriere della Sera olasz
lap az erőszakos román asz-szimilác- lót
és azt hangsú-lyozta
hogy Grósz már több-ször
kifejezte tárgyalási kész
ségét
Ide itartozik hogy a Svájci
Magyar Egyesületek Szö-vetsége
fejlliívására többe
a
Amerikai körútja során Grósz Károlynak elég sok helyen kellett ké-nyes
kérdésekre válaszolnia de a legnehezebb kérdéseket kétségkívül
június 26-a- n a washingtoni sajtóklubban tartott kap-ta
ahol szavait az amerikai minden hájjal megkent
vezetői tévéállomások és nagy lapok szerkesztői figyelték Ezek egyike
arra volt kíváncsi hogy mennyire szabad ma a sajtó
s van-- e az újságoknál
A kérdés nyilván nem crle váratlanul Grószl: felkészült rá mint
sok minden másra és habozás nélkül felelt Imigyen: — „A magyar
szabad és mondotta műkö-dik
sajtó független — — nélkül
Azonban a párt is fenntartja magának a jogot hogy
hozza
Rövid világos egyértelmű válasz az amerikai teU
szelt De vajon igaz--e ?
A belső önkontroll
Gondolkoztam hogyan lehelne utánanézni mi az igazság Grósz vá-laszában
es mennyi a szépítés Elvégre lehet hogy a glasznoszty révü-letében
a reformkorszak idején a párt megszüntette
atyai az újságok fölött és levette gyámkodó kezét a saj-tóról
mondván: elcg nagykorú már ahhoz hogy megálljon a maga Iá-ban
és a saját feievel gondolkodjék Azt tudtuk hogy még nem is olyan
légen — egy-k- et eve — a főszerkesztők zárt borítékban kapták a Ma-gyar
Távirati Irodától cs a a bizalmas anyagot amit
okvetlenül hozni kellett s aztán ott volt a másik boríték — vagy a K-vona- lon
kapott lelefonutasiiás — hogy mit nem szabad közölni Nem
nem volt cenzúra azt a világért sem állítanám hiszen nem volt cen-zor
akinek előre be kellett volna mutatni a kiszedett cikkeket hogy az
kihúzza a neki nem tetsző részeket: de miért is lett volna szükség erre
amikor tökéletesen múkodott a szerkesztők benső önkontrollja amit a
bizalmas szabályoztak és tartottak mindig a „napra-kész"
éberség ailapolában
Hat ha mindez már a múlté — magamban s egé-Eze- n
attól a gondolattól ftógy a Puna— Tisza -- kőién
)
HUNGARMN LIFE
1988 szeptember 3 szombat
Kohl kancellár „rendkívül lesújtónak" bélyegezte román falurombolást
FoS
pápa magyarországi meghívása bulldózer-politik- a ellen
külügyminiszter
tagállamaival
megsemmisítését
buldózerpolitika
nyilvánosságra
Magyarországra
közvélemény-kutatás- a
GRÓSZ-CEAUSE- SCU
TALÁLKOZÓTÓL?
augusztusvégi
Magyar-ország
párt-hierarchiáb- an
munkamegbe-szélést
befagyasztott
újrafelvételét
mcgfontolásokra
szélesfélffMtiltakozá- -
szempontjából
magasszintü' párbe-szédének:
külügyminiszter
kapcsolatok-ról
tapasztalható
magatartásától
sajtókonferencián
tömegtájékoztatás
Magyarországon
pártellenörzés
pártellenörzés
nyilvánosság-ra
véleményét"
újságíróknak
kiteljesedésének
gondoskodását
pártközponttól
partufasítások
morfondíroztam
megvKjámodtaa
zer ember fekete gyász-ruhában
(!) a berni 'román
nagykövetség előtt rende-zett
tömegtüntetésen 'tilta-kozott
a falurombolás és a
buldózcrpolitika ellen
NYUGATI ÚJSÁGÍRÓK
AZ SS— 20
SZOVJET (RAKÉTÁK
„TEMETÉSÉN"
A Reuter jelenti Volgog-rádbó- l:
Nyugati újságírók je-lentős
számú csoportja volt
szemtanúja 72 szovjet rakéta
megsemmisítésének
Ismeretes hogy az USA—
SZU takétafelszerclési c-gyez- mény
értelmében a
Szovjetunió 1752 rakétát
míg az Egyesült Államok
kb 1800 rakétát kbtelecs
megsemmisíteni a közeljö-vőben
Igor Szergejev tábornok
a szovjet rakétafegyvernem
h parancsnoka a következő-ket
közölte a sajtókonferen-cia
alkalmával:' "v
— (Hetvenkét SS— 20 raké-tát
úgy semmisítünk meg
hogy felrobbantjuk őket
A kérdéses rakétákat a Ka--
pusztin Jar-- i kísérleti telepen
robbantották fel mely Vol-gográd- tól
56 mérföldre dél-keletre
fekszik
Emlékezetes hogy a szov
jet SS— 20 jelzésű rakéták lő
állásba való állítása késztet-te
arra o iNATO tagállamait
hogy a Pershing— 2 és Cru--
ise robotrakétákat európai
harcállásokba helyezze
A NYUGATI PARTOT A
PLO EZENTÚL
„PALESZTIN-PARTN- AK"
NEVEZI
ganization (PLO) VB döntése
szerint a Jordán folyó un
Nyugati Partját ezentúl Pales-ztin-
partnak fogják nevez-ni
A PLO azt is közölte hogy
sikerült biztosítani a terü-let
larab köztisztviselői bé-rének
fedezését
Néhány héttel ezelőtt kö-zöltük
hogy Moamer Kadha-fi
tíbia egyeduralkodója
kedvező alkalmat látott a pil-lanatnyilag
teremtett vá-kuumban
amit üusszein Jor
dán király ismeretes „Mo
som kezeimet" bejelentése
és gyakorlati elkülönülése o- -
kozott és sietett bejelenteni:
Líbia átvállalja a tisztségvi-selők
bérének fizetését
Samir kormányfő újra hag- -
súlyozta: Izrael minden esz
közzel továbbra is megaka-dályozza
a pénzátutalási kí
sérleteket és semmisnek te
kinti a PLO döntését
A BREZSNYEV-EL- V
NAGYJELENTŐSÉGŰ
FELADÁSA?
Az 1968-a-s „Prágai Ta
vaszt" és a legújabb óha-zái
kifejezéssel: az 1956-o- s
sajnálatos eseményeket az
robbantotta ki hogy a szov-jetellenesc- get
a sztáliniz-mus
számtalan politikai és
gazdasági hibájáért érthető
módon mind a Szovjetunió
számlájára írták — hangzott
egy moszkvai újságírói ke- -
rekasztal-megbeszél- és végkö
vétkezése azonban ennél jó-val
figyelemreméltóbb az a
vélemény amelyet a Keleti
Blokk összehívott tudósítói
egyöntetűen osztottak:
A szocialista országok
A Palestin Liberation Or-- 1 — Folytatás a 2 oldalon -
Hogyan is állunk azzal sajtószabadsággal?
fújdogáló új szelek talán még a magyar lapok szerkesztőségeiből is ki-söpörték
a regi áporodott levegőt s azóta friss légkörben szabad szel-lemben
folyik a magyar közvélemény tájékoztatása Hát Grósz Károiy
csak tudja hogy így van hiszen ő nemcsak miniszterelnök hanem a
párt főtitkára is aki ismeri a párt intencióit s ml itt több ezer kilomé-ter
távolságból nem vehetünk észre azonnal minden változást ami tör-ténik
a sajtögyakorlatban
A Nyilvánossági Klub körüli herce-hurc- a
De jókedvem egyszerre elpárolgott amikor kezembe került a Moz-gó
világ legújabb száma iHideg zuhanyként ért mindaz amit a folyó-irat
júliusi számában olvastam nem kevesebb mint hatvan oldalon ke-resztül
Mert több hosszú cikk foglalkozik ebben aszámban a magyar-országi
tájékoztatás kérdésével gondjaival problémáival cs főleg hiá-nyosságaival
S mindezt egyvalami (hozta felszínre: az hogy kb 250
magyar közéleti ember— többségükben újságíró — Nyilvánosság Klub
cimen egyesület alapítását határozta el Az erre vonatkozó felhívást tíz
fiatal újságíró fogalmazta meg a Magyar üjságirő Szövetségben míg
á többiek később csatlakozlak hozzájuk aláírásaikkal A társadalmi
egyesülésre vonatkozó új jogszabályokra hivatkozva kérték a klub en-gedélyezését
de mint a cikkekből kiderül a "működési engedélyt a mai
napig íél év elmúltával sem ikapták meg
A Nyilvánosság Klub kórüli hercehurcát léhát többen is leírják —
ki-- ki a maga szemszögéből — a Mozgó Világ oldalain s ezenközben sok
mindent megtudunk la magyar sajtó berkeiből Többek közt azt is hogy
Grósz Károly bizony nem mondóit igazat: mert a párt ellenőrzése ma
is élő valóság és a magyar közvélemény tájékoztatását még mostan-ság
is a pártközpontból irányítják Vaskézzel
Ez ellen lázadt fel a klubalapításra szövetkezett csoport és hajme-resztő
dolgok derülnek ki egyikük-másiku- k közléséből De lássuk csak:
mit is hiányoltak ezek az elégedetlenek (akik közt még a pártlap a
Népszabadság munkatársi gárdájából is találunk néhányat) a hazai tö-megtájékoztatásban
Semmi egyebet mint a nyíltságot az őszintesé-get
és az igazságot
(Folytafás a 4 oldalon)
W — — — _„
_ __„_ (
__ „77
A Badacsony bazaltsapkája a magyar a Balatoni a néz Lankásabb lej-tőinek
szőlői meg a borkedvelő magyar embert a tüzes Szürkebarát-tal
Kéknyelűvel és Szőlői között áll Kisfaludy Sándor hajdani háza
nem messze tőle Szegedy Róza hajléka A Balaton hajózását Széchenj i István in-dította
meg Az első gőzhajót a „Kisfaludy"-- ! 1847-be- n bocsátották vízre
tudósítása Fehér Házból
Kompromisszii
Világéletemben idegenkedtem azoktól
akik reálpolitikusoknak vallották magukat
Ennek a szónak mindig rossz illata volt szá-momra
Az úgynevezett reálpolitikusok
ugyanis „realizmusukkal" reális helyzet-megítélésükkel
rendszerint elveik feladását
próbálják indokolni Ha döntésre kerül sor
nem az elvek alapján foglalnak állást ha-nem
a realitások irányítják lépteiket És
néha — nagyon sokszor — á kettő ellenke-zik
egymással "--
Itt Amerikában általában pragmatikus-nak
mondják azt a politikust aki az adott
körülmények közt a legcélszerűbb leggya-korlatiasabb
megoldást választja Ez sem
túl rokonszenves számomra mert nem sok
ban különbözik a reálpolitikától: a pragma
tikus politikust is ritkán vezérlik elvek in
kább hajlékonyan alkalmazkodik a pillanat
nyi helyzethez Persze az eredmények ál
talában a reálpolitikusokat a pragmatika
sokat igazolják: aki mindig hü marad az
elveihez s azokból jottányit sem enged az
gyakran marad a vesztes oldalon Elégtéte-le
csupán az hogy kitartott eszméi mellett:
szégyenkezés nélkül járhat a világban s
évek múltán se hányhatják szemére hogy
színt változtatott
öntudatos politikai emigráns — én úgy
érzem — nem lehet sem sem
A haza határain kívül élö
emigráns puszta létével tiltakozik a politi-kai
rendszer ellen ami elől külföldre kény-szerült
és csak addig töltheti be politikai
feladatát amíg nem alkuszik
A legkisebb kompromisszum megfoszt-hatja
attól az erkölcsi tartástól aminek ré-vén
jogot formálhat a hazai rendszer bírá-latára
Elveit tehát akkor sem tagadhatja
meg ha az rövid távon hasznosabbnak lát-szik
Rákóczi Kossuth és Mindszenty Jó-zsef
példái is erre tanítanak bennünket
A spanyol és görög diktatúra
szelidülése
Az élet azonban úgy hozza hogy az
emigráns elveinek feladása nélkül is olyan
helyzetbe kerül amikor alkalma adódik bi-zonyos
tájékozódásra kétoldalú eszmecse-rére
anélkül hogy bármilyen
kellene tennie
A politikában történnek néha váratlan
fordulatok és a diplomácia művészete ép-pen
abban rejlik hogy ezeket a fordulato-kat
és a magunk javára —
vagy mások javára — kamatoztassuk Az
elmúlt évtizedek két példával is szolgálnak
arra hogy emigrációk szót érthetnek a ha-zájukban
létező rendszerrel — ha az átala-kítja
önmagát
Franco halála után a baloldali spanyol
emigráció számos tagja talált utat haza és
ugyancsak sokan az athéni
rendszerrel a görög szocialista emigráció
vezetői közül Miért?
A klaszikus politikai emigránsok
Mert mindkét rendszer eljutott oda
hogy felszámolta azokat az
okokat amelyek miatt az emigránsok elő-zőleg
elhagyták az országot és hazájuk ha-tárain
kívül küzdöttek az otthoni rendszer
ellen harcoltak annak megváltoztatásáért
1IO
'Ül
CinidUaVTeeilr
n ttfta ITnngigiirT4aggffl
m7WfHw-iinnaiiw- t
Ara: 75 cent
íí„
tengerre
ajándékozták
Muskotállyal
Helyszíni
reálpolitikus
pragmatikus
engedményt
kihasználjuk
megbékéltek
megszüntette
gfiek nélkül!
S mivel sem a spanyol sem a görög emig-ránsok
nem végleges külföldi letelepedést
kereső kivándorlók voltak hanem a szó
klasszikus értelmében vett politikai emig-ránsok
akik soha nem tekintik végleges ál-lapotnak
a hazától való fizikai elszakadást
amikor úgy látták hogy harcuk az otthoni
rendszer megváltoztatásáéit többé-kevésb- é
sikerrel járt s elveik feladása nélkül emel
fővel mehetnek haza rögtön hazalérteic
Nem a rendszer engedélyevei mert ak-k- or már nem gyakorolhattak velük szem-ben
kegyet vagy megbocsátást akik elül-dözték
ókét hanem természetes jogként
És még egyet mérlegre tettek ezek a haza-térő
emigránsok: azt hogy hazájukban
megváltoztak a politikai munka körülmé-nyei
feltételei is
Amikor elmentek ollhoii kegyetlen dik-tatúra
uralkodott mely elnyomott minden
ellenvéleményt lehetetlenné telt minden el-lenzéki
aktivitást: tehát ha küzdeni akartak
ellene azt csak kívülről tehették A dikta-túra
mérséklődése után ismét lehetőség nji-lo- tt
a belülről folyó ellen~ki harcra: Ekkor
pedig — úgy érezték — otthon a helyük
Figyelemreméltó óhazái változások
Miért idéztem fd ezt a két példát? Nem
nehéz kitalálni! Ma hazánkban is nagy at-alakulás-ok
folynak amelyekről nemcsak
az újságok révén értesülhetünk de leg-utóbb
közvetlen forrásból élőszóban kap-hattunk
tájékoztatást az otthoni viszonyok-ról
— Grósz Károly revén Persze hogy ót
mennyire lehet hitelesnek elfogadni azt
majd az idő dönti el: az elkövetkezendő hó-napok
amelyek alatt a szavaknak tettekre
kell változniuk!
Az ígéret szép szó
ha megtartják úgy jó
Ülök a Fehér Ház augusztus 5- -i tájékoz-tatóján
az Eeculivc Building egyik termé-ben
és hallgatom az előadót Rudolf Peri-nát
a Nemzetbiztonsági Tanács európai es
szovjet ügyekkel foglalkozó igazgatóját
Ugyanazt mondja a Grósz-lálogatásr- ól
amit mi érzünk: Magyarországon kétségkí-vül
történtek és történnek változások s az
új pártfőtitkár figyelmet érdemel Amiket
ígér nem kevés reményre jogosítanak De
a lényeg — a párturalom az egypártrend-szer
a szovjet megszállás — még ma is
ugyanaz és Grósz vonalhú kommunista aki
a változásokat csakis az adott rendszeren
belül tudja elképzelni De talán érdemes az
előlegezett bizalomra
Reagan jókívánságai és
további figyelme
A magyar egyesületi vezetők részere
tartott „briefing" következő előadója Jack
ieymour a külügyminisztérium európii
ügyeinek referense akinek nagyjából szin-ten
ugyanez a véleménye és csatlakozik eh-hez
Jay Burgess a kereskedelmi miniszté-rium
kelet-európ- ai osztályának vezetője i
Mindketten Reagan elnök kijelentésére hi
vatkoznak ami július 27-é-n hangzott cl a
Fehér Ház kertjében ahol Grósz Károly hí
vatalos fogadtatása történt
— Folytatás a 3 oldalon -