Magyar Elet, May 26, 1979

              smsssssBsssma HUNGÁRIÁM LIFE Nem tekafdg
kmtm L£tk w
c N
$ sbad nép Ua
cmdt dolgokat Ljirgul IndeptnJtnt
Canadian VTcclIy
BZRZSSNYI In lka Hungárián Lngutge I
Vol 32 21 XXXII évfolyam 21 1979 Május 26 Szombat Ára: 40 cent
III — — -- - - - - -- - I II [BII II I II !- -! !-- !_
~ " - ~ - - — - — ---- ---
Európában az első negyedévben az árak 13% -- al emelkedtek!
Benzinkorlálozások az USA-l)a- n
Az Arab Liga Kairóból Tuniszba akarja áttenni a Liga székhelyét azon-ban
Egyiptom ellenáll a bagdadi csúcstalálkozón hozott határozatnak —
Többmillió dollár értékű olyan kötvcnycsalást lepleztek le Brantfordban amely
II világháborús német kötvények forgalmazására alapult — A Douglas Point-- i
(Brucc Pcninsula) atomerótclepen — melyet április 16-á- n lezártak — ujabb
meghibásodást fedeztek fel — A Fülöpszigeti Manilában az Egyesült Nemze-tek
Kereskedelemfejlesztési világkonferenciáján a Harmadik Világ államai
bőkezűbb USA segelyosztást követellek amire Andrew Young USA nagykö-vet
leintette őket mondván: a világ összes segélyalapjainak 25°o-á- t az USA
fedezi és ez oly ékes példa amelyet eddig még senki nem követett — British
Columbiában Bili Bennett Social Credit-pár- ti többséget a lezajlott választá-sokon
alaposan megtépázta a New Dcmoeratic Party melyet (szociáldemok-rata
színezete ellenére) nagy meglepetésre a torontói STAH napilap is támo-gat!
— Jó hír a magyarok számára: hivatalosan megállapították hogy a sok
bort fogyasztó államokban kevesebb a szívroham! — Japán külkereskedelmi
mérlege elérte a fantasztikus 25 billiót s az USA-va- l szemben 13 billió többle-tet
mutat fel ami az USA költségvetési deficit jelentős részét képezi — A vi-lág
legnagyobb szigete: Grönland 258 év után önállóságot nyert: II Margarclhe
dán királynő Henrik herceg férjével együtt személyesen nyújtotta át a függet-lenségi
okiratot az ötvenszer nagyobb „Zöld országnak"
MI OKOZTA A
SÚLYOS INFLÁCIÓT
EURÓPÁBAN?
Akármi is történik az
amerikai dollárral az eu-rópaiak
mégis panaszkod-nak
rá: amikor a zöldhasú
bankó tavaly csaknem na-ponta
néhány pontot zu-hant
akkor Nyugat-Németorszá- g
és Svájc vezető gaz-dasági
szakemberei azért
sírtak krokodilkönnyeketmi- -
vel szerintük az olcsó dol-lár
és a drága márka ill
frank öngólt" jelentett —
hisz ezáltal kiszorultak az
amerikai piacról
Jelenleg az USA dollár
árfolyama egyre feljebb kú-szik
és csodálatosképpen
az európai panaszok nem-hogy
szűntek volna hanem
egyre szaporodnak Bonn
Genf London Párizs és
Róma szinte egyöntetűen
L miiiiiuü1i1inLUiiriuumi
Washingtont okolja a szá-guldó
ütemben galoppozó
európai inflációért
Ha Európában mélyebben
elemeznék a helyzetet ki-derülne
hogy a jelenleg
ijesztő európai inflációs
hullám előidézésében az
igazi ludas az OLAJ!
A nyersolaj árát USA do-llárban
szabják meg adják
és veszik s a dollár tava-lyi
gyengélkedése arra volt
wiyiiffinwiV'rTTW""vift7riT'ii'm™n
írta: Wass Albert
Balkáni kalózok zsákmánnyal megrakott hajóját kedvező szelek
röpítik ma újabb rablások gondosan kitervelt kalandjai fele A Ti-száig
s még azon is túl!" hirdeti a jelszó „Egyetlen román sem ma-radhat
idegen uralom alatt!" Arról azonban nem esik szó hogy —
hány millió nem-romá- n idegen" kell szenvedjen román uralom alatt
hogy megvalósulhasson a nagy-romá- n birodalmi álom és hány millió
magyart németet zsidót bolgárt és oroszt kell erőszakkal beolvasz-tani
vagy egyszerűen elpusztítani ahhoz hogy maradandó valóság-gá
változhasson ez a rögeszme Ugy tűnik ma hogy mindössze a
világ közvéleményének tudatlanságát és a Nyugat gazdaság-politika- i
kapzsiságát kell megfelelő módon kihasználni és a kalózkodás nép-szabadító
hadjárattá válik a történelemkönyvek lapjain
Ennek a birodalmi gondolatnak a népszerűsítését szolgálják ma
azok a kélezeresztendös Romániát hirdető propaganda cikkek me-lyekkel
naponla találkozunk a világsajtóban s melyeknek megjelené-séért
úgy az erdélyi magyar mint az erdélyi román munkás izzadt-sággal
és ínséggel fizet Ceausescu császár" rabtartóinak korbácsa
alatt Ez a nagyvonalú és költséges propaganda-hadjára- t 1980-ba- n
egy Bukarestben rendezendő „történészek világkongresszusában" ké-szül
csúcspontra jutni melynek célja az hogy az egész világ tudo-mányos
köreinek bevonásával ünnepeljék meg Románia kétezerévcs
múltját a Kárpálok két oldalán a Duna kanyarjaitól le a Fekete-teng- erig
s ezzel megszerezzék maguknak a világ áldását minden ed-digi
és ezutáni kalózkodásaikhoz
A hangsúly nem a történészek megnyerésén van mert minden
történelemmel foglalkozó egyén tisztában van azzal hogy Románia
múltja alig száz esztendős hogy a románok valójában nem a szity-ty- a
eredetű dákok és a rómaiak vérkeveredéséböl származtak ha-nem
a Dél-Olaszország-ból
a Balkánra áttelepített és onnan lassan
észak felé vándorló vlachok blachok wallachok oláhok leszárma-zottjai
kiknek elö-őrs- ei mindössze a tizenharmadik században kezd-tek
Erdély terültére bevándorolni Mindez bizonyított történelem ma
már a semmiféle bizonyítékkal nem rendelkező román mesékkel szem-ben
melyeknek eredete alig száz évvel ezelőtti oláh költök fantázi-ájához
vezethető vissza
Ceausescu propagandistái azonban nem is a történészeket kí-vánják
megnyerni a maguk számára Megelégszenek azzal ha néhá-nyat
közülük egy-eg- y kijelentés erejéig megvásárolhatnak Valódi cél-juk
a világ közvéleményének előkészítése újabb kalózkodásokra és
a közfigyelem elterelése a bekebelezett nemzetiségekkel szemben tör-ténő
barbár eljárásokról
Szemmel láthatólag ez a szemfény-veszté- s ma sikerrel is jár En-nek
oka azonban nem a propaganda módszereiben rejlik hanem
egyszerűen abban hogy a mai világpolitikai helyzet kedvez az i-l-yen
kalózkodásoknak A Nyugat élén Amerikával kedvét leli ab-ban
hogy Ceausescu babusgatásával bosszanthatja a Szovjetuniót
A kalmár-hatalo- m könnyű kereseti lehetőséget Iát Románia olcsó
munkaerejének — rabszolgáinak — és kalózkincseinek kihasználásá-ban
és emiatt igyekszik elhallgattatni minden olyan tiltakozó han-got
mely akár a román történclemhamisitások cáfolásával akár a
nemzetiségekkel első sorban a magyarokkal szemben megnyilatko-zó
kegyetlen bánásmód kipellengérezésével sérthetné a román érzé-kenységet
Elvégre amikor pénzről van szó ki törődik azzal hogy
ki miképpen jutott hozzá? Azonban bizonyosak lehetünk abban —
hogy úgy az amerikai nagyvállalatok vezérigagalóí irodáiban mint
az egyetemek tanszékein egyre többen vannak akik ismerik az igaz
w E3 El m% w
Jiínios 15—18 Bécs: Csúcstalálkozó
jó hogy a OPEC (Orga-nizatio- n
of Petroleum Ex-porting
Counlries) áremelé-seit
enyhítse a márka a
font a francia és svájci
frank viszonylalában
Valahányszor a L'SA
dollár árfolyama zuhant
az legtöbbször az OPEC
áremelések követkzinéin e
volt ezért az olaj reális
ára európai valutaviszoin-lalba- n
alig változott
Ez ma teljesen meg-szűnt
1978 novembere ú- -
ta az utA dollár "il sza-zalékkai
emelkedett a sváj-ci
frankkal 11 százalék-kal
a német márkával va-ló
összevetésben ami az
Európában 9 százalékos
illetve ÍI6 százalékos in-flációt
okozott mert az
USA dollárban fizetendő
olaj közben méregdrága
lett
így 1979 esztendő első ne-gyedében
az árak emelkedé-se
Franciaországban 10 szá-zalékot
Nagybritanniában
124 százalékot Olaszor-szágban
176 százalékot mu-tat
BENZINKORLÁTOZÁS
m w
- AZ USA-BA- N
Jimmy Carler „slrucc-politikával- "
vádolta a Kong-resszust
mert
energiatakarékossági (or-véin
javaslatát 21(1:15!) a-rány- ban
döntő módon el-vetették
(Megjegyzendő hogy a sze-nátusi
jóváhagyás aránya
58:39 volt — Szerk
Az Elnök í)() napon be-lül
arra hívta fel a Kong-resszust
hogy dolgozza ki
ellcntervét az egyre riasz-tóbb
jeleket mutáló USA
üzemanyag enyhítésére
— Megdöbbentem és
restellem azt hogy a Kong-resszus
visszautasította a
felelősséget azért hogy fel-hatalmazzon
(az energiata-karékossági)
javaslat ke-resztülvitelére
"
Alán Cranston a sze-nátus
második leghatalma-sabb
demokratája James
Sthlesingcr energiaügyi mi-niszter
menesztését kövelel-te
Del-Kaliíorniáb-an
Ca-maril- lo
és Uxnard között
a benzinkutak elölt nyolc
mérföldnyi sorállásokat ta- -
A Nagy-Romá- n birodalmi gondolattal szemben
ságot Igazságot viszont nem lehel se pénzre átváltani se politikai
intrika céljaira felhasználni — a jelen pillanatban
A szeleknek azonban megvan az a tulajdonságuk hogy változ-nak
Ma vitorlát dagasztanak holnapra elülnek s holnaputánra ta-lán
tomboló viharrá változva hullámok alá temetik a kalózhajókat
Ez az a megváltozhatatlan és elkerülhetetlen bizonyosság amivel
számolnunk lehet A románok is tisztában vannak ezzel és ezért
sietnek annyira a tervbe nem illő nyomok eltüntetésével és a nyo-mok
okozóinak elsősorban az erdélyi magyar nemzet-tömbne- k a
felszívásával és megsemmisítésével Ezért kellett eltüntessék a ma-gyar
könyvtárakat levéltárakat és adattárakat Ezért kell minden
eszközzel elhallgattassák és ha szükséges kiirtsák azokat a magyar
tanárokat és tanítókat akik az erdélyi magyar kultúra fáklyahordo-zóiként
hűséggel igyekeznek kitartani őrhelyeiken Ezért kell meg-szüntessék
a magyar iskolákat egyikei a másik után hogy az új
erdélyi nemzedék ajkáról letöröljék a magyar szót mely kedvezőtlen
szélfuvás idején árulójává válhatna a nagy-romá- n szemfényvesztés-nek
Ezért kell erőszakkal széttelepíteni a magyar tömböket azért
kell betelepített románokkal felhígítani a színmagyar vidékek lakos-ságát
Ezt a célt szolgálja az a megfélemlítő kegyetlenség amivel
minden tiltakozó szót elnémítanak ók is tudják hogy az idő el-lenük
dolgozik Birodalmi céljaik eléréseié a jelen legalaposabb k-ihasználása
szükséges
Akadnak Amerika tanárjai között olyanok is kis számmal ugyan
akik ingyen romániai kéjutazások tanulmányutak és értékes ajándé-kok
ellenében óvatos jóindulattal igyekeznek párhuzamba állítani a
kibontakozásban lévő „Nagy-Romá- n Birodalmat" és annak békés e-löny- cit
a múltbeli Habsburg Birodalom Ottomán Birodalom sőt a
románság gyökereként feltüntetett Római Birodalom gazdasági elő-nyeivel
is Azonban szándékosan megfeledkeznek arról amiről a tu-domány
embereinek nem lenne szabad megfeledkezniük: mindhárom
múltbeli birodalom nemzetiségi politikája lényegesen különbözött a
románokétól Vagyis nem gyűlölködő chauvinizmuson nemzetirtáson
erőszakos beolvasztáson alapulthanem a bckebelezelt nemzetiségek
kultúrjogainak elismerésén és biztosításán
A nagy-romá- n birodalmi gondolat viszont csak egy nemzetet haj-landó
elismerni a birodalom halárain belül: a románt Magyarul-be-szél- ö
némettil-beszél- ö bolgárul-beszél- ö románokat hajlandó megtűrni
ugyan de csak rövid ideig Aki nem hajlandó beolvadni az a nem-zet
ellensége és mint ilyen minden eszközzel elpusztítandó Románia
határain belül csak románok számóra lehet élet ez az új birodalom
első és legfontosabb parancsa mely ma több mint négy-millióhol-nap- ra
ha a kalóz-terve- k megvalósulnak talán nyolcmilliónál is
több ember halálos ítéletet jelenti Ezeknek hetven százaléka ma-gyar
Érthető tehát ha újra meg újra felmerül a kérdés: mii tehe-tünk
mi szabad földön élő magyarok ennek a nemzeti tragédiá-nak
a megakadályozására? Mi kiket a szocialista egység" látsza-tának
megőrzése nem kötelez mint a magyar Haza népének mai
urait? Mik a kötelességcink és mik a lehetőségeink egy ma egyre
népszerűbbé és egyre hangosabbá váló román diktatúrával szem-ben?
Az emberi világ csak arról tudhat amit vagy szemével lát és
fülével hall vagy amiről könyvben olvas Ezek közül is a könyv
(Folytatás a negyedik oldalon)
pasztaltak Számos rend-számtábla
lopást jelentet-tek
(páros napokon páros
rendszámú kocsik páratlan
napokon a páratlan rend-számú
kocsik nyernek
elvben" kiszolgálást a ku-taknál
— Szerk)
Kaliforniában vasárnap a
benzinkutak !)2 százaléka
Oregonban 81 százaléka
tart árva Nevadában
főleg Las Vegasban az
üzemanyaghiány máris 20
százalékos vendégforgal-mi
visszaesést eredménye-zett
A National Congress of
Petroleum Retailcrs 60000
benzinkutasa vasárnap nem
tart nyitva Ezért
azt tanácsoljuk az USA-b- a
gépkocsizni szándéko-zó
kanadaiaknak fontol
ják meg a következőket
mielőtt útrakclnck: I Ne
számítsanak 24 órás szo-lgálatra
2 Számos ben-zinkút
este (i-- 7 óra kö-rül
bezár — 3 Marad-junk
a fő országutakon
ahol nagyobb az esélye an
nak hogy kiszolgálják a
külföldi rendszámtáblás u-ta- st
(Még a bérelt ko-csik
esetében sincs telje-sen
biztosítva a benzin-ellátás!)
A NYOLCADIK
US A-SZ- O VJET
CSÚCSTALÁLKOZÓ
Ha Leonid Brezsnycv ro-hamosan
romló egészségi
(folytatás a 2-i- k oldalon)
Stiiiing György:
KET
Emlékezzünk hőseinkre
Nem lehet nemzet az amelynek nincsenek hő-sei!"
— tanítja a történelem sokezeréves tapasztalata
A nemzetek hőseik véréből születnek és ezeknek vére
tartja össze sziklaszilárdan létüket
Nem a tömeg a szám a döntő a népeknél hanem
fiaik hősiessége határozza meg egy nemzet nagyságát
vagy hanyatlását
Ma különösen szükség van hősökre amikor pusz-tít
sorainkban a materializmus fertőzése amikor ifjú-ságunk
vágyik hősi ideálok példaképek után
Magyar nemzetünknek nincs oka a félelemre: ke-vés
nép van a Földön mely annyi hőst mutathatna
íel történelmében mint a magyar! Történelmünk a hő-si
tettek dicső sorozata Árpád vezértől — 1956 ifjú
hőseiig
A történelem másik nagv tanúsága vigasza szá
munkra pedig az hogy a hősök vére nem hullott hiá-ba
egyszer csak kihajt belőle a NÉP BOLDOGSÁGA
SZEBB JÖVŐJE!
Ezért kell emlékezni hőseinkre az ö áldozatuk a
jövőnk legbiztosabb záloga Emlékezni évezredes törté-nelmünk
ki tudná mennyi millió és millió névtelen hal-hatatlanjáról
akik életüket adták hazájukért a magyar
nép szabadságáért
De különösen azokról emlékezzünk — mit itt az c-migráci- óban
— ma Hősök Napján — akikről odahaza
ma tilos a megemlékezés: a II világháború és az
1D56-O- S szabadságharc hősi halottjairól Róluk ma a
megszállás alatt lévő Magyarországon nem szabad be-szélni
írni helyettük mindenütt a szovjet-bolscvist- a le-igázókat
a magyar haza meggyalázóit dicsőítik az ú-jon-nan
emelt emlékmüvek ezrei
De a „nyolcadik törzs" nem felejt és nem felejt-het
Nem felejtette el dicső tettüket az otthoni ma-gyarság
sem de hangot a kegyeletnek csak az emigrá-ciós
magyarság adhat
Hirdetjük és valljuk: a II világháború és l!)5fi
hőseinek áldozata nem volt hiábavaló! Az ö áldozatuk-ból
merítünk újra és újra hitet erőt ma — a megma-radáshoz
holnap pedig az ö szent harcuk folytatásá-hoz
Az ö kiontott vérük a legerősebb jogcímünk az
élethez szabadsághoz Magyarország függetlenségéhez —
amit mi tankok és ágyúk százezreivel szembeszegezünk
és egyszer a győzelem a mienk lesz
" --__ " _ _ --vc -- H-v
— 1971 május (i és 1975 május 6
Két dátum: egy fájdalmas és egy
amire még ma is kitárulkozó lélekkel do-bogó
szívvel gondolunk vissza Ez kerek
esztendővel előzte meg a másikat és még
élénken élt bennünk az öröm még bol-dog
szeretettel rakosgattuk a kedves em-lékek
apró színes mozaikképecskéit a-mi- kor
egyszerre ránkszakadt a bánat A-ki- rc
annyi ragaszkodással gondoltunk A-kin- ck
előző évi látogatásának minden e-gy- es
percét drágakőként őriztük szívünk-ben
nincs többé! A mozaikképet szétes-tek
darabokra törtek és de nehéz is a-zo- kat
könnyektől fátyolos szemmel fájda-lomtól
remegő kézzel újra összerakni
Május 6-- ál mutatott a naptár azon
a napon
Igen ma négy éve: 1975 május 6-i- n
szűnt meg dobogni szíve távol sze-detett
hazájától a bécsi kórházi ágyon
Négy év múlt el azóta négy küszködés-sel
megpróbáltatással keserűséggel te-- 'i
hosszú emigráns esztendő de mégis
oly rövidnek tűnik ez az időszak mely
elválaszt Tőle! Mintha csak tegnap lett
volna amikor végigszáguldott a világon
a tragikus hír: meghalt Mindszcnty bí-boros
Magyarország prímása!
Mintha csak tegnap történt volna
Még érezzük a bénító szomorúság szorítá-sát
szivünkön ahogy a hír értelme lassan-lassa- n
felkúszott az agyunkba és tudatos-sá
váll bennünk: végleg egyedül marad-tunk!
A kegyetlen gyászhír hallatán ki-szaladt
szivünkből a vér és didergö-der-medle- n
álltunk mint a gyermek akit e
sötét éjszakában hirtelen magárahagynak
Féltünk Éreztük: elveszítettük azt Aki
eddig a kezünket fogta s Aki vezetett
bennünket
Az árva nép ekkor lett igazán árva!
Igen ezen a négyévelölü májusi na-io- n
lettünk igazán árvák! A veszteséget va-lamennie- ny
éreztük a nagyvilágban szét-szórt
magyarok és a fájdalom kiáltása egy-szerre
tört fel a lelkekből Ahogy most ke-zünkbe
vesszük lapunk akkori számát?
búcsú szavaival találkozunk minden ol-dalán
Mély gyászunkban szivünk lélekha-rangját
kongaljuk és fáradhatatlanul to-vább
dolgozunk az Ö szellemében a ma-gyárság- ért
A magyar cserkészetnek meg
értő jóságos atyja volt ö akinek tekinte-te
világot járó zarándokűtjain mindenütt
megkereste a sokezernyi magyar fiú és
leány szemét" — E szavakkal búcsúzlak
tőle a cserkészek szeretett fiataljai S a
börtönben volt rabtársai a szabad világ-ban
élő volt politikai foglyok így búcsúz-tatták:
„Mindszenty Józsefről már életében meg-írták
hogy korunk élő szentje mártírja
Most bekövetkezett halálával végképpen
mindnyájunk fölé magasodott ö mindha-lálig
népéé volt s ezután is azé marad
Miénk marad holtában is és példája ta-nítása
melyet örökül hagyott nekünksze-gén- y
hontalan magyaroknak továbbra is
előttünk világít"
Felidézzük az emlékbeszéd szavait me-lyeket
dr Irányi László piarista provinci-ális
mondott a washingtoni St Matthews
katedrálisban a gyászmisén: „Egy évvel
ezelőtt Mindszenty bíboros szentmisét mu-tatott
be ebben a templomban ahol ed-dig
nem látott szeretettel fogadták Ma
újból találkozunk ezelőtt az oltár elöttDe
most azért hogy istenhozzádot mondjunk
neki aki elénk került az örökkévalóságért
folyó versenyben"
S íme ezeknél a szavaknál lelki sze-meink
előtt megjelent az egy év előtti
zsúfolt templom eltűntek a gyász színei
és az öröm a büszkeség érzése kerített
hatalmába újra Mint akkor azon a cso-dálatos
napon amikor az Egyesült Á-llamok
fővárosának egyik legnagyobb temp-lomának
oltáránál misézett Mindszenty Jó-zsef
a mi bíborosunk s az oltár körül a
padsorokban ott szorongott a főváros Ma-gyar
világ van most Washingtonban! —
irtuk akkor ezeken a hasábokon és Iste-nem
de csodálatos érzés is volt látni-hal-la- ni
azt a szinte fiúi szeretelet azt a
határtalan tiszteletet mellyel az amerikai
főváros közönsége — magyarok amerikaiak
és mások — körülvették a Bíborost
Ennek most éppen öt esztendeje S
milyen különös is a sors: egy évvel ké-sőbb
ugyanezen a napon hunyta le sze-mét
örökre Mindszenty József 1974 má-jus
6-á- n lépett Amerika földjére hogy ö-rö-kké
emlékezetes diadalűtját megkezdje
hogy a szeretet üzenetével végiglátogassa
(Folytatás a harmadik oldalon)