Kanadai Magyarsag, July 24, 1971

              til' "l 4' 4--
" Vrj A ?i T
KANADAI MAGYARSÁG
i
A SZABADVILÁG LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA
XXL EVF 30 SZÁM SZERKESZTŐSÉG
VOL 21 No 30 HUNGARIANS ÉS KIADÓHIVATAL:
1971 július 24 CANADIAN 412 Bloor St W Toronto
Second class mail Tel: 924-835- 3 924-835- 4
reglstratlon number 1309 THE LARGEST HUNGÁRIÁN WEEKLY IN THE FREE WORLD Ara: 25 cent
Nixon állítólag Hanoiba és Moszkvába is ellátogat
Moszkva meg nem nyilatkozott — A Népszabadság szerint Nixon útja a vietnámi háború elhúzására irányul — Az egész világ dicséri Nixon
elhatározását — A jordán gerillákat megsemmisítették — Csu En-l- áj indokínai konferenciát akar — Július 26-á- n száll fel az Apolló 15
A MÚLT HÉTEN olyan világ-politikai
szenzáció történt amely-be- t
még csak hasonló sem fordult
elö az utóbbi negyedszázad alatt
„ „Tadwan" című cikkünk már a
MKHmttban volt és kiszedve várta
ü©gy a rotációs életre keltse Eb-ben
nyomatékosan hangsúlyoztuk
fpgy Vörös Kínával meg kell
egyezni! Honnan tudhattuk volna
hegy Henry Kissinger máris —
ggyezik?
Az eteő örvendetes ebben az
flgyben az hogy meg tudták öriz-j-tf
a teljes titoktartást nem volt
íéanéi — egy Dániel Ellsberg
S' azután Nixon elnök csütörtök I (július 15) bejelentése úgy
robbant mint egy politikai atom-bomba
-- A- ÓRIÁSI
távlatokat nyitott meg ez a beje-lentés
a szabadvilág számára Az
Blnök rövid és drámai volt de a
meghívás bejelentése és elfogadása
lég vok ahhoz hogy a Szovjet
megláa a cirillbetűs „írást a fa-hm- "
Aldig is Moszkvából várjuk a
legfontosabb reakdót A TASSZ-hírügynöks- ég
csak magát a puszta
tényt jelentette be azt is hét órás
késéssel Addig rágták a szíjjat De
a Krgnl még nem nyilatkozott
"TWQWesoáa Irtózatos nagy súlya
van ennek a látogatásnak és ezt
alaposan meg kell rágniuk a Kreml
urainak!
Két elhatározás közt választhat
a Szovjet minden logika szerint
miután már befejezett ténynek le-hintheti
Washington és Peking
„megértését"
Az egyik az erőszakos terjeszke-dés
megállítása s a folyamatban
MI TÖRTÉNT HÉTEN?
HL
aV--5- l
a még--
megmaradt mintegy 3 ezer
ellen Jerash
átok akadályozták a
kereskedelmi
hogy Husszein teljesen le
akarja törni a gerillákat
Packard USA
honvédelmi
az
a Irá-nyítható
H-bombál-nak
fejlesz-tését
értei-io- n
cl a Szovjettel megegye- -
nyitott kérdésekben (SALT
Középkelet Nyugat-Berli- n Euró-pai
biztonsági a köl-csönös
érdekek elismerése és
tiszteletbentartása és az
ilyen módon való békés megegye-zés
— meg is tart
A második — a gyors támadás
a Balkán ellen
Az ember ne próbáljon horosz-kópot
felállítani ha nem állnak
rendelkezésére a szükséges csillag-képek
Moszkva mindig tisztelte
az erőt — csakis ezt tiszteltel —
és eddig Is gondosan mérlegelte
hogy — meddig mehet Magyar-ország
és Csehszlovákia esetében
is hogy — addig elmehet A Nyu-gat
csak fog de nem avatko-zik
be A Kreml urai nyilván
józanul felmérik lehetőségeiket
AZ ISMERT
tényezők szerves összefüggésében
nézve a problémát különösen két
kérdésben kell Moszkvának gyor-san
és elhatározóan dönteni: Kö-zépkelet
és a Szuezi meg-nyitása
az első Romániának és Ju-goszláviának
lerohanása a
alapján — a máso-dik
A legfontosabbnak látszik szá-mukra
a Szuezi útirány megnyitá-sa
Nem hadihajóik
mozgása miatt (ez inkább csak el-méleti
előny) hanem a saját szi-bériai
haderőiknek tengeri úton
történő ellátása érdekében Ez élet-halál
kérdése lehet mindegy hogy
Ok akarnak támadni Kína ellen
ami teljesen valószínűtlen vagy
hogy ők számítanak Kína támadá-sára
ami teljesen valószí-nűtlen
Moszkva pontosan tudja hogy a
JÚLIUS 12 — A marokkói lázadást teljesen
Másnap egy csomó tábornokot ezredest és
egyéb kisebb lázadót végeztek ki akik valamennyien
Maaszan királyt éltették a tüzelés előtt
I Hanoi állítólag hajlandó a „szabad
Délvietnámot" Ebből egy szót sem szabad elhinni
Az angol Labor Party erősen megoszlott a Közös
Piathuz 2"3 csatlakozás kérdésében
Jüan Corona
hadsereg tel-jes
ritia városában
(Mi mf-r- e Ammantól)
mert
kapcsolatokat
miniszter
levő
őszinte
amit
(Európa)
sírni
most
csatorna
csak szabad
szintén
elismerni
Jüan Coronat gyilkos-Ságba- n
vádolja az ügyészség
a Yuba Cityben elkövetett ál-lítólagos
gyilkosságai miatt
Heath brit miniszterclruk
Nagy Károly birodalmát akar-ja
visszaállítani a Közös Piac
hoz való csatlakozással
I Bruce USA-béke-födelegát- ui
hamarosan távo-zik
okokból He-lyére
William
Porter délkoreai nagykövet
kerül
A Bell-saiszte- m félmilli-ós
dolgozója beszünteti telef-on-
szolgálatot az Egye
sült Államokban
I A jerdánl hadsereg kihajtotta a kommandókat a
jámaesti ontja Ikról
JÚLIUS 13 — A kanadai Air Canada „rotating"
tatrájkokkal áll szemben
I Izlandban baloldali kormány alakult
Jordánban a
offenzívát indított
ge- -
i
25
Szíriával A valószínűség az
I helyettes
szerint
USA megfontoltan abba-hagyta
MIRV-többcél- ra
hogy könnyebben
konferencia)
eL
Is
katonai
Brezsnyev-el- v
le-verték
I 25
I
párizsi
egészségügyi
valószínűleg
a
u9
zést Ha ez így igaz — ez ffrwoe
hazaárulás pártul 6sMftu
Transszibériai Vonal önmagában
elégtelen és megbízhatatlan — há
ború esetén Közel fekszik Kína-ho- z
és szabotázzsal vagy kommandó-támadás-okkal
sok helyen és ál-landóan
megszakítható 45 hadosz-tályt
nem lehet ennivalóval muní-cióval
és további emberanyaggal
táplálni ezen a vonalon! Ehhez ál-landó
és biztosított tengeri útvonal
kell — ahova egyenesen a Fekete
tengerről be lehet fordulni az Indiai
óceánra — Vlagyivosztokig Más-szóval
tehát a Szuezi útvonal meg-nyitására
van szükség
Hogyan? Háború útján? Ez hosz-szadakn- as
belekeverheti Amerikát
és — el is lehet veszíteni
Senkit se tévesszen meg hogy
annyi elsőrendű (vagy csak annak
hirdetett) hadianyagot halmoztak
fel Egyiptomban és máshol Mind-ezt
még egy operett-marsa- ll sem
szánhatta Izrael ellen a moszkvai
marsallok pedig komoran józanok
Ez — továbbítás céljából van
ott: le Afrika keleti partjaira hogy
biztosítsa a kijáratot az Indiai óce-ánra
de máris főleg a szibériai
haderő utánpótlására szolgál
A modern fegyvereket nem is
tudják kezelni az arabok a Szov-jet
pedig nem akar egy olyan tere-pen
összeakaszkodni Amerikával
ahova az utánpótlás — a Darda-nellák
lezárásával — lf3ért3Iom-- "
má válnék
Tehát: nem háborúval hanem
békésen Ehhez viszont Amerikára
van szüksége Itt közbelép a kínai
szöglet: segít--e Amerika a Szovjet-nek
hogy eredményesebben har-colhasson
Kína ellen? Ezt nyilván
még ki kell tárgyalni Pekingben
Egyelőre: a középkeleti háború le-hetősége
erősen csökkent Kivéve
A
Ji
I Eszak-írorszagba- n továbbfolytatódtak az értel-metlen
belharcok
I A Szovjet állítólag kérte Amerikát hogy vegye
nagyon komolyan a vietnámi ajánlatot
Líbia veretőe Kadajl ezredes
JÚLIUS 14 — Csu En-l- áj — az ausztráliai eüen-zé-k
vezérének tett kijelentése siettet — réeztveafie
egy egész Délkelet-Ázsi- a rendezésére kkerjed6 kon-ferencián
I A kanadai munkanélküliek saáma ftatoefeaR 551
ezerre emelkedett
I Libia diktátora Kadafi ezredes mogeaakttotu
Marokkóval a diplomáciai kapcsolatot
I Heath brit miniszterelnök meghívU a mékal új
baloldali miniszterelnököt tárgyalásra — Iikml új
szintén baloldali miniszterelnöke el akarja távoWurU
a NATO-bázisok- at szigetről
I A Jordáni haderő teljes támadáeban van a aeril
Iák ellen
JÚLIUS 15 — Este 10:30-ko- r NUon elnök egy rö-vid
TV-bcjelent- ést tett hogy Jovö év májusa elült
meglátogatja Pekinget Csu En-U- J meghívására A
látogatást Dr Kissinger tárgyalta ki aki Pakliztán
ból Idegen néven kiállított útlevéllel Pekingbe repült
és három napig tárgyalt Csu-va- l A látogatást ugyan-akkor
ugyanazzal a szöveggel a pekingi rádió is be-jelentette
Az eftez világ nagy meglepetéssel fogad-ta
hírt
Amerikában telefon-sztráj- k mellott új vasúti
sstrájk 4t postás sztrájk is készül A tárgya láiok
folynak
ha Izrael támadna De miért tá-madjo- n?
így is a kezében vannak
a megszállt területek!
HANOI
nyilván lényeges nyomást kap
(vagy kapott is már) Pekingtől Mi-vel
Csu En-lá- j kijelentette az auszt-rál
ellenzék látogató vezetőjének
hogy hajlandó résztvenni az egész
indokínai rendezésre irányuló nem-zetközi
konferencián úgy néz kL
hogy a kínai intranzigenda a hábo-rú
folytatására — megszűnt
A párizsi kommunista delegá- -
ciók nyilván új utasításokat vár-nak
hazulról de nem valószínű
hogy az érintkezés befagyasztása
sokáig tartson Nem vitás hogy
Nixon elsőszámú kívánsága a viet
némi háború tisztességes befejezé-se
lehetett és így ez valószínűleg
az első lépcsője volt a Kissinger-fél- e
megbeszéléseknek Július 9 1 1
— ez 2 vagy 3 nap s ez alatt sok
mmdent meg lehet beszélni ha a
két fél érdeke — összeért És most
— most először! — úgy látszik
összeért
A pacifista USA-politikuso- k és
a sajtó jól tennék ha leszállnának
Vietnámról ez — mire Nixon Pe-kingbe
ér — megszűnik választási
téma lenni!
A „választások"!
16 "Mir maga a „megértés" is "bfzto-sít- ji
Nixon megválasztását külö-nösen
amit ehhez maga a látoga-tás
adhat majd Pozitív és eredmé-nje- s
külpolitikát folytatott — ezt
még McGovern is elismerte
És még valamit! Ebből a „meg-értésből"
nagy kínai rendelések fe
következhetnek — akár „fetfrás-ra- "
Is mert Peking kínosan pon-tosan
fizet! — arai a gazdasági
KttV tv Jp M
1 I asBMBnY tm xS
visszaesést eltüntetné
az egészből újra Csu En-l- áj
intelligenciáját erejét kelt
megcsodálnunk Kommunista?
lehet de kínai módra Fegyel-mezett
nép az és népi in
I Fred Herrk iimetor b#eintrto hegy í4ul a
demokrata etaOM nevezéeert szemben HareW
Hughes seená4or Iwwontha etoM ambicetMt de Hí-vesen
M aWekkét a párt readselceseeere
I Agnew aMadk a véét Belga Koagóban (Kineá-sza- )
van
I Az USAKépviseiestaz külügyi bisotteága felfüg-gesztette
a ktttfttkti seaeiyt GöregorsaágJiak amíg
nem demokratiktM kormány van és paktesténMk
a hadUrvny érvéayfeea marad Kelet-Pakiettánb- an
ElképesatM
JÚLIUS 16 — Nt© pekingi útiról a
moszkvai rádió 7 örat Mséteei és csak a legrövidebb
mondatokban tett jsluitsst A kotmány hallgat
I A demokrata párt veaetai valammt a klirftNdi
kormányok — az egy Tatwa kivételével — - mind
őrömmet vették ttiaemiiul Nixtm terveiét t útját
I Az USA GNP-)-e (évi tirmaléséask bruttó ossz
értéke) a mésodilc aegyedévbea 30 MMMval novekc
dett
I Két vasútvonal esten sstréjkba léptek a munka
sok ami az ftesa#ogtem 25%-éaa- k kiesését Jelenti
Nixon vaMesmtteg eiObb megy Pekingbe mint
májtts és Máéval is teiélkossk Csu vieaza fogja adni
a vizitet
I egy különös ió-betegs- eg terjedt át Me
xikóból Több ló elpusztult Az álomkor"-szer- a be-tegség
amely szúnyogok csípése nyomán terjed
emberekre főleg gyermekekre te vesaélyes lehet
lmmlif ~ ml mr m áZr ' BmsmBmsaL a B
Arafát ahlt eltüntet
a Jordáni hadsereg
JÚLIUS 18 — A
is
és
Az
öregeit
Texasba
JÜLÍUS 17 — A Jordánt
haderő kiűzte a geriHákat az
'} északi erdőségekből és a Jor
dán völgyébe kergette őket
Arafát Szíriában tiltakozik
I Agnew alelnök befejezte
afnkal látogatásait is és úgy
natközott hogy sok ameri-kai
fekete „vezér" tanulhatna
az afrikai vezetőktől Agnew
mcst Madridban vn onnan
tér hzzs
I A párizsi Viet Cong dele-gáció
kijelentette hogy nem
óhajt indokínai konferenciát
De a légkör érozhetöleg meg
változott a Nixon-látogat- ái
bejelentésére
jordáni gerillák Izraelbe me
nekülnek a hadsereg elöl 55 gerillát fogtak el az Iz-raeliek
a határon
I A Szovjetből az első reskeló egy ifjúsági lapban
jelent meg Nixon útjáról Nagyon röviden csak eny-ny- it
írnak: Lehet szokatlan de várható volt
Csu En-la- j miniszterelnök
Ebből
Ezael
amíg
elak
Bt'fáVMaMvKam
tézményeit tisztelő ifjúság amely
tanul és dolgozik ez a
kommunizmus elviselhetőbb mint
a pöffeszkedő vodka-boisevizm- ui
És messzebb van
(bb)
I James Resten a New York Time társezerkeiz
tűje Pekingben vakfeéi-m4kéte- n esett át
I VI Pál pápa őrömmel nyttatkezett Nixen pekln
gi útjáról bár név emMtése nMJ6
Ma k tárgyalnak az amerikai vaséti Ktrájk meg-stöntetésé- röl
I A londoni Obeerver saerWit Ntoen Peking után
Hanoiba is ellátogat
I Washingtonban egyes jéi informék körök sze-rint
Nixon — ha a SALT-tá- r gyaJáeon addig ered-ményt
érnek el — Peking után a ssovjet vezetők-he- l
is tárgyal Mostkvában Ez aaonban lehet a Szov-jet
húzása is Nixont a kínaiak ssemében gya-nússá
teevék
átliauBW' "~ hu
Thieu délvtetnáml
elnök
fajta
Is
hogy
+
I Thieu dérvM'tnámi ernök
Nixon útjától tartós békét vár
Ázsiában
I A pesti Népszabadság
azt írja hogy Nixon pekingi
látogatása csupán ürögy arra
hogy a vietnámi héberét el-húzzák
I megszakította Jor-dánnal
az összeköttetést s
Jordáni gerillák üldözése mi-att
I Nixon elnök hétfőn a pár-tok
vezetőit és egyéb kor-mányzati
tényezőket tájékoz
tatja a pekingi útflrél
I Július 2G-á- n száll fel az Apolló 15 a Hold íeW
I Joseph Sisco atáUemtttkár a középkeieti ügyek
főnöke még augusztus előtt ellátogat Izraelbe Nem
lesz könnyű dolga az izraeli vezetőkkel akik most
meglehetősen erősnek érzik magukat az arabok köz-ti
torzsalkodás miatt és a Szovjet nemzetközi hely-zetének
csökkenése miatt
I Délvietnámban a harci tevékenység teljesen
alábbhagyott Amerikai és kommunista ösezeesapás- -
ra két nap óta nem került sor Ky alelnök ezt annak
tulajdonítja hogy Peking már nyomást gyakorolt
Hanoira a harcok csökkentésére
I Thieu délvictndml elnök általános tűzszünet! Ja-vaslatot
tett amelynek ideje alatt a két Vietnám egye-sítését
lehetne kidolgozni (Thieu úgy gondolja hogy
mindkét országban titkos és nemzetközileg ellenőr-zött
választással szavaznának az emberek a két or-szág
egyesítéséről) Ezt a tervet a genfi konferencia
is elfogadta annak idején de Dlem elnök megakadá-lyozta
Ufv c í- -
~Mmmmmmsmmmmmtm MiMrMBifawuiatfaMMaai
Irak
r