Magyar Elet, September 18, 1976

              K~ —' --jvjjm nrrijyu f--t --- "rí ry-ii- -r ígr" ''fT "W& nV ' --tyvC --f ttf ""-íVjK-aa'-
-? n
6 oldal MAGYAR ÉLET 1976 szeptember 18
STIRLING GYÖRGY:
Olimpia vagy politika?
KÜLÖNVÉLEMÉNY MONTREALRÓL
A montreali olimpia az olimpiai gondolat csődje
volt Montreálban számos szép győzelem született és —
hiszen minden versenynek csak egy győztese lehet — so-kan
voltak a vesztesek De igazi esztes csak egy volt: az
olimpiai eszme!
Voltaképp már hetekkel ezelőtt akartam írni erról
a témáról de megvártam míg befejeződik az olimpia
Nehogy ünneprontónak tartsanak De most hogy már
'kialudt az olimpiai láng szólni kell egy s másról őszin-tén
érzelmi elfogultság nélkül Szólni kell arról amit
Montreal bizonyított: a kommunisták mindent még a
sportot is céljaik szolgálatába állítják még a sportba is
politikát visznek
Noha nem volt sok ok az örömre a hazai sportsajtó
mégis megtalálta a pontot ahol teli tüdővel lelkendezhe-tett
S ez a pont a szocialista internacionalizmus volt Ha
már elmaradtak a várt magyar sikerek nosza örüljünk
a „tesvérországok" sikereinek! Az otthoni sajtó ugyanis
büszkén mutatja ki hogy Montreálban százkilencven-nyolc
számban avattak olimpiai bajnokot s a tíz szocia-lista
ország versenyzői ebből 121 aranyat szereztek meg
A világ összes többi országa tehát a maradék 77 aranyon
osztozott „Soha még ilyen sikert nem értek el a szocia-lista
testvérországok"! — lelkendezik a cikkíró és még
hozzáteszi: Magyarországon kívül még hat szocialista or-szág
végzett az első tíz kozótt ami a „nemzetek pontver-senyében"
kiváló eredmény!
Az olimpiák történetében soha nem találkoztunk
még ilyen önkényes csoportosítással ilyen különös rang-sorolással!
Egyedülálló eset hogy egy politikai állam-szövetség
— tegyük hozzá: megszállt országok kényszer-szövetség- e
— külön csoportosítva mérlegelje az eredmé-nyeket
s így hasonlítsa össze azokat más országok ered-ményeivel
Mindebből persze saját politikai rendszere
felsőbbrendűségét domborítva ki konklúzióként Véle-ményem
szerint már az a szokás is ellenkezik az olim-piák
igazi szellemével hogy a győztesek zászlói és him-nuszai
szerepet kapnak az eredményhirdetésénél Az
olimpia nem országok hanem egyének vetélkedése és
épp ezért nincs is hivatalos pontverseny az egyes álla-mok
közt A szocialista sajtót mindez nem zavarja ab
ban hogy ne pontozzon rangsoroljon és hogy két rész-re
ne ossza a világot: a kapitalista és a „magasabbren-dü- "
szocialista országokra így vált az olimpia egymás-hoz
közelebbhozó erőből megosztó széthúzó erővé Ez is
korunk tragédiája
Külön fejezetet érdemel annak elemzése miért sze-repelt
ennyire várakozáson alul a magyar csapat? Jól
tudjuk a sportolók nevelése otthon is „kiemelt" kérdés
és arra semmilyen pénzt nem sajnálnak S mégis?
Az okok nyilván mélyebben keresendők Emlékezzünk
vissza mennyire meglepő volt mindannyiunk számára
amikor a helsinki olimpián 1952-be- n a Rákosi-rendsze- r
kellős-közepé- n olyan eredményeket produkáltak a ma-gyar
sportolók amire sem eddig sem azóta nem 'volt
példa Akkor sokan nem találtak erre magyarázatot de
én azt hiszem ma már világos: az a sporlológeneráció
ROBIN SHIRLEY:
FARAGÓ LAURÁNAK
(Shirley fizikus és angol költő egy kristallográfiai
konferencia szünetében összeakadt Faragó Laura ma-gyar
énekesnövel aki népdalaival elbűvölte Az ered-mény:
az alábbi vers)
Könnyedén biztosan szárnyalva
mint a madár
mesterlovas a vihar taraján
hangod
félárnyekban lévő ösvény amely
feltérképezi
szíved örökségét:
a meghitt határtalan századokat
Szép fönikszmadár
titkok őrizetlen hölgyei
a lélek mely él és épít művészeted
egyszerű templomában
árnyékba öltözött
Fordította: KABDEBÓ TAMÁS
Tom Kell a CBC— TÉVÉ zenés műsorának szerkesztője
£ _ f VHkrilnl0
j — — ' S" tí
húsz —harminc évvel előbb született és normálisan
egészséges felfogásában gondolkodásában kiegyensúlyo-zott
volt Helsinkiben azok a fiúk és leányok nyerték a
16 aranyat kik még az „átkos fasiszta" Horthy-rendszerbe- n
születtek és abban jártak iskolába Ezeket a fiúkat
és leányokat még fűtötte valami lelkesedés a nemzeti
becsület megvédésének lendülete s ez segítette őket győ-zelemre
S ennek ma már nyoma sincs Annál a generációnál
mely az elmúlt harminc éven belül született nőtt fel és
járt iskolába hiába keresnők ezt a lelkesedést ezt a len-dületes
küzdenitudást A Montreálból keltezett sporttu--
dositasok egyöntetűen megállapítottak: a magyar ver-senyzőkből
hiányzott az a bizonyos kis plusz ami nélkül
nem lehet győzni Hiányzott a lélek! Egy hazai sport
szakíró Vegh Antal írt nemrég egy tanulmányt és abból
idézek egy részt ami ugyan a futballistákra vonatkozik
de bízvást ráillik valamennyi mai magyar sportolóra: „A
lengyel futballisták tudása felkészültsége például meg
sem közelíti a miénket mégis jobban játszanak nálunk
Miért? Mi a két ország játékosai közt a különbség? Az
hogy amikor dk elindulnak az öltözőből a pályára ben-nük
történik valami A mi játékosainkban nem történik
semmi Ez a szó nekik hogy: Lengyelország jelent vala-mit
Az is hogy Krakkó vagy Varsó A mi játékosaink-nak
nem jut eszébe semmiről semmi Voltak azelőtt spor-tolók
akiknek legalább az hogy nylonharisnya meg
hogy orkánkabát jelentelt még valamit A mostaniaknak
már nem számít ez sem "
Nem mi mondjuk ezt a lesújtó és sokmindent meg-világító
kritikát hanem olyasvalaki aki töviról-hegyir- e
ismeri a magyar sportéletet és az ott uralkodó szelle
met S ez a szellem eppugy ervenyes a futballistákra
mint az atlétákra vagy úszóinkra esetleg boxolóinkra
vagy vívóinkra hogy hirtelenében csak azokat a sport-ágakat
említsem ahol „sehol sem voltunk" az olimpián
Szomorú jelenség és mint annyi minden szegény ha-zánkban
ez is a Kádár-rendsze- r mindent elmosó esz-ményeket
devalváló politikájának a bűne
Rákosiék tönkretették a középosztályt Kádárék a
parasztságot és most legjobb úton vagyunk ahhoz hogy
lelkileg tönkretegyék az ifjúságot is
Mint érdekességet meg kell említenem hogy még
az amerikai képviselőházban is szerepelt az olimpia té-mája
Az ismert „nemzetiségi" képviseld Eward Der-winsk- y
tartotta szükségesnek beszélni a kérdésről: az
amatőrizmus fikciójáról a szocialista országokban a po-litikai
diszkriminációról és általában a politika térhó-dításáról
az olimpiai gondolat rovására Mindez riasztó
jelenség — mondotta Dcrwinsky képviselő — és aggo-dalommal
tölt cl mindenkit az olimpiák jövőjére vonat-kozólag
de főleg a moszkvai olimpia zavarmentes lebo-nyolításában
nehéz hinni
Az olimpiai gondolat egyre jobban elsikkad hogy
lonnmauiaaujiinniuiiuiiuiiiiiiujianuatniiiuiiujiiiJi iimiuumiiuiintni n 1 u iiirimn mnnimtini iuíi 1 tinim nuiiuui iuuuuiuiiuiinutiiauBB obiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiih
Iftpfl
kampányának S a szocialista országok fölényét bizony-gató
összehasonlító táblázatoknak melyek — egyéb hí-ján
— 'sportsikerekre támaszkodnak S nem meglepd
hogy noha Montreálban a nagy Szovjetunió sportolói
aratták a legtöbb babért azért mégsem kívánkozott
oda senkisem? Sót! A győztesek táborából nem is
egy versenyző akadt akik — némelyik sikerrel mások
sikertelenül — megpróbálták felcserélni a szocialista pa-radicsomot
a kapitalista nyomorral De arra már most
fogadást mernék kötni hogy négy év múlva a moszkvai
olimpián a nyugati országok atlétái közt egyetlen egy
sem lesz majd aki politikai mendékjogot akarna kérni
Brezsnyevéktöl
De mindezeknek a sportsikereknek az értékét is
nagyban lerontja ha ismerjük a hátterüket Mert míg a
nyugati országok versenyzői valóban amatőrök akik sza-badidejükben
sportolnak addig a szocialista országok-ban
gyakorlatilag minden sportoló profi és amatoriz-mu- s
csak papíron a naiv külföld becsapására létezik Is-mét
Végh Antalra hivatkozom aki futball-tanulmány- á-nyában
beismeri: Félrevezetjük a világot amikor amatő-rizmust
emlegetünk! A szovjet sportolókkal az élén a
szocialista tábor versenyzői hivatásként úzik a sportot
ahhoz minden támogatást megkapnak az államtól és
semmi más dolguk nincs mint versenyezni és győzni A
nyugati partnerek így már eleve hátránnyal indulnak el-lenük
s ez jóformán még a verseny izgalmaitól is meg-fosztja
a nézőket De „fair"-ne- k semmiképp nem mond-ható
az ilyen küzdelem
A budapesti MAGYAR NEMZET sportszakírója az
olimpia után megmagyarázta a keletnémetek sikereinek
titkát: a vidéki és városi spartakiádákon országszerte fi-gyelemmel
kísérik a pionir-kor-ú gyermekeket és akiben
szikrányi tehetséget látnak azt nagyobb városokban
működő sportkollégiumokba irányítják Megszabják
életpályájukat: csak a sportnak élhetnek amiért cserébe
természetesen elvárják tőlük hogy eredményeket mu
tassanak fel Ami ilyen feltételek mellett nem is nehéz S
ez megy nagyjából minden kommunista államban
A montreali olimpia az olimpiai szellem és gondolat
megcsúfolása kigúnyolása volt A politika bclckevcrésc
egyes országok részéről már a kezdet-kezdeté- n rossz
szájízt okozott amit tetézett a kanadai kormány minő-síthetetlen
eljárása a nemzeti Kínával szemben De a
versenyzők diozzállása" is kiábrándító volt Főleg a
szovjet versenyzőké Mert az helyes hogy mindenki első
szeretne lenni de az már nem helyeselhető hogy valaki
ezt csalással igyekezzen elérni Hol van ma már az olim-piák
klasszikus jelmondata: Nem a győzelem hanem a
részvétel fontos!
A kommunisták felfedezték a sportban rejlő óriási
propagandalehetőséget s ezért arra is rátenyereltek
Sportsikerekkel akarják elhitetni a világgal hogy az ő
rendszerük a jobb Pedig hát egy ország fejlettségének
semmiképp sem az az értékmérője hogy fiai vagy leá-nyai
milyen gyorsan tudnak futni vagy milyen messzire
hajítják el a kalapácsot (Sajnos csak a kalapácsot dob-ják
el — mondja erre a pesti humor — a sarlót nem )
Lenin nyíltan kimondta: a kultúra a kommunizmusban
hatalmi kérdés S ma már ott tartunk (hogy a sport is
idetartozik: eszköz a diktatúrák kezében melyet a ma- -
átadja helyét egyes politikai rendszerek propaganda-Igu- k politikai céljaira sajátítottak ki
LET CARE HELP YOU TO HELP OTHERS
CARE is a meaningful four-letl- cr
word -in fact it has many mean-ing- s
To 25 millión children in 25
countries CARE means food
It alsó means being able to go to
school for a few years — long
enough to learn reading and writ-in-g
To somé it means uncontam-inate- d
vvater and to others a per-mane- nt
house To many Cana-dian-s
it means a convenient way
of participating in efforts to re-lie- ve
the desperate need in
Asian African and Latin Ameri-can
countries Let CARE hclp you
lo help others
Send your dollars io
tjW
CARE Camida
Dept463SparksSlt
Ottawa K1P 5AB
#
V JmBk -- iiillí
mmiTTKjsf'jmmrjx£9ew-wrx'- r rw-vni"i'- — Tfraxlaisr&ifjt - B?t rw~immr:tryfz±iA±r~r "_ Ju™~ _tmms ' in
"
i u m 1 1_ "„
Manore Pharmacy
Oakville
323 Kerr St
845-348- 3
JOHN'S ART GALLERY
Szeretne olajfestményeket a házában?
A LEGSZEBBET
A LEGJOBBAT
A LEGOLCSÓBBAT
csuk a JOHN'S ART GALLERY-ba- n találhat
Jöjjön látogasson meg bennünket
vagy hívjon telefonon:
JOHN'S ART GALLERY
3062 DUNDAS STREET WEST — TEL: 7674881
Tenyér- - és kártyajóslás: jelen múlt és jovo
SISTER MARY
Spiriluállsta gyógyító cs tanácsadó — TTL: 534-905- 8 Amit szemével láthat at szívűvel elfogadja Ana suigeljiik önt: látogassa meg ezt a nagy tehetségű asszonyt aki azcit
született hogy segítse a világon éló emberekel mint ahogy Is-ten
Jézust küldte régesrég az emberiség megváltására Számo-san
keresik fel ót olyan problémáikkal mint szerelmi házas-sági
válási egészségügyi boldogságot betegséget énntó jogi
és üzleti válaszútjaikon Akik betegek bénák deformáltak és
Iábbadozók jöjjenek hozzá és ő Isten segítségével megsegít- heti önöket és szavatolhatja az eredményeket Ne soiolják ót
mas jósokkal egy kalap alá Keressék fel barnulj cn problémá-val
— és távozzanak visszaállított lelkinyugalommal
943 DUPONT STREET TORONTO
Fogad de 10-to- I este 9 óráig a hét minden napján Különleges
Jövendőmondás vasárnaponként — Nincs szükség elojegyzet
appolnlmcntrc
IKONOKOFOGSOR
CLINICAi
TELEFON:
653-53- 69
FOGSOROK — JAVÍTÁSOK — ALABÉLELESEK
30 éves magyarországi és kanadai gyakorlat
biztosítja az elsörannú munkát
[J KOHARI DT J íPRUrm MílVAK TYT
21 Vaughan Road
(a Bathurst— St Clair kereszteződésénél)
TORONTO ONT M6G 2N2
NIAGARA FALLS NIAGARA
pWgml W'fmí liA JÖL AKAR ENN1 KLW'hKSBbLWJI A HUNGÁRIÁBA KELL MENNI! HjnfflJEEfEN ALAPÍTVA 1939-BE- N I
H Közel a vízeséshez
Teljes italmérés H Szombaton este cigányzene - 'I
WimiffirifflW:itLili"lliJHIIkrMi Ml' mi-nmmmiamimmj-- xmi
A Magyar Élet azért küzd
hogy Magyarországon
' ' ismét magyar élet legyen