Magyar Elet, September 05, 1987

              "í -'-a- f "t--í J V- - tyí --'- ír --y-iif t-j- r
HUNGÁRIÁM LIFE A JVmi sokaság
$
ham
tubád
UUk
nip Un
rHk
cndadotgokat
BnUDtTI MAGYAR ELET hfel
lmgm1mlrftwimá CmllTdJf
Vol 40 34 XL évfolyam 34 szám 1987 szeptember 5 szombat Ara: 75 cent
A két nagyhátalom belátta az együttműködés szükségességét az öböl vizein
USA-USS- R nyomás Iránra
a tűzszünet betartására
Líbia visszafoglalta Auzout 0 41 francia nyelvű állam kanadai találkozója
Matlliias Rust a vakmerő 19 éves nyugatnémet fiatalember akit nyugodtan
ínúrepülónek hívhatunk hisz a világon mindenütt elsőoldalas hírekben ecsetel-ték
azt hogy miatta egy világhatalom katonai berendezései és tábornoki kara
is komoly felülvizsgálatra szorult egy moszkvai bíróság előtt ragaszkodott ah-hoz
hogy célja mindössze az volt hogy békeüzenettel keresse fel Gorbacsovot
A Slcrn magazin fizeti Rust védelmi költségeit a május 28-á- n a Vörös Téren
Leninnek a „sírban való megforgatásáért" és a vízum nélküli látogatásért 10
évre elítélhetik — Thaiföldön a 'Dragon legijárat Boeing 747 mintájú személy-szállító
gépének lezuhanása után 39 halottat számoltak össze — Teng Hsziao-pin- g
Kína 83 éves alelnöke „friss vért akar látni az ország vérkeringésében"
és jó példával elöljárva bejelentette a közeijövőbeli lemondási szándékát — No-vember
29-é- n Haiti szigetén választásokat tartanak melyek költségeit az USA
és Kanada fedezik Ezúttal — 30 év után először — a 6 milliós lakosság szabad
választásokat tarthat — Jeruzsálemben folyamatban van Mordechai Vaniimi
kémkedési perc akit azzal vádolnak hogy Izrael alomtitkait jó pénzért eladta
egy angol újságnak Védőügyvédje Avigdor Feldman azzal érvel hogy Vanu-nu- t
izraeli ügynökök törvénytelen módon elrabolták miután ügyfele a Sunday
Timesnak elmondta hogy Izrael immár két évtizede gyártja az atombombá-kat
A tárgyalás légkörét az a bejelentés is megzavarta hogy egy ausztráliai
csoport a Kéke Nobeldíjra javasolta a 33 éves nukleáris technikust Barátnőjé-nek
— elfogása előtt — így írt: „Szeretném a világot békésebbnek látni ezért
tettem amit tettem" — A Fülöp-szigetek- en a hadsereg tisztjelöltjei rokonszenv
éhségsztrájkba kezdtek mert a puccsvezér a „Gringo" nevű ezredes célkitű-zéseivel
egyetértenek A tervezett jobboldali államcsíny Aquino clnöknö eltá-volítását
célozta — A gdanski (v Danzig) Szent Mária bazilika előtt 15 ezer
hivő gyűlt össze „Slop az áremeléseknek!" „A gyárakat a munkásoknak!"
feliratú táblákkal tüntettek mindaddig amíg a rohamrendőrség a Szolidaritás
betiltott szakszervezet jelszavait kórusban éneklő tömeget élen Lech Walesá-val
tíz teherautónyi milicista segítségével szét nem szórta
A SZOVJETUNIÓ
EGYÜTTMŰKÖDÉST
AJÁNL A PERZSA-OBÖ- L
ZAVARTALAN
HAJÓZÁSA ÉRDEKÉBEN
A hét vége óta az Irak ál-tal
bejelentett légitámadá-sokkal
végrehajtott „talála-tok"
elérték a kilenc egysé-get
amióta
Bagdad újult erővel kezd-te
bombázni az iráni olaj-tároló
és -- finomító beren-dezéseket
Irak bejelentette: azért ha-gyott
fel az „önfegyelemmel
végrehajtott" egyoldalú tűz-szünett- el
mert Teherán nem
volt hajlandó elfogadni az
Stirling György:
ENSZ lüzszüneli feltételeit
Bagdad több ízben hangsú-lyozta
hogy Irak részéről a
tüzszünetet azonnal elfogad-ják
amennyiben Irán szin-ten
pozitív választ ad amire
mindeddig nem akadt példa
Petrovszkij a SZU külü-gyminiszter-
helyettese a
vonatkozó szovjet javaslatot
ismertette amikor bejelen-tette:
NEMZETKÖZI
KONFERENCIA
AZ ÓBOL SZABAD
HAJÓZÁSA ÜGYÉBEN?
„A jelen súlyos helyzet-ben
az amerikai— szovjet
cg} üttmiiködés nemcsak
hogy lehetséges hanem
szükséges is" —
mondotta majd megismé-telte
az immár több ízben
hangoztatott szovjet ajánla-tot
hogy minden ország ve-zényelje
vissza a Perzsa-öbölben
navigáló hadihajóit
amely intézkedés végreha-jtására
a SZU is nyomban
készen áll egyben ennek
megtörténte után össze kel-lene
hívni az öbölben való
szabad hajózás tárgykörére
vonatkozó nemzetközi kon-ferenciát
— „Mind a mai
napig nem kaptunk erre a
javaslatunkra választ" —
jegyezte meg Petrovszkij
A hét történetéhez tarto
Létezett--e Dücső Csaba ?
Ion Laneranjan román „történész" 1982-be- n megjelent magyar-gyalázó
könyvével már többször fog'alkozlunk e hasábokon A rémre-gényne- k
is beillő hazugsággyüjtemcny azokat a kegyetlenkedéseket so-rolja
fel melyeket 1940 őszén a románok kárára követtek el — állító-lag
— az Kszak-Erdélyb- c bevonuló magyar csapatok A rágalmazó
feremű Magyarországon is felháborodást keltelt és — mint tudjuk —
Száraz György cáfolta állításait „Egy különös könyvről" című írásá-ban
melyet a Valóság 1982 októberi száma 'közölt (Köteles Pál ugyan-ekkor
a Tiszatajban utasította vissza Laneranjan valótlanságait Jú-lius
18-- i számunkban Laneranjan ujabb féktelenül uszító „irodalmi"
müvéről a „Forró őszről" közöltünk tiltakozó vezércikkel)
A román propagandairatban összehordott atrocitásokra most nem
terünk vissza csupán Laneranjan „bizonyításának" egyetlen de alap-vetően
fontos pontját vesszük célba Ez pedig egy állítólagos magyar
könyvről szól mely a „fajvédő nemzeti ideológiát" fogalmazta meg cs
lazító utasításaival hajszolta bele a magyarokat a románok elleni ke-gyetlenkedésekbe
Ez a könyv Dücső Csaba Nincs kegyelem!" című
történelmi regénye mely — a Laneranjan által idézett részletekből
megállapíthatóan — si'ányan megirt tömény soviniszta uszítás
Dücső Csaba „müve" megis fokozott figyelmet érdemel mert a
román propaganda sűrűn utal rá Nemcsak Lancranjannál találko-zunk
ezzel a névvel hanem már elölte is utána is c könyvre hivatkoz-va
próbálták valószínűsíteni a románok hogy az azon ncvelkcdctl ma-gyarok
kepesek lehettek minden kegyetlenségre Es ha el tudják hi-tetni
a világgal hogy ilyen könyv megjelenhetett Magyarországon
onnrt mar csak egy "óprs annak clhifctcsc hogy az 1940-tö- l 1944-i- g
magyar uralom ala xiakcrüJl Éwak-ErdelyLv- n ilyen szörnyűségek
megtörténhettek
Létezett-- e Dücső Csaba?
Hn nrndcddig azt hittem: Dücső Csaba soha nem létezett és öt is
könyvét is a román propaganda találta ki hogy ezzel is befeketítsen
minket magyarokat é elfogadhatóvá legye az atrocitások meséjét
Egeszén mostanig meg voltam erre! nyörödvc Es nnc a napokban a
fce'e:nt£ kitilt e' M'jrarerízágcn m? jelent tanulffiáry tssly Lan- -
zik hogy egy amerikai hadi-tengerészeti
egység által kí-sért
kuvaiti tartályhajócso-port
épségben horgonyt ve-tett
Kuvait kikötőjében Vé-gül
a Pentagon szóvivője be-jelentette:
a Missouri csata-hajót
az Arab-tenge- r északi
vizeire vezényelték Az
újabb cirkáló megjelenésé-nek
okát nem titkolták:
Ha Irán az amerikai erők
ellen támadást intézne a
Missouri rakétasorozatai
és 40 cm kaliberű lövegei
hatékony támogatást tud-nának
nyújtani a veszé-lyeztetett
amerikai erők-nek
A SZUPERHATALMAK
TÁMOGATJÁK
AZ IKAN— IRAKI
TÜZSZÜNETET
Phyllis Oakley az ameri-kai
külügyminisztérium szó-vivője
az egybegyűlt tudósa
tók''elott a Fehér Ház elvi
álláspontját ismertette ami
kor így fogalmazott:
„Irak megújult légitáma-dásai
a 45 napos önmagára
kötelezőnek tartott tűzszü-net
után ismét elmérgesítet-ték
a helyzetet
Iránnak végülis mielőbb
el kell fogadnia az Egye-sült
Nemzetek Szervezete
által július 20-á- n hozott
határozatot mely a hét
esztendeje dúló Irán—Irak
háború mielőbbi befejezé-sét
célzó tüzszünetet írja
elő mindkét harcoló fél
számára"
A lováblrak során Oakley
bejelentette: Irán szeptem-ber
első hetének végére ígér- -
le végleges válaszát amely
ezúttal nem lehet újra két-értelmű
A BIZTONSÁGI TANÁCS
KÖTELEZŐ EREJŰ
DÖNTÉSE ELŐTT?
Amennyiben Teherán nem
ad határozott és pozitív vá-laszt
Javier Perez de Cucl-la- r
ENSZ-főtitkárna- k úgy
Washingtonnak nem ma-rad
más ellenszere mint
az hogy a Biztonsági Ta-nács
összehívása révén
egy teljes fegyverszállítási
zárlatot rendeltessen cl
Irán ellen — mondotta az
amerikai szóvivő
Vlagyimir Petrovszkij a
SZU külügyminiszter-helyettes- e
hasonló hangnemben
nyilatkozott amikor azt az
eseményt kommentálta
hogy Irán és Irak újabb öl
tartályhajó ellen intézett tá-madást
a Perzsa-öbö- l vizein
Bagdadi hadijelentés sze-rint
az iraki harci gépek 4
hajót támadlak míg egy
iráni ágyúnaszád a Munguia
nevű színültig lelt tartályú
spanyol hajó ellen intézett
támadást Bahraintói 50 ten-geri
mérföldre északra
LÍBIA VISSZAFOGLALTA
AUZOU TERÜLETÉT
Moammar Gadhafy Libia
egyeduralkodója a héten rit-ka
győzelmi napot ünnepel-hetett
mert ezt az afrikai
országot a közelmúltban so-rozatos
katonai megalázta-tások
érték Mint ismeretes
a Csád harcmezöin elszen-vedett
líbiai veszteségek so-rán
ötezer halott maradt a
csatatéren nem említve a
milliárdos értékű hátraha- -
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
cranjan könyvével foglalkozik és melynek írója azt ál'ítja: Dücső Csa-ba
éli es „Nincs kegyelem!" cimü könyve is valóság Az erről szóló
cikket Varga János irta és a Mozgó Világ júniusi számában olvasható
Mintha fejbevágtak volna! Mert eddig elképzelhetetlennek tartot-tam
hogy a Horthy-korszakba- n napvilágot láthatott egy olyan könyv
melyben — idézem Lancranjant — ilyen rész'etck állhatnak nyomta-tásban:
„Én nem várok a bosszúval! Nem várok! Ki fogok irtani minden
utamba kerülő oláhot! Mindegyiket kiirtom! Nem lesz kegyelem! ügy
ahogy nem volt kegyelem a magyaroknak Hóra és Kloska idejében és
ahogy most sincs számukra kegyelem! L'gy nem lesz az oláh számára
sem! Én mondom ezt én Torday Levente! Azt fogom csinálni amit
ők csináltak! Éjjel felgyújtom az olali falvakat! Kardélre hányatom
az egész lakosságot! Megmérgezem a kutakat! És meg fogom ö'ni a
csecsemőket! Magjukban fogom kiirtani ezt a bitang rabló népséget!
Nem lesz kegyelem! Senkinek! Se gyereknek se áldott állapotban le-vő
anyának! Nem lesz kegyelem a számukra mert ők sem ismernek
kegyelmet! Bosszút állok a magyar történelem minden oláh vérengzé-séért!
Bosszút! Kegyetlen irgalmatlan bosszút! Majd csinálok én nem-zetiségi
politikát! Nem a magyar fog vérezni és az oláh po'oska mód-jára
szaporodni! Nem bizony! Kiirtok minden oláhot és akkor majd
Erdélyben is egy nemzetiség lesz a magyar! Az en fajtám! Az én vé-rem!
Kiskorukban fogom ártalmatlanná tenni az új Hórákal és Klos-kaka- t!
Nem lesz kegyelem !"
Ezokci a rettenetes szavakat a könyv hősének egy Torday Leven-te
nevű HorUiy-tisz- t szájába adja Laneranjan cs valamennyi román
forrás mely a Nincs kcgyelem"-r- e hivatkozik És kanyarít köréje
egy olyan primitív nacionalista törtenetet mely csöpög a vértől és
melyben magyar honvedek rongyosgárdisták és leventék irtják az ár-tatlan
román polgárokat parasztokat öregeket gyerekeket — Torday
Levente szellemében Ez a történelmi regény" a románok szerint
J939-bc- n jelent meg Budapesten „tömeges példányszámban" kifeje-zetten
a lcvcntcmozgalom szómára azzal a céllal hogy ezen „neve-lődjenek
á magyar fiatalok
(Folytatás a 4 oldalon)
A kirakatok üresen tátonganak a polcokon néhány
bolgár konzerv
Romániában megszűnt a sorállás —
mert már nincs miért sorbaállni!
Immár hat esztendeje tart a „hét szűk"
esztendős" időszak Ceausescu birodalmá-ban
úgyhogy a román állampolgárt egy-szerűen
hozzászoktatták ahhoz hogy „ez
van ezt kell szeretni" ha egyáltalán van
valami kapható az élelmiszerboltokban
A Washington Post értesülése szerint
egyes román megyékben már a kenyeret
is jegyre adjak — 42 evvel a világháború
befejezése után! — és az ottani Közértek-ben
zö'dssgfélét egyáltalán nem kapni ki-véve
néhány fonnyadt paprikán és szárí-tott
padlizsánon kívül
Működik a „Most Favored
Nation" vámkedvezmény
felfüggesztése
A romániai gyárak a „legnagyobb vám-kedvezmény"
amerikai egyelőre fél évre
szóló felfüggesztése óla akadozva kapják a
pótalkatrészeket es a szükséges szerszámo-kat
— hangzik a külföldi megfigyelők egy-öntetű
helyszíni véleménye
Mindez természetesen le nem szállított
rendelésekel és kikerülhetetlenül se' ejtés
árucikkeket eredményez
A Washington Post megbízhatónak tű-nő
adatai szerint a legnagyobb vámkedvez-mény
felfüggesztése egy évre kivetítve Ro
mániának mintegy 400 (négyszáz) millió
amerikai dollárnyi bevételtől való elesését
eredményezheti
A külügyminiszter-helyette- s
burkolt fenyegetése
Mihail Mihu a Román Szocialista Kö-ztársaság
(hivatalosan így nevezik magu-kat)
külügy miniszler-he'ycttes- e az Egye-sült
Államoknak „ezt a teltét a román bcl-viszonyo- kat
megkísérelő befolyásolásnak"
nevezte és hordószónoki fogással a követ-kező
impertinens megjegyzésre ragadtatta
magát:
Mi lenne akkor ha mi (a románok)
is kezdenénk aggódni az amerikai kisebb-ségek
sorsáért amely — amit azt mi a
szovjet televízió adásaiból megismertük —
távolról sem problémamentes?"
A három balti állam fővárosaiban több
ezer ember vonult ki az utcákra hogy tün-tessen
az 1939-be- n aláirt hírhedt Hitler-Szt- álin
megnemtámadási egyezmény ellen
amc'ynek a II világhá-ború
előtt függetlenséget élvezett három
balti köztársaságot a Szovjet-unió
Rigában a lett fővárosban mintegy két-ezer
főnyi tömeg vonult a belvárosban
emelkedő világháborús emlékműhöz mig
a tömeg másik része a 'környező parkban
rendezett ülősztrájkol annak ellenére
hogy félezer milicistál vezényeltek ki a
tüntetők megfékezésére de azok nem vol-tak
hajlandók tágítani
A gondolat
nyílt
Vilniusban a lilván fővárosban a bel-városi
Szent Anna székesegyház körül zaj-lott
le a legnagyobb számú tünte-tése
ahol a templom előtti téren emelke-dő
szobor talapzatáról szónokolva egy asz-szon- y
azt követelte hogy-mindháro- m balti
köztársaságból vonuljanak ki az oroszok
2s állítsák vissza a Baltikumnak a vi-'ágháb-orú
előtti független statusát
A el kell ítélni
mini Hitler minden teltét
48 evvel ezelőtt a Hitler és Sztálin kozu
megnemtámadási szerződés módot nyújtott
végülis a Szovjetuniónak hogy bekebelezze
a EaUi-tcng- cr partvonalán húzódó Észtor-szágot
Lettországot és Litvániát
A Ribbenlrop és Molotov hajdani
által parafált szerződés te
Mihu mester beismeri hogy a hat esz-tendeje
tartó „gazdasági megszorítások
korszakái valóban nem lehet rózsakertnek
nevezni" de hangsúlyozta hogy a roppant
nadrágszíj-megszorítá- s tulajdonképpen azt
szolgálja hogy a Nyugatnak pontosan fi-zethessék
a tízmilliárdos adósság részle-teit
jMihu szerint ez az adósság 1981 óta
5 és fél milliárdra csökkent
Még az aszpirint is
fekete felárral adják tovább!
Az idézett hat sovány esztendő (és nem
tudni hogy még hány soványabb év köve-ti)
azt eredményezte hogy az angol áru-cikkek
behozatala 55%-k- al a franc!a és
nyugatnémet termékek importja 40°p-ka- l
csökkent
Még az olyan egyszerű
számító cikket mint az aszpirin
ritka hiánycikk státusa miatt a feketepia-con
manapság egy dollárért vesztegelik!
Csaknem minden húsneműt
exportálnak!
1986-ba- n a román élelmiszerexport vo-lumene
mely a Szovjetunióba irányult 23
százalékos növekedést mutatott Abban az
évben Moszkva fogyasztásának egynegye-déi
Romániából szerezte be Így aztán nem
csoda hogy Bukarest utcáin gyakori 'lát-vány
hogy férfiak-nő- k vegyesen remény-telenül
kotorásznak a szemetes kannákban
sőt egyre több a koldulók száma
— A hajdan kilométeres sorállásoklneg-szünte- k
— hangzott egy bennfentes dicsek-vésnek
tűnő megjegyzése A mondai befe-jezése
azonban más fordulatot vett: —
azért nincs nálunk többé sorállás mert nin-csen
miért sorbaállnunk!
tragédia abban rejlik hogy az or-szág
lakosságára mért súlyos ínséggel já-ró
tömegbetegségek egyre nagyobb mér-tékben
érintik erdélyi testvére'nket hiszen
ők a román nacionalista kilengések és a
kommunista parancsuralom kettős elnyo-mása
alatt nyögnek
Trans-Sylvanu- s
A Sztálin — Hitler lepaktálás gyásznapja a Baltikumban
A 3 balti állam függetlenséget
óhajt
folyamányaképpen
anncklálta
függetlenségi
megfogalmazása
tömegek
II
bekebelezést
kül-ügyminiszterek
tömeggyógy-szernek
A
rületi koncot ajánlva egyben késleltette a
Szovjetunió belépését is a Németország el-leni
háborúba '
A három balti főváros
tömegtüntetéseinek
pontos időzítése
Talán még most is vakarja a fejét a
KGB (Komityet Goszudarsztvennoj Bezo-pasznoszt- yi
— azaz államvédelmi titkos
rendőrség) feje vajon hogyan volt lehetsé-ges
hogy Rigában Vilniusban és Tallinn-ba- n
mindhárom balti fővárosban mintegy
varázsszóra — egyszerre kezdődlek meg a
tömegtüntetések?
Ráadásul „ideológiailag" is egységes-nek
bizonyult a három „szovjetizált" köz-társaság
tüntetési témája mert mindenütt
fekete karszalagot viseltek arra a gyász-napra
való megemlékezésül amikor elve-szítették
függetlenségüket továbbá a sza-valókórus- ok
szövege is főleg „Függetlensé-get
akarunk!" továbbá „Szabadságot a
Baltikumnak!" jelszavak köré összponto-sult
Tallinnban a nemzeti hó's szobra
köré gyűlt a tömeg
Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk
hogy balti sorstestvéreink okultak a ma-gyar
példákból és a nemzetiségi függet-'cnsé- g
gondolatát történelmileg jelképes
helyszíneken fejezték ki akárcsak Pesten
a Petőfi- - és Bem-szobro- k előtt
Az észt fővárosban Tallinnban a tünte-tők
virágözönnel bontották el Eposz Kale-vipoe- g
nemzeti hős özvegyének szobrát
— Folytatás a 3 oldali -