Magyar Elet, January 26, 1980

              l5rS
L
v
if- - v
HUNGÁRIÁM LIFE A'íwi sokaság
hanem Lélek
S szabad nép lesz
KlO
csuda dohokat LrgL tndcpcnitent MAGYAR ELET Qnidian H'tckly
ERZSENV£ U lie llungvúut Laogutge
Vol 33 4 XXXIII évfolyam 4 1980 január 26 Szombat Ara: 40 cent
Megsemmisítő erkölcsi győzelem: 104:18 arányban elítélik a Szovjetet
Háborús szelek fújnak
Carler végre felébredt álmából? Sürgős katonai intézkedések
II János Pál pápa őszentsége félreérthetetlen bírálatában élesen elítélte
a Szovjetunió afganisztáni invázióját: „Komoly és fenyegető események ját-szódtak
Ic Afganisztánban amelyek súlyos veszélybe sodorták az enyhülés
(détentc) politikáját" — l!)56-ba- n 50:8 arányban szavazták meg a szovjet
csapatok kivonulását Magyarországról 1968-ba- n az ENSZ Biztonsági Ta-nácsának
szovjet vétója akadályozta meg egy hasonló határozat hozatalát Ma
a cl nem kötelezett kisállamok egyöntetűen elítélték az oroszokat mondván:
„Ha egy semleges társországot elözönlőnek az oroszok anélkül hogy felemel-nénk
szavunkat akkor fellehetjük a kérdést: melyikünk következik a szovjet
terjeszkedési listán?" — Argentína és Brazília nem támogatja az USA szov-jet
biizakiviteli tilalmát Mindenesetre a TASSZ szovjet hírszolgálati iroda az
eseményeket így kommentálja: „A szovjet nép nem ejt majd könnyeket ha
elmarad az amerikai búza legfeljebb a tehenek szeméből pereg majd a
könny" (A nyugati gabonaimportot az oroszok takarmánnyal való kéve- -
résre szánták — Szcrk) — Joshua Nkomo a rhodesiai Hazafias Front társ-gerillavcz- ére
a fekete tömegek ünneplése közepette tért vissza hogy előké-szítse
a február 27-29-- én tartandó országos választásokat amikoris „elsöprő
rekete győzelmet vár" — Mexikóban' újabb másfélbillió hordó kapacitású o-lajfo- rrást találták — Nagyszabású NATO hadgyakorlat kezdődött az USA
keleti partvidékén — Bécsben az OPEC székház közelében terrorbomba rob-bant
—
az ensz nagy
többséggel
elítéli a
szovjetuniót
A magyarok jól isme-rik
az Egyesült Nemzetek
Szervezetének impotens ha-tározatait:
1956-ba- n felszó-lították
az oroszokat hogy
vonuljanak ki Magyaror-szágról
— mire "itii """töK"
Iónt? Azóta is ott vannak
J968-ba- n a csehszlovákiai
invázió után az ENSZ só
rivatala újra mcgkorholta
az oroszokat — akik ma-iadtak
Végül a héten —
az ENSZ történelmében e-lös- zör
(és talán ez a fon-tosab- b)
:
az összes cl nem kötele-zett
államok csaknem ki-vétel
nélkül felsorakoztak
RÜM
Stirling György:
a Szovjetunió ellen ami-kor
104 a Szovjet csapa-tok
kivonását követelte
18 tartózkodott végül 18
(a csatlósok serege) jóvá-hagyta
a Szovjetunió kato-nai
akcióját (További 12
állam nem vett részt az
I'iNSZ Közgyűlésen amely
- a Biztonsági Tanáccsal
ellenkezőén? "egyszerű' több-séggel
hozhat határozato-kat
Sajnos az ENSZ V-ilágszövetség
nem rendelke-zi- k
végrehajtó hatalommal
így a határozat „írott ma-laszt"
marad Erkölcsi ha-tása
viszont felmérhetetlen
mert nemrég ugyanezek az
el nem kötelezett (Harma-dik
Világ-beli- ) államok a
havannai világtalálkozón —
megtapsolták Fidcl Castro
bejelentését amikor a ku-bai
diktátor azt állította:
„A Harmadik Világ álla-mainak
legjobb barátja a
Szovjetunió"
Ma a helyzet gyökeresen
megváltozott a szovjet kep-mutatásb- ól
nyílt agresszió
a csalogató szocialista jel-szavakból
gyilkos ágyúdör-gés
lett
Olcg Trojanovszkij az
ENSZ szovjet fődelegátusa
kétségbeesetten próbálta a
megmagyarázhatatlan propag-anda-
demagógiával ma
gyarázgatni:
Az ENSZ határozat
megengedhetetlen beavat-kozás
Afganisztán ügyei-be
mindez a szovjetéi-lene- s
kampány eredmé-nye
"
KÉTSZÁZ EVES A MAGYAR ÚJSÁGÍRÁS
1780 újév napján kerek kétszáz esztendővel ezelőtt lázas mun-ka
folyt egy öreg pozsonyi iparosház bolthajtásos szűk szobáiban
A ház tulajdonosa Patzkó Ferenc Ágoston nyomdász — vagy a-ho- gy
akkor mondták: könyvnyomtató — volt aki itt rendezte be a
műhelyét mióta a pesti Landerer nyomdában kitanulta a szakma
mesterfogásait és önállósította magát
Most nagy fába vágta a fejszéjét: újság mégpedig magyar-nyelv- ű
újság indítására kéil engedélyt Mária Terézia királynőtől Alig
néhány nappal előbb érkezett meg Bécsből a kiváltságlevél és az
idő sürgetett: a lap első számának megjelenését az új év első nap-jára
tervezte Patzkó mester és a november végén szétküldött előf-izetési
felhívásban ezt meg is ígérte a reménybeli olvasóknak
Ezért buzgólkodtak annyira most az új lap első száma körül
Patzkó a kiadó és nyomdász egy személyben meg az újdonsült
szerkesztő: Rát Mátyás Mitagadás lámpalázuk volt: egyikük sem
rendelkezett gyakorlattal az újságcsinálásban Patzkó mester ed-dig
csak a tempós munkát igénylő könyvnyomtatással pepecselt —
Rát Mátyás pedig evangélikus papnak tanult A gyakorlat hiány-zott
ugyan de a lelkesedésben nem volt hiány: mindkettőjükbe jó-ad- ag
makacsság szorult: amit egyszer a fejükbevettek abból nem
engedtek!
A két ember tehát jól egymásratalált: amióta Patzkó mester
Pestről Pozsonyba költözött és 1770-be- n megnyitotta itteni műhe-lyét
folyton azon törte a fejét hogyan rukkolhatna ki egy ma-gyarnyelvű
újsággal? Szóval lapalapítási ambíciók fűtötték ami
azonban akkor a tizennyolcadik században szokatlan dolog volt
Ugyanis ezidőtájt még nem sok újság jelent meg az országban —
magyarnyelvű meg éppenséggel egy sem
Nyilván ennek felismerése adta az ötletet Patzkónak hogy e-gyéb- ként
szépen jövedelmező nyomdájában lapot állítson elő Fölös-leges
pénzéből új vállalkozásba akart fogni feltehetően nem a vár-ható
üzleti haszon reményében hanem mert kiadói babérokra vá-gyott
és talán honfiúi lelkesedés is sarkalta Egy biztos: mint szak-mabelinek
látnia kellett hogy a nyugati szomszédos országokban
már mindenütt jelennek meg újságok melyek a nép nyelvén tájé-koztatnak
tanítanak És Magyarországon addig még csak néhány
rövidéletű latin vagy németnyelvű próbálkozást tartottak számon
Minden megvolt tehát Patzkó uramnál ami a lapindításhoz kel-lett:
jólfelszerelt nyomda pénz és áldozatkészség csak éppen
egy hiányzott: a magyar nyelvtudás de főleg az írással állt hadi-lábon
a derék könyvnyomtató Landerer mester mellett Pesten is
német szó járta és a pozsonyi polgárok magyar érzésííek voltak u-gy- an
de a magyar nyelvber ök sem jeleskedtek Patzkó Ferenc Á- -
USA
CARTER ELNÖK
VISSZAVÁG
— „Az Egyesült Álla-mok
minden szükséges lé-pést
megtesz Iránban és
Afganisztánban ahhoz —
hogy megvédje érdekeit"
— intette Cartcr elnök a
Szovjetuniót A továbbiak
során amikor az Elnbk a
nagy fölénnyel bejelentett
ENSZ közgyűlés döntését
ismertette nagy taps mel-leit
a következőket mondot-ta:
— „Az amerikai kor
mány folytatja érdekei
megvédését és ha lehetsé
ges — megőrzi a békét ( ! ! ! )
azonban hozzá kell
tennem azt hogy
az Egyesült Államok úgy
értelmezi érdekei meg-védését
hogy minden o-ly- an
akcióra kész ami
jelen esetben szükséges-nek
mutatkozik"
Az Elnököt újra meg-tapsolták
amikor a Sma'l)
Business (kiskereskcdök)Fe-hé- r
Házban tartott konfe-renciáján
felszólalt:
ftMég" a legnormálisabb
körülmények között sem
várom azt hogy a ren-des
kereskedelmi kapcso-latokat
egyhamar felújít-juk
a Szovjetunióval "
Ismeretes hogy a hé-ten
az Egyesült Államok a
Szovjetunióba irányuló ga-bonaszállitás-okat
felfüggesz-tette
amiatt mert az oro-szok
elözönlötték Afganisz-tánt
ahol a becslések sze-rint
ma százezer orosz ka
íí?'íl'1tfe'''
tona tartózkodik Szóivá-nyo- s
átállásokról is érkez-tek
jelentések amikoris a
muzulmán eredetű szovjet
katonák közül (tádzsik bei-lulz- si
kirgiz kazah iiJn'g
stb) számosan átálltak az
afganisztáni szabadsághar-cosok
sorai közé
Carter elnök a moszk-vai
1980-r- a tervezett olim-piai
játékokban való ame-rikai
részvételt is megkér-dőjelezte
s átküldte Warrcn
Christopher h külügyi ál-lamtitkárt
Európába abból
a célból hogy
puhatolja ki az USA szö-vetségesei
körében a er
re vonatkozó általános
hangulatot vajon az o-lim- pia
bojkottjának van-- e
nyugatcurópai tömegbázi-sa?
PAKISZTÁNT
SÜRGŐSEN
FELSZERELI AZ
USA
Az Egyesült Államok
400 millió dollár értékű
fegyverzetet gazdasági é
katonai segítséget ajánlott
fel Afganisztán szomszédjá-nak:
Pakisztánnak A sür-gős
katonai segélyterv fel
öleli Kínát a Perzsa-öbö- l
bizonyos államait végül —
Nyugat-Európ- át is
Az OPEC (Organizati-o- n
of Petroleum Exporting
Countrics) tagjai Bejrutban
ugyancsak sürgős gyűlést
hívtak össze hogy megtár-gyalják
a szovjet katonai
(folytatás a 2-i- k oldalon)
goston tehát szerkesztőt keresett az elképzelt laphoz 1779 tava-szán
a véletlen összehozta Rát Mátyás győri evangélikus pappal
akinek elmondta terveit Kiderült: a nagytiszteletii úr fejében is
hasonló gondolatok motoszkálnak A két ember parolázott és ha-mar
megvolt az egyesség Munkához láttak hát hogy megvalósít-sák
immáron közös tervüket
1780 újévkor nagy volt a sürgés-forgá- s az utolsó simításokat
végezték a szerkesztőségül szolgáló nyomdában Elkészült a címlap
rajza — maga Rát Mátyás tervezte és büszke is volt rá nagyon! —
A fejléc központjában a földgolyó fölötte szárnyas sarujával a
Merkúr a hírvivő röpül balkezében „Per Regna Per Urbes" fe-lírású
szalagot lobogtatva A glóbusz alatt Magyarország címere s
legfelül a nyomtatott szöveg: „Felséges Tsászárné és Apostoli K-irály
Asszonynak különös engedelmével" S végül a legfontosabb
a cím amiről majd' megfeledkeztünk: Magyar Hírmondó No meg
persze a dátum: „1780-di- k esztendőben Januárius havának első
napján szombaton költ"
Az asztalokon kikészítve a szedés: igazat megvallva sok he-lyett
nem foglalt el mert a Magyar Hírmondó bizony elég szer-rén- y
terjedelemben jelent meg Mindössze nyolc kisméretű — és
nyolcadrét ív nagyságú — oldalon egy hasábra tördelve De ebbe
az igencsak szűk keretbe meglepően színes anyagot tudott beszorí-tani
Rát Mátyás Hadd idézzünk egy-k- ét címet a legfontosabb ro-vatok
közül: Tudománybéli dolgok 1 lazánkbéli történetek Külföl-di
holmi Hiteles hírek Hihetetlen dolgok Bizonytalan dolgok Ha-di
dolgok
Mint láthatjuk Rát Mátyás uramat az Isten is szerkesztőnek
teremtette: jó újságírói érzékkel válogatott a hírek közt s amiért
nem akart felelősséget vállalni egyszerűen a „hihetetlen" vagy a
„bizonytalan" dolgok címszó alatt közölte Mert bizony akkor
még igencsak gyerekcipőben járt a hírszolgálat A Magyar Hír-mondó
munkáját még sem telefon sem telex-gé- p nem segítette de
külföldi tudósítói sem voltak önkéntes munkatársaitól ahogy ö
mondta „levelező jóakaróitól" kapta Rát Mátyás a híreket s azo-kat
aligha tudta leellenőrizni Vagy — saját bevallása szerint —
külföldi lapokból „ollózott" vett át híranyagot
De mindeme fogyatékossága mellett a Magyar Hírmondó mér-földkövet
jelentett a magyar sajtó történetében Elsősorban ma-gyar
nyelven szólt az olvasókhoz amihez akkor a tizennyolcadik
század végén hallatlanul nagy bátorság kellett! Még nem létezett
egységes irodalmi nyelv a nyelvújítás még csak egy egészen kis
körön belül éreztette hatását A főnemesség méltóságán alulinak
(Folytatás az ötödik o'ldalon)
Gondolatok az emigrációban
Közel száz esztendővel ezelőtt Ujhá-zy
László Sáros megye főispánja Komá-rom
várának polgári védője Klapka
György tábornok mellett 1833 október
1-- én mint az Amerikai Egyesült Álla-mok
konzulja a következőket írta Anco-náb- ól
egy Kossuth-ho- z intézett levelében:
„Nagyon elszomorodtam Maculaynak a-z- on
mondatán hogy amennyire tovább
tait a hontalanságnak időszaka annál ke-vésbé
nélkülözik a hazaiak számüzöttjei- -
ket — de ezek viszont annál növekedőbb
vággyal kívánkoznak vissza a megszabadí-tandó
hazába Nem igen nemes indulat
az cLsök részéről — de annál dicsérete-sebb
a miénkröl De hiába az első tény
a történelmi igazság"
Az elvhüségéröl híres és közmegbecsü-lésben
elő Ujházy 1849-be- n a detronizá-ció- s
törvény megszavazásakor megeskü-dött
hogy soha többé nem lesz Habs-burg
alattvaló Amerikába emigrált és a
texasi farmján amit Sírmezönek nevezett
el 1870 március 7-- én 75 életévében —
meghalt Eszméi nem valósultak meg de
tovább élnek máig J Gál Éva hazai
történész az Akadémiai Kiadó gondozá-sában
1971-be- n könyvet írt róla 1979-be- n
Bogáti Péter ugyancsak hazai tör-ténész
két könyvet jelentetett meg a
Kossuth — illetve Móra kiadóknál Uj-házyr- ól
„Flamingók Uj-Bud- án és Édes
Pólim!" címmel több mint százesztendő
vel halála után a népi - demokratikus
Magyarországon! És a régebbi honi szo-kásoktól
eltérően Bogáti sehol sem írja ró
la hogy a kommunizmus elöfutárja"lett
volna
Elgondolkoztam hogy vajha közülünk
mai emigránsok közül kire fog egy év-század
múlva emlékezni és' kiről megem
lékezni Magyarország Talán pusztán a-z- ért meit jellemes ember volt?
Nem tudom a mai emigrációt meny
nyiben írta le az ország és mennyiben
írták le az emigránsok az országotVan-- e
közöttünk olyan aki oly hévvel vágy-na
vissza a megszabadítandó országba
mint Ujházy Az idők és körülmények a
kiegyezés óta felmérhetetlenül nagyot vál-toztak
minden vonatkozásban s velük
változtak a feladatok is A Kossuth-emig-ráci- ó
— ugyanúgy mint Rákóczié — még
a fegyveres megoldás lehetőségéről ál
modozott és abban bízott Nem is telje-sen
indokolatlanul És arról hogy a ré-gi
igazi Magyarországot állítják hely-re
Ma ehhez világégésre lenne szükség
valószínűen egy atomháborúra És akkor
is kétséges hogy mi történne? Aligha
Nagymagyarország helyreállítása
Mi hárul akkor feladat és cselekvési
lehetőségként a mai emigrációra? Ez o-ly- an
gordiusi kérdés amit nem lehet a
karddal kettévágni De a világ tovább és
szakadatlanul változik is az események
kavargásán túl ezekre kell figyelmünket
fordítanunk Hogy megtaláljuk a lehetősé
geket Mert a politika nem a lehetetlen
ségek hanem a lehetőségek művészete
Idestova öt évszázada hogy Magyar
ország és a magyar nemzet szakadatlanul
szabadságáért törvényes jogaiért állam-eszményének
gyakorlatáért alkotmányának
helyreállításáértktizd Szabadságharcokkal
forradalmakkal politikai erőfeszítésekkel
lehetetlen szituációkból lehetetlen körül
mények között is Minden erőfeszítésünk
megbukott De erőfeszítéseink célja: az
eszmék megmaradtak! Az erdélyi fejedel
mek háborúi nélkül nincsen Rákóczi sza
Magyaryné B II Csilla:
mtfÉmMm
badságharc És Rákóczi nélkül nincsen
Kossuth És Kossuth nélkül nincsen 1936
És 1956 nélkül nem volna értelme az c-migráci- ónak
Mert az életnek sincs értel-me
szabadság nélkül
De mindig' a koráramlát a ránk nehe-zedő
hatalmak érdekei és eszméi ellen küz
döttünk Páratlan hősiességgel! De meg-buktunk
minden esetben Nem voltak ba-rátaink
csak ellenségeink! Nem értett a
világ meg bennünket és mi sem érleltük
meg a világot Csak védekeztünk küzdöt-tünk
áldoztunk a biztos bukás tudatá-ban
is Azért hogy fennmaradjanak esz-méink
és köztük a legfőbb eszme: az egy
és oszthatatlan szabadság! Tragikus szá-zadok
tragikus kor! Egyedül maradtunk!
Mennyiben voltunk ennek mi az okai s
mennyiben mások ne firtassuk most Éli
hez túlságosan messze nyúlnak a szálak
és hozzá össze is vannak gubancolódva
Előre kell nézni és hogy előre lássunk
nem szabad 'felednünk nzt ami mögöt
tünk van: a múltunkat!
Magyarországot nein azéit hívták Ma-gyarországnak
mert benne egy vékony ma-gyar
réteg uralkodott mások felett hanem
mert az ország lakossága a 18 század e-lej- éig
túlnyomó többségben (75-8- 0 száza-lékban)
magyar volt A mi igazi hazánk
nemcsak a „Regnum" a Kárpátok meden-céje
hanem az „Archiregnum"a Magyar
Birodalom azaz a Dunamedence volt —
Ezt a nagy európai régiót a magyar ál-lameszme
és annak gyakorlata töltötte ki!
A mohácsi tragédia után Erdély lett
a magyar államiság fenntartója és tovább
fejlesztője A három nemzet és a négy
vallás országa" Ezt az országot nyom-ta
el előbb a német birodalmi majd az
osztrák állameszme mely a szolgaság ki-fejezése
volt Ezért küzdöttünk ellene —
Nemzetiségi állammá csak a 18 és 19
században lettünk A nacionalizmus euró-pai
eszméje rajtunk is végig sepert Má-sok
is mi is helytelenül értelmeztük és
ennek az értelmezésnek köszönhetjük Tri-anont
ami megcsonkulva ellenségek gyű-rűjébe
szorított Nem volt kiút belőle a
revízió reményén kivül
Azóta Nyugateurópában is nagy válto
zások mentek és főleg mennek végbe Az
„egységes nemzetállam" eszméje már csak
Franciaországban él Mindenütt másutt
visszatérnek a regionalizmushoz a szabad-ság
demokratikus közvetlen formájához az
önkormányzatok elvéhez az integrációhoz
az Egyesült Európa tehát egy nagy világ-régió
keretében Szembefordulnak a cent-ralizmussal
más népek diszkriminációjával
az államok korlátlan szuverenitásának fik-ciójával
összefoglalva mindahhoz térnek
vissza ami a régi 1526 előtti Magyar Bi-rodalom
majd az Erdélyi Fejedelemség lé-nyege
gyakorlata eszméje és fenntartó el-ve
volt
Elveinket melyeket a két világháború
között hangoztattunk a világ nem értette
meg Sőt szembefordult velünk Teleki Pál
1936-ba- n a Nouvelle Revue de Hongrie
hasábjain azt irta: „A revizionizmus nem
pusztán magyar kérdés Egész Európát re
vízió alá kell vonni" Ez most bekövetke-zett
szellemileg és kétségkívül bekövetke
zik a gyakorlati politikában is Ha ezek-hez
a mozgalmakhoz szegődünk végre —
megértenek s nem leszünk többé egye-dül!
A haza némaságra van ítélve E-zé- rt
kell helyette is szólnunk és cseleked
nünk A lehetőség adva van!
(Hadak útján)
VAROSVÉGI FÁK
A városvégi fák oly bánatosan bólogatnak
ök már utolsó sugarait kapják csak a napnak
rájuk takaróként az országút szürke pora száll
fonnyadt lombjuk közt nem rakja meg fészkét a madár
De én szerellek titeket is bús városvégi fák
a bánat vagytok elhagyottság magány szomorúság
— s reményt ad mégis ha csüggeteg lombotokra nézek
mert fénytelenül szürkén daltalan de ti is éltek!
Hisz' élnetek kell: rátok is hull az égből az eső
riigyeték pattan és ha tavasszal két szerető-- '
szívű fiatal a város végén sétál kacagva
lombotok rájuk borul s megcsókolják egymást alatta