Magyar Elet, February 03, 1973

              tto A
Nem sokaság
hanem Lélek 9f H V
s szabad nép tesz
k B MwmíPflí ÜkSh H m AVBl H Km csuda dolgokat Lorgwl Indcpendeul
Canadian WeekJy
BERZSENYI ín the Hungárián Langusge
Vol 26 No 5 XXVI évfolvam 5 szám 1973 lebruár 3 szombat Ara: 20 cenl fw'w ww m' w
Rég várt béke problematikus utóhatásokkal
WW
Nixon: új korszaka"
Brüsszelben az USA és XATO szövetségesei megegyeztek a január 31-é- n Bécsben kezdődő csapatkivonások ügyében követendő platformban — je-lenti
az Associated Press egyben a XATO visszautasította azt az orosz javas-latot
hogy a semleges államok mint Málta (!) részt vegyenek a csapatcsök-kentések
„bécsi kongresszusán" — Az izlandi Helgafjeíl vulkán 5000 éven
át mélyen aludta „az igazak álmát" s nemrég történt kitöréseivel Heymaey
szigetét elpusztulással fenyegeti — Szíria parancsot adott a palesztin geril-láknak
hogy szüntessék be az Izrael elleni a határ men-tén
— Az ELEFTERIA c ciprusi lap szerint „a polgárháború közelsége ijesz-tő
méreteket öltött" — A PANAM AIRWAYS nem veszi át a feltételesen
megrendelt 8 COXCORDE angol-franci- a gyártású szuperszonikus óriás-jete- t
(az Air Canada a 4 COXCORDE-r- a szóló előrendelését 1972 júliusában stor-nírozta)
— Sihanuk herceg nem fogadta el a vietnami tűzszünet előírásait és
megfogadta: haláláig harcolni fog Kambodzsa „felszabadításáért" — A ni-caraguai
Managua város földrengés-áldozataina- k száma kb 7000 halott az
USA 3 milliós gyorssegélyt szavazott meg és a Világbank is fontolóra vette
a legfontosabb helyi szükségletek finanszírozását — Montrealban egy zsidó
üzletembernek szóló „bombacsomagot" tett ártalmatlanná a rendőrség —
Ausztrália a „God Savé the Queen" helyett új himnusz bevezetését határozta
el a sikeres zeneszerző díja $5000 — Szudánban összeesküvést lepleztek le
melynek célja Nimeiry elnök meggyjlkolása volt 12 magasrangú tisztet le-tartóztattak
— Kína szabadon bocsátotta 3 utolsó angol nemzetiségű fog-lyát
— A Mexico City-be- li egyetemi forrongások során 2 diákot lelőttek —
A SZU-ba- n betiltották a női labdarúgást mely „egészségtelen szenvedélyeket
korbácsol fel" (?)
n NINCS BÉKE
A BAMBUSZFAK
TÖVÉBEN
Bár a francia főváros-ban
a hct végén megtörtént
a tűzszünet regvárt alá-írása
és a négy érdekelt
„halalom" mint az USA
a dél-vietna- mi illetve az
észak-vietna- mi kormány és
a Viet Cong (!) aláírása az
okmányon díszeleg senki
nem táplál vérmes remé-nyeket
azzal kapcsolatban
hogy a béke valóban bekö-szöntött
volna a negyed-század
óta háborúsújtotta
országba
Percekkel a tűzszünet
aláírása előtt a déliek Tay
Ninh városát (Saigontól
északnyugatra mindössze
50 mérföldre!) kiürítették
azonban egy ellentámadás
után a déliek
visszafoglalták azt a
tartományi fővárost
ahol a Viet Cong a ter-vek
szerint a „forra-dalmi
kormány" jövő
székhelyét óhajtotta
volna berendezni
A IIABORU UTOLSÓ
NAPJA
Sajnos rendkívül akció-dús"
volt: az USA bombá
rjtBEZ
BB
„A béke
hadmmüveleteiket
zógépek 429 ízben repültek
be ellenséges terület fölé
ami csúcseredménynek
számít a harcok történeté-ben
A vcszteséglista össze-sen
522 halottat tüntet fel
— mindkét részről —
egyetlen amerikai hősi ha-lott
nyilvántartásával
KANADA
BÉKEFENNTARTÓ
SZEREPE
Trudeau miniszterelnök
személyesen búcsúztatta a
kanadai haderő 130 tagját
akik az clsö fázisban a
„béke katonái" szerepét
hívatottak betölteni az' in-dokínai
háború színterén
— „Kasmir Ciprus Szuez
és Kongó után a kanadai
haderőket a béke fenntar-tásával
kapcsolják össze"
— mondotta a miniszterel-nök
a Longe Pointe katonai
támaszponton
A kanadai békefenn-tartó
egységekhez in-donéz
lengyel és ma-gyar
erők csatlakoz-nak
— a négy nemzetből álló
bizottság döntése szerint
— s Kanada egyelőre csak
60 napra vállalta ezt a há--
i ládatlan szerepet
A KUBAI USA
TÁMASZPONT
Annak ellenére hogy az
Egyesült Államok bizonyos
mértékben rendezni óhajt-ja
a Kubához fűződő vi-szonyát
a kongresszus
nemrég többmillió dolláros
újabb beruházás tervét fo-gadta
el a guantanamo-- i
USA támaszpont kibővíté-se
céljából
Bár Fidel Castro hivata-los
lapja csaknem minden
héten újabb vezércikkes
dörgedelmet intéz az ame-rikaiakhoz
hogy hagyja-nak
ott csapot-papo- t és vo
jn-upiniiiiiiamKiiiiiainiinrní!Hiiinn-niui:
aií
mmums miiinirun
Varsa László S J
A mi sorsunk az egyik magyart kétsegbeejti és káromlásra
bőszíti a másikat árulóvá teszi a fajtája ellen a választottakat
pedig imádságra vezeti és kimenti a sötétből éle-tünkre
borul A káromkodónak soha sincs igaza mert rossz a
szmimértékc az áruló kivégzi becsületét és elöli a lelkét az
imidkozó az isteni fénybe és megváltja a nemzetét Uj
gondolkodást új beszédet kell most tanulnunk hogy kimondhas-suk
a magyar let titkát Amint láttuk már többekben fölvillant
ennek a sejtése de nem állították azt az érzés tengelyébe most
azonban maga a helyzet parancsolja már hogy az egyetlen jár-ható
útra lépjünk nyitvaáll előttünk így hangzik az egy-szerű
hitvallás:
Századok Királya mindenható Isten! Bilincsbe verve
koldusán mi árva magyarok hálát adunk Neked mert
öröktől fogva akartál minket Az uráli pusztákon nemzetbe gyű-jtöttél
a Kárpátok alatt új hazát adtál és pogány őseinket szíved-be
íogadtad Európa szélén ott vertünk tanyát ahol folyton dü-höng
a vérivó vihar gyilkos Ázsia hordái sokszor zúdultak ránk
és mindig többen voltak mint a magyar Bizony magunk ellen
is sokat vétettünk ahányszor balgán egymás vérébe vertünk csa-pot
de bármi történt Te mindig vigyáztál ránk és hatalmad cso-dája
hogy még áll hazánk
Mi érezzük: valami nagy szándékod van velünk valamijééi
amitől eddig iszonyodva szöktünk Mi akkor hittük volna köny-nye- n
hogy Atyánk vagy ha mosolygó békében ihattuk volna bo-runkat
akkor diciérve dalolnánk az égre És elmélkedtünk volna
szent Fiad kínjáról sohasem tudva mi a nemzeti kereszt Nem
akartad hogy végig nagy gyermekek maradjunk kik pénzzel
könyvvel karddal játsszák eí az életet mert Te isteni sorsra
szántál minket de hinni nem akartuk hogy ennyire szeretsz Az
erősekre nem kell vigyáznod nem is ők a Te országodat
s azért mutatod meg hatalmadat a gyöngéken akik tiportan ta-nulják
mi az alázat
Adjad Uram malasztodat hogy végre megértsünk Téged' ki
7rM$rirJ'ri-'''''-r:'- - Tmifliiiir?lftyfoh'iWli llrav 'fc ™r— W-l-gftrü:rS£f- fTVE irfl
HUNGÁRIÁN LIFE
e¥ík€£
nuljanak ki a szigetről
a washingtoni kor-mánynak
egv előre esze-ágában
sincs ezt meg-tenni
főképpen a kö-vetkező
indokok alap-ján:
AZ OROSZ JELENLÉT
A Pentagon nem csinál
titkot abból hogy az oro-szok
gyakori llotta-látoga-tás- ai
„technikai
csaknem állandó
duzzasztása gondokat okoz
a felderítő szolgálatnak
mert nem óhajtanak újabb
„rakétaválságba" sodród-ni
A múlt év novemberé-ben
a Szovjetunió egy tor-pedórombolót
egy cirká-lót
és egy szerelésekre ja-vításokra
alkalmas szervisz-hajó- t
küldött a kubai vi-zekre
Ez a „baráti" flottalá-togatás
sorrendben a
nyolcadik volt nem
egészen három év alatt
A légi viszonylat is hason-ló
képet mutat: ugyanazon
időszak alatt tíz
szovjet felderítő
légiflotta látogatását fo-gadták
a kubai repülőté-ren
H A KIKÉPZÉSI
KÖRZET ELŐNYE
USA haditengerész tisz-tek
Guantanamo-- t az At-lanti
óceán legjobb kikép-zési
terepének tartják Pé-ldául:
a kikötőből kifutva
egy torpedóromboló 15
perc alatt máris olyan mély
vizeken halad ahol nyom-ban
megkezdheti az ellen-séges
tengeralattjáró le-küzdésére
irányuló gyakor-latait
A hazai San Diego
kikötőjéből kifutva ez csu-pán
45 perc múltán követ-kezhet- ik
be a tenger vizé-nek
sekélysége miatt
Minden évben kb 150 ha-dihajó
legénységét képe-zik
ki a kubai USA tenge-részeti
támaszponton Vé-gül
háború esetén Guanta-nam- o
a karibi tenger vé
Ji''jy
napjai
Agnew Saiaonba utazik
segédcsa-patainak"
nagytelje-sítményű
delmi kulcsának számít
(Érdekes hogy 1964-be- n
Castro lezáratta a vízveze-téket
válaszul az ameri-kaiak
tengervíz-desztillál- ó
édesvíz-termel- ő üzemet
építettek)
GUANTANAMO — MA
Jelenleg 3500 katona és
250 kubai bejáró munkás
tartózkodik (napközben) a
támaszponton melynek k-iterjedése
45 négyzetmér-föld
Egyébként a támasz-pont
birtoklását egy 1903-b- ól
datálódó szerződés sza-bályozza
melynek értelmé-ben
az USA-na- k örökös jo-ga
van az ott tartózkodás-ra
feltéve ha nem kölcsö-nösen
döntenek a kivonu-lásról
Az USA évi bért fizet
Kubának amit sokan
nem tudnak mely 3 és
fél ezer dollárra rúg s ta-lán
ezért nem váltotta be
Castro — 1959 azaz ura-lomrajutása
óta egyik
amerikai csekket sem
Ugyanakkor az ameri-kaiak
1903 óta mintegy 85
millió dollárt költöttek a
bázisra Az évi fenntartási
és karbantartási költség
kb 12 millió dollá-r-
Egy másik alig ismert
különös részlet az ameri-kai
bázisról: az alsó ame-rikai
öblöt bármely nemze-tiségű
hajó használhatja
míg a felső öböl kubai kéz-ben
van így történik az-tán
hogy
az amerikai révészha-jók
kifogástalan udva-riassággal
vezetik a
felső öbölbe a kínai
vagy éppen szovjet ha-jókat
Guantanamo jelentős
szerepet játszott mindkét
világháborúban de különö-sen
az 1962-be- li rakétavál-ság
idején Éppen ezért azt
kell feltételeznünk hogy
az amerikai jelenlét — a
szerződés értelmében is —
tartósnak ígérkezik
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
s-iinimiHiiuiii-tnniqiintüitnniii
iiinuiUhKinniiHi Hinuiti mn:tum nnnnuuiHmnnuiniinniiimnnniiimuTBinniíininfdiiN iniiiRaiiiiniiiiRiiiiiJHiRiiunii] mii'iii h:khiij- - i jiiin!iriiiiiniiiiiriiUKj iui uiihii niisiiiirqiihiniiitri m iMiraiiiraiiairaiiiiniiiiniiiiin nDnannimiiiiiiui Wg
Bujdosó elmélkedés
hódoló amely
bemegy
amely
buj-dosva
—
kívánják
=- i-'
a halandók élén véresre zúzva hősen viszed a gyalázat fáját hogy
veszted által legyünk mi élők Legyőzted a bűnt pokolt és halált
s akinek ez kell követnek Téged de nem is fog rajtunk semmi
végzet Nem árt nekik az ádáz csapás minden kereszt növeli őket
és tanúid lesznek Neked a győzhetetlen erősnek Edzi őket bör-tön
kínzás nem árt nekik ostor bitófa és ha kell bátran mennek
a halálba Keményebbek a zsarnoknál s míg testük a kín tüzébe
omlik lelkük fut "a Te szívedre mert Neked van szíved szeretni
minket és erődet a gyöngéken mutatod meg Ezért megyünk Jé-zus
veled a bíróságra ahol a gazság ül törvényt megyünk szíjjal
tövissel veretni hiszen mi a tested vagyunk bennünk Te vérzcl
tovább most is a Földön és a mi magyar keresztünk is a Tied
Véredhez ontjuk vérünket keresztfád alá vállunkat adjuk és sír-va
Veled vonszoljuk a Golgotára
Mohács óta minden csatánkban vesztettünk de ha Veled har-colunk
biztos a diadal mert Te vagy a halálban győztes óriás és
Te vagy az egyetlen föltámadás Ha akarnád minden gőg porban
roskadna Előtted de Neked nem kell a rabszolgák hódolata
mert a szabadság Ura vagy s míg tart az idő eltűröd hogy a hety-ke
vakság ne lássa hol a végtelen erő Vezérünk és minden fegy-verünk
Te vagy és öldöklő gépekre nincsen szükségünk ha Te
vagy a mi ronthatatlan várunk Más sorsot nem adhatsz annak
akit szeretsz csak szemet és szívet is adj hozzá Uram erőt hogy
értse már a magyar mekkora áldás a kereszt Mert akkor egyek
leszünk a-f- ő akarattal az egész világ sem bír velünk Akkor a go-noszok
csak a Te vésőid lesznek hogy márványunkat faragjad
velük s ha kész a remekmű szemétre hajítod hitvány eszközödet
Elvetted földi fegyverünket nem való e játékszer felnőtt nagy-jaídna- k
amivel marakodnak a hatalmas kamaszok Ha megnyi-tod
szemünket hogy "a titkot lássa ha magadhoz öleled szivünket
soha nem hódolunk a bamba pogánynak mert Jézus barátai a
szenvedő népek és csak értük teremtette a Földet akik az egész
világgal dacolni mernek Ezért köszönöm Uram hogy magyarnak
alkottál és ha százszor lehetne születni újra csak a Te árva néped
fia akarnék lenni
ni 'i
—
—
—
aü: wirll-- t „-„''- ''
sarT!---5i- r i ' --- _ vi'sa
A cseremisz asszonyok „kórusa" Nyugodtan aláírhattuk volna: „alföldi asz--
szonyok" olyan jó „magyar" arcok néznek reánk a képről Több mint ezer
év távlatából sem tagadható le a rokonság
A „Tiszatáj" c hazai irodalmi lap egy'
külön számot szentelt nemrég a Szovjet-unióban
élő nyelvrokonaink életének iro-dalmának
Bő szemelvényekel hoz a fo-lyóirat
a népköltészetük íróik és költőik
alkotásaikból művészi fordításokban —
Természetesen ma Magyarországon nem
lehet meghallani rokonaink titkos pana-szait
vágyódásukat a szabadság után Még
jó hogy vannak lelkes kutatók akik fog-lalkoznak
egyáltalában a rabságban szen-vedő
rokonnépeink művészetével irodal-mával
A szabadvilági magyarság köteles-sége:
hangot adni az elfojtott vádnak pa-nasznak!
Soraikba dalaikba beleolvastam — és
az elszórt hangokból felharsant lelkemben
a rab milliók kórusa!
Az első hang amit meghallottam: a
magyar rokonság mély öntudata volt Ju-va- n
Sesztalov vogul költő „Juliánusz ba-rát"
c költeményében Juliánusz baráton
keresztül így kiált hozzánk:
Julián Julián
Nem tudtam neved sem
Pedig nálunk jártál
Pedig megtaláltál
Ajándékot adtunk
Megcsókoltuk egymást
Forrón fogadkoztunk
Hogy még látjuk egymást
Áldás Rád Julián!
Megtaláltuk egymást
Már el ne szakadjunk!
Egymást el ne hagyjuk!
(Bedc Anna fordítása)
A ma mintegy hétezres lélekszámú vo-guls- ág
— az Uraitól keletre él és még ma
is ősi foglalkozását űzi (halászat vadá-szat)
Ma 21 ezer körül jár a voguloktól
még keletebbre élő osztjákok száma ök
is kitűnő vadászok s mesterei a halfogás-nak
Irodalmi alkotásaik kifogyhatatla-nok
a zord de szépséges hazájuk leírásá-ban
s egy gondolat vonul végig népkölté-szetükön:
az elvesztett szabadság utáni
vágy íme egy részlet a „Könyörgés feltá-madásért"
c
Veszejtő nagy betegség
minket íme megtámadott:
elvette kincsünket: szabadságunkat
verembe csapdába minket bebocsátott
Nagy Szellem Mindenható
imánk Hozzád száll!
Szabadításunkra siess!
(Fordította: Bedc Anna)
Obi rokonaink közé tartoznak az északi
szamojédek Közülök a nyenyecek a leg-számosabb- ak:
28 ezren vannak Elsősor-ban
élnek Legna-gyobb
élő költőjük L Lapcuj aki így vall
szülőföldjéről:
Én az életem
A tundra nélkül
Elképzelni --iém t
Tudnám sohasem
Mint anyám úgy' vár
Ha messze vagyok
Nem tudnék máshol
Élni sohasem
(Fordította: Kiss Judit)
A lappok 30 ezres népe már a Szovjet
európai részén lakik Szintén halászatból
Mm
fc- t-
2--i±-:-
sz3s ®?7'j-ifist'ivj55fcai- v íjsfrjimU
?ÉMM
tiKíJíriiiíiiiiUiiíiiiiiiiuaiiíiiiiriiiu!:!:::!!!!::!:::!::!!::!:::]:]:!:!!:!:!:!!!:!:::!!!:!]!:!:!!!!:!!: :u]::IlMiil(:::i:lJUL[1[lrlJr[L:llh!]]J:]I:l:]:!llI::i::!lriíl:nl::l:l:!Jrl:l]![[l[[lU[!lKl[[l![::!l]::I[!!l!Il[[!:[lii!':[IlIr:I[I:rllIIt
Rab rokonaink kórusa
népballadájukból:
rénszarvastartásból
és vadászatból élnek Érdekes habár
pogányok népiköltészetük már keresz-tény
gondolatvilágot tükröz amint ezt az
„Ének a naphoz" c ballada egyik részlete
is bizonyítja:
Szépséges pompás napocska ki most
feltámadsz
meglátásodkor szívemnek kedvet adsz
áldassék szépséges sugárzásod!
Én örömömben öt is dicsérem
az Egek Urál ki téged teremlett
(Fordította: Bedc Anna)
Nyelvrokonaink következő nagyobb cso-portja
a Káma és a Volga mentén él A
zűrjének komik votjákok cseremiszek
és a mordvinok létszámukban is lényege-sen
nagyobb népek a szibériai finnugorok-nál
és a társadalmi gazdasági szervező-désnek
is magasabb fokára jutottak el
mivel földmüveléssel foglalkoznak
A zűrjének és komik 475 ezres lélekszá-mú
nép Albert Vanyajcv a legismertebb
költőjük „Északon hull a hó" c szimbo-likus
versét Fokos Dávid magyar profesz-szorho-z írta aki a komi nyelv lelkes ku-tatója
Ebből a versből idézünk:
Komi földön félszáz éve
Jártál köztünk rágondolni jó —
Tudjuk él szívedbe vésve:
Hogy hull Északon a hó
Életünket belepi a hó
(Fordította: Képes Géza)
A votjákok mintegy 700 ezren vannak
Hagyományaikhoz körömszakadtáig ra-gaszkodnak
Nemzeti költőjük Gerd Ku-zeb- aj akit Sztálin nacionalizmussal vá-dolt
és kivégeztetett „Daruvonulás" című
verséből közlünk egy részletet:
Arra ahol kék a messzeség
elhúzó darucsapal repült
Itthagytak nem sajnálták azokat
akik ittmaradtunk a erdőt
a bánatot a dühöt az üldözést
Mi maradunk s meghalunk
mire visszahozza a tavasz
a suhogó lármás darvakat
(Fordította: Rab Zsuzsa)
Az 1970-c- s népszámlálás 600 cerben ál-lapította
meg a cseremiszek számát Az
ők „Petőfijük": Szergej Csavajn aki 17
évet töltött a sztálini börtönökben mert
nagyon szerette népét A bíróság elölt
csak ennyit mondott: „Szeretem népe-met
Ha ez bün akkor ítéljenek el "
G Mikaj ma is élő költő így vall a sza-badságról
„A forradalom dicsérete" című
versében:
Magas eget magas eget hattyú hasítja
Szép fejét megrázza hangja szól sivítva
A magas ég megzendül szavára
A népem ébredezve hunyorog és bámul:
„Mi ez?" — kérdi — a hang riogat és
bíztat
S feltépi az alvót nehéz álmából:
Szemünkről lehullt a vérvörös hályog!
(Fordította: Képes Géza)
A mordvinok lélekszámukat tekintve a
Icgszámosabbak: egy és negyed millió-nyian
vannak Legnagyobb költőjük: Di-mit- rij
Morszkoj-t2- 0 évi kényszermunkára
ítélte Sztálin ezekért a sorokért:
(Folytatás a harmadik oldalon)
4