Magyar Elet, February 07, 1981

              n
"4 5i ?4
HUNGÁRIÁM 110
Mm sokaság
hanem Lelek
l U l d s szabad nép lesz
csuda dolgokat Lrgl Indtpf ndent MAGYAR ELET Cantdi'an W'tclly
BERZSENYI in ite HuogtríaQ Ltngutge
Vol 34 6 XXXIV évfolyam 6 szám 1981 Február 7 Szombat Ára: 40 ccul niwmiumuummimmimwwwutuumwmuimmmnmiiiiiiii
A muzulmánok csúcstalálkozóján olajháborút
Újabb olajzsarolás!
a terrorizmus ellen # Veszélyes
New York konfettis-szerpentin- cs fogadtatást rendezett a kiszabadult túszok
tiszteletére — Egyik túsz a fogság idején öngyilkosságot kísérelt meg egy
tucatnyi depressziós lélektani zavarokkal küzd — Január 29--ét Reagan a hála-adás
országos ünnepévé proklamálta — Sandro Pertini Olaszország állam-elnöke
nyilvános köszönetet mondott azért a 10 millió dollár készpénz adomá-nyért
amelyet Kanada folyósított a tavaly november 23-á- n történt földrengés
áldozatainak fclscgélyczésérc — Az olasz légiközlckcdési dolgozók egyhetes
sztrájkja során 1500 pilóta követelt magasabb fizetéseket — Laingburg dél-afrikai
városkát a kormány árvizsúlytotta katasztrófa-területké- nt kezeli mi-után
a sűrű esőzések nyomán a zabolátlan ár több mint 200 halálos áldozatot
követelt — Bchzad Nabavi Irán egyik befolyásos kormánytagja szerint
„amennyiben Kanada megígéri hogy nem kémkedik és nem foglalkozik
emberrablással" azesetben a kölcsönös diplomáciai kapcsolatok felvételének
semmi akadálya nincs (Bagoly mondja verébnek?) — Ottawában a külügy-minisztérium
tájékoztatása szerint Kanada egyelőre nem siet a teheráni nagy-követség
visszaállításával — A hivatalos iráni hírügynökség a PARS cáfolja
azokat a vádakat miszerint az amerikai túszok kínzásnak cs rossz bánásmód-nak
oItak kitéve A PARS szerint az amerikai katonakórházban (Wicsbadcn-rö- l
van szó) „agymosásnak vetették alá" a volt túszokat — A Zimbabwe (v
Rhodesia) két volt partizánvezére közötti vetélkedés egyelőre úgy oldódott
meg hogy Mugabe miniszterelnök Nkomot tárcanciküli miniszterré nevezte ki
(bár Nkomo inkább olyan beosztást vállalna ahol tömött tárcát kapna a
titulushoz)
AZ ARAB CSÚCS AZ
FENYEGETŐZIK
A Szaúd-Arábiába- n lé-vő
Taif -- újonnan felépített
városban adott találkozót
egymásnak a 800 millió
mozlim lakost képviselő 38
ország vezetője- - Az egyet-len
kivétel Muainmar Qad-da- fi
volt Libya diktátora
A mozlim csúcstalálko-zó
legfontosabbnak tartott
napirendi pontjául az Izra-el
ellen vívandó zsihad-o- t
(szent-háború- ) jelölték meg
amikoris Jeruzsálem vissza-foglalását
az un „olajfegy
Dr Gyallay-Pap- p Domokos:
ver" hatékonyabb forgatá-sával
remélik elérni
Szaúd-Arábi- a külügymi-nisztere
Szaud Al Fajszái
kijelentette: Mekka és Me-dina
után Jeruzsálem a
harmadik olyan szent
város amelynek mielőbb
mozlim kézbe kell kerül-nie
Fahd herceg Szaúd-Arábi- a
trónörököse egyszer-re
két lovat nyergelt meg
amikor egyrészt felszólítot-ta
az oroszokat hogy vo-nuljanak
ki Afganisztánból
másrészt arra intette Wash-ingtont
hogy gyökeresen
változtasson közel-kele- ti po-litikáján
AZ AMERIKAI
OLAJ-ELLENÖRZ- ÉS
FELOLDÁSA?
Abban az esetben ha
Ronald Reagan elnök vá-lasztási
ígéretéi betartja és
a é-rin- tő
ár- - és elosztási ' kor-látozásokat
feloldja azeset-ben
az amerikai fogyasztó-nak
többet kell majd fizet-nie
a benzinért mert a sza-bad
árpolitika nyomban gal-lononként
nyolc cent árdrá-gulást
okozhat
Madridi konferencia
(A „Magyar Élet"-e- t képviselte dr Gyallay-Pap- p Domokos Mad-ridban
az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten Az
alábbiakban közöljük beszámolóját)
Karácsony előtt néhány nappal zárult az Európai Biztonsági
és Együttműködési Értekezlet (Conference on Security and Co-opera-ti- on
in Europe CSCE) harmadik ezúttal Madridban tartott találko-zójának
első felvonása (A következőkben a konferenciát angol rö-vidítésével
— CSCE — fogjuk idézni) A második szakasz január
27-é- n kezdődik és a tervek szerint március 5-é- n zárónyilatkozat-tal
fejeződik be
A madridi konferencia folytatása és" szerves része az 1973-75-b- en
Helsinkiben (és részben Genfben) tartott első Európai Bizton-sági
és Együttműködési Értekezlet által elindított úgynevezett „hel-sinki- -i
folyamat"-na- k Az első konferencia eredményeképpen létre-jött
Záróokmány megállapítja hogy a Helsinki-- i értekezlet egy olyan
„sokoldalú folyamat"-o- t indított el amelyet az aláíró nyugat- - és
keleteurópai országoknak az Egyesült Államok és Kanadának to-vább
kell épiteniök A zárónyilatkozat szerint a „folyamat" célki- -
tűzéseit minden vonalon munkálni kell — kétoldali államközi tárgya-lásokon
szakértői értekezleteken különféle nemzetközi szervezetek-ben
de főleg a CSCE értekezletek rendszeresítés révén E határo-zat
'szellemében követte a Helsinki-- i elindító konferenciát két évvel '
később a Belgrádi Értekezlet (1977:78) és a jelenlegi Madridi Ér-tekezlet
(1980-81- )
Minden eddigi és jövőbeni CSCE értekezlet célja kettős: egyfe- -'
löl felülvizsgálni azt hogy a Záróokmányban foglalt
határozatokat az aláíró országok milyen mértékben tar-tották
tiszteletben alkalmazták vagy hajtották végre a Helsinki 'óta
eltelt időszakban másfelöl lehetőséget nyújtani arra hogy a részt-vevő
országok új javaslatokat terjeszthessenek elő amelyek a Zá-róokmány
szellemében az európai biztonság és együttműködés fej--leszté- sét
szolgálják
A Helsinki-- i Záróokmány (Helsinki Final Act) az európai biz-tonsággal
és együttműködéssel kapcsolatos „elveket" határozatokat'
és rendelkezéseket három fő fejezetbe (kosár"-ba- ) sorozta:
1 Az első kosárba tartoznak az európai biztonsággal kapcsolatos
kérdések Ezek közül a legfontosabbak: 7--
f
a az állami szuverenitás tisztelctbenlartása amely aionban maga- - '
ban foglalja a határok békés eszközökkel való megváltoztatásának
lehetőségét
b az államok területi épsége 'amely megtiltja más [állam területé-nek
katonai megszállását vagy más erőszakos intézkedés "alkalma- -
zását i
c-- a belügyekbe való be-nem-avatk-ozás
elve amelyet a Szovjetunió
standard "kibúvóként használ mindén számonkérési kísérlet
'
j
d az emberi jogok és az melyek kereté
--A
rtli
REAGAN ELNÖK
A TERRORISTÁK
ELLEN
Ronald Reagan az újon-nan
megválasztott amerikai
elnök — miután a Fehér
Ház gyepszőnyegén ünnepé-lyesen
fogadta az Iránból
hazaérkezett túszokat —
egyben megragadta az al-kalmat
arra hogy a terrort
általánosságban elitélje sőt
megtorló intézkedéseket is
helyezett kilátásba arra
az esetre ha valaha va-laki
újra arra vetemed-nék
hogy nemzetközi
jogvédelmet élvező diplo-matákat
rabolna cl:
— A terroristáknak ü-zen-em
hogy bármikor ha
a nemzetközi jogszabályo-kat
felrúgják azesetben mi
gyorsan és hatékonyan
visszafizetünk Sokszor
mondották már hogy Ame-rika
a hatalom megnyirbá-lásának
korát éli mert kor-látokat
szabnak elébe
Hadd tegyem hozzá hogy
a türelmünknek is meg-vannak
a maga korlátai"
-- Később' áz újságí7ök'-a- z
új külügyminisztert Alex-ander
llaig v tábornokot
megkérdezték hogy vajon
mit értett az Elnök a
gyors és hatékony vissza-fizetés
alatt? Haig kitért
amikor rámutatott a gyors
és hatékony visszafizetés
nem jelent mást mint a-m- il
a kifejezés jelez
A volt túszok közül
számosan hangosan zokog-ni
kezdtek amikor Reagan
szónoki fordulattal így ér-tékelte
az eseményt :
— „Olyan országba jöt-tetek
haza ahol a nép
144 napon át veletek c-gy- iitt
szenvedte cl a fog-ság
gyötrelmeit és fő-leg
megosztotta veletek
azt az elszántságot a-mcl- lycl
a szabad orszá-gok
fiai ragaszkodnak a
szabadsághoz amely so-ha
nem lehet alku tár
gya!"
MOSZKVA
MEGHIÚSULT
SAJTÓIIADIARATA
Az iráni túszválság e-gé- sz
időtartama alatt a
Keleti Blokk államai
egyhangúan az USA-- t o-ko- lták
a krízis miatt
Amikor végre világossá
vált hogy az USA és I-r- án
közölt mégis létrejön
a megegyezés a Varsói
Paktum tagállamainak saj-tója
mintegy parancsszóra
„kirohant" az Egyesült Ál-lamok
ellen A TASZSZ
szovjet hírügynökség propa-ganda-
szövege így hang-zott:
„Az iráni túszkérdés
megoldása távolról sem
(folytatás a 2-i- k oldalon)
ben a gondolat szólás lelkiismereti vallási és egyéb szabadságjo-gok
mellett külön paragrafus foglalkozik a nemzeti kisebbségek azo-nos
jogaival érdekvédelmével és törvény előtti egyenlőségével
e a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga melynek birtoká-ban
minden nép szabadon határozhatja meg saját belső és külső
poltikai státusát valamint gazdasági társadalmi és kulturális fej-lődését
f a politikai biztonság alátámasztására szolgáló úgynevezett „bizal-om-
erősítő" (confideme-building"- ) katonai intézkedések a köl-csönös
tájékoztatás és ellenőrzés formájában
2 A második „kosárban" a gazdasági tudományos technológiai és
környezetvédelmi együttműködéssel kapcsolatos intézkedések találha-tók
Ezek a témák nem szorulnak bővebb magyarázatra hiszen min-den
nem teljesen naiv ember tudja hogy az efajta együttműködés
90 százalékban a szovjet blokk érdekeit szolgálja „A javak kölcsö-nös
áramlása" a gyakorlatban a kommunista gazdasági és katonai
erőt építi nyugati tőkével vissza nem fizetett kölcsönökkel fejlett
nyugati technológiával modern és létfontosságú
(E kosár hivatalos magyar fordításának olvasásakor nem tud-tam
elfojtani egy mosolyt mikor azt láttam hogy a budapesti for-dító
az angol „Personnel Fraining" fejezet címet úgy fordította le
hogy „káderképzés")
3 A harmadik számunkra és minden vasfüggöny-mögött- i emigráció
számára nagyon lényeges „kosár" neve „Együttműködés emberbará- -
' ''(humanitárius) és egyéb területeken" Ide tartoznak: '
a az emberi kapcsolatok: a szabad mozgás egyének szervezetek sza-badabb
érintkezése családi látogatások családok egyesítése kulönbö-zöfeállamo- k
polgárai közötti házasságkötések egyéni szakmai utazá-sok
ifjúsági találkozók turizmus sport stb
b Információ-cser- e előadó-cser- e napilapok és időszaki kiadványok
szabad terjesztése film rádió sajtó együttműködése újságírók mun-kafeltételeinek
megjavítása
c kulturális együttműködés: kultúresere könyvterjesztés -- kiadvány
eszmék szabad áramlása a kulturális életben aktív személyek sza-bad
kapcsolatai és együttműködése kiállítások zenei művészeti ren-dezvények
művészcserék stb
d Együttműködés és cserék a nevelés területén : kétoldalú egyezmé-nyek
egyetemek1 és tudósok együttműködése ösztöndíjak tudós- - ta-nár-
diák-cser- e idegen nyelvek tanítása tanítási módszerek cseréje
Amíg a Helsinki-- i Záróokmány elérkezett végleges formájához és
tartalmához Maz európai biztonság és együttműködés eszményének
tartalmához az európai „biztonság és együttműködés eszméjének hosz-sz- ú
göröngyös utat kellett megjárnia! Egy európai biztonsági konfe-rencia
gondolata — hangsúllyal a politikai és katonai vonatkozás-kon
— az ötvenes évek elején tulajdonképpen a Szovjetunióból szár- -
— folytatás a 6-i- k oldalon —
A szelek járása
Irta Frey András
Azt mondani hogy az egész világon
megváltozott a szelek járása túlzás len-ne
De az biztos hogy új szagok ter-jengenék
a levegőben nem csak az E-gyes- ült
Államokban ahol a közhangulat
határozottan elhajlóban van a közép fe-lé
hanem Európa mindkét felében söt
Kínában is szokatlan zörejek törnek fel
a társadalom gyomrából
a kerekek
Kelet-Európába- n az orosz uralom e-löfcltétel- einek
a tartóssága kezd kérdé-sessé
válni s ha Moszkvában igyekeznek
is egy időre elviselni a lengyelek mozgo-lódását
ahhoz nem fér kétség hogy az
oroszok ott akkor és annyira húzhatják
meg a csavart amikor és amennyire a-kar- ják
4
Kínában szintén biztosan ülnek a
nyeregben Marx elveinek a hirdetői de
érdekes hogy a szocializmus másként is
gyöngül Európában és másként Ázsiában
A kínaiak közt nem a kommunis-ta
párt ereje hanem azideológia hitele
hanyatlik A párt hatalmában senki sem
kételkedik de egyre több vezető látja
(és már kezdi be is vallani) hogy a szo-cializmussal
mint társadalmi és gazdasá-gi
rendszerrel sokra nem mehetnek
Európában fordított a helyzet A
csatlósállamokban egy hangos szót nem
ejtenek a marxizmusból való kiábrándu-lásról
de maga a hatalmi gépezet a
kommunizmus mint orosz politikai ins-trumentum
csikorog
- Hogy- - ezzel hogyan mi jréven függ-nek
össze a vallásosság erősödésére val-ló
tünetek nem tudjuk De feltűnő hogy
miután a vallásról mint politikai ténye-zőröl
évtizedeken át alig lehetett hallani
most — egy-k- ét éve — egyszerre a__ világ
különféle vidékeiről jönnek erről szóló hí-rek
Vallás és
politika
A Szovjetunióban Moszkván kivül is
megforduló idegenek azt beszélik hogy
az orosz falvakban nem csak a legöregeb-bek
járnak a paphoz a fiatalabbak köz-z- ül
is mind többen fordulnak a vallás fe-lé
És Kínában szintén beszélnek ilyesmi-ről
A mohamedán országokban pedig a
vallás bele is szólt a politikába
Itt meg kell jegyezni hogy a moz-le- m
vallásnak két fő szektája van a
szunniták és a síiták hogy a mullah-o- k
nem papok a szó igazi értelmében és
hogy Iránban a suta mullah-o- k mozgal-mát
vallási reneszánsznak nevezik de
ezt nem vallási kérdés váltotta ki ha-nem
az adta meg neki az elindító lökést
hogy a sah megnyirbálta a mullah-o- k a-dósz- edö
hatalmát a szegény parasztok fö-lött
így vált a siíta „papok" megmozdu-lása
társadalmi és politikai forradalom-má
És ezért félnek Szaúd-Arábi- a szunni-ta
uralkodóházának tagjai (körülbeül öt-ezer
herceg és hercegnő) valamint a Perzsa-
-öböl közelében lévő arab államok
szunnita fejedelmei attól hogy ha az i-r-áni
sutáktól propagált hullám átcsap az
arábiai félszigetre akkor ők is a sah sor-sára
jutnak
Ha két szekta vallási ellentétjéről
lenne szó a nyugatot humanista hagyo-mányai
semlegességre köteleznék Mint-hogy
azonban az iráni siíta mullah-o- k s
fö-mullah- ok másszóval az ajatollák őrjön-géséne- íc
főleg politikai kihalásai vannak
és ezek nem csupán a többé-kevésb- é —
(most éppen kevésbé) nyugatbarát kon-zervatív
szunnita arab fejedelemségeket
fenyegetik hanem a szaúdi királysággal
együtt Amerika középkeleti pozícióit is
elmoshatják joggal gondoljuk hogy a vi-lágpolti-kai
légkört és az amerikai-oros- z
viszonyt e pillanatban két ország sorsa
befolyásolhatja leginkább Iráné és Len-gyelországé-'"
'
A különbség
Európa és Ázsia
kÖZÖtt
t
A kettő között azonban lényeges kü-lönbség
van -
sHiáHfHiiÉS
LIFE
hirdettek
Reagan lengyel kötéltánc
„OLAJFEGYVERREL"
petróleum-termékek- et
A
„elveket"ren-delkezések- et
megaka-dályozására
alapvetősszabadságjogok
iffPf
„szent"
gyárberendezésekkel
élelmiszerszállítmányokkal
Csikorognak
Ha az orosz tankok bemennek :i len-gyel
városokba és a lengyelekre rászakad
a tető ez Amerika és Nyugat-Európ- a né-peire
dcpiimálóan hatna de nem válta-na
ki háború lehetőségét egyszerűen a-z- ért
nem mert Amerika nem tudna még
hosszantartó utcai csatákra sem katonai
lépéssel válaszolni
Egy iráni politikai hegycsuszamlás
viszont épp ellenkezőleg: kevésbé izgal-)- á
fel a nyugati közvéleményt de a a-meri- kai
kormány semmiképp sem ma-radhatna
tétlen
Abba hogy Irán — vagy egy része
— a Szovjetunió kezére jusson Amerika
nem nyugodhatna bele Ezt' még néhány
kivétellel csupa pacifistával körülvett s
a külpolitikában tudatlan Cartcr sem a-ka- rta
volna lenyelni Ez lenne tehát az
a pillanat amikor (vagy az egész világ
fülchallatára vagy zárt ajtók mögött
Moszkvában) az amerikai kormánynak ki
kellene jclenlcnic: Irán határának átlé-nés- ét
Washington az Egyesült Álamok-hoz
intézett hadüzenetnek tekintené
„Amerikának
lapítani kell"
Vannak akiknek az a véleménye —
hogy Amerikának lapítania kell nem
szabad elszántságot mutatnia és főleg a
fegyverkezéstől kell tartózkodnia mert ha
az oroszok látnák: csak idő kérdésehogy
a NATO konvencionális fegyverekkel is
képes legyen feltartóztatni egy Nyugat-Európ- a
ellen meginduló orosz offenzívát
és az is csak idő — amerikai lapok ka-tonai
munkatársai szerint 4-- 5 év — kér-dése
hogy a tengerentúl bevethető ame-rikai
expedíciós hadsereg ütőképessé vál-hasson
akkor az oroszok könnyen juthat-nak
arra a gondolatra ' hogy jobb e for-dulatot
be nem várniok Vagyis hogy
most rohanják le Iránt vagy Norvégiát
vagy Jugoszláviát " amig egész bizlos
hogy Reagan katonailag moccani sem
tud
Ezeknek az okosoknak Deák Ferenc-cel
lehet felelni 1868-ba- n a nemzetiségi
törvényről tárgyaltak s amikor azt mond-ták
több koncessziót kellene tenni mert
a nemzetiségek Magyarországot fel akar
ják darabolni Deák ezekkel a gyakran i- -
dézett szavakkal válaszolt:
— Azért mert tudjuk hogy meg kell
halnunk nem kell éppen öngyilkosságot
elkövetni
és
Brezsnyevet
szájoncsókolta
Ez úgy vonatkozik az amerikai vi-szonyra
hogy ha Amerika belefekszik a
fegyverkezésbe akkor talán megússzata-lá- n
nem — de ha nem fekszik bele ak-kor
egész biztos hogy ö is elfinnesedik
Ez eddig igaz is volt Másfél évvel
ezelőtt még azt lehetett gondolni: hiába
van szükség fegyverkezésre ha a válasz-tók
nem látják hogy szükség volna rá
és a politikusok' sem mernek beszélni ró-la
mert a fegyverkezés pénzbe kerül s
az adók emelése szavazatokba kerül
A politikusok még ma is félnek a ka-tonai
költségek emelésétől de a közembe-rek
cgy része már kezdi észrevenni hogy
miről van szó
Ezzel lehet magyarázni azt a szembe-szökő
tényt hogy olyan európai lapok a-mcl- yck
eddig mindig az oroszokkal va-ló
megalkuvást propagálták rövid idő ó-- ta
olyan cikkeket is közölnek amelyek
Afganisztánról sőt Lengyelországról is
megmondják az igazat
A legelterjedtebb német hetilap n
hamburgi Die Zeit cikkíróinak a szemé-ben
például eddig háborús uszítás volt o-ro- sz
katonai fenyegetésnek akár csak a
lehetőségéről beszélni De most már ők is
fölfedezték hogy „az orosz fegyverkezés
teljes erővel folyik több mjnt 15 eszten-deje"
és hogy „1979 júniusában amikor
Carter Bécsben aláirta a SALT Il-- t (és
Brezsnyevet szájoncsókolta) nem is pró-bálta
szóbahozni az SS-20-n- ak nevezett
orosz rakétákat amelyekkel Amerika ba-rátait
és szövetségeseit" agyon lehet bom-bázni"
'(Folytatás a 4-i- k oldalon)