Magyar Elet, December 01, 1979

              nir
a -
HUNGÁRIÁN LIFE
Nem tokud$
$
IMMI
mbi
Uut
nép tu w -
ttad dplgoktt LargwU tadepe ndMl MAGYAR ELET Caiudian flkJy
MKZCINY! fel Ü10 Hungáriáit LuifttjM
Vol 32 48 XXXII évfolyam 48 1979 december 1 Szombat Ara: 40 cent
Vl-mTTTTTTTTTTT'HTtTVtTITf-
Trm-TT'
A fanatikus Ayatollah 49 amerikait forradalmi bíróság ele állít
Kém-kirakatp- er Iránban ?
A brit udvari műtörténész — szovjet kém!
Aiulrej Groniiko szovjet külügyminiszter spanyolországi látogatása fo-lyamán
sort ejtett arra is hogy figyelmeztesse a NATO-tagállamoka- t: ne tá-roljanak
nukleáris fegyvereket saját területükön ráadásul spanyol házigazdáit
is arra sürgette hogy ne lepjenek be a NATO szervezetébe — Szulcjnián Dcmi-re- l
török miniszterelnök meghosszabbította az ostromállapotot és a terrorcse-lekmények
clharapózása miatt rögtönitélő bíróságokat állíttatott fel — A bolí-viai
baloldali pártok egy jobboldali párttag részvétele miatt megtagadták az új
kormánykoalícióban való részvételüket így Lídia Gueller ideiglenes elnök
zsákutcába került — Patrícia Nixon az ex-elnö- k 67 éves felesége felgyógyult
tüdőgyulladásából és elhagyta a kórházat — Az előkelő francia GONCOURT
irodalmi díjat az idén Antoninc Maillct kanadai-franci- a írónő nyerte — II Já-nos
Pál pápa őszentsége november 28-á- n Törökországba utazik hogy ott I Di-mitrioss- zal
a görögkeleti egyház fejével találkozzék — Célom minden ke-resztény
egyesítése" — mondotta a Pontifex Maximus — A Scotland Yard de-tektív- jei
levelet kaplak a hírhedt hasfelmctszőtöl aki eddig egy tucat nőt gyil-kolt
meg közöttük 9 prostituáltat — melyben sajnálatát fejezik ki „egy tisz-tességes
lány meggyilkolása miatt" A brit rendőrség 2 és fél milliós felvilá-gosító
kampányt indított a „Yorkshire Rippcr" tömcggyilkos kézrekerítése cél-jából
AZ IRÁNI
KIRAKATPER
SÜLYOS
KÖVETKEZMÉNYEI
Ayatollah Khomcini Irán
elvakult mozlim vezére be-jelentette
hogy a jelenleg
fogvaíartott 49 amerikai
túszt kémkedés vádjával
forradalmi bíróság 'elé állít-tatja
(Khomeini 13 túszt —
az asszonyokat és a fekete-bőríick- et
— már szabadon
bocsátotta — Szerk) És
kémkedésért halál jár Irán-ban!
— „Carter szerint a túszok
diplomaták" — mondotta
Khomeini majd így folytat
Stirling György:
ta: „Nagy botrány lesz
majd Washingtonban ami-kor
a bizonyítékokat a fe-jükre
olvassuk hogy ezek
mind kémkedéssel foglalkoz-tak"
Carter hasonló betegség-ben
szenved mint Rcza
Pahlavi (az ex-sa- h) mert
Carter azt hiszi körülötte
forog a világ Ez nem áll
A világ egy nagy óceán és
Carter egy csepp a tenger-ben"
-f-ejezte
be ellentmondást
nem tűrő hangon a fanati-kus
mozlim főpap
Egyébként kiderült hogy
a túszok kezeit egész nap
gúzsbakötve tartják sőt az
első tíz nap alatt még a sze-müket
is kendővel takarták
el
Anthony iMcrcil 35 éves
kanadai Iránban dolgozó
mérnök szerint az iráni ka-nadaiak
kolóniája érthető
okok miatt aggódik mert
az egyik diákvezér azzal
fenyegetőzött hogy a kb
60 iráni kanadait összefog-dossák
és — saját testi ép-ségük
megóvása érdeké-ben
(???) őrizetbe helye-zik
őket
Lapzártakor két kanadai
olajlartályhajónak megta-gadták
a berakodást az irá-ni
kikötőkben
4 a
A Gergely-naptá- r különös sajátossága — vagy tán az égitestek
pályájából adódó törvényszerűség — hogy egyes dátumok bizo-nyos
időközökben azonos napra esnek így történt meg az hogy
nemzeti ünnepeket nagy évfordulókat átlagosan nyolc-lízévenlcé- nt
megismétlődő szabálytalan ritmusban a hétnek ugyanazon napján
jelez a kalendárium
Érdekes történelmi játékra ad alkalmat például ha korabeli fel-jegyzésekből
kiböngésszük hogy 1848 március 15-é- n amikor Pes-ten
felcsapott a forradalom lángja szerdát mutatott a naptár Ami-kor
pedig alig másfel ev múlva 1849 augusztus 12-é- n Világosnál
porbahanyallottak a honvédzászlók vasárnap volt Vagy ki emlék-szik
még közülünk arra hogy másik nemzeti gyásznapunk 1920JÚ-niu- s
4 a trianoni békeparancs aláírásának szomorú aktusa pénteki
napra esett? Én nem emlékezhetek rá mert csak a következő év-ben
születtem meg de még élnek bennem Édesapám szavai melye-ket
gyakran mondogatott kisiskolás koromban: — „Azt a napot so-ha
ne felejtsd el fiam és ne hagyd elfeledtetni soha senkivel!"
A mi életünkben a háború utáni generációk életében is van
egy évforduló amit nem szabad soha elfelejteni és elfeledtetni
hagyni: 1956 november 4! És ismét egy emlékébresztő egybeesés:
ez huszonhárom évvel ezelőtt is vasárnap volt! 1956 novemberének
első vasárnapjától 1979 novemberének első vasárnapjáig húzódik ez
az immár több mint két évtizedet' átfogó iv és az emlékezés napok-hoz
kapcsolódó filmkockái szinte maguktól illeszkednek egymáshoz
hogy elénkvetílsek az akkori események minden mozzanatát
Természetesen nemcsak november 4 tragikus évfordulójára vo-natkozik
ez 1956! minden egyes eseményét fordulóját az „akkori"
napokon jelzi a naptár ami a forradalom óta még csak kétszer tör-tént
meg: először 1962-be- n és másodszor 1973-ba- n Az elsőt még
otthon eltem át és jól emlékszem hogy az „ellenforradalom" ha-todik
évfordulóján milyen páni félelmet váltott ki a rendszer ura-iból
ez a dátumegybeesés Hiszen minden évfordulón rettegtek de
azon az őszön amikor október 23 és november 4 közt minden nap
minden óra és minden perc csúfos bukásukra emlékeztette őket
megkettőzött járőrök cirkáltak az utcákon és a besúgók hada min-den
szól figyelt De még így sem érezték biztonságban magukat
Nyilván most még 23 év után is rettegnek Mert az emlékek
most is kisértenek: október 23: akkor is kedd volt szokatlanul eny-he
koraöszi nap melynek délelőttjén még a felvonuló diákság har-sány
jelszavaitól zengett Budapest de este már az ávós géppiszto-lyok
ropogását és sebesültek jajkiáltásait verték vissza a belvárosi
házak falai Október 28-á- n az előző vasárnapon hirdették ki a
fegyverszünetet és az ötnapos véres harc győzelmesen végetért —
Egy héttel a forradalom kitörése után október 30-á- n kedden in-dultak
meg a tárgyalások az orosz csapatok visszavonásáról és az-nap
este kiszabadult fogságából Mindszenty József Megszűnt az
egy pórtrendszer! És csütörtököt irtunk akkor is amikor huszonhá-rom
esztendővel ezelőtt Nagy Imre bejelentette Magyarország kilé-pését
a Varsói Paktumból és kinyilvánította az ország semlegessé-gét
November 1 volt és Mindszentek ünnepe
Orosz légihíd a Közel-Keleten- ?
KISSINGER FELTŰNŐ
NYILATKOZATA
Henry Kissingcr az USA
volt külügyminisztere nem-rég
nyilatkozott az „US
Ncvsi& World Report" ma-gazinnak
A nyilatkozat fon-tosab- b
tételeit alant közöl-jük:
A SZOVJET— KUBAI KA-LANDORPOLITIKA-RŐL
:
A status-qu- o nem mehet
tovább mert itt olyan hadi-tervekkel
állunk szemben
melyek Közép-Amerikát- ól
Yemenig terjednek és ezek-kel
a tervekkel az USA-ba- n
hatástalanul állnak szembe
vagy egyáltalán nem ellen-zik
őket"
A KUBAI SZOVJET CSA-PATOKRÓL:
„Első ízben
történt a háború után hogy
az Egyesült Államok köz-vetlenül
felszólította a Szov-jetuniót
hogy a szovjet csa-patok
jelenléte teljesen el-fogadhatatlan
— mire az
oroszok a pokolba küldtek
bennünket"
AZ USSR KATONAI
FENYEGETÉSE
„A konfrontáció elkerül-hetetlen
amennyiben az
USA nem hoz azonnali
erőfeszítést a katonai túl-súly
ellensúlyozására"
SALT: „A szenátus való-színűleg
elveti a SALT-o- t
ami egyben azt is jelenti
hogy nehézkes az intézmé-nyeink
munkájának befoly-ásolása"
KÍNA: Nem hinném hogy
olyanformán játszhatjuk ki
a kínai kártyát hogy csip-kedjük
vele az oroszokat
valahányszor az oroszok kel-lemetlenkednek
nekünk
IRÁN: Az USA-na- k a le-hető
legjobb kapcsolato-kat
kell teremtenie az
Ayatollah rezsimmel de
ez egyben nem jelenti azt
hogy alávessük magunkat
a tömegdüb kilengéseinek
HATALMAS
KÉMKEDÉSI
BOTRÁNY
ANGLIÁBAN
A Buckingham Palota köz-leménye
szerint Anthony
Blunt egyben udvari műtör-ténész
1964-be- n bevallotta
II Erzsébetnek hogy a
szovjetek javára kémkedett
a II világháború folyamán
mire a koronás fő úgy dön-tött
megtartja Bluntot ud-vari
szolgálatban nehogy az
oroszok rájöjjenek hogy a
kémet leleplezték A Buc-kingham
Palota szolgálatá-ban
maradt Blunt a legjobb
trükknek számított arra
hogy a szovjetek éberségét
elaltassák
A héten azonban
Blunt kém-múltjá- ra fény
(folytatás a 2-i- k oldalon)
Gondolatok november — gyász napja után
Ezen az estén szólalt meg először a hercegprímás És a rákö-vetkező
napon pénteken megmozdult a város: a temetőkbe zarándo-kolt
hogy letegye a kegyelel virágait halottai sírjára hogy búcsút-vegyen
azoktól akik életüket adták a szabadságért Soha szívbebar-kolób- b
megrázóbb Halottak Napját nem éli meg Budapest népe!
Szívünk egyik fele ujjongott a forradalom sikere fölött szívünk má-sik
fele gyászolt Gyászolta azokat a fiatal hősöket egyetemistákat
paraszt- - és munkásifjakat katonafiúkat akik október utolsó heté-ben
fellángolt harcokban vesztették életüket A város gyászolta ha-lottait
a szovjet és az ÁVÓ fegyverek golyóitól elesett szabadság-harcosokat
a békésen tüntető tömegben géppisztollyal lekaszabolt
ártatlan polgárokat Búcsúztatta a rádiónál a parlamentnél meg-gyilkoltakat
a győri a miskolci a magyaróvári és a többi vidéki
városban végbement ÁVO-vérengzés- ek áldozatait
Különös csend telepedett a városra ezen az estén Az előző na-pok
fegyverropogása hangos tüntetései szavalókórusai utón ez a
csend szinte félelmetesnek tűnt A város ezzel a csenddel hősei em-lékének
áldozott A véres áldozat árán kivívott szabadság érzése má-morító
volt de most senki sem tartotta alkalmasnak az időt az ör-vendezé-sre
A keletről szállongó hírek egyre riasztóbbak lettek és a-mi- kor
a sírokon kigyúltak a halottaknapi gyertyák mindenki lelké-ben
felmerült a kérdés: vajon mit hoz a jövő? Vajon nem fognak-- e
holnap újabb halottakat temetni?
A lázas igyekezet amellyel a város népe hozzálátott hogy hely-reállítsa
a rendet újra megindítsa az életet egy pillanatra megtor-pant
ezen az estén Amire a mérhetetlenül sok tennivalótól napköz-ben
nem jutott idő most eljött a befeléfordulás a magábaszállás ó-rá- ja
A forradalom győzött de a győzelemért olyan árat kellett fi-zetni
ami fájdalommal töltötte el a sziveket És ezen az enyhe ö- -
szi esten Budapest népe elindult a temetők a templomok fele A
Rákóczi úton át néma csoportok vonultak a Kerepesi temető irányá-ba
a sötét városon át Csak a lakások ablakaiba kitett gyertyák ez-rei
világították meg a szüntelenül áramló tömeget sejtelmes ünne-pi
ténybe vonva geppisztolygolyóklól meglépett hullottvakolatű há-zakat
az aknáktól ágyúlövedékektől felszántott utcákat a pesti
aszfaltot Amire oly sok vér hullt ezekben a napokban A szabad-ságharcosok
kiontott vére megszentelte ezt a kopott pesti flasztert
amelyet annyira szerettek a város lakói hogy életüket is odaadták
érte
Aztán eltelt az éjszaka és hajnal virradt a városra az utolsó
szabad nap hajnala Mindenki igyekezett a dolga után hiszen any-n- yi
de annyi tennivaló volt! És' parancs nélkül is mindenki erején
felül dolgozott — ki törődött akkor a fizetéssel amikor még az evés-re
is alig-ali- g jutott idő? — valami lázas felfokozott idegállapot-ban
amit nem 'lehet szavakkal visszaidézni Azt csak átélni lehetett
Közlekedés még nem létezett de mégis az egész város az utcán volt
Senki sem maradt otthon: az üzletek legtöbbje kinyitott a gyárak-ban
üzemekben serényen folytak az előkészületek hogy a tíznapos
kényszerű pihenő a harcok alatti szünet után mielőbb meginduljon
(Folytatás a 4-- ik oldalon)
POSTAKÜRT
Válasz a „Menora"
„A sajtószabadság itthon kezdődik"
című cikkére
November 24-i- ki számunk „lapzár-tája"
után kaptuk kézbe a „Menora" no-vember
17-i- ki példányát amelyben a szer-kesztő
a fenti cím alatt foglalkozik Kürt-h- y
Miklós általunk megbírált írásával —
így előző számunk „Postakürtje" kiegészí-tésre
szorul
A Menora szerkesztője írja: „Néhány
olvasónk nagyon felháborodottan válaszol
munkatársunk Kiirthy Miklós egy koráb-bi
cikkére melyben az helytelenítette II
lános Pál pápa Amerikában telt nyilatko-zatait
A levélírók azt követelik tőlünk
'nogy rcndszabályozzuk meg Kürthy Mik-'ó- sl
és ne adjunk helyet „őrjöngéseinek"
Erre a szerkesztő így válaszol: Fö-'ösleg- es
hangsúlyoznunk hogy Kürthy
Miklós véleménye ezügyben nem azonos
i szerkesztő véleményével A szerkesztő
nem ért egyet Kürthyvcl sőt határo-zottan
az a meggyőződése hogy nincs
'gaza" — Ezt vártuk a Menora szer-kesztőjétől!
De amennyire jó érzéssel tölt cl a
szerkesztő kiállása Kiirthy véleménye el-len
annyira kifogásoljuk hogy nem ve-szi
észre Kürthy cikkének „triviális"vol-tá- t
ahogy amilyen hangnemben támad-ja
a pápát így ír a szerkesztő: Aí e-gyet- len
ahol egy szerkesztőnek nemcsak
joga de kötelessége hogy gátat vessen a
vélemények szabad cseréjének" az ha va-lamelyik
vitatkozó jogos vagy jogtalan tel-háborodásá-ban
triviálissá válik és érvek
Esztcrhás István:
„A dolognak örök emlékezctire
A magyar ember legfőbb kívánsága
élete —vágya teremtő ereje mindig a bé-ke
volt Hogy békében hagyják A ma-gyar
nép dicsőségének kora alkotó nap-ja
akkor ragyogott teljes fényében ami-kor
békéje volt Ha békében hagyták
A forradalmi szabadságharcok soha-sem
társadalmi viszonyok véletlen fordu-latából
politikai balesetként irodalmi he-vülettel
kezdődnek amint ezt a diktáto-rok
szeretnék — nem egyszer önmaguk-kal
is — elhitetni hanem egyoldalú há-borúval
az embereket hosszú ideig nyö-get- ö
jajdító szenvedéssel És békéért só-várgó
reménykedés követi A magyar nép
mindig tudta szabadság nélkül sem bel-ső
sem külső békéje nem lehet Legkife-jezőbben
nemzetünk történelmében ezt a
nagyságos fejedelem Rákóczi Ferenc ír-ta
amikor 1704-be- n „a dolognak örök
emlékezctire" így kiáltotta világgá a sza-badságharc
kitörését: „Meg'megújulnak a
dicsőséges magyar nemzetnek régi sebei
és hazánk megsebesült szabadsagának a
mostoha kézzel annyiszor enyhíttetett seb-helye
minekutána alattomban elbágyadt
tagjait" fegyverrel kívánják elvágni U-gyanak-kor
a szabadsággal óhajtott béké
ről ezt irta: „a sok száz esztendőktől
fogva fennálló nemzet kies csendességgel
irágzott" A 48-a- s ' szabadságharcot meg-előző
idők szenvedéseinek is vannak ha
talmas tanúi történelmünkben Wesselé-nyi
Miklós akit az örökváltság ügyében
mondott beszédéért Kossuth Lajos 'akit
!rolt hírlapjáért- - Lovassy László akit az
'fjúsági rcformtársaságért Ítéltek várfog-ságra
Wesselényi a börtönben szemevilágát el-veszti
és csak vakon Kossuth Lajos vér-ző
tüdővel Lovassy László pedig csak té-bolyodot-tan
hagyhatja el a császár börlö
nct Történetük példája a forradalmi sza-badságharcot
megelőző nyomorúságnakA
szabadságharcok következményeinek vég"
zetére is vessünk pillantást: mennyire
más lett volna Közép-Európ- a modern fej-lődése
ha a francia forradalom idején —
Rákóczi független Magyarországa áll p
Kárpátmedencében vagy ha az első vi-lágháború
előtt önálló kossuthi ország el-lensúlyozhatta
volna az elavult a spa:
nyol etiketten nevelt bécsi dinasztikus
helyett gorombaságokat vagdal a másik
fejéhez" — Nem fogadjuk el a szerkesz-tő
további érvelését sem amely szerint:
S ezért volt az hogy helyt adtunk
Kürthy Miklós érvelésének aki maüas-szint- ü
véleményt fejezett ki velünk
szemben " — Sem a Kürthy-cik- k címe
(„Anyám én nem ilyen pápát akartam")
sem a pápát és az Egyházat illető jel-zői
(Az utóbbi évtizedek legkárosabb
pápája" — „Ötszáz évvel a Társadalom
mögött élni — ilyesmire csak a katoli-kus
egyház képes") sem a befejezése a
(triviális vicc) nem „magas szintű"
Ezért az a véleményünk: kár voll
egy ilyen triviális közönséges hangvéte-lű
cikket közölni
Végül a szerkesztőségi cikk befejezé-séhez
is van egy megjegyzésünk amely
szerint: „Még egy kicsit büszkék is va-gyunk
az egész viharra Nem sok ma-gyar
újság mondhatja cl magáról hogy
olyan fokon tud bánni a sajtószabadság-gal
hogy a zsidó újságban az őskeresz-tény
munkatárs szabadon szidhatja a rk
pápát a zsidó vallású szerkesztővel szem-ben
aki szimpatizál a pápával" — A-menn-yire
szép hogy „a zsidó vallá-sú
szerkesztő szimpatizál a pápával"—
annyira elítélendő hogy helyet ad az
„őskeresztény" (saját bevallása szerint
„ateista") munkatársnak hogy szabadon
szidhatja a pápát — ilyen triviális alpá-ri
stílusban mint ahogy Kürthy Miklós
tette!
"
politika rémdrámáját amely nekünk ma-gyaroknak
millió élctáldozatba került és
Trianont' hozta ránk
Forradalmi szabadságharcunk 1956-ba- n
sem volt szociális fejlemények vélet-len
fordulata politikai baleset vagy csak
irodalmi hevület Mérhetetlen szenvedés
előzte meg A terrorként alkalmazott
gyötrelmeket amelyek okozták ma ' már
a diktátor párt sem meri helyeselni De
sem pártvakarózás sem históriavakarás
nem változtat azon a tényen hogy az
embernyúzó és hóhérló szenvedések a dik-tátor
és a párt akaratából megtörténtek
És ezeknek semmi közük sem volt a ma-gyar
munkásemberhez aki éppen 56-ba- n
kiáltotta Moszkva és az onnan küldött
Rákosi szemébe a nagyvilág előtt: Adjá-tok
vissza szabadságunkat és hagyjatok
békében!
Bizony — a nagyvilág előtt Mert a
kárpátmedencci magyar forradalmi sza-badságharcok
mindig mindenkiért az em-berért
szóltak és világértclmüek voltakA
magyar népnek nemzetnek világratekintö
látóköre volt és forradalmi szabadságküz
delmeiben mindig a világ közvéleménye c-l- é
tárta békéjének és szabadságának sebe-it
1704-be- n ugyanúgy mint 48-ba- n de
ugyanígy 56-ba- n is A nemzet történelmi
látóköre a magyar szabadság igényének
követelésének mindenkor serkentője és
záloga volt Jósé Ortega Y Gasset spa-nyol
bölcselő aki eltömegesedő korában
ki merte mondani hogy a világ fejlődé-sét
nem az anyag hanem a szellem hor-dozza
és akit ezért a diktatúra reakciós-nak
bélyegzett Atlantisz címii tanulmá-nyában
erről a történelmi látóhatár jelen-tőségéről
igy ír: „Valamely kultúrán be-lül
nem folyhat le nagyobb horderejű vál-tozás
mint látóhatárának horizontjának
eltolódása Ama távoli és látszólag moz-dulatlan
vonal amely az emberi létet kö-rülfogja
a történelmi folyamai egyik leg-jelentősebb
része Ezért fontos hogy pon-tos
elképzelésünk legyen a látóhatár lété-ről
hogy benne az embersorsok alakításá-ban
résztvevő' szellemiséget értsük és azt
valóságnak tartsuk"
— folytatás az 5 oldalon —