Kanadai Magyarsag, August 05, 1967

              fal iC
ái
sál
é
m
fi !
Ji
ír1
i ?
- í r
3
1
SSÍÍÍWEÍSSSSSS AWAflwWmC—f-'i- "
w SiSj?
Ü?- - 'Jrr 6
iB &
1967 AUGUSZTUS 5 (31) KANADAT MAGYARSÁG
Dáné Cergeíy j
Valamelyik magyar újságban
nemrégen megjelent egy cikk ami
felvet egy igen érdekes témát A
cikk szerint az ekvádori Óuito tar-tományban
az őslakosság nyelve
igen közel áll a magyarhoz Az ér-dekes
a dologban az hogy ez egy
nem egészen új teória: söt mond-hatnánk
Közép- - és Délamerika
felfedezése után közvetlenül vol-ta- k
nyelvészek akik felismerni
vqltek olyan frappáns ázsiai voná-sokat
az ös indio nyelvekben hogy
majdnem „tudományosan" bizonyí-tották
miszerint az indio nyelvek
valamelyik ázsiai — többek között
szemita — nyelvtörzsből származ-nak
Talán „tudományos" módon
— értve a mai nyelvtudomány és
nyelvelcmzés elfogadott módszeré-éit
igen nagy apparátusra volna
szükség hogy ezt a teóriát elfo-gadhatóan
bebizonyítsuk mégis
"nem véletlen hogy ez a kérdés
többször felmerült
Van egy olyan tény ami inkább
á pszichológia mint a konkrét tu-domány
körébe tartozik de azért
mégis bír egy bizonyos tudomá-nyos
értékkel Magyarul „megl-átásának
neveznénk (intuitio) ami-kor
néhány részlet-kérdéss- el fog-lalkozva
az embernek hirtelen egy
bizonyos gondolat-társulás- a tá-mad:
nini evvel már itt vagy ott
találkoztam! Aztán jönnek a részlet-tanul-mányok
amik ezerfelé el-ágaznak
és az emberrel elfeledte-tik
az eredeti annyira világos és
annyira kézenfekvő gondolatot
hogy később már nem is mer erre
visszatérni Holott talán a régi
rrion'dás „príma cogitatio optima"
vagyis magyarul „az első eszem-bejutó
eszme a legjobb" alapján
pont az a meglátás volna a legjobb
kiinduló pont hogy az egész problém-a-
csoport kulcsát megtaláljuk
fo felgöngyölítsük
il Ezt csak azért tartottam szük-ségesnek
elmondani mint beveze-tőt
a következő elmefuttatáshoz
mert többek között én is átestem
egy ilyen tapasztalaton Söt mi
több: olvasmányaim során láttam
hogy jó pár embernek voltak ha-sonló
pillanatai Itt azonban még
egy „elöbocsátásra" van szükség E
sorok írója úgy jó tíz évig volt
Délamerikában egy bizonyos fo-kig
a „nyelvek adományával" —
ami Szent Pál szerint a Szentlélek
egyik ajándéka — bír azonkívül
módjában volt elég sok eredeti in-d- 0
nyelvet saját füllel hallgatni
még pedig többször is kérdezget-ve
és visszahallgatva egyes dolgo--
kat Ami egyébként — és ez is fon- -
tos — nem jelenti azt hogy az alu-lírott
most már kész tudományos
bizonyítékokkal és eredményekkel
jjön
Mindössze egy pár szerény kis
szándók az ami a jelen sorokat
tollba mondja Az" egyik az hogy
az alulírott keresztül ment egy
ilyen „meglátó" tapasztalaton A
másik hogy alulírott igyekezett
ntánanézni a „modern" nyelvtudo-mány
módsYereinek is kíváncsi lé-vén
vajon mit mondanak mások
Harmadszor alulírott nem merve
hinni saját magáról azt hogy ezt a
xeidést bármilyen tetszetős módon
— politikai faji vallásos módon
érdekessé tudná tenni a nagyra-becsült
publikum előtt mégis sze-retné
felhívni azon irigylésreméltő
kutatóknak a figyelmét sok olyan
nekik kedvező tényekre ami az il-letőket
segítené a kívánt objektív
eredmények elérésére
Hát szóval először is egy kis tör-ténelmi
visszapillantás Az első
„tudományos" emberek akik ev
3S
"f'SA'E - -
'- - -
u " '
£ '
—
-
EASY TERUsl I Ö% Casi ni Carry
MAGYARSÁGKUTATÁS
vel a kérdéssel foglalkoztak azok
a spanyol misszionáriusok voltak
akik mint tudjuk a „conquistado-res- "
arany- - és dicsöségéhes de
ugyanakkor igen keresztény kato-nákkal
együtt hatoltak be az euró-pai
népek számára „új" világba
Itt embereket találtak akik em-beri
módon hanggal tagoltan és
hanglejtéssel igyekeztek magukat
megértetni A misszionáriusok fel-figyeltek
erre a tényre — és nem
lévén annyira elfoglalva az arany-é- s
dicsöségkereséssel — időt vet-tek
maguknak a megtalált emberi
lények gondolat-közlé- si módját el-tanulni
és velük érintkezésbe lép-ni
Nagy meglepetésükre úgy talál-ták
hogy azok az olajbarna kétlá-bú
lények — a misszionáriusok
szerint emberek noha már akkor
voltak különböző vélemények —
igen elvont fogalmakat aránylag
elég tökéletesen ki tudtak fejezni
nyelvi szempontból Nemcsak ter-mészetleírást
hanem komplikált
teológiai söt filozófiai fogalmakat
is Mi több nagyon kifejlett törté-nelmi
érzékük is volt aminél fog-va
igen járatosak voltak az idő fo-galmában
is amit asztronómiai tu-dásuk
bizonyított
Egész természetesen ezek a jó
keresztény misszionáriusok rögtön
arra a következtetésre jutottak
hogy „ök is Ádám és Éva fiai"
akik tudvalevőleg mind egy hely-ről
jönnek vagyis a Paradicsom-kertbő- l
A következő problémájuk
természetesen az volt hogy mi-lyen
úton jutottak ide? Nyelvüket
tanulmányozva arra az eredmény-re
jutottak hogy néhány eléggé ci-vilizált
Indio törzs nyelve az ösz-sz- es
ismert nyelvek között a —
zsidóra hasonlít legjobban Ne
felejtsük el hogy nem sokkal ké-sőbbi
korban talán egy évszázad-dal
később pár_ magyar nyelvész
szintén a héberrel rokonosította a
magyar nyelvet igen erős nyelvta-ni
és szóbeli hasonlatosságok alap-ján
(pl „én" héberben „ani" „te"
„atotáh" stb de ugyanúgy a bir-tokosragok
is hasonlóak a magyar
ragokra stb) Ugyanúgy Garcilaso
de la Inca (1540-1616- ) perui indio
majd később spanyol író keresgél-te
saját anyanyelvének (araucano)
a rokonságát Európában még pe-dig
sejdítvén hogy Mezopotámia
környékéről jött európaiak beszél-nek
hasonló nyelveken de ö már
kizárta a sémi nyelveket mert va-lóban
az araucano egy erősen agg-lutiná- ns
nyelv és semmiképpen
nem egyezik a héber ige-leszár-maztatá- ssal
Sajnos itt nem tudok könyveket
és szerzőket idézni hacsak nem
„ex has" de biztosan emlékszem
hogy több Délamerikát járt utazó-nak
jött a „meglátás" miszerint va-lami
van a magyar és a délameri-kai
nyelvek között Ha jól emlék-szem
valamikor a múlt században
egy Lóczy nevű magyar ember jár-ta
be az Amazonas mellékfolyóit
többek között a Xingú folyót egész
hosszában érintkezésbe jutva a su-y- á
és manitsauá törzsekkel ame-lyek
mind a tupí-guara- ní vagyis a
„pampida" fajokhoz tartoztak —
és akiknek az eredetén törje a fe-jét
aki akarja szintén egy miszté-rium
De Lóczy jegyzi meg valahol
az útleírásában hogy egyszer egy
olyan nyelvet hallott ami élénken
emlékeztette öt a magyarra és
méltán mert valamikor később ol-vastam
más tanulmányokat ha jól
emlékszem az argentínai Ameghi-no-csalá- d
régészei említettek egy
nagy kivándorlást amely az ande-s-i
indiókat lezúdította a pampák
COSMETICS
AJÁNDÉKTÁRGYAK
ÉS JÁTÉKOK
ÉS 100
BOMUS SCÜFtiHS
„LEGOLCSÓBB NYARALÁS!
VEGYEN
CAMPER TRAILER-- T
a KIÁRUSÍTÁS alatt
csak §28- 9- az ár
rendes $ 38388 ár helyett
Nagysága 12x6}4x6 láb
összesen 87 négyzet láb és
6 felnőtt egészen kényelmesen
alhat benne
Saasn
PISF
DÉLAMERIKÁBAN
ra még pedig az Amazon és mel-lékfolyói
hosszában Már pedig az
andesi indiók azok akik a legvaló-színűbben
ázsiai eredetűek
Alexander Humboldt a nagy né-met
utazó szintén említ valami
ilyesmit az útileírásaiban
A leghatározottabb kifejezése-ket
azonban egy Amerikában szü-letett
de cseh származású régész
könyveiben olvastam aki úgy lát-szott
hogy második vagy harma-dik
generációs létére sem feledke-zett
meg „hazája" Ausztria nyel-veiről
A neve Ales Hrdlicka Igen
nagy tekintély volt a maga idejé-ben
(1869-1943- ) régészet és etno-lógia
terén Hírnévtelenségét való-színűleg
annak köszönheti hogy
erősen Darwin-ellene- s volt antro-pológia
terén és ezért kigolyózta-tot- t
az akkortól máig többségben
lévő kaszinótagok által Az Egye-sült
Államokban lévő indio-kutató- k
bizonyára megtalálják a könyveit
valamelyik régebbi egyetem könyv-tárában
vagy a washingtoni Cong-res- s
Library-ba- n Szóval Hrdlicka
szintén összehozott egy csomó
észak- - közép- - és déiamerikai nyel-vet
a magyarral természetesen a
maga módján mint „meglátást"
említvén ezt a számára kissé mel-léktén- yt
Hogy ne legyünk igazságtalanok
a kortársak de különösen a ma-gyar
kortársak és úttörőkkel szem-ben
meg kell említenem valakit
akinek a nevét ugyan nem fogom
megoldani többféle okokból Az el-ső
és legsúlyosabb ok az hogy el-felejtettem
a nevét Bizonyára töb-ben
is ismerték őt: egy bizonyos
időben az otthoni Keleti Intézet-nek
volt az igazgatója 45-be- n
Ausztriába menekült és nyelvtudá-sa
hasznára volt az ottani magya-roknak
Olaszországban egyideig
felgyűrt gatyában valami speciális
tégla-agyag- ot degesztett majd ki-vándorolt
Argentínába és ott meg-halt
igen nyomorult körülmények
között Sajnos amit a történelmi
igazságszolgáltatás nevében tehe-tek
az csak annyi hogy időnként
mindkét öklömmel verem ezt a bu-ta
fejemet amiért annakidején
nem loptam el tőle pár ládára me-nő
nyelvtudományi jegyzeteit amit
fiatal korában csinált Mexikóban
Yucatán félszigetén Az 5 elmélete
szerint a maya (quiché-maya-náhu-at- l)
nyelv közvetlen rokonságban
van a magyar nyelvvel Ezt nekem
nagy hévvel magyarázta annakide-jén
egy nyomorfi innsbrucki Gast-hausb- an
majd érzékelvén kétkedé-semet
hazavitt a még nyomorúsá-gosabb
lakására amit gyertyafény-nyel
világított és melegített és érv-ként
felajánlott pár pohár schnaps-o- t
és fiatalkori utazásának a jegy-zeteit
Érdekesek voltak ezek a
jegyzetek amiket akkor a schnaps
hatása alatt csak úgy udvariasan
hallgattam és néztem majd arra
kértem őt hogy kölcsönözne ne-kem
egy félkufferra valót amit
utazás közben elolvashatnék és
utána visszaküldcném neki megír-ván
az én kiértékelésemet is Ha
tartott volna a schnaps-bő- l talán
ide is adta volna de megemlékez-vén
hogy én csak olyan jött-me- nt
utazó vagyok nem hagyta öt cser-be
a DP óvatosság és mindezt más-napra
ígérte Persze az a másnap
máig sem következett be csak ép-pen
én emlékeztem egy-k- ét szófej-tésére
és évek múltán Délameri-kában
olvastam a maya „Viejo lm-peri- o"
és „Nuevo Imperio" törté-netét
és a „Popol Vuh" érdekes
mitológiáját: akkor sajgott fel ben-nem
hogy nini erről az én Félix
"WMM
1867 1967
PRESCRIPTIONS
— PARFUMES — COLOGNES —
— CSOKOLÁDÉK ÉS CU-KORKÁK
— FÉNYKÉPÉSZETI CIKKEK — DO-HÁNYZÁSI
CIKKEK — GYERMEK MÉRLEGEK
EZENKÍVÜL MÉG MAS 100
HÁZTARTÁSI CIKKEK NAGY VÁLASZ-TÉKBAN
KAPHATÓK A LAGOLCSOBB ÁRON
INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁS
HOPEDALE
Plione VA7-414- 1
barátom — bocsánat ez a név
most jutott eszembe — egy egész
meggyőző értekezést Irt helybeli
leírásokkal és piktográf magyará-zatokkal
Ha valaki olvassa ezeket
a sorokat ott Argentínában és mód-jában
lenne Félix barátom Írásait
megmenteni bizonyára nagy szol-gálatot
tenne az utókornak ma-gyar
vonalon
Ezenkívül még szeretnék Dél-amerika
magyar nyelvkutatói
számára néhány más feltétlenül
hasznos söt nélkülözhetetlen for-rást
megjelölni Különböző misz-szionárius- ok
kezdettől fogva ta-nulták
és megtanulták legtöbb dél-amerikai
indio nyelvet Tudomá-som
szerint sok ilyen nyelvtan
nyomtatásban is megjelent né-hány
pozitív forrást meg is tudok
jelölni például Herder kiadásokat
a domonkos franciskánus ágosto-n- i
stb missziós központok nyelv-tan
kiadásait Ha valaki Bolíviá-ban
lakik vagy könnyen oda tud
utazni a sucrei (Chuquisaca) ka-tedrális
könyvtárában is talál bő-séges
anyagot pont a quitoi és a
bolíviai nyelvjárásokra quichua
aymará latacunga stb nyelvi ta-nulmányokra
Chile-be- n (Valdivia)
a „mapuche" nyelvről lehet érté-kes
adatokat kapni a kapucinus
misszionáriusoktól Ugyanott vagy
Antofagaste-be- n a szalézránusok-tó- l
kaphatók még értékesebb felvi-lágosítások
az immár kihalóban lé-vő
ona és alaculuf — amelyek sze-rintem
igen meglepő szóösszeha-sonlításoknak
adhatnak alkalmat
— nyelvekről amik Délameriká-nak
egyrészt „legprimitívebb" de
egyúttal leginkább ázsiai nyelvei
De ha valaki végképpen egy
aranybányát akar felfedezni a dél-amerikai
— magyar nyelvhez ha-sonló
— nyelvek területén menjen
el Sibundoy (Colombia Putumayo
tartomány) etnológiai központba
ahol annyi adatot kap amennyiből
élete hosszáig táplálhat érdeke-sebbnél
érdekesebb sajtóterméke-ket
Aki pedig szeret elböngészni
egy életreszóló munka-anyagba- n
ami főképp csak gyűjtésből de nem
feldogozásből állott az menjen el
Bogotába — a címet is megadom:
Calle 10 carrera 8 Iglesia de los
Capuchinos — és ott kérje Padre
Castellví írásainak az átnézését
Valami ötven év nyelvi és etnográ-fiai
feljegyzései várja az illetőt de
"régészeti és antropológiai anyagot
is talál bőségesen
Még egy említés kötelező Bogo-tában
— ha még él — van egy ku-riózum
aki szintén adhat felvilágo-sítást
esetleges tudomány-szomja-zókna- k
a magyar és indo rokonság
területén Az illető neve Prof Ma-miéi
Casas Manrique Vigyázat a
Casas Manrique ház igen szapora
azt a Manuel Casas Manriquet kell
keresni aki Uppsala-ba- n (Svédor-szágban)
volt tíz évig egyetemi ta-nár
és svéd hölgy a felesége Szó-val
Manuel barátunk valami húsz
nyelvet beszél közötte tíz vagy ti-zenkét
indio nyelvet A magyart
csak úgy magánszorgalomból ta-nulta
meg azért mert a harmincas
években Budapesten részt vett egy
nyelvészkongresszuson ahol hal-lotta
a magyar nyelvet és úgy talál-ta
hogy egyes indio nyelvekkel
hasonlóképpen zendül De a tu-dományszomjazó
úgy menjen oda
hogy vigyen magával egy kérdő-ívet
és ragaszkodjék a válaszok-hoz
mert máskülönben annyi ér-dekes
históriát fog hallani hogy
a haja az égnek áll és közben elfe-lejt
jegyezni
Szóval mindezek után be kell
vallanom: én is hiszek abban a bi-zonyos
„indio-magya- r" rokonság-ban
amit valamelyik magyar új-ság
Móricz János ekvádori kutató-nak
tulajdonít így aztán Móricz
János nem fog megharagudni ha
azt mondom hogy kételkedem mi-szerint
a Gayapas indiánok még
ma is érthető magyarsággal beszél-nek
Én ugyan nem jártam a ha-sonló
nevű folyó környékén de azt
hiszem eleget jártam Venezuela
Colombia és Ecuador között — egy
kis becsapással az Amazonas bra-zíliai
részében Manaos-i- g — hall-gattam
elég indio nyelveket és ta-nulmányozg-attam
nyelvtanokat és
történelmi leírásokat de valahogy
sohasem volt az az érzésem hogy
az általam ismert és hallgatott in-dio- -k
még ma is érthető magyar-sággal
beszéltek volna Igaz ugyan
hogy rengeteg folyó van azon a vi-déken
söt nekem úgy tetszik hogy
Gayapas folyó van vagy három —
Colombia legutóbbi katonai térké-pe
szerint — egyik éppen Ecuador
határán ömlik be valahol a Gayta-r- á
folyóba Az ott lakó indio-- k ál-talában
ismerik a spanyolt fajilag
a quillacinga pasto és cholo indi-okh- oz tartoznak — mind a három
„andino" fajta — nyelvileg valami
különbség van köztük de mind ér-ti
a közös quichua nyelvet söt bi- -
3
5
Megjelent as emigráció
várva-vár-t nagy könyve!
W0S ff-S-f #f I
!
Egész vászon kötésben luxus kiállításban színes művé-szi
borítólappal Ára $540 (szállítási költséggel együtt)
Rendelje meg még ma töltse ki az alábbi szelvényt és
küldje el kiadóhivatalunk címére
KANADAI MAGYARSÁG
353 Spadina Ave Toronto 2-- B Ontario Catiada
ii i
'- -'íii r- - !-
-- ii -- r frifii'iriirfni-n- r
Megrendelem '"Wass Albert: Elvész a nyom című kony---j
vét $540 értékű money ordert vagy csekket mellékelek
I
ÍNeV: i--
m t mmippii un mim mfjH i(ti d
! 3
Utca házszám:
i Város:
! Asn
_ : Tartomány v ország:
A világ minden
í'-f-ll MMMMWMMilWI AWIMUMIIIIIM naÉIWM IWIIlilMIIKimiBIW
zonyos módon olyan „tolvajnyelv"-képe- n
használják Egyébként pont
a quichua (kheshua) nyelvről érde-kes
volna egy hosszabb tanul-mányt
írni mert erről van legtöbb
írott emlék és — szerintem — en-nek
a nyelvtana lehet egy kulcs az
ázsiai agglutinans nyelvek össze-hasonlítására
Még egy vallomással tartozom
Jó pár éve eljöttem DÖlamerikáből
azzal hogy életem kevés hátrale-vő
részét egy bizonyos nyugalom-ban
és kényelemben szeretném le-élni
itt Északamerika virányain
HAZAI FIGYELŐ
Időszerű
Ma reggel fellázadtam Elég
volt a zöldborsóból amit leves és
főzelék alakjában naponta helyez-tek
az asztalomra gyöngéd kezek
— Húst a magyarnak! — mond-tam
zordonan s közöltem a csa-lád
étkezési felelősével hogy
ebédre pörkölt kívántatik paradi-csommal
zöldpaprikával amúgy
magyaros módra A pörkölt ilye-tén
elkészítésében — dicsekvés
nélkül állíthatom — tekintélyes
hírnévnek örvendek Magamra vál-laltam
tehát az anyagbeszerzés
feladatát is Megvettem a húst
meg a rózsaszín újburgonyát s
mondom a zöldségboltosnak mér-jen
ide a szütyöbe negyedkiló pa-radicsomot
s némi paprikát vegye-sen
Vagyis három sárgát s két
zöldet a csípösebbikböl
— Mérnék én uram — vakarja
a fejét a derék ember — de papri-kának
ma még a színét se láttam
— Ejnye — mondom neki ta-pasztaltán
— pedig a paprika most
kezd igazán időszerű lenni abból
meríti vitaminszükségletét a dol-gozó
— Vitamin? — csillan fel a
zöldséges — Vitaminban semmi
hiány uram Tessék venni ba-nánt
most érkezett
Krúdy Gyula egyszer azon tű-nődött
milyen lehet négy deci bor?
Én azon töröm a fejemet milyen
lehet a magyaios sertéspörkölt ba-nánnal?
(U a ii Grl
részébe szállítunk!
iflWWBJSTTSív
De azért mégis irigylem azokat
akik még mindig ott vannak a ka-land-
dús Délamerikában: annyi ki
nem nyomozott fel nem fedezett
szenzációvá nem tett dolog van
ott hogy érdemes volna ott egy
kissé tudományos alapon élni ás-káló-dni
felebarát — h-anem
— nem a
a domb oldala felé hogy szi-rté
magától jön a kérdés: miért nem
dolgozunk ott? Miért nem keresünk
ott is érdekes és értékes adatokat
az emberiség történelméről?
(Folytatása következik) J?
Van de minek?
Az evőeszköz arra való hogy
étkezni lehessen vele így gond-olhatták
ezt őseink is ezért díszítő-kedvük- et
csak a kanalak kések
villák nyelén próbálták Arra mi-ndig
gondosan ügyeltek hogy az
evőeszközöknek az a része am-elyet
a szájukba vesznek célszer-űen
sima legyen Nem kellett hát s-érüléstől
félnünk zavartalanul é-lvezhették
a konyhaművészet F-emekéit
Aztán jött a XX század és a f-mater-vezés
A nehéz díszes ezüst
evökészleteket kiszorította a roz-sdamentes
acél és az alumffl
Csínos modern vonalú evőeszk-özök
készítésére pályázatokat í
hirdettünk Éveken keresztül sü-rgettük
i „hiánycikk" volt a bolto-sban
S most mindennek íittyethaoy-v- a 1
megjelent egy új kiskai
készlet Tervezőjét talán a m
velei ihlették A kanalak KP
ugyanis szépen kicirkalmazta „
szaggatta" használója keserv
Mert az erezett sok éles heg}"
végződő kanál meglehetősen ves
delmes jószág Be is aranyozta
hogy még szebb legyen a nje
indával díszítette meg gazdag
mintha Mintha a kanál iteffl R
kezesre szolgálna A fenJJ
szörnyszülöttje potom 300
ért kapható a Nyugaü VfZ ral szemben levő Óra- - és
üzletben
Reméljük nem sokáig
De ha az illetékesek netán n
gis folytatni akarnák ©'?}££
"van néhány javaslatom
lyet gyártsanak kis
a késeknek meg légyen neg) I
Aztán egyenek végig vele eg)
fogásos menüt
jB