Magyar Elet, January 10, 1987

              r 'i t
1987 január 10 MAG:YA:RfiLET 7 oldal
Tartok tőle hogy megköveznek a sportolók ha elol-vassák
ezt a cikket Pedig meggyőződésem hogy n'ekik
is érdekük ami mellett a következőkben érvelek majd
Mégpedig amellett hogy & sportoló légyen bármennyire
elfoglalt is az edzéssel versenyzéssel dolgozzon vágyj
tanuljon
Máris hallom az ellenérveket amelyeket jómagam
is megfogalmaztam már oiem is egyszer Azt hogy a
sport hivatássá vált Egész embert kíván Aki ott akar
lenni a világ élvonalában a sportnak kell --szentelnie éle-tét
alá kell rendelnie 'minden mást a isikernek
Vitathatatlan az érvek igazsága Mégis úgy érzem
üressé tartalmatlanná vált a sportolói élet Természet-ellenes
hogy egy gondolkodó embernek tíz—tizenöt esz-tendőn
át semmi más ne foglalkoztassa 'az agyát mánt
az hoRy tizedmásodperccel gyorsabban fusson hogy
magasabbra ugorjon hogy eltalálja a felső isarkot Igaz
elsősorban sőt kizárólag ez a dolga De hogy ezt 'a fel-adatait
elvégezze csiszolnia kellene az agyát is kifejlesz-tenie
az intellektusát A mai sport rendkívül magas igé-nyeket
támaszt s azonos edzettségi fokon közel azonos
képességű versenyzők között a szlellami értékek dönte
nek Ezek dolgában viszont 'nem a legjobban állunk
Valaha régin az a vád érte a sportolót hogy a 'nevét
sem tudja helyesen leírni Hogy üresfejű hogy annyit
tud a világról mint egy futball-labd- a Aztán nagyot for-dult
a világ és mint Földesiné Szabó Gyöngyi kimutat-ta
az 1948 és 1976 között szerepelt olimpikonok iskolai
végzettsége magasabb volt az országos átlagnál Igen
ám de kutatásaiból kiderül hogy mig 1948— 64-be-n 329
és 296 százalék volt az egyetemet főiskolát végzett fér-fi
illetve 'női olimpikonok aránya 1968 és 1976 között ez
az arány 271 zs 227 százalékra csökkent Nem áll a ren-delkezésiemre
semmilyen s'tatiszlikai adat mégis állí-tom
hogy a jelenben még ennél is kevesebb élsportoló
nak van felsőfokú végzettsége meg kevesebben tanulnak
közülük
Néhány 'sportágra különösen figyeltem mert meg-szokott
volt hogy képviselői magas szinten 'tanulnak VI-zilabdázás-ban
még a hetvenes évek aranycsapatából is
valósággal kinézték aki ne akart volna diplomát szerez-ni
Híreáek 'voltak 'valaha 'a vívók is arról hogy a világ-hegemónia
megszerzése m'ellett vagy éppen a hegemó-nia
megszerzésének biztosítékaként (szellemi energiát
halmoztak fel Egy hete részt Vettem a röplabdasport
negyvenedik születésnapján A volt klasszisjátékosok kö-zött
találkoztam államtitkárral kerületi tanácselnökkel
külkereskedelmii 'minisztériumi főosztályvezetővel orvos-sal
mérnökkel jogásszal tanárral Érdekes módon ma-gyar
röplabda-válogato- tt az ő 'idejükben a világ élvona- -
ianoz lanozou i
Kocsis vagy Puskás?
A Kocsis-legend- a! Avagy legenda-e- ? A mai fiatalok-nak
igen De mi akik láttuk őt — őket — nekünk való-ság
„t
Az aranycsapatról szóló írásokban — m'ajdnem --minden
esetben — úgy említik hogy „a Puskás által vezérelt
aranycsapat"! De lett volna-- e ugyanilyen nagyvonalú az
a csapat Kocsis nélkül? Szerintem nem!
Most nehogy 'azt gondolja kedves olvasóm hogy Pus-kás
nagyságát óhajtom kicsinyíteni dehogy! Sőt azt kí-vánom
bár Magyarországnak most is volna egy ilyen
nagyludású csatára De ha hét vagy nyolc lenne az len-ne
az igazi mert akkor a magyar cs'apat bizonyára világ-bajnok
lehetne Mert „egy fecske nem csinál nyarat"
mint ahogy az 1954-e- s világbajnokságon is Kocsis a világ-bajnokság
gólkirálya és Puskás mellett ott volt: Bozsik
Hidegkúti Czibor Budai Lóránt Zakariás Buzánszky
Lantos hogy cs'ak egy párat említsek akik a csapat ge-rincét
képezték S nem sok olyan ország volt a világon
mely az ö fénykorukban ne tudta volna őket használni a
saját válogatottjában
S ennek a csapatnak voll két legendás hírű tagja: Ko-csis
és Puskás kik sokáig foglalkoztatták a szurkolótá-bort
abban a kérdésben melyikük a nagyobb játékos S
ez íoglalkoztatla magát Kocsis öanyit is Nem annyira
Puskást mert hát öt a sajtó az első számú magyar játé-kosnak
ismerte el
Most meg kell említenem nem véletlen hogy Kocsis
nevével kezdtem írásomat Puskás nevét s arany ballá-bál
talán jobban ismerik a világon de mi magyarok ad-juk
meg Kocsisnak a tiszteletet amit megérdemel
Ahogy én emlékszem rá!
Hajrá Fradi! Hajrá Fradi! —hullámzott a viharsarok
állóhelén a tömeg de ahogy Budai beadása szépen iveit
befelé a szélről úgy halkult el a moraj Még az ellenfél
szurkolói is dermedten figyeltek ahogy Kocsis a levegő-be
emelkedve a kapus keze felett fejelte be a kapuba a
labdái — Gól! Gól! — hangzott a lelátóról — Kocsis!
Kocsis! Kocka! Kocka! — Ünnepelte a tömeg a Fradi üd-vöskéjét
A mérkőzés után hazafelé kérdeztek egymás-tol:
— Láttad a kis Kocsis fethöfejesét?
Kocsis karrierje
1946 május 26-á- n harmincezer néző előtt életében
először játszott a nagy Fradiban tizenhat és fél évesen
A Kispest az akkor már válogatott Puskás öcsi csa-pata
volt az ellenfél S ezen a mérkőzésen nem öcsi ha-nem
a „kis Kocsis" volta sztár
Golf ugyan nem lőtt de kihint nagyszerű labdakeze-léséve- l
ügyes cseleivel és egy fejesével 'amely a kapu-fán
csattant
1943 június G-- ra a románok elleni válogatott mérkő-zésre
Sanyii is meghívták Negyvenötezer néző elölt 9—0-r- a
győzött a magyar csapat és az újonc Kocsis Sándor
kel gólt szerzett
A kis Kocsis a Kocka a Fradi nagy táborának ked-vence
1051-be- n lépott elő „Nagy Kocsissá" először a vi-lágsajtó
hasábjaira A franciák találták ki későbbi bece-nevét:
Aranyfej
Kevés ezüstérmes magyar labdarúgó térhetett haza
nyugodt szívvel az 1951-e- s világbajnokságról Kocsis Sán-dort
nem vádolta senki
Az újságírók is öt válaszollak az 1954-c- s év legjobb
hazai labdarúgójának
"
Munkátlanul
Számos sportágból említhetném 'a közelmúlt jó pél
dáit viszont bajban lennék ha a ma szellemi gazdag-ságával
kellene példálóznom Nincs egyetlen sportág
'sem amelyről myugodt szívvel állíthatnám hogy jellem-ző
volna rá a magasabb intellektuális igény Azt viszont
ki merem jelenteni hogy az edző ezt mem is várja el
és ha szóban elismeri ugyan a tanulás fontosságát a min-dennapok
gyakorlatában ennek ellenkezőjéről győzködi
versenyzőjét játékosát Mert hiszen miként számíthat-na
az illetőre ha hiányzik az edzésről ha teljes énjét
nem adja a't a sportnak Különösen a csapatjátékokra
jellemző hogy az edző mellőzi 'azt a játékost aki 'az is-kola
az egyetem miatt néha távolmaradni kényszerül
Mert képtelenség őt beleilleszteni az együttesbe
Nem tanul de nem (is dolgozik a -- sportoló Mert —
így hangzik az érv — nem lehet teljes értékű munkát
végezni a sport mellett a 'napi nyolcórás elfoglaltság és
a világbajnoki győzelem nem fér meg együtt Nem bi
zony Viszont előszedtem régebbi jegyzeteimet és olyas
mit találtam bennük hogy Németh Ferenc la római
olimpia öttusabajnoka a heti 18 edzés mellett napi Urat
órát dolgozott Csepelen technikusként gyártásvezetőként
Klubtársa Balczó András pedig ugyanott és ugyaneny-nyi- t
irodagép-műszerészké-nt Hajnalban tartották az el-ső
edzést úsztak futottak (nyolcra 'a (munkahelyükön volr
tak délután kettőkor villamosoztak ki a lovardába vagy
pisztolylövő edzésre este villanyoltásig vívtak
Tizennyolc edzésnél ma sem kell és mem is (lehet löb-- J
bet végezni hetente A legtöbb sportágban napi két tré-ning
a maximum Kétségkívül fárasztó és nehéz is de
a fennmaradó idő --mégis túlságosan sok Nem lehet ér
telmesen kitölteni ha nincs sem tanulás (sem munka
Marad vagy inapi tíz óra üresen többnyire tengessél len-géssel
tartalmatlanul Nem egy sportkarrier ment tönk-re
amiatt inert a semmittevés az unalom olyan időtöl-téshez
vezetett amely mem éppen a siker előmozdítója
Azt mondják a sportolóink hogy tudomásul kell ven- -
mi: dlyern a profi elet A Vilae legeredményesebb ver
senyzői mem járnak hivatalba ök sportolók és csakis
sportolnak De arról nem esik szó hogy az értelmesebb-j- e
közben a jövőjét is építi A nyugati országokban a
versenyző nem számíthat arra hogy sportpályafutása
befejeztével bedugják egy állásba mint minálunk és ott
élete végéig elvegetálhat A profi világ sportolójának lét-feltélele
hogy előre nézzen Tekintélyes részük tehát
tanul
Több külföldi lap nem hivatalosan a világ legjobbjá-nak
léptette elő
1956-ba- n hárman az aranycsapatból nem mentek ha-za:
Kocsis Puskás és Czibon A Magyar Labdarúgó Szö-vetség
a játéktól eltiltotta őket Később különböző dip-lomáciai
lépések következtében — az eltiltás lejárta előtt
— visszanyerték játékjogukat 1958 első felében már pá-lyára
léphettek s spanyol csapatokhoz szerződtek Ko-csis
és Czibor az FC Barcelonához Puskás a Reál Mad
ridhoz
Barcelonában minden második kocsma falát futball-képe- k
íulballzászlók díszítik Akik nem jutnak be a néző-térre
azok ezekbe a kocsmákba 'járnak meccset nézni és
vitatkozni A vitatéma itt is 'az: imiben voltak jobbak a
régiek?
A régiek az FC Barcelona 1958 és 1961 között játszott
csapatának tagjai: Kocsis és Czibor Kocka magasba
emelkedő feje egyik-mási- k kávéházban valósággal jelkép:
a csapat fénykorának jelképe
A Barcelona hat év után 1959-be- n megnyeri a bajnok-ságot
és 1960-ba- n újra ö a legjobb 'Spanyolországban
Az '1961 május 30- -i Európa-szert- e ismert francia
sportlap a Miroir du Futball címlapján egyébként Ko-csis
Sándor fejképével a Barcelona titkát elemzi „Ma
Barcelonáé Európa legjobb csatársora Pedig a jobbszél-re
húzódott Kubala már nem a régi kevesebbel mozog
de egy dolgot nagyszerűen csinál: ha megszerzi a labdát
azt hosszú pontos passzal Kocsis feje felé irányítja
És ettől -- a ponttól — Kocsis fejétől — a (Barcelona villog-ni
csillogni kezd" Ez az ötösfogat végül a két egykori
magyar Kocsis és Czibor még mindig páratlan képessé-geitől
lett az ami lett Talán soha senki nem fog a vilá-gon
úgy fejelni a levegőbe emelkedni helyezkedni mint
Kocsis És senki nem lesz képes olyan rögtönzésekre rit-musváltásra
altatásra és hirtelen felgyorsulásokra mint
Czibor
Barcelonában bárhová ment Sanyi körülfogta a tö-meg
ismeretlen gyerekek simogatták csókolgatták Bol-dognak
mondhatta magát pedig nem voll felhőtlen ez i
boldogság Kocsis Sanyi a fényben — rettenetes hónapo
kat élt át Hétszer szenvedett sérülést 'amelyből hároir
kishijján pályájának végét jelentelte
Spanyolországi karrierje csúcsára 'ér még abban a?
évben szóba kerül válogatottsága is de inszakadást szen-ved
Orvosa mondja: csak a szerencséjében reményked-het
és ezért a szerencséért nagyon meg kell szenvednie
Négy hónapig napi tizennégy órát tölt el kezeléssel Keve-sen
hiszik hogy újra pályára lép
1960 tavasza van Helenio Herrera sokáig gondolko-dik
hogy azon a fontos Európa Kupa-mérkőzés- en Ang-liában
a Wohverhampton Wanderers — a „farkasok" ret-tegett
csapata — ellen kit állítson jobbösszekötöbe Ko-csis
ugyan már nem erez fájdalmai de még nem száz-százalékos
a lába Herrera úgy véli: ö így is többet tud
mint bárki akivel pótolhatná
És ezután történik amire a farkasok otthonában hiég
nem volt -- példa: egy külföldi klubcsapat' pontosabban
szinte egyetlen játékos kényszeríti térdre A hazai veret-lenségére
büszke csapat 5—2-- re kikap
S Az első négy spanyol gól szerzője: Kocsis Kocsis
Kocsis Kocsis! Mestefnégyes!
Befejezésül elmondhatjuk hogy játékban Kocka fel
nőtt Puskás melló de a --kérdés nyitva marad: melyik-vol-t
a jobb?!
SikoeJáDct
Az USA-ba- n
Az Egyesült Államokban jó néhány sportágban a ver-senyzői
gárdát az egyetemek ladják A sportoló feljut a
csúcsra és 'aztán nem is hallani a nevét Az úszó az at-léta
a sport révén megteremti magának egyetemi tanu-lásának
feltételeit megszerzi a magas ösztöndíjat s
amint felmutatja a tőle és maga által elvárt sportered-ményt
szakít 'addigi életével és keményen (tanul az egye-temen
megszerzi a diplomát Aki pedig nem tanul az
üzletileg próbálja megalapozni a jövőjét A --nyugatnémet
az angol az olasz élvonalbeli labdarúgók (szinte ki-vétel
nélkül érdekeltek valamiféle vállalkozásban de
más sportágak élvonalbeli versenyzői is próbálkoznak ez-zel-az- zal
Van jól csengő nevük van kapcsolatuk ia sport
révén némi pénzük — ezt hasznosítják Nagyon kevesen
vannak a klasszis versenyzők és játékosok közölt akik
máról holnapra élnének végigcsellengenék üres óráikat
Nálunk viszont ezrek és ezrek élnek munkátlanul
csapódnak ide és oda végiglézengik legszebb éveiket
Nem ök a hibásak a mi sportmoráluink 'tette ilyenekké
őket A kapott pénz arra nem elég hogy inspirálja a
sportolót de ahhoz sok hogy mellelte meg munkát kell-jen
keresni Az NB l-- es és NB 11-c- s labdarúgóknak a
nemzetközi kategóriájú sportolóknak egyenesen 'tilos bár-mi
mást i's dolgozmi Idén mesélte nekem 'az íjász Nagy
Béla a Budapest Sportcsarnok műszaki vezetője hogy
mennyi utánajárásába került míg nemzetközi kategó-riájú
íjászként megkapta az engedélyt a mérnöki 'mun-kájához
Előny
Fogalmam sincs róla mire jó ez a tiltás Miért ne
vállalhatna munkát egy élsportoló lva össze tudja ezt
egyeztetni az edzéssel a versenyzéssel A fele-sé- g nevén
működtethet butikot vagy presszót ia férj nevén lehet
sportszerüzlet vagy borkimérés Rohangászhat áruért
hajnaltól napestig ügyködhet tárgyalhat de ha netán
Panteon épül Székesfehérvárott
Székesfehérvárra mint 'az első magyar városra s egy-ben
középkori királyaink egykori székcsvárosára és te-metkezöhel-yére
kiváltképp nagy felelősség hárul napjaink
ban is nemzeti hagyományaink történelmi múltunk em
lékeinek ápolásában Ettől a felelősségtől indíttatva kér-tek
tájékoztatást a város vezetői a királysírbizottság mun-kájának
eredményeiről 'és az ehhez kapcsolódó régésze-ti
művészettörténeti kutatásokról
'Mint emlékezetes a művelődésügyi miniszler és a Ma-gyar
Tudományos Akadémia elnöke két esztendeje hívta
éjetre a királysirbizoltságol számos neves tudós és 17 tu-dományos
intézmény munkájának összefogására annak
érdekében 'hogy középkori királyaink csontjait vizsgálja
és lehetőség szerint azonosítsa illetve hogy az I István
székesfehérvári bazilikájának térségében fellelt sí-rok
csontanyagával kapcsolatban kutatásokat végezzen
Dr Kralovánszky Alán a bizottság titkára székesfe-hérvári
tájékoztatójában hangsúlyozta hogy bár a kuta-tások
első szakasza már- - lezárult e tekintetben már az
eredmények értékelése folyik még löbb esztendei mun-kára
van szükség ahhoz hogy a bizottság teljesítse fel
adatát Egyben közölte Székesfehérvár vezetőivel hogy
a fehérvári középkori romkertből származó csontanya-got
az évtized végéig visszaszolgáltatják s itl a
kegyeletnek megfelelő panteonban helyezhetik majd cl
Kovács Péter a székesfehérvári Islván király Mú-zeum
igazgatója arról szólt hogy 1987 tavaszán szakmai
konferencián tisztázzák a királysírbizoltság munkájával
kapcsolatban szükségessé vált régészeti és művészettör-téneti
feladatokat Ezt a munkát is időben elvégzik majd
ahhoz hogy a fehérvári romkert átalakítása és a terve-zett
panteon építése megtörténhessék
VILÁGHÍRADÖ
Japán a hélen megnyi-totta
első „láthatatlan"
pénzpiacát ahol a
magánszemélyek a szoká-sosnál
jóval kötetlenebbül
helyezhetnek el betéteket a
hazai és külföldi bankokba
ós vehetnek fel hitelekel tő-lük
Az ügylelek mentesek
bizonyos adótörvények biz-tosítási
előírások alól Eh-hez
hasonló pénzügyi köz-pontok
vannak New York-'ia- n
Londonban Szingapúr-iá- n
és Hongkongban A kül-cöldi- ek
számára szabadabb
lankélettel a japán kor-mány
azt akarja elérni
íogy Tokió a világ nagy
pénzügyi központjainak so-rába
kerüljön s szélesítse
i jen nemzetközi elfogad-ást
— —
Í Nyár óla cgyharmad-ia- l
csökkent Irán energia-lermcl- ö
kapacitása az Irak-kal
vívott háború és az al-katrészellátás
akadozása
miatt — közölte az iráni
snergiaiigyi miniszter A
sprábbi 7400 megawatt he-lyett
jelenleg csupán 5000
megawatt a maximális tel-jesítőképesség
A miniszter
elmondta hogy a javítás
alatt álló erőmüvek közül
égy sem fog hamarosan új
ra bekapcsolódni az ener
aQcaosr
király
nemzeti
külföldi
giatermelésbe s hogy a
helyreállítási munkálatokat
hátráltatni fogja a januári
—februári hideg is
Használja ki az árakat!
1 éves tartózkodásra
THERMAL
napi
$55500
hivatalosan munkába akar (állni megfosztják a juttatá-saitól
Ha orvosként mérnökként akár műszerész-ként
tévészerelőként órát dolgozni szeretne
mert nem akar lemaradni a szakmájában vagy csak
egyszerűen szükségét érzi az elfoglaltságnak vége a
kedvezménynek Aztán csodálkozunk ha eltunyul a ver-senyző
ha szellemileg nem eléggé friss ha -- a legnehe-zebb
helyzetekben nem vág úgy az agya mint az ellen-félnek
A sportolás önmagában is feltétlenül követel szel-lemi
erőfeszítést de ez mem elegendő: az agyat sokkal
intenzivebben kellene csiszolni mint ahogyan ezt 'a sport
teszi Érdekes hogy a profi labdarúgó világot (megjárt
Bálint László — jelenleg a Volán edzője — szintén amel-lett
áll ki hogy a játékos dolgozzon mert ezt kívánja a
saját és a klub érdeke is
A jelene és persze a jövője 'szempontjából is
nemzetközi kategóriájú sportoló élne üres eletet! De
fontos lenne a sportoló számára a tanulás vagy a mun-ka
S még ha csupán a nagyjából ezer labdarúgó
minden sportág — a a félreállito'ttakat nem szá-mítva
— szazával meveli az álprofikat Semmi másra
nem tanítva őket mint arra miként lehet minél cseké-lyebb
tevékenységgel minél kényelmesebben élni Tu
dom hogy a rendszeres mindennapos munkavégzés né-hány
sportágban valóban mem oldható meg a kajako-zok
kenusok például tavasztól őszig 'aligha járhatnának
be naponta egy üzembe hivatalba de ősztől tavaszig
igen S minden más sportágban lehetne találni valami-féle
megoldást Mert ez kellene nemcsak a szellem fej-lődése
az üres órák kitöltése hanem az emberi kapcso-latok
miatt is Ne legyen afféle társadalmon kívüli lény
a sportember aki csak hasonszőrű 'társakat ismer aki-nek
élete mintha nem is kapcsolódna a többi emberé-hez
Kivétel nélkül minden sporloló valamilyen bázis-szervt- öl kapja a fizetését Nem tudom elképzelni hogy
az adott üzem vállalat szövetkezet ne találhatna napi
néhány órás elfoglaltságot sportolói számára Egy NB II-e- s
labdarúgó pedig akár „mellékállásban" is elfulbal-lozhatn- a
De a munkavégzésinél is okosabb lenne ha tanulna
a versenyző Nemcsak egyetemre főiskolára gondolok
Tudom számosan vannak akik megrekednek nyolc ál-talánosnál
Miért ne tanulhatnának ők (szakmát miért ne
hasznosíthatnák a sport ímellett fennmaradó idejüket?
Ha olimpiai bajnokaink egész sorának nehéz sportágak
nehéz edzései mellett voll idejük egyetemi diplomát sze-rezni
imiárt ne lehetne kitanulni a sportpályafutás ideje
alatt például az autójavító szakmát a nyomdász -m- esterséget?
Ha mindenki dolgozna tanulna az edző verve lenne:
mégsem állíthatná (felre az egész csapatát Csakhogy
egyelőre ímeg ia klubokban meg a iszándék sőt a
gondolat sem hogy játékosaikat versenyzőikel idejük
okos kitöltésére ösztönözzék (Mennyivel egyszerűbb len-ne
a bázisszeo-vaie-k ha a sportoló nem a termelő státu-sait
foglalná el hanem tanulna okosodna készülné tu-dása
kéisőbbi hasznosítására El tudnám képzelni például
hogy a 'bázisszerv inam fizetést hanem esztöndíjat ladna
sportolójának 'és szerződne vele hogy ennek ellenérté-keként
majd bizonyos az adott cégnél vállal mun-kát
Léteznek ilyen ösztöndíjak egyetemisták részére —
miért 'ne lehetne alkalmazni a sportban is hasonló mód-szert?
Bizonyára születne sok más ennél talpraesettebb öt-let
is csak gondolkodni kellene rajta De ennek a gon-dolkodásnak
az előfeltétele lenne egy elhatározás: az
hogy megváltoztatandó sportolóink jelenlegi életformája!
' Zsolt Róbert
6
itt
Március 2-i- g 3 két
étkezés heti 5
US
Nincs
négy
és
kicsiket
ideig
G Q C
W Q C
AND
Az alábbi ügyek szakszerű intézése
ügyek
Házassági ügyek
Ingatlanok
BUDAPEST-TORONT- Ó— BUDAPEST
MARGITSZIGETI
supplement
FRANK FELKAI
BÉLA FEJÉR
BARRISTERS SOLICiTORS
Bevándorlási
Válóperek
Pénzügyek
Részvénytársaságok
Bűnügyek
Autóbalesetek
Pereskedések
Örökösödési eljárások
Beszélünk magyarul!
Telefon: 364-77- 07
National Bank Building Ste 400
150 Vork St
Toronto Ont M5II 3S5
T0R0NT0-BUDAPEST-T0R- 0NT0 S797C0
Egy héttől hónapos tartózkodásra tetszés szerinti repülőtársasággal
és átszállással
hétre
kezelés
single
vagy
napi
nagyon
sincs
olcsó
IKKA- - pénz- - élelmiszer- - virág-- és
gyógyszerküldés Magyarországon
nem kapható elektromos iparcikkek
mezőgazdasági és Ipari kisgépek
teherautók Autóküldés
TUZEX COMTURIST
Hozzátartozói házi gondozása ellátása
háztartási segítés Családi események
videó felvétele és kiküldése
AAAAAAAMWMMWWtfWMMMMM
AUTÓBÉRLÉS BUDAPESTEN:
Egy hétre US $2800 plusz 4 cent kilométerenként
VIZŰM ÚTLEVÉL INTÉZÉSE HOTELFOGLALAS
IKKA — TUZEX — COMTURIST — GYÓGYSZER- - ÉS
VIRÁGKÜLDÉS — KÖZJEGYZÖSÉG
MINDEN UTAZÁSÁT MEGBÍZHATÓAN ÉS GYORSAN INTÉZI A
C0LUMBUS TRAVEL
A HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA
420 Spadina Ave Toronto Ont M5T 2G7
Telefon: (416) 596-81- 01