Magyar Elet, January 19, 1985

              „„ _
HUNGÁRIÁN LIFE Mm sokaság
kanm Liltk
$ szabad nip tesz
l(lk
csuda dolgokat Lwgnt íaiepeniat MAGYAR ELET CuudiialTttlJjr
BERZSENYI t Ihe HnngitUaÍJnpup
Vol 38 3 XXXVIII évfolyam 3 szám 1985 január 19 szombat Ára: 50 cent
Halogató taktika a szovjet pártvezér Csernyenko betegsége miatt?
Miért maradt el a szófiai
Varsói Paktum-csúcs- ?
Az USA fegyvereladásokkal támogatja Pekinget? ® Izraeli csapatkivonás
Azt a lengyel ezredest aki az ávóstrió szerint rlrendeltc Popicluszko atya
legyilkolását szembesítették a bíróság előtt a bérgyilkosokkal Az értelmi szer-zőnek
tartott százados azzal vádolta Pietruszka államvédelmi ezredest hogy ö
arról biztosította öt: magasabb körök majd büntetlenséget szavatolnak a bér-gyilkosoknak
A bűnvádi eljárás befejezését január végére várják — Róbert
McFarlanc az USA nemzetbiztonsági főtanácsadója keményen fogalmazott
mert szerinte a „Star Wars" űrvédelmi rendszer kifejlesztését célzó kísérleteket
nem szabad leállítani mert az azzal lenne egyenlő mintha a rák kórokozójának
a megtalálására irányuló kísérleteket tiltanák le — Edward Kennedy visszatért
egyhetes dél-afrik- ai körútjáról amely főleg az apartheid közelebbi tanulmányo-zását
célozta A massachussetsi szenátor bejelentése szerint megteendő javas-latainak
éle főleg arra irányul majd hogy az amerikai üzletembereket lebeszél-je
a Dél-Afrik- ai Unió területén tett további tetemes beruházásoktól — Európa-szert- e
rekordverö fagyokat jelentettek amelynek hatása az amszterdami gátak-tól
egészen a romániai Duna-deltái- g terjed Eddig több mint 200 fagyhalált je-lentettek
— Egy független kanadai gazdaságügyi szerv tekintélyes Confercncc
Board of Canada év végi jelentése szerint 1985-r- c a munkanélküliség további kb
113% -- os magas mutatószámai várhatók míg az infláció megfékezése mintegy
33%-r- a szoríthatja le a pénzhígulás mértékét — Belgium egyelőre nem fogadta
meg Reagan elnök tanácsát és márciusig elhalasztotta a 48 „Cruisc" USA-ro-botraké- ta
telepítését Amikor a belga miniszterelnök Wilfried Martcns a Fehér
Házban járt a héten Reagan emlékeztette öt: az oroszok csak az Eurorakéták
telepítése óta tértek vissza a tárgyalóasztalhoz!
MIÉRT MARADT EL
A VARSÓI PAKTUM
TAGÁLLAMAINAK
CSÚCSTALÁLKOZÓJA?
A Szovjclszkaja Rosszija
c lap nagyjából a TASZSZ
hírszolgálati iroda szűkszavú
közleményét közölte de any-ny- it
kénytelen volt hozzáten-ni
a váratlan és szokatlan
hírhez hogy „a Varsói Pak-tum
tagállamainak csúcsta-lálkozóját
a felek közös és
kölcsönös óhajára halasztot-ták
cl "
A valóság azonban in-kább
arrafelé tendál hogy a
bolgár fővárosban Szófiá-ban
a héten tervezett csúcs-találkozóra
a kijelölt elnök
Budai Bálint:
Konsztantyin Csernyenko
— a legnagyobb valószínű-ség
szerint — egészségi
okokból képtelen volt részt
venni emiatt az oroszok
inkább lemondták majd
lemondatták a csatlósokkal
a szófiai csúcstalálkozót
Mivel 1983 júniusa óta ez
lett volna a némi enyhülést
mutató nemzetközi légkör-ben
az első katonai jellegű
csúcstalálkozó amelyen ter-mészetesen
a kül- - és honvé-delmi
miniszterek plénuma
is részt vett volna emiatt a
lemondás igazi oka valóban
jelentős és súlyos motivációt
takarhat a színfalak mögött
A szófiai csúcstalálkozót
megelőzően olyan termcszc- -
ft-nti'mitttiM'mvr- Am
j tű rémhírek terjedtek cl
hogy a tanácskozást cl kell
halasztani avagy annak
színhelyét Szófia helyett
Moszkvába kell áttenni mert
„egy rendkívül magas rangú
személy kezelőorvosa letiltot-ta
neki az utazást "
Csernyenkót a 73 éves
álláshalmozó pártvezért egy-ben
államfőt és hadügyi fő-parancsnokot
utoljára tavaly
december 27-é- n látták nyil-vános
helyen megjelenni
amikor a szokásos év végi
érdemrendeket osztogatta a
Kreml nagytermében de I)i-mit- rij
Usztyinov marsall
honvédelmi miniszter más-napi
temetésén már nem
vett részt
A román új felfedezése:
Aki beleunt az önmagukat gyakran ismétlő és eléggé száraz humo-rú
vicclapok olvasásába és valami igazán „ízeset" akar olvasni az a
komikum új és új oldalaival ismerkedhet meg bizonyos magazinok la-pozgatása
közben A baj az hogy egynémely „komikum" inkább
sorolható be és — mi magyarok — olyanok vagyunk
az ilyesfajta ostoba mint az a bizonyos mesebeli öreg
király aki egyik szemével nevetett — a másikkal sirt
A „Magazin" című bukaresti hetilap 1984 január 21-- i száma a kö-vetkező
szövegű rövid közleményt tárta olvasói elé:
„Az egy ideig Tibetben élő utazó aki 1834-be- n az indiai Kalkuttában
kinyomtatta az első tibeti— angol szótárt valamint a tibeti nyelvtant —
a román Alexandru Saina volt"
A cél szentesíti az
E sorok írója az elmúlt években éppen eléggé foglalkozott az erdé-lyi
magyar és ezen túlmenően a román történelemmel s eme foglala-tossága
közepette a történészi tárgyilagosság azt is előírta számára
hogy forrásmimkák gyanánt ne csak magyar hanem román történé-szektől
is olvasson könyveket tanulmányokat Több esetben felbukkant
a román eredetű forrásokban a „román" Dózsa György neve Román
lett az egész Hunyadi-csalá- d Nándorfehérvár hósé'öl kezdve egészen
a reneszánsz Mátyásig A román fejedelmek" sorába állították utóla-gos
glédába ama egy esztendeig uralkodó" Mihály vajda mögé (!)
legnagyobb fejedelmeinket beleértve a BáÜioriakat Bocskai Istvánt és
Bethlen Gábort is méghozzá ezt a manővert oly ügyesen cselekedve
hogy nem írták ugyan ki nyíltan hogy — mondjuk — Bethlen Gábor
román volt de azt sem irták oda hogy magyar lett volna s — így a
legújabb már meg lehetett téveszteni A román tu-domány
ékes lapjain" magyar zsenik sorakoznak — s természetesen
mint „románok" — akár a múlt századok kincses Erdélyében élt az il-lető
akár századunk halandója volt
A román ún történetírók" nyilván vérszemei kaplak ama — yo-ka- k
álla] nem várt — meglepő „eredmény" után mikor sikerült 1018—
20-b- an egypár nyugati politikussal sőt publicistával elhitetni hogy Er-dély
tulajdonképpen „mindig román volt"! Nos — gondolták az okos
bukarestiek — ha ezt elhitték akkor sok minden mást is el lehet majd
hitetni velük! Megindult a kelet-- s dél-európ- ai történelem szisztema-tikus
„átdolgozása" A „dákó-román- " cél „szentnek" látszott s — úgy-- c
— „a cél szentesíti az eszközöket "
Már csak amiatt is
fontos lett volna az hogy
Moszkva az új évben ösz-szehív- ja
a csatlósait mert
a Varsói Paktum határide-je
1985 május havában le-jár
és a hírek szerint a Po-Iitbii- ro
újabb 10 évi kato-nai
szövetséget szeretett
volna aláíratni jelenlegi
AZ EGYESÜLT
ÁLLAMOK
KÍNÁNAK NYÚJTOTT
KATONAI SEGÍTSÉGE
Az USA kormánya a kö-zeljövőben
kész aláírni a Kí-nai
vezető-ségével
egy olyan természetű
katonai segélyakcióra vonat-kozó
egyezményt amelynek
értelmében Washington
olyan főleg tengeri harcá-szati
fegyverekkel látja el
Pekinget mint pl a búvár-hajót
elhárító termál nyom-kereső
rakétakilövö szerke-zetek
Ezen kívül a Reuter ér-tesülése
szerint a Pentagon
már nem tiltakozik az ellen
sem hogy Kínát a korsze-rűbb
USA légelhárító és harc-kocsi-elhárí- tó
fegyverekkel is
ellássa
Az USA— kínai katonai
egyezmény jelentőségét
óriási mértékben aláhúzza
az a körülmény hogy az
Egyesült Államok kormá-nya
l!)4í) óta — azaz a Mao
Ce-tun- g féle kommunista
hatalomátvétel óta — egy-általán
nem adott el Pc- -
zseniális
r jwi
kingnek hadügy jellegű fel-szerelést
avagy fegyverze-tet
Ugyancsak a Reuter ér-tesülése
szerint a közeljövő
ben alírandó egyezményt I
még az USA
Caspar Weinberger ké-szítette
elő emlékezetes
1983-be- li kínai útja alkalmá-val
Az egyezmény létrejötté-nek
formális bejelentését
John Vessey tábornok tette
meg pekingi 3 napos látoga-tása
lezárásaként amikor a
fogalma-zott:
„A Csendes-óceá- n tér-ségének
valóban csendessé
és békéssé való tétele vé-gett
mindenki tudomására
adjuk hogy közös katonai
célunk csupán a béke ügyé-nek
előmozdítása és
ezen törekvésünk nem irá-nyul
egy harmadik fél el-len
"
(Hogy Vessey generális
burkolatlan célzása kinek a
címérc hangzott el azt még
a kezdő vidéki riporterek is
kitalálhatják)
A TÖRÖK-GÖR- ÖG
A török kormány fel-ajánlotta
hogy a jelenleg
török fennhatóság alatt le-vő
ciprusi terület 25 száza-lékát
a
görögöknek és kiüríti a kér-déses
térséget
— Folytatás a 2 oldalon — [WAtVAtVtVt1'tmt'ttl'ftWTtttm1H
„történetkutatás"
„Alexandru Sama a nagy román tíbetológus!'
tra-gikomikumn- ak"
olvasmányokkal
eszközöket?
diákgenerációkai
szövetségeseivel
Népköztársaság
hadügyminisz-tere
következőképpen
ELLENSÉGESKEDŐ
„DÖGÖNYÖZÉS"
visszaszolgáltatja
Azok a szorgalmas és ambiciózus skriblerek azonban akikre — kor
mányutasi'ások sorozata folytán — nagyhirtelen a „történettudósi" mél
tóság és a vele együtt járó ezeréves adathalmaz „átértékelése" nehe
zedett nem mindig tudtak megbirkózni a ha'almas anyaggal Mindun
talán ellentmondásokba keveredtek — a bccsülctcscbbjc itt-o- lt meg
vallotta az igazat mások nem — meg aztán: iíl-o- ít egyszerűen clfe
ledkeztek valamely régen éli magyar íróról művészről tudósról vag:
történelmi alakról így feledkeztek meg Körösi Csorna Sándorról is í
Háromszék megyei Körösön 1784-be- n született székelyről erről a szín
magyar nyelvű és lelkű diákról aki megjárta Nagyenycd híres kollé
giumál s Gölíingcnben határozta el hogy a messzi Keletre utazva fel
kutatja a magyarok őshazáját
Körösi Csorna magyarsága
K rövid cikkben persze nincs értelme c nagy magyar utazó viszon-tagságos
életére ismételten kitérnem Éppen eleget olvashattunk róla
a múlt esztendőben mikor születésének 200 éves jubileumai ünnepeltük
A nagyvilágon számos nyelven szülelett meg érdekes és értékes érteke-zés
erről a merész magyarról aki az első angol— tibeti szótár megalko-tója
lett s aki távol szeretett Erdélyétől Dardzsilingbcn nyert végső
nyugalmat Síremléke ma már telítve van különböző magyar szerveze-tek
plakettjeivel s a sir előteréből soha nem fogy ki a virág A japánok
buddhista szentként" tisztelik emlékét és Washingtonból — Londonon
át — Tokióig minden tudományt ismerő ember tudja hogy Körösi Cso-rna
Sándor magyar volt magyar hazájával magyarul levelezett Szülő
földje természetesen az ezeréves magyar Erdély szerves része volt s
hősünk magyar voltál — sok minden egyéb mellett — bizonyítja az 1784
évi kercsztelökönyv ada'a — no meg a csomakórósi emlékét hirdető
magyar nyelvű emléktábla is Mivel hihetetlenül nagy tehetsége volt
idegen nyelvek elsajátításához alig vitatható hogy elleste a környéken
lakó — Moldáviából fírgátból átszivárgott — oláh családok gyerekeinek
szavait mondatait de egyébiránt nem túl sok érdeklődést mutatott a
határon kiviili oláh országocskák irányában mcljck az o ifjúsága ide-jén
kétségbeesetten megpróbállak a fölöttük egyaránt fennhatóságot
gyakorolni akaró (örököket és oroszokat egymás ellen kijátszani
Körösi Csorna Sándort a magyar őshaza rejtélye izgatta és nem az
oláh őshaza misztikuma! IIu nz oláhok őshazáját kívánta volna felku-tatni
akkor inihán a Dél-Balká- n hegyciböl-völgycib- öl kiindulva kisé- -
— Folytatás a 3 oldalon —
Miért nincs Kínában munkanélküliség?
Apekingi megoldás
(A National Geographic nyomán)
Sokan nem tudják hogy Kína legna-gyobb
folyóközi szigetét Csong-Ming-ne- k
hívják — és közelsége miatt Sanghajból
intézik a főleg homokos iszapból és per-sze
rengeteg nádasból álló 418 négyzet-mérföldnyi
terület ügyeit
A Jangcse folyón felfelé kétórás út
során megközelíthető Shanghaj azonban
Csong-Min- g szigetét autóbusz járattal is
összekötötték ezzel a kikötővárossal
Köztudomású hogy Kínában a termő-talaj
minden négyzetcenlimétcrét iparkod-nak
kiaknázni Ez a tétel érvényes Csong-Mingr- e
is ahol a gyapot és a szélesleve-l- ü
paszulyföldek közé — emelt földcsíkok-ba
búzát is ülteinek
Sok teherbárka és dzsonka húz el na-ponta
a Jangcse hullámain a munkálkodó
parasztok szeme előtt miközbsn a szigo-rú
szelek-járt- a szigeten a dolgozók javaré-sze
nádkitermcléssel foglalkozik
A szigel története azt mulatja hogy
az itt élö lakosság immár 1300 éve pró-bál
megküzdeni Csong-Min-g kemény agya-gos
talajával — és ma már a szigetel az
emberi lelemény a gyapotföldek a rizs és
a kender hazájává telte
— „A föld itt igen gazdag ásványi
tápanyagokban mivel az alluvium (a fo-lyamhordalék)
dúsítja azt" — mondotta a
terület szóvivője aki hozzátette hogy a
farmerek két okból is ültetik a nádat:
egyrészt hogy az megfogja a talajt más-részt
hogy trágyázza azt
A sziget lakói visszaemlékeznek még
arra hogy 1949 óta — amikor Mao Cse-tun- g
átvette a hatalmai Kínában — a he-lyi
parasztságot rászorították hogy — ha
nincs elég földje akkor hódítson cl ter-mőtalajt
a Jangcse folyamtól
Je'enlcg a sziget egyharmada már un
a folyamtól visszahódított terület a dáni-ai
és hollandiai farmerek módjára itt is
közös erőfeszítéssel sikerült jóval több
mint talpalatnyi földet visszaszerezni
A jelenlegi fö'dmivelö lakosság nem
olt képes egymaga ellátni a szükségessé
ált munkálatokat úgyhogy először az é-:za- ki
Zsiangsu tartományból „kértek fel"
Harasztokat hogy Csong-Min- g szigetére
öjjenck ha jobblétet ó'iajtanak mini -- az
itlani jelenlegi megélhetésük
Radikális megoldás
A munkanélküli és kószáló fiatalokat
kik állandóan azt erősítgették hogy a
nagyvárosokban számukra nincs munkale-hetőség
— a kormány nem felkérte ha-nem
intézményesen (mondjuk ki) kemény
parancsszóval irányította át a szigetre
A legutóbbi evek során immár 130
ezer tétlen dologtalan rest kínai fiatalt
„irányítottak át" hogy csatlakozzanak a
"songrMing jelenlegi 630 ezer főnyi hc-'- yi
lakosságához
A fiatalokat főleg nyolc állami gaz-daság
területén helyezik el ahol közös
hálószobákban laknak A barakkok neve
nem egy esetben meg a múlt gazdasági
baklövéseinek elnevezését viseli mint pl
a „Nagy Ugrás Előre" amely jelszó Mao
Csctung alatt volt divatos azonban a bor-zalmas
ráfizetésnél és a kíméletlen mun-kaerögazdálkodás- nál
többet nem nyújtott
Az egyik fiatal — neve Zscng Vei —
11 évvel cze'ötl került Csong-Min- g szige-tére
amikoris Shanghajban egy rendőri
razzia során a rabomobilba ültették majd
rehabilitálás" szempontjából mezőgazdasá-gi
munkára utalták
A hehi mezőgazdasági munkasok fol-tozod
ruhákban já-n- ak Zeng Vei ezzel
ízemben még mindig városlüónak tűnik
mert bár most a „sarat tú"ja" még min-dig
az urbánus jellegű világosszürke nad
rágját kék ingét rozsd3szinű szvetterjé
és kék sipkáját viseli
„Havi 30 fix-sz- el
az ember nem viccel"
Havonta kb 30 dollárnyi fizetést húz
— és bevallása szerint az ö élete folya-mán
nem lát gyökeresebb változást az
életszínvonala emelése ügyében
— „Attól tartok hogy talán már so-ha
életemben nem kerülök vissza a város-ba
és jelenleg minden portéka olyan
drága hogy kétszer is meggondolom azt
hogy megnősüljek" — mondotta Zeng Vei
Számos ide irányított fiatal visszaszi-várgott
már Shanghajba amikoris egy ál-lamilag
bevezetett rendszer szerint — me-lyet
Dingti-ne- k neveznek — abban az
esetben ha az illető fiatal szülői esetleg
nyugdíjba vonulnak a városban vagy el-halnak
akkor átvehetik a szülök városi
gyári munkahelyét
(„Big deal" — mondaná erre az észak-amerikai
leenager)
A mellékkereset megteremtése
Amikor annak idején Peking azt az el-vet
próbálta meghonosíltatni a mezőgazda-ság
területén hogy kezdjék meg a parasz-tok
az un származéktermékek másodlagos
párhuzamos termelését is hogy egyrészt
ezzel az államgazdaságot segítsék másrészt
hogy saját kispénzű jövedelmüket így kie-gészítsék
Csong-Min- g szigetének lakói ki-próbálták
az állami termelési elveket átül-tetni
a gyakorlatba
Jelenleg Csog-Mingb- en kisebb finom-mechanikai
üzem is működik mely órák
lakatok zárak gyártásával foglalkozik rá-adásul
akad a szigeten már avckrémgyár
varróüzem sőt textilgyáracska is amely
főleg fej- - és zsebkendőket hoz forgalomba
Valóban tisztább itt a levegő?
A Csong-Min- g szigetére „száműzött"
városi fiatalok azzal vigasztalódnak hogy
itt tisztább a levegő az árucikkek olcsób-bak
az élelmiszer itt mindig friss — és
itt mindig jó a halászat mert mindig a-k- ad
a horogra valami
A National Geographic tudósítója —
Todd CarrcI — elbeszélgetett egy Sen ne-vezetű
iparos mesterrel — kínaiul „Sifu"
a mesterfokú tudás jelzése — aki elmon-dotta:
ükapja dédapja nagyapja és apja
is mind Csong-Min- g szigetén született és
hozzátette az elégedettség jeleivel a hang-jában
hogy az ő fiatalsága idején Csong-Min- g
szigetén még nem volt villamosság
nem voltak gyárak sem — és nem volt a
jelenlegihez hasorüó jólét
Természetesen egy északamerikai új-ságolvasóban
a „jólét" nem havi 30 do-llárnál
kezdődik és nem olyan munkahe-lyen
ahol esetleg kényszerből dolgozik és
nem éppen „úri jókedvében"
A Kennedy-el- v
a munkanélküliség ellen
Mindenesetre jelenleg mind az USA-ba- n
mind Kanadában a büntetőjogi kö-vetkezmények
(mint szabadságvesztés és
magas pénzbüntetések) bizonyos reformját
szeretnék bevezetni hogy az egyes szocia-lista
országok mintájára (mint főleg Kubi
a Szovjetunió és Kína) adott esetben egy
olyan közösségi munkára foghassák a jó
dolgában rakoncátlankodó fiatalságot aho-va
nem a munkabér nagysága hanem a
néhai John Kennedy elnök által újra for-galomba
hozott jelszó irányítja őket: „Ne
azt kérdezd hogy az ország mit tesz ér-ted
hanem azt hogy le mit teszel a ha-zádért!"
Távol állunk tölc hogy a kínai mun-kanélküliség
enyhítésének fent említett ki-próbált
módszereit valaha is ilyenformán
kövessük azonban elvként a közösségi
munkák esetleges bevezetése igen hasznos-nak
mutatkozik amikoris az ifjak még fia-tal
zsenge korukban megszoknak azt hogy
nem föltéllenül az anyagi haszon hanem
'n'úbb a társadalmi hasznosság ad az em-bernek
jóval tisztább lelkiismeretet
Aba