Kanadai Magyarsag, October 07, 1967

              Zr SZERKESZTŐSÉG
ES
KIADÓHIVATAL
353 Spddina Axenut
Toronto 2B Ont
Telefon: CM 4-37-
21
♦
Vol 17 No --10
uyvajiaa17m© a iTF"i"HTungarmns XV19I6I7 cvofkt-ó- I0berszá7m Aulhomed as Jiid class
mail by the Post Offici
Department Ottewa ano
for payment of postásé GANADA'S LARGEST AND OLDEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE Ara:
in
15
cash
cent viiwiMtMim "vBrsB=: ír i iwiiiiiíwiy emmi
akik nem
Bonni levelezőnktől:
Szerte a világon így Bonnban
k mindig voltak délibábkergetö
politikusok akik hittek abban hogy
jj évvel a masoaiK vuagnaDoru
án a szovjet-politik- a majdcsak
megenyhül Európával szemben
Hitték hogy a Szovjetunió egy kis
fcvátétel némi kereskedelmi ked-tezmény- ek
és persze száz százalé
kos megalkuvás ellenében kegye
sen hozzájárul a kétfelé szakított
Németország újra egyesítéséhez
A német politikában a szövetsé
gi köztársaság megalakulása óta
két határozott irányzat mutatko-jjí- t
Az egyik az öreg Adenaueré
aki a hadifoglyok deportáltak ki-szabadítása
érdekében Moszkvai-on
járt Ezt a csekélyke ered
ményt a diplomáciai viszony újra- -
tívétele ellenében kiverekedte A
német nép nagy öregembere azon
ban Moszkvában tanulta meg hogy
i szovjet-emberekk- el csak kemény
jjs érthető nyelven lehet beszélni
mert azok a gyengeség jelének te-kintenek
minden őszinte békülési
kísérletet megbeszélést politikai
tárgyalást Tulajdonképpen ekkor
Se ezután indult meg a Bundes- -
vehr tényleges felfegyverzése hi
tetlen áldozatokkal a német
íBftinkásság vérizzadásával De
amíg a nagy kancellár élt addig
körülbelül minden német tisztában
ttlt azzal hogy a Szovjetunióval
[nem lehet kiegyezni Akár Sztalin- -
nak akár Malenkovnak akár pe-If- ig
Hruscsovnak hívták a szovjet- -
bosst a Kremlben Nagy Péter szél- -
Isme élt:
„Ahova egyszer csapataink be
vonulnak onnan soha többé
nem vonjuk vissza őket"
Marx a
marxisták ellen
A másik nyugat-néme- t irányZa- -
-- m a szociataemoKracia es a ruc
fcabad demokrata párt) baloldali
?- -r T--I 1 —A üwuiyd Kepviseiie üzenneK a lic-itet
marxistáknak az volt a legfőbb
hibájuk hogy
aera olvasták saját apostoluk
atyaistenük és tanítómesterük
müveit Marx Károly 1853-5- 6
hozott Londonból rendszeres-en
küldötte cikkeit a New-Yor-k
Daily Tribune-nak- "
(h már úgy látszik hogy Kossuth
ljoson kívül aki azt mondotta
Tem vagyok sem marxista se ka-Mist- a"
egyedül Marx Károly
ígérte a pánszláv világveszélyt
! változott Nagy Péter végrende--
f ota — vetette fel a kérdést
£ előkelő new-yor- ki lapban Marx
luiy
hSemmi sem változott! — ír-t- o-
— Az orosz politika vált-ozatlan
marad Oroszország
taktikája és manőverei talán
miamit változhatnak de az
°rosz politika végső célja —
a vüág fölötti uralom — vál
tozatlan és nrrik állócsillag
marad"
Mindennek egyszer aztán az
z a következménye — írta
2ri Marx hogy
Oroszország egy napon a saját
határair amelyek majd Dán-ból
Stettinig és Triesztig
Nednek mint természetes
tárokat fogja tekinteni Bizt-osak
lehetünk abban Törö-kig
meghódítása előjátéka
Pc-r°szorsz- ágnak
Galiciának és
'alósitása a pánszláv biro-komnak
amelyről egyes
Pánszláv fanatikusok ábrán-doznak"
reményünk nincs
Ciiiropa ujra egyesítésére
Német politikusok keserű tapasztalatai Moszkvában
Marxisták olvasták Marxot
Károly
Magyarországnak
Azonban a kiváló marxisták nem
olvasták még a legnagyobb szudé-taföl- di
szociáldemokrata könyvét
sem: Europes Weg nach Potsdam
Wenzel Jaksch ebben kegyetlenül
leleplezte Sztálin és Benes össze-esküvését
és a napot amelyen a
nagy és „nemzetközi Sztálin úgy
köszöntötte fel — 1943-ba- n Moszk-vában
Benes Eduárdot: „Emelem
poharam a neo-szlávo- k egyesülé-sére!"
A német
marxizmus
Cári Oroszország vagy Sztáli-nista
szovjet —imperializmus? A
nyugat-ném- et marxisták számára
nem változott semmi Norvég par-tizán
—kapitányi egyenruhájában
jött Willy Brandt a jelenlegi kül-ügyminiszter
jött Herbert Wehner
a nyugat-ném- et „újra-egyesítés- i"
miniszter a mai Nyugat-Németorszá- g
tulajdonképpeni kancellárja
szürke-eminenciá- sa akit a függet-len
és semleges svéd bíróságok a
második világháború során
két és fél évi fogházra ítéltek
a Szovjetetunió javára folyta-tott
kémkedés miatt
A fekete-vörö- s koalíció élére jött
Kiesinger aki azonban a mai vi-lághelyzetben
mindig „kilőhető"
de legalább is megzsarolható azon
a címen hogy valamikor Göbbels
propaganda minisztériumának ki-sebbre-ndü
alkalmazottja volt
No most ezek a keresztény-demokratá- k
és baloldali szociálde-mokraták
azt hitték hogy a Szov-jetunióval
szemben elég a békülé-kenység
a megalkuvás politikáját
folytatni Egy kis kelet-politik- a
kell egy kis „ajtó nyitogatás"
Csehszlovákia Románia esetleg
Magyarország felé Willy Brandt
külügyminisztériumának tapogató
csápjai kinyúltak Prága Budapest
Szófia Varsó felé de a nagy vö-rös
tengerből egyelőre csak Romá-niát
ahogy — ki-halászni
tudták — úgy
A bonni müncheni
M
ct o
Az állandó jellegű Nemzetközi
Atomenergia Bizottság tizenegye-dik
konferenciáját az elmúlt héten
tartották meg Bécsben a bizottság
székhelyén Ezen a konferencián is
élesen kiütközött hogy Magyaror-szág
és Románia egymással
ellentétes külpoliti-kai
orientációt képviselnek
rendületlenül
kitart a Szovjetunió érdekei-nek
a képviselete mellett míg
Románia egyre függet-leníti
magát a varsói paktum
államaitól
amelyek többé-kevésb- é szovjet-orosz
járszalagon politizálnak
Míg a magyar delegátus Nyugat-németországot
okolta azért hogy
az egyezmény
még mindig nem jött létre addig a
román delegátus ugyanolyan
követeit a kisebb államoknak
is mint amilyeneket az Egyesült
Államok és a Szovjetunió vindikál-nak
maguknak az
egyezmény tervezetében azon-kívül
Vörös Kína és Keletnémet- -
stuttgarti piacokon több lett a ro-mán
szilva és Mamáiban több a
nyugat-néme- t turista De konkrét
eredmény? Willy Brandt külügy-miniszter
elvtárs készségesen le-mondott
még a müncheni egyez-ményről
is amelyet
annakidején Olaszország Né-metország
és nem utolsó sor-ban
Nagy-Britann- ia és Fran-ciaország
miniszterelnökei és
parlamentjei garantáltak
A remegő még egy ne-vetséges
egeret sem szültek a feke-te-
vörös koalíció számára
moszkvai
tapasztalatok
Most aztán szomorú dolog tör-tént
Freiherr von Guttenberg a
keresztény demokratát párt egyik
legkiválóbb koponyája és ugyan-csak
a keresztény párthoz tartozó
külpolitikai szakértő — Majonica
moszkvai látogatása után most je-lent
meg a lesújtó nyilatkozat
amely az egész fekete-vörö- s koalí-ció
számára végzetes lehet
„A mai szovjet-politik- a —
mondotta Guttenberg — min-den
más csak nem bátorítás
számunkra Egyáltalán nincs
semmi reményünk (Wir ha-bén
nichts zu hoffen)
Majonica odáig sem jutott el a
szovjet fővárosban hogy a legalan-tasab- b
szinten valamiféle politikai
beszélgetést kezdhessen a szovjet-minisztérium- ok
alacsony hivatal-nokaival
noha Zarapkin bonni kö-vet
ezt kilátásba helyezte
Nyet és
újra csak nyet
Majonica a német külpolitikai
szakértő kissé savanyú arccal
mondta a német újságíróknak:
„Azzal a szilárd meggyőző-déssel
jövök vissza hogy a
Szovjetuniót egyáltalán nem
érdeklik egy bilaterális együtt-működés
lehetőségei"
agyarorssag es K
becsi atomKomjerencian
Az Egyesült Államok ötszörösére emeli alombombáinak
hom-lokegyenesen
Magyarország
jobban
atombomba-tilalm- i
jogo-kat
atombomba-tilalm- i
hegyek
Keserves
rf TJ if
ország felvételét kérte a bizott-ságba
A román magatartás elsősorban
a Szovjetunió álláspontjával nem
egyezik mert Vörös Kínának is be-leszólási
jogot akar adni az atom-bomba
- monopólium irányításába
de nem egyezik azért sem mert
Nyugatnémetország magatartásá-ban
nem lát háborús veszélyt
mint a magyar kommunisták akik
a Szovjetunióval együtt azt állít-ják
hogy Nyugatnémetország re-vans- ra
újabb háborúra törekszik
régi határainak és a német egység-nek
a helyreállítása érdekében De
ha így lenne is
a nyugatnémet törekvések
semmi esetre sem veszélyez-tetnék
Magyarországot sőt el-lenkezőleg
magyar érdekeket
is képviselnének
Legalább is elvileg 'mert még min-dig
nem mondtak le önként a Né-metország
Anglia Franciaország
és Olaszország között a második
világháború előtt létrejött münche-ni
egyezményről amely lehetővé
tette az akkori Délkeleteurópa új
Kiesinger kancellár odáig aláz-kodott
népe érdekében hogy leve-let
váltott Stopli kelet-ném- et
„miniszterelnökkel" S miután a
mai nyugat-néme- t sajtóban csak
olyanoknak szabad büntetlenül
megírni véleményüket akik leg-alább
kommunisták voltak nem
lehet nem idézni a nagy Svájcban
élő ragyogó tollú bécsi publicista
cikkét aki egyébként talán az
egyetlenegy megtért „kommunis-tának"
számít A megalázkodásban
kommunista-szerelembe- n semmi-esetre
sem egyetértő Schlamm a
maga vitriolos de mindig igazat
hirdető tollával erről a kancellári
levelezésről kegyetlenül írja most:
„Willi Stoph egy szovjet-ügynö- k
aki most a német kancellár-ral
levelező viszonyban áll bor-nirtság- ot
és jogi okvetetlenkedést
vet a kencellár szemére"
William S Shlamm aztán job-ban
mint minden názi újságíró kö-nyörtelenül
leleplezi a nagy-koalíci- ó
vöröseit és feketéit A német
kancellárnak — írja —
az alkotmány tiltja meg hogy
ilyen csirkefogó bolsevisták-kal
levelezzék és engedje ön-magát
Ievélileg sérteni szidni
megalázni Es rámutat arra
is hogy Nyugat-Németorszá- g
kancellárja tulajdonkép-pen
nem George Kiesinger
hanem a szovjet-kémkedésé- rt
a svédek által elítélt Herbert
Wehner
A Wehner-ter- v mögött — ezt
nem szabad feledni — jelentős erők
állanak: Ilyenek: az Arthur Rosen-ber- g
által vezérelt nyugat-ném- et
szakszervezetek amelyek ma Eu-rópa
legnagyobb kapitalistái
270000 lakás 80000 Konzum üz- -
let birtokosai akik arról ál-modnak
hogy minden „államosí-tás"
nélkül ők hódítják meg a nyugat-
-német államot miután már
minden úgyis a kezükben van
Arthur Rosenberg angliai emigráns
a nagy dicsőséges szovjet-forradalo- m
ötvenedik évfordulóján Moszk-vába
vezeti a nyugat-néme- t szak-szervezetek
tekintélyes számú kül-döttségét
Wehner a legkapitalisz-tikusab- b
módszerek szerint egyet-len
szakszervezeti kézbe akarja
összefogni a lakásépítést halásza-tot
a konsumot s akkor már csak
féllépés választja el az „államosí-tástól"
s mindezek után a nyugat-os
kelet-ném- et újraegyesítésről
sarlós és kalapácsos lobogók alatt
Akkor aztán mindenféle újra-egyesíté- si
délibábnak a szabadság
jegyében örökre vége van Euró-pában
Hungaricus
a
szárnál
omuniu
o r
járendezését amelyből Magyaror-szág
csak profitált
Egyébként az atombomba-tilalm- i
egyezmény aláírása veszélyben
van Az Egyesült Államok most
bejelentette hogy
a hordozó rakétákra szerelhe-tő
atombombák számát az el-következő
öt évben az ötszö-rösére
emeli hogy adott eset-ben
lehengerelje a Szovjetunió
védelmi rendszerét
amely rakétaellenes rakéták kilö-vésében
érvényesülne Az atom-bombák
szaporításával előálló ha-tásfokot
megkönnyíti az a legújabb
technológiai módszer amely lehe-tővé
teszi hogy
egy rakétára tíznél is több
atombombát szereljenek és
azokat már ellenséges terüle-ten
osszák szét különböző cé-lok
felé
A világpolitikai helyzet ahe-lyett
hogy enyhülne egyre feszül-tebb
lesz Sajnos úgy látszik
hogy U Thantnak igaza van: a har-madik
világháború aligha lesz el-kerülhető
Wass Albert:
MAGYAR SZEALMEL
Két évtizeden át panaszkodtunk azon hogy a magyarságnak
még csak módjában sem volt bebizonyítani a maga igazát a
nyugati világ felé Hol bosszankodva hol sértődötten kesereg-tünk
hogy még az iskoláskönyvek is elferdítve tanítják nem-zetünk
töiténelmét s hogy tehetetlenek vagyunk a hamis is-mereteknek
ezen szövevénye ellen hiszen még enciklopédiák-ra
sem hivatkozhatunk Az emberi tudásnak ezen angol nyel-vű
tárházai is magyarellenes adatokat tartalmaznak
Nos elétkeztünk végre oda hogy igazunk számára ajtót
nyithattunk az angolnyelvti világ felé A Danubian Press Inc
ebből a célból alakult Hogy milyen eredményeket tud majd
elérni ez viszont újra rajtunk magyarokon múlik Mi akik
megalapítottuk ezt a részvénytársaságot akik időt pénzt és
energiát fektettünk bele abba hogy a lehető legjobb kézirato-kat
összegyűjtsük azokat a lehető legjobb módon átplántáljuk
az angol nyelvbe hogy a lehető legcélszerűbb módon meg-szervezzük
a terjesztés problémáját az amerikai könyvtárak
és iskolák felé: mi megtettük a magunk kötelességél és lerót-tuk
a magunk becsületadóját magyar számlázásunk felelős-ségével
szemben Hogy azonban mindaz amit mi meglettünk
valóban meghozza--c a kívánt gyümölcsüket ez most már nem
rajtunk múlik hanem azon hogy részvényjegyzésével mögénk
áll-- e az amerikai és kanadai magyarság vagy nem
Az ember csak addig nyújtózhat ameddig a takarója ér A
rendelkezésünkre álló töke szabja meg hogy hány könyvet
adhatunk ki és milyen példányszámban A „Hungárián Pa-ckag- e"
előjegyzéseiből eddig 3625 dollár gyűlt össze ami csak
arra nyújt garanciát hogy az előirányzott öt kötetből két kö-tetet
kinyomtathatunk ezer-eze- r példányszámban A Danubian
Pressnek forgótökére van tehát szüksége ha azt kívánjuk tő-le
hogy megbirkózzék ezzel a feladattal és az öt kötetes mü-vet
legalább háromezer példányban kihozhassa ami még min-dig
csupán vízcsepp a tengerben
Abban mindannyian egyetértünk hogy a Hungárián Packagc
kiadása mérhetetlenül fontos Egyet értünk abban is hogy egy
ilyen összefoglaló a magyar nemzetet minden oldaláról rész-letesen
ismertető szakkönyv ott kellene legyen minden vala-mirevaló
könyvtár polcán A könyvtárak adminisztrátorainak
és az egyetemi szakembereknek ugyanez a 'véleményük né-zelb- eli
különbség itt tehát nincsen sem magyar 'és magyar
sem magyar és amerikai között Az ajtók nyitva állanak A
kérdés csak az van-- e erőnk ahhoz hogy föllépjünk a küszöb-re
vagy nem Hasoncsúszva is be lehet menni egy ajtón az
igaz De magabiztos öntudatos emberek rendszerint fölemelt
fejjel teszik meg ezt a lépést
A Danubian Press nem kiváltságosok számára készített tit-kos
társaság Célja és feladata az hogy az amerikai és kana-dai
magyarság közkincsévé válva szolgálja a magyar jövendőt
Mi akik minden hosszadalmas gyülésezés nélkül életre hív-tuk
ezt a részvénytársaságot abban a tudatban tettük ezt
hogy minél egyszerűbben és gyorsabban oldjuk meg ezt a
kérdést annál hasznosabbá válik magyar szempontból Bizo-dalmunk
van abban is hogy a cél amit szolgálunk vele túlél
valamennyiünket akik az alapköveket leraktuk
Évszámításainkat a legnagyobb gonddal végeztük Fölmér-tük
a lehetőségeket a piac hangulatát és befogadóképességét
és mindössze egyetlenegy ismeretlen tétellel szemben vállal-tunk
kockázatot: a magyarság részvételének megnyilatkozásá-val
szemben Ezt a kockázatot azonban vállalnunk kellett ha
azt akartuk hogy a vállalkozás száz-százaléko- sn magyar ma-radjon
minden idegen tökén keresztül jelentkező befolyás nél-kül
A Danubian Press belekezdett a munkába hivatalosan is
gyakorlatilag is Angol nyelvű könyveinken már végezzük az
utolsó simításokat és az első kézirat hamarosan nyomdába
kerül Hogy hány példányszámban jelenik meg és milyen han-gossá
tudjuk tenni a terjesztését amerikai vonalon ez ma még
a jövő titka Melynek kulcsa azonban nem a távoli jövendő-ben
hanem a közeljövőben van Mert ha volt bennünk elég bá-torság
ahhoz hogy elinduljunk úgy lesz bennünk elég ma-kacs
kitartás ahhoz is hogy az első aktív lépéseket meg is
tegyük a könyvkiadás terén ahogy lehet Ez az „ahogy lehet"
egyúttal jelszó és iránytű is mely nem csupán minden áron
tenni akaró elveinket szögezi le de ugyanakkor utat mutat
számunkra reális alapon is az amerikai magyar emigráció kö-dös
útvesztőjében
„Az ellenség ne higyjc hogy a vilák es :
ellentmondások visszavonulásra
kényszerítenek bennünk cl" l
Johnson az Egyesült Államok el-nöke
televízión és rádión közvetí-tett
beszédet mondott pénteken a
texasi San Anlonioban Hangsú-lyozta:
azonnal parancsot adna Észak-Vietna- m
bombázásának a be-szüntetésére
ha biztos volna
abban hogy ezzel elérné a
produktív tárgyalások meg-kezdését
Egyébként meg van győződve ar-ról
hogy helyesen cselekszik és et-től
a meggyőződésétől nem tudja
eltéríteni az Egyesült Államokon
belül mutatkozó ellenvélemény
sem
„vAitázk eéllseneséllgentmneonhdiágsyojkc hviosgz-y- '
szavonulásra kényszerítenek
bennünket"
Johnson beszédét megelőzően
Humprey alelnök az ohiói Cincin-natiban
beszélt és kijelentette
hogy Washington és Hanoi között
nincs hiány a kontaktusban „Is
merjük Hanoi szándékait Ho ChiJ
Min elnök azt hiszi hogy ha bei"
várja a jövő évi amerikai elnökvá- -'
lasztást kedvezőbb körülmények
között ülhet le a tárgyalóasztal'
mellé Ez a hiedelem a legnagyobb'- -
akadálya a tárgyalások azonnali'
megkezdésének'