Kanadai Magyarsag, July 22, 1972

              1 T '4~ffái?r'~rt~'~?"tSr --Y~T" V i" " ( -- s jr 'l~r{ VÍTJJ
1972 július 22 (#30) Kanadai Magyarság 5 oldal
Bcldy Béla: cella
A cella amelyről szó lesz nem falakból hanem
hangokból áll
Kicsi szűk alig lehet szellemileg kinyújtózni
benne Rosszabb mint a büntetésből kimért sö-tét
magánzárka mert ott legalább egyedül lehet
az ember és arra gondol amire akar Ebben a cel-lában
azonban nincs egyedül Együtt van a jövőt
taposó liberalizmus minden habzószájú politiku-sával
újságírójával fotógráfusával magán-intel-lektueljáv- al
és nem tudja kikapcsolni a készüléket
Az csak beszél dicsér hol óvatos-halka- n hol duhaj-el-szántsággal
— Mc Govern megválasztása ér-dekében
Mintha Humphrey Muskie Wallace és a többi-e- k
berekedtek volna csak néha hallunk tőlük és
még ritkábban róluk valamit Nem hiányzik ez
mert Wallace kivételével mind ugyanazt mondja
kisebb-nagyob- b óvatossággal „Csak a liberaliz-mus
mentheti meg Amerikát!" Hogy mitől azt nem
tudni- - Tőlük nem mert elpusztíthatatlanok és ők
jelentik a legnagyobb veszélyt Lehetnek jóakara-tú
becsületes emberek köztük lehetnek okosak
sőt még intelligensek is de valamennyi ugyanazt
a végzetes lágyságot hirdeti ami most a nagy szov-je- t
hódítási lendület kezdetén halált jelent a sza-badvilágra
A cellában üldögélve akárhova csavarjuk is a
képernyő vagy rádió gombját a liberális prog-ra-m
dicsőségét halljuk NEM A DEMOKRÁCIÁÉT
amely a szabad választás szabad elhatározását je-lenti
hanem a türelmetlen erőszakos kényszerí-tő
kizárólagos liberalizmusét vagyis a társadalom
szép emberi frázisokba csavart szétmállását Az
oroszlán cirógatását látjuk amely már kitátotta a
száját hogy elnyeljen bennünket a menekülést a
valóság elöl — egyszóval együttesen a szabadvilág
halálát
Az egész „demokrata párt" választási kampánya
a liberális kisebbség utonállásává zsugorodott
Szinte ijesztő az az erőszak amivel a „demokra-ták- "
megtagadják önmagukat és a „népi uralom"
Gyarmatbirodalom Európában
A Szovjetunió a nemzetközi fó-rumokon
azt hangoztatja hogy az
általában megszállott illetve a
többi kommunista uralom alatt lé-vő
ország is Moszkva szövetsége-se
tehát a varsói katonai szerző-dés
tagállamai kizárólag védelmi
csoportot alkotnak
EZZEL SZEMBEN a valóság az
hogy 1945-be- n szemünk láttára
egy új típusú gyarmatbirodalom
keletkezett amelyben a szovjet
imperializmustól függő bábkor-mányok
„kormányoznak" illetve
a szovjet kommunista párt irányí-tása
alatt álló pártoké a vezető
szerep Tehát az újtípusú szovjet
gyarmatbirodalomban nem az
orosz kormányzók hanem a szov-jet
orosz zsoldban álló helyi kom-munisták
a látható vezetők Eny-nyibe- n
új típusú a szovjet gyar-matosítás
de gazdaságilag poli-tikailag
és katonailag a vasfüg-göny
mögötti országok hagyomá-nyos
gyarmatok
Ha egy-eg- y országban olyasmi
történik ami a Kreml urainak nem
tetszik akkor a szovjet hadsereg
tankokkal csinál rendet A világ
közvéleményének erre biztosan
elég bizonyíték a Berlin-- i Buda-pest-- i
Varsó-- i Prága-- i stb városi
felkelés és az önállóságukért küz-dő
népek kíméletlen eltiprása
HA MÉGIS VANNAK akik el-hiszik
hogy a Kreml vörös cár
atyuskái valamiféle jóindulatú hu-manizmusból
a népek érdekében
gyakorolják a hatalmukat a csat-lós
országokban akkor gondolja-nak
arra hogy a Szovjetunió a vi-lágpiaci
árnál drágábban adja el
a nyersanyagait a gyarmati piaca-in
s ugyanakkor a világpiaci árnál
olcsóbban veszi át a csatlósorszá-gok
ipari termékeit Ezzel szem-ben
az olyan fontos nyersanyago-kat
mint a csehszlovákiai és a ma-gyarországi
uránérc csak nyers-anyag
alakjában szállítják a szov-jet
feldolgozó üzemekbe Pedig
mind a csehek mind a magyarok
maguk is tudnának uránfeldolgo-zó
ipart létesíteni s az urániumot
tiszta állapotban kitűnően értéke-síthetnék
a világpiacon
Van egy közismert ténybeli bi-zonyíték
a szovjet gyarmattartók
kizsákmányoló tevékenységére
1956-ba- n a lengyelországi felke-lés
egyik oka az volt — s ez vi-lágsze-rte
ismert — hogy a len-gyel-ek
mintegy 10 évig sok millió
tonna szenet szállítottak Sztálin il-letőleg
Hruscsov birodalmába de
a szénért az oroszok még a terme-lési
költségeket sem fizették meg
A
helyett a liberális intellektuális kisebbség szűk cel-lájába
menekülnek
Minden demokrata sőt a legtöbb republikánus
jelöltben is van valami liberális vonás ami embe-rileg
érthető és tűrhető De McGovern nemcsak li-berális
hanem szellemi alkatánál fogva mélyen
szocialista is Egyelőre tagadja ezt a választási
kampány miatt de végig kell nézni eddigi politi-kai
életén és megtaláljuk benne a naiv idealista
marxistát ami a legrosszabb minden kommunista
közül mert „hisz"
Humphrey Muskie Jackson nem ajánlotta volna
a haderő megfelezését vagy olyan adórendszert
ami tönkre tenné a munkaalkalmakat teremtő ka-pitalizmust
McGovern a technológiai forradalom előtt meg
akarja valósítani azt amit eddig a marxizmus száz
év alatt nem tudott megvalósítani Ez értelmetlen-ségre
vall Olyan ez mintha az első ipari forrada-lor- a
(a gőzgép) után Innen-onna- n összelopkodott
de soha élő organizmussá össze nem állíthatott
marxizmus ötvenéves uralkodása után csodákat
produkált volna Csak szegénységet produkált
McGovern lehet egy angyalian jó ember csak
tudatlan Ahhoz amit hirdet még két-háro-m
év-tizedes
technológiai és szociális fejlődés kell
A „jövedelmek igazságos szétosztása" tipikus
marxista tétel amihez a marxista szocializmus
szerkezeti kiépítésére volna szükség Ahol ezt kié-pítették
a jövedelmek a felső elvtársakhoz vándo-roltak
a proletár pedig szegény maradt
Egyszóval: McGovern —tudatlan és öntudatlan
Iiberál-szocializmu- sa a szovjet-rendsz- er felé ve-zetné
Amerikát
A cella amely tele beszéli fejünket mindig dest-ruktív
hangulatot árasztott Az hogy McGovern
nem ezt akarja csak rosszul kezdte de most már
rendes demokrata lett — nem igaz ö annak ma-ra- dt
meg aki volt: szocialistának
A szocialista-liberáli- s cellából nincs menekü-lés
(Mert szeretnek ám a szovjet elv-társak
olcsón „vásárolni")
A szovjet és a csatlós kereske-delem
adatait természetesen titok-ban
tartják s ha részletes adatok
nem is kerülnek nyilvánosságra
de az elvek mégis ismertek
KÖZTUDOTT hogy nem túl ré-gen
határozta el Brezsnyev cár elv-társ
hogy integrálják a Szovjetu-nió
és a csatlós államok gazdasá-gát
Ez annyit jelent hogy még-jobba- n
függő helyzetbe akarják
hozni az európai gyarmataikat és
fokozni akarják a kizsákmányo-lást
Persze a budapesti kommu-nista
sajtó szépíti a dolgot A Nép-szabadság
egyik száma ezt írta: A
Szovjet és a csatlós államok „szo-cialista
gazdasági integrációjának
fejlesztését célzó komplex prog-ram
a szocialista internacionaliz-mus
az állami szuverenitás a nem-zeti
érdekek tiszteletben tartásá-nak
a teljes egyenjogúságnak és
önkéntességnek a kölcsönös elő-nyökkel
bevált alapelveit követve
jelöli ki az integráció elmélyítésé-nek
módszereit konkrét teendőit"
Ezután az „érthető" és csodála-tosan
„szép" bevezető után már
kevésbé szép szöveg következik
tgy: sok jel azt mutatta hogy a
szocialista országok együttműkö-dése
nem tart lépést az iparuk fej-lődésével
Ami magyarul annyit
jelent hogy a csatlós országok
amennyire lehetett az ipari fejlő-désük
gyümölcseit saját maguk il-letőleg
a saját uralkodó osztályuk
(a pártbasák) javára akarták for-dítani
nem pedig a ráfizetéses
szovjet kereskedelemre Ez ok mi-a- tt
a Kreml vörös cáratyuskái el-rendelték
(noha a kommunista új-ság
így nem írhatja le) hogy az
együttműködés fokozására közös
modern nagyüzemeket kell létesí-teni
és a természeti kincseket kö-zös
erővel kell kiaknázni
NEM KELL HOZZA nagy kép-zelő
erő hogy ez mit jelent Mie-lőtt
megvilágítanánk meg kell je-gyezni
azt hogy még Kádár Já-nosn-ak
a vörös Quisling szerepé
ben jelesre vizsgázott moszkvai
helytartónak a szovjet érdekek
magyarországi vezérképviselöjé-ne- k
sem tetszett a dolog Amikor
„meghívták tárgyalni" és közülték
vele a rendelkezést haladékot
kért éppen úgy mint a többi zsol-dos
vezető
Az eddigi csatlós tapasztalatok
ugyanis nem tették a szovjet gaz-dasági
kapcsolatok őszinte barát-jává
a vörös gyarmati államok
kommunistáit sem Pl az ásvány
olaj csővezetéken érkezik a Szov-jetunióból
Csehszlovákiába A
szovjet olaj ára ugyan lényegesen
magasabb mint a keleti térségből
beszerezhető olajé de a cseheknek
mégis hitelt kellett nyújtani a
Szovjetnek hogy a csővezetéket
megépíthessék Tehát a csehszlo-vák
állami töke segítségével kiter-melt
nyersolajat vásárolja Prága
világpiaci áron felül Ezután ha
megint valami olyasmi történik
Csehszlovákiában ami a vörös
cáratyuskáknak nem tetszik mint
1968-ba- n még tankokat sem kell
küldeni Elég elzárni az olajvezeté-ket
Ezt az eddig is teljes kiszolgá-ltatottságot
fokozza most a már
mintegy 6—8 hónapja meghirde-tet- t
„gazdasági integráció"
Ugyanis az újabban érkező vas-függöny
mögötti újsághírek vilá-nosa- n
elárulják hogy miről van
szó
A MAGYARORSZÁGI sajtó pél-dául
hírül adja hogy Kurszk-ba- n
(Moszkvától 500 km-r- e délre) kö-zös
befektetéssel építenek egy ko-hászati
üzemet amelyik ellátja
majd az európai gyarmatok vas-é- s
acéliparát nyersvassal acéllal
stb
Ennek a tervnek előrelátható
hátránya az hogy a Szovjet — az
erős jogán —annyiért adja el az
áruját amennyiért akarja ugyanis
vásárolni csak tőle szabad másod-szor
pedig a szovjet partnernek
gépekkel készáruval kell fizetni
Ez eleve lehetetlenné teszi a csat-lós
államoknak azt hogy elönyö-seb- b
nyugati kereskedelmi partner
akad akkor üzlet jöjjön létre mert
a késztermékek nagy részével 3
magyar kereskedelem a szovjet
szállítónak fog fizetni Jgy a gyar-mati
függőség ezáltal is fokozó-dik
Persze arról nincs szó hogy a
magyarországi alumínium vagy
uránércek feldolgozására a hely-színen
szovjet töke hozzájárulás-sal
feldolgozó ipart létesítsenek
Ezek az ásványkincsek ezután is
olcsó nyersanyag alakjában kerül-nek
ki a Szovjetunióba
MEG MOST IS tele van a szélső-baloldali
sajtó a brittek amerikai-ak
és mások „gyarmati" kiuzsorá-zásáva- l
amit a délamerikai afri-kai
és ázsiai népekkel szemben
gyakorolnak Ezt a szemtelen ha-zugságot
megcáfolják a tények
amelyek magasabb életstandardot
biztosítanak — saját töke befekte
" ——— —---p- — —— — —-- — ffiniTmfHij- - _!_
tésével — ezekben az országok-ban
Tehát csak az nem látja aki
nem akarja tudomásul venni hogy
a 11 világháború után a szovjet
imperializmus az amely európai
gyarmatbirodalmat létesített s ál-landóan
fokozza az uralma alá haj
tott népek kizskmányolását
Ezt a vasfüggöny mögött min-de- n
józan eszű ember tudja és ide-je
lenne már hogy a szabad világ
közvéleményét erre a kérdésre
hangsúlyozottan felhívják mert a
szovjet zsoldban álló sajtó a köz-vélemén- y
egy részét állandóan mé-telye-zi
BALOGH SZABÓ ANDRÁS
KÉT EMBER
— EGY KÜLPOLITIKA
Tegyük talán hozzá hogy két
— különböző ember Richárd
Nixon a főnök hideg meglehető-sen
magábazárkózott és egyéni
meggyőződésű ember Kissinger
pedig könnyed szellemes szereti
a jó életet a szép nőket — egy-szóval
pontosan ellenkezője gaz-dájának
Van még egy harmadik is aki
tulajdonképpen Nixon után követ-keznék:
William Rogers külügy-miniszte- r
de ez a nagyon intelli-gens
és önfegyelmezett ember
annyira lojális az Elnök iránt
hogy eszébe sem jut Kissinger fő-szerepe
miatt tiltakozni
Tulajdonképpen mi teszi ezt a
kettőst — eggyé?
Pontosan a kettőjük közti sze-mélyi
tulajdonságok ellentéte
Nixon a quakerek leszármazottja
egyike Amerika legelső betelepí-töine- k
kemény mint az acél tisz-ta
mint egy klastromi barát és
rendkívül éles logikus ésszel ren-delkezik
Kissinger európai tele
van az ottani szellemiség és köny-nyedsé- g
megértésével van fantá-ziája
és mivel nem zárt egyéni-sé- g
hajlandó felismerni azokat a
külső tényezőket is amiket egy
amerikai nem ismer fel Nixon
nem ismeri Európát — talán ma
már inkább! — de Kissingerben
benne van az európai szellem
És ezzel együtt benne van az oro-szok
ismerete is ö jól tudja hogy
az orosz semmivel sem különb a
németnél mindkettő hódítani
uralkodni akar és csak fegyverek-kel
vagy pedig — okos megbéké-léssel
lehet őket elriasztani a mes-sianizmusoktól
Az ötleteket a messze nyíló
ideákat Kissinger adja és Nixon
komoly hideg ésszerűsége méri le
azok használhatóságát Még talán
soha nem volt egy ennyire össze-passzoló
egség az amerikai kül-politikában
mint ők ketten Fos-te- r
Dulles kemény akaratú kül-ügyminiszter
volt ugyanígy Dean
Acheson is de egyiküknek sem
volt meg az az intim együttélése
az Elnökükkel mint Kissingernek
Nixonnal
Hangsúlyoznunk kell hogy nem
Kissinger adta Nixonnak azt az
ötletet hogy a „szembenállások
kora helyett a tárgyalások korá-nak"
kell következnie Ez Nixon-nak
már akkor alapvető elgondo-lása
volt mielőtt elnök lett De
Kissinger volt az aki az ötletek
sima kidolgozását és kivitelét biz-tosította
A kettőjük különböző természe-te
nem szétválasztó hanem össze-tartó
erővé vált Nixon határoz
Kissinger kivitelez
Akárhogy nézzük is a kettőjük
együttes munkája világpolitikai
jelentőségű Megnyitották a vilá-got
a kölcsönös tárgyalások előtt
a kölcsönös megértés lehetősége
előtt és valószínűleg elejét vették
egy mindent elpusztító nukleáris
katasztrófának
Amerikának örülnie kell hogy
mennyire érdemes értékes és ki-vitele-zö
erejű teamje irányítja
külpolitikáját vagyis a jövendő
életét mint ők
MAGYARORSZÁGRÓL JELENTIK
I Befejeződött a kamilla-szedé- s
Az idén gyengébb volt a termés
mint máskor írják a pesti lapok
De azért exportra bőven jut Külö-nösen
dollárért szívesen mérik
I Felrobbantják a kaposvári ferde
kéményt Mégcsak decemberben
lett kész máris le kell dönteni A
rossz kivtelezés és tervezés miatt
plusz a talajviszonyok kivizsgá-las- a
nélkül felépített 45 méter ma-ga- s
gyárkémény amely százezrek-be
került most lerobbantás előtt
ül A kivizsgálással egyetemben
az eltussolás is folyik hogy kik a
felelősek
Nyírcgyházy Pál:
„A MAGYAROK TETTEIRŐL"
fcBSTOrtWSwwaBBEaKSBiwi mM&wl
Anonymus szobra a pesti Vá-rosligetben
Néha azt hiszem hogy érdé-me- s
e cikkeket írni mert emig-ráns
társaim felfigyelnek rá
Néhány héttel ezelőtt beszámol-tam
e hasábokon a torontói ma-gyar
iskola vizsgáiról melyen
az én 13 éves leányunokám is
résztvett Elmondtam hogy ö
III Béla Árpád-ház- i királyunkat
tartja a magyarság nagy „ame-rikai
stílusú" uralkodójának
Biztosan tanárnőjének történelem-sze-mlélete
vezette e felis-merésre
Alig jelent meg a közlemé-nyem
felkeresett Litvay Ödön
barátom és megajándékozott há-rom
történelmi képpel mert
hiszen a legnehezebb feladat a
megfelelő képeket beszerezni
cikkeimhez Az egyik Anony
mus Városligeti szobrának fény-képe
melyet Ligeti Miklós szob-rászművészünk
készített s 1903
ban állították fel- - Ezt a szobrot
mutatom be mai írásom elején
„A magyarok tetteiről" 1200
körül szerzett latin nyelvű kró-nika
névtelenjének kámzsája
alatt III Béla király jegyző-jét
sejtjük Anonymus volt
történetleírásunk atyja és első
tudatos művelője
A másik két kép is szabolcsi
vonatkozású Az egyik Balassa
Bálint költőt ábrázolja aki Do-bó
Krisztinával Kisvárdán kö-tött
házasságot s mintegy há-rom
évig ott lakott az ősi kis-várd- ai
várban Ö volt világvi-szonylatban
is az clsö jelentős
magyar költő anyanyelvünk
virágbafakasztója Fergeteges
életének újjongásaiból — kínja-iból
született meg a magyar lí-rai
költészet Istenes énekeinek
vitézi és szerelmi dalainak for-mai
és tartalmi hatása máig
sem enyészett el
A harmadik kép pedig Tinódi
Sebestyén országjáró lantos-költőn- k
alakja Bczerédi Gyula
budapesti szobráról Sokat
tartózkodott a Bátliory család
birtokán Nyírbátorban ahol a
törökök elleni magyar harcok
eseményeiről énekelt „Cronica"
címen jelentek meg 1554-be- n
históriái melyek valóságtartal-mukkal
történeti forrásként is
értékesek Panaszkodik a nyír-bátori
birtok uradalmi tisztjeire
akik ellátták ugyan élelemmel
de bort nem adtak Mit ér egy
országjáró lantosköltö élete
hegyaljai tüzes borok nélkül?
Alig volt időm gyönyörködni e
képekben mikor felkeresett a
szerkesztőségben dr Torzsay-Bibe- r
Gyula barátom és meg-ajándékozott
a Helikon Társa-ságban
tartott három előadásá-nak
könyvbe fűzött kéziratával-- —
Azt hallottam a magyar
iskola záróvizsgáján — mondta
a könyv átadásakor — hogy
kis unokád III Bélát tartja a
legnagyobb Árpád-há- zi uralko-dónak
Elhoztam neki előadá-som
szövegét hogy megerősít-sem
e felfogásában Tudom
hogy ti el fogjátok ezt olvasni!
Most azonban Anonymus
szobrának fényképe és Torzsay-Bibe- r
Gyula kitűnő előadása ar-ra
késztet hogy foglalkozzam
magyar történelmünknek ezzel
a dicsőséges korszakával III
Béla országlásának idején nem
volt Európában olyan katonai
hatalom mely Magyarországot
leverhette volna és nem volt
olyan diplomácia mely bekerí-téssel
fenyegethette volna Ural-ma
a történelmi Magyarorszá-gon
kívül kiterjedt Horvátor-szágra
Dalmáciára Bosznia-Hercegovinár- a
a macsói és
Szörényi bánságokra egész Bu-kovinára
és fél Galíciára M-icsoda
hatalmas magyar biroda-lom
III Béla Mánucl görög csá-szár
udvarában nőtt fel aki a
Buszporusz mellett a francia
kultúrának új hazáját teremtet-te
meg III Béla első neje Cha-tillo- ni
Anna a második pedig
VII Lajos francia király leá-nya
volt Imre fia Aragóniából
hozott feleséget Konstanciát
András fia pedig Meráni Gert-rúd
meggyilkolása után máso-dik
nejét Courtenay Jolanthát
a kisázsiai latin udvarok egyi-kéből
hozta
A királynőkkel az akkori
szokás szerint számos francia
lovag jött az országba s az ud-varban
előkelő szerepet ját-szottak
Elterjesztették a fran-cia
divatot és szokásokat a
szentföldi hadjáratokban a ma-gyar
lovagok semmiben sem
különböztek a francia lovagok
tói Papjaink a párizsi egyete-meket
látogatták s ez a sokféle
idegen befolyás emelte a ma-gyar- ok
műveltségét anélkül
azonban hogy nemzeti jellegét
befolyásolta volna
A világ aranytermésének
egyharmad része Magyaror-szágból
származott Minősége a
legkiválóbb volt a külföldi pia-cokon
külön neve is volt „Un-garo"-n- ak
hívták és ismert fi-zetési
eszköz volt egész Euró-pában
Ezért ismerték Magyar-országot
gazdag országnak
Amikor II Béla másodszor
nősült és Capet Margit francia
hercegnőt VII Lajos francia
király leányát az elhalt angol
trónörökös fiatal özvegyét vet-te
el olyan gazdagnak tartotta
magát hogy hozományt sem
kért Az angol udvar tudni
akarta hogy a magyar király
milyen anyagi helyzetben van
Kiderült hogy évi jövedelme
15 millió aranykoronát tett ki
melynél alig volt több jövedel-me
Oroszlánszívű Richárd an-gol
királynak
III Béla szervezte meg a ki-rályi
kancelláriát melynek élén
külföldön képzett magyar fő-pap
állott és hozzá voltak be-osztva
a királyi jegyzők Itt ír-ta
Anonymus szerzetesi magá-nyában
A magyarok tettei"-r-ől
szóló latin nyelvű krónikáját
Szorgalmasan feldolgozta nem-zeti
multunkat- - A szabolcsi föld-várra
így emlékezik: „Zabolch
vezér társaival tanácskozván
nagy árkolást végzett és igen
erős várat építtetett földből
melyet most Zabolchu várának
neveztek el" Védelmében
Szent László alatt a geszterédi
győzelem után országgyűlést és
nemzeti zsinatot tartottak ben-ne
Itt iktatták törvénybe Szent
István király tiszteletét E zsi-nat
évében nagy földrengés ráz-ta
meg az országot A Tisza vi-dékén
tett legnagyobb pusztí-tást
úgy hogy az egykori kró-nikások
szerint e folyó három
napig vérrel folyt
Ottó freisingeni német püs-pök
a második keresztes hábo-rú
idején átvonult az országon
és tapasztalatait írásba foglalta
Elmondta hogy az előkelőbbek
eljönnek a király udvarába és
megbeszélik vele az ország dol-gait
Az ezredévi ünnepségek so-rán
1896 évi május havában a
szabolcsi földvár sáncain em-lékszobrot
állított fel Szabolcs
vármegye közönsége A hon-foglaló
vezér emlékére emelt
hatalmas obeliszk büszkén te-kint
le a szőke Tisza habjaitól
félkörben övezett rónára hol az
egykori véres küzdelmek szín-helyén
most buzakalászt lenget
a szellő A húmuszdús föld a
napsütéses klíma az ideális
vízrendszer megvan ma is de
a dicsőséges Szovjetunió min-tájára"
véres erőszakkal végre-hajtott
kolhozosítás megszün-tette
a magyar földmívelö élet-formáját
A szovjet pártideológia 1931-be- n
azt mondta hogy még nem
olyan erősek hogy támadhassa-nak
Idejük csak húsz-harmin- c
év múlva jön el Addig színpa-dias
eszközökkel olyan béke-mozgalmat
kell kibontakoztatni-o- k
amilyet a világ eddig még
nem látott- - A magyarság új III
Béláért imádkozik akinek Név-telen
Jegyzője majd büszkén
veti papírra az ország felszaba-dulását
Ezt a földet Isten ne-kün- k
adta s a tatárok és törö-kök
után kiűzzük a szovjetet
is Imádkozzunk és cseleked-jünk
érte!