000381 |
Previous | 21 of 24 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
1Ö84 augusztus 18 MAGYAR ÉLET í) oldal ra Kezd egyre elismertebb igazsággá lenni hogy az az ember (újságolvasó diák stb) aki egy bizonyos törté-nelmi esemény időpontjában él sohasem tudja" olyan pontosan a tényleges történteket mint az utókor vagy legalábbis a következő emberöltő Minden újság sőt majdnem minden (a történteket közvetlenül követő idő-ben megjelent) könyv a maga egyéni stílusa egyéni po-litikai meglátása érdeke szerint „csomagolja és tálal-ja" a történelmi epizódot Azt hiszem elég jó példával szolgálok mikor meg-írom Benito Mussolini és Hitler Adolf félévszázad előt-ti első találkozásának valódi történetét Erre nemcsak az 50 előtti évforduló kötelez hanem az is hogy bizo-nyos félreértéseket félre-emlékezések- et megtisztítsak a rárakódott hamis gondolattársításoktól Aki elég idős ah-hoz hogy valaha napilapjában olvasott erről a neveze-tes találkozásról vagy az a fiatalabb aki eléggé jó emlékezötehetséggel rendelkezik ahhoz hogy valamikori tankönyve alapján tudja összeszedni emlék-foszlánya- it valószínűleg arra gondol hogy a „Duce" és a „Führer" boldog örömmel hulltak egymás nyakába 1934 június 14-é- n majd kemény „diktátori" kézszorítással leltek kölcsönös fogadalmat arra hogy a jövőben együtt inté-zik Európa sorsát Egyáltalában nem így volt! így csak az olasz— német híranyagot átvevő szomszédos államok vették át az anyagot — nomeg azok a nyugati sajtó-termékek melyeknek a hír- - és szöveg-kritik- a sohasem volt erős oldaluk I Előzmények A híres 50 év előtti első találkozót megelőzően határozottan az 51 éves Mussolini látszott „rangidős" diktátornak az 1934-be- n mindössze 45 esztendős Hitler fűlött Hitler még csak az egyik müncheni kisebb po-litikai párt szürke tagja volt mikor Mussolini már ma-gára irányította a világ figyelmét Rómába való masiro-zásáv- al („Marcia su Roma" 1922) A „Duce" már Itá-lia korlátlan ura volt mikor Hitler még a sikertelen és ncvetségességbe fúlt „müncheni puccsal" kísérletezett (1923) Mussolini nem volt más mint afléle távoli pél-dakép Hitler számára mikor börtönében megírta a „Me-i- n Kampf" első változatát A „Duce" már Itália új „Július Caesar"-jána- k pózát vette fel mikor Hitler még elég kevés reménnyel küzködött a Weimari Köztársaság politikai dzsungeljében — elismerésért föltünésért Mi-kor a fasiszta Olaszország megkötötte a pápával az un „lateráni megegyezést" akkor Mussolini már az olasz királyt képviselte (1929) — Hitler még olcsó propagan-distának számított sokak szemében olyan embernek aki kétségbeesetten erőlködik a felszínre jutásra de lehet hogy el fog süllyedni a „percemberkék" tömegében Persze 1930-ba- n és az azt követő években jelentő-sen változott a helyzet hiszen Hitler — bár 1932-be- n még lemaradt a választáson Hindenburg mögött — már rányomta bélyeget a német történelemre Mussolini még akkor is távoli és tisztelt példaképnek számíthatott hi-szen a „Duce" — 1926 óta betiltván az összes ellen-zéki pártokat — Itália egyeduralkodója volt Az apró királyt Viktor Emmáiméit csak óriási árnyékában lehe-tett elképzelni 1933 január 30-á- n mikor már Hitler alakított kormányt Mussolini is némi idegességgel pis-lmthat- ott északi irányba A „diktátorfióka" kibontotta szárnyait Az újságolvasók megtanulták hogy az olasz fasizmusnak most már van német formája is 1933 jú-lius 20-á- n már a Vatikán arra kényszerüli hogy Hit-lerrel is konkordátumot kössön 1933 október 14-é- n pe-dig a „Führer" kiáltványban közölte a német néppel hogy Németország otthagyta a leszerelési konferenciát és kilépett a Népszövetségből! 1934 januárja újabb megdöbbenlő hírekel hozott né-met földről — Mussolini számára is A „Führer" egye-sítette az államelnöki és kancellári pozíciókat — önma-ga számára és ugyanebben a hónapban aláírták a tíz évre szóló német—lengyel „megnemtámadási" szerzöJést is Hitler lemondott Lengyelország nyugati területeivel szemben támasztott követeléseiről és Danzigról is! (Ma már tudjuk: egy pillanatig sem vette komolyan Ígéretet és e szerződés érvényessegét) Mussolini kénytelen volt elismerni hogy a fiatal német sas egyre sebesebben verdesi szárnyait és úgylátszik az olasz sas fölé akar cmclkedni Nem vo't viás hogy a németek crarekapá a előbb-utób- b ismét felszínre hozza a régi „Drang nach Oslen" („Súllyal kelet felé") elmélet gyakorlattá válá-sát és Mussolinit erősen zavarta az a gondolat hogy szépen kiépített Ausztria—Magyarország— Halkan befolyás-i- hálózatát az újjáéledt pángcrmanizmiis megzavar-hatja Berlinben a katonai tanácsadók ügyelnietették Hit-lert hogy Olaszországra ne igyekezzék támaszkodni' A „Wchrmacht" 1933-ba- n még óvta a „Fuhrerl" a Mus-solinival való kapcsolattól Olaszországol teljesen meg-bízhatatlannak bélyegezték — ami pedig az olasz had-sereget illette: Európában minden valamirevaló katonai szakértő tisztában volt azzal hogy nem képes átütő hadi-sikerck- re Hitlert mégis a katonai tanácsadókkal el-lentétes lépésre ösztönözte az a lény hogy 1933 már-ciusában Ramsay MacDonald az angol miniszterelnök meglátogatta a „Duce"-- t Rómában Ismét elterjedt az a pletyka hogy felújítják Olaszország nyugati kapcsolata-it és egy angol-francia-olasz-a- merikai négyhatalmi pak-tum sorakozik fel a németek erősödő halalmának egyen-súlyozására Hitler úgy érezte hogy cselekednie kell és meg kell tennie „baráti" snkkhúzásál Mussolini felé II A velencei találkozás előkészítése A „Führer" idegessége fokozódott mikor látta at hogy a „Duce" egyre élénkebb politikai kezdeményezé-seket tesz Közép-Keletcurópáb- an 1ÍI3I március 17-é- n Rómában aláírták az úii „Római protokollt" megala-pítván a köcli politikai és gazdasági kapcsolatokat Olaszország Auslria és Magyarország Közöli! Bár ez a megállapodás elsősorban a francia-ba'á- t „KUdiilanl" ellen irányult Hitler úgy vélte hogy ez keresztezi a ö — később kialakítandó — küzépeirópai terveit Vala-hogy össze kellett most már „hangolnia" terveit Musso-linivc- l! Pár hét múlva már küldte is két emberi-- t Komába Papén (ki ekkor még köel állt hozzá b kinek részben kancellárságát is köszönhette) és Ilcrmann Göring (ki ekkor már birodalmi repülésügyi miniszter és egyúllal porosz miniszterelnök volt) megjelentek a „Duce" előtt és éreztetni igyekeztek vele hogy a „Führer" öt „lárs-diklálonia- k" tekinti Megmondták neki hy a nemet Haraszti Endre: 50 évvel ezelőtt A két diktátor első találkozása és olasz „testvéri nemzetiszocialista államoknak" ösz-sz- e kell tartaniok a „dekadens nyugati demokráciák-kal" szemben Elárulták neki Hitler ama tervét is mely szerM az év novemberében a Nürnbergi Kongresszuson megteremtik a „Fasiszta Internacionálét" Mussolini fi-gyelt és lassan érdeklődni kezdett benne az a gondo-lat hogy talán többet ér el ha — legalábbis átmene-tileg — hajlik Hitler tervére Imponált neki az is ahogy Hitler hirtelen kiléptette országát a Népszövetségből melyet Mussolini sem becsült sokra Ne feledjük: az olaszok 1919 óta úgy érezték hogy a nyugati hatalmak becsapták őket s egyre ösztönösebben húzódtak a „re-vizionista" nemzetek oldalára Komplikációt jelenlett hogy 1934 elején Berlinben egyre nyíltabban hangoztatták hogy Ausztriát be kell olvasztani a III Német Birodalomba Mussolinit ez na-gyon felizgatta A „Duce" barátjának tekintette Engel-be- rt Dollfusst az aprótermetü osztrák kancellárt és Ausztria német lerohanása nemcsak az olasz— osztrák — magyar háromszöget rombolta volna össze de megjelen-tette volna a — különben sem kedvelt német katoná-kat az északi olasz határon A hírszerzők egyre-másr- a tudatták Mussolinival hogy a német generálisok — ko-rábbi véleményükkel ellentétben — most már nyakra-főr- e javasolják Hitlernek hogy tegyen látogatást Mussolini-né- l vívja ki a „Duce" bizalmát „Micsoda tréfa ez! — a Duce dühösen mondta Ci- - anonak a német tábornokok kontrolálni Nem üldözte-- e szabadkőműveseket? Mindamel azl a bolond forrófejűt tehát velem tudatják hogy Hit-ler meg akarja ragadni Ausztriát s abban reményked-nek hogy én fogok kopogtatni valami értelmet a fejé-be megmondván neki hogy nem engedem Ausztriát (Jules Archer: Twcntieth Century Caesar: Be-nito Mussolini Július Messner kiadása New York — 1968 112—113 o Saját fordításom angolból HE) Láthatjuk a fenti idézetből hogy (a) „Duce" a rangidős diktátor fölényével kívánta lekezelni Hitlert (b) a német erőt lebecsülte és (c) idegesítette hogy a német diktátor esetleg olyasmit tervez ami által bedug-ja orral az olaszok középeurópai terveibe Mar a fentlek azaz: az elözimányek leírása is arra a gondolatra ébresztheti az Olvasót hogy bizony a két diktatúra szövetsége nem indult olyan nyugodt ala-pokon mint azt a korabeli lelkendező sajtó bemutalni igyekezett Most vizsgáljuk meg a két „vezér" találko zásának igazi lefolyását s e döbbenetünk növekedni fog III Ideges ordítozás a velencei találkozón Június l-l- ől 14-i- g Hitler alaposan el volt foglalva belügyi problémáival Berlinben a feszültség emelkedett mikor Heinrich Brüning a volt német miniszter és Kürt von Schleichcr tábornok fenyegető figyelmeztetést kap tak hogy amennyiben nem tűnnek el teljesen a politi (Brüning 0 113— elutazotl íjvajcua bchleicher maradt s rövidesen agyon-lőtték ) Mikor eljött a velencei találkozás ideje Hitler éppol) ideges és türelmetlen volt mint Mussolini mind-kettő fölényt akart éreztetni a másikkal szemben egyik se o!l képes mosolyt erőltetni magára és mindkettő alaposan lenézte a másikat Érdemes szó szerint idézni Winston Churchill idevona'Jkozó részl: „Az (Ausztriával kapcsolatos) dosszié volt Mussoli-ni kezeben mikor június l!-é- n Velencébe ment hogy olsöizbcn találkozzék Hitlerrel A német kancellár bar-- j csJkjpcnyibcn ki a repiilög'ép'bö! Hnmburg-tipus- ú kalapját hordta Ragyogó fasiszta egyenruhák ra-jában találta magát köztúk a csillogó és daliás Duce-'- J vezlízjÚAkcl Amint Mu 'solini megpiüartata ven-dégét ezt mormolta segédtisztjének: Non piacé (Nem tetszik a kinézései' Ezen a furcsa találkozón gondo-latoknak csupán általános cseréje történt a német- - és olasz diktatúra-módszere- k kölcsönös cgymást-kioktatá-sáv- al Mussolinit láthatóan megdöbbentette vendégének személyisége és nyelvezete Végső impresszióját ezekkel a szavakkal összegezte: — ez egy locsogó szerzetes! — (Winston S Churchill: The Gathcring Storm Bántam New York 1918 85—86 o) Churchill emlékiratának idevonatkozó részénél — meg megjegyzi hogy Mussolini találkozón annyit min-denesetre elért hogy rábírta Hitlert arra hogy hagyja abba az Ausztriára nehezedő német nyomást Ciano a „Duce" veje későbbi olasz külügyminiszter azt mondta az egik újságiiónak: „Na látja: semmi egyéb nem fog történni (Mint tudjuk: Hitler Mussolininak ek-kor tett Ígéretét sem vette komolyan hiszen Dollfuss osztrák kancellárt már ezév júliusában eltétette láb alól Ausztria bekebelezése (az „Anschluss") pedig négy év-re ra megtörtént Mussolininek mindezt már „le kellett nyelnie" zokszó nélkül Churchillhez hasonlóan írja le az első találko-zást Alán Bullock „Führer" életének egyik legismer-tebb leilója: „Az első talalkoó a legkedvezőtlenebb volt vala-mennyi kozűl Mussolini tekintélye csúcsán volt ragyo-gó egyenruhájában kezében disztörével Atyáskodott az aggódó Hitler fölött 'aki esJöpenybcn puhakalappal fején jelent meg Mussolini nemcsak Ausztria ügyé-ben gyakorolt rá nyomást ahol náci intrikák még nyár ege elől t bajokat okoztak — de őszinte volt Németország belső ügyeit illetően is Azt tanácsolta Hit-lernek hogy korlátozza pártja bnlszárnyát és Hitler Vc-trncéb- úl inomotl érzésekkel és felizgatva tért vissza — (Alán Bullock: Hitler A in Tyranny Bántam Books New York 1953 251 saját fordításom HE) A Führer" még tapasztalatlan volt külügyi lekin-Iclbc- n és meglepte az hogy az idősebb diktátor öl fe-'iiluV-lof- elc Kezeli Idősebbnek érezte magát is Német-ország- ai is Mussolininál illetve Olaszországnál Dühön-gött és a kellő alkalomra várt hogy a német fölényt a rólfeszkedö Duce"-ve- l é eztesse Mint tudjuk ez az idő hamarosan valóban elérkezett Részletesebben irta le c viharos találkozóit Július Archer Mussolini biográfusa A két diktátor — leírása szerint — a velencei „Villa di Stra" termében állt ki-séret nélkül szemlől-szembe- n A „Duce" ekkorra udva-riasan ugyancsak civil ruhát öltött magára — de ké-sőbb újra felvette ragyogó fasiszta egyenruháját mikor ettől pszichológiai fölénye visszatértét várta Mussoli-ni általában aggresszív alapállásban fordult Hitler felé: szétvetette lábait csípőre tette kezeit felemelte és elő-retolta húsos állát a póz legalább annyira irritálta Hitlert mint az a tény hogy bármikor mikor kettesben az olasz tömeg elé kerültek mindig és állandóan a „Duce! Duce! Duce!" ordítás volt hallható — senki sem éltette a „Fiihrcrt" „Ez a konferencia — írja Archer — minden volt csak gyümölcsöző nem " Az egyetlen pont amiben ak-kor megegyeztek 'arra vonatkozott hogy a versaillesi bé-kediktátumot szét kell zúzni és a két országnak együt-tesen kell szembeszállni a Népszövetséggel Ettől elte-kintve „ a két diktátor a legtöbb időt arra szentelte hogy türelmetlenül ordítoztak egymással Mussolini ra-gazkod- otl ahhoz hogy Hitler ne próbálja többé terro-rizálni a Dollfuss-kormán- yt az osztrák nácikon keresz-tül A német zsidók üldözése — vélte Mussolini — bot-lás volt ami a diktatúrának rossz hírt szerzett" „Ki Ón hogy merészel kioktatni engem elnyomott kisebbségek ügyében? — válaszolt Hitler dühöngve — — képtelenek ón a ! el-ragadni!" a — — a — e — ) a i — a i o ! lett — folytatta Hitler ha vette volna a fáradtságot hogy olvassa a Mein Kampf-o-l akkor volna az északi fajok felsőbbrendűségét t!s a mediterrán-fajo- k alacsonyabbrendüségét!" (Jules Archer: Twenlielh Cen-tury Caesar: Benito Mussolini Julián Messner New York 1968 113 o saját fordításom HE) Látható hogy az „udvariassági látogatás" ekkorra mír otvíoon nlfninH Yrni fnHnlromr rlílHnfnr trnfól Irnrlócóvó Az önmagán uralkodni nem tudó „Führer" égső dühé- - ) ben a „német fennsőbbséget" kezdle hangoztatni az olaszok felett! Mussolini aki olaszait a régi hős ró-maiak méltó utódainak vallotta s a Földközi Tenger „Maré Nostrumnak" nevezve a régi Római Birodalom dicsőségét kívánta érthetően megdöbbent „az alacsonyabbrendü mediterrán fajok" kifejezés hallatára „Mussolini felszegte az állát — olaszokat is ért ön ezalatt? ! — Minden sötétbőrü sötéthajú fajt értek ez alatt! — förmedt rá Hitler — zsidókat olaszokat gö-rögöket arabokat — minden alacsonyrendü fajt néger vérrel ereikben!" A Duce szemei szikráztak ezen sértő előítélet hallatára „ön elfelejti — mondotta — hogy a germánok még barbárok voltak mikor a Római Bi-rodaol- m a Földközi-tengere- n a világkultúra központja volt! — Kultúra! — morgott Hitler — mikor kultúráról hallok csak egy ösztönöm van: 'Tevol vert rántani!" (U kai szinról — életük veszélyben forog azonnal 114 o) cm-lákualairí- ak lepett mi " ezt Sludy Ez megértette medencéjét feltámasztani IMI Olvashatjuk Archer Mussolini biográfiájából hogy a vitát a „Duce" kétségbeesetten abbahagyta „jól tud-ván hogy hasztalan volna civilizálni egy embert aki semmit sem akart megérteni az erőszakon kívül" s aki „éppenúgy gyűlölte az intellektueleket mint amennyi-re a számára veszedelmes ideákat" Mussolini imádta a könyveket és gyűlölte Hitlerben a könyvégetőt is Mé-gis mosolyt erőltetett magára és motorcsónak-túrár- a in-vitálta a „Führert" a Grand Canal-o- n Aztán úgy „bosszulta meg'' magát Hitleren hogy maga vezette a motort néha szánakozó tekintetet vetve a sápadt és szótlan német diktátorra A túra gyomor-felfordít- ó volt és — Mussolini ravaszul vigyorgott „Ez volt az egyet-len útja annak hogy befogjam a száját — mondogatta később — ez az ember őrült minden önuralom nélkül" A „Duce" úgy érezte hogy Hitler — rosszul imitálva az olasz fasizmus ideáit — az újtipusú diktatúrának csupán rossz hírét fogja kelteni Ekkor — 50 évvel ezelőtt — még maga sem sejtelte hogy mennyire igaza lesz! Azt sem sejthette még félszá-zaddal ezelőtt hogy — ő az idősebb a vélhetően „ta-pasztaltabb" — maga is lokozatosan Hitler hálójába ke-rül! Egy hónappal e velencei találkozás után Musso-lini felesége Ráchel még Olaszországban lattá vendé-gül Dolltuss hitvesét s együtt válták az oszlrák kancel-lár megérkeztét Helyette csak a bécsi sürgöny jött mely jelentette hogy Dollusst a nácik meggyilkollak' Musso-lini az abesszin-hadjára- t és egy fiancia-olas- z megegye-zés útján próbált onalló politikát kezdeményezni de csakhamar keserűen tapasztalhatta hngj a Sors csupán a „másodhegedűs" szerepet szánta neki a mellett az ember mellett akit mindig megcíctt CARE is a word — in fact it has many mean-ing- s To 25 mrilion children in 25 countries CARE means food II alsó means being able to go to school for a few years — long to learn and writ-in- g To somé it means uncontam-inate- d waler and to others a per-mane- nt house To many Cana-dian-s it means a convenient way of in efforls to re-lie- ve the desperate need in Asian African and Latin Ameri-can countries Let CARE help you to help others Rosevaüey Retiremenf itae Otthoni ellátás kitűnő konyha közelben parkok bevásárló központok Jó közlekedés RENDSZERES HETI ORVOSI RENDELÉS TERÁPIA FODRÁSZ MÉRSÉKELT ÁRAK 137 Havelock St (Bloor-Duffe- rin) Toronto Ont M6H 3B7 TELEFON: 532-468- 8 VASSFEREWQe ügyvéd és közjegyző Toronto legrégibb ügyvédi irodája a magyarság szolgálatában Végrendeletek Ingatlan ügyek Hagyatéki eljárások Jelzálog és Házassági ügyek végrehajtási ügyek Válóperek Korlátozott felelősségű alakítása és általános jogi ügyek Telefen: 928-21- 11 295 College St (College és Spcidinci) Toronto Ont M5T1S2 LET CARE HELP YOU TO HELP OTHERS meaningful four-lett- er enough reading participating részvénytársaságok Send your dollars lo CARE Cauada Dept463SparksSL Ottawa K1P 5AG i
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, August 11, 1984 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1984-08-11 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000702 |
Description
Title | 000381 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | 1Ö84 augusztus 18 MAGYAR ÉLET í) oldal ra Kezd egyre elismertebb igazsággá lenni hogy az az ember (újságolvasó diák stb) aki egy bizonyos törté-nelmi esemény időpontjában él sohasem tudja" olyan pontosan a tényleges történteket mint az utókor vagy legalábbis a következő emberöltő Minden újság sőt majdnem minden (a történteket közvetlenül követő idő-ben megjelent) könyv a maga egyéni stílusa egyéni po-litikai meglátása érdeke szerint „csomagolja és tálal-ja" a történelmi epizódot Azt hiszem elég jó példával szolgálok mikor meg-írom Benito Mussolini és Hitler Adolf félévszázad előt-ti első találkozásának valódi történetét Erre nemcsak az 50 előtti évforduló kötelez hanem az is hogy bizo-nyos félreértéseket félre-emlékezések- et megtisztítsak a rárakódott hamis gondolattársításoktól Aki elég idős ah-hoz hogy valaha napilapjában olvasott erről a neveze-tes találkozásról vagy az a fiatalabb aki eléggé jó emlékezötehetséggel rendelkezik ahhoz hogy valamikori tankönyve alapján tudja összeszedni emlék-foszlánya- it valószínűleg arra gondol hogy a „Duce" és a „Führer" boldog örömmel hulltak egymás nyakába 1934 június 14-é- n majd kemény „diktátori" kézszorítással leltek kölcsönös fogadalmat arra hogy a jövőben együtt inté-zik Európa sorsát Egyáltalában nem így volt! így csak az olasz— német híranyagot átvevő szomszédos államok vették át az anyagot — nomeg azok a nyugati sajtó-termékek melyeknek a hír- - és szöveg-kritik- a sohasem volt erős oldaluk I Előzmények A híres 50 év előtti első találkozót megelőzően határozottan az 51 éves Mussolini látszott „rangidős" diktátornak az 1934-be- n mindössze 45 esztendős Hitler fűlött Hitler még csak az egyik müncheni kisebb po-litikai párt szürke tagja volt mikor Mussolini már ma-gára irányította a világ figyelmét Rómába való masiro-zásáv- al („Marcia su Roma" 1922) A „Duce" már Itá-lia korlátlan ura volt mikor Hitler még a sikertelen és ncvetségességbe fúlt „müncheni puccsal" kísérletezett (1923) Mussolini nem volt más mint afléle távoli pél-dakép Hitler számára mikor börtönében megírta a „Me-i- n Kampf" első változatát A „Duce" már Itália új „Július Caesar"-jána- k pózát vette fel mikor Hitler még elég kevés reménnyel küzködött a Weimari Köztársaság politikai dzsungeljében — elismerésért föltünésért Mi-kor a fasiszta Olaszország megkötötte a pápával az un „lateráni megegyezést" akkor Mussolini már az olasz királyt képviselte (1929) — Hitler még olcsó propagan-distának számított sokak szemében olyan embernek aki kétségbeesetten erőlködik a felszínre jutásra de lehet hogy el fog süllyedni a „percemberkék" tömegében Persze 1930-ba- n és az azt követő években jelentő-sen változott a helyzet hiszen Hitler — bár 1932-be- n még lemaradt a választáson Hindenburg mögött — már rányomta bélyeget a német történelemre Mussolini még akkor is távoli és tisztelt példaképnek számíthatott hi-szen a „Duce" — 1926 óta betiltván az összes ellen-zéki pártokat — Itália egyeduralkodója volt Az apró királyt Viktor Emmáiméit csak óriási árnyékában lehe-tett elképzelni 1933 január 30-á- n mikor már Hitler alakított kormányt Mussolini is némi idegességgel pis-lmthat- ott északi irányba A „diktátorfióka" kibontotta szárnyait Az újságolvasók megtanulták hogy az olasz fasizmusnak most már van német formája is 1933 jú-lius 20-á- n már a Vatikán arra kényszerüli hogy Hit-lerrel is konkordátumot kössön 1933 október 14-é- n pe-dig a „Führer" kiáltványban közölte a német néppel hogy Németország otthagyta a leszerelési konferenciát és kilépett a Népszövetségből! 1934 januárja újabb megdöbbenlő hírekel hozott né-met földről — Mussolini számára is A „Führer" egye-sítette az államelnöki és kancellári pozíciókat — önma-ga számára és ugyanebben a hónapban aláírták a tíz évre szóló német—lengyel „megnemtámadási" szerzöJést is Hitler lemondott Lengyelország nyugati területeivel szemben támasztott követeléseiről és Danzigról is! (Ma már tudjuk: egy pillanatig sem vette komolyan Ígéretet és e szerződés érvényessegét) Mussolini kénytelen volt elismerni hogy a fiatal német sas egyre sebesebben verdesi szárnyait és úgylátszik az olasz sas fölé akar cmclkedni Nem vo't viás hogy a németek crarekapá a előbb-utób- b ismét felszínre hozza a régi „Drang nach Oslen" („Súllyal kelet felé") elmélet gyakorlattá válá-sát és Mussolinit erősen zavarta az a gondolat hogy szépen kiépített Ausztria—Magyarország— Halkan befolyás-i- hálózatát az újjáéledt pángcrmanizmiis megzavar-hatja Berlinben a katonai tanácsadók ügyelnietették Hit-lert hogy Olaszországra ne igyekezzék támaszkodni' A „Wchrmacht" 1933-ba- n még óvta a „Fuhrerl" a Mus-solinival való kapcsolattól Olaszországol teljesen meg-bízhatatlannak bélyegezték — ami pedig az olasz had-sereget illette: Európában minden valamirevaló katonai szakértő tisztában volt azzal hogy nem képes átütő hadi-sikerck- re Hitlert mégis a katonai tanácsadókkal el-lentétes lépésre ösztönözte az a lény hogy 1933 már-ciusában Ramsay MacDonald az angol miniszterelnök meglátogatta a „Duce"-- t Rómában Ismét elterjedt az a pletyka hogy felújítják Olaszország nyugati kapcsolata-it és egy angol-francia-olasz-a- merikai négyhatalmi pak-tum sorakozik fel a németek erősödő halalmának egyen-súlyozására Hitler úgy érezte hogy cselekednie kell és meg kell tennie „baráti" snkkhúzásál Mussolini felé II A velencei találkozás előkészítése A „Führer" idegessége fokozódott mikor látta at hogy a „Duce" egyre élénkebb politikai kezdeményezé-seket tesz Közép-Keletcurópáb- an 1ÍI3I március 17-é- n Rómában aláírták az úii „Római protokollt" megala-pítván a köcli politikai és gazdasági kapcsolatokat Olaszország Auslria és Magyarország Közöli! Bár ez a megállapodás elsősorban a francia-ba'á- t „KUdiilanl" ellen irányult Hitler úgy vélte hogy ez keresztezi a ö — később kialakítandó — küzépeirópai terveit Vala-hogy össze kellett most már „hangolnia" terveit Musso-linivc- l! Pár hét múlva már küldte is két emberi-- t Komába Papén (ki ekkor még köel állt hozzá b kinek részben kancellárságát is köszönhette) és Ilcrmann Göring (ki ekkor már birodalmi repülésügyi miniszter és egyúllal porosz miniszterelnök volt) megjelentek a „Duce" előtt és éreztetni igyekeztek vele hogy a „Führer" öt „lárs-diklálonia- k" tekinti Megmondták neki hy a nemet Haraszti Endre: 50 évvel ezelőtt A két diktátor első találkozása és olasz „testvéri nemzetiszocialista államoknak" ösz-sz- e kell tartaniok a „dekadens nyugati demokráciák-kal" szemben Elárulták neki Hitler ama tervét is mely szerM az év novemberében a Nürnbergi Kongresszuson megteremtik a „Fasiszta Internacionálét" Mussolini fi-gyelt és lassan érdeklődni kezdett benne az a gondo-lat hogy talán többet ér el ha — legalábbis átmene-tileg — hajlik Hitler tervére Imponált neki az is ahogy Hitler hirtelen kiléptette országát a Népszövetségből melyet Mussolini sem becsült sokra Ne feledjük: az olaszok 1919 óta úgy érezték hogy a nyugati hatalmak becsapták őket s egyre ösztönösebben húzódtak a „re-vizionista" nemzetek oldalára Komplikációt jelenlett hogy 1934 elején Berlinben egyre nyíltabban hangoztatták hogy Ausztriát be kell olvasztani a III Német Birodalomba Mussolinit ez na-gyon felizgatta A „Duce" barátjának tekintette Engel-be- rt Dollfusst az aprótermetü osztrák kancellárt és Ausztria német lerohanása nemcsak az olasz— osztrák — magyar háromszöget rombolta volna össze de megjelen-tette volna a — különben sem kedvelt német katoná-kat az északi olasz határon A hírszerzők egyre-másr- a tudatták Mussolinival hogy a német generálisok — ko-rábbi véleményükkel ellentétben — most már nyakra-főr- e javasolják Hitlernek hogy tegyen látogatást Mussolini-né- l vívja ki a „Duce" bizalmát „Micsoda tréfa ez! — a Duce dühösen mondta Ci- - anonak a német tábornokok kontrolálni Nem üldözte-- e szabadkőműveseket? Mindamel azl a bolond forrófejűt tehát velem tudatják hogy Hit-ler meg akarja ragadni Ausztriát s abban reményked-nek hogy én fogok kopogtatni valami értelmet a fejé-be megmondván neki hogy nem engedem Ausztriát (Jules Archer: Twcntieth Century Caesar: Be-nito Mussolini Július Messner kiadása New York — 1968 112—113 o Saját fordításom angolból HE) Láthatjuk a fenti idézetből hogy (a) „Duce" a rangidős diktátor fölényével kívánta lekezelni Hitlert (b) a német erőt lebecsülte és (c) idegesítette hogy a német diktátor esetleg olyasmit tervez ami által bedug-ja orral az olaszok középeurópai terveibe Mar a fentlek azaz: az elözimányek leírása is arra a gondolatra ébresztheti az Olvasót hogy bizony a két diktatúra szövetsége nem indult olyan nyugodt ala-pokon mint azt a korabeli lelkendező sajtó bemutalni igyekezett Most vizsgáljuk meg a két „vezér" találko zásának igazi lefolyását s e döbbenetünk növekedni fog III Ideges ordítozás a velencei találkozón Június l-l- ől 14-i- g Hitler alaposan el volt foglalva belügyi problémáival Berlinben a feszültség emelkedett mikor Heinrich Brüning a volt német miniszter és Kürt von Schleichcr tábornok fenyegető figyelmeztetést kap tak hogy amennyiben nem tűnnek el teljesen a politi (Brüning 0 113— elutazotl íjvajcua bchleicher maradt s rövidesen agyon-lőtték ) Mikor eljött a velencei találkozás ideje Hitler éppol) ideges és türelmetlen volt mint Mussolini mind-kettő fölényt akart éreztetni a másikkal szemben egyik se o!l képes mosolyt erőltetni magára és mindkettő alaposan lenézte a másikat Érdemes szó szerint idézni Winston Churchill idevona'Jkozó részl: „Az (Ausztriával kapcsolatos) dosszié volt Mussoli-ni kezeben mikor június l!-é- n Velencébe ment hogy olsöizbcn találkozzék Hitlerrel A német kancellár bar-- j csJkjpcnyibcn ki a repiilög'ép'bö! Hnmburg-tipus- ú kalapját hordta Ragyogó fasiszta egyenruhák ra-jában találta magát köztúk a csillogó és daliás Duce-'- J vezlízjÚAkcl Amint Mu 'solini megpiüartata ven-dégét ezt mormolta segédtisztjének: Non piacé (Nem tetszik a kinézései' Ezen a furcsa találkozón gondo-latoknak csupán általános cseréje történt a német- - és olasz diktatúra-módszere- k kölcsönös cgymást-kioktatá-sáv- al Mussolinit láthatóan megdöbbentette vendégének személyisége és nyelvezete Végső impresszióját ezekkel a szavakkal összegezte: — ez egy locsogó szerzetes! — (Winston S Churchill: The Gathcring Storm Bántam New York 1918 85—86 o) Churchill emlékiratának idevonatkozó részénél — meg megjegyzi hogy Mussolini találkozón annyit min-denesetre elért hogy rábírta Hitlert arra hogy hagyja abba az Ausztriára nehezedő német nyomást Ciano a „Duce" veje későbbi olasz külügyminiszter azt mondta az egik újságiiónak: „Na látja: semmi egyéb nem fog történni (Mint tudjuk: Hitler Mussolininak ek-kor tett Ígéretét sem vette komolyan hiszen Dollfuss osztrák kancellárt már ezév júliusában eltétette láb alól Ausztria bekebelezése (az „Anschluss") pedig négy év-re ra megtörtént Mussolininek mindezt már „le kellett nyelnie" zokszó nélkül Churchillhez hasonlóan írja le az első találko-zást Alán Bullock „Führer" életének egyik legismer-tebb leilója: „Az első talalkoó a legkedvezőtlenebb volt vala-mennyi kozűl Mussolini tekintélye csúcsán volt ragyo-gó egyenruhájában kezében disztörével Atyáskodott az aggódó Hitler fölött 'aki esJöpenybcn puhakalappal fején jelent meg Mussolini nemcsak Ausztria ügyé-ben gyakorolt rá nyomást ahol náci intrikák még nyár ege elől t bajokat okoztak — de őszinte volt Németország belső ügyeit illetően is Azt tanácsolta Hit-lernek hogy korlátozza pártja bnlszárnyát és Hitler Vc-trncéb- úl inomotl érzésekkel és felizgatva tért vissza — (Alán Bullock: Hitler A in Tyranny Bántam Books New York 1953 251 saját fordításom HE) A Führer" még tapasztalatlan volt külügyi lekin-Iclbc- n és meglepte az hogy az idősebb diktátor öl fe-'iiluV-lof- elc Kezeli Idősebbnek érezte magát is Német-ország- ai is Mussolininál illetve Olaszországnál Dühön-gött és a kellő alkalomra várt hogy a német fölényt a rólfeszkedö Duce"-ve- l é eztesse Mint tudjuk ez az idő hamarosan valóban elérkezett Részletesebben irta le c viharos találkozóit Július Archer Mussolini biográfusa A két diktátor — leírása szerint — a velencei „Villa di Stra" termében állt ki-séret nélkül szemlől-szembe- n A „Duce" ekkorra udva-riasan ugyancsak civil ruhát öltött magára — de ké-sőbb újra felvette ragyogó fasiszta egyenruháját mikor ettől pszichológiai fölénye visszatértét várta Mussoli-ni általában aggresszív alapállásban fordult Hitler felé: szétvetette lábait csípőre tette kezeit felemelte és elő-retolta húsos állát a póz legalább annyira irritálta Hitlert mint az a tény hogy bármikor mikor kettesben az olasz tömeg elé kerültek mindig és állandóan a „Duce! Duce! Duce!" ordítás volt hallható — senki sem éltette a „Fiihrcrt" „Ez a konferencia — írja Archer — minden volt csak gyümölcsöző nem " Az egyetlen pont amiben ak-kor megegyeztek 'arra vonatkozott hogy a versaillesi bé-kediktátumot szét kell zúzni és a két országnak együt-tesen kell szembeszállni a Népszövetséggel Ettől elte-kintve „ a két diktátor a legtöbb időt arra szentelte hogy türelmetlenül ordítoztak egymással Mussolini ra-gazkod- otl ahhoz hogy Hitler ne próbálja többé terro-rizálni a Dollfuss-kormán- yt az osztrák nácikon keresz-tül A német zsidók üldözése — vélte Mussolini — bot-lás volt ami a diktatúrának rossz hírt szerzett" „Ki Ón hogy merészel kioktatni engem elnyomott kisebbségek ügyében? — válaszolt Hitler dühöngve — — képtelenek ón a ! el-ragadni!" a — — a — e — ) a i — a i o ! lett — folytatta Hitler ha vette volna a fáradtságot hogy olvassa a Mein Kampf-o-l akkor volna az északi fajok felsőbbrendűségét t!s a mediterrán-fajo- k alacsonyabbrendüségét!" (Jules Archer: Twenlielh Cen-tury Caesar: Benito Mussolini Julián Messner New York 1968 113 o saját fordításom HE) Látható hogy az „udvariassági látogatás" ekkorra mír otvíoon nlfninH Yrni fnHnlromr rlílHnfnr trnfól Irnrlócóvó Az önmagán uralkodni nem tudó „Führer" égső dühé- - ) ben a „német fennsőbbséget" kezdle hangoztatni az olaszok felett! Mussolini aki olaszait a régi hős ró-maiak méltó utódainak vallotta s a Földközi Tenger „Maré Nostrumnak" nevezve a régi Római Birodalom dicsőségét kívánta érthetően megdöbbent „az alacsonyabbrendü mediterrán fajok" kifejezés hallatára „Mussolini felszegte az állát — olaszokat is ért ön ezalatt? ! — Minden sötétbőrü sötéthajú fajt értek ez alatt! — förmedt rá Hitler — zsidókat olaszokat gö-rögöket arabokat — minden alacsonyrendü fajt néger vérrel ereikben!" A Duce szemei szikráztak ezen sértő előítélet hallatára „ön elfelejti — mondotta — hogy a germánok még barbárok voltak mikor a Római Bi-rodaol- m a Földközi-tengere- n a világkultúra központja volt! — Kultúra! — morgott Hitler — mikor kultúráról hallok csak egy ösztönöm van: 'Tevol vert rántani!" (U kai szinról — életük veszélyben forog azonnal 114 o) cm-lákualairí- ak lepett mi " ezt Sludy Ez megértette medencéjét feltámasztani IMI Olvashatjuk Archer Mussolini biográfiájából hogy a vitát a „Duce" kétségbeesetten abbahagyta „jól tud-ván hogy hasztalan volna civilizálni egy embert aki semmit sem akart megérteni az erőszakon kívül" s aki „éppenúgy gyűlölte az intellektueleket mint amennyi-re a számára veszedelmes ideákat" Mussolini imádta a könyveket és gyűlölte Hitlerben a könyvégetőt is Mé-gis mosolyt erőltetett magára és motorcsónak-túrár- a in-vitálta a „Führert" a Grand Canal-o- n Aztán úgy „bosszulta meg'' magát Hitleren hogy maga vezette a motort néha szánakozó tekintetet vetve a sápadt és szótlan német diktátorra A túra gyomor-felfordít- ó volt és — Mussolini ravaszul vigyorgott „Ez volt az egyet-len útja annak hogy befogjam a száját — mondogatta később — ez az ember őrült minden önuralom nélkül" A „Duce" úgy érezte hogy Hitler — rosszul imitálva az olasz fasizmus ideáit — az újtipusú diktatúrának csupán rossz hírét fogja kelteni Ekkor — 50 évvel ezelőtt — még maga sem sejtelte hogy mennyire igaza lesz! Azt sem sejthette még félszá-zaddal ezelőtt hogy — ő az idősebb a vélhetően „ta-pasztaltabb" — maga is lokozatosan Hitler hálójába ke-rül! Egy hónappal e velencei találkozás után Musso-lini felesége Ráchel még Olaszországban lattá vendé-gül Dolltuss hitvesét s együtt válták az oszlrák kancel-lár megérkeztét Helyette csak a bécsi sürgöny jött mely jelentette hogy Dollusst a nácik meggyilkollak' Musso-lini az abesszin-hadjára- t és egy fiancia-olas- z megegye-zés útján próbált onalló politikát kezdeményezni de csakhamar keserűen tapasztalhatta hngj a Sors csupán a „másodhegedűs" szerepet szánta neki a mellett az ember mellett akit mindig megcíctt CARE is a word — in fact it has many mean-ing- s To 25 mrilion children in 25 countries CARE means food II alsó means being able to go to school for a few years — long to learn and writ-in- g To somé it means uncontam-inate- d waler and to others a per-mane- nt house To many Cana-dian-s it means a convenient way of in efforls to re-lie- ve the desperate need in Asian African and Latin Ameri-can countries Let CARE help you to help others Rosevaüey Retiremenf itae Otthoni ellátás kitűnő konyha közelben parkok bevásárló központok Jó közlekedés RENDSZERES HETI ORVOSI RENDELÉS TERÁPIA FODRÁSZ MÉRSÉKELT ÁRAK 137 Havelock St (Bloor-Duffe- rin) Toronto Ont M6H 3B7 TELEFON: 532-468- 8 VASSFEREWQe ügyvéd és közjegyző Toronto legrégibb ügyvédi irodája a magyarság szolgálatában Végrendeletek Ingatlan ügyek Hagyatéki eljárások Jelzálog és Házassági ügyek végrehajtási ügyek Válóperek Korlátozott felelősségű alakítása és általános jogi ügyek Telefen: 928-21- 11 295 College St (College és Spcidinci) Toronto Ont M5T1S2 LET CARE HELP YOU TO HELP OTHERS meaningful four-lett- er enough reading participating részvénytársaságok Send your dollars lo CARE Cauada Dept463SparksSL Ottawa K1P 5AG i |
Tags
Comments
Post a Comment for 000381