Magyar Elet, November 29, 1980

              X1t0 A
Nem sokaság
hanem Lélek Dl1
s szabad nép tesz
csuda dolgolal LtrgMl Indrptnilf nt
Cantdian lettly
BERZSENYI in lie ItunguÚQ Lnguge
Vol 33 46 XXXIII évfolyam 46 szám 19Ö0 November 29 Szombat Ara: 40 cent
Az az
az # USA
Tnideau miniszterelnök Szaúd-Arábiába- n Zaki Yamani sejk olajminisz-tcrre- l
megtárgyalta napi százezer hordó nyersolaj importjának lehetőséget
arra az esetre ha Albcrta merev magatartása következtében esetleges héza-gok
mutatkoznának a kanadai terén — óriási erdőtüzek
mintegy 50 ezer holdnyi területet pusztítottak el Dél-Kaliforniáb- an melyek
során csaknem száz lakóépület esett a lángok áldozatául — Helmut Schmidt
nyugatnémet kancellár újraválasztása óta első ízben utazott a francia fővá-rosba
ahol Giscard D'Estaing francia államelnökkel Reagan megválasztá-sának
új helyzctót tárgyalta meg mert szerintük a republikánus elnökjelölt
személye az enyhülés (detente) politikában „lélckzctvétcli szünetet" okoz
melynek időtartama egyelőre nem ismeretes — December első felében Lconid
Brczsnyev szovjet államfő Indiába látogat Legutoljára 1973-ba- n járt Brezs-nye- v
Indiában — Colombo olasz külügyminiszter moszkvai útja során az olasz
államférfi a helsinki záróokmány fontosságál hangsúlyozta — Ronald Reagan
félhivatalos jelleggel Moszkvába küldte Brcnt Scowcroft ny tábornokot Ford
egykori nemzetbiztonsági szakértőjét hogy a szovjet fővárosban értesüléseket
szerezzen a várható külpolitikai irányváltozás szovjet reakciójáról
AZ OROSZOK
KIUTAT KERESNEK
AFGANISZTÁNBÓL
A madridi békekonferen-cia
legnagyobb szenzációja
az volt hogy Leonid Iljicsov
szovjet helyettes külügymi-niszter
sajtóértekezletet hí-vott
össze melynek alkal-mával
kijelentette: „A kül-ső
beavatkozás végét jelen-tené
az ha kedvező kilátá-sok
nyílnának az úgyneve-zett
afgán probléma mego-ldására
- " - -
A 35
összegyűlt madridi
konferencia tagjai elismer-ték
hogy az oroszok előző-leg
élesen ellenezték az af-gán
invázió tárgyának felvé-telét
a napirendi pontokba
azonban a többség nyomásá-nak
engedve
a Szovjetunió ezúttal nem
torpedózta meg a tárgya-lásokat
hanem türelme-sen
végighallgatta azokat
az ostorozó támadásokat
amelyeket a különböző or-szágok
képviselői az oro-szok
ellen intéztek ebben
a tárgyban
Dr Darócz Itczsö:
A legújabb felderítő ter-mészetű
jelentések tükrében
a madridi konferencia
résztvevői arról értesültek
nogy az oroszok újabb csa-pategységeket
küldtek ebbe
a hegyvidékes országba
ahol mielőtt a tél beköszön-ten- e
megpróbálják az ellen-állás
minden jelét elfojtani
Iljicsov mielőtt bejelen-tette
készségét hogy a
Szovjetunió kész arra hogy
politikai megoldást találjon
az afgán'v kérdésre: ellentá-madásba
ment amikór fel-sorolta
hogy Kína az USA
és Pakisztán kiképzett és
jól felszerelt csapatokat
küldött Afganisztánba és
„tulajdonképpen ezeknek az
államoknak a gondja lenne
a kérdés békés megoldásá-nak
felvetése" de hozzá-tette
ha ez a három ország ga-ranciákat
biztositana ar-ra
hogy a külső beavatko-zást
megszüntetik az-csetb- en
az afgán kérdés
megoldása lehetővé válna
A BRIT ELLENZÉK
BALRA LENDÜL
Az ellenzéki angol mun-káspárt
azzal hogy MichacI
Foot-o- t választotta meg
parlamenti vezérül jóval to-vább
ment a balra való for-dulásban
mint a II világ-háború
óta valaha Ez az
irányzat azt jelenti hogy
a brit munkáspárt a mér-sékelt
jobbközép árnyala-tú
Dcnis Healey helyett
— aki hajdan
szolgált — a
harcias Foot-o- t választot-ta
meg
Margarct Thatcher min-iszterelnök-
asszony úgy ér-zi
hogy míg Foot jóval nép-szerűbb
a munkáspárt kö-rében
ugyanakkor Healey
sokkal szélesebb körű nép-szerűségnek
örvendett
Foot arról híres hogy az
Európai Közös Piacból
való kiválás híve
de addig is amíg ez a gyö-keres
lépés megtörténnék
az angol munkáspárti vezér
számos Közös Piac-be- li
megkötöttséget fel óhajtana
oldani
H
Szvatopluk bosszúja ?
A Magyar Élet megelőző számában elmondtam hogy egy Bécs-ből
Budapestre induló gépnek kényszerleszállást kellett végeznie a
Bakonyban s hogy ezzel az alkalommal töménytelen orosz katonát
és tankot lehetett látni Az egyik osztrák utas szerint ezen a féltve
őrzött katonai repülőtéren őrzik a Szovjetunió nyugat felé irányított
nukleáris rakétáit ezzel mintegy céltáblául kínálva fel Magyarorszá-got
a nyugati hatalmaknak akár egy ellentámadás akár egy védeke-ző
elötámadás esetére Több olvasónak feltűnhetett a gondolatmenet
clborzasztó logikája arról lehet itt szó mondtam hogy egy pán-szláv
koncepció is belejátszhatott a kilövötelepck kiválasztásába a-me- ly
a Bakony-térsé- g stratégiai előnyeitől függetlenül azt is szem
előtt tartja hogy a nyugati lövegek ne szláv nép területére esse-nek
Az ezeréves magyar pánik veszélyei
Minekünk magyaroknak van egy különleges sajátságunk ami
abból áll hogy teljesen egyedülállóknak és baráttalanoknak tartjuk
magunkat Gondoljunk Surányi Miklós hires müvére az Egyedül va-gyunkra
mely 1936-ba- n jelent meg de mint szállóige már jóval
elölte s utána is ismert mondás volt folyóiratunk is volt egy idő-ben
ezzel a címmel Keletről jöttünk és nem mentünk eléggé mesz-szir- c
nyugatra megálltunk a Dunamedencében ezáltal éket szorítva
az északi és a déli szláv népek közé Közismert nyelvészeti lény
hogy a jugo-szlávo- k azaz a dél szlávok és a csehek és szlovákok
által képviselt északi szlávság nyelvei sokkal közelebb álltak egy-máshoz
a magyar honfoglalás előtt Civilizációt kulturállamot és
a Szent István-fél- e állameszmény alapjain álló országot ugyanakkor
ezek a keletről belovagolt „vademberek" alkottak akiknek az jutott
a történelem során osztályrészül hogy a tőlük félve iszonyodó nyu-gati
kereszténység keleti védőbástyájává váljanak az 1241-e- s tatár-járáskor
csakúgy mint az 1526-ba- n kezdődött s 150 esztendeig tar-tó
török megszállás alatt ami A Habsburgokon át egyenesen veze-tett
az első világháborúba Trianonba az pedig a Horthy korszakon
ál a második világháborúba a szovjet „felszabadításba" 1956-b- a
s most annak a döbbenetes felismerésébe hogy mi vagyunk a Szov-jetunió
legnagyobb rakélakilövö telepe
Joggal tesszük-- e fel mégis a kérdést: rendkívülien szerencsétlen
HUNGÁRIÁM LIFE MAGYAR ELET
oroszok megoldást keresnek afgán invázió útvesztőiből
Madrid pozitív eredményei
Balkanyar angol munkáspárt berkeiben Pompás technikai bravúr
üzcmanyagcllátás
nemzefképvisele-lébe- n
pénzügymi-niszterként
Foot ugyancsak ismert
NATO-cIlen- cs magatartásá-ról
ráadásul azt szorgal-mazza
hogy Anglia egyol-dalúl- ag
kezdeményezze a
nukleáris leszerelést rá-adásul
tagadja meg az
amerikai „Cruise" típusú
rakéták tárolását angol fel-ségterületen
Pártatlan politikai szak-értők
szerint
ha a Margarct Thatcher
kormány állal bevezetett
drasztikus gazdasági újí-tások
nem hozzák meg 3
év alatt a kívánt eredmé-nyeket
azesetben a Foot-vezet- te
munkáspárt bevá-lasztása
csaknem elkerül-hetetlenné
válhat
NAGYSZERŰ
AMERIKAI
TECHNIKAI BRAVüR
Egy három esztendővel
ezelőtt az űrbe felküldött
amerikai mflbolygó olyan
káprázatos képeket küldött
vissza a Földre hogy a tu
dósok többsége megállapí-totta:
a laikus emberi tár-sadalom
tagjai jelenleg nin-csenek
tisztában a hatalmas
tudományos értéket képvi-selő
ismerethalmaz jelentő-ségével
amelyet a „VOYA-GE- R I" küldött vissza a
Földre egybillió mérföld
megtétele után
Elsősorban az amerikai
technológia sikerének vitat-hatatlan
jele az hogy
egybillió mérföld megtéte-le
után a VOYAGER I
mindössze 12 (tizenkét)
mérföldnyi eltérést muta-tott
az eredeti tervektől
A másik fontos felfede-zés
az hogy gyarapította
azt a tudatot miszerint mi-nél
mélyebben hatolunk a
Világegyetem végtelenségé-be
annál kevesebbet tu-dunk
ami talán visszaadja
a méltó szerénység érzetét
mindazoknak akik eddig
túlságosan elbizakodottak
voltak
(folytatás a 2-i- k oldalon)
Közeledik a Karácsony:
GONDOLJUNK A MAGYAR MENEKÜLTEKRE!
Közeledik Karácsony a béke és az öröm ünnepe Gon-doljunk
áz európai menekülttáborokban a beutazási enge-délyre
várakozó honfitársainkra és igyekezzünk az ők
Karácsonyukba is egy kis örömet lopni A várakozás a
bizonytalanság szörnyű lelki válságot idézhet elő
ilyenkor kell a segítség Adományunk talán a kétségbe-eséstől
mentheti meg őket A magányt az elhagyatott-ságot
sohasem érzi annyira az ember mint Karácsony-kor
Ilyenkor százszorosan jól esik a tudat: valahol Ka-nadában
gondolnak ránk magyar testvéreink!
Utoljára 1977-be- n indított gyűjtést a menekültekért Ka-rácsonykor
a Magyar Élet Azóta a Kanadai Magyar
Alap gondoskodott a menekültjeinkről Az idén a Magyar
Alap nem indít semmiféle gyűjtést: a folytonos támadások
közölt a vezetőségnek erre nem maradt energiája (Re-méljük
a jövőben a támadások megszűnnek és a Magyar
Alap újra teljesítheti hivatását) Ezért veszi kezébe az
idén a gyűjtést menekültjeinkért a Magyar Élet
Adományainkat küldjük minél hamarább az alábbi
címre (feltüntetve hogy karácsonyi gyűjtésről van szó):
Hungárián Life 6 Alcina Ave Toronto Ont M6G 2E8 Az
adakozók neveit az újságban közöljük Kívánságra In-comtax-nyu-gtát"
adunk
A nemzet csín-osodá- sa
történelmünk folytatódik-- e itt egy pokoli ébresztőóra-bomb- a halk ke-tyegése
közepett vagy megint csak az történik meg hogy "tragiku-sabbna- k
mélyebbnek jobbnak és elárultabbnak tartjuk magunkat
mindenki másnál mintha a mártiromság nem csak olyasmi volna a-mi- töl
meg akarunk szabadulni de amire titokban büszkék vagyunk?
„Az nem lehel hogy ész crö s oly szent akarat "
hiába sorvadozzanak egy átok súly alatt Tudjuk betéve mindnyájan
Hogy az nem lehet Tízmillió magyart nem lehet odalenni Ameri-ka
Franciaország s a többi atombombatulajdonos ország orra elé
szovjetellenes céltáblának Hiszen tudniok kell hogy nem mi lö-vünk
rájuk hanem az oroszok! Csak lesz bennük annyi emberség
(?) hogy Moszkvára lőnek vissza és nem miránk Csak lesz any-ny- i
becsület az amerikaiakban hogy jutalmul 1956 hősi halottjai-ért
Bartók Béláért és Mindszenty Józsefért kicsit majd odébblönek
Megkímélnek minket Hiszen mi jók vagyunk
A világpolitikában nincs szentimentalizmus
— mordul vissza a volt katona lövészárokban tanult logikája Az
ellenfél oda lő ahonnan öt lövik Teljesen mindegy hogy elsirja-- e
níagát az az amerikai ezredes akinek esetleg magyar a felesége a-mik- or
kiadja a parancsot hogy meg kell nyomni bizonyos gomb-sorozatokat
Más adta neki a parancsot talán az Elnök maga a-k- i
repülőgépen ül mert el kellett hagynia a Fehér Házat Ha kell:
a gombol igenis meg fogják nyomni És nem csak a Dunántúl éf
Budapest hanem egész Magyarország elpusztulhat egyetlen irtózatos
óra alatt
Ugyanakkor mindenki elpusztulhat
Rendkívül különleges un „limitált nukleáris háborúnak" kelle-ne
ahhoz kialakulnia hogy a nyugati hatalmak csakis és kizárólag
a bakonyi szovjet lövegeket akarják megsemmisíteni egy jóleélzott
stratégiai lövéssel Hogyha már arra kerül a sor hogy Róma Mün-chen
és London elégett és az amerikaiak most visszaütő fázisba
mennek át könnyen előfordulhat hogy elsősorban Moszkvát veszik
célba vagy az uráli kilövötelepeket Egy egész terület atomhalálát
az időjárás elsősorban a szél is befolyásolhatja Ha az un „fal- -
(Folytatás a 3 oldalon)
Brezsnyev az igazi vesztes
nem Carter
írla Frey András
Az amerikai elnökválasztáson valójában
nem Carter volt igazán a vesztes hanem
a Szovjetunió és az a külpolitikai irányzat
melyet a Kcnnedy-maffi- a lőcsölt rá Ame-rikára
Milyen fegyver
az atombomba?
A szovjet annyiban húzta a rövidebbet
hogy Reagan győzelme láttán Brezsnyev
nem lehel többé biztos abban hogy Afga-nisztán
után Pakisztáni és Iránt is meg-szánhatja
komoly amerikai megtorlás ve-szélye
nélkül iSs nem számíthat arra hogy
egy lengyel vérfürdőt Reagan épp úgy
szemrebbenés nélkül venno tudomásul
mint ahogy Eiscnhower nézte végig Ma-gyarország
legázolását
Ezzel nem vérmes reményeket akarunk
kelteni olvasóinkban Nem azt mondjuk
hogy a legközelebbi orosz merényletet
Washington meg tudja akadályozni vagy
hogy a lengyelek teljes leterítését belátha-tó
időn belül mással tudná megbosszulni
mint hatékony a szovjetrendszer húsába
vágó kivételeket nem ismerő teljes keres-kedelmi
bojkottal
Azóta ugyanis hogy az oroszokkal való
barátkozás és a spórolás szent nevében
Kennedy elnök és utódai (Nixon is) elha-nyagolták
a konvencionális nem-atomár- ís
fegyverkezést az Egyesült Államok szá-razföldi
ereje annyira elmaradt az oroszoké
mögött hogy az amerikaiak e pillanatban
sem Európában sem a Perzsa-öbö- l környé-ken
nem tudnák útját állni az orosz tan-koknak
Amerikának egyetlen egy komoly fegy-ver
van csak a kezében az atombomba Ez
azonban lokális háborúban olyan arányta-lan
hadieszköz mintha az ember furkós-bottal
menne be a gyerekszobába rendet
csinálni ütni nem lehet vele csak arra
jó hogy megijedjenek tőle ha meg-ijednek
tőle
Reagan ereje
Itt van az a bizonyos kutya elásva
A változás ugyanis az amerikai elnök-választás
következtében egyelőre csupán
abban van hogy addig amíg a tanácsta-lan
tehetetlen Carterrel álltak szemben az
oroszok előre tudhatták hogy büntetlenül
tágíthatják birodalmukat Azért is mert
az amerikaiak Washingtonban nem is na-gyon
akarták az orosz terjeszkedést aka-dályozni
és azért is mert az amerikai
fegyverkezés még Afganisztán óta meg-gyorsított
tempójában is túl lassú volt ah-hoz
hogy Moszkvának fejfájást okozzon
Reagan-ne- l azonban egész más a hely-zet
Személyi és politikai szempontból egy-aránt
Személyileg azért mert Reagan tisztá-ban
van az orosz veszéllyel Politikailag
pedig azért mert a szenátusban uralkodó
republikánus többség révén az új elnök a
kongresszusban is tud emeltyűket és süly-lyesztők- et
mozgásba hozni a fegyvergyár-tás
méreteinek növelésére és iramának fo-kozására
Tétlen maradna
de nem egészen
tétlen
A probléma amellyel Brezsnyevnek
szembe kell néznie nem a mára hanem a
holnapra vonatkozik Végre is Reagan ja-nuár
huszadikán esedékes kormányra jutá-sával
az amerikai— orosz katonai erőviszo-nyok
jó ideig nem fognak megváltozni és
nagyon valószínű hogy Reagan szárazföl-dön
latba vethető erői 1981 végén sem lesz-nek
sokkal harcképesebb állapotban mint
amilyenben Carteréi voltak 1980 elején
uriikor (az 1979 december 27-ik- én felállí-tott
légihíd segítségével) az oroszok birtok-ba
vették az afgán repülőtereket
Ezért gondoljuk hogy egy újabb Af-ganisztánra
egy-k- ét éven belül Reagan
reakciója legalább is katonai téren szinten
passzív lenne mert hiszen a mai helyzet:
ben neki sem áll módjában a Szovjetuniót
haderőkkel kényszeríteni egy meghódított
terület elhagyására
De könnyű megjósolni hogy még a
mostani körülmények közt sem maradna
egészen tétlen Erre abból is lehel követ-keztetni
hogy annakidején határozottan
leszögezte magát amellett hogy Afganisz-tán
megszállására ő Kubának a blokád alá
vételével felelt volna
Az egyoldalú détente hívei azzal argu-mentálnak
hogy Reagan ezt mint elnök-jelölt
mondta és hogy jelöltnek könnyű fc-nyegetőd-zni
de ha a felelősség az ő vállát
fogja nyomni akkor külpolitikai és katonai
tanácsadói vissza fogják tartani ilyen erős
lépéseknek még a latolgatásától is S hogy
a State Departmentben a diplomaták a
Pentagonban pedig a tábornokok azzal fog-nak
érvelni a blokád ellen hogy veszélyes-dolo-g
lenne a Kuba felé haladó orosz hadi-hajók
elé állni
Ezt az aggodalmat Reagan követői nem
osztják ők úgy látják hogy rendszerint
nagyon kis befogadó képességű hadihajók-kal
nem lehetne a zárlatot megtörni és
hogy az amerikai blokád még akkor is
megnyomorítaná Kubát ha az orosz hadi-hajókat
mind simán átengednék
Megváltozott
a szelek
járása
Ehhez még hozzáteszik: ha Reagan el-nöki
ténykedéseivel egész világossá tenné
hogy egy újabb Afganisztánra Washington
erőteljes szankciókkal válaszolna akkor
Moszkvában valószínűleg kétszer is meg-gondolnák
érdemes-- e nekik az amerikai-or- osz
viszony végső leromlását és ebből ki-folyólag
egy Amerikával való katonai ösz-szeütköz- és
lehetőségét vállalniok
Hogy Reagan annyi erélyt fog-- e tanú-sítani
a nemzetközi politikában mint ahogy
környezetében hiszik az attól is függ hogy
a Roosevelt óta baloldali babonákban pá-colt
washingtoni bürokrácia és magának a
republikánus pártnak a balszárnya meny-nyire
tud majd bénítóan hatni Reagan kül-politikájára
Ezt a szabotázst csak abban
az esetben lehetne kivédeni valamelyest
ha az amerikai közhangulat továbbra is
konzervatív irányba terelődnék
Ez azért látszik lehetségesnek mert
Reagan-ne- k nem csak a személye vált szé-les
körökben népszerövé vagy legalább is
politikailag elfogadhatóvá még a munkás-ság
egy részének a szemében is hanem —
és ebben van 1980 korszakalkotónak ígér-kező
jelentősege — mintha az egész ország-ban
megváltozott volna a szelek járása
Az a defetizmus amely a vietnami há-ború
idején az amerikai értelmiséget el-öntötte
s amely a hetvenes évek elején a
nemzeti öneszmélés és a külpolitika terén
valóságos önkiherclésrc (???) vezetett ma
már jobbára az egyetemekre korlátozódik s
ott is inkább Kcnncdy-ncmzcdé- k tanáraira
mini a fiatalságra
Amerika
súlypontja
nyugatra
tolódik
Lehet hogy ilyen változás — történel-mi
fordulat? — csirái bujkálnak abban a
folyamatban is amely valamennyire már
eddig is eltolta az Egyesült Államok gaz-dasági
súlypontját észak-keletr- ől dél-nyuga-tra
A most lefolyt választások mindeneset-re
azt mutatják hogy nem csak az ipar
mármint a vállalatok alkalmazottak tudó-sok
áramlanak az Atlanti-óceá- n tájairól a
Csendes-óceá- n felé Hanem úgylátszik az
ország szellemi és politikai vezetésében
sem olyan kizárólagos már Cambridge
New York és Washington monopóliuma
mint volt eddig és hogy a keleti partvidék-nél
sokkal konzervatívabb Nyugat-Amerikába- n
is kezdenek a politikai gondolkodás
hordozói gyökeret ereszteni
Ez két irányban hat ki egyszerre: a
szakemberek áttelepülése emeli a nyugat-amerikaia- k
nívóját az öröklődölt szoká-sokhoz
általában jobban ragaszkodó Nyugat-A-merika
pedig világnézetileg is befo-lyásolhatja
az Egyesült Államok szellemi
elitjét
— Folytatás a 3 oldalon —