Magyar Elet, July 02, 1988

              ÍVíiji sokasig i ' {%?& rtt- - -
kanén Lélek w
l0i $ szabad nép lesz
csuda dolgokat Largeel WtjxnJert
CrmarHiiii VedJy
SZU8EHYI hfcaUniJjjarian LeogBSS
awi'U'urria'ism'm'
Vol 41 27 XL1 évfolyam 27 szám 1908 július 2 szombat Ára: 75 c-- r
-------- — -----
-— — --- — — — - — — — —- - — -- - — — - - — m '
A óta nem volt
fül üli jl JE Wml 1 ál
®
A glasznoszty valószínű eredménye Tiogy nyilvánosságra hozták a szovjet had-sereg
afganisztáni hadjáratának éspedig csaknem 16 ezer
az elesettek és 35 ezer főt meghalad 'a sebesültek száma Hogy 'aztán ebből
mennyi a lefelé kerekített kozmetika azt a 'felfelé kerekített tervszámok gya-korlata
teszi ismeretlen tényezővé — Franciaország gyászba borult Ugyanaz-nap
'két katasztrófa rázta meg a közvéleményt: egy A—320-a- s Alrbus röviddel
felszállása után lezuhant 3 halott 'számos sebesült egy személyvonat a pári-zsi
Gare de Lyonnál belerohant egy másik álló szerelvénybe eddig 50 holt-testet
találtak a roncsok között — A Szentatya 'elleni 'merénylet összeesküvőit
tartóztatta (le a bécsi 'rendőrség — Egy Gallup elővetíté-s- c
szerint Dukakis demokrata elnökjelölt november 8-- án 53%-k- al lekörözi a
kb 40°o-o- t összegyűjtő Utish 'alelnököt — Manilában összeesküvést lepleztek
le melynek résztvevői az ex-elnök- öt Morcost szeretnék újra a
látni — San Franciscóban a Richter-skál- a 52-e-s kilengése jelentős földlö-késeket
jelzett melyek szerencsére nem okoztak kárt I— Sokan nem tudják
hogy a „Hét Nagy" 'színhelye a kanadai To-ronto
1987-be- n kétszer annyi turistát üdvözölhetett falai között mint Magyar-ország
teljes lakossága közel hárommilliárd (itt billió)
dollárt hozott a vendéglátók kasszájába — Kairóban az USA Angola Kuba és
Dél-Afri- ka közt négyoldalú tárgyalások indultak a 30 ezer főnyi kubai expedí-ciós
hadsereg kivonásának feltételeiről — Eltűnt a polcokról és keresett hiány-cikk
lett az óvszer a Szovjetunióban ami a panaszjcvelek szerint „megnehe-zíti
a családtervezést" Hja ha az Állami Tervhivatal rosszul tervezi be hogy
mennyi óvszer kell akkor az Jegyéni családtervezésnek bizony „lőttek" — Ci-vilizációnk
csődje? Az ökölvívó világbajnok 91 másodperc alatt 20 millió dol-lárt
keresett míg a Nobel-díja-s tudós 400 ezerért egy életen !ál dolgozik
1956 ÓTA
ILYEN HATALMAS
TÖMEG
NEM TÜNTETETT
A budapesti Hősök terén
június 27-é- n hétfőn este 7-k- or
összegyűlt impozáns
fáklyás menetben felvonuló
rendezett tömeg létszámá-ról
eltérőek a hírek: a Ma-gyar
Távirati Iroda konzer-vatív
módon 30 ezer tünte-tőről
adott hírt (Talán nem
óhajtották elriasztani a
szomszédos a szabadságjo-gok
terén kevésbé fejlett
csatlósállamok közvélemé-nyét
nehogy a Kisantant
módjára esetleg közös fellé-pésre
kerüljön sor? Ez per-sze
enyhe túlzás) Egy óha-zái
telefonbemondás ugyan-akkor
százezerre tette a röp-lapokkal
összeloborzoll til-takozó
felvonulás" létszá-mát
Mivel a rendőrség sem
a röplapok terjesztésébe
nem szólt bele sem a cso-portosulást
nem akadályoz-ta
a „kesztyűs kéz" — a
Nagy Imre-tüntetést- ől elté-rően
— ezúttal Erdély álla-mila- g
felkarolt ügyének
szólt mert
a román Führer „falugya-luló"
nemcsak a szellem és a
nyelv évezredes 'örök em-lékeit
hanem 'a toiagyar
települések fizikai létét is
alapjaiban veszélyezteti
Az „El a kezekkel azcrdé-ly-i
falvaktól!" jelszó való-ban
eggyé kovácsolta a
magyar közvéleményt
A CFTO TV torontói adá-sá- n
a Hősök terét — a totál
képen — teljesen benépesí-tette
a sürü embertömeg
Egyébként az (Associated
Press közleménye így szól:
BUDAPEST (AP) — Mint-egy
30 000 magyar vonult
fel június 27-é- n hogy tün-tessen
egy román terv ellen
""Bm-f'-'- w tf""''Ilumb gggjj
melynek során a magyar
nemzetiségű falvak ezreit
rombolnák le — közölte a
hivatalos MTI hírügynök-ség
Az órákig tartolt fáklyás-menet
a belvárosi Hősök te-rén
a legna-gyobb
Incm hivatalos tün-tet- és
volt azon szovjetelle-nes
felkelés 'óta melyet
1956-ba- n fojtottak cl és az
clsö olyan természetű fel-vonulásnak
számít amely
ezúttal rendőrségi jóváha-gyással
zajlott le A tömeg
utána a román nagykövet-ség
épülete elé menetelt
Márciusban Ceausescu el-nök
bejelentette terveit mi-szerint
7 ezer romániai fa-lut
lerombolnak hogy azo-kat
nagy
központokká alakítsák
át — Idáig tart az AP je-lentése
hét világnak:
a hangutánzó szók utánam szállnak
mint sustorgó füzesbe font utak
fölött alkonyatkor krúgató ludak
s minden látom orcád
bus
(Faludy György)
Nemrég a Magyar Hírlap mellékletének „Magyarnak lenni" soro-zatában
az NSZK felmérésének kísérlete látott napvilágot A terjedel-mes
cikk számunkra tanulságos avagy fogva érde-kes
részeit kivonatolva az alábbiakban idézzük:
Száz- - vagy
Melyik a pontosabb szám a százezer vagy a harmincötezer? Há-nyan
élnek magyarok az NSZK-ban- ? Bonnban tudósítónk nem talált
olyan hivatalos szervet amelyik erre vonatkozó adatot közölt volna
A Müncheni Magyar Iutéet egyes a létszámot
százezerre teszik de ezt sokan vitatják Elsősorban azért mert nem
létezik olyan statisztika amelyből egyértelműen kitűnne ki a magyar
Hiszen e kérdés eldöntéséhez nem elegendő a születési hely az
de még az anyanyelv ismerete sem Így csak
vállalkozhatunk Budapesten az NSZK-ba- n élő magyarság lét-szám- át
hetvenezerre becsülik Ezeknek az emberekuek mintegy a fele
rlsó generációs tehát olyan aki még is élt és vél-hetően
ma is magyal ul gondolkozik magyarnak érzi magát
Szavát dalait ha felejti Por hó üres árny a nép — szavalja
az egyik neves budapesti színművésznő az északi-tenge- ri kikötőváros-ban
s az étteiemben összezsúfolt társaság átszellemülten hallgatja
A vers végén kitoro taps annak jele hogy a kis számú ámde an-nál
lelkesebb közönség elertsttsek vei: a mon:
diTSv£íh Psd: 2 figyelir-erteté-s --ceia wkü: szül Wssea ők a helyi
225222
HUNGÁRIÁN LIFE
forradalom ilyen egységes tömegmegmozdulás!
Q0H
Kínai rakéták Szíriában Tévedés Grósz útjának lemondását szorgalmazni
embervcszteségeit
közvélemény-kutatá- s
'bársonyszék-ben
közclinúitbqU csúcstalálkozójának
ésjazjidcgenforgalom
bulldózer-politikáj- a
r3fflP'"ir'"""J-"''"uii'iriT111- "
Magyarországon
mezőgazdasági-ipari
„Arkon-hokrouikergethcl- sz
szavadbau'szazszor
Magyarország"
adatszerüségénél
harmincötezer?
tanulmányaiban
állam-polgársá- g
megközelíté-sekre
Magyarországon
Ksreszíúry-kclteinér-y
A MAGYAR ÉLET
KÜLÖNVÉLEMÉNYE '
A Szabad Magyar tijság-író-k
memorandumát azért
közöljük az első oldalon
mert ezzel értünk egyet
és nem helyeseljük 12 pro-minens
amerikai magyar
Rcaganhez írott levelének
tartalmát i—
mely megjelent a Kanadai
Magyarság 27 számának 3
oldalán Az említett levél a
június 16-á- n lezajlóit pesti
tüntetés 25 tagjának átme-neti
letartóztatása miatt ar-ra
kérte fel Reagan elnököt
hogy vegye fontolóra Grósz
Károly az USA-b- a való meg-hívásának
lemondását
Az alanti memorandummal
viszont azért értünk egyet
mert a demokratikus szólás-szabadsá- g
előírja hogy a
politikai ellenfél is elmond-hassa
mit tervez mik a
szándékai különösen akkor
amikor — Észak-amerikáb-an
első ízben közöltük a ma-gyar
lapok között — Grósz
óhaja többek között az emig-ráció
vezetőivel való talál-kozás
Grósz Károly azzal is
bizonyította hogy más uta-kon
óhajt járni mint elődei
amikor a sarkára állt s az
erdélyi kérdésben és jóval
keményebb hangát ütött
meg Romániával szemben
és jóval testvéribb maga-tartá- st
tanúsított a mene- -
— Folytatás a 2 oldalon —
A Szabad Magyar iJjságírók
Szövetsége
memoranduma
Elnök 'ür!
A Szabad Magyar Üjságírók Szövetsége amelynek
tagjai a szabadföldi magyar sajtóban közvéleményala-kíl- ó
és tájékoztató munkát végeznek mélyen fájlalja
hogy az '56-o- s forradalom mártírjai kivégzésének har-mincadik
évfordulóján június 16-á- n Budapesten rende-zett
békés tüntetést a rendőrség megzavarta és brutá-lisan
szétverte Ez ellentétben áll azokkal az ígéretek-kel
amelyeket a magyar kormány és az új párlvezető-sé- g
az utóbbi időben többször' is tett a demokratikus
szabadságjogok fokozott biztosítására és kiterjesztésére
A magyarországi kommunista párt új főtitkára a
közeljövőben az Egyesült Államokba látogat ezért fel-hívjuk
Elnök Dr figyelmét arra hogy a tárgyalások so-rán
vesse fel ezt a kérdést és idézze Grósz Károly em-lékezetébe
hogy Helsinkiben Magyarország is kötele-zettséget
vállalt a szabad véleménynyilvánítás biztosí-tására
Kérjük ugyanakkor Elnök Urat figyelmeztesse
a magyar vendéget arra hogy hasonló esetek megis-métlődésekor
az Egyesült Államok kormánya fontolóra
veheti a Most Favored Nalion státussal járó vámked-vezmény
megvonását
Washington 1988 június 18
Dombrády Dóra Stirling György
főtitkár elnök
n'tfftffm'! rTi""'ii"" "rr'nl'"TiK'mm
Magyar Egyesület tagjai éppen azért jöttek össze a Jánoshoz címzett
Puszta Stubéban hogy az anyanyelvüket ápolják
— Ez a legfontosabb célunk — vallja a vendéglő tulajdonosa az
egyesület elnöke — Ha valaki politikai nézeteit próbálja terjeszteni
legközelebb már nem kap meghívót Persze saját véleményét minden-ki
mindem-ö- l kifejtheti s arról bárkivel elvitatkozhat De azt már nem
engedjük hogy ennek alapján tagjaink között megkülönböztetést te-gyen
Ez frakciózáshoz és — hosszú évek tapasztalatai alapján mond-hatom
— a közösség felbomlásához vezetne
A különböző hullámok
Különböző meggyőződéssel és okokból kerültek ide magyarok
aránylag rövid idő alatt A szovjet csapatok elöl visszavonuló magyar
katonai alakulatok több mint százezer tagja kapitulált az amerikaiak
előtt Jelentős részük a hadifogságból szabadulva sem tért haza
A legnagyobb hullám 1956-ba- n érkezett az NSZK-b- a s összetételét
tekintve talán ez volt a legheterogénebb amellett hogy a hazai viszo-nyokkal
ök is szemben álltak
Azok többsége akik '1956 óta települlek le 'az NSZK-ba- n a jobb bol-dogulás
reményében hagyták el Magyarországot
Ez utóbbiaknak gondot is okoz hogy jóllehet ök csupán az any3gi
előnyök miatt költöztek ki ez — az érvényes bevándorlási szabályok
szerint — nem elegendő indok althoz hogy letelepedhessenek Nyugat-Németországb- an
Menekült státust csalt akkor kaphatnak ha valami-lyen
politikai vagy vallási üldöztetésről tudnak számol adni
A nyugatnémet állampolgárságra legalább nyolc évet kell várni
Ez idő alatt nem látogathatnak 'Magyarországra mert akkor saját nyi-latkozatuknak
mondanának ellent és nem kaphatnának nyugatnémet
útlevelet A majd' egy évtized rendkívül hosszú idő különösen az ide-gen
környezetbe kerültek szamára '
(Foíytiüc a toldatos)
I (
1 f
Arra gondoltam hogy ha már momen-tán
meg vagyunk akadva a szebb jövő épí-tésével
addig is amíg egyeneshe jövünk
csináljunk szebb múltat magunknak Per-sze
ha valakinek nem tetszik nem erőlte-tem
De valamit csináljunk
Az ötlet egy napkeleti országból szár-mazik'
amely igen ügyesen látott hozzá
hogy történelme sötét napjait kissé világo-sabbra
retusálja Legalábbis ezt állítják az
újabb japán történelemkönyvekről felhábo-rodottan
a szomszédos országok Azt mond-ják
hogy bizonyos közösen átéLt esemé-nyek
japán szempontból erősen megszépít-ve
olvashatók bennük Ami eddig tömeg-mészárlás
volt az most a sokkal rokon-szenveseb- b
ellencsapás nevet kapta az im-perialista
agresszióból előrenyomulás lett
s amit a koreaiak nemzeti fölkelésnek tar-tanak
a japán gyarmatosítás ellen az a
tankönyvekben a csőcselék megmozdulá-saként
szerepel Erről írtam egy kis rádió-jegyzetet
melyben arra a következtetésre
jutottam hogy ennek a Tiszta udvar —
rendes császármozgalomnak sok erénye
mellett van egy nagy hibája A történelmi
szemetet ugyanis szükségképpen a szom-széd
háza elékell söpörni aminek ott bi-zonyára
nem örülnek akkor sem ha ha-sonló
söprögetésért olykor ök sem mennek
a szomszédba Mindazonáltal a módszert
igen hasznosnak minősítettem melyet úgy
célszerű továbbfejleszteni hogy el kell men-ni
a szomszédokhoz s meg kell állapodni
velük egy mindkét fél számára előnyös tör-ténelemben
Végül is minden országnak olyan törté-nelme
van amilyet ír magának A tényeket
úgyis szinte lehetetlen összeilleszteni Más
a látásmód mások a dimenziók Ami az
egyiknek győzelem az a másiknak vere-ség
Ami a nagyhatalomnak felejthető epi-zód
az a kicsinek évszázadokra kiható
sorstragédia lehet
Ha azonban nem ragaszkodunk szigo-rúan
a tényekhez amelyek úgyis elmerül-tek
régen a múlt tengerében hanem arra
összpontosítunk hogy mivel lehet a felnö-vekvő
ifjúság erkölcsét pallérozni nemzeti
érzését hazafias öntudatát a leghatéko-nyabban
fejlesz'teni akkor világos hogy
nem jöhetünk elő Világossal Moháccsal
pártütéssel hitszegéssel meg a döntések-től
tettektől irtózó magyar politika meg-annyi
tragikus példájával
Minthogy azonban minden népnek van
egy kis történelmi vaj a fején mindenütt
történtek olyan dolgok amelyek nem szol
gálják a gyermekek lelki épülését ezeket
— megfelelő átszámítási" kulcsot alkalmaz-va
— kölcsönösen ki lehetne hagyni a- - tör
ténelerabol
Száz év elnyomásáért például oda le-hetne
adni két fölkelést és mondjuk há-rom
királygyilkosságot Török osztrák és
orosz példákat hoztam fel s azon viccelöd-le- m
hogyan lehetne kicserélni Mohácsot
Nándorfehérvárral mit kínálhatnánk a
Habsburgoknak azért a négyszáz évért s
hogy lehetne megszabadítani a cári sere-geket
az „Európa csendőre" csúnya titu-lustól
annak fejében hogy mi nem tettük
le a fegyvert Világosnál ellenkezőleg meg-nyertü- k
a szabadságharcot Javasoltam
hogy déli szomszédainkkal cseréljük el Jel-lasics
orvtámadását az újvidéki vérengzésre
cseréljük el és felejtsük el az összes szé-gyenletes
kitelepítést £s így menjünk szé-pen
körije s egyezzünk meg szépen min-denkivel
Jó régóta élünk egymás mellett
van bőven cserealap (Nyilván annak van
a legtöbb akinek leghosszabb a történel-me
Nem is tudom hogy érdemes-- e mind
mélyebbre ásni a múltnak kútjában Ha-csak
nem úgy hogy már eleve csak a di-csőséget
bányásszuk ki onnan)
A török osztrák elnyomás a múlté
A rádiójegyzet után több feddő levelet
kaptam melyek lényege az volt hogy a
történelem és a történelemhdmisítis ko-moly
dolog nem szabadna velük viccelődni
Mint ahogy nes lehetíréfa tárgya itt Ko--
sokkal több a sírni- - mint a nevetnivaló
Ez igaz De hát éppen erről akart szólni
az én keserű tréfálkozásom Bár nem is
annyira a közös múltról mint inkább a kö-zös
jelenről Mert nemcsak az az érdekes
hogyan hat a múlt- - a jelenre hanem az is
miként vetül vissza a jelen a múltra Ha
a gyűlölködés csak a múlt sérelmeiből táp-lálkozna
akkor nekünk a törököket és az
osztrákokat kéne a legjobban utálnunk Ki
érez akár csak ellenszenvet is hajdani el-nyomóink
mai utódai iránt? A török bégek
egykor lenyúzták a bőrünket most mi húz-zuk
magunkra az ő irhabundáikat Az oszt-rákok
sorra íelrobbantgatlák a végvárain
kat most sorra építik a szállodáinkat Egy-kor
mi voltunk az éléskamrájuk ma pe-dig
Ja ma is azok vagyunk ez nem jó
példa csak azt akartam érzékelletni: a mai
konfliktusoknál nem biztos hogy a régi
gyökeret kell keresgélni A gyűlölködés
igazi oka sosem a múltban mindig a má-ban
van
ősrégi szokása minden hatalomnak
hogy a lelkén száradó bajok válságok okait
elhárítja s térben vagy időben máshová
csúsztatja Ez olyan régi praktika hogy
szinte nem is számit bűnnek Az egyes em-ber
is azért találta ki az ördögöt hogy a
rosszat ráfoghassa: ha gazul cselekedtem
az csak az ördög műve lehetett (A mai
modern világban ördög híján a házastárs
tölti be ezt a pótolhatatlan szerepet) Az
ember képtelen beismerni a bűnét vagy
hibáját — ameddig hatalma van hozzá
hogy ne tegye Az embert valószínűleg a
munka tette emberré de az önzés tartotta
életben Az önigazolás a legerősebb fegy-vere
olyan erős mint a tigrisnek a man-csai
és a tépőfogai együttvéve Az embe-rek
szervezett társadalma ugyanilyen ma-kacsul
védi pozitív önképéi Sem a bírálat
sem a tények nem tudják megingatni eb-ben
Nem ismer be semmit amíg hatalma
van hozzá de az mindig van neki éppen
azért is hívják hatalomnak Az önkorrek-ciós
készség hiánya miatt a válságok egy
idő után olyan méreteket öltenek hogy
már nem elég a hátrányos történelmi
helyzetre az előző kurzus bűnös politikájá-ra
hárítani a felelősséget vagy külső okok-r- a
hivatkozni Ezek ugyanis még úgy-ahog- y
racionális logikával követhető magyaráza-tok
— legfeljebb nem igazak
Pokoli megoldás
Az igazi sátáni megoldás az amikor a
figyelmet már nem lekötni hanem elterel-n- i
akarják Amikor a tömegek elégedet-lensége
elkeseredettsége felháborodása
magasra csap azt nem lehet logikával
ésszerű hazugságokkal levezetni akkor erő-seb- b
méreg kell: a gyűlölet mérge Erre
is igen jó eszköz a történelem Sajnos egy-általá- n
nem nehéz történelmi hazugságok-kal
féligazságokkal vagy akár valódi té-nyek
egyoldalú beállításával gyűlöletet szí-tan- i
az egyik népben a másik iránt Ez a
legveszélyesebb és legaljasabb politikai ma-chináció
akár kicsiben csinálják akár pe-dig
nagyban
Panaszkodni sem lehet magyarul
Szerencsére azonban még az így szí-tott
ellenszenvek sem működnek az egyes
emberekben Az egyes embert ugyanis nor-mális
körülmények közöli nem érdekli a
történelmi sérelem
Az arabokkal utoljára alighanem a
Szentföldön hadakoztunkha valaki fél tő-lük
vagy kerüli ókét abban sokkal na-gyobb
szerepet játszhat a mai kávéházi
késelések híre mint az ' hogy hajdanán
Endre királyunkat esetleg megfuttatták
Román szomszédainkkal sem a múlt
miatt romlott meg a viszonyunk a kölcsö-nös
sérelmek nagyon is felejthetők lenné-nek
ha az ott élő magyarokat csak az or-szág
gazdasági nehézségeiből fakadó bajok
sújtanák
Ha legalább magyarul panaszkodhatná-nak
s vigasztalhatnák magyar nevű gye-rekeiket
aHk az iskolában anyanyelvükön
(Folytatás 1 2 oldatai)