Magyar Elet, June 12, 1976

              I Nem sokasig
hanem Lelek
í szabad nép lesz lut
csuda dolgokat Lugert Iadependcal
Cuudlaa Weckly
XZRZSENYi fa ŰWl HulgíTÚA iMBgBMfjt
Vol 29 No 24 XXIX évfolyam 24 szám 1976 június 12 szombat Ara: 30 cent
új
Edmund (Jerry) Brown Kalifornia fiatal a jezsuita nevelésű
„sötét ló" Rhode Island-ba- n nyert Carter ellen — míg
Frank Church szenátor Idahoban került ki győztesen Reagan South Dakotát
és Montanát elvitte míg Ford ugyancsak Rhode Islandban
— Közeleg a Nagy Nap amikoris Kalifornia Ohio és New Jersey
kínálják június 8-á- n a jelölteknek — A szovjet
flotta a 70 emelte létszámát szemben az USA
44 egységével — Luis Eccheveria mexikói elnök ellen egy diák fegyveres me-rényletet
kísérelt meg az államfő kicsavarta az kezéből a pisz-tolyt
és visszaadta a következő szavakkal: „Inkább az értelem fegyverével
kell meggyőzni az embereket!" — Az ausztráliai 40000 főnyi
serege jobb rendszer követelésével beszüntette a munkát —
Egy leleplezett kanadai és ausztráliai hamis
útlevelekért többezer dolláros árat szabott — 12 ország
megkezdte munkáját Londonban — Három hét alatt a harmadik
titkait szellőztetik: 3 hadügyi főtiszt-viselő
a keletnémetek állt! — Izland és félévi
időtartamra tőkehalászati egyezményt írt alá ami a rejkjaviki sajót szerint
„izlandi győzelem" — Kanada és az Európai Közös Piac írt alá
közös gazdasági bizottság rendszeres tanácskozás közös vállalkozások és
serkentés romájában nyilvánul meg — Québeci farmerek
dobálták meg Whelan minisztert s vandál
pusztítás során és kerti padokat perzseltek fel a tüntetés
miközben a az ottawai parlament épületében tárgyal-ta
A SZÍRIAI
HADSEREG
ELÖZÖNLI
LIBANONT
Háromszáz harckocsi
tízezer főnyi
szíriai hadsereg északi és
keleti irányból támadva el-özönlötte
Libanont A
Háfez Ára
szád elnök lép-te
át a libanoni határt
azzal a bejelentett cél-lal
hogy a tizennégy
hónapja dúló
és
hívei közötti
véget
vessenek
A szíriai fővárosban
beavatottak
tudni vélik hogy Asszad
elnök szilárdan eltökélte
magát a testvérharc radi-kális
és ki--
i jelentése szerint — ha ez
bizonyul —
a Libanonba vezényelt in-vázi- ós
létszá-mát
50000 főre emeli
Asszad két-irányú
támadása arra mu-tat
hogy a
tervezik ven-ni
Bejrutot
-- A reguláris hadsereg lét-számán
felül Szíria három
hónappal ezelőtt a SAIQA
elnevezésű
5000 tagját irányította át
Libanonba
A damaszkuszi rádió
a
kommentálta az in-váziót:
„A damaszkuszi kormány
biztosítja Libanont:
a fegyveres interven-ció
célja kizárólag az
hogy Elias Sarkis az
új elnök normalizált
között
a ráru
házott hatalmat"
Mindenesetre a közel-kele- ti
törékeny egyensúly
egyre ingatagabb jelleget
mutat
PÁRIZSBAN
HIRDET
Az olasz kommunista
párt főtitkára Enrico Ber-linguer
párizsi kommunista
vett részt
Ezzel is leleplező módon
demonstrálta azt amit az
alapvető marxista
tanítanak: a
nemzetközi
jellegét élénk
az olasz választók-nak
szánt nemzetiszínű ko-kárdával
álcázott kommu-nista
Berlinguer beszédében
A
Ronald Reagan — az elöválasztási kampány során
Gcrald Fordot támadja — csaknem minden alkalommal megemlíti
a vitathatatlan amerikai ellentétben
a óvatosabb
Reagan az 1903-ba- n aláírt USA— Panama utal mely-nek
II és III cikkelye „örök időkre" az Egyesült Államokra ruházza
Panama 553 mely területet
ugyanúgy mintha saját felségjogú területe volna"
A volt kaliforniai — aki jelenleg hollywoodi
során használt cowboy széles karimájú --
kalappal lóháton igyekszik — rendszerint így szónokol:
„örök áron megvettük a mi építettük kifizettük az
utolsó garasig az árát s a szándékunk hogy örökre meg is tartsuk"
Reagan azzal vádolja a Fehér Házat hogy titokban a panamai kor --
mánnyal a Csatorna kiürítéséről tárgyal
A State szerint azonban Panama mindig megőrizte
„tituláris" (névleges) felségjogát a kérdéses terület {elett
Erre a jogi álláspontra vonatkozó
Theodore Roosevelt elnök 1904-be- Ii „Távolról sem
független gyarmatot alapítani Panama állam
Charles J Bonaparte 1909-be- n így nyilatko-zott:
A Csatorna-sá- v nem USA terület hanem oly földrajzi hely ame-lyet
különleges és nem köznapi céloktól vezérelve tartunk
A Csatorna-sá- v korlátozott vonatkozóan közöljük
azokat a amelyek a kérdéses területen
érvényben vannak:
1 Amerikai nem vásároihat ingatlant a
mert a terület esetleg visszaszállhat panamai' tulajdon- -
' ba
2 Csak olvan amerikai' polcárok élhetnek a akik
rágj- - katonai teljesítenek vagy USA állami
állnak '
r Panamai szülőknek" a Zónában született gyermekei panamai
ha panamai vagy más polgár
gyermeke USA területen "születik USA szá-mít
HUNGÁRIÁN LIFE MAGYAR ELET
Damaszkusz 50000 főnyi hadsereget vezényel Libanonba
Szíria libanoni inváziója
Berlinguer jelszava: „Eurókommunizmus" Jüan Carlos USA körútja
kormányzója
„villámháborúval"
győzedelmeske-dett
össz-létszámának
egyharmadát
Földközi-tengere- n hajóegységre
egyetemista
dokkmunkások
betegbiztosítási
Fülöp-szige- ti gengszterbanda
atomkorlátozási kon-ferenciája
nyugatnémet kémbotrány magasrangú
szolgálatában Nagybritannia
egyezményt
árucsereforealom
tejpor-bombákk-al mezőgazdasági
dísznövényeket
farmer-bizottsá- g
panaszaikat
tá-mogatásával
szí-riái'-hadse-reg
parancsára
mozlim-balold- al
falangista-jobbolda- l
polgárháborúnak
Da-maszkuszban
beszüntetésére
szükségesnek
hadseregek
hadseregének
harckocsi-éke- k
harapófogóba
gerilla-csopo- rt
hír-magyarázója
következő-képpen
körülmények MWWtMMtltUV''Sg
gyakorolhassa
BERLINGUER
tömeggyülésen
szeminá-riumokon
kommunizmus
ellentmon-dásban
mézesmadzaggal
Ford— Reagan párviadal vitás kérdése:
többször alkalmazta az
kifejezést
s pártja —
bár elismeri az ún „nagy
októberi forradalom" tör-ténelmi
szerepét „az a faj-ta
szocializmus mely a
Szovjetben és
kifejlődött a máso-dik
után
olyan vonásokat tartal-maz
amelyeket mi (az
olasz és francia kom-munista
párt) nem tar-tunk
avagy
amelyek felé bíráló mó-don
közeledünk "
Az olasz kommunista
párt támo-gatja
az Európai Közös Piac
szervezetét és az Európai
Parlamentbe közvetlen sza-vazattal
küldött
rendszerét amit vi-szont
George MarchalS
francia pártvezér élesen el-v-et
_i4ifc
A legújabb itáliai
szerint' a
„Bottega de la Oscura No
4" római olasz
épületé
ben jelenleg borúlátó han
gulat uralkodik mert a sta
tisztikák szerint legújab
ban a
ták 2—3 százalékos előnyre
tettek szert ami nagyjából
megfelel a tavalyi területi
választások
nak (35 í 11 32 százalék az
előbbi javára) A hivatalos
álláspont jelenleg: „örü
lünk ha 1972-be- li országos
Tt"27 'szánzalékos
javíhatunk június 20-á- n és
21-é- n Döntsenek a válasz-tók"
GUAYANA
—
KÖZPONT?
Forbes Burnham amikor
1971-be- n a kanadai tulaj-donban
volt DEMERARA
BAUXITÉ CO-- t államosí-totta
— „Min-dig
szocialista érzelmű vol-tam"
Ez az érzelem Fidel
Castro 1975-be- li látogatása
óta annyira
hogy az Angolába irányult
kubai légi
idején Castro gépei itt
szálltak le
vétel végett így aztán ért
hetővé válik miért alkal-maz
egyre han-got
a két szomszédos or-szág:
Brazília és Venezuela
sajtója az egyre vörösödő
Guayanával szemben A ve-né- z
RESUMEN című lap
szerint
mintegy
18000 kubai és kínai
katona tartózkodik
akik főleg
foglal-koznak
A riói újságok azt írják
hogy „Kuba új
tett szert
ahonnan a
A venéz hírek
értékét esetleg az csök-kentheti
hogy Venezuelá-nak
évtizedes területi köve-telései
vannak Guayanával
szemben Mindenesetre
mindkét szomszédos állam
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
KIÉ PANAMA-CSATORN- A?
valahányszot
Panama-csatorn- a tulajdonjogát
Ford-adminisztrác- ió álláspontjával
egyezményre
felségjog-területéne- k négyzet-mérföldj- ét
„birtokolhat
kormányzó filmszí-nész-
karrierje jelmezében:
korteskedni
csatornasávot
„lépcsőzetes"
Department
precedensek:
nyilatkozata:
szándékozunk kellöskö-zepén- "
igazságügyminiszter
elfoglalva"
felségjogára
tulajdonjogi megkötéseket
állampolgár Panama-csatornasávba- n
csatornasávban
szolgálatot szolgálatban
pol-gároknak
számítanák ugyanakkor
automatikusan polgárnak"
„eurókommunizmus"
kijelentette:
Kelet-Európába- n
világháború
alkalmazhatónak
országainkban
platformjában
delegátu-sok
közvé-lemenykutat- as
pártközpont
márványburkolatú
kereszténydemokra'
arányszámá
helyzetünkön
FORRADALMAR-KÉPZ- Ö
kijelentette:
elmélyülhetett
csapatszállítások
üzemanyagfel
ingerültebb
Guayanában
„forradalmár-kép-zéssel"
támaszpont-ra
Guayanában
kommunizmust
terjesztheti"
valósságá-nak
Atmtiwt'iiiinitiw
A
AZ USA KIVONULÁS KÖVETKEZMÉNYEI
Miután végigvizsgáltuk a két eltérő vélemény jogi alapjait tér-jünk
át arra a jóval fontosabb kérdésre: mi történne akkor ha az
USA feladná a Panama-sávo- t és kivonulna a zónából?
'Elsősorban az USA jócskán megtépázott „külügyi tekintélye"
szenvedne újabb csorbát és Európa Afrika és Ázsia lakói méltán fel-tételezhetnék
azt hogy Amerika szuperhatalmi helyzetét fenyegető
újabb megrendülés következett be
' Miért merül fel egyre gyakrabban a Csatornasáv esetleges kiürí-tésének
kérdése?
A panamai nacionalista mozgalom azzal fenyeget: ha 1977-i- g nem
írják alá újra a Panama-szerződé- st — egyszerűen megtámadja a Csa-tornát
melynek zsiliprendszere szándékolt szabotázs -- ellen nincs fel-készülve
"
A PENTAGON VÉLEMÉNYE
Számos katonai szakértő azt tartja hogy a Panama-csatorn- a már
nem létfontosságú az USA számára de ugyanakkor kénytelenek elis-merni
hogy az amerikai honvédelmi tervek szempontjából az Atlanli-é- s
Csendes-óceá- n közötti víziútat minden áron meg kell óvni George
S Brown az Egyesült Vezérkarok főnöke nemrég így nyilatkozott:
„A Panama-csatorn- a katonai jelentősége igen nagy Bár akadnak
olyanthajótípusaink mint a repülögépanyahajók melyek nem tud-nak
ott áthaladni mégis a Csatorna jelentűs rövidítő utat képez az
amerikai flotta nagyrésze számára"
A Pentagon szakértői úgy vélekednek hogy az USA-na- k legalább
2000-i- g — azaz további húszegynéhány évig — honvédelmi és bizton-sági
okokból feltétlen szüksége van a Zónára
A KIVONULÁS GAZDASÁGI HÁTRÁNYAI
Érdekes módon Amerika keleti és nyugati partjai között az áru- -
forgalom oroszlánrészét vagy teherautókon vagy vasúton bonyolítják
le A jelenlegi energia-válsá- g idején azonban a west-virgini- ai szén és
az olajbcíiozatal cgyrészériek útját rendkívül költséges kerülőkkel
lehetne csak 'megoldani
A legnagyobb gazdasági károsodást a dél-amerik- ai -- államok szen-vednék
mert exportra szánt ásványi és nyersanyagaikat a Magellán-szoros
felé kellene irányítaniuk
(Folytatás az ötödik oldalon)
K
HB-£ílEr-v
9k- - jHH' Ke'-- ' a'jy''THBKm 5vlHillllv v
Eger A Vármegyeház barokk kovácsoltvas kapujának részlete
„Á magyar nemzetpolitika"
Padányi-Gulyá- s Béla tartott a fenti cím alatt elgondolkoztató előadást
nemrég a ncwyorki Magyar Házban Előadásából idézünk most részleteket
és ismertetjük — röviden — gondolatmenetéi:
A nemzetpolitika fogalmát így határozza meg a szerző: „A nemzetpoli-tika
a múlt nemes tradícióiba való gyökerezés és egyben jobb jövőt kere-ső
szolgálat Mindazt magába foglalja ami nélküf a 'különböző poljlikai te-vékenység
nem volna teljes s aminek valamennyi politikai akción belül
vagy felül érvényesülnie kell Ezt az eszméktől és gondolatoktól szipor-kázó
új utakat kereső a sorskérdéseket vitató nemzetpolitikát igyekszik
a kommunista párt a mai Magyarországon erőszakkal kiirtani"
Ezekután veti fel Padányi a kérdést: „Olyan nagy méretű szellemi ön-csonkítás
történt a vasfüggöny mögött maradt Magyarországon hogy jog-gal
feltehető a kérdés: lehet--e még az a tízmillió magyar aki ott él az ide-ológiai
katonai és politikai vesztegzárral körülvett országban vagy már
csak olybá tekintendő mint célját és hivatását vesztett de még azonos
nyelvet beszélő népfaj?"
A kérdésre az előadó így felelt: „A mai Magyarorszíígon igazi sorskér-dések- et
még elméletben sem lehet felvetni Az igazi nemzeti problémák
érinthetetlen tabuként szerepelnek a közvéleményben A magyar agy-velőkből
formálisan kilúgozzák a nemzeti létkérdések gondolat-csírái- t is
— holott ugyanakkor akár Lengyelország akár Románia példa arra hogy
a kommunista ideológián belül is lehet nemzetpolitikai célokat szolgál-ni
Azzal se áltassuk magunkat hogy ezt a hiányt az emigráció pótolni
tudja Az emigrációban minden erőfeszítésünk csak annyit tehet hogy
szabadon világgá kiáltsa azokat a vágyakat és szándékokat amelyekről
odahaza a magyarság nem beszélhet Fontos ez a szerep de történelmi
érvényű nemzetpolitika csak a nemzeten belül születhetik meg"
Padányi gondolatmenetével mindenben egyetértünk ha a reális hely-zet
szempontjából vizsgáljuk a mai Magyarországot Ha csak a obicktív
adottságokat nézzük igaza van a szerzőnek amikor így ír: „Mi lesz ha az
öregebb generációhoz tartozó szellemi élet aki még emlékezik arra mit
olvasott vagy hogyan gondolkozott fiatal korában a természet rendje sze-rint
kihal? Sajnos akkor következik be az az időpont amikor a ncmzel-polilikaclsorva- d"
Én is így gondolkoztam 1956-ig-! A csodálatos októberi események-kor
azonban lélekben bocsánatot kértem attól az ifjúságtól amely kom-munista
szellemű iskolákban nőtt fel — és mégis — amint csak egy kicsit
lazultak a diktatúra béklyói — azonnal olyan" 14 pontban adta tudomására
a kommunista rendszer urainak a nemzet követeléseit amelyek érett nem-zetpolitikai
öntudatról tettek tanúbizonyságot Hiába volt a 12 év minden
kommunista maszlaga „agymosása" propagandája — a magyar ifjúság
tudta mik azok a pontok amelyeket követelnie kell és ezért sorakozott
fel az egész nemzet egyemberként mögéjük: 1956 október 23 és a 14 pont
a magyar nép elsősorban a magyar ifjúság nemzetpolitikai öntudatának
legszebb megnyilvánulása volt!
Azóta azonban eltelt újabb 20 év — vethetik ellen — és ezalatt 1956
emléke gondolaUilága eltűnhetett a mai magyar ifjúság lelkéből Meg-győződésem
hogy a mai magyar ifjúság is cppcnúgy látja a kommunista
rendszer hibáit mint az 56-o- s fiatalok — éppúgy sérti nemzeti büszkeségét
az orosz megszállás akárcsak 20 evvel ezelőtt az októberi ifjúságét Csak
alkalomra vár a mai magyar ifjúság is hogy kinyilváníthassa vágyait aka-ratát
és' lerázhassa magáról a kommunista diktatúrát és az idegen megszál-lást
Ezt bizonyítják az évente megújuló március 15-i- ki tüntetések amikor
Petőfi szobránál a fiatalok ezrei ünneplik a szabadság költőjét és vértanú-ját
Ez a szabadságvágy űzi még ma is a fiatalok százait hogy elhagyva ha-zájukat
szabadföldön keressenek maguknak új életlehetőséget pedig tud-ják
hogy keserves a hontalanság kenyere
Igaz az idősebb generáció kihalásával a rögi nemzetpolitika is kihal
— de az ifjúságban kialakul egy új ncmzclpolitikaEz sokban különbözik a
régitől és ha hosszú ideig tart a kommunista diktatúra uralma az idegen
megszállás akkor nacy különbségek alakulnak ki a két nemzetpolitika k&
zölt De az ifjúságban a mai és holnapi ncmzctpolitikában is megmarad-nak
az „örök" nemzetpolitika alapjai:
a nemzeti szabadság és az emberi jogok követelményei
'"És ez alényeg ' ' ZSIGMOND ANDRÁS
if