Magyar Elet, October 20, 1973

              Nem sokasig
hanem Lelek
S szabad nép tesz
csuda dolgokat
BERZSENYI
Vul 26 No 42 XXVI eviolvam 42 szám
25 év alatt a negyedik háború:
ma jLBEa 0
Trudcau és Mao találkozója
A közel-kele- ti háború második hetében Izrael a szíriai hadsereget Da-maszkus- zig szorította vissza míg Egyiptomban az arabok teret nyertek —
Saudi-Arábi- a a 8-i- k arab állarn mely Izrael ellen fordult — Kissinger Abba
Kban izraeli külügyminisztert tüzszüneti lehetőségek megtárgyalására hívta
meu — Bécsben a kőolaj exportáló országok gyűlésén az arab nyersolajtcr-mcl- ó
államok 33 százalékos áremelést követeltek: a gyűlést két hétre elnapol-tuk
— (A Perzsa öböl arab államai a világolajtermelés 60 százalékát produ-kálják
ezért Donald Macdonald kanadai energiaügyi miniszter sürgősen Ve-nezuelába
utazott hogy a közel-kele- ti konfliktus miatt várható olajszállít-mánykieséseket
Dél-Amerikáb- ól pótolja) — A New York Times-ba- n fizetett
hirdetés jelent meg mely Nixon elnök közvád alá való helyezését követeli! —
Tanaka japán miniszterelnök Brezsnyevtöl a Kurili sziget visszaadását kérte
: japán békeszerződés aláírása és jelentős japán gazdasági segítség fejében A
szovjet vezető Tanaka kérését kereken visszautasította nyilván azért hogy
ne teremtsen hivatkozási alapot a kínai vagy román (Besszarábia) területi
követelésekre — A massachusettsi Chelsea város egynegyede leégett a kon-tinens
legnagyobb tuzkatasztrófájában — Allende özvegye megfogadta hogy
visszatér Chilébe — Gerald Ford az új USA alelnök-jelö- lt megerősítését két
hét múlva várják
H MIÉRT TÁMADTAK
AZ ARABOK?
Szádat egyiptomi elnök
áprilisban bejelentette: az
arab világ kénytelen lesz
üssclogni mert a kél szu-perhatalom
megegyezése
miatt az 1967 előtt birto-kolt
arab területek vissza-szerzése
egyre távolabbra
kerül: „A szuperhatalma-kat
arra kell kényszeríteni
hogy megegyezést létesítse-nek"
— mondotta akkor
Sadat aki ezt a kényszer-helyzetet
a háború kezde-inénvcéscv- cl
kívánta meg-teremteni
Vér és olaj — újra ez a
kel végzetes szó kísért a
Közel-Kelete- n ugyanakkor
a Szovjetunió dirigálta
arab háborús koncert
egyre nagyobb vona-lakban
bontakozik ki
Izrael eddig képes volt vil
lámháborúkkal úrrá lenni
az arab tengeren Jelenleg
a stratégiai helyzet megvál-tozott:
ezúttal jobb a szov-jet
hadianyag minősége —
különösen a SAM —2 légel-hárító
rakéta — okoz jelen-tős
veszteségeket s a polit-ru- k
rendszerrel előre haj-szolt
arabok ma jobban áll-ják
a tüzpróbát mint a
múltban — hangzik az OB-SERVE- R
megállapítása
KISSINGER
ÉS ABBA EBAN
TALÁLKOZÓJA
Dr Henry Kissinger
USA külügyminiszter talál-kozott
Abba Eban izraeli
külügyminiszterrel Beava-tottak
tudni vélik hogy
sem az arabok sem az iz-raeliek
nem zárkóznak el
egy fegyverszüneti tárgya-lás
lehetőségétől
Az arab álláspont azt kö
veteli hogy Izrael vonuljon
visza az 1967 ciötti határok
mögé A követelést Izrael
élesen elutasítja arra hi-vatkozva
hogy ezt a jelen-legi
harchelyzet sem tá-masztja
alá Moshc Dayan
hadügvminisztcr szerint
tÍllŰAj)" x
kiköszörülését
Megdöbbentő segély kiáltást hozott a
posta Ausztriából Felsöpulváról Súri
a Magyar-- Világ-szövetség
elnöke írta alábbiakat:
„Segítségetekre az
tiltakozására van
mert ismeretlen feljelentő alapján az
osztrák hatóságok hazaárulással
legyverraktárak leiállításával rohamcsa-patok
kiképzésével — egyszóval: Bur
EGYETLEN KIFEJEZÉS KELET-EURÓP- A RABNÉPEINEK SORSAT:
„Egy szó nyilallott a hazán keresztül
Egy röpke szóban annyi fájdalom
Viiiosmartynak Széchemi halálakor írt verse jut eszünkbe
amikor a tengerentúl: Bécsben Párizsban Helsinkiben külön-böző
szinten folyó tárgyalások jelentéseit olvassuk
Különösen amikor az amerikai sajtó „Megyery Ellá"-jána- k Fló-ra
Lewis-na- k Genfből keltezett távirati riportját betűzzük Ez a
veterán tudósító összeköttetései és régi rutinja ré-vén
sokszor minden más újságíró-társá- t megelőzve tudja kihá-mozni
a ajtók mögül kiszivárgó hírfoszlányok lényeget
Ezúttal a magyar Vágó Pál tervei szerint épült egykori Népszö-vetség
palotájából kopogtatja az alábbiakat:
A több hónapos szünet után újból megkezdődött úgynevezett
biztonsági tanácskozásokon 35 megbízottai vesznek részt
Minden jel arra vall hogv egy évbe is beletelik míg olyan szöve-gezésben
tudnak megállapodni ami valamennyi érdekelt félnek
megleld
Minden érvelés dacára ugyanis a moszkvai delegátusok ra-gaszkodnak
a „Brczsnycv doktrína" néven ismert önkényes le-roha- nási
gyakorlatukhoz a kommunista uralom alatti szomszé-daikat
„jogos belterületüknek" nyilvánítván Ennek érdekében
minden adandó alkalommal kihangsúlyozzák egyik állam-nak
sincs jogában beavatkozni a másik belügyeibe viszont a „szo-cialista
testvérnépek" tehát a szomszéd országok mintegy orosz
területnek számítanak ahol őket katonai megszállási privilégiu-mok
Magyar vonatkozásban még ennél is veszedelmesebb Moszkva
megbizottainak az igyekezete hogy a jelenlegi kelet-cun-ia- i
határokat a szabad világ kormányaival is véglegeseknek ismertes-sek
el Hiába próbálkozott az amerikai valamint a nyugat-európ- ai
országok számos delegációja vitába szállni az oroszokkal a
határokra vonatkozó szövegezést illetően Az oroszok csökönyö-sen
ragaszkodnak és újra meg újra a végleges és soha meg nem
változtatható („IALMÜTABLE") kifejezést használják a szövege-zésben
beszédeikben ellentétben a nyugati országok delegátusai
állal preferált „INVIOLABLE" szó helyett ami csak a háborús
tiltja meg viszont a békés úton kölcsönös
HUNGÁRIÁN LIFE
1973 október 20 szombat
Agnew elnök lemondott
a szíriai hadsereg tel-jes
vereséget szenve-dett
Damaszkusz az
izraeli nehéz tüzérség
lőtávolába került és a
néhány mérföldre álló
izraeli csapatok válsá-gos
helyzetbe hozták a
szíriai fővárost
Dayan szerint a következő J
íáborús feladat az egvip- -
lomi Ironton való vissza-vonulás
cé-lozza
Az arab hadijelentések
felfújt számai lantasztikus
és hihetetlen repülőgép-veszteségekr- ől
számolnak
be: Egyiptom eddig 189
Szíria 311 Jordánia 2 iz-raeli
repülőgép lelövését
jelentette ami azt is jelen-ti
hogy 504 gépet semmi-sítettek
volna meg ami
(Folytatás az 5-i- k oldalon)
[!lllllll!IUIlll!ll!l!ll!llll!ll!inil!!!lll!l[inl!IIl!!ll
POSTAKÜRT
TILTAKOZUNK!
Ár-pád
Szociális-Gazdaság- i
az
egész szabadföldi
magyarság szükségünk
titkos
MEGPECSÉTELHETI „INVIOLABLE"
EGYETLEN REMÉNYSÉGÜNK
diplomáciai
ország
hogy
illetik
az
határváltoztatásokat
i i m a iiéh í
genland való csatolásá-val
vádolnak bennünket Több tucat ma-gyart
hallgatott ki a burgenlandi bíróság
az elmúlt folyamán házkutatások
voltak de eddig semmi terhelő bizonyíté-kot
ellenünk nem találtak A vádak sú-lyosságára
való lekintetlel léló azonban
hogy mégis letartóztatnak minket így ar
ra kérjük a szabadlöldi magyar sajtót
(Folytatás a 4-i- k oldalon)
AZ
nemzetközi
párnázott
iiiegegyezésscl létrejövő elé nem gördítene
akadályt
Régi bevált igazság hogy nemzetközi tárgyalásoknál külö-nösen
kényes a békésebb engedékenyebb léi helyzete Minded-dig
az a hír járta hogy bár a Szovjetnek nagyobb a szárazföldi
hadserege sőt talán is újabb egységekből áll —
a szabad világ országai a levegőben úgy repülőgépek mint inter-kontinentális
rakéták dolgában messze az oroszok lelett áll Ed-dig
tehát körülbelül egyenlő volt a két óriás felkészültsége Mi-óta
azonban az oroszok egyetlen táv rakétából több célra tudnak
atomlöv egeket irányítani: az eddig vélt egyensúly néhány év so-rán
az oroszok oldalára billentheti a „végső leszámolás" mérle-gét
Ilyen körülmények között meglehetősen gyermekes elképze-léssel
az amerikaiak egyre-másr- a kezdtek gazsulálni a telhetet-len
muszkának Hiába óvták az anyagszállítástól a szabad világot
az ezért bizonyára súlyosan megbűnhődő orosz tudósok írók
Nobel-díjaso- k alig győzik óriási teherhajók Oroszországnak szál-lítani
a rengeteg búzát stb amiért a valódi értéknek negyedré-szét
számlázták — és még arra is sokszá? millió dolláros kölcsönt
előlegeztek Moszkva pedig azóta még szemtelenebb még
hajthatatlanabb még követelőzőbb!
A fent vázoltakon kívül még részlet-kérdés
amint az tanácskozások fennakadhat-nak
Mégis úgy Washington mint Moszkva egy egész évre szóló
menetrendet készítettek és ez alatt valamennyi függő kérdést
napirendre tűzik Hogy azután megegyezésre kerül-- e a sor sőt
ha alá is írnak 1974 végén valami megállapodást azt miként fog-ják
betartani: az a jövő kérdése Annyi viszont máris tisztázódott
hogy minden hiszékenysége lagymatagsága és megannyi belső
baja és megoldatlan problémája dacára a szabad világ diplomatái
mint egy ember ellenzik az oroszok „1MMUTABLE" kifejezésé-nek
beiktatását és a dolgában Kelet-Európ- a va-lamen- nvi népével egvütt az
azaz a békés úton de megfelelő nyugodt korban mégis valóra
váltható érdekében szállnak síkra az esztendeig
húzódó vita-viadalb- an BACHKAI BÉLA
w
JLáMLá K
m-mu- -
&&lmmWmmmwmmmfc SBHBBtBÍSfciiBBBBHtliMWBBBB
iHBHBBHíiHi5WBWs3iáHfc:-'''Pí~ijHH- H
1956 október 23 a szovjet tankok sem tudják eltiporni soha!
'iiiiivaaiiiiiiiHini'imiiNiiiiuiiuiuiiiiiinniiiniíiiiiiiiiiiiiiinw
Magyarországhoz
napok
határkiigazitások
haditengerészete
megszámlálhatatlan
„együttműködési"
kényszerhatárok
„INVIOLABLE"
határkiigazitások
szabadságeszméjét
1956 OKTÓBER 23 ÉVFORDULÓJÁN:
Hiába omlott annyi ifjúi vér?
Évről évre mind nehezebb szívvel ünne-peljük
1956 október 23 évfordulóját
Ahogy telnek az esztendők úgy borul egy-re
inkább a feledés homálya a nagyvilág-ban
az 1956-o- s magyar szabadságharc
történelmi eseményeire Ehhez járul „a
változó idők — változó szele" amely ma
a „keleti nyitás" a „békés egymásmelleit
élés" hazug jelszavait tette divatossá
Még magukat jó magyarnak tartók lelké-ben
is feltör néha a gyötrő kérdés:
Nem volt-- e hiábavaló 1956-o- s magyar
véráldozata? Nem ontotta--e hiába vérét a
magyar ifjúság?
Való igaz: 1956 őszének Ténye csak né-hány
napig ragyogott és utána minden
gyönyörű remény semmivé váll Látszat-ra
a gyáváknak a kishitüeknek lett igaza
A valóságban azonban nem így van:
1956 októberének áldozata nem volt
hiábavaló!
Csak azok beszélhetnek így akik a pilla-natnyi
siker mércéjéel képesek csak
mérni és értékelni Ez a szolgaság a meg-alkuvás
nyelve gondolkozása ami távol
áll a magyar lélektől
1956 ősze fordulópont az emberiség
történelmében — A kommunizmus a
XIX század végén a XX század elején
megmentöként megváltóként lépett fel
mint amely megszünteti a szociális igaz-ságtalanságokat
a nyomort és a népeket
felszabadítja a szolgaságból elnyomatás-ból
— Ezt a megtévesztést a magyar for-radalom
egyszer és mindenkorra lelep-lezte
1956 ősze óta amióta a szovjet pán-célosok
legázolták a magyar ifjúság sza-badságharcát
— azóta a Szovjetunió
kénytelen volt ledobni álarcát és megmu-tatta
igazi mivoltát: nem más mint el
nyomó zsarnokság! Nem szociális esz
mék nemzet felszabadító elvek vezetik a
Kreml urait hanem a nyers hódítási
vágy!
Egy komunista történész Milovan Gyi- -
lasz alapította meg: Az a seb amit a ma-gyar
forradalom ütött a kommunizmuson
halálos volt A kommunizmus hosszabb
vagy rövidebb ideig tartó agóniája elkez-dődött
1956 őszén Budapesten s ezt a fo
Lrjt ladcptndenl
Cinadun ffeeUy
is the Husgarúa Langiugc
Ara: 20 cent
p
lyamatot nem tartóztathatja fel senki és
semini!"
A magyar lorradalom nemcsak a
moszkvai kommunizmus igazi zsarnoki
arculatát mutatta meg de megindította
azt az erjedést is ami az egész világon
de főleg Közép- - és Kelet-Európába- n sőt
magában a Szovjetunióban is elindult A
magyar fiatalok olyan fáklyát gyújtottak
meg melyei kioltani már nem lehet —
amelynek fénye kinyitotta 1968-ba- n a
csehszlovákok 1970-be- n a lengvelek és
végül napjainkban az ellenálló szovjet in-tellektue-lek
(Szaharov és társai) szemel
is
1956 magyar októbere indította el a
kommunizmus ún liberalizálódását" is
amelv a valóságban nem más mini a
moszkvai és a csatlós kormányok leiis-merése:
ha még élni akarnak ha nem
akarják hogy elsöpörje ökel a népha-rag
akkor kénytelenek engedményeket
tenni úgy politikai mint gazdasági és bi-zonyos
fokig kulturális téren is — Ha
ma arról hallhatunk hogy a csatlósorszá-gokban
s így Magyarországon is „norma-lizálódott'
az élet a Rákosi-rendszerhe- z
viszonyítva hogy emelkedett az életszín-vonal
az 1950-e- s évekhez hasonlítva hogv
megszűnt a rettegés a „fekete autóklól"
a tömeges politikai letartóztatások meg-szűntek
— akkor ne felejtsük el — czl is
1956 fiataljai vívták ki vérük hullatásá-val- !
Thierry-Maulnie- r francia író és filozó-fus
írja:
„Ha le is verték a magyar forradalmai
az a rabnépek lelkéből egy legyőzhetetlen
szabadságvágyat váltott ki Ez a vágy 17
év óta egyre erősödik a moszkvai zsar-nokság
épülete recseg-ropo- g a totalitá-rius
diktatúra testén rések támadtak s a
szovjet ellenálló írók tudósok szavát a
némaság birodalmából Nyugatra is elhoz-za
a szél A szabadság magyar vértanúi
meghaltak ugyan de nyomukban megin-dultak
az elnyomatásban élő milliók
hogy kivívják szabadságukat s élükön olt
menetcinek Budapest hős fiataljai!"
(Folytatás a harmadik oldalon)
1973 — Az ezeréves kereszténységünk esztendeje