000301 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
n: Wh l ív Nem sokaság t kanem szabad Lilék nép lett ri tsuda dolgokat MAGYAR ÉLET Largecl Cuuiua fndepenJent TTetUy BERZSENYI fai Úlb Uonfftriui IIUQACtt Vol 37 26 XXXVH évfolyam 28 szám 1981 június 30 szombat Ara: 50 cent Turner az új liberális vezér: „Jobbra át!" - Kanada Nyugat-Európa- — USA ellentét? @ Lázad a szovjet ifjúság Irán két éven belül elkészíti saját atombombáját — az angol kémelhárítók jelentése szerint Washington nemzetközi tilalmat javasol nukleáris anyag Iránba történő szállítására — Londonban Párizsban Frankfurtban Hágában és Bécsben iráni menekültek megszállták az iráni konzulátusokat tiltakozásul az Iránban folyó politikai üldözések miatt — Svéd elektronikai céget a wa-shingtoni szövetségi bíróság 312 millió dolláros bi'ntclésre ítélt mert — a szer-ződés ellenére — amerikai radarrendszer technológiai eljárását eladta a Szov-jetnek — Brazíliában a kormánypárt leszavazta az ellenzék indítványát amely visszaállította volna a közvetlen elnökválasztás rendszerét jelenleg elnökvá-lasztó testület választja az elnököt — A Reuter Iroda jelenti Bécsből: a magyar rendőrség 119 kötet teológiai tartalmú nyomtatványt kobzott el — házku'ís során — a budapesti r kat bázisközösség székhelyéből — A Szovjetunió tilta-kozott az ellen hogy Japánban megünnepelték Togo admirális halálának 50 évfordulóját — aki 1905-be- n nagy tengeri győzelmet aratott az orosz flotta fölölt TRUDEAU „PRO ÉS CONTRA" A „Trudeau-korszalv- " tárgyilagos kiértékelése üiiég korai lenne Nincs nreg iiilig q szükséges történelmi időtávolság — Mindeneset-re már most — amikor a liberális párt június 14-fé- n el-búcsúztatta Trudeaut — egy p':r szempontot („pro és contra") elmondh'aliinüt ró-la - ftrdcmci: 1) 'Megőrizte Nan'ada egységei 'a 'túlzó québeci szeparatista törekvésekkel szemtbén Jó kan'adai hazafi volt 2) „Hazahozta" Lon-donból 'a 'kan'adai alkot-mányt 3) Megteremtette a „multikulturáli's" Kanadát Hibái Készben erdeméül köny-velhetjük el 'azt hogy a nyugdijrendsze'r az egész-ségügyi ellátás a munkanél-küli segély és „welfarc" i'é-- Kciulc Péter: Vén bizonyos szociális biz-tonságot teremlett — De — az utóbbi túlzásai révén az óllanVadósságoikat az egekbe emelte 'ami szüks'ágsz'eríien inflációhoz vezetett (ehhez járullak a könnyelműen osz-togatott segélyek amelyeket a „Ilarm'adik VTág" orszá-gainak adott) 1) Gazdasági síkon ka-tasztrofális helyzetbe hozta az országot 2) Külpolitikai vonalve-zetése téves volt: túlzottan aloldali és „Moszkva-barát- " (a megalkuvó detcn-tc- " híve) ami niagára von-ta az USA különösen az utóbbi 4 'évben Reagan e'-nö- k iiiehezt'elés'ct (Ennek az otózig gazdasági sikon is megérezte hatását: 'a kana-dai dollár elértéktelenedése az amerikaival szemben — a gazdasági viszony meg-romlása islb) TURNER GYŐZELME Június 16-á- n 'a második fordulóban a W't jelölt kö zül 'a liberá'is párt delegátu-sai John Tunierl választol-tá- k 'meg új vezérüknek — Turner Valószínűleg június 29-iá- n veszi át a miniszter-elnökséget Trudeaulól A hirek szerint: Turner augusztus 27-r- e szerelné ki-tűzni az esedékes új válasz-tásokat — Természetesen e két hón'ap al'att radiká'is vál-tozások nem várhatók sem a kormányban sem az ed-digi kül- - 'és be'politikában Mindegy hogy Turner vagy Mulroncy jön azaz akár a liberális akár a konzervatív párt nyeri meg a választásokat: Kanada — Trudeau ve-zette — baloldali politiká-jának vége! A LONDONI GAZDASÁGI CSÚCSTALÁLKOZÓ HATÁROZATAI Az utólag megjelent saj tókommentárokból kitűnik: az USA—Nyugal-Európa- -i gazdasági ellentétek ural Túlzás nélkül elmondható hogy a hetvenes években a magyar nemzettudat új erupciós korszakba I'IpeLl Mintegy három évtizedes kiesés ulan a magyar közgondolkodás ismét foglalkozni kezdett a ma-gyar múlttal és a nemzet valóságos helyzetét meghatározó alapkér-désekkel A változás 1955 óta először a társadalomból indult ki s nem a hatalom oldaláról Mindemellett része van benne egy sor ré-szint a konszolidációval részint a haía'om gyakorlásának módszerei-vel összefüggő Unyezönek A teljesség igénye nélkül említsük meg: — egy új nemzedék színrelépését amelyre nem nehezedne' sem az 1944-gye- I sem az 1956-ta- l kapcsolatos kollektív traumák — az országhatárok kinyílását úgy a szomszéd országok mint nyu-gat felé mégpedig nemcsak a személyforgalom hanem a kulturális termékek (könyv film zene) vonatkozásában is — a mozgósítási '3s cszmetisztogatási buzgalom csökkenését a ha-talom oldaláról — a kormányzás tárgyilagosabbá szakszerűbbé válását és ennek folyományaként a félelmi reflexek (a létbizonytalanság) csökkcné:ét a lakosság minden rétegében A kisebbségi politikában nincs változás Ami a hivatalos külpolitikai vonalat iilcU az nem változott sem a nagypoli'ikában" som a Csehszlovák? val Romániával ós Ju-goszláviával való kapcsolatokban: a magyar kormány minden cgyé-nicsked- es nélkül folyamatosan követi a szovjet vonalat Erre a leg-szomorúbb példát a reformista Csehszlovákia 1968-a-s le-rohanásáb-an való részvétel szolgáltatja De a Romániával szemben alkalmazott ma-gyar hivatalos állami párt-hangne- m is pontosan kifejezi a szov-jet— román viszony állasát Egyetlen egyszer sem fordult elö az utolsó negyedszazadban hogy c három országgal szemben a magyar külpoli-tikának bármilyen saját szempontja le't volna Ezzel nem azt akarjuk mondani hogy a Kádár-fél- e parlvczets teljesen közömbös a határokon tú'i magyar népcsoportok sorsával szemben A hetvenes evek óta c kérdésben elfoglalt magatartását in-kább bizonyos kétértelműség jellemezte A hivatalos hallgatással -- amely alól a közhiedelemmel cllcnllbcu Kádár János Helsinkiben elmondott beszéde sem jelentett kivételt — összefér a közVclcmciij hói jövő hangok időnkénti eltűrése A magyar államvezetés — állítólag a kulisszák mögött — időnként román Ls csehsz'ová't kollégái értésére adja a kérdésben való érdekeltségét (Ennek eddig egyetlen látha'ó jele a Ridár és Ccauscscii között 1977 nyarán lefolytatott — s minden érdemleges eredmény nlkül maradt — kettős találkozó volt) Más-felöl a mai oiagyar kormányzat diisitaii)oid:i íeglaikccik a mjyjr- - ták a csúcstalálkozó te-matikáját Mik ezek az ellentétek? Először is az hogy az Egyesült Államok gazdasá-ga jelenleg messze kima-gaslik a nyugati országok sorából Az amerikai terme-lés növekedési ütemének (nincs párja a Világon: 1934 első félévében csak 9%-o- s Az infláció Imeg teljes fa-gyasztóban van A 'munka-nélküliség hosszú levek óta a legalacsonyabb: 75)-o- s Ezzel szemben a 'nyuga-ti országok i'yen eredmé-nyekkel 'nem dicsekedhet-nek (lal-'- ii csak Japán kö zelíti meg az USA-t- ) Vi-szont a nyugati kormányfők azzal vádolták Washingtont hogy a mesterségesen ma- - gasra emelt kamatlábak fékezik a nyugati gazda-sági élet fellendülését és — főleg — gazdaságilag tönkreteszik az iparilag fejletlen hatalmas adós-ságokkal küszködő orszá-gokat A nyugati partnerek 'sze-rint a kamatláb felemelke-désének az oka az hogy az USA kormánya hatalmas ál-Jamdcfic-ittcl küzd A Köz-ponti Pénzintézet úgy véde- - — Folytatás a 2 oldalon — A KÜSZ nyilatkozata Szolgalelkűség és hazudozás: a hazai idegen rezsim e jellemzői ismét megmutatkoztak az olimpiai bojkottal kapcsolatos nyilatkozatában A rezsim hivatalos közlemé-nyében szolidaritást vállalt a Szovjetunió döntésével és megállapította hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és az amerikai szervező bizottság nem szavatolták megfele-lően a sportolók biztonságát A Kanadai Magyarok Szövetsége ezennel ünnepélye-sen kijelenti hogy legmegbízhatóbb információi szerint a magyar emigráció egyetlen tagja sem tervezte hazai magyar sportolók meggyilkolását vagy bántalmazását vagy akár csak tüntetést is ellenük Sőt biztos tudomá-sunk van arról hogy számos emigráns honfitársunk ter-vezte a Los Angcles-- i játékok~rcndszcrcs látogatását csak azért hogy a magyar sportolókat lássa és tapsaival buz-dítsa És ez természetes is: mert a magyar emigráció a hazai sportolókat nem az idegen rezsim képviselőinek te-kinti hanem a magyar nép tehetséges fiainak lányainak akikkel teljes lelki közösségben érzi magát A hazai rezsim szolgalclkü és hazug magatartása is mét leleplezte az idegen helytartók lelkületét és egyben I mélyen nevetségessé is tette őket Remélhetjük hogy a rezsimet kiszolgáló külföldi magyarok végre felébrednek? A Kanadai Magyarok Szövetségének igazgatósága A „fellazulás" korszaka és a kisebbségi kérdés vagy orizagi román szlovák és nemet kisebbségek kulturális igénycinek kielégítés vei valószínű hogy ezt részben azért teszi hogy a viszo-nosságot jobban szorgalmazhassa Befelé: nagyobb türelem Az előző korszakhoz képest a hivatalos magatartás leginkább a be'sö közvélemény irányában vá'tozott ebben politikai és személyi okoknak egyaránt szerepe lehet Tény hogy a hetvenes evek közepe óta nemcsak hogy nem üldözik azokat akik a határokon túli magya-rokért tesznek valamit hanem a kérdés néhány irodalmi vagy szak-törtene- ti feldolgozása még a hivatalos sajtóban Ls teret kapott (inkább a folyóiratokban mint a napisajtóban) Egy-k- ét esetben sajtóvitára is sor került vltalaban igen tompított hangon: így pé'dául 1981-be- n ismert magyar családnevek elszlovákositása kapcsán vagy 1982-be- n egy Bukarestben kiadott magyar-ellene- s uszitó 'könyv körül 1983 ta-vaszán azonban isml pártprogrammá vált a „burzsoá nacionaliz-mus" elleni küzdelem A luvata'os magatartást igen szemleletesen érzékelteti az a ma-S- í nlcvel amelyet szerkesztőségünk 1903 nyarán Budapestről kapott A levelet sajtóügyekben járatos személy irta tartalma röviden az Irigy a magyar újságírókat ha netalán a kisebbségi kérdést próbálják feszegetni küliigji tisztviselők okta!jd' ki a „szövetségi hűség" kö-vetelményeiről Ez korábbi időkhöz képest ha'adás de ugyanakkor a kisantant-komplcMi- s szívós jelenlétét is tanúsítja A gyökereden új: a társadalmi nomas valamint az hogy ennek kóctkczmeneiel most mlr az apparátusnak is foglalkoznia kell l'iödjc ez annak a hivatalos internacionalizmusnak amc'y jó három évtizeden at a sajátos nemzeti kerdcsek iránti közömbösségre akarta rászoktatni a magyar larsadjlmal Illyés Gyula szerepe Mi történt a magyar társadalomban? Elterjedt vclemeny nyuga-lmi hogy a kisebbségi kcnlScl fclsiiii'c kerülése a lilcratorok s ezen bcbil is c'sosorlvm Illyés Gula erdeme Illys személyes szerepet nem lehel eléggé aláhúzni 1977 vegen ö volt az a'i újságcikkben kiál-totta bele a köztudatba hogy Erdélyben elnyomják a magyar kisebb-séget az is igaz — s jellemző a közállapotokra — hogy a cikk nem nevezte meg sem Romániát sem Erdélyt de mindenki 'értette kikről van szó Ettől az időszaktól kezdve 1933-ba- n bekövetkezett haláláig (Fclj-tati- s a 4--ik dtklcű) Gombos Gyula: Magyarország gazdásági kiszolgáltatottsága a Szovjetunió felé Ez sújtja Magyarországot a legjobban Mert: minél inkább függ egy ország nem-- ' zeu jövedelme külkereskedelmétől annál jobban ki van szolgáltatva (e térségben az adott körülmények közt) a Szovjetunió-nak S Magyarország c tekintetben az el-ső helyen áll a KGST területen: nemzeti jövedelme jelenleg 40 százalékban függvé-nye külkereskedelmének S ennek jelentős részét — 1968-ba- n már csaknem 40 szá-zalékát — a Szovjetunióval bonyolítja le S hogy ez a gyakorlatban mit jelent az áruszerkezetből tűnik ki 1977-c- s hivata-los közlés szerint a legfontosabb árúkat véve figyelembe a Szovjetunióból beho-zott cikkek aránya a teljes magyar import ban a következő: nyersolaj 100 százalék gázolaj 97: fűtőolaj 97: villanyáram 71 vasérc 95 öntött nyersvas 97 ötvözetlen buga 100 ötvözetlen finomlemez 86 alu-mínium félgyártmány 100 koksz 50 nik-kel 100 ólom 83 foszfátok 97: nyersgya-po- t 61 faáruk (beleértve a rotációs papírt is) 05 százalék De a behozatalt szabályo-zó egyezmények részleteit — az esetenkén-ti konkrét á"akal és egyéb feltéleleket — soha semmilyen kimutatás nem tünteti föl — azok államtitkok Egy rendelkezésre ál-ló konkrét adat azonban jól szemlélteti a magyar gazdaságra így kivetett ár-sarc- ot: a Szovjetunió 1978-ba- n tonnánként 92 ru-belért adta nyersolaját Nyugat-Európána- k ugyanebbon az évben Magyarország 19 ru-belt fizetett érte De az áruszerkezet ma-gyar oldala épp ily tanulságos Szintén 1967-e- s közlés szerint a Szovjetunióba ki-vitt árúk aránya a teljes magyar export-ban: 1200 tonnás tengeri hajó 77 száza-lék 200 H P tolóhajó 100 portáldaru 84 motorvonat 69 motorkerékpár 97 hű-tőberendezés 93 erősáramú kábel 95 kon-zervgyári berendezés 87 élelmiszeripari berendezés 59 átviteltechnikái berendezés 82 szélessávú mikrohullám berendezés 85 mikrohullám berendezés PM 91 telefon készülék 81 optikai műszer 09 orvosi műszer 01 gyógyszer 34 ruházati cikk 78 százalék Szovjet kizsákmányolás Ez az áruszerkezet önmagáért beszél Iskolapéldája annak amiről fentebb egész Közép-Kelet-Euró- pa ól szólva már beszél-tünk: a Szovjetunió nyersanyagért és ener-giáért minőségi munkát vesz vissza Per-sze ezt otthon így fogalmazzák meg: „a Szovjetunió oly jó hozzánk hogy minden 1 tonna magyar árúért 14 tonna orosz árút ad" — ez csak igazán jó üzlet Azt izonban hogy a válóságban milyen üzlet z Aleksander Kutt Magyarországra vo-'átkoz- ó számításai tükrözik Eszerint Ma-gyarország 1976-ba- n átlagosan 584 szá-zalékkal fizetett többel az orosz árúért mint Nyugat-Európ- a S ezzel a KGST or-szágok közt a kizsákmányolás fokát tc-kinl- ve a második helyen áll Kelet-Németorsz- ág ulán Abszolút számban ez 156 mil lió dollárnak felel meg S ez csupán cgyctlon év vesztesége s cak importban! IVc a számok meg egyáltalán nem fog-lalják magukba a ki nem számithalót Azt a hátrányt mely nincs benne az árakban de az orosz-magy- ar viszony mindennapi mellékterméke: túl a diktátum-szerződéseke- n a visszaélések végtelen sora a gyakor lati bonyolításban Ezek természete eseten-ként változik méretük is lehel kisebb vagy nagyobb de következményük mindig ugyanaz: a kivérzett magyar gazdaságot éreztetik tovább öszhatásál tekintve számbavchctetlcnül de unnál végzeteseb-ben Példák Néhány konkrét eset némi fényt vet c isszaélések változatosságára és módszer-re Például : Magyarország bányagépeket rendelt a Szovjetuniótól A gépeket 1976-ba- n 1c is szállították de a heh szilien de-rült ki hogy a magyar talajviszonyok kö-zött használhatatlanok A Szovjetunió pe-dig nem vette vissza öket Az eredmény: ma is rozsdásodnak valahol — Vagy: Ma-gyarország 1974-bí- n ctvsn D:s:el-uic- - donyt akart vásárolni Svédországtól Az oroszok közbeléptek a mozdonyokat náluk kellett megrendelni Az eredmény: Magy-orszá- g drágább á'on műszakilag rosszabb mozdonyokat kapott Egy másik eset: a Ileller-Forg- ó féle csömütorony nemzetközi érdeklődést keltett a legtöbb nyugati or-szág meg is vette használati jogát Szov-jetunió is igényt tartott rá de ö cserébe orosz szabadalmat adott csupán mely a völgyzáró gátak egyféle új megoldását tar-talmazta Az eredmény: Magyarországnak nem lévén nagy vizetzúdító hegységei az orosz szabadalomnak gyakorlatilag így nem lehet hasznát venni — Még egy: 77-be- n a Szovjetunió az érvényben levő egyezmény keretén felül gyapjúmosó gé-peket rendelt Magyarországtól pontos elő-írásokkal és határidővel A rendelést sür-gősnek nyilvánították ami azt jelenlétié hogy az üzemben éppen futó szériát le kellett venni nem csekély károsodással A gépek gyártását azonnal megkezdték de az első egységek leszá'lítása után a Szov-jetunió módosításokat kívánt 'Ez költség-többletet vont maga után s lehetetlenné tette a batáridő betartását is A Szovjet-unió a költségtöbbletről nem akart halla-ni de ragaszkodott a határidőhöz A ma-gyar gyárnak nem volt mit tennie egy cseh vállalathoz fordult hogy az gyártsa le sürgősen az utólag kért pótló része-ket Az eredmény: a mindezzel járó több-szörös költségtöbblet kizárólag Magyaror-szágot terheli — Még jellemzőbb példa: a Magyar Optikai Müvek azok közé a gyá-rak közé tartozik melyek nyugaton is ver-senyképesek Sok minden egyéb mellett la-boratóriumi berendezései és elcktromikro-kópja- i a legjobb nyugati gyártmányokkal vetekednek De ahelyett hogy a gyárat ebben — a nyugati exportot növelő — ága-zatában fejlesztenék volna az Optikai Müveknek orosz kívánság"a és jelentős be-ruházással 1974-be- n egy új üzemet kellett felállítania mely kizárólag rakéta alkatré-szeket készít a Szovjetuniónak Az ered-mény: az orosz fegyverkezés miatt fel kel-lett áldozni a nyugati export növelésének egy elsőrendű lehetőségét S c példák so-- át végnélkül lehelne folytatni Politikai kényszer Számokban tetlcnérhclcllcn a magyar gazdaságnak az a megcsapolása is mely nem közvetlen orosz gazdasági erdeket szolgál csak a Szovjetunió külpolitikáját Ide azok a hitelben adott sokszor jelen-tős magyar szállítások tartoznak melyek az elmúlt évtized során hol egyes afrikai országokba hol Kubába hol Indonéziába hol az arab államokba mentek — minden-kor a Szovjetunió pillanatnyi politikai tö-rekvései szerint Az esetek egy jó részé-ben e szállítások még formailag is alig ne-vezhetők kereskedelemnek mert Magyar-szá- g vagy nem kap gazdaságilag reális el lenértéket értük vagy (mint Indonézia cse-lében Sukarno bukása miatt) semmit sem kap De c műfajban a legsúlyosabb évek óta Vietnam Magyarország a többi köt egy egész sor mozgó orvosi rendelőt ki-sebb kórházakat szállított teljes — és mo-icr- n — felszereléssel ezenkívül tömérdek gyógyszert tranzisztoros rádiót és kerék-ért Ennek képtelen volta akkor tűnik ki igazán ha tudjuk például hogy huszonöt iv alatl a magyar fővárosban melynek la-kossága csaknem kétszeresérc nőtt cgyel-'c- n új kórházal sem épilcltek a meglévők felszerelése általában a harminc év előtti színvonalon mozog s a fontosaim gyógy-szerekben vagy az egyikben vagy a má-sikban mindig hiánnyal küzdenek jólle- - lict Magyarország Közép-Kelet-Euró- pa c-g- yik legfejlettebb gyógyszeriparával ren-lelkcz- ik S köztudomású az is hogy az erőltetett vietnami szállítások miatt a kc-rckpár-hi-any komoly problémává nőtt kü-lönösen vidéken ahol e jármű még min-dig a szcgcm-cmbc- r egjctlcn közlekedési eszköze S mindez már formailag sem ke-reskedelem hanem a magyar nép ajándé-ka az északvielnami népnek" (jHü5 év uüi")
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, June 30, 1984 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1984-06-30 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000697 |
Description
Title | 000301 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | n: Wh l ív Nem sokaság t kanem szabad Lilék nép lett ri tsuda dolgokat MAGYAR ÉLET Largecl Cuuiua fndepenJent TTetUy BERZSENYI fai Úlb Uonfftriui IIUQACtt Vol 37 26 XXXVH évfolyam 28 szám 1981 június 30 szombat Ara: 50 cent Turner az új liberális vezér: „Jobbra át!" - Kanada Nyugat-Európa- — USA ellentét? @ Lázad a szovjet ifjúság Irán két éven belül elkészíti saját atombombáját — az angol kémelhárítók jelentése szerint Washington nemzetközi tilalmat javasol nukleáris anyag Iránba történő szállítására — Londonban Párizsban Frankfurtban Hágában és Bécsben iráni menekültek megszállták az iráni konzulátusokat tiltakozásul az Iránban folyó politikai üldözések miatt — Svéd elektronikai céget a wa-shingtoni szövetségi bíróság 312 millió dolláros bi'ntclésre ítélt mert — a szer-ződés ellenére — amerikai radarrendszer technológiai eljárását eladta a Szov-jetnek — Brazíliában a kormánypárt leszavazta az ellenzék indítványát amely visszaállította volna a közvetlen elnökválasztás rendszerét jelenleg elnökvá-lasztó testület választja az elnököt — A Reuter Iroda jelenti Bécsből: a magyar rendőrség 119 kötet teológiai tartalmú nyomtatványt kobzott el — házku'ís során — a budapesti r kat bázisközösség székhelyéből — A Szovjetunió tilta-kozott az ellen hogy Japánban megünnepelték Togo admirális halálának 50 évfordulóját — aki 1905-be- n nagy tengeri győzelmet aratott az orosz flotta fölölt TRUDEAU „PRO ÉS CONTRA" A „Trudeau-korszalv- " tárgyilagos kiértékelése üiiég korai lenne Nincs nreg iiilig q szükséges történelmi időtávolság — Mindeneset-re már most — amikor a liberális párt június 14-fé- n el-búcsúztatta Trudeaut — egy p':r szempontot („pro és contra") elmondh'aliinüt ró-la - ftrdcmci: 1) 'Megőrizte Nan'ada egységei 'a 'túlzó québeci szeparatista törekvésekkel szemtbén Jó kan'adai hazafi volt 2) „Hazahozta" Lon-donból 'a 'kan'adai alkot-mányt 3) Megteremtette a „multikulturáli's" Kanadát Hibái Készben erdeméül köny-velhetjük el 'azt hogy a nyugdijrendsze'r az egész-ségügyi ellátás a munkanél-küli segély és „welfarc" i'é-- Kciulc Péter: Vén bizonyos szociális biz-tonságot teremlett — De — az utóbbi túlzásai révén az óllanVadósságoikat az egekbe emelte 'ami szüks'ágsz'eríien inflációhoz vezetett (ehhez járullak a könnyelműen osz-togatott segélyek amelyeket a „Ilarm'adik VTág" orszá-gainak adott) 1) Gazdasági síkon ka-tasztrofális helyzetbe hozta az országot 2) Külpolitikai vonalve-zetése téves volt: túlzottan aloldali és „Moszkva-barát- " (a megalkuvó detcn-tc- " híve) ami niagára von-ta az USA különösen az utóbbi 4 'évben Reagan e'-nö- k iiiehezt'elés'ct (Ennek az otózig gazdasági sikon is megérezte hatását: 'a kana-dai dollár elértéktelenedése az amerikaival szemben — a gazdasági viszony meg-romlása islb) TURNER GYŐZELME Június 16-á- n 'a második fordulóban a W't jelölt kö zül 'a liberá'is párt delegátu-sai John Tunierl választol-tá- k 'meg új vezérüknek — Turner Valószínűleg június 29-iá- n veszi át a miniszter-elnökséget Trudeaulól A hirek szerint: Turner augusztus 27-r- e szerelné ki-tűzni az esedékes új válasz-tásokat — Természetesen e két hón'ap al'att radiká'is vál-tozások nem várhatók sem a kormányban sem az ed-digi kül- - 'és be'politikában Mindegy hogy Turner vagy Mulroncy jön azaz akár a liberális akár a konzervatív párt nyeri meg a választásokat: Kanada — Trudeau ve-zette — baloldali politiká-jának vége! A LONDONI GAZDASÁGI CSÚCSTALÁLKOZÓ HATÁROZATAI Az utólag megjelent saj tókommentárokból kitűnik: az USA—Nyugal-Európa- -i gazdasági ellentétek ural Túlzás nélkül elmondható hogy a hetvenes években a magyar nemzettudat új erupciós korszakba I'IpeLl Mintegy három évtizedes kiesés ulan a magyar közgondolkodás ismét foglalkozni kezdett a ma-gyar múlttal és a nemzet valóságos helyzetét meghatározó alapkér-désekkel A változás 1955 óta először a társadalomból indult ki s nem a hatalom oldaláról Mindemellett része van benne egy sor ré-szint a konszolidációval részint a haía'om gyakorlásának módszerei-vel összefüggő Unyezönek A teljesség igénye nélkül említsük meg: — egy új nemzedék színrelépését amelyre nem nehezedne' sem az 1944-gye- I sem az 1956-ta- l kapcsolatos kollektív traumák — az országhatárok kinyílását úgy a szomszéd országok mint nyu-gat felé mégpedig nemcsak a személyforgalom hanem a kulturális termékek (könyv film zene) vonatkozásában is — a mozgósítási '3s cszmetisztogatási buzgalom csökkenését a ha-talom oldaláról — a kormányzás tárgyilagosabbá szakszerűbbé válását és ennek folyományaként a félelmi reflexek (a létbizonytalanság) csökkcné:ét a lakosság minden rétegében A kisebbségi politikában nincs változás Ami a hivatalos külpolitikai vonalat iilcU az nem változott sem a nagypoli'ikában" som a Csehszlovák? val Romániával ós Ju-goszláviával való kapcsolatokban: a magyar kormány minden cgyé-nicsked- es nélkül folyamatosan követi a szovjet vonalat Erre a leg-szomorúbb példát a reformista Csehszlovákia 1968-a-s le-rohanásáb-an való részvétel szolgáltatja De a Romániával szemben alkalmazott ma-gyar hivatalos állami párt-hangne- m is pontosan kifejezi a szov-jet— román viszony állasát Egyetlen egyszer sem fordult elö az utolsó negyedszazadban hogy c három országgal szemben a magyar külpoli-tikának bármilyen saját szempontja le't volna Ezzel nem azt akarjuk mondani hogy a Kádár-fél- e parlvczets teljesen közömbös a határokon tú'i magyar népcsoportok sorsával szemben A hetvenes evek óta c kérdésben elfoglalt magatartását in-kább bizonyos kétértelműség jellemezte A hivatalos hallgatással -- amely alól a közhiedelemmel cllcnllbcu Kádár János Helsinkiben elmondott beszéde sem jelentett kivételt — összefér a közVclcmciij hói jövő hangok időnkénti eltűrése A magyar államvezetés — állítólag a kulisszák mögött — időnként román Ls csehsz'ová't kollégái értésére adja a kérdésben való érdekeltségét (Ennek eddig egyetlen látha'ó jele a Ridár és Ccauscscii között 1977 nyarán lefolytatott — s minden érdemleges eredmény nlkül maradt — kettős találkozó volt) Más-felöl a mai oiagyar kormányzat diisitaii)oid:i íeglaikccik a mjyjr- - ták a csúcstalálkozó te-matikáját Mik ezek az ellentétek? Először is az hogy az Egyesült Államok gazdasá-ga jelenleg messze kima-gaslik a nyugati országok sorából Az amerikai terme-lés növekedési ütemének (nincs párja a Világon: 1934 első félévében csak 9%-o- s Az infláció Imeg teljes fa-gyasztóban van A 'munka-nélküliség hosszú levek óta a legalacsonyabb: 75)-o- s Ezzel szemben a 'nyuga-ti országok i'yen eredmé-nyekkel 'nem dicsekedhet-nek (lal-'- ii csak Japán kö zelíti meg az USA-t- ) Vi-szont a nyugati kormányfők azzal vádolták Washingtont hogy a mesterségesen ma- - gasra emelt kamatlábak fékezik a nyugati gazda-sági élet fellendülését és — főleg — gazdaságilag tönkreteszik az iparilag fejletlen hatalmas adós-ságokkal küszködő orszá-gokat A nyugati partnerek 'sze-rint a kamatláb felemelke-désének az oka az hogy az USA kormánya hatalmas ál-Jamdcfic-ittcl küzd A Köz-ponti Pénzintézet úgy véde- - — Folytatás a 2 oldalon — A KÜSZ nyilatkozata Szolgalelkűség és hazudozás: a hazai idegen rezsim e jellemzői ismét megmutatkoztak az olimpiai bojkottal kapcsolatos nyilatkozatában A rezsim hivatalos közlemé-nyében szolidaritást vállalt a Szovjetunió döntésével és megállapította hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és az amerikai szervező bizottság nem szavatolták megfele-lően a sportolók biztonságát A Kanadai Magyarok Szövetsége ezennel ünnepélye-sen kijelenti hogy legmegbízhatóbb információi szerint a magyar emigráció egyetlen tagja sem tervezte hazai magyar sportolók meggyilkolását vagy bántalmazását vagy akár csak tüntetést is ellenük Sőt biztos tudomá-sunk van arról hogy számos emigráns honfitársunk ter-vezte a Los Angcles-- i játékok~rcndszcrcs látogatását csak azért hogy a magyar sportolókat lássa és tapsaival buz-dítsa És ez természetes is: mert a magyar emigráció a hazai sportolókat nem az idegen rezsim képviselőinek te-kinti hanem a magyar nép tehetséges fiainak lányainak akikkel teljes lelki közösségben érzi magát A hazai rezsim szolgalclkü és hazug magatartása is mét leleplezte az idegen helytartók lelkületét és egyben I mélyen nevetségessé is tette őket Remélhetjük hogy a rezsimet kiszolgáló külföldi magyarok végre felébrednek? A Kanadai Magyarok Szövetségének igazgatósága A „fellazulás" korszaka és a kisebbségi kérdés vagy orizagi román szlovák és nemet kisebbségek kulturális igénycinek kielégítés vei valószínű hogy ezt részben azért teszi hogy a viszo-nosságot jobban szorgalmazhassa Befelé: nagyobb türelem Az előző korszakhoz képest a hivatalos magatartás leginkább a be'sö közvélemény irányában vá'tozott ebben politikai és személyi okoknak egyaránt szerepe lehet Tény hogy a hetvenes evek közepe óta nemcsak hogy nem üldözik azokat akik a határokon túli magya-rokért tesznek valamit hanem a kérdés néhány irodalmi vagy szak-törtene- ti feldolgozása még a hivatalos sajtóban Ls teret kapott (inkább a folyóiratokban mint a napisajtóban) Egy-k- ét esetben sajtóvitára is sor került vltalaban igen tompított hangon: így pé'dául 1981-be- n ismert magyar családnevek elszlovákositása kapcsán vagy 1982-be- n egy Bukarestben kiadott magyar-ellene- s uszitó 'könyv körül 1983 ta-vaszán azonban isml pártprogrammá vált a „burzsoá nacionaliz-mus" elleni küzdelem A luvata'os magatartást igen szemleletesen érzékelteti az a ma-S- í nlcvel amelyet szerkesztőségünk 1903 nyarán Budapestről kapott A levelet sajtóügyekben járatos személy irta tartalma röviden az Irigy a magyar újságírókat ha netalán a kisebbségi kérdést próbálják feszegetni küliigji tisztviselők okta!jd' ki a „szövetségi hűség" kö-vetelményeiről Ez korábbi időkhöz képest ha'adás de ugyanakkor a kisantant-komplcMi- s szívós jelenlétét is tanúsítja A gyökereden új: a társadalmi nomas valamint az hogy ennek kóctkczmeneiel most mlr az apparátusnak is foglalkoznia kell l'iödjc ez annak a hivatalos internacionalizmusnak amc'y jó három évtizeden at a sajátos nemzeti kerdcsek iránti közömbösségre akarta rászoktatni a magyar larsadjlmal Illyés Gyula szerepe Mi történt a magyar társadalomban? Elterjedt vclemeny nyuga-lmi hogy a kisebbségi kcnlScl fclsiiii'c kerülése a lilcratorok s ezen bcbil is c'sosorlvm Illyés Gula erdeme Illys személyes szerepet nem lehel eléggé aláhúzni 1977 vegen ö volt az a'i újságcikkben kiál-totta bele a köztudatba hogy Erdélyben elnyomják a magyar kisebb-séget az is igaz — s jellemző a közállapotokra — hogy a cikk nem nevezte meg sem Romániát sem Erdélyt de mindenki 'értette kikről van szó Ettől az időszaktól kezdve 1933-ba- n bekövetkezett haláláig (Fclj-tati- s a 4--ik dtklcű) Gombos Gyula: Magyarország gazdásági kiszolgáltatottsága a Szovjetunió felé Ez sújtja Magyarországot a legjobban Mert: minél inkább függ egy ország nem-- ' zeu jövedelme külkereskedelmétől annál jobban ki van szolgáltatva (e térségben az adott körülmények közt) a Szovjetunió-nak S Magyarország c tekintetben az el-ső helyen áll a KGST területen: nemzeti jövedelme jelenleg 40 százalékban függvé-nye külkereskedelmének S ennek jelentős részét — 1968-ba- n már csaknem 40 szá-zalékát — a Szovjetunióval bonyolítja le S hogy ez a gyakorlatban mit jelent az áruszerkezetből tűnik ki 1977-c- s hivata-los közlés szerint a legfontosabb árúkat véve figyelembe a Szovjetunióból beho-zott cikkek aránya a teljes magyar import ban a következő: nyersolaj 100 százalék gázolaj 97: fűtőolaj 97: villanyáram 71 vasérc 95 öntött nyersvas 97 ötvözetlen buga 100 ötvözetlen finomlemez 86 alu-mínium félgyártmány 100 koksz 50 nik-kel 100 ólom 83 foszfátok 97: nyersgya-po- t 61 faáruk (beleértve a rotációs papírt is) 05 százalék De a behozatalt szabályo-zó egyezmények részleteit — az esetenkén-ti konkrét á"akal és egyéb feltéleleket — soha semmilyen kimutatás nem tünteti föl — azok államtitkok Egy rendelkezésre ál-ló konkrét adat azonban jól szemlélteti a magyar gazdaságra így kivetett ár-sarc- ot: a Szovjetunió 1978-ba- n tonnánként 92 ru-belért adta nyersolaját Nyugat-Európána- k ugyanebbon az évben Magyarország 19 ru-belt fizetett érte De az áruszerkezet ma-gyar oldala épp ily tanulságos Szintén 1967-e- s közlés szerint a Szovjetunióba ki-vitt árúk aránya a teljes magyar export-ban: 1200 tonnás tengeri hajó 77 száza-lék 200 H P tolóhajó 100 portáldaru 84 motorvonat 69 motorkerékpár 97 hű-tőberendezés 93 erősáramú kábel 95 kon-zervgyári berendezés 87 élelmiszeripari berendezés 59 átviteltechnikái berendezés 82 szélessávú mikrohullám berendezés 85 mikrohullám berendezés PM 91 telefon készülék 81 optikai műszer 09 orvosi műszer 01 gyógyszer 34 ruházati cikk 78 százalék Szovjet kizsákmányolás Ez az áruszerkezet önmagáért beszél Iskolapéldája annak amiről fentebb egész Közép-Kelet-Euró- pa ól szólva már beszél-tünk: a Szovjetunió nyersanyagért és ener-giáért minőségi munkát vesz vissza Per-sze ezt otthon így fogalmazzák meg: „a Szovjetunió oly jó hozzánk hogy minden 1 tonna magyar árúért 14 tonna orosz árút ad" — ez csak igazán jó üzlet Azt izonban hogy a válóságban milyen üzlet z Aleksander Kutt Magyarországra vo-'átkoz- ó számításai tükrözik Eszerint Ma-gyarország 1976-ba- n átlagosan 584 szá-zalékkal fizetett többel az orosz árúért mint Nyugat-Európ- a S ezzel a KGST or-szágok közt a kizsákmányolás fokát tc-kinl- ve a második helyen áll Kelet-Németorsz- ág ulán Abszolút számban ez 156 mil lió dollárnak felel meg S ez csupán cgyctlon év vesztesége s cak importban! IVc a számok meg egyáltalán nem fog-lalják magukba a ki nem számithalót Azt a hátrányt mely nincs benne az árakban de az orosz-magy- ar viszony mindennapi mellékterméke: túl a diktátum-szerződéseke- n a visszaélések végtelen sora a gyakor lati bonyolításban Ezek természete eseten-ként változik méretük is lehel kisebb vagy nagyobb de következményük mindig ugyanaz: a kivérzett magyar gazdaságot éreztetik tovább öszhatásál tekintve számbavchctetlcnül de unnál végzeteseb-ben Példák Néhány konkrét eset némi fényt vet c isszaélések változatosságára és módszer-re Például : Magyarország bányagépeket rendelt a Szovjetuniótól A gépeket 1976-ba- n 1c is szállították de a heh szilien de-rült ki hogy a magyar talajviszonyok kö-zött használhatatlanok A Szovjetunió pe-dig nem vette vissza öket Az eredmény: ma is rozsdásodnak valahol — Vagy: Ma-gyarország 1974-bí- n ctvsn D:s:el-uic- - donyt akart vásárolni Svédországtól Az oroszok közbeléptek a mozdonyokat náluk kellett megrendelni Az eredmény: Magy-orszá- g drágább á'on műszakilag rosszabb mozdonyokat kapott Egy másik eset: a Ileller-Forg- ó féle csömütorony nemzetközi érdeklődést keltett a legtöbb nyugati or-szág meg is vette használati jogát Szov-jetunió is igényt tartott rá de ö cserébe orosz szabadalmat adott csupán mely a völgyzáró gátak egyféle új megoldását tar-talmazta Az eredmény: Magyarországnak nem lévén nagy vizetzúdító hegységei az orosz szabadalomnak gyakorlatilag így nem lehet hasznát venni — Még egy: 77-be- n a Szovjetunió az érvényben levő egyezmény keretén felül gyapjúmosó gé-peket rendelt Magyarországtól pontos elő-írásokkal és határidővel A rendelést sür-gősnek nyilvánították ami azt jelenlétié hogy az üzemben éppen futó szériát le kellett venni nem csekély károsodással A gépek gyártását azonnal megkezdték de az első egységek leszá'lítása után a Szov-jetunió módosításokat kívánt 'Ez költség-többletet vont maga után s lehetetlenné tette a batáridő betartását is A Szovjet-unió a költségtöbbletről nem akart halla-ni de ragaszkodott a határidőhöz A ma-gyar gyárnak nem volt mit tennie egy cseh vállalathoz fordult hogy az gyártsa le sürgősen az utólag kért pótló része-ket Az eredmény: a mindezzel járó több-szörös költségtöbblet kizárólag Magyaror-szágot terheli — Még jellemzőbb példa: a Magyar Optikai Müvek azok közé a gyá-rak közé tartozik melyek nyugaton is ver-senyképesek Sok minden egyéb mellett la-boratóriumi berendezései és elcktromikro-kópja- i a legjobb nyugati gyártmányokkal vetekednek De ahelyett hogy a gyárat ebben — a nyugati exportot növelő — ága-zatában fejlesztenék volna az Optikai Müveknek orosz kívánság"a és jelentős be-ruházással 1974-be- n egy új üzemet kellett felállítania mely kizárólag rakéta alkatré-szeket készít a Szovjetuniónak Az ered-mény: az orosz fegyverkezés miatt fel kel-lett áldozni a nyugati export növelésének egy elsőrendű lehetőségét S c példák so-- át végnélkül lehelne folytatni Politikai kényszer Számokban tetlcnérhclcllcn a magyar gazdaságnak az a megcsapolása is mely nem közvetlen orosz gazdasági erdeket szolgál csak a Szovjetunió külpolitikáját Ide azok a hitelben adott sokszor jelen-tős magyar szállítások tartoznak melyek az elmúlt évtized során hol egyes afrikai országokba hol Kubába hol Indonéziába hol az arab államokba mentek — minden-kor a Szovjetunió pillanatnyi politikai tö-rekvései szerint Az esetek egy jó részé-ben e szállítások még formailag is alig ne-vezhetők kereskedelemnek mert Magyar-szá- g vagy nem kap gazdaságilag reális el lenértéket értük vagy (mint Indonézia cse-lében Sukarno bukása miatt) semmit sem kap De c műfajban a legsúlyosabb évek óta Vietnam Magyarország a többi köt egy egész sor mozgó orvosi rendelőt ki-sebb kórházakat szállított teljes — és mo-icr- n — felszereléssel ezenkívül tömérdek gyógyszert tranzisztoros rádiót és kerék-ért Ennek képtelen volta akkor tűnik ki igazán ha tudjuk például hogy huszonöt iv alatl a magyar fővárosban melynek la-kossága csaknem kétszeresérc nőtt cgyel-'c- n új kórházal sem épilcltek a meglévők felszerelése általában a harminc év előtti színvonalon mozog s a fontosaim gyógy-szerekben vagy az egyikben vagy a má-sikban mindig hiánnyal küzdenek jólle- - lict Magyarország Közép-Kelet-Euró- pa c-g- yik legfejlettebb gyógyszeriparával ren-lelkcz- ik S köztudomású az is hogy az erőltetett vietnami szállítások miatt a kc-rckpár-hi-any komoly problémává nőtt kü-lönösen vidéken ahol e jármű még min-dig a szcgcm-cmbc- r egjctlcn közlekedési eszköze S mindez már formailag sem ke-reskedelem hanem a magyar nép ajándé-ka az északvielnami népnek" (jHü5 év uüi") |
Tags
Comments
Post a Comment for 000301